Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-13 / 253. szám, péntek

Beszélgetés az árokfejtővel H

irkó Mihály azt állítja, hogy Sečovská Poliankáról nagyon hosszú az út a kameneci várig. Ugyan nem ts vár ez, hanem már csak olyan várrom, de így szemnek nagyon szép, romantikus látvány. — A turistának igen — mondja Hirkó és kezefejével hajtincset heseget el izzadt homlokáról. — En ezt a szépséget csak ebb'ól a „tankból" nézem állandóan — fűzi hozzá és öklevél az £-352 jelzésű kotrógép kabinfalára üt. Gyerünk hát, próbáljuk ki a „tankot' mi ís. ucülök a bágrtstához és beszélgetni kezdünk. Mert Hirkó Mihály a Kerületi Mezőgazdasági Vízszabályozó Üzem bágristája. Nem csoda hát, ha az egész bodrogi rónasá-. got ebből a szemszögből nézi. A várromot ts, meg a hatalmas mezőket, melyek immár nagyrészt üresek. A termést már rég betakarították, csak a hatalmas kukoricatábla megsárgult szárai meredeznek az égnek. Nem volt erre felé rqssz termés, az igaz, de éppen arról van szó, hogy ezen a hatalmas síkságon háromszornégyszer nkkora termést lehetne elérni, ha nem szenvedne az állandó szárazságtól. Sokkal több vízre, csapadékra van szüksége a földnek. De bármily sűrű esőzések legyenek is a környéken, ezt a síkságot, a fene tudja, miért, örökké kikerülik a felhők és ezen valamiképpen segíteni kell. Az E-352 jelzésű kotrógép hosszú, keskeny árok végén állomásozik, melyet acélagyaratval vájt a földbe. Mint fekete háló, úgy húzódnak ezek az egyenes, hosszú

y árkok szerte a mezőségeken a Bodrogtól kezdve Veő, Szomotor, Malý, Veľký Kamenec irányában, szóval beházlózzák a bodrogi róna egész északkeleti részét. Mintha pedáns, rendszerető vakondok túrták volna fel az egész határt, vonalzó sze-. rint. — Bizony, bele vásna ebbe i a föld-, be a legderekabb vakond foga is — nevet Hirkó Mihály. — Ez a látszólag fekete, puha föld helyenként olyan kemény, mint a beton. Ott, Veő környékén például merő száraz agyag. Örültünk, ha napi tizenkét órás műszak alatt 100 métert tudtunk haladni. — Es itt? — Itt jobb a helyzet. Egy műszak alatt 230 métert is haladunk. — Haladtok? Kivel? — Kusnvír Palival a segédemmel, no meg a masinával simogatja kemény tenyerével a kotrógép kuplungfát. — Es hová lett Kusnyir Pali? — Elugrott ivóvízért. — Hová ugrott el vízért? — kérdem, mert sehol a környéken nem látni kutat, vagy ahhoz hasonlót. — Szomotorba. Safnos, sehol a környéken nincs egészséges ivóvíz. — Jó nagy ugrás. — Mit tegyünk? Itt még októberben is meleg van. Örökké szomjasak vagyunk. — Haza, Sečovská Poliankára, csak egyszer térek hetenkint. TI át igen, nem létezhet az ember " víz nélkül. Ezek az emberek a víz szálláscsinálói s maguknak nincs elegendő ivóvizük. Engem is elfogott a szomjúság, mert a kotrógép kabinjában tényleg olyan a forróság, mint egy tank belsejében, holott még csak rövid ideje ülök benne. — Hát ez már semmi, de júliusban, augusztusban... — hunyorított szemmel méregeti a magas égboltot, mely mindmáig megőrizte átlátszó, júliusi törékenységét. — No jó, de én ruhában vagyok, te pedig egy szál fürdőnadrágban — védekezem. — Vajmi keveset segít ä fürdőnadrág. — Akkor miért nem öltözöl fel te is? Szokás dolga. Az ősz beálltáig csak fürdőnadrágban dolgozom. Egyelőre nem tűrné a testem a ruhát. Ördög tudja, hogy szokom meg újra. ' Azt mondja újrá. Tehát tavaly szintén meg kellett szoknia. Ogy bizony. Tavalyelőtt ls. Tulajdonképpen akkor lett gépesített árokfejtövé. Ezek az árkok képezik mafd a nagykiterjedésű vízszabályozás és öntözés csatornahálózatát. Tavaly az E-352 összesen 11 kilométernyi csatornahálózatot vájt a földbe. Es idén? A terv 16 kilométert feltételez. — Hogy álltok most? — Jól. Talán túl is telfesítettük a tervet. Egyszerűen, de meggyőzően mondja, mintha valami íratlan felajánlást írna alá nekem, vagy a Bodrog elleni szövetség paktumát. Tetszik-e a lusta folyónak, vagy nem, mindegy. A paktum fennáll, érvényes. A folyó rövidesen hámba kerül s a bodrogi róna Kelet-Szlovákia tényleges éléskamrájává válik. M

ost mégis úgy tűnik nekem, hogy Sečovská Poliankától, ahol ez a bágeres lakik, ide a kameneci várig nem is oly nagy a távolság.. Persze, csak nekem, a ceruza vándorának. De ezek az emberek csak eavszer hetenkint térnek haza kedveseikhez, Mégis azt mondják, olyan hamar telnek a heti műszakok, mint a víz, mely nemsokára felfrissíti a síkság tikkadt földjét az emberi ész és akarat nagyobb dicsőségére. VLADIMÍR KALYTCUK EOTVOS JÓZSEF 1813 - 1871 DUZZASZTÓGÁT ÉPÜL A HERNÁDON A Hernád melletti Ružin község mellett új duzzasztógát épül, amely 50 millió köbméter vizet fog majd fel s fűként a Kelet-Szlovákiai Vasmű céljait fogja szolgálni. A munkák még csak kezdeti stádiumban vannak, s ott, ahol most Jozef Onderčo bágeres dolgozik, néhány év múlva magas gát fog emelkedni. [Berenhaut felvétele.) Eötvös József, a magyar kritikai realizmus első nagy alakia egyszemélyben volt író, költő és államférfi. Írói pályája korán induit. Alig 18 éves, mikor részt vesz egy irodalmi vitában: Bajza ellen Kazinczyt védelmezi ... Kazinczy hálás az ifjú író bátorhangú cikkéért: egyik művét: „Légy, akit várunk" szavakkal ajánlta Eötvösnek. A polgári felvilágosult Kazinczy, nagy írót, haladó politikust várt. Eötvös, beváltotta a hozzáfűzött reményt. Bár főnemesi családból származott, tapasztalatainak és tanulmányainak hatására szembefordult osztályának reakciós hézeteivel. Egészen fiatalon a haladó mozgalmakhoz csatlakozott, > lelkesen küzdött az ország polgári átalakulásáért vívott harcokban. Mind politikai, mind írói munkásságában a reformkori haladó törekvésekért szállt síkra. Követelte, a feudális rendszer megszüntetését, a jobbágyok helyzetének megjavítását. Munkásságával tulajdonképpen az 1848-as forradalmat segítette elő. Mint J ró az irányzatos irodalom híve. Kora ifjúságától kezdve szembefordult az öncélú irodalom elvével: az írő pártos, társadalmi hivatását hirdette. Szerinte: az írónak állást kell foglalnia korának politikai és társadalmi kérdéseiben ... Ezt az elvet nemcsak elméletben hirdette, hanem műveiben is megvalósította. Izzó haraggal, gyűlöletes színben-mutatta be az elnyomást, a pusztulásra megérett feudalizmust, ugyanakkor rokonszenvvel ábrázolta a n^pet, az elnyomottakat, az új, a réginél fejlettebb társadalom képviselőit. Első nagy műve: A karthausi napló és levélalakban írt romantikus énregény. Egy csalódott de hinniakaró korszak vallomása, a főnemesség és nagypolgárság kiábrándult bírálata. Eötvös már ebben a regényében világosan körvonalazta, hogy az ember legfőbb célja a társadalmi haladás szolgálata. Legnagyobb műve: A falu jegyzője című nagy realista regénye, éles kritika, gúnyos szatíra a nemesi vármegyéről. E hatalmas balzacl célkitűzésű munka az ábrázolt kor egész társadalmának a keresztmetszetét adja. Cselekményében, embertípusaiban bemutatja a megyei nemesség és hivatalnoki kar züllöttségét és korruptságát, a jobbágyság szenvedéseit és kiszolgáltatottságát. A regény főhősében a néppel együttérző, haladó értelmiség típusát ismerjük meg. A falu jegyzője meggyőzően tanúskodik arról, hogy Eötvös nemcsak szemlélte a társadalmat, hanem meg ís akarta változtatni. Regényét ls társadalmi tettnek szánta, agitációs eszköznek, politikai propagandának, anii sem akkor, sem most nem csökkentette a mű politikai és esztétikai értékét. A Dózsa-paraszt forradalmat ábrázoló Magyarország 1514-ben című re-^ gényével, a realista magyar történeiml regényírás alapjait rakta le. E művel .Magyarországon elsőnek ábrázolta hitelesen egy korszak társadalmi ellentéteit, az osztályok harcát. Az uralkodó réteget arra figyelmeztette, mi minden származhat abból, ha elnyomják a népet, ha semmibe veszik a nép jogait... Műve a reformkori magyar irodalom egyik legbátrabb, legszókimondóbb alkotása. Eötvös a társadalom reális ábrázolására törekedett. Regényeinek szerkezetében és nyelvében egyaránt érezhető, hogy úttörő • munkát végzett. Bár a cselekményt sok esetben megszakító, elmélkedései és hosszú körmondatai nehézkessé, íeszik írásait, célját elérte: kora társadalmának valóságát hűen ábrázolta. A szabadságharc után sem politikai, sem művészi téren nem emelkedett/ arra a magaslatra, amelyet a forradalom előtt elért. A szabadságharcot megelőzően írt. három nagy regénye azonban elég a halhatatlansághoz és ahhoz, hogy úgy tekintsünk rá, mint Igen jelentős íróra és haladó politikusra. Eötvös József lelkén az átalakulásban levő XIX. század társadalmának minden érzése átviharzott. Érzelmeiből gondolatok, gondolataiból eszmék születtek. Eszméi bekerültek az irodalomba és máig érően hatnak, nevelnek, tanulságul szolgálnak. Születésének 150. évfordulóján örömmel mondhatjuk: elképzelése sok helyen már megvalósult, másutt most valósul meg. BALÄZS BÉLA AZ ADOTT SZÓ KÖTELEZ A helyi nemzeti bizottságok akcióterveinek keretében a losonci járásban is számos, igen értékes egyéni és kollektív kötelezettségvállalás született, öszszesen 1280 egyén és 107 kollektíva tett vállalást. A vállalások jelentős része a hús, a tej és tojás termelésének fokozására és a szerződéses eladási feladatok teljesítésére Irányul. Eddig már 935 vállalás teljesítését jelentették be. Ez azt jelenti, bogy a vállalások eredeti — 1 501 987 koronás — összértékéből a nagyobb részt már valóra is váltották, (av) A beszteri szövetkezetben teljes ütemben halad a silózás. A terv szerint 140 vagon zöldtömeget számítottak lesilóznl, de a jő termés lehetővé teszi mintegy 175 vagon siló készítését. Az első 15 hektáron már a rozst ls elvetették. Iván Sándor Az 1938. évi szudétanémet puccskísérlet tanulságai Enyhült nemzetközi légkörben gondolunk vissza azokra a tragikus, 25 év előtti eseményekre, melyek a második világháború borzalmainak előzményeit képezték. Felidézzük az akkoriban érthetetlennek tűnő összefüg-1 géseket, melyek tanulságalt levonva, szocialista köztársaságunkat felépítettük s biztos alapokra helyeztük. A második világháború történelmének sokrétű és bonyolult problémáiból e cikkben csak néhányra kívánunk fényt vetni. Csehszlovákia a hitleri Németország háborús készülődéseinek útjában állott. Miután Hitler 1938-ban nyilt háborús összeütközést nem mert megkockáztatni, Igyekezett Csehszlovákiát szövetségeseitől elkülöníteni. E célra a köztársaság belső nehézségeit, elsősorban a nemzetiségi ellentéteket használta ki. A köztársaság felbomlasztásához, persze, a német és magyar kisebbségi kérdés felvetése nem volt elegendő; azt a látszatot kellett kelteni, mintha a köztársaság belső összeomlása indokolná- a német katonai megszállást. Ezt az argumentumot a Hlinka-párt szeparatista politikája adta Hitler kezébe. 1938 májusában, Hitler provokációinak elhárítása után, az angol és francia kormány elhatározta, hogy a német követelésekre vonatkozó tárgyalások Irányítását kiveszi a csehszlovák kormány kezéből. Az angol kormány közölte, hogy hajlandó közvetítőt küldeni a csehszlovák kormány és Henlein tárgyalásaihoz. Ez Hitler politikájának győzelmét jelentette. Hitler 1938 óta a szudétanémet kérdésből nemzetközi kérdést akart csinálni, melynek megoldásánál csakis a nagyhatalmak érdekei döntenek. Az angol közvetítés a csehszlovák állam szuverenitásának megsértését és Hitler elgondolásainak elfogadását jelentette. A csehszlovák kormány, mely 1918 óta csakis a nyugati nagyhatalmakra támaszkodott, nem utasíthatta el ezt a javaslatot, habár köztudomású volt, kinek érdekében akarnak az angol konzervatív politikusok közvetíteni. Runciman lord ,, közvetítő" tevékenységével a nyugati nagyhatalmak politikai nyomása erősödött; az angol és francia kormányt már csak az érdekelte, milyen módon tehetnek eleget Hitler követeléseinek, melyekkel elvben egyetértettek. Runciman közvetítésének elfogadásával tehát a csehszlovák kormány igen előnytelen helyzetbe került. Henleln követeléseinek kielégítése céljából kénytelen volt egyre több engedményt tenni, míg elérte azt a határt, ahol Henlein jól látta, hogy a szudétanémet területnek a köztársaság testéről való leszakítását is elérheti. Abban az Időben az angol és francia kormány sem beszélt többé a németek egyenjogúsításáról a köztársaság keretén belül, hanem e területnek Németországhoz való csatolását indítványozta. A csehszlovák kormány nem volt hajlandó elfogadni az egyetlen célravezető megoldást: a nemzetiségek helyzetének gyökeres megjavítását. Nem akarta elfogadni a CSKP indítványát, mely abból indult kl, hogy a nemzetiségi kérdés a társadalom szociálpolitikai fejlődésének kérdése, hogy a nemzetiségi kisebbségek dolgozó' tömegei kétszeres nyomás, saját és a cseh burzsoázia, szociális és nemzeti elnyomás alatt élnek. A CSKP elgondolásainak megfelelően zajlottak le 1938 nyarán Szlovákiában a párt kerületi vezetőségének ülése KoSicén és a tömeges népgyűlések (Tornócon és másutt), melyeken a nemzetiségi ellentétek megszüntetésére konkrét, az adott helyzetnek megfelelő megoldásokat vetettek fel, és a dolgozók tekintélyes része a köztársaság védelme, a munkásság egysége mellett tett hitet. A diplomáciai zsaroló tárgyalások nagy része zárt ajtók mögött folyt le. A köztársaság dolgozói csak sejthették, milyen sors vár reájuk. 1938. szeptember 12-én Nürnbergben Hitler kijelentette, hogy „Csehszlovákia veszély&teti a békét" és azért intézkedik, hogy a németlakta területeket a III. Birodalomhoz csatolják". Hitler é kijelentése volt a jelszó, mely után a Szudéta-vidéken a német fasiszták megindították régen előkészített támadásaikat. Szeptember 13-án Henlein fegyveres alakulatai megtámadták a csehszlovák határőrséget, s a hivatalok, párttltkárságok és fontosabb társadalmi Intéztnények székhelyeinek megszállásával megkísérelték a hatalom átvételét. A kormány, ha már minden tekintetben engedményeket tett Henleinnek, nem engedhette meg, hogy a hitleristák terveiket ilyen eszközökkel valósítsák meg. A határmenti övezetben kihirdették az ostromállapotot és a statáriumot. A hadsereg, csendőrség és a polgárság önkéntes alakulatai csakhamar rendet teremtettek. Henlein fegyveres alakulatai erős ellenállásba ütköztek s kénytelenek voltak visszavonulni. A cseh nemzet védelmi elszántsága visszariasztotta a támadókat. Henleln további felhívásai süket fülekre találtak. A vereséget szenvedett puccsistáktól a többi fasiszta csoportok is távolodni kezdtek. A Hlinka-párt képviselői, akik a puccs idején Prágában tárgyaltak a német, magyar és ukrán szeparatistákkal az egységes fellépés érdekében, kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a Csehszlovák Köztársaság alapján állnak. Ez az előnyös fordulat azonban mttsem változtatott a csehszlovák kormány helyzetén, amíg nem támaszkodott a nép harcias elszántságára, amig kitartott kizárólagos nyugati orientációja mellett, amíg nem tett határozottabb lépéseket arra, hogy a csehszlovák—szovjet szerződésből folyó védelmi lehetőségeket kihasználja. A kormány miridezt nem tette meg; nem vette igénybe még azoknak a nyugati politikusoknak segítségét sem, akik a Hitler előtti meghátrálás politikájával nem értettek egyet. Sőt, a Népszövetség összehívott ülését sem használta ki a köztársaság 'védelmére. Az angol és francia kormány viszont félt, hogy a Szovjetunió szilárd magatartása és segítőkészsége meghiúsíthatja „közvetítő" tevékenységét, s ezért jött létre szeptember 15-én a berchtesgadeni találkozó. Itt kezdődtek azok a tárgyalások, melyek Münchenben végződtek. Negyedévszázad távlatából nézve az 1938. évi szeptemberi eseményeket, ma ls szívszorongva s gyakran értetlenül kérdezzük: hogyan történhetett mindez? Hogyan'tudta Hitler a köztársaság katonai megszállását katonai támadás nélkül elérni? Csehszlovákia feldarabolása kiindulópontja lett a hitleri Németország hódító tervei megvalósításának. Felvonulási területet képezett Lengyelország lerohanásához, majd a Szovjetunió megtámadásához. Feltétele volt a nyugati irányba tervezett támadásnak is, miután megsemmisítette Franciaország katonai szövetsége&át, a csehszlovák hadsereget, amely nyugati támadás esetén Németországot keleti irányból veszélyeztethette volna. Csehszlovákia útjában volt továbbá a nagynémet birodalom terveinek is, melyekben a cseh- és szlováklakta területek, ugyanúgy mint Lengyelország is a „százmilliós németség életterébe" estek. E „germán hatalmi központ" körül kaptak volna helyet a kelet és délkelet-európai vazallus államok, birodalmi provinciák a „bolsevizmustól megtisztított" Oroszország európai részeibén, és a hatalmas szibériai területek, ahová az „alsóbbrendű" nemzeteket akarták kitelepíteni. A hitleri Németország tehát soha nem számolt Csehszlovákiának a német birodalom érdekszférájába való egyszerű bekapcsolásával, hanem azzal, hogy a köztársaságot teljesen feldarabolja, állami önállóságát felszámolja, népeinek nemzeti létét megszüntesse. Csehszlovákia feldarabolása a hitleristák terveiben már 1933 óta szerepelt. E tervek megvalósítását megnehezítette az a tény, hogy a köztársaságban Hitler uralomrajutása után egyre erősödött a köztársaság védelmére Irányuló mozgalom. Ezért a közvetlen katonai támadás kihívhatta volna a jól felszerelt csehszlovák hadsereg ellenállását, esetleg a köztársaság szövetségeseinek katonai beavatkozását ls, ami Németország katonai bekerítését és biztos veresér gét vonta volna maga után. A hitleri taktika így diplomáciai eszközökhöz folyamodott. Anglia konzervatív erőinek hátrálásával számolva, világháború kitörésével fenyegetve, kiélezte a nemzetközi helyzetet. Egyidejűleg a köztársaságon belül a faji és nemzeti sovinizmus eszközeivel szította az ellentéteket, hogy a belső bomlás annak látszatát keltse, mintha a köztársaság összeomlása kizárólag belső okok következménye lenne. A köztársaság belső bomlasztásának politikai eszközei között első helyen a szudétanémet Henlein-párt szerepelt, melynek sikerült a határmenti német lakosság túlnyomó részét megnyerni a német fasizmus céljainak. Henlein taktikája abban ál0j SZÖ 4 * lsö

3- szeptember