Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-14 / 223. szám, szerda

Home távirata Hruscsovhoz Moszkva [CTK) — Home lord, an­gol külügyminiszter táviratban kö­szönt® meg Hruscsov elvtárs vendég­szeretetét. „Aláirtuk a szerződést, hasznos megbeszéléseket folytattunk, melyek — remélem — olyan szilárd alapokat raktak le, amelyekre a Jö­vőben bizton építhetünk. Rövid Idő alatt sokat láttunk és cselekedtünk". Rusk távirata Gromikóhoz Moszkva (ČTK) — Dean Rusk ame­rikai külügyminiszter Gromiko szov­jet külügyminiszterhez Intézett táv­iratában megköszönte a Szovjetunió­ban élvezett szívélyes vendégszere­tetet és reményét fejezte kl, hogy az atomcsendszerződés „csupán az első lépés lesz azoknak az intézkedések­nek sorozatában, amelyekkel az ál­lamok békés egymás mellett élési törekvéseiknek adnak kifejezést". A szerződés aláírásáról Rusk ügy nyilatkozik, hogy „ez a történelmi aktus közelebb hozta azt a napot, amikor nem kell aggódnunk magun­kért és a jövő nemzedékekért amiatt, hogy fertőzött levegőt fognak szív­ni." Távirata végén Rusk azt írja, hogy „megbeszéléseink Hruscsov el­nökkel és Önnel hozzájárultak az országainkat érdeklő problémák jobb megértéséhez." A Csehszlovák Hazafias Front és a Finn Népi Demokratikus Unió közös nyilatkozata Helsinki "(CTK) — A Csehszlovák Hazafias Front Finnországban tartóz­kodó küldöttsége, melynek Tomáš Anti, Jfin BlcháC, Jindíich Kouba és Drahomíra Veselá a tagjai, közös nyi­latkozatot adott ki a finn Népi De­mokratikus Unióval. Mindkét szerve­zet örömmel üdvözli a moszkvai rész­leges atomcsendegyezményt. A nyilat­kozatban az áll, hogy az egyezmény megfelel a nemzetközi feszültség csökkentéséért folytatott világküzde­lemnek és haladást jelent a vitás nemzetközi kérdések békés megoldá­sában. Mindkét szervezet támogatja az atommentes övezetek kialakításá­nak gondolatát és aggodalmukat fe­jezik ki az erősödő nyugatnémet mi­litarizmus miatt. Fidel Castro az ország gazdasági feladatairól Havanna (CTK) — Fidel Castro beszédet mondott azon a havannai ünnepségen, amelyet a kubai vizi­energia-források országos intézetének egyéves fennállása alkalmából ren­deztek. Elmondotta, hogy a fegyve­rei erők katonái 1 millió pesos érté­kű társadalmi munkát végeztek a cukornád betakarításában. A minisz­terelnök közölte, hogy 1970-ig 9 millió tonnára tervezik növelni a cukor­gyártást. További földterületeken termesztenek cukornádat, 26 800 hektárt lecsapolnak. Castro említést tett a kohó-: és vegyipar kiépítéséről ls. A magyarországi érsekvadkerti „Magyar—Csehszlovák Barátság" ter­melőszövetkezet szép eredményeket ér el a sertéstenyésztében és hizla­lásban. A képen: Korszerű tyúkólak. (ČTK — MTI felvétele) A hősök nem halnak meg Dokumentumfilm Tuhacsevszkij marsallról Moszkva (ČTK) — A moszkvai Köz­ponti Dokuméntumfllm-gyárban elké­szült „A hősök nem halnak meg" cí­mű alkotás, mely a szovjet fegyveres erőket megalapozó neves katonai sze­mélyiségeknek, a kommunizmus ön­feláldozó harcosainak ájllt emléket. A film epizódokat örökít meg Mihail Tuhacsevszkij, Vaszilij Bljuher, Alek­szandr Jegorov, Ion Jakir és leronyim üborevics életéből. A szovjet ideológiai dolgozók országos értekezlete Moszkva (ČTK) — Moszkvában tartották a szovjet ideológiai dolgo­zók négynapos értekezletét, melyen megállapították, hogy a Szovjetunió­ban 23 millió ember vesz részt poli­tikai oktatásban. Megismerkednek d párt történetével, a filozófiával, a politikai gazdaságtannal és más tu-s dományokkal. Az értekezleten, me­lyet az SZKP KB hívott össze, Leonyid Iljicsov és Jurij Andropov, az SZKP KB titkárai tartottak beszá-s mólót. Kuba-ellenes rendőrügynökség Közép-Amerikában San Salvador (ČTK) — Jullo Rl­vera, Salvador elnöke bejelentette, hogy Közép-Amerika kormányai kü­lönleges rendőrügynökséget alakítot­tak a kommunizmus elleni harcra. Ez a lépés a Kuba körüli fal felépítésé­nek terveihez tartozik. Az új szerv üldözőbe veszi a gyanús elemeket, különösen azokat a személyeket, akik Kubába látogatnak. Ezenkívül lehetetlenné teszi ezekben az orszá­gokban a demokratikus szervezetek tevékenységét. Az utóbbi időben új-, bői Kuba-ellenes támadásra készül­nek a kubai ellenforradalmárok, akik Nicaragua területén találtak mene­déket. Manuel Artime, az ellenforra­dalmárok egyik vezére, aki nemrég Nicaraguában a „Kuba felszabadítá­sára nyújtandó segítségről" tárgyalt, Costa Riedban felsült, mert F. J. Or­lích elnök nem hajlandó részt venni a Kuba-ellenes tervekben. Szíve a béke fáklyája volt FREDERIC JOLIOT-CURIE EMLÉKEZETE „A tudományos munkáiban meg­nyilvánuló közösségi érzés eljut­tatta űt ahhoz az Ideológiához, amelyben a béke zálogát látta" — e szavakat mondta gyászbeszéd ében Berthoin közoktatásügyi miniszter, amikor öt évvel ezelőtt ezen az augusztusi napon Párizs és egész Franciaország népe utolsó útjára kísérte Frederic Joliot-Curle-t, a tudóst, a békeharcost, a kommu­nistát. Joliot-Curie élete a tudomány és a béke önfeláldozó szolgálatában telt el. Annak ez új típusú modern tudósnak mintaképe volt, aki nem öncélt lát a tudományban, aki a tudományt a társadalmi haladással összhangban, az emberiség javára műveli és ápolja. Ez a felismerés vezérelte minden cselekedetét és vezette őt a békeharcosok, majd a kommunisták soraiba. Nem készült tudományos pályá­ra, tanárai fedezték fel fizikusi te­hetségét és készítették elő jövő hivatására. Nagy szerencséje volt, hogy a Curie-házaspár mellé ke­rült asszisztensnek, mellettük érle­lődött korunk egyik legnagyobb atomtudósává. Nem zárkózott a la­boratórium zárt falai mögé, hazája minden társadalmi megmozdulására felfigyelt, szívén viselte nemzete és az emberiség sorsát. Feleségével és nagy segítőtársával, Irene-nel 1935-ben felfedezte a mesterséges radioaktivitást. Amikor Stockholm­ban átnyújtották neki a tudomá-i nyos sikereiért odaítélt Nobel-díjat, Frederic Joliot-Curie nagy hatású beszédében kijelentette: „Véget kell vetni a tudománnyal való visz­szaélésnek ... A tudósok egyike sem akar bűntársa lenni azoknak, akik a társadalom hibás rendje folytán a tudósok eredményeit a maguk önző és gonosz céljaira használ­hatják fel." Ez a társadalmi helyét Ismerő, céltudatos tudós hangja volt. A háború sötét éveiben Joliot­Curie részt vállalt a hazafiak ille­gális mozgalmában, a Nemzeti Front egyik alapitója. Itt közeledik a kommunistákhoz. Titokban robba­nóanyagot gyárt és a Gestapo raj­taütésétől tartva kéri felvételét a pártba, hogy kommunistaként haljon meg. A felszabadulás, a második vi­lágháború , győzelmes befejezése után Joliot-Curie lázasan folytatja megkezdett nukleáris kutatásait. Az amerikai katonai hatóságok sejtenek valamit és vigyáznak a „vörösökkel rokonszenvező etoim­tudősra", hogy kísérleteivel ne előzze meg a nyugatiakat. Hirosima és Nagaszaki tragédiája megerősíti Jollot-Curle-t a tudomány békés küldetésébe vetett hitében. Átérzi, hogy tudományos munkássága mel­lett harcolnia kell. 1948 decembe­rében az ő vezetésével elkészül az első nemzeti atomreaktor, melyet görögül Zoé-nak, azaz Életnek ne­vezett. Egyidejűleg a nemzeti atom­erő-bizottság élére kerül kormány­biztosként, de mindjárt megindul­nak ellene az Intrikák és 1950-ben leváltják a „vörös atomtudóst", aki 1949-ben az első béke-világkong­resszus összehívását kezdeményez te. Igen, Joltot-Curie-nek, a meg nem alkuvó tudós emberbarátnak, a kommunistának mennie kellett, mert nyíltan hangoztatta: „A tudó­sok, ha átérzik felelősségüket, nem ülhetnek ölbe tett kézzel." Joliot-Curie arról álmodott, hogy a nagy hatalmú atom egyszer majd a rombolás helyett az emberek ja­vát fogja szolgálni, ugyanakkor minduntalan figyelmeztetett a nuk­leáris erőpolitika veszélyességére. Halálának ötödik évfordulója al­kalmából enyhült légkörben em­lékezünk meg róla. A moszkvai atomcsendsz'erződés kivívásához az ő kitartó harca is hozzájárult. Csak a sugárbetegségtől megtámadt teste lett az enyészeté. Szelleme itt él közöttünk, a béketalálkozókon a reménység fáklyáját gyújtja láng­ra a békére vágyó szivekben. Tud­ta, hogy örökének lesznek ápolói. Néhány nappal halála előtt mondot ta: „Ha meghalok, mások lépnek a helyembe. Nincs gazdagabb a népnél. Hiszek ' a tudományban és az emberben", £. C. fiz Egyesült Államokban tovább harcolnak a faji megkülönböztető politika ellen New York (CTK) — Az ENSZ New York-i épülete előtt több mint 100 néger tiltakozott a faji megkülön­böztető politika ellen. Szüntessék meg az Egyesült Államokban a faj­üldözést! Ne érvényesítsék a faji megkülönböztető politikát e nemzet­közi vásár pavilonjainak építésénél — jelszavakat hangoztattak. A tilta­kozók azzal a kéréssel fordultak az illetékes országok kormányaihoz, hogy szüntessék be a pavilonok épí­tését addig, amíg a négerek és BELGRÁDI TUDÓSÍTÁSUNK A jó barátság példaképe Amikor tavaly két nappal kará­csony előtt a belgrádi Pancsev-híd alatt süllyedni kezdett egy négy­százötven tonna kokszot szállító csehszlovák dunai uszály, a szovjet Tamany hajó legénysége elsőként sietett segítségünkre. A belgrádi ki­kötő mentőszolgálata követte őket. Közös erővel és Jugoszláv segítség­gel sikerült megmenteni az uszály legénységét. A teherrakomány azon­ban elsüllyedt. Továbbra Is problémát okozott, hogyan emeljék kl a sebes sodrású Duna 11 m mélységű vizéből a 80 m hosszú hajót, hogy legalább rész­ben megtérüljenek a szerencsétlen­ség következtében keletkezett ká­rok. Ismét a szovjet elvtársak ajánl­koztak önzetlenül, hogy a híd alatt tavasszal elsüllyedt két szovjet uszállyal együtt a miénket is ki­emelik. Z 3 I Július közepén két különleges pontonhajó a Kijev 1 és a Kijev 2 úszott be csónakok kíséretében a belgrádi kikötőbe. Igonyin kapitány és 30-tagú legénysége mindjárt munkához látott. A hídról, a part­ról és motorcsónakokról alaposan szemügyre vették a szerencsétlen­ség helyét. Búvárok ereszkedtek le a Duna