Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-06 / 276. szám, vasárnap

Ml AZ IGAZSÁG a nagy ugrásról, a népi kohókról? Az Ekonomicseszkaja Gazeta, az SZKP Központi Bizottságának gazdasági hetilapja cikket közölt a kinal iparpolitikáról Kína kezdetben a szocialista iparosítás helyes lenini politikáját folytatta, és a többi szocialista ország segítségével lerakta a .nodern nagyipar alapjait. Később 1958 körül azonban a -inai vezetők kalandorpolitikára tértek át, kijelentették, hogy a kommunizmus már nincs is olyan messze, ás egyetlen ugrással át lehet hidalni a sok évszázados elmaradottságot. E politik.-' kiagyalói semmibe vették az objektív gazdasági törvényeket. A Kfnai Kommunista Párt VIII. kongresszusának második Blésszakán, 1958-ban, meghirdették a „három vörös zászló," „a fő irányvonal", a „nagy ugrás", a „népi kommunák" politikáját. A kínai vezetők fantasztikus, a valóságtól elrugaszkodott, gazdaságilag megalapozatlan terveket hoztak nyilvánosságra. „Három év megfeszített munka után tízezer év boldogság"! — adták kl a jelszót és amit azelőtt három, sőt több ötéves terv alatt kívántak elérni, azt most néhány esztendő alatt akarták megvalósítani. Öt esztendő alatt — 1958-től 1962-ig — 18—20-szorosára akarták növelni az acélgyártást, évi 45 százalékkal akarták fokozni az Ipari és 20 százalékkal a mezőgazdasági termelést. Ezeket i nagyra törő terveket semmiféle gazdasági számításra nem alapozták, hancin homokra építették. Lábbal tiporták a gazdasági fejlődés minden objektív törvényét, a voluntarizmus útjára léptek, terv és számítás helyett akarati döntésekkel kívántak célb. érni, af anyagi érdekeltség elvét a burzsoá jog csökevényének minősítették, sok területen egyeniősdit vezettek be, lebecsülték a műszaki fejlesztés fontosságát. A Kinal Kommunista Párt Politikai Bizottsági 1958 augusztusában elhatározta, hogy eg • év alatt kétszeresére növeli az acéltermelést. Világos volt, hogy ennyi idő alatt nem lehet új, korszerű kohászati kapacitásokat létesíteni. Ezért kiadták a „két lábon kell járni" jelszót, ami azt jelentette, hogy a meglévő nagyüzemek mellett miniatűr népi kohókat kell létesíteni. A kínai dolgozók országszerte nagy szorgalommal lőbb millió kis kohót építettek, fáradságot nem kímélve vasat olvasztotta!.. Több tízmillió embert elszakítottak rendes munkájától, elsősorban a mezőgazdaságtól. Arra számítottad ugyanis, hogy a népi koinmuná't megszervezésével falun fokozódik majd a munka termelékenysége, és munkaerő szabadul fel. A termelékenység azonban rohamosan csökkent. A kommunák bevezetése és a népi kohók munkaerőfelszívó batása nyomán a mezőgazdaság óriási kárt szenvedett, gyorsan csökkent az, élelmiszer és az ipari nyersanyag termelése. A cikkíró ezután rámutat, hogy a kínai rajtő szerint az 1957-es évi ötmillió tonnáról 1958-ban sikerüli 11 millió tonnára. 1953-ben pedig 13 millió tonnára emelni az acélgyártást. Később azonban a számok nyilvánosságra hozását abbahagyták. A népi kohók terméke ugyanis használatlannak bizonyult és a hatalmas munka- és anyagbefektetés füstbe ment. A nagyüzemek, amelyeket jórészt a Szovjetunió segítségével építettek fel, rablógazdálkodás módfán, karbantartás nélkül működtek A kínai vezetők lényegében hadat üzentek a technikának és a szakembereknek. Dgy vélték, számukra nem kötelező a gép- és a inunkaerőkihasználás tudományos normája. A testvérországok szakembereinek ésszerű tanácsait nem szívlelték meg: konzervatizmust és a forradalmi szellem hiányát látták bennük. Az elemi gazdasági számítások hiánya, a baráti országok tapasztalatainak semmibevevése oda vezetett, hogy elvetették a tervszerű arányos fejlesztés törvényét. A cikk ezután, rámutat, hogy a súlyos hibák elismerése és kijavítása helyett a kínai sajtó a nagy ugrás „hatalmas eredményeit" hirdeti, azt állítja, hngy a népgazdaság az állandó nagy ugrások szakaszába lépett, sőt a kínai vezetők mée külföldi országoknak is ajánlják receptjüket. Igaz, 1981-ben Kínában mégis csökkentetek az Iramot, és bevezették a népgazdaság „rendbe hozásának" politikáját. Rendkívüli intézkedésekre került sor, amelyek nyomán néhány év óta csaknem teljesen megszűnt minden beruházás, sok, már befejezés előtt álló építkezést leállítottak, és a súlyos bajokból ma sem sikerült kigyógyítani a kínai népgazdaságot. A cikkíró befejezésül megállapítja, hogy a kínai vezetők által meghirdetett „külön út" teljesen külön áll a szocialista világrendszer fejlődésének széles országútjától. Az ENSZ-közgyűlés munkájából Befejeződött a 3. nemzetközi újságíró-találkozó Bejrutban csütörtökön megtartották a harmadik nemzetközi újságíró-találkozó záróülését. A tíznapos találkozóról kiadott közlemény hangoztatja, hogy a különböző tár sadalml rendszerű államok békés együttélése kedvező feltételeket teremt a füg getlenségért ér haladásért küzdő, erők mielőbbi győzelméhez. A találkozó rész vevői rámutattak, hogy következetes harcot kell folytatni az olyan sajtó-, rádió-, és televíziós szervek ellen, ame lyek a hidegháború szellemét terjesztik. Szüntessék meg o kongói ENSZ-hadmíiveľetekel Etiópia császára New York-ban • Viharos vita a költségvetési bizottságban • Élénk diplomáciai tevékenység a világszervezet székhelyén New York (ČTK) — Haile Szelaszszié etiópiai császár pénteken érkezett Washingtonból New Yorkba, ahol 32 afrikai állam képviselőjének jelenlétében ünnepélyesen regisztrálta az Afrikai egység alapokmányát, (melyet tavasszal Adlsz Ababában fogadtak el) mint az ENSZ dokumentumát. Az etiópiai császár azután beszédet mondott a közgyűlés plenáris ülésén. Emlékeztetett a 27 év előtti eseményekre, amikor az akkori Népszövetség képtelen volt megvédeni Etióplát a fasiszta támadással szemben. Reményét fejezte kl, hogy az ENSZ most képes lesz megszilárdítani a népek biztonságát és hozzájárul a gyarmatosítás végleges felszámolásához. Elítélt minden fajgyűlölő rendszert, amely létezése ma ls veszélyezteti Afrika békéjét. Haile Szelasszié császár a moszkvai részleges atomcsendegyezményt a leszereléshez vezető első lépésként értékelte. • Az 5. bizottságban Az 5. ENSZ-blzottság (költségvetési) befejezte a kongói ENSZ-hadműveletek pénzeléséről folytatott vita első részét. Arról volt szó. hogy 1964 első félévében, hagyják-e még Kongóban az ENSZ-csapatokat, s kl fizesse az ezzel járó költségeket. 13 afrikai ország javasolta hogy 5350 ENSZ-katona maradjon Kongóban, s az erre szükséges 19,2 millió dollárból a kongói kormány térítsen meg 3,2 milliót. Ekkor az USA, Nagy Britannia, Kanada és más tőkés országok képviselői felajánlották, hogy erre az akcióra 1,3 millió dollárt „ajándékoznak' . A kérdésről viharos vita keletkezett. A gyarmatosító hatalmak ugyanis ezért ragaszkodnak az ENSZ-hadműveletek meghosszabbításához, hogy az ENSZ-csapatok továbbra ls védelÚjabb letartóztatások Orangeburgban Orangeburg (ČTK) — Péntek este Orangeburgban további 320 tiltakozó négert tartóztattak le és így a múlt szombattól letartóztatott négerek száma 1300-ra növekedett. Annak ellenére, hogy a letartóztatottak egy részét óvadék ellenében szabadon bocsátották, a fogház telve van, néhány száz letartóztatottat a manningl fogházba szállították. Az újabb tiltakozás Orangeburgban azért tört kl, mert közölték, hogy a városi tanács és a néger vezetők tárgyalásai eredménytelenek maradtak. A város polgármestere kijelentette, hogy letartóztatja a tiltakozások összes résztvevőjét. Álláson t jávai egyetértett S. Russell, Dél-Karolina kormányzója. Pénteken Detroitban és St. Luisban is tiltakoztak. mezzék monopóliumaik érdekelt Kongóban. Pedig az ENSZ rendkívüli közgyűlése tavasszal már úgy döntött, hogy a hadműveleteket ez év végén befejezik. A bizottságban a gyarmatosító hatalmak a háttérben Igyekeztek maradni, míg végül a belga küldött törte meg a „csendet" és egyértelműen síkra szállt a hadművelet meghosszabbításáért, s úgy kezelte az ügyet, mintha ez csupán pénzügyi kérdés lenne. A szocialista országok küldöttei azonnal leleplezték ezt a mesterkedés!. J. Pščolka csehszlovák küldött hangsúlyozta a hadműveletekről hozott akármilyen döntés politikai jelentőségét. Rámutatott: az ENSZalapokmány leszögezi, hogy ENSZhaderöket bevetni és pénzelni csak a Biztonsági Tanács döntése alapján lehet. „Most arról van szó — mondotta Pščolka elvtárs — hogy egyesek legalizálni szeretnének olyan hadműveleteket, amelyeket nem hagyott jóvá a Biztonsági Tanács. Az ilyesmivel a csehszlovák küldöttség soha sem értett egyet és a jövőben sem támogat ilyen akciót, s nem osztozik pénzelésén. Befejezésül kijelentette: „Az ENSZ-csapatok kongói hadműveleteit azonnal be kell fejezni." A szovjet küldött rámutatott, hogy a határozattervezet szerzői beavatkoznak a Biztonsági Tanács jogkörébe. A kongói hadműveletek terhét azoknak az országoknak kellene viselniük, amelyek agressziót követtek el Kongó ellen. A szovjet küldött rámutatott a szovjet nyilatkozatra, amely az ENSZ-főtitkár jelentése alapján megállapítja: Kongó belső helyzete már nem veszélyezteti a világbékét. Képtelenség, hogy az ENSZ ezek után egy országnak „belső használatra", rendőrszolgálatra katonai csapatokat bocsásson rendelkezésére Ezért az ENSZ-csapatok tevékenységét Kongóban a megszabott határ Időn belül, tehát az év végéig be kell felezni. A költségvetési bizottság ebben a kérdésben a jövő héten folytatja a vitát. • A külügyminiszteri tanácskozások után Lord Home angol külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott Kennedy elnökkel. A találkozó után kljelentette, hogy „a szovjet—angol—amerikai tárgyalásokon hasznos munkát fejtettek ki a hidegháború Jegének megolvasztására. A Moszkvában kialakult légkör még itt van". Spaak belga külügyminiszter ugyancsak tárgyalt az amerikai elnökkel, majd az újságíróknak kijelentette: a meglepetésszerű támadás elhárítása érdekében a Kelet ás Nyugat közötti érintkezés térségében megfigyelőket kellene elhelyezni. „Ez — mondotta — a feszültség enyhítésére tett legcélszerűbb lépés lenne." Az AP tudósítója szerint Spaak ezzel Hruscsov javaslatát támogatta. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken ünnepi fogadást rendezett az ENSZ-közgyűlés küldöttségei tiszteletére. A főtitkáron kívül megjelentek a fogadáson a szocialista országok külügyminiszterei, valamint Anglia és az USA külügyminisztere, más küldöttségek vezetői és az újságírók. Az USA is sokallja már A SOROZATOS KATONAI PUCCSOKAT Tegucigalpa (ČTK) — Dean Rusk, amerikai államtitkár kijelentette, hogy a Hondurasnak nyújtott gazdasági ás katonai segítséget irányító észak-amerikai bizottságokat a katonai puccs miatt visszahívja Hondurasből. 1961 júliusától 1962 szeptemberéig 18 millió dollár segítséget nyújtottak Hondurasnak. Róbert McCloskey, az Egyesült Államok külügyminisztériumának képviselője washingtoni sajtóértekezleten közölte, az Egyesült Államok attól tart, hogy a katonai körök a dominikai és hondurasi példától felbuzdulva további latin-amerikai országban ls magukhoz akarlák ragadni a hatalmat. Közölte, hogy az Egyesült Államok egyetért egyes latin-amerikal országok javaslatával, hogy hívják össze az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek értekezletét, melyen arról tárgyalnának, hogyan akadályozhatnák meg újabb katonai puccsok kitörését. McCloskey megemlítette, hogy az új rendszer esetleges elismerésének kérdését csak a többi illetékes kormánnyal folytatott tárgyalás után oldják meg. Osvaldo Lőpez Arellano ezredes, a puccsisták vezetője bejelentette, hogy átveszi az ideiglenes elnöki hivatalt. A katolikus egyház képviselői is támogatják az új rendszert. Hírügynökségek jelentése szerint az országban nyugodt a helyzet. Ramon Villeda Morales volt hondurasi elnök azzal vádolja a reakciós köröket, hogy a hadsereget használták fel a fordulat megvalósítására. Az El Dia mexikói lap rámutat arra, hogy a puccsisták katonai és erkölcsi segítségért folyamodtak a United Fruit Company monopóliumhoz. Ramon Villeda Morales felhívta a figyelmet • arra, hogy a katonai puccsnak az volt a célia, hogy megakadályozzák Moresto Rodas Alvarado, a Liberális Párt jelöltjének választási győzelmét. Rodas Alvarado ugyanis azt hirdette, hogy a hadsereget polgári ellenőrzés alá akarja helyezni. Az Egyesült Államok és Venezuela után Bolívia is megszakította diplomáciai kapcsolatalt az új hondurasi rendszerrel. A vetésterület bővítése helyett — belterjesség Moskva f ČTK) — Az SZKP Központi Bizottsága és a szoviet kormány levélben fordult a szovjet vegyifiar dolgozóihoz, növeljék jelentős mértékben a műtrágyagyártást. A levél hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés állandó növekedése mellett a szovjet dolgozók vásárlóereje Is növekszik és ezért gyorsabb ütemben kell fokozni a termelést. A vetésterület további bővítése a Jelen időszakban már nem lenne olyan előnyös, mint az ásványi trágyák termelésének növelése Az 1970-ig tervezett 14 milliárd pudos termelésnövekedést gabonából a jelenleg megművelt földterületen ls el lehet érni De ehhez szükséges, hogy már Jövőre 24 millió, két év múlva pedig további 35 millió tonnával növeljék a műtrágyagyártást. Szovjet utászok segítsége Skopjénak Belgrád (CTK) — Már két hőnap telt el azóta, hogy az elemi csapással sújtott Skopje segítségére egy szovjet utászegység érkezett. A katonák azóta 6 km-es utat építettek a város szélén épülő új negyedekben. Ezenkívül az új vasmű, egy vegyiSzem, valamint a szovjet kormán., által ajándékozott épiiletelem-gyár építésénél segédkeznek. NATG-fegyverekkel a hazafiak ellen Conakry (CTK) — Guinea és a Zöldfoki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja nyilatkozatot tett közzé, melyben közli, hogy a portugál-gulneal felkelők Salazar csapataival folytatott harcban több' nyugatnémet puskát, amerikai aknavetőt, olasz golyószórőt és angol katonai leadót zsákmányoltak. A nyilatkozat a továbbiakban közli a harc Jelenlegi szakaszának legfontosabb feladatalt: Meg kell erősíteni a fegyveres harcot az eddig fel nem szabadított területeken, meg kell védeni a lakosságot a bombázás elől és az ellenségtől fegyvereket kell zsákmányolni. örtönre ítélték Grác (CTK) — A Rojko-per utolső fejezetében a védő többek között előadta, hogy amikor Rojko a náci rendőrség kötelékébe való felvételét kérte, nem tudta milyen feladatok várnak rá, erről csak feljebbvalói tudhattak. A terezíni táborban aztán Rojko a náci szellem „keménységét", „kegyetlenségét, és „engedelmességét" gyakorolta. Ezzel kapcsolatban Bernal védő a következőket mondotta: „Akkoriban természetesen sok olyan dolog esett meg, amiért most szégyenkezünk." A tanúk megrázó vallomásalt a védB azzal a komolytalan állítással gyalázta meg, hogy ezek 17 év után nem ls emlékezhetnek pontosan a történtekre. Ezért — mondotta a védő — tanúvallomásalkat fenntartással kell kezelni. A bíróság Rojkot életfogytiglani börtönre ítélte, amelyet félévenként egyszer kemény fekhellyel szigorítanak. A büntetés, amelyet a bíróság öt óra hosszat tartó tárgyalás után szabott kl, Ausztriában a lehető legszigorúbb, mert ebben az államban megszüntették a halálbüntetést. A vádlott az ítéletet teljes közömbösséggel fogadta, s a bíróság felszólítására, hogy. kíván-e még szólni, mindössze „nem"-mel válaszolt. Kommentárunk A

skandináv országok — Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia — nemcsak földrajzilag különülnek el Európától, de a politikai élet forgatagainak középpontjaitól is messze esnek. A világ megszokta, hogy ezeknek az államoknak életét bizonyos „atyai jóindulattal" szemlélje, de az utóbbi hetek eseményei ismét Észak-Európára írányltoták a figyelmet. A finn és norvég kormányválság egyeseket találgatásra késztetett: vajon a norvég kormányt döntik-e meg előbb, vagy Finnországban alakul-e előbb új kormány. Ezek a találgatások ugyan holmi szelemeskedésekre adhatnak okot, de egyúttal rá 13 mutatnak az egész helyzet ku^za vol tára. Ha ezeket az állapotokat meg akarjuk ítélni, abból kell kiindulnunk, hogy a skandináv országok — egyébként az ún. Északi Tanácsba tömörültek — minden rokonvonásuk ellenére ls a nemzetközi politika területén nagyon is különböző helyeket foglalnak el. Dánia és Norvégia a NATO tagállamai, Svédország és Finnország kihirdette katonai semlegességét, mindazonáltal Finnország bará ti együttműködési szerződést kötött a Szovjetunióval. Belpolitikai tükörkép ... Meg kell mondanunk, hogy jelenleg a skandináv államokra a gazda sági élet virágzása jellemző, amely ugyan a dolgozóknak tisztességes életszínvonalat biztosit, de nem sem legesltheti a nyugat-európai gazdasági tömörülések versengési harcainak idevetődő árnyékét. Dánia, Norvégia Öszi köd Skandinávia felett és Svédország az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (ESVO) tagállamai; ehhez a blokkhoz Finnország is csatlakozott. Az ESVO brit felügyelet alatt erős versengésben van a Közös Piaccal, ahol viszont a prímet Nyugat-Németország Játssza. Az aránylag jő gazdasági viszonyok az egyes pártok belpolitikai összetűzéseinek hevességét Jobban tompít Ják, mint másutt. Ennek példája a nemrég lezajlott norvég kormányválság. Ebben az országban csaknem három évtizeden keresztül a szoclál demokrata párt uralta a kormányt. Augusztus végén azonban ezt a kormányt megdöntötték, mert a burzsoá pártok egyhangúlag követelték a bizalmatlanság megszavazását a