Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-11 / 281. szám, péntek

A SÓ AZ ARANYNÁL IS TÖBBET ÉR Bizonyára mindenki ismeri azt az ősrégi regét, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, aki csak a csillogó aranyban lelte örömét, de a sót semmibe se vette. Ám amikor birodalmában mindjobban fogyott a só, bizony három maréknyi arannyal fizetett egy marék sóért, sőt a végén annyira megszorult, hogy egy csipetnyi sóért szívesen adta volna oda fél királyságát is. Szentigaz, hogy így volt, akár hiszik, akár nem. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy a só olyan kincs, amely mindennel felér, é u semmi más-, sal sem pótolható. Még megközelítően sem képzeld hetjűk el a só bolygónkon fellelhető öriási mennyiségét. Hiszen ha csupán a tengerek s az fjceánok sós víztö-. megeire gondoi Junk, nyilvánvaló-. Vá válik, hogy gya-i korlati] ag kime-i ríthetetlenek a sókészletek, nem is beszélve a föld mé-. lyében rejtőző már Ismert és még fel nem tárt készletekről. Bőven akad só hazánkban is. Pre-' Sov környékén vannak a legrégebben feltárt s egyben legbőségesebb lelőhelyei, ahol már nagyon régen bányásztak sót. Dohos krónikák taegsárgult lapjai már a IX. századból adnak hírt. A sót akkor valóban bányászták, tehát nem úgy nyerték, mint ma, a sós víz elpárologta tásával. A legrégibb — mintegy háromszáz évvel ezelőtt feltárt — blőhely a Lipót-tárna. 1752ben azonban bányavíz árasztotta el a tárnákat. Ez a bányavíz annyi sót tartalmaz, hogy csaknem nyolcszor sósabb a tenger vizénél. Később pontos mérésekkel megállapították, hogy egy hektoliter bányavíz körülbelül 31 kg sót tartalmaz. Ez arra kész-, tette az egykori bányatulajdonosokat, hogy a bányavíz elpárologtatásával nyerjék a sót. A Lipót-tárna közeié-, ben ezért egy annak idején egyedül-, álló gépet — teljesen fából összeá-. csolt járgányt — állítattak fel. A jár-! gányt 18 méter bosszú rúdjához befő-: gott 8 ló forgatta. A sóoldalot bivaly-, bőrből varrott zsákokban emelték fel-, színre az elárasztott tárnákból. A mun-. kások e járgány segítségével egyszerre mintegy 6—7 hektoliter sós vh zet meríthettek a tárnákból. Később i— bár nem hosszú időre — motorokkal helyettesítették ezt a különös gépezetet. Ma a Műemlékvédő Hivatal őrzi az iparosodás kezdetére emlékeztető ér-i dekességként a már rég elporladt mesterek leleményességéről tanúskoi dó „masinát". A sóoldat felszínre került (A szerző felvételei) Természetesen ma szivattyúk segít-, ségével hozzák fel a tárnákból a sóoldatot. A korszerű szivattyúk 24 óra alatt csaknem 500 hektoliter sós vízzel töltik meg a 160 négyzetméter nagyságú párologtató medencéket. Nyilvánvaló, hogy ez az eljárás nagyon hasonlít a kétszáz év előttihez amikor is szintén — bár kisebb méretű — medencékben párologtatták el a vizet a sóoldatból. Milyen technológiai eljárás szükséges a só ilyen „előállításához"? Rövid Ismertetéssel a következő: mintegy 30 cm szinti sós vízzel töltik meg a medencéket és a párolgást medence alatti fűtéssel gyorsítják. A sófőzök a víz elpárolgása után kikristályosodott sót a medence aljáról annak szélére söprik, s egy ideig száradni hagyják. A többi már egészen egyszerű. A sót kiszedik a medencékből, zsákolják, s a rendelőknek küldik. A régi sófőző üzem közelében épült új üzemben már sokkal tökéletesebb módszerekkel, a legújabb technológiai eljárások érvényesítésével, és ami nagyon fontos, jóval gazdaságosabban termelik a rendkívül finom, világviszonylatban ls elsőrendű minőségű sót. A teljesen korszerű berendezésű üzem dolgozói naponta mintegy 100 tonna kiváló minőségű, csaknem porfinomságú és hófehér sőt termelnek, vagyis másfélszer annyit, mint 10 évvel ezelőtt. Most már nemcsak a sós bányavizet dolgozzák fel, hanem a mintegy 400 méternyi mélységben kilúgozott kősótömbökből nyert sóoldatot is. Hazánk egyetlen sófőző üzeme, sajnos, nem termelhet annyi sőt, amennyire a lakosságnak, az,iparnak, a mezőgazdaságnak stb. szüksége van. Ezért még mindig nagyon sok sót kell külföldről behoznunk. A kelet-szlovákiai Zbudza község közelében feltárt lelőhelyek azonban arra a reményre jogosítanak, hogy a prešovi sófőző kombinát már a közeljövőben jelentősen növelheti teljesítőképességét, s naponta több száz tonna kiváló minőségű sőt termelhet. JOZEF SLUKA Bővítik a népi ellenőrző bizottságok hálózatát A párologtató medencénél POLITIKAI és gazdasági életünket ma a párt-, állami, gazdasági szerveknek és a dolgozóknak az a törekvése jellemzi, hogy elsősorban a belső erők és tartalékok mozgósításával, valamint az irányítás színvonalának emelésével a népgazdasági tervet teljesítsék. Ebben fontos feladat jut a népi ellenőrző bizottságoknak, melyek tevékenységüket á CSKP KB május 30-1 döntése értelmében elsősorban a CSKP XII. kongresszusa határozatai betartásának és az akciótervek feladatai teljesítésének ellenőrzésére irányítják. Választott ellenőrző szerveink igényes feladataival összhangban a szocialista demokratizmus további elmélyítésének érdekében kibővítjük a népi ellenőrző bizottságok hálózatát. Ma dolgozóink és polgáraink többsége számára természetes, hogy az ellenőrzés fogalma elválaszthatatlanul egybekapcsolódott a népi fogalommal. Nem is olyan régen, alig valamivel több mint fél éve választottuk meg az első népi ellenőrző bizottságokat, a nép első igazi ellenőrző szerveit. Tevékenységüke rövid időszaka után elmondhatjuk, hogy bebizonyították életképességüket. Az természetes, hogy le kellett küzdeniük a kezdeti nehézségeket, tapasztalatokat kellett gyűjteniük, meg kellett tanulniuk, hogyan lehet helyesen és hatékonyan ellenőrizni, hogyan segíthetnek a legjobban. A bizottságok működésének első hónapjaiban szerzett ismeretek megengedik, hogy általánosíthassunk: a bizottságok többsége helyesen tevékenykedett az időszerű kérdések és a népgazdaság legfontosabb problémáinak megoldásában. A bizottságok számos esetben sikeresen segítettek a népgazdasági terv teljesítését veszélyeztető hibák leküzdésében, és beavatkozásukkal vagy a helyszínen oldották meg a problémákat, vagy felhívták ezekre az illetékes párt-, állami és gazdasági szervek figyelmét. Gondoltak más fontos kérdésekre is, mint az új technika és a haladó munkamódszerek alkalmazására, az anyaggal, a villanyárammal és tüzelőanyaggal való takarékosságra, a felesleges tartalékok felszámolására, a szolgáltatások színvonalára s a panaszok elintézésére ... Soroljunk fel néhány példát a népi ellenőrző bizottságok tevékenységének szemléltetésére. A bratislavai BEZ üzemi népi ellenőrző bizottsága megállapította, hogy veszélyben van egy fontos külföldi megrendelés szállítási idejének betartása. Az üzemi bizottság közbelépett és behozták az elmaradást. A nyitrai CSAD üzemi bizottsága jó eredményeket ért el a felesleges tartalékok felszámolásában. Javaslatára fontos intézkedéseket hoztak a szűk keresztmetszetű anyagokkal és alkatrészekkel való gazdálkodásában, s a műhelyek vezetői naponta ellenőrzik és nyilvántartják ezek használatát. Az intézkedéseknek köszönhető, hogy az üzem egy hónap alatt 80 000 koronát takarított meg. LONDON! TUDÓSÍTÁSUNK A Denning-jelentés margójára Az angol nép a közélet megtisztítását követeli A

gyenge és bizonytalan kormányú kapitalista országokban a politikai botrány általános jelenség. Az angliai Profumo-ügy sem kivétel. John Profumo volt hadseregügyi miniszternek egy prostituálttal volt viszonya, amit tagadott, amikor a parlament emiatt kérdőre vonta. De ez csak egy eset volt a sok közüi, mely kidomborította a kapitalista életmód égbekiáltó, s botrányos csődjét. Hogy a kellemetlen helyzetet rendezze, Macmillan miniszterelnök Lord Denninget, az ország egyik legnevesebb ügyvédjét bízta meg az ügy kivizsgálásával. Senkit sem lepett meg, hogy Denning 50 000 szavas jelentése a szerecsenmosás mesterműve volt. Az angol konzervatív kormány tagjait — legalábbis papíron — tisztára mosta az erkölcsi és magánéletüket szennyező mindennemű vádtól. S mégis — a jelentés híven tükrözte a vagyonos és előkelő férfiak s nők életét, melyben az erkölcstelenség, a prostitúció, a dorbézolás békésen megfér az ősi arisztokratikus hagyományokkal. Annak az uralkodó osztálynak szennyét és romlottságát tárta fel, amely a kapitalista társadalomban e legmasabb pozíciókat tölti be. A

jelentésben teljes meztelenségében tárul elénk a tőkés rendszer: az Astor családhoz hasonló milliomosok, arisztokraták és Iparmágnások, mint szarják a pénzt, hogy szórakozhassanak. Egy világot mutat be nekünk, melyben csak a pénz beszél, s amelyben minden megvásárolható, még a nők is. A Profumo-botrányba bele keveredett Rachman dúsgazdag háztulajdonos ls, aki a pénzt, asait a nyomortanyákon élő szerencsétlenektől a legerőszakosabb módszerekkel házbérként hajtott be, Christine Keeler és Mandy Rice-Davies notorikus prostituáltakra költötte, akik mindketten Anglia legnagyobb politikai botrányának főszereplői voltak. Rachman gangsztere-k és orgyilkosok segítségével hajtotta végre erőszakos akcióit, s mindebben még kezére is járt a konzervatív kormány megszavazott házbértörvényével, mely lehetővé tette a háztulajdonosoknak, hogy az omladozó — olykor már 100 évnél régibb házakból — tőkét kovácsolhassanak. Mindazoknak, akiknek valami közük volt a Profumo-botrányhoz, egy volt a filozófiájuk: a tőkés rendszert magasztalták, azt a rendszert, mely az emberek kizsákmányolásán alapszik, melyben a mohóság, az igazságtalanság és az önzés érvényesül, s mely gyökeréig erkölcstelen. Mesés vagyonokat szereztek a Soho városrész kétes klubjaiból (melyek az orgiák színhelyei voltak) és játékbarlangjaiból eredő bevételekből, valamint az értéktőzsdén folytatott „tisztességes" játékból is, ahol a' magáncégek részvényeivel üzérkedtek. De a telekspekuláció sem volt utolsó üzlet! A cél a minél nagyobb profitszerzés volt. És ezek az élősködők minden vasárnap délelőtt jámboran eljártak a templomba, a tiszteletreméltóság palástját borítva sötét üzelrneikre. Uzzel a háttérrel az angol politikai életben újból felmerült a kérdés, meddig maradhat még Macmillan miniszterelnök? Az uralkodó osztály bizonyos rétegei 12 év konzervatív uralom után a párt mélypontra jutásáért Macmillant hibáztatják. Követelik, hogy novemberben mondjon le és adjon utódjának „bemelegedési időt" a párt elnöki székében, hogy 1964 májusa után megkockáztathasa az általános választásokat. De jelent-e valami különbséget a pártelnök leváltása az angol nép számára? Akik ma Angliában hatalmon vannak, azok mind a bonni militaristáknak és a Pentagonnak barátai és szövetségesei, a miniszterelnöki székbe újból hozzájuk hasonló politikai személy kerülhet. Folytatni akarják azt az életmódot, ahol a béremelést követelő munkásokat megbüntetik, de a londoni divatos Savoy-szállóban tartott mulatság költségei például felérnek, egy szállodai munkás hétévi bérével. Fenn akarják tartani azt a társadalmat, ahol vagyonos emberek, mint például Bowater papírgyáros, Costain építész, vagy Clore telekspekuláns, annyit költhetnek egy magánpáholyra a négy napig tartó Ascot lóversenyen, mint amennyit egy öreg nyugdíjas két év alatt kap. Olyan világ ez, amelyben egy kiváltságos kisebbség fényűzésben élhet, ahol virágozhat az erkölcstelenség, s ahol a henyélő nagybirtokosok, iparmágnások, miniszterek s hozzájuk hasonló, bőséges szabad idejükben prostituáltakkal szórakozhatnak. Olyan világ ez, ahol például Profumo még lebukása után is a londoni 34 millió fontsterlinges alaptőkéjű Provident Life Assurance Company biztosító társaság fő részvényeseként a vagyonos ember léha életét élheti. A z angol nép feladata most — mondja a kommunista párt — siettetni az általános választásokat, hogy a konzervatívok megbuktatása után az országban hozzáláthasson a gyom kiirtásához. Meg kell szabadulni a rossztól, mely elködösíti az életet Angliában, és el kell Indulni a szocializmus, a tudomány és a haladás új korszakába vezető úton. A gengszterek talán dühöngeni fognak majd, de a tisztességes dolgozókat ez nem riasztja vissza attól, hogy egy új kormány körül tömörüljenek, mely komolyan és elszántan épít egy új Angliát és elsöpör mindent, ami korhadt és romlott, MONTY METH Az Üpori Állami Gazdaság üzemi bi* zottsága az aratási és a cséplési munkák előtt ellenőrizte a mezőgazdasági gépeket és intézkedett, hogy az előforduló hibákat még a helyszínen javítsák ki. További számos jó példát sorolhatnánk fel a népi ellenőrző bizottságok tevékenységéről. Pozitívan kell értékelnünk azt is, hogy egyre jobban elmélyül a népi ellenőrző bizottságok együtműködése a szakszervezetekkel és az ifjúsági szervezetekkel és hogy ezeknek tagjai vagy vezetői egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a hibák leleplezésébe és kiküszöbölésébe. A NÉPI ELLENŐRZŐ bizottságok tevékenységének eredményeit sokrétűségük miatt nem tudjuk felsorolni, sem pénzbeli értéküket kifejezni. Egy azonban biztos, hogy az anyagiakon kívül erkölcsi értékeket is jelent társadalmunk számára, segítséget nyújt a szocialista ember nevelésében s hozzájárul ahhoz, hogy az egyén érdekei a társadalom érdekeivel összhangba kerüljenek. Mindezzel a népi ellenőrző bizottságok egyre nagyobb tekintélyre és bizalomra tesznek szert a dolgozók körében. Az előző választások eredményei és a már létező iizemi vagy helyi bizottságok sikeres tevékenysége kedvező körülményeket teremt a bizottságok hálózatának további kibővítéséhez. A felelős szervek előtt álló feladatok azonban nem kevésbé igényesek, mint az első választásoknál. A már létező 171 üzemi és helyi bizottság mellett Szlovákiában újabb 320 bizottságot létesítenek, ebből 193 üzemit és 127 helyit. Hangsúlyoznom kell, hogy elsősorban népgazdaságunk döntő fontosságú ágazataiban, a gépiparban, az energetikában, a közlekedésben, a vegyiparban, az építészetben, a mezőgazdaságban és más fontos ágazatokban, valamint a nagyobb városokban és községekben létesítenek bizottságokat. Ez évben a népi ellenőrző szervek elsődleges feladata a terv és akcióterv teljesítésének rendszeres ellenőrzése és kiértékelése, mindenekelőtt Üzemeinkben és vállalatainkban. Az újonnan választott bizottságok legfontosabb feladata is ez lesz. Ezért helyes, ha az üzemekben és vállalatokban a választási kampányt a népgazdasági terv teljesítésének kérdéseivel kötik majd össze és így aztán mozgósító erőként hat a tervteljesítésben. További fontos feladat a bizottságok új tagjainak kiválasztása: a legjobbak közül a legjobbakat kell választani. A rájuk váró feladatok nem kicsik. A bizottságok csak akkor teljesíthetik feladatukat, ha tagjaik elvégzik kötelességeiket. Ez azt jelenti, hogy felelősségteljesen kell megválasztani a bizottságok tagjait, úgy mint például Krupinán, ahol a választást ' előkészítő bizottság tagjai személyesen beszélgettek minden egyes jelölttel, ismertették velük a rájuk váró feladatokat, a jogokat és a kötelességeket. A KÖZELJÖVŐBEN jelentősen növekszik, a népi ellenőrző bizottságok tagjainak száma. Tudnunk kell azonban, hogy nem elegendő megválasztani a népi ellenőrző bizottságokat, hanem munkájukban a kezdettől fogva segítséget kell nyújtanunk. A népi ellenőrző bizottságok csak az öszszes párttag, szakszervezeti és CSISZtag, valamint becsületes polgár segítségével teljesíthetik a pártunk által kitűzött feladatokat. DR. TIBOR BRACINlK A Doprastav dolgozói Bratislavában a Sző/ősi úton levő II. villanyműből 3 km hosszú hővezetőket építenek a Hostin- ský és a Februári Győzelem utcai lakónegyedekbe. Kötelezettségvállalásuk alapján ez év december 1-én üzembe helyezik a hővezetéket. A Doprastav dolgozói Itt első ízben az építkezést munkákon kívül a szerelést is elvégzik. Képünkön Jozef Sir hegesztő Juraj Demut, FrantiSek Koniarik és Karol Pisarčík csővezetékkel a Riazanský utcán szerelik a vezetéket. (V. Pfibyl - CTK felvétele) Ü] SZÖ 11 * 1983. október 12.