Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-03 / 243. szám, kedd

Különösebb zökkenő nélkül a tavalyinál korábban fejeztük be az aratást Az ország egyes vidékeinek kivételével már csaknem mindenütt végez­tünk a kalászosok aratásával. Ott, ahol önkötöző géppel vágták le a ter­mést, még folyik a cséplés. Am a délebbre fekvő falvak határában már el­vetették a repcét, javában folyik a kukorica silózása. Minden halad tehát szép sorjában. És ez így van rendjén. Itt a szeptember, a rozs, majd később a búza vetésének ideje. Az őszi tennivalók — ezt néhány év ta­pasztalata is bizonyítja — jóval nagyobb feladatok elé állítja a mezőgazda­ságot, mint az aratás. S ezért nem árt a gabonatermés betakarítási munkáját értékelni, legalább is körvonalazni, hogyan folyt le az esztendő legszebb munkája. AZ ARATÖMUNKÁSOK KITETTEK MAGUKÉRT A jónak ígérkező termést a júliusi kánikula eléggé megvámolta. A dol­gozó parasztság annak tudatában, hogy nem mindenütt lesz meg a ter­vezett hektárhozam, nagyobb szorga­lommal látott hozzá a termésbetaka­rltáshoz. Menteni, ami menthető — ez volt a jelszó. S legtöbb helýen úgy ls cselekedtek. Jobbára az új techno­lógia segítségével végezték az ara­tást, tudva, hogy e gyenge termésből még kevesebbet takaríthatnak be, ha nagy lesz a betakarítással Járó szem­veszteség. Ezért több szövetkezet kombájnosa vállalt kötelezettséget és versenyre hívta társalt a szemveszte­ség csökkentéséért. A szorgalmas mun­ka, a felelősségérzet általában meg­hozta a várt sikert. A tervezett 14— 18 nap helyett a szövetkezetek túl­nyomó része 8—10 nap alatt befejez­te az aratást. Kitettek magukért, s helytálltak a munkában, dacolva a júliusi tikkasz­tó hőséggel a kombájnosok. S mä már büszkén beszélhetünk arról, hogy az idén nem csupán a hektárok „hajszolása" volt a fő céljuk, hanem arra is ügyeltek, hogy minél keve­sebb szem maradjon a tarlón, hiszen fgy vastagabban csurog a kombájn tartályába az acélos búza. Így is töb­ben vannak olyanok, mint Sečkar, Bakulár, Méry, Holubovský, akik már túlszárnyalták az 500 hektáros telje­sítményt, vagy közel állnak hozzá. örvendetes tény az is, hogy az idén a mezőgazdasági dolgozókkal karölt­ve az ipari munkások is nagy szám­ban vettek részt az aratásban. Sok üzemben éppen erre az időre vették ki szabadságukat, hogy segítsenek az • új kenyér betakarításában. Berzétén például .aratás teljében sok rozsnyói bányászt találhattunk a tarlón. 570 SZK—4-ES SZOVJET KOMBÄJN A meglevő kombájnparkot ennyi nagy teljesítményű, kiválóan működő szovjet kombájn gyarapította. Jobbára ennek tudható be, hogy az idén nagy tért hódított a már jól bevált több­menetes aratás. Nem véletlen tehát, hogy a dunaszerdahelyi járásban 22 ezer hektáros területen (600 hektár kivételével) kétmenetesen végezték az aratást. Nagyszerű munkát végez­tek a járásban és az egész országban a komplexbrigádok. Szervezettségük, jó munkabeosztásuk révén Jól olajo­zott gépezethez hasonlóan munkál­kodtak. Jellemző, hogy a nemesócsal szövetkezetben Halász elnök úgyszól­ván észre sem vette, hogy aratnak, hiszen alig akadt gondja a szervezés­sel. Mindenki tudta, milyen munka vár rá, így folyamatosan, zökkenő­mentesen folyt a betakarítás. Nem csoda hát, hogy Vaszi Sándor és Ja­kab János rendrakó gépei 500 hek­tárt teljesítettek. Gazdasági szemszögből vizsgálva a dolgot, ugyancsak nagy haladást értünk el a tavalyihoz viszonyítva. Az eddigi számítások szerint a kombáj­nosok 12 hektárral nagyobb teljesít­ményt értek el, egy kombájnra szá­mítva, mint tavaly. Emellett érezhe­tően csökkentek az önköltségek. A ne­mesócsaiaknál maradjunk. Náluk ta­valy az egy hektárra eső aratási költ­ség 116 korona volt. Az idén a 2M kombájn 52 koronát „emésztett" fel hektáronként, míg a nagy teljesít­ményű SZK—4-eseknél 22 koronára csökkent a betakarítási költség. Nem is kell külön hangsúlyozni, hogy az idei betakarítás sikerében nagy része van a szövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi és párt­szervezeteinek. Az említett szövetke­zetben is Jóval az aratás megkezdése előtt a kommunisták kezdeményezé­sére aratási tervet készítettek. S hogy minden ment simán, zökkenőmente­sen, az is bizonyítja, hogy jól csele­kedtek. A HEKTARHOZAMOK ALAKULÁSÁRÓL Legfontosabb kenyérgabonánk, a búzaszükséglet egyre Jobban emelke­dik. Ezért az utóbbi esztendőkben ar­ra törekszünk, hogy bővítsük a búza vetésterületét, egyben fokozzuk a hektárhozamokat. A múlt években 21—24 mázsa között ingadozott az országos átlag. Szép eredmény ez a 20 mázsán felüli hektáronkénti or­szágos átlag, hiszen ugyanebben az időszakban a világ átlagtermése bú­zából hektáronként 12,3 mázsa volt. Ennek ellenére sem lehetünk elége­dettek, mert a fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országokban 23—33 mázsa körüli a búza hektáronkénti hozama. S nem lehetünk elégedettek azért sem, mert mint ismeretes, ebből a termésből nem tudjuk fedezni ä ha­zai szükségletet. • A háború előttihez viszonyítva 40 százalékkal növekedett a hektárho­zam, mégis évente 2 millió tonna ga­bonát vagyunk kénytelenek behozni. Pedig az 1957—1961 közti esztendők­ben a gabonafélékből (búza, rozs, ár­pa, zab) évente átlag csaknem 5 mil­lió tonnát takarítottunk be. És az idén? Szlovákia gabonára igen ked­vező vidékein, a nyugat- és kelet­szlovákiai kerületekben a vártnál gyengébb lett a termésátlag. Ez fő­képpen a kései tavasznak és a júliusi kánikulának a következménye. Főkép­pen azokban az EFSZ-ekben volt gyenge a búzatermés, ahol későn ve­tettek. A korai tél beálltáig nem bok­rosodhatott a növényzet, kifagyott, megritkult. Tanulság: ősszel nem sza­bad patópáloskodni. S úgy jó, ha ok­tóber 15 :ig, legkésőbb október végéig földbe kerül a búza. A szóban forgó kerületekben intéz­kedések is történtek a gabonafelvá­sárlás csökkentésére. Az országnak viszont nagy szüksége van gabonára, a gabonafelvásárlás országos tervét teljesíteni kell. De hogyan? t TESTVÉRI SEGÍTSÉG Szerencsés fekvésű a mi hazánk. Csehországban például nem ártott meg a gabonaféléknek olyan mérték­ben, mint Szlovákiában sem a kemény tél, sem a tavasz, de még a júliusi kánikula sem. Meg aztán azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, az említett országrészben fejlettebb a mezőgazdaság, nagyobb fokú a gé­pesítés is. Ezek összességét számba­véve leszögezhetjük, Jobb termést ta­karíthatnak be, mint Szlovákiában. A csehországi szövetkezetekben nem ritkaság például a 25—30 mázsás bú­zatermés, sőt akadnak gazdaságok, melyeken a hektáronkénti hozam meghaladja a 40 mázsát. A Macho­vicel Állami Gazdaságban például egy negyvenhét- hektáros tábláról 43 mázsa DIANA búzát takarítottak be hektáronként. A Plzeň-északi járásban árpából 49 mázsa, búzából 53 mázsa hektáronkénti termést értek el. E kiváló eredmények tették lehe­tővé, hogy a néhány évi gyakorlattól eltérően nem a nyugat-szlovákiai, ha­nem az észak-csehországi és az észak­morvaországi kerület teljesítette el­sőnek a gabonafelvásárlás tervét. Kedvező visszhangra talált a cseh­országi szövetkezetekben az az intéz­kedés, hogy kisegítve Szlovákia egyes járásait, a lehetőséghez mérten ad­janak terven felül ls gabonát az or­szágnak. Akadt olyan járás, melynek EFSZ-ei vállalták, négy vagon gabo­Hírek a komáromi hajógyárból • A város új Szak­szervezeti Házában a Szlovák Nemzeti Felke­lés 19. évfordulója al­kalmából 500 fénykép­ből és számos dokumen­tumból kiállítást ren­deztek a német fasisz­ták elleni partizánhar­sokról. A kiállítás szeptember 10-ig tart nyitva. • A tušimicei vil­lanyerőmű igazgatója levélben mondott kö­szönetet a hajógyár dolgozóinak azért az áldozatkész munkáju­kért, melynek ered­ményeként határidő előtt elszállítottak több acélkonstrukciót, s el­küldtek egy szerelőcso­portot, hogy így gyor­sítsák meg az erőmű építését. • Augusztus 27-én nagy sikerű előadást tartott a hajógyár sze­relőcsarnokában a bul­nával tetézik a szerződéses eladást. Hodonin környékén 60 szövetkezet közül már 50 átlag két százalékkal teljesítette túl eladási kötelezettsé­gét. A magasfokú öntudat bizonyíté­ka az is, hogy a minap célba ért (harmadiknak az országban) dél-mor­vaországi kerület állami gazdaságai és szövetkezetei 730 vagon gaboná­val adtak többet a tervezettnél. A szocialista haza iránti hűség nagy­szerű bizonyítéka, hogy augusztus derekáig már az ország 30 járása (jobbára a cseh országrészekbenj teljesítette a gabonaeladási kötele­zettségét. Nagyszerű tettek ezek. Nem túlzás, ha ezt a paraszti önfeláldo­zást hőstettnek nevezzük, hiszen a hazáért, a haza' érdekében tett leg­szebb emberi megnyilvánulás, a test­véri segítség Igazi gondolata hatja át a falvak népét. NÉHÁNY ALTALÁNOS TAPASZTALAT Nem véletlen, hogy az Idén az EFSZ-ek, állami gazdaságok általá­ban 5—6 nappal korábban befejez­ték az aratást, mint tavaly, Az idei aratásban sokkal nagyobb volt az em­berről, az aratóról való gondoskodás. Bár helyenként, különösen a kelet­szlovákiai kerület néhány járásában az ellátásban, a hűsítő italok biz­tosításában volt fennakadás, mégis sokkal jobb volt e tekintetben a helyzet, mint a múlt esztendőben. Az idén kevesebb kombájnos élt csupáö kenyéren, konzerven, hideg ételen, mert az üzemi konyhák és a helyi vendéglők Jobban gondoskodtak az aratók élemezéséről. Csak egy kerü­let példáját hozzuk fel. A kelet-cseh­országi kerületben két évvel ezelőtt még csak 300 ezer ebédet készítettek a Jednota konyháin a szövetkezetesek­nek. Tavaly már az aratás idején 1200 000 ebéd fogyott el, az idén a Jednota az aratási időszakra már 1 500 000/ ebédre kötött szerződést a szövetkezetekkel. Több gép vágta az Idén a gabonát. Számottevőek javult a gépek anyag­ellátás javítása, s a múlt évinél jobban szervezték meg az alkatrészek elosztását is. Az igényelt 3523 pót­alkatrész közül 1482-t huszonnégy órán belül leszállítottak a traktor­állomásoknak. Nagy haladás ez, hi­szen összesen 2588 igénylőt tudtak kielégíteni'. Sajnos a pótalkatrészek még mindig hiánycikket jelentenek, s különösen a kombájnokhoz nincs elegendő belőlük. A tarlóhántással, mint a korábbi években az idén is lemaradtak. En­nek egyik fő oka, hogy a géppel aratott területekről késedelmesen gyűjtötték be a kombájnok után visszamaradt szalmát. Másik ok. Több szövetkezet ígéretet kapott, hogy a nagy teljesítményű kombájnokhoz ugyancsak nagy teljesítményű szal­maprést ls kapnak. Ez javarészben csak ígéret maradt, és bizony há­rom-négy kombájn után egy szalma­préssel nem győzték rendbe tenni a tarlót. Ez is szolgáljon tanulságul a jövőre. •k Az idei aratás is sok lehetőséget adott a szocialista nagyüzemi mező­gazdaság egy-egy munkájának éssze­rű és gazdaságos megszervezéséhez. A következő időszakban az őszi tenni­valók forgatagában használjuk fel mindazt, ami jó volt aratás idején és dobjuk félre a rosszat, azt, ami akadályozna bennünket a mezőgazda­sági termésbőség megteremtéséért folyó további munkánkban. M. F. Hadat üzentek a selejtnek A tolmács! S. M. Klrov Kazángyár több mint egyévtizedes múltra te­kintheti vissza. Tehát ymég új az üzem. Dolgozói az elmúlt idő alatt inkább a sikertelenségek, mint a si­kerek sorozatához szoktak hozzá: Ritkán fordult elő ugyanis olyan esz­tendő, mely után tiszta számlával kezdték volna meg a következő évet. Pillanatnyilag azonban más a hely­zet. Ml sem szól jobban emellett, mint az a tény, hogy tervteljesítésük­ben lényeges javulás állott be. Félévi tervadósságuk — a teljes termelési mutatóban — csak 198 ezer koronát tesz kl, míg. a nevezett feladatok ter­vét 121,1 százalékra teljesítették. KOMOLY PANASZ CSAK EGY ÍZBEN Az üzem munkaprogramjában je­lenleg szereplő gyártmányok igénye­sek és magas műszaki paraméterek­kel rendelkeznek. Ez abból is kitű­nik, hogy míg annak Idején kis, óránként alig néhány tonna gőz kép­zésére alkalmas kazánokkal kezdték el a termelést, addig a ma gyártott kazánok órateljesítménye négyszáz­húsz tonna. Hogy helytállhassanak velük a világpiacon — ez évi terme­lésüknek 60 százalékát külföldi, pl. kubai, romániai s néhány kapitalista állambeli megrendelés képezi —, ala­pos, pontos, kifogástalan munkát kell végezniük. Főleg ami a hegesztése­ket illeti, hisz a varratoknak 180 (sőt, néha ennél is nagyobbl] at­moszféra nyomásnak is ellent kell állni. Munkájukra komolyabb panasz ed­dig csak egy ízben Romániából érke­zett s tegyük hozzá, hogy jogosan és — figyelmeztetőleg. Éppen ezért van min javítaniuk, van mit jóvátenniük, hisz a romániai panaszhoz hasonlót eddig még sem ők, sem pedig más üzemünk nem kapott. j MIRŐL IS VAN SZÖ? Román barátaink az épülő ludusl hőerőművükhöz a tolmácsiaktól ren­deltek három nagy teljesítményű ka­zánt. A tolmácsiak el Is készítették és el is szállították őket, csakhamar azonban visszafelé „utaztak" a ka­zánok, mivel... Az történt, hogy a román technikusok, még mielőtt hoz­záfogtak volna beszerelésükhöz, tü­zetesebben szemügyre, azaz ellenőr­zés alá vették őket és megállapítot­ták, hogy rosszak. Nemcsak a he­gesztési varratok bizonyultak gyen­gének, hanem a kazánok belső „szer­vein" is eltéréseket észleltek. A bo­nyolult belső „szerveket" alkotó csö­vek méretei ugyanis olyannyira pon­tatlanok voltak, hogy szinte lehetet­len pirulás nélkül beszélni róluk. Vagy nem szégyen iparunkra, hogy két méret helyett négy, sőt öt mé­retben gyártja a csöveket? Mert a Románlába exportált és onnét „visz­szaexportált" kazánok csőrendszerei ilyen csövekből, vagyis olyanokból tevődtek össze, melyeknek az átmé­rője a végeken 60 milliméter, míg középütt — és másutt! — 50, 54, 56 milliméter volt!!! Hét nem szégyen ezl? KIT TERHEL A FELELŐSSÉG? A rossz munka — mert csak en­nek nevezhetjük — 5 millió koro­nánkba került, ami szép összeg, és — feleslegesen veszítettük el. De ta­lán nem is ennek az elvesztése fáj annyira, hanem az, hogy csorbította gyártmányaik Jó hírnevét. De vajon mi okozta az üzemnek ezt a szé­gyent? Jaroslav Izakovič, a műszaki ellenőrző osztály vezetője mondta: — Mi sem volna könnyebb, mint a kohóiparra, valamint a hegesztő­pálcákat szállító gyárra „kenni" a felelősséget. Hogy minőségileg nem megfelelő átmérőjű és falvastagságú csöveket gyártottak, 111, küldtek ne­künk —, ez megcáfolhatatlanul a kohóipar dolgozóinak a bűne; minket viszont azért terhel a felelősség, hogy ellenőrizetlenül átvettük őket és KÉSZÜL A BLANÍK gáriai Georgij Dimitrov Hajógyár 288-tagú ének­és táncegyüttese. A vár­nai hajóépítők együtte­se már 16 érmet és ok­levelet szerzett hazai és nemzetközi versenye­ken. • A HESZ hajógyári szervezete szeptember 8-án lövészversenyt ren­dez a hajógyár Nagydi­jáért. Nagy érdeklődésre számítanak. ,. Szénássy jános A kunovicei Első Ötéves Terv Gépgyárban sok fiatal fiú és leány dolgo­zik, a Blaník L 13 jelzésű, fémből készült vitorlázó repülőgépek szere­lésén. Egyikük Ľudmila Zajícová, aki képünkön látható. (CTK — Emil Bican felvétele) belőlük készítettük el a kazánok csőszerkezeteit. A felelősség tehát mindkét felet terheli. Amint arra következtethe­tünk, mindegyiket a technológiai, va­lamint a munkafegyelem megsérté­séért, lazaságáért. KIKÜSZÖBÖLIK A FOGYATÉKOSSÁGOKAT Helytelen nézetet védelmeznénk, ha azt állítanánk, hogy minden egyes gyártmányt el lehet teljesen hiba­mentesen készíteni. Ilyesmire a világ egyetlen üzeme se képes. A világpia­ci érvényesülést, a Jó, a megbízható szállító, vagyis kereskedelmi partner címet azonban ki lehet vívni. A tol­mácsiak tisztában vannak ezzel s tudják, hgy ez teljes mértékben tőlük, gyártmányaik minőségi álla­potától függ. Ennek fő feltétele pe­dig a műszaki ellenőrzés színvonalá­nak, valamint a munkafegyelemnek betartása, megszigorítása... — Szó, ami szó — mondta Izakovič elvtárs —, legtöbb Javítani való a munkánkban épp e két vonalon van. Tény ugyanis, hogy ellenkező esetben első félévünket tartozás nélkül zár­tuk volna. Érthető, hogy miért éppen a műszaki ellenőrzés és a munka­fegyelem megjavítására helyeztük akciótervünkben a fő súlyt... A műszaki ellenőrző osztály lét­száma alacsony s ráadásul kilenc tagja nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. (Igaz azonban, hogy továbbképzik magukat). Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy nem tudta teljes mértékben biztosítani a gyártmányok minőségének ellenőrzé­sét. Pillanatnyilag az osztály kibővíté­sén fáradozik az üzem. Eddig két emberrel erősítette meg Izakovič elv­társ kollektíváját, s még további há­rommal akarja. Az osztály viszont azt tervezi, hogy elsősorban is a ko­hóipar termékeinek — a csöveknek — az üzem részéről történő átvételi, ill. a belőlük készült csőszerkezetek üzemet elhagyó ellenőrzését szigorít­ja meg, mivel a romániaihoz ha­sonló esetek megismétlődését így le­het leginkább megakadályozni. MUNKAFEGYELMET, FELELŐSSÉGET! Ez a Jelszó ma az üzemben. Ám a gyors és hatékony intézkedések életbe léptetését más körülmények is sürgőssé teszik az üzem dolgozói ré­széről. Mellette szólnak a következő adatok: Az üzem tervezett selejtma­ximuma a teljes termelési költségek­nek a 0,43 százalékát teheti ki. A féléves kimutatás szerint ezt túl­lépték. Mégis azt állítjuk, hogy so­kat tettek már a Javulás érdekében, hogy a legjobb úton haladnak a se­lejtcsökkentés felé. Hogyan lehetsé­ges ez, amikor azt mondtuk, hogy.,, Lássuk csak: Az elmúlt év első hét hónapja alatt 88 reklamáló levelet kézbesí­tett számukra a posta, ez év első hét hónapja alatt pedig 70-et. Javulás továbbra is várható, hisz mint arra az akciótervükben is vállalást tet­tek, az elmúlt évhez viszonyítva — amikor 158 rekl. levelet kaptak — az Idén 70 százalékkal akarják csökken­teni a hírnevet rontó levelek számát. — Ezt mindenekelőtt azzal akar­juk elérni — mondta Izakovič elv­társ —, hogy a selejtcsökkentésre irányuló törekvéseket anyagiakkal ís támogatjuk. Ez azonban ellenkezőleg is érvényes! A hibás gyártmányért megbüntetjük a hanyagul dolgozókat, .tekintet nélkül arra, hogy kl az il­lető... Nagy segítséget remélnek a szo­cialista -munkaversénytől, a műszaki fejlesztéstől s más mozgalmaktól, mint amilyen például a „Mindenki újító módon", a „Felelek a minősé­gért" stb. EGY HEGESZTŐ VÉLEMÉNYE Az üzemben túlnyomórészt hegesz­tési munkálatok folynak. A kazán­gyár termékeinek minősége tehát nem kis mértékben épp a hegeszté­sektől, a hegesztőktől függ. A he­gesztő azonban csak akkor végezhet Jó munkát, ha minőségileg megfe­lelő hegesztőpálca áll rendelkezésé­re. Tudás és szakmai érzék nélkül azonban hiábavalónak bizonyul a Jó hegesztőpálca. Ezt a nézetet vallja egyébként Štefan Tušan hegesztő is. Kérdésünkre, hogy mi a Jó hegesztés titka, így válaszolt ez a huszonhét éves fiatalember: — A hegesztőnek elsősorban is tudatosítania kell, hogy egy rosszul sikerült hegesztés néha sok ember életébe kerülhet, hogy semmiféle kö­rülmények között se engedheti meg magának a felelőtlenséget: Jó he­gesztőpálca nélkül azonban nem vár­ható Jó munka a hegesztőtől. Első­sorban is e téren kellene csinálni valamit szakembereinknek, mert mi hiába erőlködünk. Ezzel az óhajjal egyetértünk. A tolmácsl kazángyár, de minden más üzem termékei akkor lesznek kifogástalanok, ha Jó félkészáruból állítjuk elő őket. KEZES IÖZSEF Ül SZÚ 4 * 1863. szeptember % i \

Next

/
Thumbnails
Contents