spitzbergi nagy , bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban Mivel a négy burzsoá pártnak a képviselőházban ugyanannyi mandátuma van, mint a szociáldemokratáknak (74), a mérleg serpenyőjében a baloldali szocialista pártok két képviselőjének szavazata döntött — ők pedig ezúttal a kormány ellen szavaztak. Amikor azonban megalakult a négy burzsoá párt kormánykoalíciója, egy hónap múlva ez sem bizonyult meg felelőnek-és pünkösdi királyságukat ismét felváltotta Gerhardsen volt szociáldemokrata kormánya. A szoclál demokrácia több mint negyedszázados folytonosságában a történtek csupán jelentéktelen epizódként hatnak, de mégis arra inthetné őket, hogy poll tlkájukban túl sok az egészségtelen elem. Ezzel szemben a finn kormány válsága sokkal nagyobb mélységeket tár fel, mert Finnországban küszöbön áll az Infláció veszélye és itt a belpolitikai erők között is sokkal nagyobbak az ellentétek, mint más skandináv országokban. Finnországban a miniszterek — a szakszerveze tek képviselői — elutasították Karja lainen miniszterelnök földművelési segélyéről szóló programtervezetét s ezzel a kormány lemondott. A finn parlamentben egyetlen párt sem rendelkezik olyan kiemelkedő többség gel, mint a szomszéd államokban, éppen ellenkezőleg a legerősebb parla menti csoport a Finn Népi Demokratikus Unió, amelyet a kommunisták vezetnek s amely következetesen védelmezi a dolgozók érdekeit. ... a külpolitikáról. A belpolitika! villongásoknál sokkal nagyobb figyelmet érdeme! a skandi náv államok viszonya a nemzetközi politikához és állásfoglalásuk a nemzetközi feszültség csökkentésére Irányuló jelenlegi megmozdulásokkal szemben. Nagy általánosságban ez a viszony nem ad aggodalomra okot, mert mind a négy állam csatlakozott a moszkvai atomcsendegyezményhez Azonban említést kell tennünk a skandináv külügyminiszterek konfe renciájáról. amelyet szeptember ele jén tartottak Stockholmban. Flnnor szág ezen a találkozón javaslatot tett arra, hogy Európa észak! részén a skandináv államok alakítsanak atom mentes övezetet. De az akkori norvég külügyminiszter — az Ideiglenes burzsoá kormány tagjának — „jóvoltából" ezt a javaslatot nem ls bocsá! tották vitára, sőt a találkozó zárónyl! iatkozatában még csak említés sem ! esik róla. A norvég burzsoázia ezzel megmutatta a karmait, s mintegy jelezte az új kormány NATO-lrányvonalát Amint már mondottuk, Norvégia és Dánia a NATO tagállamai, de mindkét ország eddig határozottan elutasított minden kísérletet arra, hogy területén atomfegyvereket tároljanak. A finn javaslat megvétózásával a norvég burzsoázia bebizonyította, hogy az atomfegyverkezés kérdését sokkal nagyobb engedékenységgel kezelné, mint az előző szociáldemokrata kormány. Ügy tűnik, mintha a NATO Norvégiára és Dániára bizonyos hatást gyakorolna abban az Irányban, hogy engedjenek eddigi következetesen atomellenes politikájukból. Erről tanúskodik Gram dán honvédelmi miniszter nemrég tett kijelentése, miszerint Dánia esetleg bele ls egyezne hadseregének atomfelfegyverzésébe. Ez határozottan nagyon veszélyes álláspont, amely kétségkívül rossz vért szülne Skandinávia további külpolitikájában. Tény, hogy amennyiben Észak-Európában atommentes övezet létesülne, ez nagyon ls üdvösen hatna a skandináv országok helyzetére s nemcsak a moszkvai atomcsendszerződés logikus következménye volna, hanem egy lépéssel az általános és teljes leszerelés ügvét ls előre mozdítaná. Karéi Císa? 1963. október B. * ÚJ SZŐ 3