Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-06 / 276. szám, vasárnap

Ml AZ IGAZSÁG a nagy ugrásról, a népi kohókról? Az Ekonomicseszkaja Gazeta, az SZKP Központi Bizottságának gazdasági hetilapja cikket közölt a kinal ipar­politikáról Kína kezdetben a szocialista iparo­sítás helyes lenini politikáját folytat­ta, és a többi szocialista ország se­gítségével lerakta a .nodern nagyipar alapjait. Később 1958 körül azonban a -inai vezetők kalandorpolitikára tértek át, kijelentették, hogy a kom­munizmus már nincs is olyan messze, ás egyetlen ugrással át lehet hidalni a sok évszázados elmaradottságot. E politik.-' kiagyalói semmibe vették az objektív gazdasági törvényeket. A Kfnai Kommunista Párt VIII. kongresszusának második Bléssza­kán, 1958-ban, meghirdették a „három vörös zászló," „a fő irányvonal", a „nagy ugrás", a „népi kommunák" politikáját. A kínai vezetők fantasz­tikus, a valóságtól elrugaszkodott, gazdaságilag megalapozatlan terve­ket hoztak nyilvánosságra. „Három év megfeszített munka után tízezer év boldogság"! — adták kl a jelszót és amit azelőtt három, sőt több öt­éves terv alatt kívántak elérni, azt most néhány esztendő alatt akarták megvalósítani. Öt esztendő alatt — 1958-től 1962-ig — 18—20-szorosára akarták növelni az acélgyártást, évi 45 százalékkal akarták fokozni az Ipari és 20 száza­lékkal a mezőgazdasági termelést. Ezeket i nagyra törő terveket semmi­féle gazdasági számításra nem ala­pozták, hancin homokra építették. Lábbal tiporták a gazdasági fejlődés minden objektív törvényét, a volunta­rizmus útjára léptek, terv és számí­tás helyett akarati döntésekkel kí­vántak célb. érni, af anyagi érde­keltség elvét a burzsoá jog csöke­vényének minősítették, sok területen egyeniősdit vezettek be, lebecsülték a műszaki fejlesztés fontosságát. A Kinal Kommunista Párt Politikai Bizottsági 1958 augusztusában elha­tározta, hogy eg • év alatt kétszere­sére növeli az acéltermelést. Világos volt, hogy ennyi idő alatt nem lehet új, korszerű kohászati kapacitásokat létesíteni. Ezért kiadták a „két lábon kell járni" jelszót, ami azt jelentette, hogy a meglévő nagyüzemek mellett miniatűr népi kohókat kell létesíteni. A kínai dolgozók országszerte nagy szorgalommal lőbb millió kis kohót építettek, fáradságot nem kímélve vasat olvasztotta!.. Több tízmillió embert elszakítottak rendes munká­jától, elsősorban a mezőgazdaságtól. Arra számítottad ugyanis, hogy a né­pi koinmuná't megszervezésével falun fokozódik majd a munka termelé­kenysége, és munkaerő szabadul fel. A termelékenység azonban rohamo­san csökkent. A kommunák beveze­tése és a népi kohók munkaerőfel­szívó batása nyomán a mezőgazdaság óriási kárt szenvedett, gyorsan csök­kent az, élelmiszer és az ipari nyers­anyag termelése. A cikkíró ezután rámutat, hogy a kínai rajtő szerint az 1957-es évi öt­millió tonnáról 1958-ban sikerüli 11 millió tonnára. 1953-ben pedig 13 millió tonnára emelni az acélgyár­tást. Később azonban a számok nyilvá­nosságra hozását abbahagyták. A né­pi kohók terméke ugyanis használat­lannak bizonyult és a hatalmas mun­ka- és anyagbefektetés füstbe ment. A nagyüzemek, amelyeket jórészt a Szovjetunió segítségével építettek fel, rablógazdálkodás módfán, karbantar­tás nélkül működtek A kínai vezetők lényegében hadat üzentek a techni­kának és a szakembereknek. Dgy vél­ték, számukra nem kötelező a gép- és a inunkaerőkihasználás tudományos normája. A testvérországok szakembe­reinek ésszerű tanácsait nem szívlel­ték meg: konzervatizmust és a forra­dalmi szellem hiányát látták bennük. Az elemi gazdasági számítások hiá­nya, a baráti országok tapasztalatai­nak semmibevevése oda vezetett, hogy elvetették a tervszerű arányos fej­lesztés törvényét. A cikk ezután, rámutat, hogy a sú­lyos hibák elismerése és kijavítása helyett a kínai sajtó a nagy ugrás „hatalmas eredményeit" hirdeti, azt állítja, hngy a népgazdaság az állan­dó nagy ugrások szakaszába lépett, sőt a kínai vezetők mée külföldi or­szágoknak is ajánlják receptjüket. Igaz, 1981-ben Kínában mégis csök­kentetek az Iramot, és bevezették a népgazdaság „rendbe hozásának" po­litikáját. Rendkívüli intézkedésekre került sor, amelyek nyomán néhány év óta csaknem teljesen megszűnt minden beruházás, sok, már befejezés előtt álló építkezést leállítottak, és a súlyos bajokból ma sem sikerült kigyógyítani a kínai népgazdaságot. A cikkíró befejezésül megállapítja, hogy a kínai vezetők által meghirde­tett „külön út" teljesen külön áll a szocialista világrendszer fejlődésé­nek széles országútjától. Az ENSZ-közgyűlés munkájából Befejeződött a 3. nemzetközi újságíró-találkozó Bejrutban csütörtökön megtartották a harmadik nemzetközi újságíró-találkozó záróülését. A tíznapos találkozóról kiadott közle­mény hangoztatja, hogy a különböző tár sadalml rendszerű államok békés együtt­élése kedvező feltételeket teremt a füg getlenségért ér haladásért küzdő, erők mielőbbi győzelméhez. A találkozó rész vevői rámutattak, hogy következetes harcot kell folytatni az olyan sajtó-, rádió-, és televíziós szervek ellen, ame lyek a hidegháború szellemét terjesztik. Szüntessék meg o kongói ENSZ-hadmíiveľetekel Etiópia császára New York-ban • Viharos vita a költségvetési bizottságban • Élénk diplomáciai tevékenység a világszervezet székhelyén New York (ČTK) — Haile Szelasz­szié etiópiai császár pénteken érke­zett Washingtonból New Yorkba, ahol 32 afrikai állam képviselőjének jelenlétében ünnepélyesen regisztrál­ta az Afrikai egység alapokmányát, (melyet tavasszal Adlsz Ababában fogadtak el) mint az ENSZ dokumen­tumát. Az etiópiai császár azután beszédet mondott a közgyűlés plená­ris ülésén. Emlékeztetett a 27 év előtti eseményekre, amikor az akkori Népszövetség képtelen volt megvé­deni Etióplát a fasiszta támadással szemben. Reményét fejezte kl, hogy az ENSZ most képes lesz megszilár­dítani a népek biztonságát és hoz­zájárul a gyarmatosítás végleges fel­számolásához. Elítélt minden fajgyű­lölő rendszert, amely létezése ma ls veszélyezteti Afrika békéjét. Haile Szelasszié császár a moszkvai rész­leges atomcsendegyezményt a lesze­reléshez vezető első lépésként érté­kelte. • Az 5. bizottságban Az 5. ENSZ-blzottság (költségveté­si) befejezte a kongói ENSZ-hadmű­veletek pénzeléséről folytatott vita első részét. Arról volt szó. hogy 1964 első félévében, hagyják-e még Kon­góban az ENSZ-csapatokat, s kl fizes­se az ezzel járó költségeket. 13 afrikai ország javasolta hogy 5350 ENSZ-katona maradjon Kongóban, s az erre szükséges 19,2 millió dol­lárból a kongói kormány térítsen meg 3,2 milliót. Ekkor az USA, Nagy Bri­tannia, Kanada és más tőkés orszá­gok képviselői felajánlották, hogy er­re az akcióra 1,3 millió dollárt „aján­dékoznak' . A kérdésről viharos vita keletke­zett. A gyarmatosító hatalmak ugyan­is ezért ragaszkodnak az ENSZ-had­műveletek meghosszabbításához, hogy az ENSZ-csapatok továbbra ls védel­Újabb letartóztatások Orangeburgban Orangeburg (ČTK) — Péntek este Orangeburgban további 320 tiltako­zó négert tartóztattak le és így a múlt szombattól letartóztatott nége­rek száma 1300-ra növekedett. Annak ellenére, hogy a letartóztatottak egy részét óvadék ellenében szabadon bo­csátották, a fogház telve van, né­hány száz letartóztatottat a mannin­gl fogházba szállították. Az újabb tiltakozás Orangeburgban azért tört kl, mert közölték, hogy a városi tanács és a néger vezetők tár­gyalásai eredménytelenek maradtak. A város polgármestere kijelentette, hogy letartóztatja a tiltakozások összes résztvevőjét. Álláson t jávai egyetértett S. Russell, Dél-Karolina kormányzója. Pénteken Detroitban és St. Luisban is tiltakoztak. mezzék monopóliumaik érdekelt Kongóban. Pedig az ENSZ rendkívüli közgyűlése tavasszal már úgy döntött, hogy a hadműveleteket ez év végén befejezik. A bizottságban a gyarma­tosító hatalmak a háttérben Igyekez­tek maradni, míg végül a belga kül­dött törte meg a „csendet" és egyér­telműen síkra szállt a hadművelet meghosszabbításáért, s úgy kezelte az ügyet, mintha ez csupán pénz­ügyi kérdés lenne. A szocialista országok küldöttei azonnal leleplezték ezt a mesterke­dés!. J. Pščolka csehszlovák küldött hangsúlyozta a hadműveletekről ho­zott akármilyen döntés politikai je­lentőségét. Rámutatott: az ENSZ­alapokmány leszögezi, hogy ENSZ­haderöket bevetni és pénzelni csak a Biztonsági Tanács döntése alapján lehet. „Most arról van szó — mon­dotta Pščolka elvtárs — hogy egye­sek legalizálni szeretnének olyan hadműveleteket, amelyeket nem ha­gyott jóvá a Biztonsági Tanács. Az ilyesmivel a csehszlovák küldöttség soha sem értett egyet és a jövőben sem támogat ilyen akciót, s nem osztozik pénzelésén. Befejezésül ki­jelentette: „Az ENSZ-csapatok kon­gói hadműveleteit azonnal be kell fejezni." A szovjet küldött rámutatott, hogy a határozattervezet szerzői beavat­koznak a Biztonsági Tanács jogköré­be. A kongói hadműveletek terhét azoknak az országoknak kellene vi­selniük, amelyek agressziót követtek el Kongó ellen. A szovjet küldött rá­mutatott a szovjet nyilatkozatra, amely az ENSZ-főtitkár jelentése alapján megállapítja: Kongó belső helyzete már nem veszélyezteti a vi­lágbékét. Képtelenség, hogy az ENSZ ezek után egy országnak „belső hasz­nálatra", rendőrszolgálatra katonai csapatokat bocsásson rendelkezésére Ezért az ENSZ-csapatok tevékenysé­gét Kongóban a megszabott határ Időn belül, tehát az év végéig be kell felezni. A költségvetési bizottság ebben a kérdésben a jövő héten folytatja a vitát. • A külügyminiszteri tanácskozások után Lord Home angol külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott Ken­nedy elnökkel. A találkozó után klje­lentette, hogy „a szovjet—angol—ameri­kai tárgyalásokon hasznos munkát fej­tettek ki a hidegháború Jegének meg­olvasztására. A Moszkvában kialakult légkör még itt van". Spaak belga külügyminiszter ugyancsak tárgyalt az amerikai elnökkel, majd az újságíróknak kijelentette: a meglepe­tésszerű támadás elhárítása érdekében a Kelet ás Nyugat közötti érintkezés tér­ségében megfigyelőket kellene elhelyez­ni. „Ez — mondotta — a feszültség enyhítésére tett legcélszerűbb lépés lenne." Az AP tudósítója szerint Spaak ezzel Hruscsov javaslatát támogatta. Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken ünnepi fogadást ren­dezett az ENSZ-közgyűlés küldöttségei tiszteletére. A főtitkáron kívül megje­lentek a fogadáson a szocialista or­szágok külügyminiszterei, valamint Ang­lia és az USA külügyminisztere, más kül­döttségek vezetői és az újságírók. Az USA is sokallja már A SOROZATOS KATONAI PUCCSOKAT Tegucigalpa (ČTK) — Dean Rusk, amerikai államtitkár kijelentette, hogy a Hondurasnak nyújtott gazda­sági ás katonai segítséget irányító észak-amerikai bizottságokat a kato­nai puccs miatt visszahívja Hondu­rasből. 1961 júliusától 1962 szeptem­beréig 18 millió dollár segítséget nyújtottak Hondurasnak. Róbert McCloskey, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumának kép­viselője washingtoni sajtóértekezle­ten közölte, az Egyesült Államok at­tól tart, hogy a katonai körök a do­minikai és hondurasi példától fel­buzdulva további latin-amerikai or­szágban ls magukhoz akarlák ragad­ni a hatalmat. Közölte, hogy az Egyesült Államok egyetért egyes la­tin-amerikal országok javaslatával, hogy hívják össze az Amerikai Ál­lamok Szervezete külügyminiszterei­nek értekezletét, melyen arról tár­gyalnának, hogyan akadályozhatnák meg újabb katonai puccsok kitörését. McCloskey megemlítette, hogy az új rendszer esetleges elismerésének kér­dését csak a többi illetékes kor­mánnyal folytatott tárgyalás után oldják meg. Osvaldo Lőpez Arellano ezredes, a puccsisták vezetője bejelentette, hogy átveszi az ideiglenes elnöki hi­vatalt. A katolikus egyház képviselői is támogatják az új rendszert. Hír­ügynökségek jelentése szerint az or­szágban nyugodt a helyzet. Ramon Villeda Morales volt hon­durasi elnök azzal vádolja a reak­ciós köröket, hogy a hadsereget hasz­nálták fel a fordulat megvalósításá­ra. Az El Dia mexikói lap rámutat arra, hogy a puccsisták katonai és erkölcsi segítségért folyamodtak a United Fruit Company monopólium­hoz. Ramon Villeda Morales felhívta a figyelmet • arra, hogy a katonai puccsnak az volt a célia, hogy meg­akadályozzák Moresto Rodas Alva­rado, a Liberális Párt jelöltjének választási győzelmét. Rodas Alvarado ugyanis azt hirdette, hogy a hadse­reget polgári ellenőrzés alá akarja helyezni. Az Egyesült Államok és Venezuela után Bolívia is megszakította diplo­máciai kapcsolatalt az új hondurasi rendszerrel. A vetésterület bővítése helyett — belterjesség Moskva f ČTK) — Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szoviet kor­mány levélben fordult a szovjet vegyifiar dolgozóihoz, növeljék jelen­tős mértékben a műtrágyagyártást. A levél hangsúlyozza, hogy a me­zőgazdasági termelés állandó növe­kedése mellett a szovjet dolgozók vásárlóereje Is növekszik és ezért gyorsabb ütemben kell fokozni a ter­melést. A vetésterület további bővíté­se a Jelen időszakban már nem len­ne olyan előnyös, mint az ásványi trágyák termelésének növelése Az 1970-ig tervezett 14 milliárd pudos termelésnövekedést gabonából a je­lenleg megművelt földterületen ls el lehet érni De ehhez szükséges, hogy már Jövőre 24 millió, két év múlva pedig további 35 millió tonnával nö­veljék a műtrágyagyártást. Szovjet utászok segítsége Skopjénak Belgrád (CTK) — Már két hőnap telt el azóta, hogy az elemi csapással súj­tott Skopje segítségére egy szovjet utászegység érkezett. A katonák azóta 6 km-es utat építettek a város szélén épülő új negyedekben. Ezenkívül az új vasmű, egy vegyiSzem, valamint a szov­jet kormán., által ajándékozott épiilet­elem-gyár építésénél segédkeznek. NATG-fegyverekkel a hazafiak ellen Conakry (CTK) — Guinea és a Zöld­foki szigetek Afrikai Függetlenségi Párt­ja nyilatkozatot tett közzé, melyben köz­li, hogy a portugál-gulneal felkelők Sa­lazar csapataival folytatott harcban több' nyugatnémet puskát, amerikai aknavetőt, olasz golyószórőt és angol katonai le­adót zsákmányoltak. A nyilatkozat a to­vábbiakban közli a harc Jelenlegi sza­kaszának legfontosabb feladatalt: Meg kell erősíteni a fegyveres harcot az ed­dig fel nem szabadított területeken, meg kell védeni a lakosságot a bombázás elől és az ellenségtől fegyvereket kell zsák­mányolni. örtönre ítélték Grác (CTK) — A Rojko-per utolső feje­zetében a védő többek között előadta, hogy amikor Rojko a náci rendőrség kötelékébe való felvételét kérte, nem tudta milyen feladatok várnak rá, erről csak feljebbvalói tudhattak. A terezíni táborban aztán Rojko a náci szellem „keménységét", „kegyetlenségét, és „en­gedelmességét" gyakorolta. Ezzel kap­csolatban Bernal védő a következőket mondotta: „Akkoriban természetesen sok olyan dolog esett meg, amiért most szé­gyenkezünk." A tanúk megrázó vallomásalt a védB azzal a komolytalan állítással gyalázta meg, hogy ezek 17 év után nem ls em­lékezhetnek pontosan a történtekre. Ezért — mondotta a védő — tanúvallo­másalkat fenntartással kell kezelni. A bíróság Rojkot életfogytiglani bör­tönre ítélte, amelyet félévenként egyszer kemény fekhellyel szigorítanak. A büntetés, amelyet a bíróság öt óra hosszat tartó tárgyalás után szabott kl, Ausztriában a lehető legszigorúbb, mert ebben az államban megszüntették a ha­lálbüntetést. A vádlott az ítéletet teljes közömbös­séggel fogadta, s a bíróság felszólításá­ra, hogy. kíván-e még szólni, mindössze „nem"-mel válaszolt. Kommentárunk A skandináv országok — Finnor­szág, Svédország, Norvégia és Dánia — nemcsak földrajzilag külö­nülnek el Európától, de a politikai élet forgatagainak középpontjaitól is messze esnek. A világ megszokta, hogy ezeknek az államoknak életét bizonyos „atyai jóindulattal" szem­lélje, de az utóbbi hetek eseményei ismét Észak-Európára írányltoták a figyelmet. A finn és norvég kormányválság egyeseket találgatásra késztetett: va­jon a norvég kormányt döntik-e meg előbb, vagy Finnországban alakul-e előbb új kormány. Ezek a találgatá­sok ugyan holmi szelemeskedésekre adhatnak okot, de egyúttal rá 13 mutatnak az egész helyzet ku^za vol tára. Ha ezeket az állapotokat meg akarjuk ítélni, abból kell kiindul­nunk, hogy a skandináv országok — egyébként az ún. Északi Tanácsba tömörültek — minden rokonvonásuk ellenére ls a nemzetközi politika te­rületén nagyon is különböző helyeket foglalnak el. Dánia és Norvégia a NATO tagállamai, Svédország és Finn­ország kihirdette katonai semleges­ségét, mindazonáltal Finnország bará ti együttműködési szerződést kötött a Szovjetunióval. Belpolitikai tükörkép ... Meg kell mondanunk, hogy jelen­leg a skandináv államokra a gazda sági élet virágzása jellemző, amely ugyan a dolgozóknak tisztességes életszínvonalat biztosit, de nem sem legesltheti a nyugat-európai gazdasá­gi tömörülések versengési harcainak idevetődő árnyékét. Dánia, Norvégia Öszi köd Skandinávia felett és Svédország az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás (ESVO) tagálla­mai; ehhez a blokkhoz Finnország is csatlakozott. Az ESVO brit felügyelet alatt erős versengésben van a Közös Piaccal, ahol viszont a prímet Nyu­gat-Németország Játssza. Az aránylag jő gazdasági viszonyok az egyes pártok belpolitikai összetű­zéseinek hevességét Jobban tompít Ják, mint másutt. Ennek példája a nemrég lezajlott norvég kormányvál­ság. Ebben az országban csaknem három évtizeden keresztül a szoclál demokrata párt uralta a kormányt. Augusztus végén azonban ezt a kor­mányt megdöntötték, mert a burzsoá pártok egyhangúlag követelték a bi­zalmatlanság megszavazását a spitz­bergi nagy , bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban Mivel a négy burzsoá pártnak a képviselőházban ugyan­annyi mandátuma van, mint a szociál­demokratáknak (74), a mérleg ser­penyőjében a baloldali szocialista pártok két képviselőjének szavazata döntött — ők pedig ezúttal a kor­mány ellen szavaztak. Amikor azonban megalakult a négy burzsoá párt kormánykoalíciója, egy hónap múlva ez sem bizonyult meg felelőnek-és pünkösdi királyságukat ismét felváltotta Gerhardsen volt szo­ciáldemokrata kormánya. A szoclál demokrácia több mint negyedszázados folytonosságában a történtek csupán jelentéktelen epizódként hatnak, de mégis arra inthetné őket, hogy poll tlkájukban túl sok az egészségtelen elem. Ezzel szemben a finn kormány válsága sokkal nagyobb mélységeket tár fel, mert Finnországban küszö­bön áll az Infláció veszélye és itt a belpolitikai erők között is sokkal na­gyobbak az ellentétek, mint más skandináv országokban. Finnország­ban a miniszterek — a szakszerveze tek képviselői — elutasították Karja lainen miniszterelnök földművelési segélyéről szóló programtervezetét s ezzel a kormány lemondott. A finn parlamentben egyetlen párt sem ren­delkezik olyan kiemelkedő többség gel, mint a szomszéd államokban, ép­pen ellenkezőleg a legerősebb parla menti csoport a Finn Népi Demokra­tikus Unió, amelyet a kommunisták vezetnek s amely következetesen vé­delmezi a dolgozók érdekeit. ... a külpolitikáról. A belpolitika! villongásoknál sokkal nagyobb figyelmet érdeme! a skandi náv államok viszonya a nemzetközi politikához és állásfoglalásuk a nem­zetközi feszültség csökkentésére Irá­nyuló jelenlegi megmozdulásokkal szemben. Nagy általánosságban ez a viszony nem ad aggodalomra okot, mert mind a négy állam csatlakozott a moszkvai atomcsendegyezményhez Azonban említést kell tennünk a skandináv külügyminiszterek konfe renciájáról. amelyet szeptember ele jén tartottak Stockholmban. Flnnor szág ezen a találkozón javaslatot tett arra, hogy Európa észak! részén a skandináv államok alakítsanak atom mentes övezetet. De az akkori nor­vég külügyminiszter — az Ideiglenes burzsoá kormány tagjának — „jóvol­tából" ezt a javaslatot nem ls bocsá­! tották vitára, sőt a találkozó zárónyl­! iatkozatában még csak említés sem ! esik róla. A norvég burzsoázia ezzel megmu­tatta a karmait, s mintegy jelezte az új kormány NATO-lrányvonalát Amint már mondottuk, Norvégia és Dánia a NATO tagállamai, de mindkét or­szág eddig határozottan elutasított minden kísérletet arra, hogy terüle­tén atomfegyvereket tároljanak. A finn javaslat megvétózásával a norvég bur­zsoázia bebizonyította, hogy az atom­fegyverkezés kérdését sokkal nagyobb engedékenységgel kezelné, mint az előző szociáldemokrata kormány. Ügy tűnik, mintha a NATO Norvé­giára és Dániára bizonyos hatást gyakorolna abban az Irányban, hogy engedjenek eddigi következetesen atomellenes politikájukból. Erről ta­núskodik Gram dán honvédelmi mi­niszter nemrég tett kijelentése, misze­rint Dánia esetleg bele ls egyezne hadseregének atomfelfegyverzésébe. Ez határozottan nagyon veszélyes ál­láspont, amely kétségkívül rossz vért szülne Skandinávia további külpoliti­kájában. Tény, hogy amennyiben Észak-Eu­rópában atommentes övezet létesülne, ez nagyon ls üdvösen hatna a skan­dináv országok helyzetére s nemcsak a moszkvai atomcsendszerződés logi­kus következménye volna, hanem egy lépéssel az általános és teljes lesze­relés ügvét ls előre mozdítaná. Karéi Císa? 1963. október B. * ÚJ SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents