Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-18 / 290. szám, péntek

A rádióban hallottuk 'A Csehszlovák Rádió magyar adásának új, Ifjúsági műsora minden hónap első vasárnapján szólal majd meg. A „Fényszóró" tartalma hasonló, mint a szlovák nyelvű ifjúsági adásé. A szlovák műsor legnagyobb részét a minden különösebb Irányítás nélküli fesztelen beszélgetés tölti kl. S ezeknek a rögtönzött beszélgetéseknek megvan a varázsuk. Ezt a pozitívumot sikerült átültetni a magyar ifjúsági műsorba Is, mely első ízben október első vasárnapján hangzott el. A rögtönzés szülte üdeség a magyarázata annak, hogy jólesett hallgatni a lévai Óvónőképző növendékeit fesztelenül csevegni arról, hogyan szórakoznak, mivel töltik idejüket. Jó volt megtudni, hogy a párkányi műsedvelők mit próbálnak, hogyan élnek. Érdekes volt tudomást szerezni az Ipolysági földművesszövetkezeti ifjú házaspár"terveiről és megismerni egy-két válóban érdekes és ritkán idézett gondolatot a munkáról és a szerelemről. A „Fényszóró" műsora ugyan még nem tökéletes, de azért az ifjúság minden bizonnyal nagyon meg fogja szeretni. Hiszen az új műsor arra törekszik, hogy az Ifjúság életét kiegyensúlyozottabbá tegye, hasznos és kellemes szórakozást nyújtson. Persze ehhez nem elég csupán rávilágítani az ifjúság szórakozva-művelődés problémáira, de a „Fényszóródnak meg Is kell majd világítania a járható utat. Mennyiben tett eleget a vasárnapi Ifjúsági adás a fenti követelményeknek? Globálisan értékelve az egy órát — kellemes és hasznos szórakozást nyújtott. Igyekezett meghatározni a műsorszámnak megfelelő elaptónust. Megpróbálta kiegyensúlyozni a műsorban az értékeset az érdekessel, a mindennapit az ünnepivel. Teret akart adni a műsorban a rózsaszirom finomságú témának is, meg az ifjúság harsogó szórakozásának ls. S ez az egyik beszélgetésben sikerült, a másikban nem, de — és ez nagy értéke a műsornak — mindig magán viselte az Improvizáció idiomatikus hamvát. Kifogásoljuk néhol a rádiószerűség hiányát. A rádió formanyelvének megvannak a maga lehetőségei, és ezzel élnünk kell. Vegyük például a most induló műsor, egyébként rendkívül helyesen, mottószerűen visszavisszatérő kérdését: mivel és hogyan szórakoznak a fiatalok? Kíváncsian vártunk, hogy az ifjúság életformájának átalakulása — az ifjúsági-mozgalmi élet nyújtotta kulturális és szórakozási lehetőségeinek kihasználása — a szabad Idő hasznosabb eltöltésének magtanulása, az ifjúság spontán érdeklődésének megfelelő idütöltése milyen ű| és művelődési igényeket támaszt a CSISZszel, a rádióval, a televízióval, a színházzal, az olvasási, táncolás!, zenehallgatási és színjátszást lehetőségekkel szemben, a falun és a városban, a diákotthonban és a művelődési házban? Mind: i r.-rf.t'rolt ás minden országba i r; ••'SVAn a falu és a város szórakozási-művelődési lehetőségei között a különbség. A Fényszórónak azonban éppen azt kellene kikutatnia, hogy hogyan csökkenthetjük ezt a szintkülönbséget. Ha a szabad Idő eltöltésében egyre nagyobb szerepet kapnak a gép! szórakoztató eszközök — és ez tagadhatatlan tény — akkor automatikusan csökkennie kell a város és a falu között a művelődési szintkülönbségnek is. Tehát a beszélge tések során — véleményünk szerint — a jövőben majd jobban hangsúlyozni kell a közös rádió és televízió-hallgatás, a mozi és más lehetőségek kiaknázását, azok leientőségét. Talán fölösleges ott hagynunk egy kislány ajkán az olyan megjegyzést, hogy nálunk Nagymegyeren csak ilyen szórakozási lehetőségek vannak. Figyeljünk fel az Ilyen elejtett megjegyzésre és rádiószerűen reagáljunk rá. Ez annyit jelent, hogy kérjünk választ erre a legilletékesebbektől, a népművelés és a CSISZtunkclonáriusaitól. Persze, nem verbális, hosszú előadásra gondolunk — hanem tömör, gondolatébresztő problémamegoldási lehetőség feltevésére. A lévai tanulók nagy elismeréssel szóltak például a MATESZ Makrancos hölgyéről. Ogy véljük, kór volt őket meg nem ajándékozni a színésznő hangjával, esetleg egy kis vers elszavalásával. Elvégre, ha hasonló megoldást talált a „Fényszóró" a tánczene kérdéseinek megválaszolására Lieskovský zeneszerző szerepeltetésével — ami valóban rádiószerű volt —, akkor talán a Magyar Terület! Színház országjáró magyar művészeit Is megszólaltathatta volna. S amikor az egyik riportalany a világ legtermészetesebb hangján jelentette ki, hogy ő csak a tánczenét szereti, talán egy népi zenekar Is rázendíthetett volna egy kis ízes, magyar népi muzsikára, de megszólaltathatott volna egy fülbemászó Erkel melódiát is, mert az is szép. Sajnos, meg kell mondanunk, hogy az egyébként érdekes, hozzáértéssel vezetett és ügyesen szerkesztett műsor értékét jelentősen lerontotta az elavult slágerek szirupédesen szentimentális egyizűsége. „Ha újra kezdeném az életem..." „Akkor én mellettem elaludni nem lehet" ... búgta, énekelte az énekes, s ugyanabban a stílusban nyögte, hörögte a szaxofón, a piszton és püfögte a dob minden egyes beszélgetés után a magáét. Pedig a filmről Is szó volt és annak a filmnek szép muzsikája ls felcsendülhetett volna, de a shakespearel Makrancos hölgy-ön keresztül talán a 150 évvel ezelőtt született Verdi Othellójának a muzsikájához ls eljuthatott volna a műsor, vagy megszólalhatott volna egy kedves kis dal a szerelemről ls. Mert az ifjúságnak nem csupán a kommersz tánczene a tulajdona. Mindez, úgy véljük, nem bontja meg a „Fényszóró" helyesen választott, könnyed alaptónusát, hanem azt színesebbé varázsolja, még jobban kidomboríthatja a műsor eredeti és találó alaphangulatát. A riporter a párkányi tanulólánynak feltette a kérdést: mit szeretnének hallani? Engedjék meg, hogy a Párkány és Királylielmec környéki hallgatók nevében e sorok írója válaszoljon: a Csehszlovák Rádió magyar adásának műsorát Párkány és Királyhelmec környékén Is. MOZSI FERENC pusztított a Karib-tengeren Régi képes folyóiratokban lapozgatva gyakran megrázó riportokra bukkan az ember,, melyek távoli földrészek — különösen a tropikus és a szubtropikuš vidékek — természeti katasztrófáiról tájékoztatják az olvasót. A szenzációként tálalt sok-sok szomorú história között is a leggyakrabban a ciklonok pusztításairól hoz tak hírt a lapok. Ez a természeti jelenség az egyenlítő körül talán még a földrengéseknél is gyakoribb „vendég". A Flóra pusztítása Ma már korszerű óceánjárókat épít az ember és felhőkarcolókat emel az évszázadokkal ezelőtt lakatlan területekre, de ha Közép-Amerika partjainál és az Egyesült Államok egyes vidékein futótűzként elterjed a hír, hogy megint ciklon keletkezett valahol, az emberek még most ls aggódva figyelik a meteorológiai jelentéseket, a pusztító szélvihar nem fordult-e éppen az ő vidékük felé. Mert a ciklon közeledtének hírére mindenki úgy menekül, ahogy tud. A szemtanúk állítása szerint a hazánkban dúló legpusztitóbbnak mondott szelek ls csak enyhe szellők az egyenlítőhöz közelebb eső vidékek viharaihoz képest. Közép-Amerikában ez az év sem múlt el egy rendkívül pusztító ciklon nélkül. Október elején szomorú hírek érkeztek Kubából és Haitiből. Csaknem öt napig tartó orkán söpört végig a Karib-tenger térségén. A hírek szerint Haitiban ötezren, Kubában pedig körülbelül ezren vesztették életüket a Flóra hurrikán pusztítása következtében. Haiti szigetén csaknem egészen megsemmisült a termés, Kubában pedig két tartományt tett tönkre a forgószél és az utána következő árvíz. Kubában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Közben folynak a mentési munkálatok, mert egyes községek még néhány nappal a vihar elcsendesülése után is el vannak vágva a külvilágtól. A két szigetei ugyanis még az is nehezíti helyzetet, hogy a távösszeköttetés is tönkrement, mert a legszilárdabbra épített távíróvezeték sem tudott ellenállni a viharnak, így helikoptereken, motorcsónakokon stb. kell az egész szigetet a szó szoros értelmében átfésülni. A mentés megszervezésének is sok akadálya van emiatt. Európai szemmel nézve elképzelhetetlennek tűnik az ilyen nagyméretű pusztítás. Ha azonban a ciklonok által veszélyeztetett térségek történelmének áttanulmányozása után összehasonlítást teszünk, szomorúan tapasztaljuk, hogy voltak ciklonok, amelyek még sokkal nagyobb pusztítást végeztek, mint a Flóra. Calcuttában 1864-ben például 70 ezer ember esett áldozatul a ciklonnak. A tájfun néhány óra alatt teljesen elsöpörte a föld színéről a város könynyű bambuszépítményeit. A kőépületekben tartózkodó személyek sem érezhették azonban biztonságban magukat, mert a forgószél olyan erővel dühöngött, hogy a kitört ablakokon, ajtókon és nemegyszer a kéményeken keresztül !s a légáramlat a sző szoros értelmében kihúzta a lakókat. A cikloncsalád tagjai A szél, a levegőmozgás voltaképpen mindig ugyanolyan módon keletkezik. A mindennapi gyakorlatból Is tudjuk, hogy akár csak egy szobában ls levegőáramlás keletkezik, ha a helyiség két pontján különböző a hőmérséklet. A különböző hőmérsékletű helyéken a légnyomás is eltérő. Az Iskolában tanultakból talán még emlékezünk rá, hogy a gázok — tehát a levegő — nyomása is egy bizonyos környezetben kiegyenlítődik. Közép-Amerika egyes vidékein nagyon gyakori jelenség, hogy a szárazföld, de elég gyakran a tenger felett is egy-egy aránylag kis térségben különösképpen felmelegszik a levegő. Szintén a fizikából tudjuk, hogy a gázok felmelegedésével azok nyomása is változik. A felmelegedett heAmerre a legutóbbi Flóra hurrikán pusztított, kommunista vezetőket. Ezért Szlovákiából külföldre távozott K. Smidke, M. Culen, Major I., V. Široký, K. Bacílek, K. Moško és J. Valo. A vezető helyekre többnyire kevésbé Ismert fiatal elvtársak kerültek, akik érvényesítették lendületüket, merészségüket, rugalmasságukat, viszont gyakran kevesebb tapasztalattal rendelkeztek. A párt így nem SZÍJ etelődött el a tömegektől, sőt nagy befolyást gyakorolt rájuk. Ez az illegalitás és a felkelés feltételei között dolgozó kommunista vezetőknek köszönhető, akiknek az érdemeit a múltban nem becsültük meg eléggé. A cikkíró a továbbiakban foglalkozik a párt frakciós tevékenységének egyes alapvető fontosságú és eddig nem eléggé tisztázott kérdéseivel. Elvitathatatlan, hogy a szlovák fasiszták terrorja elsősorban a kommunista pártot sújtotta, ha eltekintünk a barbár zsidó-üldözéstől. Az SZLKP négy illegális Központi Bizottsága, számos területi, lárási és helyi pártvezetőség lebukott, sok kommunistát letartóztattak és a börtönökben megkínoztak. A szlovák 0ŠB, vagyis a fasiszta állambiztonság tagjai a kivizsgálások során Gestapo-módszereket alkalmaztak. Viszont főleg az ún szlovák állam fennállásának utolsó éveiben hatást gyakorolt rájuk az államapparátus, a Hlinka párt és a Hlinka-gárda bomlási folyamata. A párt ezekbe a szervezetekbe Is beszüremlett. Štvrtecká . elvtársnő rámutat, hogy az ÚŠB én, a rendörigazgatóságon, a bíróságokon egyesek kétkulacsosságból, de többnyire meggyőződésből segítették a kommunistákat, a hazafiakat. így például az annak Ideién börtönökben dolgozó Parlzek, Ilőlk és Gažlk elvtársak, vagy J/iktory bíró sok kommunistát mentettek meg. A nyilvánosság nem tudja például azt, hogy Karol Šmidke a felkelés egész koncepcióját magában a bíróság épületében személyesen megtárgyalhatta Viliam Šírokýval. Nem egy esetben a bebörtönzött elvtársak kapcsolatba léphettek szabadon élő kommunista társaikkal. I^zenkívűl említést érdemlő tény az, hogy a szlovák állam Igazságügyi szervei nem hajtottak végre egyetlenegy halálos Ítéletet sem, habár az uralmon levő körök és a németek szüntelenül követelték a nagyobb szigort. Ez annak bizonyítéka, hogy a biztonsági és az igazságügyi szervek, látva a fasiszta rendszer bcmlását, már nem mertek ilyen szélsőséges lépéshez folyamodni. De nemcsak a rendőrségen dolgoztak hazafias elemek. Már 1939 őszén a pártban elfogadták azt az irányelvet, hogy a kommunisták frakciós tevékenységet fejtsenek ki a Hlinkapártban, 3 gárdában, a keresztény szakszervezetben. Természetesen az Ilyen frakciós tevékenységről tudnia kellett az Illetékes pártszervnek. A pártnak ez a frakciós tevékenysége különösen a Szovjetunió megtámadásáig volt Igen fontos, mivel a fasiszta uralomnak addig sikerült bizonyos mértékig állandósítania a helyzetet, sőt a tömegek egy része is támogatta. A párt komoly sikereket ért el a keresztény szakszervezetben, amint arról az 1939—1940. évi nagy sztrájkhullám tanúskodik. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a Hlinka pártban és a gárdában kifejtett frakciós tevékenységről eddig még nincsenek meg a szükséges adataink, és ezért nem vonhatunk le végleges következtetéseket. Sok elvtárs tanúbizonysága szerint azonban a párt szervezte az ilyen jellegű munkát. A pártsajtó akkori munkásságáról szóló fejezetben Stvrtecká elvtársnő hangsúlyozza, hogy bár nehéz feltételek között működött és ez kihatott a színvonalára, mégis nemcsak a szervező, *anem a politikai és nevelő szerepet is betöltötte. Sok esetben olyan helyre is eljutott és terjesztette a párt igazát, ahová különben a kommunisták nem férkőzhettek be. A pártsajtót terjesztő emberek a legnagyobb áldozatra Is készek voltak. Az SZLKP V. Illegális Központi Bizottsága megszüntette a pártsajtó kiadását. Ez minden bizonnyal annak volt a következménye, hogy az 1942—43-as években a fasiszta üldözés nagyon megritkította a párttagok sorait. Másrészt a párt vezetősége titkolni akarja a felkelés előkészületeit és meg akarta védeni a párt kádereit. A cikkíró nézete szerint a történész nem vonhatja kétségbe az elvtérsak becsületes szándékát, azonban látnia kell a pártsajtó szerepét a mozgalom legnehezebb idő' tkában és okulnia kell a mély illegalitás feltételei között dolgozó más pártok eltérő gyakorlatából. y égül csak annyit állapíthatunk * meg, és éppen ennek a cikknek alapján, hogy pártunk Illetékes Ideológiai szerveinek, kommunista történészeinek még sok a tenni valójuk, hogy tisztázzuk a párt harcos múltjának alapvető fontosságú eseményeit, a harc körülményeit és a benne résztvevő elvtársak érdemeit, esetleges hibáit. lyen nagyobb a nyomás, mint a környéken. A nyomáskülönbség — ahogy már az előbb is mondtuk — kiegyenlítődik, ami által légörvény keletkezik. Ez a légörvény mindig a legalacsonyabb nyomású pont körül forog. Ezt a térséget a ciklon közepének — a ciklon szemének nevezik. Érdekes természeti jelenség, hogy a ciklon közepében — melynek átmérője néha a 20 kilométert is eléri — szélcsend van, míg a forgószél külső részein a szél sebessége rendkívül nagy. A trópusokon a ciklonok 50 méteres másodpercenkénti sebességgel is vágtatnak, de voltak esetek, amikor ennek a dupláját ls elérte a szél sebessége. Sokan feltették a kérdést: Miért van az, hogy a nagy forgószelekről egyszer mint tájfunokról, máskor mint hurrikánokról, vagy tornádóról írnak az újságok. Mi a különbség az egyes elnevezések között. Voltaképpen nincs köztük különbség, mert valamennyi egyformán keletkezik és hat. Amint már mondtuk, a különböző nyomások miatt légörvények jönnek létre. Az így keletkezett forgószelek mozgását még a föld rotációs mozgása is komplikálja, így a ciklonok hatása még pusztitóbb. Tehát ha hurrikánról, ha tájfunról vagy tornádóról van szó, ezen mindig hatalmas erejű légáramlást kell értenünk. Ezeket a légáramlásokat a ciklon gyűjtőnéven ismeri a tudományos világ. A Karib-tenger térségében és a nyugat-indiai szigeteknél keletkezett forgószeleket hurrikánoknak nevezték el. Ezen belül még az egyes kivételes erejű hurrikánokat is elnevezték. A Kubában és Haitiban dühöngő hurrikán történetesen a Flóra nevet kapta, de a meteorológiai évkönyvekben hasonlóképpen a Clara, a Diana, vagy más női nevekkel is találkozunk. Hasonló módon a rendszerint a Dél-kínai-tengeren dühöngő ciklont — melyet Itt tájfunnak neveztek el — még esetenként Is elnevezik, hogy azt később mint fogalmat emlegethessék. A statisztika szerint Közép-Amerikán és az Egyesült Államok egyes részein évente tucatnyi hurrikán száguld át. A pusztítás nagysága attól függ, hogy a forgószél érint-e lakott területeket, vagy sem. Vannak hurrikánok, amelyek szinte észrevétlenül klszáguldanak a tengerre és ha szerencséjük van a hajósoknak, még a rendszeres hajóútvonalakat Is kikerülik. Az ilyen esetekben természetesen a vihar nem is kerül bele a hurrikánok névsorába. Külön figyelmet érdemelnek az Fgyesült Államok déli részén dühöngő tornádók, melyek voltaképpen szintén ciklonok, csak nem pusztítanak olyan nagy területen, mint a hurrikának. Ez a függőleges Irányban ható forgószél azonban nem kevésbé veszedelmes a cikloncsalád többi tagiénál, mert aránylag kis területen, de annál nagyobb pusztítást végez. A meteorológusok a századforduló óta több mint tízezer tornádót jegyeztek fel, melyek mind az USA déli részén pusztítottak. A tölcsér alakú felhőt ha közeledni látják az Itteni lakosok, már tudják, hogy nagy baj van. Mert a sokszor csak 400— 500 méteres sávon pusztító vihar is egész városnegyedeket tesz tönkre. Néha a teljesen elpusztított utcák tőszomszédságában a tornádó elvonulásakor teljes szélcsend van. A tornádó oly nagy veszedelmet jelent egyes vidékeken, hogy a házak alatt külön tornádó elleni óvóhelyeket építenek. A ciklon nem jár egyedül A hurrikán, vagy a tájfun sújtotta vidékeken még külön komplikálja a helyzetet,' hogy a forgószél nyomában rendszerint felhőszakadás is következik, az alacsony fekvésű tengerpartokat pedig szökőár pusztítja. Tehát egy további elemmel — a vízzel is meg kell még a hurrikán után birkóznia a lakosságnak. Ilyenkor a 24 óra alatt esett 400—500 milliméternyi csapadék sem ritkaság. Japánban 1923. szeptember 15-én egy tájfun elvonulása után 1011 milliméter eső ls a szó szoros értelmében lezuhant a földre. Több mint kilencezer ember pusztult el. 1911-ben Tajvan szigetén huszonnégy óra alatt 1030 milliméter eső esett, Manilában pedig még ennél is több — 1170 milliméter. A Flóra hurrikán után is felhőszakadás következett és a szemtanúk szerint az így keletkezett árvíz talán még a ciklonnál is nagyobb pusztítást végzett. Európában is...? A természeti katasztrófákról olvasva az ember önkéntelenül is azt kérdi: A mi kontinensünket nem fenyegeti egy, a Flóra hurrikánhoz hasonló ítéletidő? Hiszen Időnként ott is előfordul egy-egy földrengés, ahol azt egyáltalában nem várják, vagy például ott ls pusztít a szökőár, ahol régebben teljes biztonságban érezték magukat az emberek. A ciklon rendszerint ott keletkezllc, ahol az atmoszférában rendkívül nagy hőmérsékletkülönbségek fordulnak elő, ahol ezeknek a különbségeknek a kiegyenlítődésekor Intenzív légáramlások keletkezhetnek. Hazánk és a többi közép- és délkelet-európai ország — mivel a mérsékelt égöv alatt terül el, — nincs kitéve az ilyen természeti katasztrófának. Az összes európai ország közül talán Jugoszláyiában fordul elő a hurrikánhoz valamennyire is hasonlítható erejű szélvihar. A bóra néha olyan erővel tombol, hogy a tengerparti vasútvonalak mellé ebben az országban magas betonfalakat voltak kénytelenek építeni, mert a tenger felől jövő rendkívül gyors szél egész szerelvényeket dobott le a sínekről. A bórának a ciklonokkal sok rokonvonása van, de eltérő vonásai is vannak. Alapjában véve ugyanígy keletkezik, mint a ciklonok (voltaképpen valamennyi szélfajta ugyanazon az alapon keletkezik), de ereje azért távolról sem éri el a hurrikánét, vagy a tájfunét. A technika legújabb vívmányai segítségével előbb-utóbb a ciklonok ellen is fel tudjuk majd venni a harcot. A közeljövőben a legszámottevőbb eredményeket ezen a téren kétségkívül az előrejelzés szakaszán érik el a meteorológusok. Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban készítetek már mesterséges holdakat, amelyeknek fő rendeltetése az időjárás előrejelzése. Ha jelenleg még csak szerény eredményeket sikerült is elérni a tudománynak ezen a területén, a fövő minden bizonnyal döntő változásokat is hoz az elemek elleni harcban. T. M. A Magasépítő Vállalat dolgozói Kosicén a malomároki új lakónegyedben több új toronyházat építenek. Képünkön az egyik 13 emeletes épület látható, amelyben az év végéig 48 család költözik be. (CTK — G. Bodnár felvétele) 1363. október 18. * Ül SZÖ 5. I