Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-07 / 277. szám, hétfő

k Ú] SZ Ú postájából — itu de csak a munkahely látogatásából A Safárlkovól Mezőgazdasági Műszaki iskola épületét 1962 januárjában azzal a céllal bontották le, hogy az egyik ré­szérc emeletet húznak, a másik részéhez pedig hozzáépítenuk. Kicsit megzavartH az iskolai munkát ez a dolog, mivel hit osztályban a tanítást az iskolaév végéig három egymástól elég távol fekvő he­lyen tudtuk csak folytatni. Ez a szét­szóródás mind a tanítók, min a tanulók szempontjából terhes volt, de mi a jövő­be vetett reményekkel kötelességtudóan viseltük. A reményre akkor még meg­volt az okunk, h szen az épftővállalat dolgozói az iskolaCpület lebontását gyor­san elvégezték. Azt gondoltuk, hogy az alkotás is ilyen lrainban fog menni, és az új tanévet 1962. szeptemberében már az új Iskolában kezdhetjük meg. A Rimaszombati járási Épftővállalat ugyanis a szerződős szerint 1962. szep­tember 1-én köteles volt az iskolaépü­let használatára, szeptember végén pedig teljesen készen rendeltetésének átadni. Jogosnak hitt reményeink azonban nem váltak valóra. 1962. szeptemberében az épület olyan állapotban volt, hogy a tanítást nem tudtuk minden osztályban megkezdeni. Azóta eltelt egy év. Az épl­tővállalat dolgozói ezalatt lassan végez­ték is munkájukét, de olyan lassan, hogy még 1963. szeptemberére sem fe­jezték be. Nem telt el nap anélkül, hogy az iskola Igazgatója, Berze István mér­nök elvtárs ne értekezett volna ebben az ügyben az építűvállalat igazgatóságá­val, és ne kapott volna szebbnél szebb ígéreteket. Itt van már október, de a festést még most sem kezdték meg, pe­dig szeptemberben múr érdekes' jelen­ségeket figyeltünk meg. Minden héten három-négytagú delegáció jött az épltő­vállalattól helyszíni szemlére. Az is­kola igazgatójával és a gazdasági fele­lőssel végigjárták az épületet, a meg­állapított hibákat gondosan feljegyez­ték noteszaikba — mert bizony az el­végzett inunka elég sok kívánni valót hagyott maga után, — de a mai napig abból semmi munkát el nem végeztek. A szemlére járó küldöttségek helyett szívesebben látnánk már olyan dolgo­zókat, akiknek munkájuk nyomán napról napra szebbé, használhatóbbá válna is­kolánk épülete. javasoljuk a Rimaszombati Epítővál­la'.at illetékes vezető dolgozóinak, hogy a jövőben csak olyan munkának az el­végzésére tegyenek ígéretet, amelyeket el is tudnak végezni. TAKÁCS LAJOS, Šafárikovo Felkészültek az ünnepre Katonáink már napok óta készültek a hadsereg napjának méltú megünneplé­sére. Gápel tiszt alakulatában a fasiz­mus elleni harc hetének keretében meg­emlékeztek a müncheni eseményekről. Az összegyűlt katonáknak egy Idősebb tiszt, a második világháború harcosa, előadást tartott a fasizmusról. Elmon­dotta, hogy milyen körülmények előzték meg a gyalázatos müncheni kapitulációt. Nagy Géza Új módon A dunaszerdahelyl gyümölcs- és zöld­ségkonzervgyár dolgozói húsz újítási ja­vaslatot nyútjottak be az üzem vezető­ségének. Ebből az Idén lZ-őt már meg­valósítottak. A lecsófőzökatlanokat au­tomatakeverőkkel szerelték fel. A hordó­dongákat újszerű eljárással dolgozzák kl — amely 18 000 korona megtakarítást eredményezett. A gépkarbantartók olyan átalakításokat végeztek a gépeken, ame­lyek meggyorsítják a termelési folyama­tot és két munkaerőt felszabadítanak. Az üzem évi tervét amellett, hogy se­gítségét nyajt a helyi EFSZ-iiek a cukor­répa kiszedésében és elszállításában Is, már októberben teljesíti. A milliárdos •laphoz 3 millió köronával járul hozzá. PatasI István Szüret: Toronyén és Kisiárkányban (Folytatás az 1. oldalról) sek szerint egy-egy hektárról 30 má­zsát szüretelnek, ami öt mázsával többet jelent a tervezettnél. Sok minden történt ezen a vidé­ken. Különösen amióta a Szlovák Nemzeti Tanács tokaji körzetté nyil­vánította a trebišovi járásnak ezeket a lankás domboldalalt. Az éveken át elhanyagolt, rendezetlen, bokrokká', tarkított területeket az emberi kéz, a gépek munkája termővé változtatta. Azóta e toronyai hegy aranysárga le ve országszerte, de a határon túl is elismert hírnevet szerzett. — Sok gond van a borral, míg a pohárba kerül — jegyzi meg Madzsar H"" -—»—-.— t——- «« >, • & tatjuk még a további kérdést. — Hát, kérem, ha sokat Isznak, vagy ha a szervezet kimerültebb. — Ittunk már a szőlőhegyeken né­ha a keletiénél többet ls, mégsem okozott fejfájást, inkább szomjúsá­got. — Egyéni dolog — hangzik a vá­lasz. — Hogyan állunk a házasítással? — A házasítás nélkülözhetetlen folyamat. Ahogyan kell a bornak a „házasság", úgy kell a levegő Is. Azért csak betonmedencékben tárol­juk, onnan kerül a hordókba, de fő­leg a palackokba. A bratislavai bor­kiállításon az állami gazdaság tokaji körzetének részlege jó minőségű bo­József, az állami gazdaság szőlésze­tének vezetője. Gazdag, munkatapasz­talatokban eltöltött évek állnak mö­götte. Nagyon jól Ismeri a szőlőter­melés és borgazdálkodás minden for­télyát. A szőlőművelés munkálatainak megkönnyítésére Madzsar József és testvérbátyja, Géza, már több olyan berendezést szerkesztett, amelyeket a lipcsei nemzetközi vásáron is be­mutattak. Gépiparunk a két testvér újítása alapján gyártja az oltványké­szltő és ültetögépek sorozatát, me­lyek iránt nagy az érdeklődés, mind a bel-, mind a külföldi piacon. A két testvér további újításra tett javasla­ton. Lényegük a szőlő megmunkálásá­nak könnyítése. Sziklákba vájt ősrégi pincék ké­kesszürke áhítatában, illatos musko­tályok, furmintok, fanyar rizlingek társaságában szinte szentségtörésnek hat a kérdés: nem lehetne valami­vel jobb? Ezen a helyen, már mint a Toronyai Állami Gazdaság pincéjé­ben nemigen szoktak ilyen tapintat­lan kérdést feltenni. De hát a szüreti hahgulatban, a régi bor kóstolása közben már elhangzott. — Sokan azt kifogásolják, hogy a bor netn olyan, mint a gazdák pln­oéjében, tudniillik nem zavaros — tartunk ki a felvetett téma mellett. — Laikus állítás — adja meg a választ a pincemester. — Ha a bor nem tükörtiszta, nem kerülhet ki eb­ből a pincéből. Nálunk szigorúan betartjuk a bortörvényt. Nem cuk­rozunk. — Mégis gyakran megfájdul tőle az ember feje. — Miért? — kockáz­rával hat aranyérmet és tíz ezüst­érmet szerzett. Vígan szüretelnek a kistermelők Kiskövesden, Nagykővesden és Ki­rályhelmecen is. A Bodrogközben majdnem mindenkinek van kisebb szőlőtelepítése a háza táján, a kert­jében. Ezen a vidéken azt tartják, mit érne a híres bodrogközi vendég­szeretet saját termésű bor nélkül. Utunk most a klstárkányi szövet­kezet almáskertjébe vezet. Tóth Jó­zsef csoportvezető kalauzol a gyü­mölcstől roskadozó fák között. Hány hektárt tesz ki a gyümölcsö­sük? — kérdem — Kilencvenet, hétszáz alma, 12 000 szilva, azonkívül dlő- és körtefák van­nak benne. — Az utóbbi években 10 ezer alma­fát ültettünk, aminek egy része már gyümölcsöt ad. A szövetkezet távlati fejlesztési terve további negyven hek­tár gýumôlcsôs telepítésével számol. — Elégedettek az Idei termeléssel?. — A JĎ gazda sohasem lehet elége­dett azzal, amit elér. Mindig sarkallja a még több utáni vágyakozás. A kö­zősben ls így vagyunk az elégedettség fogalmával. Jó közepes a termés. Leg­alább haminc vagon almát eladásra szántunk — újságolja Tóth elvtárs. —• Nincs fennakadás a szállítással, csomagolással? — Dehogy nincs. Nézze — mutat az almahalmazokra. Legalább tlz vagon­ra való van már leszedve. De nem tud­juk elszállítani, mert a felvásárlási vállalat nem állapította meg a téli al­mafajták árát. (Azóta — közbenjárá­sunkra — a kerületi felvásárlási igazgatóság megküldte járási szervé­nek a téli alma árát.) A Tisza-parti gyümölcsöskertben ne­mes almafajtákat termelnek. Rossz néven veszik, hogy ugyanúgy bírálják el a jonathán, batul, nemes sóvári, ra­net, parmen fajtákat, mint a kister­melők kertjéből kikerülő nem fajal­mákat. Nem a helyszínen veszik át a gyümölcsöt. Mikor leszállítják, tetszés szerint, esetleg a felvásárló hangula­ta alapján osztályozzák. Megtörtént, hogy a perbenyiki átvevő raktárba Szállított I. osztályú nyári almát ala­csonyabb osztályba minősítették s így is fizettek érte. Megtehették volna, hogy az autórakományt visszaviszik. De ez semmi esetre sem gazdaságos a szövetkezetnek. Valószínű, ezzel számolnak a felvásárlók is, amikor — mondjuk meg nyíltan — Ilyen hely-, telenül intézkednek. Az alma illata betölti a Tisza men­tét és környékét. A fákon festői szép­ségben tündökölnek a piros, sárga és zöld egészséges almák, ötven, több­nyire fiatal lány szedi kézzel a gyü­mölcsöt. Ügyelnek, hogy meg ne sért­sék az ágakat. A kosarakba szedett almát előre elkészített ládákba cso­magolják. Ami nem fér a ládákba, azt halomba hordják. Ügyelnek, hogy ne ütődjön meg a gyümölcs. Állandóan van tt nlvaló a gyümöl­csösben. A szüret csak a befejezője, de egyben a mércéje ís*az egész évi mun­kának. Közel egymilllf korona bevé­telre számít a gvümölcsleadásból a közös gazdaság. Ez idén nemcsak el­érik, hanem túl ls szárnyalják ezt az összeget. A kert fái gazdag terméssel fizetnek a gondozásért. A gyümölcsös fái legalább hetven százalékban első osztályú termést ad­nak. Sok a 10—15 cm átmérőjű gyü­mölcs. Ennek köS2$nhető, hogy a ter­més eladásából eredő bevételüket túl­szárnyalják. Nagy gonddal készültek fel az al­maszüretre. Közel 15 ezer ládát ké­szítettek. Rendelkezésükre állnak a Járművek a szállításhoz. így biztosít­ják, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezzenek az almaszedéssel, a legkisebb veszteséggel eljuttassák a gyümölcsöt az Ipari központokba, a fogyasztókhoz. MÖZES SÁNDOR Fészer, vagy madáretető Két évvel ezelőtt kör­zeti mezőgazdasági ki­állítást rendeztek Tre­bišovon. A rendező bi­zottságnak akkoriban nagy gondot okozott a .kiállítási tárgyak elhe­lyezése. Végül úgy ol­dották meg a kérdést, hogy a parkban, a Slavoj labdarúgó-pá­lyája melletti üres telken hirtelenében egy vasvázákból Ösz­szeszerelt nyitott fé­szert állítottak fel. A ki­állítás elmúlt, a fészer azonban még azóta ls ott áll kihasználatla­nul. Pedig csekély költség­gel körül lehetne fa­lazni, ablakokat he­lyezni el rajta és akár tornateremként ls hasz­nálható lenne a kb. 50 méter hosszú épltméhy. Raktárként is lehetne használni mezőgazda­sági gépek elhelyezésé­re, vagy egyéb célra, csupán a városi nem­zeti bizottság lelemé­nyességén múlik, hogy milyen célra hasznosí­taná. (pl) ra |e^©!@[£ref A válasz nem elégít ki... Lapunk július 8-i számában Apróság címen cikket közöltünk Gyurcsó Istvántól. Ebben bírálja a tardoskeddi cukrászda vezetőjét a nyitvatartási idő be nem tartfi­sa miatt. A napokban levél érke­zett Anna DudáSovátöl, az emlí­tett cukrászda vezetőjétől, melyet az alábbiakban közlünk: „A cikk írója a jelek szerint nem ismeri kötelességeimet. Az üzletben egyedül vagyok, mindennap postára adom a bevételt és hetente kétszer rendelek cukrászdái süteményt telefo­non. De az Üzletben nincs telefon. Víz­vezeték sincs, így száz méter távol­ságról hordom a vizet, hogy eleget te­hessek a higiéniai előírásoknak. Az is előfordul, hogy elromlik a hűtőberen­dezés és szerelőért kell rohannom, kü­ilinben kárt szenvedhetne a szocialista tulajdon. Az Itt felsorolt kötelezettségek bi­zony sok Időt Igényelnek és sajnos, mindezt munkaidőben kell tennem. Igy természetesen előfordul, hogy az üzletet be kell zárnom, mivel nincs helyette­sem. Megesik, hogy öt perc alatt húsz vásárló is összegvülemlik az üzlet előtt. Ök szintén nem ismerik kötelezettségei­met és indokolatlanul különféle meg­jegyzéseket tesznek. Nagyon sajnálom Gynrcső István elv­társat, aki a vendéglőből éppen akkor érkezett a cukrászdába, amikor valaho­vá el kellett ugranora. Sajnálom, hogy szomjasan kellett elutaznia, de legalább megtakarította azt az összeget, arait a cukrászdába! a málnaszörpért fizetett volna. Ez kész haszon. Célszerű lenne, ha Hz Oj Szó szerkesztősége közölné válaszomat." A kritikánkra küldött fenti választ szóról szóra közöltük, hogy az élet­ből vett példán Illusztráljuk olva­sóinknak, mennyire téves elképzelé­se lehet a kereskedelem egyes dol­gozóinak a vásárlókkal szembeni kötelességeikről. Nem érthetünk egyet DudáŠová eivtársnő indokaival és még kevésbé levele hangnemével. Nem érthetünk egyet akkor sem, ha elismerjük, hogy az említett cukrászda gyakori zárva tartásáért nem kizárólag ő a felelős. Amint leveléből ls kitűnik, a cuk­rászda elég látogatott,/hisz öt perc alatt húsz vásárló ls összegyűlik a zárt üzlet előtt. A Várakozók elége­detlenek, megjegyzéseket tesznek. Ennek oka nem az, hogy nem Isme­rik a zárt ajtó titkát, mint ahogy azt Dudášová elvtársnő Igyekszik levelé­ben bizonygatni. A vásárlót nem IS kell hogy érdekeljék • a legkülönfé­lébb Indokok. Meg van határozva a cukrászda nyitva tartási Ideje és az üzletvezető, s a vállalat köteles ezt az Időt betartani. Vagy egyáltalán feltételezheti valaki, hogy a vásárló köteles belenyugodni a gyakori zár­va tartásba, csupán meg kell neki magyarázni az Indokokat? Nem, a tardoskeddi cukrászda ve­zetőjének téves a nézete szocialista kereskedelmünk küldetéséről és még inkább feladatairól. A vevőt nem a fogyatékosságok ékes megmagyará­zása, hanem elsősorban azok gyors eltávolítása érdekelné. A vevők jogosan megkövetelik, hogy a cukrászda a megszabott idő­ben nyitva tartson és ne kelljen a zárt ajtó előtt ácsorogniuk. A részletekkel nem kívánunk fog­lalkozni. Mindenesetre kissé furcsáll­juk, hogy az üzletvezetőnek egy lá­togatott cukrászdába száz méterről kelljen a vizet hordani. S mindezt azért, hogy a higiénia szabályalt be­tarthassal Az üzletvezető bizonyára nem takarékoskodik a vízzel és örül, hogy minél gyakrabban cipelheti a higiénia nélkülözhetetlen tartozékát száz méter távolságból... A válaszlevél utolsó bekezdésével pedig végképp nem érthetünk egyet és vissza kell utasítanunk. Lehet, tréfának szánta, ám ebben az eset­ben mindenkinek joga lenne pórul­Járt cikkíróinkkal tréfálkoznia, csak éppen az üzletért felelős személynek nem! Cikkíróinknak egyáltalán nem telik öröme abban, hogy a málna­szörp árát megtakarította, annál in­kább elkeseríti, hogy Tardoskedd akár egyetlen üzletében uralkodó viszonyok ls naponta a vásárlók bosszúságát okozzák. Szerkesztősé­günk elítéli, hogy az üzletvezető a hibák orvoslása helyett a vásárlóból Igyekszik gúnyt flzpl. Szeretnénk leszögezni, hogy a Gyur­csó elvtárs cikkében foglalt bírálat nem a cikkíró és az üzletvezető magán­ügye. Már azért sem, mivel az üzletve­zető levelében beismeri, hogy igen gyakran bezárja a cukrászdát (az árusítással összefüggő elfoglaltságai miatt), tehát gyakran és sokat zsör­tölődnek az elégedetlenkedő vásár­lók. így a vállalat és nem utolsósor­ban a helyi nemzeti bizottság felada­ta, hogy a lakosság teljes megelége­désére biztosítsák a cukrászda állan­dó nyitva tartását. Túlzásnak tűnhetne, hogy egyetlen cukrászda problémájának ennyi időt és ennyi helyet szentelünk. Elsősor­ban is nem egy cukrászdáról, hanem százak elégedettségéről van szó. Má­sodsorban pedig a tardoskeddi eset nem egyedülálló. Főleg Vidéki üzle­teinkre sok a panasz a nyitva tartási idijí be nem tartása miatt. így pedig ezrek problémája merült fel, aminek felvetése nem lehet felesleges. A SZERKESZTŐSÉG A Magas-Tátrában, a Kőpataki-tó­nál 1783 méter magasságban fekvd csillagvizsgáló nemrégen ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az in­tézet ez idő alatt számos jelentős tu­dományos sikert ért el. Képünkön a csillagvizsgáló dolgozóinak egy cso­portja: (balról) dr. L. Pajdušáková igazgató, Ladislav Petrík, Eugen Bori ás Urban Uhrecký. (ČTK — G. Bodnár felvétele f - • ­A LAPOK szombaton, október 26-án úgy jelennek meg, mint hétköznapo­kon, vasárnap, október 27-én vasár­napi terjedelemben jelennek meg, hétfőn, október 28-án egy lap sem jelenik meg, kedden október 29-én a lapok úgy jelennek meg, mint hét­köznapokon. FRANTIŠKOVÉ LÁZNEBAN az amerikai Alma Trlo hangversenyével ért véget az idei nemzetközig zenei fesztivál, amelyen bolgár, japán, magyar, norvég és szov­jet művészek is felléptek. A weimarl nemzeti színház együt­tese, amely az NDK megalakulása 14. évfordulója ünnepségeinek alkalmá­ból vendégszerepel Prágában, szom­baton, bemutatta a Csehszlovák Had­sereg Színházban Brecht Koldusope­ráját. 53 ORSZÁG TUDÓSAI jogadták el eddig a Szovjetunió meghívását a jö-. vő augusztusban Moszkvában megren-> dezendő nemzetközi antropológiai kongresszusra. A kongresszus alkal­mából nagyszabású kiállítás is készül a szovjet antropológiai és néprajzi tui dományos munkáról. A Szovjetunió lakossága 35 millió fővel növekedett az utóbbi 10 évben. Naponta több mint 9000 újszülött Jön a világra. AZ NDK ÁLLAMÜNNEPE — megalaku­lásának 14. évfordulója — alkalmából a bratislavai csehszlovák—szovjet barátság házban szombaton ünnepi estet ren­deztek, amelyen Ivan Turzo, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója tartott bo» szédet. A GOTTWALDOVI általános közép­iskola mellett működő Forradalmi Kuba Barátainak Klubját meglátogat­ta dr, Francisco Baeza Pérez, a Ku­bai Köztársaság csehszlovákiai nagy­követségének kulturális tanácsosa, a prágai Kubai Kultúra Házának igaz­gatója, és Teofilo Acosto, a Prensa Latina hírügynökség prágai tudósító­í a­A DÉL-VIETNAMI Vinh Long város egyik bárjában október 4-én bomba rob­bant, és 10 amerikai katsnát megsebesí­tett. A Karlovy Vary-i városi múzeum­ban „No pasarán — nem törnek át" címmel kiállítást rendeztek a spa­nyolországi csehszlovák interbrigádo­sok harcairól. A MÚLT HÉT VEGEN ünnepélyesen átadták rendeltetésének a breinól hídépítők új üzemi klubját, amely 950 látogató befogadására alkalmas. A klub épületét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 5,5 millió korona költség­gel építette. Ritka Ünnepség zajlott le a teherá­ni egyetemen: díszdoktorrá avattak egy nőt. Igaz, hogy a nő — császár­né — az iráni sah felesége. 'úí'é ŕrJp Vt^/'M >Y l 1 ' — Azt beszélik, hogy mindenjelé menyi a gomba. En meg nem látok egy gombostűjejnytt sem. ITrybuna Ludu), Ü] SZÖ 2 * 1963. október 7. 4

Next

/
Thumbnails
Contents