Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-20 / 260. szám, péntek

Ú'abb tiltakozó mesieíre készülnek az amerikai négerek Tízezer résztvevő jelenlétében temették el a birminghami fajUldözők áldozatait Birmingham (CTK) — A birminghami fajüldözők terrorakcióinak három áldozatát — két 14 éves és egy 11-éves kislányt — 10 000 résztvevő jelenlétében temették el Birminghamben A temetés újabb alkalom volt a helyi néger lakosságnak, hogy bebizo nyítsa: a polgári Jogokért folytatott harcot tovább folytatjuk annak ellenére, hogy a fajüldözők ártatlan gyermekek meggyilkolásától sem riadnak vissza. Természetesen a tömeg nagyobbik részét négerek alkották, de néhány száz fehér bőrű lakos ls megjelent. Az egy és negyedóráig tartó gyászszertartást gyakran zokogás szakította félbe. Martin Luther King lelkész gyászbeszédében kijelentette, hogy a gyermekek vére nem ömlött hiába, mivel a tragikus esemény hozzájárul ahhoz, hogy megszólaltassa „fehér párt lelkiismeretét. A gyászszertartás után hosszú menet kísérte a koporsókat, miközben a szabadság énekét énekelték. A néger mozgalom „mérsékelt" vezetőinek sikerült szétoszlatni a me netet. Nem akarták, hogy temetés tiltakozássá fe|lődjék. Felhívták a jelenlevőket, ne énekeljenek és amikor a menet egy útkereszteződésnél megállt, Billups néger lelkész felhívta a résztvevőket, hogy oszoljanak szét, mivel temetés nem alkalmas tiltakozásra. A rendőrség képviselője ezután megdicsérte James Layt, a helyi néger polgárvédelmi szerv főnökét, hogy sikerült „mindent kézben tartania". AZ AMERIKAI ELNÖK FOGADTA A BIRMINGHAMI NÉGER VEZETŐKET Washington (CTK) — A polgári jogokért küzdő néger mozgalom hét birminghami vezetője tegnap a Fehér Házban Kennedyvel tárgyalt a birminghami helyzetről. A néger küldöttségnek Martin Luther King és Fred Shuttlesworthn lelkészek, a vállalkoKEKKONEN ELNÖK Helsinki (CTK) — Urho Kekkonen finn államelnök szeptember 18-án felhívta a parlamentet, hogy az összes politikai pártok képviseletével alakítson koalíciós kormányt. „Ebben az időszakban előreláthatólag lehetetlen, vagy legalábbis nagyon körülményes egy szilárd finn kormány összeállítása, amelyet a parlament többsége Is támogatna" — mondotta az elnök. Majd folytatta: „Ezért Javaslom véleményem szerint az egyetlen lehetséges megoldást, azaz: a koalíciós kormány megalakítását." Még mindig zavaros a helyzet Brazíliában Brasilia (ČTK) — Abelardo Jurema braiil igazság- és belügyminiszter szerdán megcáfolta azt a hírt, miszerint a kormány rendkívüli állapot kihirdetését tervezi ax orsxágban. Kijelentette, hogy ennek mindössze a lehetőségét említették meg az altisztek zendlllésével kapcsolatban. Jurema ugyancsak valótlannak minősítette azt a bírt is, amely újabb katonai lázadásról szél. Ezzel szemben Belo Horizontéban, Mlnas Gerals állam fővárosában több altisztet börtönöztek be s a kaszárnya épületét gépfegyverállásokkal vették körül. Sao Paulóban szintén sor került 54 altiszt letartóztatására, akik szolidaritást vállaltak a fővárosi zendülOkkel. Mint Ismeretes, a brazil altisztek elégedetlenségének oka a legfelsőbb bíróság határozata, amely megtiltja az altiszteknek, hogy közéleti funkciókat töltsenek be. Garcia FUho altiszt — képviselő szerdán be|elentette, hogy Javasolni fogja egy, az alkotmányhoz csatolandó függelék tervezetét, amely lehetővé tenné, hogy közéleti tisztségekbe altiszteket Is beválaszthassanak. A belpolitikai légkör tisztulását az országban több helyütt fellángoló sztrájkmozgalmak ls késleltetik. A Bundeswehr malmára a vizet London (CTK) — A Guardian angol lap tudósítójának megállapítása szerint „minden Jel arra mutat, hogy NagyBritannia részt vesz a NATO sokoldalú atomerejének kialakításában..." A tudósító megjegyzi, hogy ezt az elhatározást heves belső viták előzték meg, s hogy nyugatnémet és amerikai nyomásra Jött létre. A cikk az angol kormány e lépését többek között a következőkkel okolja: a miniszterelnök rassaul találkozásán Kennedyvel elvileg már elkötelezte Angliát, s a NATO sokoldalú atomere)e így ls, úgy ls megvalósai, tehát nagy hiba lenne, ha Anglia kimaradna ebből a paktumból. Az Angol Munkáspárt — írja a tudósító —i továbbra ls ellenzi ezt a lépést. hajtják RETTEGŐ NÉGER GYERMEKEK — jellemző kép az Egyesült Államokból, ahol napjainkban ismét tombol a fajüldözés. zók és értelmiségiek képviselői a tagjai. A nemrég megrendezett washlngto ni menet főtitkára bejelentette, hogy szeptember 22-én vasárnap az Egyesült Államok nagyobb városaiban a washingtoni menetet rendező szervezetek védnökségével újabb tiltakozásokat rendeznek a fajüldözők alabamai terrorja ellen és a rabszolgaság megszüntetésének 100. évfordulója tiszteletére. Jó ozan hangok AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZÜNTESSE MEG KERESKEDELMI ZÁRLATÁT A SZOCIALISTA ÁLLAMOKKAL SZEMBEN Washington (CTK) - Véget ért az amerikai vállalkozók kétnapos értekezlete a Fehér Házban az amerikai kivitel bővítéséről. A vállalkozók azt tanácsolták az Egyesült Államok kormányának, hogy vizsgálja felül kereskedelmi zánatát a szocialista országokkal szemben. A követelményt Luther Hodges kereskedelmi ügyi miniszter jelentette be egy sajtóértekezleten. Hozzátette, hogy a kormány gondosan mérlegeli ezt a Javaslatot és mindig szem előtt tartja, hogy semmilyen körülmények között -se szállítsanak a szocialista táborba hadianyagot. Az értekezletnek egyik résztvevője kijelentette, hogy az Egyesült Államok csak nagyon kis mértékben osztozik meg a kapitalista államok szocialista országokkal folytatott kereskedelmében, az 5 milliárd dollárból csak 125 milliő Jut az Egyesült Államokra. Az Egyesült Államok szocialista országokkal szemben folytatott kereskedelmi politikájának revíziója mellett foglalt állást Hubert Humphrey demokrata szenátor ls. Ä feszültség komoly tűzfészke Ázsiában A moszkvai Pravda cikke a kínai—indiai viszályról Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda szeptember 19-1 számában „A feszültség komoly tűzfészke Ázsiában" cím alatt terjedelmes cikket közöl arról, milyen ártalmas következményekkel jár a béke szempontjából a kínai—indiai határviszály. Az alábbiakban bővebb kivonatot közlünk a cikkből. Az utóbbi Időben a kínai sajtóban számos anyag jelent meg — „a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma képviselőinek nyilatkozata", vezércikkek, a vezető kínai lapok szerkesztőségei cikkei, amelyek mind a kínai—indiai határkonfliktussal foglalkoznak. Mindezek az anyagok Igyekszenek mentegetni a Kínai Népköztársaság kormányának a határkonfliktusban foganatosított akcióit és be akarják feketíteni más államok politikáját. Ezek az anyagok hemzsegnek a rágalmazó koholmányoktól a szovjet kormánynak a kínaiindiai konfliktusban elfoglalt álláspontjával kapcsolatban. A kínai vezetők abszurd kijelentéseket tesznek, amikor a Szovjetuniót azzal vádolják, hogy „együttműködik az amerikai imperializmussal", „Indiával szövetkezik, a Kína elleni harcban". Azzal vádolják a szovjet kormányt, hogy Indlát „a békeövezet fontos szektora" részének tekinti. Ezzel azonban teljesen figyelmen kívül hagyják ez 1957. évi Nyilatkozat megállapításalt, amely hangsúlyozza, hogy az ázsiai és afrikai békeszerető államok a háború elhárításáért vívott harc fontos tényezői és a szocialista országokkal együtt „a béke kiterjedt övezetét alkotiák". A Kínai Népköztársaság kormányának a kínai—Indiai konfliktusban foganatósított akciói ellentétben állanak a marxista-leninista pártok általános Irányvonalával, a békés együttélés és a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásának irányvonalával. Az ázsiai és afrikai népek szolidaritási szervezete végrehajtó bizottságának nemrégi ülésén a kínai képviselők az Indiának nyújtott szovjet segítség lényegét annyira elferdítették, hogy végül ahhoz az esztelen érvhez folyamodtak, hogy a Szovjetunió „Indiát konfliktusra bujtogatja Kína ellen." Ismeretes, hogy a szomszédos India és Kína népei évszázadokon át békében és barátságban éltek. Nem volt közöttük sem háború, sem területi viszály. Amikor India népe 1944-ben elnyerte függetlenségét és Kínában 1949-ben győzőtt a forradalom, India és Kína között jószomszédi, baráti kapcsolatok alakultak kl. Megmaradt közöttük a régi határ, de semmilyen határviszály nem keletkezett ebből. 1954-ben a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság kormánya aláírta a békés együttélés Ismert öt elvét — a „Pancsa Sí la" elveit. A két ország kormánya a békeszerető ázsiai és afrikai államokkal együtt ünnepélyesen megerősítette hűségét e nagy gondolatokhoz a bandungi konferencián. Az első fegyveres összetűzések az indiai-kínai határon 1959 közepén kezdődtek. KUlönösen éles lelleget öltöttek tavaly ősszel. Kína és India között harc lángolt fel, amelyben nagy katonai kötelékek vették részt, ezrek estek el, sebesültek meg és kerültek fogságba. A himalájai összetűzések nagy nyugtalanságot keltettek a világ közvéleményében. A szovjet nép és a többi szocialista ország népei rendkívül nagy aggodalommal fogadták ezen összetűzések híreit. A TASZSZ Ismert 1959 szeptember 10-i nyilatkozata amely kifejezte a szovjet kormány álláspontját, rámutatott, hogy e konfliktus milyen veszélyes következményekkel Járhat az ázsiai és a világbéke szempontjából. E nyilatkozat rámutatott, hogy e konfliktus csak az imperialista és reakciós erők számára előnyös, amelyeknek érdekük, hogy fennmaradjanak a nemzetközi feszültség tűzfészkei. A kínai vezetők elégedetlenek a Szovjetunió békés állásfoglalásával. Talán azt akarták, hogy a kínai—Indiai határviszályt háborúval old|ák meg s azt remélték, hogy ebben a Szovjetunió segíteni fog nekik? Ha a pekingi vezetők ezt akarták, akkor természetesen van okuk a „felháborodásra" a Szovjetunió álláspontja miatt. A szovjet kormány azonban tekintet nélkül arra, mit mondanak Pekingben, lenini békepolltlkájához hűen, mindig megtett és megtesz mindent, hogy a nemzetközi feszültség tűzfészkeit ne szítsa, banem oltsa. Ogy véljük, hogy az India és Kína közötti határkonfliktus keletkezésére nincs és nem volt semmi ok, még kevésbé van ok arra, hogy e konfliktus fegyveres összecsapássá fajuljon. A vezércikk további részében rámutat, hogy e határkonfliktus milyen komoly nyugtalanságot keltett a fiatal ázsiai és afrikai államok körében. Amikor a kínai fél kezdeményezésére múlt év októberében az Indiai —kínai határon beszüntették a tüzet, minden jóakaratú ember azt remélte, hogy a konfliktus hamarosan elsimul, és egyszer s mindenkorra lezárul az India és Kína közötti kapcsolatoknak e tragikus oldala. Ez a remény-annál ls jogosabb volt, mert a Kínai Népköztársaság kormánya megtalálta az utat más szomszédos országokkal a megoldatlan területi kérdések rendezésére. Határegyezmény jött létre, Nepállal és Burmával — pedig amint Csóu Enlaj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke megállapította — „A Kína és Burma közötti határkérdés MALAYSIA MEGALAKULASA feszültséget Távol-Keleten Az angol újgyarmatosítás távol-keleti eszköze, a Malaysia Államszövetség megalakítása újabb, rendkívül heves tüntetést lobbantott lángra az indonéz fővárosban. A több ezer főnyi tömeg a brit nagykövetség négyemeletes épületéhez vonult. Többen behatoltak a nagykövetségre, berendezési tárgyakat pusztítottak el, felgyújtották a nagykövetség hat autóját. A rendőrség és a biztonsági alakulatok védelmet biztosítottak a diplomáciai képviselet munkatársainak. Sebesülés nem történt. Lord Home angol külügyminiszter szerda délelőtt magához kérette az indonéz nagykövetet, s tiltakozott a djakartai tüntetés miatt. Katonai készültség Malaysiában Szerda reggel ülést tartott a malaysial minisztertanács, s a vezérkari főnökökkel egyetértésben úgy döntött, hogy az államszövetség egész területét a katonai készültség állapotába rendeli. Ezt az Intézkedést Abdul Rahman miniszterelnök szerdán sajtóértekezleten jelentette be. Hozzáfűzte, hogy megalakítják Malaysia „honvédelmi tanácsát", növelik a fegyveres erőket, különösen a szárazföldi hadsereget, amelynek hatáskörét Sarawakra és Észak-Borneóra ts kiterjesztik, megerősítik a rendőrséget, és készültségbe helyezik a félkatonai szervezeleket. A miniszterelnök azt állította, hogy ezt az intézkedést a Fülöp-szigetekkel, Illetve Indonéziával fentartott diplomáciai viszony megszakítása következtében hozták. Mint Ismeretes, az államszövetség maga mondta fel a diplomáciai viszonyát Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel. Az államszövetség! miniszterelnök lekicsinylő hangon szólt Sukarno Indonéz államelnökről, s „kizárta" egy vele megtartandó államfői értekezlet lehetőségét. Home lord fenyegetőzik Lotd Home angol külügyminiszter szerdán este televíziós Interjújában megemlítette, hogy Nagy-Britannia azt mérlegeli, megszakítsa-e diplomáciai kapcsolatalt Indonéziával. Álláspontjukat azzal lsdokolta, hogy veszélyben forog az Indonéziában tartozkodó angol állampolgárok élete és vagyona. Mint Ismeretes a londoni Indonéz nagykövet levelet adott át Hornénak Djuanda minisztertől. A levél közli, hogy az indonéz kormány Intézkedéseket tett az angol polgárok életének és vagyonának megmentésére. Djuanda egyúttal sajnálatát fejezte kl a djakartai Incidens felett, amikor a tiltakozók megrongálták az angol nagykövetség épületét. Lord Home egyúttal bejelentette, hogy a Távol-Keleten tartózkodó angol egységek szükség esetén készek segítséget nyújtani a malájoknak. Home reményét fejezte kl, hogy erre nem lesz szükség. Llbrado Cayco külügyminiszter Manlllában bejlentette, hogy parancsot adott, a Fülöp-szigetek malájföldi nagykövetségének képviselői térjenek vissza hazájukba. Megemlítette, hogy ezzel az akcióval a Malaysia Államszövetség kormányának elsietett és Indokolatlan lépésére adott feleletet, amikor Is megszakították a diplomáciai kapcsolatokat. Az indonéz kormány nyilatkozata Djakarta (CTK) — Az indonéz kormány sajnálatát fejezte ki a djakartai angolellenes incidensek és a djakartai angol nagykövetség épületének megrongálása felett. Az indonéz rádióban közzétett nyilatkozat közli, hogy a kormány megérti a nép felháborodását a Malaysia Államszövetség értelmi szerzői ellen és haragúkat a Kuala Lumpur-1 indonéz nagykövetség megtámadása miatt. Az ilyen akciókat azonban nem tűrhetik meg és ezért az indonéz kormány nyugalomra szólította fel a népet. Az indonéz kormány szavatolja az Indonéziában tartózkodó brit állampolgárok életét és vagyonát. Djakartai hivatalos jelentések szerint a tegnapi tiltakozásoknak senki sem esett áldozatul. ;;;;.

v v , v.v.v.-.-.; sokkal bonyolultabb volt, mint a kínai—indiai határ kérdése". Az ázsiai és afrikai népeket nyugtalanítja a kínai—Indiai határon keletkezett belyzet és úgy vélik, hogy jóakarattal a kerekasztal mellett már régen meg lehetett volna oldani e kérdést és helyreállítani a békét a kínai—. Indiai határon. A moszkvai Pravda vezércikke ezután a colomból értekezlet javaslataival foglalkozik, majd Igy folytatja: Jellemző, hogy a tömbökön kívül álló ázsiai és afrikai országok a colomból értekezleten szükségesnek tartották, hogy éppen a kínai kormányt hívják fel, vonja vissza 20 kilométer távolságra csapatait attól a vonaltól, amelyet nagy katonai akciókkal foglalt el 1962 őszén, habár a Kínai Népköztársaság kormánya a konfliktusért teljes mértékben az indiai kormányt igyekszik felelőssé tenni. Peking azonban nem hallgatott a józan ész szavára, az ázsiai és afrikai népek Javaslatára. A Kínai Népköztársaság kormánya mindeddig nem fogadta el a baráti semleges országok javaslatait és nem hajlandó tárgyalni. A kínai kormány csupán annak kijelentésére szorítkozik, hogy „elvbon" egyetért a javaslatokkal, de nem tett semmilyen konstruktív lépést. Az ázsiai és afrikai országok közvéleménye a Kínai Népköztársaság vezetőinek e határkérdésben folytatott politikáját összefüggésbe bozta a nemzetközi kapcsolatok nagyobb területén elfoglalt álláspontjukkal, ebből következtetéseket von le. Peking „nem hisz a békés együttélésben s minél előbb megértjük ezt, annál jobb az egész világnak" — írja például West-African Pilot című nigériai lap. Feltűnő, hogy a kínai vezetők az utóbbi Időben szorgalmasan népszerűsítik azt az állítást, hogy Nehru kormánya Imperialista és terjeszkedő, s állítólag óriási birodalom kialakítására törekszik, melynek terjedelme túlszárnyalná a brit birodalomét. Felmerül az a benyomás, hogy a Kínai Népköztársaság fővárosában nem akarják megérteni, kinek a számára előnyös a jelenlegi konfliktus. Ismeretes, hogy az imperialisták a kínai—Indiai viszályt azonnal fel akarták használni arra, hogy háborút szítsanak a Himalájában. Messzemenő terveik vannak, lázas Igyekezettel kínálnak fel fegyvereket Indiának és közös katonai intézkedéseket javasoltak. Az Imperialisták különösen annak örülnek, hogy e konfliktusban az egyik fél szocialista állam. E tényt arra szeretnék felhasználni, bogy diszkreditálják a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének gondolatát, a szocialista országok, valamint az ázsiai és afrikai fiatal független államok közötti barátság és együttműködés gondolatát. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának egyik legutóbbi nyilatkozata megelégedését fejezi ki afelett, hogy ez év májusában az indiai parlament pótválasztásai során vereséget szenvedtek az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt jelöltjei. A kínai külügyminisztérium azonban elhallgatta, hogy e választásokban megrögzött reakciósok kerekedtek felül. A kínai vezetők e reakciósok választási sikerét tulajdonképpen az indiai demokrácia győzelmeként tüntetik fel. Logikusan merül fel a kérdés: milyen mérlegelések vezetik a pekingi vezetőket, amikor ténylegesen sz indiai reakciós körökkel szolidárisak. Könnyen kiszámítható, milyen anyagi károkat okozott a két országnak a határkonfliktus. Ez kiszámítható ruppiában és yuanban. De hogyan számítható ki az a rengeteg erkölcsi és politikai kár, amlt a kínai és az Indiai nép barátsága és együttműködése szenvedett? A tények meggyőzően beszélnek arról, hogy már eddig is milyen súlyos következményekkel járt az indiai—kínai határviszály. Ezzel kapcsolatban nemcsak az rendkívül nyugtalanító, hogy nem tapasztalható semmilyen reális törekvés a konfliktus rendezésére, sőt, komoly jelek utalnak arra, hogy a konfliktus újból éles formákat ölthet. A kínai—Indiai határviszály komoly következményekkel fenyeget. A béke és a nemzetek közötti barátság őszinte hívei azonban joggal remélik, hogy azok, akiktől a viszály rendezése függ, felülemelkednek a formális pekingi kérdésen, leülnek a tárgyalóasztalhoz és megtalálják e konfliktus kölcsönösen elfogadható megoldását. A kínai—indiai viszály békés rendezése az indiai és a kínai nép érdekét szolgálná, megszüntetné a feszültségnek e komoly tűzfészkét és jó szolgálatot tenne Ázsia és az egész világ békéjének. A djakartai angol nagykövetség előtt tüntetnek a Malaysia Államszövetség ellen. A LICHTERFELDI amerikai lőtéren, az NDK határainak közvetlen közelében új tankok és egyéb fegyverek vonultak fel, amelyekkel rövidesen a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai megszálló csapatokat szerelik fel. (CTK)