fenekére. Megállapították, hogy az elsüllyedt hajó 20 m-rel hosszabb a két pontonnál, a Duna sodrása nagyon erős, és a hídszer­kezet korlátozza a hajómozdulato­kat. Ezenkívül a nagy forgalom ls akadályozza a munkálatokat. Igonyin kapitány mindjárt klje­lentette, hogy kemény dió lesz a hajó kiemelése, a körülmények meg­nehezítik a munkálatokat, de mégis megkísérlik. A technikai nehézségekről nem ls beszélt. Ekkor segítségül jött az emberi elme, mely megsokszorozza a technika erejét és tökéletességét. A legénység összedugta a fejét és minden tapasztalatot felhasznált. Részletes munkatervet készítettek, olyat, amellyel az életben még so­hasem dolgoztak. Meg voltak győ­ződve róla, hogy elhatározásuknak sikerülnie kell, ha csak nem merül fel valamilyen váratlan akadály. Igonyin kapitány 18 éve járja a Dunát, hajóroncsokat és egyéb aka­dályokat távolít el az úszómüvek útjából. Az ausztriai Linztől a Duna izmaili torkolatáig mindenütt jól is­merik. Több száz eredményes ak­cióra visszatekintő, tapasztalt szak­ember. Ezt Alekszandr Dzsakanov­tól, a Szovjet Dunahajózási Társa­ság belgrádi képviselőjétől tudtuk meg róla. II i Igonyin kapitány éles füttyjelzés­sel diktálja a ritmust az acélkötelet tekerő trfunkásoknak, akik az uszályt kiemelik a Duna fenekéről, július 23-a óta napi nyolc órát dolgoztak, de csak csütörtökön reg­gel tűnt fel a hajó fedélzetének pe­reme a két szovjet ponton között. „Nagy volt az örömünk, a szovjet legénység, mi és a jelenlevő száz ju­goszláv munkás is örült" — mesélte ezt az epizódot szünet közben Mom­csilo Csirovics a belgrádi Proletár Villamossági Gyár dolgozója. A sza­badságát töltötte otthon, amikor megtudta, hogy munkásokat keres­nek a csehszlovák hajók kiemelé­sére. „Nem is az alkalmi kereset volt számomra fontos, hanem az, hogy segítsek egy rokonszenves or­szágnak." Elértve kérdő tekintete­met így folytatta: „A háború után önöknél tanultam szakmát. Jól isme­rem az ottani embereket, munkáso­kat. Jó tanítóim voltak. A jó tanítót pedig nem felejtjük el". Sípszó szakította félbe beszélge­tésünket. Centiméterről centiméter­re emelkedett az elsüllyedt hajó, közben hatalmas szivattyúk távolí­tották el belőle a Duna vizét. Igonyin kapitány körbejárta a mo­tollákat, ellenőrizte a megfeszült acélköteleket, Itt-ott segített, alakja mindenütt feltűnt a fedélzeten. Sző­ke haja fénylett a déli napsütésben és szfiges ellentétben állt a 37 éves energikus szovjet hidász napégette barna testével. Két órakor fejezték be a mun­kálatokat. Do szvidányija! Viszontlá­tásra. Kézszőrítás és barátságos bú­csúzás. Igonyin meghívott bennün­ket szombat délelőttre, akkor lesz a finálé. Valóban, a kiemelt uszályt a ki­kötőbe vontatták, a rést behegesz­tették és útnak indították Komárom­ba. A baráti együttműködés további győzelmet aratott. ALOIS VOLF Puerto Rico-iak ellen érvényesítik a faji megkülönböztetést. További amerikai városokban ls tiltakoztak a fajüldözés ellen. Chicá" góban számos tüntetőt tartóztattak le. Mississippi államban Barnett kor­mányzó azt követeli, hogy halasszák el James H. Meredithnek, az egye­tem első néger diákjának promócló­Ját, mivel állítólag úszító beszédet tartott a diákok között. James Hood, néger diák, aki megszakította tanul­mányát a tuscaloosai egyetemen, ki­jelentette, hogy amint egészségileg és Idegileg felépül, újból folytatja tanulmányait. Hood, a fajüldözők el­lenséges tevékenykedése következ­tében testileg és lelkileg teljesen ki­merült. Az afrikai külügyminiszterek határozata Az afrikai külügyminiszterek daka­rl értekezletén, amely hétnapos vita után vasárnap fejeződött be, több javaslatot dolgoztak ki az afrikai ál­lamfők jövő év májusára kitűzött tu­niszi csúcstalálkozója számára. A főbb javaslatok között szerepelt Addis Ababa kijelölése az egységes Afrika fővárosává, Holdén Roberto angolai emigráns kormányának elismerése és az Afrikai Egység Szervezete struk­turális felépítésének néhány terve. A külügyminiszterek értekezleté­nek alapján a megfigyelők úgy vé­lik, hogy az Afrikai Egység Szerve­zete struktúrájának kidolgozása megkezdődött, és a Jövőben Afrika­közi szinten szervezik a független­ségért folytatott küzdelemnek a már független országok által nyújtandó támogatását. A dakari értekezleten nem jutottak megegyezésre az egységs szervezet főtitkárának kijelölésében, úgyhogy ez a feladat az afrikai államfők 1964 májusában megtartandó tuniszi érte­kezletére hárul. (CTK) Dávid )awara, Gambia brit gyar­mat és védnökség miniszterelnöke Londonba érkezett és kijelentette, hogy Gambia belső önkormányzatá­ról fog tárgyalni az angol kormány­nyal. Az önkormányzatot szeptember 10-től követeli. (ČTK) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanácsa határo­zatot fogadott el a földművesszövet­kezetek új szervezeti rendszeréről és új bérrendszeréről. (ČTK) Az amerikai atomenergia-bizottság bejelentette, hogy Nevadában újabb föld alatti robbantást hajtottak végre. Ez az első atomfegyver-kísérlet a moszkvai egyezmény aláírása óta. (ČTK) A Nea athéni lap jelentése szerint szeptember végéig Törökország keleti részében hadgyakorlatot tartanak a NATO görög, török és amerikai egy ségei. (ČTK) Az első mongol textilgyárat magyar mérnökök terve szerint magyar szak­emberek segítségével építik fel. (ČTK) A csehszlovák—kubai műszaki együttműködés keretében Cardenas városában üzemet építenek, melyben lakatokat gyártanak. Az üzemet csehszlovák berendezéssel látják el. (CTK) Leningrádban véget ért a KGST tagállamai geológusainak hatnapos nemzetközi értekezlete. (CTK) Az Indonéz Kommunista Párt kül­döttsége, élén Aidittal, a központi bi­zottság elnökével, hétfőn Berlinből Moszkvába utazott. (CTK) Tito jugoszláv köztársasági elnök fogadta Orville Freemant, az Egyesült Államok földművelésügyi miniszterét, és hosszabb szívélyes beszélgetést folytatott vele. (CTK) Az elhunyt XXIII. János pápa ha­gyatékából — amelyet a neki tavaly odaítélt Balzan-békedíJ összege alkot — nemzetközi békedij-alapítványt hoztak létre. A díjat háromévenként osztják ki (CTK) Az Egyesült Államok kormánya be­jelentette, hogy Jimenez, volt vene­zuelai diktátort hamarosan kiutasltja és átadja a venezuelai hatóságoknak. A venezuelai hatóságok azzal vádol­ják Jimenezt, hogy hatéves uralkodá­sa idején többrendbeli sikkasztást kö­vetett -el. (CTK) Az Egyesült Arab Köztársaságban államosítottak ötszáz kis, illetve kö­zép könnyűipari vállalatot. Az álla­mosított vállalatok volt tulajdonosai kártérítést kapnak. (CTK) 1983. augusztus 14. • (jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents