Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-10 / 280. szám, csütörtök

AZ ÉLET TANTÁRGYA ISKOLARENDSZERÜNK manapság természetesen semmiképpen sem va­még a legalsóbb fokon is egyre job- lósulhat meg a gyakorlati oktatás, ban hozzálgazodlk a korszerű társa- tehát a politechnikai nevelés gyakor­dalmi, gazdasági igényekhez. Ojkele- lati része elsősorban ls azért áll tű oktatási módszereink a klasszikus vagy bukik az illető pedagógus e tan­formák mellett mindinkább előtérbe tárgy Iránt érzett spontán 111. tudatos állítják a mindennapi élet gyakorla­ti sajátosságainak megismertetését viszonyán. Hogy legalább közvetve szemléltes­célzó feladatokat, és szükségszerűen sük milyen kellékekre is van szük­arra ösztönöznek, hogy az elméleti ség, érdemes futólag áttekintenünk tudás már a zsendülő tanulóifjúság például az alapfokú tskolák felsőbb koreben gyakorlati Ismeretekkel pá- osztályainak a politechnikai nevelés gyakorlati részére vonatkozó tanter­vét. A hatodik osztályos gyermekek rosuljon. Ennek a törekvésnek legkifejezőbb ismérveit az iskoláinkba néhány év­vel ezelőtt bevezeteti politechnikai a famegmunkálás módszereivel, ü műszaki rajzzal, a fémlemez- és drót­hajlítássa+fs ezeknek az alapanyagok­képzés hordozza. Voltaképpen ml ls az a politechnikai nevelés? Tudnunk _ _ kell, hogy a politechnikai nevelés nak a "fajtáival ismerkednek EgyrisTf Smíésí'^t^rmes'zté's! 1 * A hetedik osz,á ,' b a" betekintés t e n e rg iafe j 1 esz t és[ tech n o 1 ó g la i f oly a - a^ésésT^míá" m. tok elméleti Ismertetéséből, más­fémfűrészelés, a hidegvágóval való bánásmód, a fémfúrás, a elnézés stb. titkaiba. A nyolcadikban mintegy össze­részt egyes alapvető termelési mű veletek gyakorlati oktatásából. Vagy is: a politechnikai nevelés a terme­lés tudományos alapjainak, valamint a termelés legfontosabb ágainak és legfőbb eszközeinek megismertetése gezlk 8 ket 08ztá ly anyagát, elsajá­a felnövekvő nemzedékkel A poli- tí t' 6k 8 menetvágást; a lányok emel­technikai oktatás magában foglalja lett tozn l 'anu'nak. az energiára és annak átalakítására vonatkozó alapvető elméleti és gya • A kilencedik osztályban kimon­dottan az elektrotechnika gyakorlat) korlat! ismereteket, az ipari termelés problémáival foglalkoznak, meglsme­alapanyagainak, az anyag gépi meg* r>k a háztartási villamos gépek ke­munkálása alapjainak, a termelés zelését, kisebb hibáik kijavítását, s főbb szervezési elveinek Ismeretét, a vegyipar, az agrotechnika általános alapelveinek és termeléstechnikai a lányok egyúttal csecsemőgondozást gyakorolnak. Mindezzel párhuzamosan a diákok kérdéseinek elméleti és gyakorlati mezőgazdasági gyakorlaton vesznek elsajátítását részt, amelyek keretében a kertműve­A politechnikai nevelés, kétrétűsé- léssel, s a nagyüzemi gazdálkodás gének megfelelően, kétféleképpen néhány időszerű és alapvető módsze­történik. Egyrészt az oktatási anyag, révei, kérdésével foglalkoznak, főként a természet-tudományos anyag Ha a tanterven keresztül nézzük a politechnikai szellemű átalakítása út- politechnikai nevelés e gyakorlati ján, új tantárgyak beiktatásával (pl. részét, feltétlenül arra a megállapi­műhelygyakorlat), másrészt szakkö- tásr a jutunk, hogy ez a tantárgy az rök, kirándulások, üzemlátogatások, iskolai nevelésnek egyik legfontosabb, termelési gyakorlatok, termelőmunká- hovatovább egyre nélkülözhetetlenebb ban való részvétel útján valósul meg. Sokan a gyakorlati foglalkozás óráit formája. Ez a meggyőződésünk még hatványozódik akkor, ha tekintetbe tévesen azonosítják a politechnikai vesszük: a politechnikai képzés gya­nevelés egészével. Ez helytelen, mert korlati részének az említettekkel a gyakorlati munkavégzés keretében egyetemben az a fő feladata, hogy a a diákok csak a különféle szakmák tanulókkal a fizikai munkát megsze­alapjait, valamint a legfontosabb rettesse, megismertesse. szerszámok használatát sajátítják el. Az iskolai műhelyekben a tanulók fá­Az Ekecsi Alapfokú Kilencéves Is­kola példáján gyakorlatilag is bitó­ból, papírból, fémből fabrikálnak kü- nyithatjuk, amit fentebb elmondtunk lönféle hasznos tárgyakat, megismer­nek s elsajátítanak néhány szerelési Többek állítása, s nem utolsósor­ban saját meggyőződésünk alapján műveletet és a falvakon, mezőváro- mondhatjuk, hogy Lukovics Tibor, az sokban az erre a célra szolgáló ls- Iskola gyakorlati polit'echnika-tanltó­kolakertekben mezőgazdasági gyakor- Ja egyike az e téren működő legjobb latot végeznek. pedagógusoknak. Gyakorlati politech­A politechnikai oktatás első része nika-tudása legalább olyan színvona­lat képvisel, mint a politechnika ke­retében szerzett elméleti ismeretei. (formájaj úgyszólván majdnem füg­getlenül a pedagógusoktól, a tan< anyagból adódik. Üj természettudo- Pa rosul benne a jó képesítés és a mányos tankönyveink már a polltech- hivatástudatból, s nem utolsósorban ni kai nevelés követelményeinek és szenvedélyből fakadó ügyszeretet. Ez feladatainak figyelembe- vételével ké- ut 6bbira mindenekelőtt bizonyítékot szültek, s az alapvető technológiai ad az ö hangyaszorgalom, amellyel ismereteket legalább annyira méltá- L"kovics Tibor a politechnikai neve­nyolják, mint az anyagfajták felsoro r lé s kellékeit gyűjti, lását, jellemzését stb. JELLEMZŐ RÁ PÉLDÁUL, hogyha A szorosabb értelemben vett gya- valamelyik üzembe, gyárba, földmű­korlati rész oktatásának eredménye vesszövetkezetbe, állami gazdaságba azonban már jóval inkább, sőt, betoppan, azzal fogadják: „No, neked mondhatnánk kizárólag a pedagógus már megint kell valami!" S valóban, képességeire, tudására épül, azaz at- az ekecsi pedagógusnak mindig kell tői függ. E két fogalom alatt azonban „valami", mindig kér, visz, amit csak nemcsak a politechnikai oktatásra kaphat, mert ha ezt nem tenné, más­vonatkozó képesítést értjük, hanem nak aligha jutna eszébe, hogy az eke­— ami manapság e viszonylatban ta- esi diákoknak fa kell a lapátnyél­Ián a legfontosabb — az ügyszere- faragáshoz, fémlemez a tustartók el­tetet is! MIÉRT ÉPPEN AZ ÜGYSZERETE­készltéséhez, drót a számológépek szerkesztéséhez, üveg az előcsíráz­TET? A tényekből kell kiindulnunk. V! 5?^™,' f n t yag a P ol lf ec h" , , ,.,„, „„,„„.<, nikához. Ezért, ha lehet az ekecsi pe­Iskolálnk túlnyomó többsége ugyanis ó ' t é , ü k p £ , nincs minden esetben felszerelve a ag°S" s nera te r vissza üres kezzei olyan ^munkaeszközökkel és nyers- Nagymegyerről sem Komárom­anyaggal, amelyek a politechnikai s e™ esetben polifinK X V P e^k h e|nn^ Ür~k ^ maga ^Hékek X kuľatott" Ä Sk te­S! es k'ez Ee nknek ľz'Snak 3 tejébe önszorgalmából építette és ren­„„„, ic i, nstcáoho uíh dezte be az iskolamuhelyt, készíti a sát nem is vonhatjuk kétségbe. Már w_ r_ 7 j, mtÄh l­<< kia t „ m„nk np.?7kň7ftk most a politechnikai nevelést végző a * pedagógusra vár az a feladat, hogy ]* részét s^ tovább építené a fél, g a valóban legszükségesebbeket be- kész raktárai, ha anyagot tudna sze­szerezze, vagy ő maga elkészítse. És re z™ elsősorban ehhez kell az ügyszeretet. ÄiH n7a tkŕs7 anvaebeszerző és a Mert, hogy ez mennyi utánjárásba, ^J^^JS^'S^'S Zl többletmunkába, fáradozásba kerül, f zo s z° r°® epí es n3 uP annak r<íak a lelkiismeretes Dolitech- kaeszközkészítő tevékenysége révén nľkát anUÓ pedánsok ľ meg- helyet tudott biztosítani a gyakorlati mondható!." Kellő eszközök nélkül pc ltechnikai képzés számára mun­két tudott adni a gyermekek kezébe. • A legközvetlenebbül tehát ehhez kell „ , , . . , „ . a nem mindennapi ügyszeretet. • Balzac eletraizán dolgozik An- Az ekecs i pedagógus oktatási mód­dré Maurois, a neves francia Író, szereiröl i alapelveiről csak röviden akinek tollából már több nagysikerű szó!un k. A z oktatás fő célját abban Lukovics Tibor első nagy érdeme, életrajz-regény jelent meg. Az író látja és igen helyesen hogy úgy számítja, hogy kb két év alatt 0, yan haszno s tárgyakat készítessen készül el a biográfiával. a tanulókkal és úgy, hogy a tárgy • John Huston, aki legutóbb Tou- és elkészítésének módja érdeklődést louse-Lautrec életének krónikáját keltsen a diákban, s örömet szerez­filmesítette meg, most a párizsi há- / z en neki. Ennek egyik módja például, zak, fák, utcák spanyol születésű bogy bármilyen kicsi eszköz elkészí­nagy festőjét, Utrillót választotta té- tését adja feladatul a gyermekeknek, májául. A készülő film címe: A Mon­martre utcái. azt azok minden esetben a táblára felvázolt pontos tervrajz alapján vég­• A moszkvai Művész Színház zik. Igy a tanulók előre tudják, hogy 1966-ban új épületbe költözik, amely- is fog kinézni munkájuk eredménye, nek nézőtere 12 000 férőhelyes lesz. Érthető, hogy nagy az öröm, amikor Az 19f)2-ben épült mai színházban két kezük munkája nyomán testet múzeumot rendeznek be. ölt a táblán feltüntetett rajz. E módszer hatására a tanulók ki­tartó, fegyelmezett, rendszeres mun­kára szoknak, s mi több, meg is sze­i rétik ezt a munkát. Ez pedig, mint emljtettük, a politechnikai nevelés egyik alapvető küldetése. AZ OKTATÁS TOVÁBBI feladatai­nak valóra váltása már inkább a fel­szerelés és anyagkészlet milyenségé­től, mennyiségétől függ. A szakköny­vek bőven tartalmazzák a politech­nikai oktatás útravalóit: melyik osz­tályban mit, hogyan kell a diákok­kal készítetni, hogy csak érdemle­ges dolgokkal töltsék az időt. A pe­dagógusnak mégis igen nagy gondot okoz, mit csináljanak a gyermekek, mert ezt a gyakorlatban nem a tan­terv, hanem a rendelkezésre álló nyersanyag és munkaeszköz szabja meg. A DIÁKOK A SZAKMUNKÁK közül sem sajátíthatják el azokat, amelyek­hez nincs kellő felszerelésük. S az Ilyen munkákból sajnos, nincs kevés! Lukovics Tibor/ úgy oldotta meg a problémát, hogy saját eszközeivel mutatja be e műveleteket. A gyerekek azonban a nem leltározott munka­eszközöket nem próbálhatják k!, mert ezt a biztonsági előírások megtiltot­ták. Ez a szükségmegoldás azonban mégsem egyenlő a nullával, mert a tanulók legalább gyakorlati műveletet szemlélhetnek. Az ekecsi pedagógus mindemellett elsősorban is arra ügyel, hogy a diá­kok feltétlenül elsajátítsák a szer­számok helyes fogását, kezelését. Ez irányú törekvéseinek sikeréről tanús­kodik pl. egyik vtolt diákjának kije­lentése, .aki elmondta, milyen nagy hasznát vette a szakszerű tanácsok­nak a tanonciskolában. Mig a többiek ügyetlenül tartották kezükben az egyes szerszámokat, ő már Ismerte helyes fogásukat, s a velük történő munkavégzés leghatékonyabb módjait. E diák véleményét nyugodtan minő­síthetjük az ekecsi" pedagógus áldo­zatkész munkája iránti elismerésnek. Mert Ekecsen a politechnikai neve­lés eredményeit nemcsak a diákok kezemunkája nyomán elkészült hasz­nos tárgyak tömege jelképezi, ha­nem a tanulóknak az a hozzáértése ls, melyet a különféle használati tár­gyak kisebb javítása, a különféle szerszámok, munkafolyamatok, szerve­zési feladatok stb. szakszerű kezelése 111. végzése, iránt otthon, a tanonc­iskolában vagy az üzemekben tanú­sítanak. S ha ez így van — mert így van — a politechnikai nevelés gya­korlati része teljesítette legalapve­tőbb küldetését. A politechnikai nevelésnek azonban ma már nemcsak a legfontosabb fel­adatokat kell teljesítenie, hanem mindazt, amit az oktatási terv magá­ban foglal. Ehhez azonban olyan reá­lis feltételek szükségesek, amelyek pillanatnyilag még csak a képzelet­ben léteznek. A nyersanyag, a fel­szerelés, az iskolaműhely kérdése nyilván nemcsak Ekecsen megoldat­lan probléma, hanem sok hasonló, mindenekelőtt vidéki és kisvárosi is­kolában. Éppen ezért a kívánatosabb helyzet megteremtése érdekében a helyi szerveknek, a szülői munka kö­zösségeknek, az üzemeknek, az álla­mi gazdaságoknak és földművesszö­vetkezeteknek stb. sokkal előzéke­nyebb támogatásban kell részesíte­niök az iskolákat. Példamutatóként említhetjük meg e tekintetben a du­naszerdahelyi konzervgyárat, amely faanyagot bocsátott az ekecsi iskola rendelkezésére, hogy abból a diákok a politechnikai képzés keretében lá­dákat készítsenek. A diákoknak nem­csak azért volt hasznos ez a „meg­rendelés", mert megtanultak szögelni, hanem azért ls, mert tudták: fontos munkát, termelő munkát végeznek, s már ez a tudat kétszeres odaadás­ra késztette őket. Csupán szervezés kérdése, hogy más üzemek is követhessék a kon­zervgyár példáját. Márpedig ezt nem utolsósorban saját érdekükből ls megtehetnék. A politechnikai nevelés fontos sze­repe elvitathatatlan! Viszont jobban tudatosítanunk kellene azt is, hogy ez az oktatás a jelenlegi körülmé­nyek . között nem teljesítheti külde­tését akkor, ha nem Lukovics Tibor­rok végzik; s ha minden szerv, intéz­mény és termelőegység nem könnyít a pedagógusok politechnika-gondjain úgy, ahogy azt képességei szerint te­hetné. AZ ÜJ NEMZEDÉK CÉLSZERŰ, az aktuális és jövőbeli követelmények­nek megfelelő, sokoldalú nevelése nem egyéni, sem iskolai, hanem a legszorosabb értelemben vett társa­dalmi érdek. A politechnikai képzés pedig mai kommunista nevelésünknek szerves része, mondhatnánk egyik legfontosabb láncszeme. Tökéletesí­tése, fellendítése, támogatása érde­kében ezért kell minden tőlünk tel­hetőt megtennünkl SZABÚ GÉZA 150 éve sz ül e tett GIUSEPPE VERDI ROSSINI, BELLIN1, DONIZETTI, Verdi, Mascagnl, Leoncavallo és Puccini... a hét mester, akiket az olasz táj ajándékozott a dalszínhá­zak színpadának. A tizenkilencedik század opera hagyatéka el sem képzelhető e hét név nélkül. A hét név geometriai középpontjában Giu­seppe Verd! áll Ö, ak! a legtökéle­tesebbet, a legegységesebbet és a legmaradandóbbat alkotta az énekes színpad! műfajban. Gluseppe Verdi, éppen másfél év­századdal ezelőtt 1813. október 10-én látta meg a napvilágot. Apja, a kis Le Roncole község kocsmáro­sa, s Így a kis Gluseppe Itt — a kis falucska orgonistájától — kap­ja első zene! oktatását. Komoly ze­ne! tanulmányalt azonban a szom­szédos Busetóban, majd magánúton, Milánóban folytatja. Verdi alkotó fantáziáját kezdetől fogva a szín­pad ragadja hatalmába. Első és má­sodik dalműve Igazán csak próbál­kozásnak tekinthető egy-két sike­rült részlettel. Verdi életművét általában három nagy alkotó korszakra szokták osz­tani. Az első korszak műveinek kö­zös vonása, hogy politikai jelentő­séggel ls bírnak. Ez az a kor ugyan­is, mikor az ifjú Itália az osztrák elnyomatás jármából szabadulni és egyesülni kíván. Verdihez mi sem áll közelebb, mint a szabadság gon­dolata. így operát, harmadik mű­vével a Nabuccoval az élen, már országos népszerűségre tesznek szert. A Lombardok, Ernani, Lujza Miller, Attila, a Legnánői csata -mind telve vannak a szabadság utá­ni vággyal, s minden előadásuk egy-egy politikai tüntetés. Pláne ha olyan gyújtó hatású induló fejezi kl a szabadság gondolatát, mint a Na­bucco rabszolgálnak ma is népsze­rű és híres kórusa. Már ezekben a művekben ls do­minálnak Verdi csodálatos 'dallamai és drámai kifejező ereje, mégis mindez, csak mintegy* előjáték, elő­készület a másik nagy alkotókor­szakhoz, mely már az érett művek egész láncolatát hozza magával. Az átmenetet a két korszak között a Macbeth képviseli, mely már va­lóságos lelkiismereti dráma, s ezzel megnyitja az utat a Rigaletto, Tru­badúr, Traviata sorozatának. Ezek­nek a műveknek közös tulajdonsá­ga, hogy nemcsak öncélú, csillogó, dallamos áriák egymásutánja, mind az Verdi elődieinél szokásos volt, hanem minden dallam, ária, a drá­ma! mnmdanlváló szerves tartozéka és kifejezője. VERDI KÜZÉPSÖ KORSZAKÁNAK ez a „romantikus trilógiája" az er­kölcsi siker mellett meghozta az anyagi függetlenség korszakát is. Átmenetileg tehát Franciaországba költözik, hogy ott megismerkedjék a híres párizsi nagyoperával. Elkö­vetkező művel nem Is maradnak ha­tástalanok a francia nagyopera stí­lusától. Az új stílusnak a megisme­rése gazdagodást jelent és terméke­nyltőe-n hat Verd! eddigi stílusára. Tovább fejleszti és tágltja a zene­dráma! szövetet, elmélyíti és dina­mikus energiával tölti meg a dalla­mot. Kiszélesíti az áriát és egyet­len nagy jelenetté alakítja, melynek csodásan szép példája a Don Car­los Fülöp királyának avagy a Vég­zet hatalma Leonórájának nagy je­lenete. • Ezeknek a műveknek van még egy jelentős stiláris változása, és­pedig a zenekar szerepe. Eddig a zenekar inkább kísért, szinte má­sodrangú szerepet töltött be a szín­padi cselekmény és zenei mondani való mellett. Most azonban kezdetét veszi egy egészséges kiegyenlítődé sl folyamat. A zenekar nyelvezete gazdagabb hangzásúvá, teltebbé, sokrétűbbé kezd válni s ez mind előre veti árnyékát az elkövetke­zendő harmadik ítagy fierlódusnak. A zenetörténet egyedülálló csodá­ja, hogy Az Aida után 16 év múlva napvilágot látott ez Otelló, majd további 6 év múlva a Falstaff. Az, amit Verdi e két művében alko­tott, bátran mondhatjuk, hogy az olasz opera Alout Blanc-1 csúcsa. CSODÁVAL HATÁROS TÜNEMÉNY, hogy Verdi, aki egész életén vér­gőzös tragédiákat vitt színpadra, Falstaffal, a hájas lovaggal búcsú­zik a világtól, egy olyan művel, mely valahányszor megszólal, derűt lop szívünkbe és mosolyt csal aj­kunkra. Varga József Corey Ford: Változik a világ TTgy tűnik nekem, manapság me­^ redekebb lépgsőket építenek, mint azelőtt. A lépcsőfokok magasab­bak, de az is lehet, hogy több van belőlük, szóval valami ilyesmi van a dologban. A másik dolog, amit észrevettem, hogy rettenetes kisbetűket használ­nak a nyomtatáshoz mostanában. Egyre távolabb és távolabb kell tar­tanom magamtól az újságot, s még úgy ls csak hunyorogva tudom ki­venni, hógy mi áll benne. A napok­ban ki kellett hátráLnom a telefon­fülkéből, hogy el tiftljam olvasni a könyvben a számot. Az én koromban csak nem fogom szemüveggel kine­vettetni magamat, viszont az sem megoldás, ha felolvastatok magam­nak, mert mostanában olyan halkan beszélnek az emberek, hogy nem hallom rendesen, amit' mondanak. És minden messzebb van, mint ré­gen. A házunktól kétszer akkora a távolság az állomásig, s az útra rá­terpeszkedett egy jókora domb, amit azelőtt soha észre sem vettem. A vo­natok is sokkal gyorsabban indulnak, mint azelőtt, jó, ha az ember az utolsó pillanatban fel tud kapaszkod­ni rájuk. A menetrendben sem lehet bízni, s a kalauzt is hiába kérdezi az ember. Néha tízszer is megkér­dezem, nem a következő állomásnál kell leszállnom, s ő mindig azt feleli, nem, még nem a következőnél. Hát lehet bízni az ilyen kalauzokban? Sok minden más, mint régen. Pél­dául mostanában a borbély, ha vég­zett a fejemmel, soha nem tartja a tarkóm mögé a tükröt, hogy szem­ügyre vehessem hátulról ls a frizu­rámat, s ha színházba megyünk, a jegyeket újabban mindig a feleségem veszi magához. A ruhák anyaga is megváltozott. Valahogy összemegy a ruha, a zakó különösen derékban, a nadrág meg az ülepénél. A fűzőt a cipőben pedig alig lehet elérni. A forgatóajtók Is sokkal gyorsab­bak ,mint voltak. Szinte életveszélye­sek. 'Az ember némi meditálás után rászánja magát, beugrik, s mire fel­eszmélnie, újra az utcán van. És az emberek Is megváltoztak. Először is sokkqj fiatalabbak, mint én voltam az ő korukban, és sokkal udvariasabbak ls. Tegnap például megkérdezte tőlem egy fiatal ember, ne kísérjen-e át a túloldalra. Másrészt viszont, a korombeliek sokkal, de sokkal öregebbek, mint én. Középkorúak vagyunk (szerintem hozzávetőlegesen középkorúnak szá­mít az ember 21-től 110-lg), éppen ezért érthetetlen, hogy némely osz­tálytársamon a szenilitás jelei mutat­koznak. A minap összefutottam egyik­kel. annyira megváltozott, hogy meg sem ismert. — Egy kicsit meghíztál, George — mondtam. — Ezek a modern ételek teszik — felelte George. Nagyon hlzlalóak. — Ne igyunk meg egy martinit? — mondtam. — Észrevetted, mennyi­vel gyöngébb mostanában a martini? — Minden megváltozott — mondta George. — Még az étel is. Hizlalóbb. — Már nagyon> régen nem talál­koztunk, George — mondtam. — El­telt egy-két évecske. — Hát bizony, néhány eltelt. Rendeltem még két martinit. — Észrevetted, mennyivel gyöngébb mostanában a martini? — kérdeztem. — Hát nem olyan, mint a régi szép időkben... Emlékszel, micsoda han­gulat volt, akkor régen, a Víg Ha­jósban, pedig tón egész este nem it­tunk meg többet két martininál. — Emlékszem, hogy megcsodáltuk: tizennégy indiánért ettél meg egy ültő helyedben. Még mindig annyira szereted az édességet? — Szeretni szeretem, de egy kissé meghíztam, s nem nagyon szabad en­nem — mondta George. — Tudod ezek a mai ételek sokkal hizlalób­bak. — Tudom — mondtam. Már az előbb is mondtad. — Tényleg. De igyunk még egy martinit? — mondtam. — Észrevet­ted, hogy a martini mostanában nem olyan erős, mint régen? — Igen — felelte George — már kétszer említetted. — Ű, tényleg?! — Tényleg... "Vja reggel, borotválkozás közben J-'A is szegény öreg George-ra gon­doltam, s aztán egy kissé alaposab­ban szemügyre vettem magam a tü­körben. Ügy látszik, ma már a tükörüveget is más anyagból készítik. (Fordította: Rákosy Gergely) 1963. október 10. * ÜJ SZÓ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents