Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-26 / 296. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. október 26. szombat • 50 fillér • XVI. évf. 296. szám Tudósítónk jelenti a Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezéséről Ott dolgoznak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk A Kelet-Szlovákiai Vasmű hatalmas építkezésén nincs olyan acélkonst­rukciós épület, amely ne tanúskodna Jól végzett munkájukról. Szorgos kezeik alatt naponta változik a hatal mas építkezés képe. Ott, ahol egy év­vel ezelőtt még kőművesek, ácsok, betonozók dolgoztak, ma már óriási acéloszlopos csarnokok, műhelyek terülnek el a több mint 28 hektárt kitevő területen. A Vasmű építői közül a legmaga­sabban ők dolgoznak. A beavatatla­nok előtt talán úgy tűnik, ahogy „civilben" nyaktörő gyakorlatokat végző hivatásos akrobáták. Pedig nem azok, „csak" szerelők. Ostravá­ról és környékéről Jöttek Ide a Ko­hószerelési Vállalat dolgozói közül a legtapasztaltabbak: Rudolf Palša, František Vražel, Bedŕich Falhauer, Aladár Kováč, Jaroslav Kunc, Anto­nín Vodár és a többiek. A Vasmű építkezése szívügyükké vált, az itt dolgozó szlovák és magyar szerelők­kel egyetértésben alkotnak. Többen közülük eredményesen dol­goztak az ország határain túl is. Bedflch Falhauer bejárta a fél vilá­got. Egyiptomban, Bulgáriában, Len­gyelországban, Belgiumban a hazánk­ból szállított gigantikus acélkonstruk­ciók szerelésénél végzett munkájával öregbítette iparunk hírnevét. A napok­ban értékes tapasztalatokkal tért vlsz­sza a Szovjetunióból, melyeket a Vas­mű' kokszolójának szerelésénél gyü­mölcsöztet. Ezt a tapasztalt szerelőt Jól Is­merik Kelet-Szlovákiából származó munkatársai ls, akikkel együtt dol­gozott az ostravai kohóművek építé­sénél. Falhauer elvtárs egyike azoknak, akik tartós otthonra találtak a Vas­műben és megváltak az ostravai ko­lektívától, a Jó munkahelytől, mert Jelenleg itt, hazánk legnagyobb épít­kezésén nagyobb szükség van rájuk. Az ostravai szerelők fiatal kollek­tíváikkal a Vasmű építkezésén nagy munkát végeztek. Ezekben a napok­ban szerelik EZ acélhangár, szénto­rony, a betonkeverő állomások stb. konstrukcióit. A hatalmas mű építé­sében vállalt munkájuk Jelentőségét könnyebben felmérhetjük, ha figye­lembe vesszük, hogy az év végéig még több mint 11 ezer tonna acélkonstruk­ciót szerelnek össze. Kelet-Szlovákiá­nak nyújtott segítségük valóban na­gyon hasznos. Nem más ez, mint a cseh munkásosztály baráti segítségé­nek megnyilvánulása. —ik. Ne legyen Amikor tavaly a tíebuSicel Lenin Bánya dolgozói azzal a felhívással fordultak az ország üzemeihez, tegyék szívügyükké a szállítás meggyorsítá­sát, rövidítsék le a teherkocsik kör­forgási idejét, a megrongált kocsik gyors kijavítását, bíztunk abban, hogy ez a mozgalom nagyban elősegíti az áruforgalmi terv teljesítést. A mozga­lom kissé vontatottan Indult ugyan, de itt-ott reménykeltő kezdeményezé­sek mutatkoztak, s úgy gondoltuk, hogy az Idei első két negyedév ne­hézségei után legalább a harmadik­ban megtörik a jég, kiegyenlítik a le­maradásokat, a vagonok veszteglést idejét a lehető legkisebbre csökken­tik. A kérdéssel kapcsolatban felme­rült problémákról elbeszélgettünk Vincent Kubik elvtárssal, a Keleti Vas­útigazgatóság technikai osztályának vezetőjével. HOGYAN TELJESÍTETTÉK AZ ARÜSZALITASI TERVET? A szállítás meggyorsításánál a tfe­bušicei felhívásnak döntő szerepet szántunk. Meg kell azonban állapíta­nunk, hogy a felhívás irányszámait A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén a prágai Potrubí válla­lat dolgozói 320 cm átmérőjű csöveket fektetnek le. Az egyen­ként több mint 30 tonnás csövek a nagyolvasztótól a hen­gerdékbe vezetik majd a forró gázt. Képünkön a csővezeték első négyszáz méteres szakasza látható, amelynek lerakását e hó végéig befejezik. (G. Bodnár — CTK felv.) o frebušicei felhívás Az algériai hadsereg előrenyomul a marokkói határon Algír (CTKJ — Colomb-Béchar-i Jelentések szerint az algériai hadse­reg nagy támadásba lendült, hogy a határvonalra űzze a marokkói csa­patokat. Az ellenség súlyos vesztesé­geket szenvedett és fejvesztve mene­kül. A marokkői monarchista csapa­tok eredeti hadállásaikból 17 kilomé­terrel vonultak vissza. A harcok to­vább tartanak. A marokkói kormány csütörtökön hivatalosan közölte az Arab Li­gával, hogy visszautasítja javasla­tát. Az Arab Liga ugyanis azt kívánta, hogy a csapatok a konflik­tus előtti hadállásaikba vonuljanak vissza. Ennek ellenére II. Hasszán marokkói király marakechei nyilat­kozatában kijelentette, hogy minden előzetes feltétel nélkül kész tárgyal­ni Ben Bellával, Szellasszié etiópiai császár kezdeményezésének szellemé­ben. Az algériai rádió közölte, hogy az al­gériai népi hadsereghez csatlakozó Mohand Ou el Hadj ezredes csapatai már kivonultak a marokkói frontra. Mint a kabllföldi katonák mondották, a csatamezőn hozzák helyre tévedé­süket, vérrel készek bizonyítani, hogy Algéria egységének harcosai. El Had] csatlakozásának híre nagy megnyugvást eredményezett Kabiliá­ban, ahol a péntekre virradó éjjel még mindig torlaszok álltak az uta­kon. Az Alger Republicain kommentárjá­ban azt írja, hogy az egész nép nagy megelégedéssel fogadta a viszály megoldódását. Az ellenség elszámítot­ta magát, II. Hasszán elárulta, hogy számára nem a határkérdés a fontos. Marakeche-i sajtóértekezletén kijelen­tette: „Megmondom az algériai köz­társasági elnöknek, hogy azzal a ha­cilussal akarja megfertőzni Észak-Af­rikát, amelytől isten eddig megvé­dett minket." A lap megjegyzi: „Nem csoda, hogy Hasszán fél a („szocialista hacilustól", hisz ő az ország legna­gyobb földbirtokosa". Bumaza algériai gazdaságügyi mi­niszter a helyzetre való tekintettel el­halasztotta párizsi látogatását. Buma­zának az algériai—francia gazdasági együttműködésről kellett volna tár­gyalásokat kezdenie. sok esetben nem teljesítettük. Ennek fő oka a vagonok késlekedésében és sok más, ezzel összefüggő tényezőben keresendő. Állításomat példákkal sze­retném Illusztrálni. A harmadik ne­gyedévben 575 000 tonnával kevesebb árut szállítottunk a tervezettnél. A csökkenés annak tudható be, hogy egy-egy kocsira az előirányzottnál legtöbbször öt-tíz mázsával kevesebb árut raktak. A cukorrépaszállítás kései megkezdése szintén késleltette a tervteljesitést. A távolsági szerelvényekhez szánt üres teherkocsikat Csernő határállo­másra irányították. E Ijpcsik átirányí­tása megnehezítette a harmonogram­ban előírt napi terv teljesítését. A külföldi vagonok felhasználásának tilalma arra vezetett, hogy a szerel­vényeket hazafelé vezető útjukban nem tudtuk kihasználni. A vasútigaz­gatóságok nem tartották be a hoz­zánk irányítót kocsik ki- és berakási idejét, aminek következtében a Keleti Vasútigazgatóság körzetébe tartozó teherpályaudvarokra 12 600 kocsival kevesebb futott be. Az üzemek részéről is előfordultak fogyatékosságok. Több helyen nem tudták megszervezni az éjszakai, a vasár- és ünnepnapi árukezelést, ami­által rengeteg Időt pocsékoltak el és helyenként sok fekbért ls fizettek, így például a žiari alumlniumgyár 71660 óra normán felüli veszteglé­sért 882 000 korona fekbért fizetett. Jobb előrelátással, készenléti csopor­tok megalakításával lényegesen csök­kenthették volna a költséget. De szép eredmények is akadnak. Például a bratislavai fiókpályaudvar a legjobb együttműködésben dolgozik a szállí­tókkal, panaszra itt kevés az ok. MILYEN INTÉZKEDÉSEKĽT TETTEK A HELYZET MEGJAVÍTÁSÁRA? Arra törekszünk, hogy a tŕebušicei felhívás ne tűnjék fôrmállsnak, ne ve­szítse el jelentőségét, népgazdasági fontosságát. Abból kell kiindulnunk, hogy a téli időszak még nagyobb fel­adatokat ró ránk. Tudatosítanunk kell, hogy az elkövetkező három hó­napban 11 millió tonnát kell szállí­tanunk. Ez naponta átlag 6570 kocsit jelent. Arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy a répakampány teljes kibontakozása és a cukorgyárak ter­melési időtartamának csökkentése szempontjából közel 8000 vagon ré­pát szállítunk a morvaországi cukor­gyárakba. Elsősorban is a vállalatok és rako­dóállomások szorosabb együttműkö­désére lenne szükség. Az üzemveze­tőségek részéről itt-ott még nemtö­rődömség tapasztalható. A kerületi nemzeti bizottságok vasútforgalmi el­lenőrző bizottságainak beleegyezésé­vel a fekbért a' duplájára emeltük. A szankciót 49 teherállomás már al­kalmazta is. A legmeglepőbb az, hogy ez az intézkedés sem késztette a fe­lelős dolgozókat nagyobb igyekezet­re, a kocsik gyors kiürítésére. Legfőbb célunk a sürgős áruszállí­tások lebonyolítása még a tél beállta előtt. Nem késlekedhetünk, s nem te­hetjük ki magankat olyan meglepeté­seknek, mint amilyenek az elmúlt té­len értek bennünket. Minél nagyobb összefogásra lanne szükség, s ezt el­sősorban a váltalatok és a vasút szál­lítási harmonogramjának összegyez­tetése teszi lehetővé. Hornyánszky Tibor De Gaulle militarista politikája az ország gazdasági romlásához vezet A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának nyilatkozata Párizs (CTK) — A Francia Kommu­nista Párt politikai bizottsága Maurice Thoreznak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának elnökletével az ország gaz­dasági helyzetéről tárgyalt. A tárgyalás­ról nyilatkozatot adott ki, melyben meg­állapítja, hogy az ország helyzetére a dolgozók egységes harca jellemző. A nyi­latkozat megemlíti a vasutasok általá­nos sztrájkját, valamint az állami és postahivatalok alkalmazottainak és a ta­nítók szakszervezetének elhatározását, hogy 24-őrás sztrájkot hirdetnek. Az FKP politikai bizotsága közli, hogy az árak állandó növekedését az állam növekvő katonai kiadásai okozzák. Az árak csök­kentéséhez, a társadalmi haladáshoz, a nemzetgazdaság fejlődéséhez az adórend­szer demokratikus reformja, a nagytőké­sek jövedelmének korlátozása szükséges. Továbbá meg kell szüntetni az önálló atomhaderő kiépítését. A politikai bizott­ság ezért felhívással fordult a párt szer­vezeteihez, hogy akcióikat még széle­sebb körben valósítsák meg, magyaráz­zák meg a tömegeknek a kommunista párt programjának szükségszerűségét és megvalósításának lehetőségét. w///////////////////////////////^^^ mmsô-MTÁ VLUAUM/M A MSIOMÍO v.pomom STSPMO/MSÚ s. SPMTOI SIHHAM Ha az ember hosszú útra indul, rendszerint csak a legszükségesebb dolgokat viszi magával. Mráz István, a bussai szövetkezet elnöke azonban egy kisebb fajta gazdaságot hozott a társo­lyában, amikor Recskéről Bussára érkezett, hogy a közöst valamennyire előbb­re vigye. Mert Mráz István úgy gondolta, hogyha építeni megy, miért ne . kötné ezt a munkát össze azzal, amit már felépített? Igaz, hogy a két dolog közé mintegy 22 kilométernyi távolság ékelődött, mert az apró, alig 170 hektárnyi mező­gazdasági területen gazdál­kodó recskei szövetkezet épp ilyen távolságra fek­szik Bussától. A kis EFSZ határában azonban dús le­gelők vannak, s ezért jó sora ' van itt különösen a növendékmarhának. Bussán pedig, ahol a föld sík mint egy csendes tó tókre, jól fizet a gabona, cukorrépa, kukorica, és bőkezűek a szántóföldi takarmányfélék is. E két szövetkezet tehát jól kiegészíti egymást. Nemrég még nehézségeik voltak az állatállomány hasznosságával, most azon­ban a termelés Itt ts szem­melláthatólag előre halad. Őszi kép Bussáról — Elegendő takarmány nélkül nem jutnánk mesz­szire — mondja a rövidre nyírott bajuszú, jól megter­mett elnök. Nemcsak a termete nagy, hanem a hangja is, ha átszól a dűlő másik végébe, megérti a szavát az, akinek címezve van. No, npm kell rosszra gondolni, mert. az elnök nem házsártos ember, tud őszintén örülni annak, ha az eredményeiknek ts nagy hangja van. A tehenek napi fejést át­laga 7,5 liter körül mozog. Az őszi munkák menetére sém lehet panasz, mert az őszi vetéssel már elkészül­tek, s vége felé közeledik a cukorrépa és a kukorica betakarítása is. — Kell ennél szebb szó? A cukorrépa több mint 300 mázsát adott hektáron­ként. A szövetkezetesek egy számosállatra eddig 40 mázsa silót készítettek s biztosítottak még 20 mázsa herét és réti szénát is. Ogy gondolják, hogy az erötakarmánnyal sem lesz baj. Most, amikor a fejős tehenek a legelőn vannak, napi 1 kg abrakot kapnak kiegészítésül. Önkéntelenül felmerül a kérdés, mi az a mozgató erő, amely a bussai szövet­kezetet n legjobbak közé emelte a losonci járásban? A tejeladás tervét az EFSZ rsaknem teljesítette, s az év végéig még .35 000 (har­mincötezer) liter tejet kí­ván adni a közellátásra. Példásan teljesíti a húsela­dást is. Baromfiból 50 má­zsa többletre van kilátás, amit 1000 szépen fejlett pulyka biztosít majd. — • — De ne feledkezzünk meg a „mozgató erőről". ' Megjegyezhetné valaki, könnyű a bussaiaknak, hi­szén úgyszólván kéznél van a vasútállomás, a cu­korrépát és a többi ter­ményt sem kell messzire fuvarozni. Ez igaz, de sem­mi sem megy magától a rendeltetési helyére. Es nem mindegy, hogy napon­ta 5 vagy 10 vagon cukor­répa kerül a vagonokba, vagy kukorica mikor jut el a szárítókba? Az idő nemcsak nagy úr, de jutal­maz, vagy büntet érdem szerint. A gazdag termés betakarítása mellett azon­ban a jövő évi termés is megköveteli a magáét. — Mt a helyi rádiót arra használjuk, hogy csárdá­sokat játszunk a legjobb dolgozóknak, s máskor pe­dig arra, hogy munkába hívjuk az emberéket. Tud­ják ők, mit és mikor kell tenniük. De azt ts tudják, mit kapnak érte — mond­ja az elnök, ezt mondták a szövetkezetesek is. A fejők például a nor­mán felül kifejt tejért 100 literenként 50 koronát kap­nak, s minden elválasztott borjúért öt munkaegységet a gondozók. A premizálás szintén érvényben van az összes termelési ágázatban. Ezen keresztül kell néz­ni a nagy nekilendülést Bussán, azt, hogy jól meg­művelt földbe kerül a mag, a kukoricakóró is lekerül a földekről, s naponta nő a felszántott terület. Nem könnyű dolog ez, a sikerek nagyon igényesek a mun­kára, mert a legtöbb for­rás hamar kiapad, ha nincs ami táplálja. Most úgjj látszik, hogy • az ősz Bussán az előzők­nél kellemesebb telet ígér. MIKLYA JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents