Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)
1963-08-02 / 211. szám, péntek
Atomfelhők nélküli tiszta légkört követel a világ (Folytatás az 1. oldalról) ta. Nálunk még Igen sokan alacsony életszínvonalon élnek és ezen változtatni kell". Befejezésül Harrlman megismételte 1945-ben kifejtett nézetét, miszerint az USA és a Szovjetunió céljai összeegyeztethetetlenek, de mindkét félnek meg kell találnia az utat, hogy egy bolygón élhessenek. % • Kennedy kiadja az atomtitkot Franciaországnak? A londoni Times közölte tegnap a Daily Experss-re hivatkozva, hogy Kennedy állítóag felkínálta De Gaullenak az atomfegyverek részletes műszaki adatalt, hogy Franciaország további kísérleti robbantások nélkül ls teljesíthesse atomfegyverkezési programját. Az újság közli, hogy a feltételek hasonlóak lennének mint Nagy-Britanniában, s De Gaullenak le kellene mondania a víz alatti és légköri atomfegyver-kísérletről. Kennedynek ezt a lépését a lap úgy magyarázza, hogy ezzel ez amerikai elnök meg akarja erősíteni az atomcsend-egyezményt. A tárgyalások Franciaországgal erről teljes titokban folynak és az angol kormányt h'vatalosan még nem tájékoztatták róluk. • Közeleg az aláirás ideje A Fehér Ház hivatalosan közölte, hogy Rusk amerikai külügyminiszter Miről tárgyal McNamara Bonnban? Bonn (ČTKJ — McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere szerdán este a Schaumburgl palotában kétórás megbeszélést folytatott Adettauer kancellárral. A -megbeszélések részleteit nem közölték. Politikai körök véleménye szerint az atomfegyver-kísérletek részleges betiltására vonatkozó egyezmény következményei volt a tárgy. A bonni kormány, mint Ismeretes, szerdal ülésén határozottan elutasította a csatlakozást az egyezményhez. „ McNamara erről a kérdésről korábban már tárgyalt von Hassel, nyugatnémet hadügyminiszterrel. A Reuter hírügynökség, tájékozott körökre hivatkozva közölte, hogy McNamara biztosította von Hasselt arról, hogy az atomcsend-egyezmény nem lesz kihatással az Egyesült Államok kötelezettségeire Európával szemben. Freeman, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere Jagielskl lengyel földművelésügyi miniszter meghívására Varsóba érkezett. (ČTK) A Barátság-kőolajvezeték északi szakasza már elérte Schwedtben, a Német Demokratikus Köztársaságban a kőolajfeldolgozó kombinátot. A kombinát 1965-től kezdve négy millió tonna szovjet kőolajat fog évente feldolgozni. (ČTKJ A dubnói atomkutató intézet olyan munkatársnak adott tudományos címet, akit még nem avattak a tudományok kandidátusává. Domokos Gábor magyar fizikusról van szó, akinek az intézet tudományos tanácsa egyhangúlag odaítélte a fizikai és matematikai tudományok doktorának címét. (ČTK J A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti városi bizottsága kidolgozta és jóváhagyta a pártoktatás tervét. A pártoktatás új formája a marxizmus-leninizmus középiskolája. A tanulmányok egy évig tartanak, és a végző joövendékek a marxizmus—leninizmus esti egyetemére Jelentkezhetnek. (ČTK) A nyugat-németországi—holland „határkilgazltási" szerződés augusztus 1-én lépett életbe. A szerződés értelmében Hollandia 280 millió márka ellenében 68 négyzetkilométernyi területet ad vissza Nyugat-Németországnak, melyet a második világháború után Hollandiához csatoltak. (ČTK) Az észak-amerikai légierők vanderbergl légi támaszpontról Atlas-tlpusú interkontinentális rakétát lőttek fel a Csendes-óceán felé. (ČTK) Az Egyesült Államok elismerték a katonai junta új kormányát Ecuadorban, mely megdöntötte a rendesen megválasztott Aroseme elnököt és kormányét. (ČTK) Kubában kivégezték a CIA amerikai központi kémszervezet négy vezető ügynökét. További hármat 20 évi börtönbüntetésre ítéltek. (ČTK) pénteken indul Moszkvába az atomcsend-egyezmény aláírására. Az aláírásra hétfőn, augusztus 5-én kerül sor. A brit külügyminisztérium szóvivője közölte, Home lord külügyminiszter helyettesével, Heath-el szombaton indul Moszkvába az atomcsend-egyezmény aláírására. • Hideg szél Bonnból Szerdán a bonni kormány ülést tartott, amelyen a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló egyezményről tanácskoztak. Von Hase, a kormány szóvivője kijelentette, hogy Bonn „ez Idő szerint" nem csatlakozik az egyezményhez. A döntés ugyanaznap született, amikor Walter Ulbricht az NDK csatlakozási készségéről nyilatkozott. A bonni kormány formálisan „üdvözli" ugyan az egyezményt, de az NDK csatlakozásában veszélyt lát, mégr>edlg azt, hogy ez gyakorlati lépést jelentene az NDK nemzetközi elismeréséhez. A csatlakozás elvetését ezzel az ürüggyel magyarázzák Bonnban. Ugyanezzel magyarázzák ezt is, hogy elvetik a megnemtámadási szerződés gondolatát. De Gaulle elszigeteli Franciaországot A Francia Kommunista Párt nyilatkozata Párizs (ČTK) — A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága augusztus 1-én nyilatkozatot adott kl, amelyben elutasítja De Gaulle elnöknek a hétfői sajtóértekezletén kifejtett álláspontját. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Moszkvában parafált atomcsend-egyezmény az egész világon nagy reményeket váltott kl. De Gaulle ugyanakkor határozottan kijelentette, nem csatlakozik ehhez az egyezményhez és elutasítja a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződésre vonatkozó szovjet javaslatot is. A nyilatkozat rámutat arra, milyen Jelentősége lesz ez atomfegyverkísérletek betiltásának az emberiség egészsége szempontjából. Azután megemlíti, hogy ez egyezmény aláírása alkalmat nyújt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminisztereinek további problémák vitatására. A Francia Kommunista Párt megállapítja: „De Gaulle a moszkvai egyezmény jelentőségének lebecsülésére törekszik, s javaslatokat tesz egy olyan találkozó összehívására, amelyen az atomfegyver-hordozók problémájáról tárgyalnának. Ezzel a határozatlan javaslatával akarja megtorpedózni azokat a megállapodásokat, amelyek majd lehetővé teszik az előrehaladást a tartós béke és a leszerelés felé." A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy De Gaulle elszigeteli Franciaországot, akadályozza a nemzetközi feszültség mérséklődését s mint a hidegháborús politika védője újra a bonni militaristák oldalára áll. Elnapolták a genfi tanácskozásokat A 18 hatalmi leszerelési bizottság örömmel üdvözli a moszkvai atomcsend-egyezményt i Megkezdődött az atomcsend-egyezmény vitája az amerikai szenátusban New York (ČTK) — Az Egyesült Államok szenátusa szerdán megkezdte a vitát a moszkvai atomcsendegyezmény ratifikálásáról. Ahhoz, hogy az egyezmény életbelépjen, a szenátus kétharmadának a jóváhagyása szükséges, vagyis minimálisan 67 szavazat. Az amerikai nép zömének a véleménye ismeretes, s ezt számos Kennedyhez intézett táviratában is kifejezi. A Fehér Ház közölte, hogy 13 távirat közül 12 a szerződés ratifikálása mellett foglal állást. Az amerikaiaknak csak elenyésző hányada, akiket megfertőzött a hidegháborús politika, tekint gyanúsan az egyezményre. Az amerikai sajtó döntő többsége szintén támogatja a szerződést. A szenátus demokrata képviselőinek vezetői meg vannak győződve róla, hogy meglesz a ratifikáláshoz szükséges 67 szavazat. Meggyőződésüket az a nem hivatalos ankét is igazolja, amelyet a közelmúltban rendeztek valamennyi képviselő részvételével. Az ankét eredménye azt mutatja, hogy 57 képviselő szavazna áz atomfegyver-kísérletek általános betiltására. A szenátusban azonban vannak, akik ellenzik a szerződés ratifikálását. Ezek közé tartozik Ellender, Stenniš szenátorok és a Köztársasági Párt más hidegháborús fanatikusai. 'A szerződés ratifikálásával kapcsolatban néhány tudós és főleg Teller fizikus elutasító álláspontot foglalnak el. Természetes, hogy a szerződés ellenzői sok erőt merítenek a francia és a kínai kormány elutasító álláspontjából. Az amerikai sajtó ennek ellenére is azon a véleményen van, hogy a szenátus minden valószínűség szerint ratifikálni fogja a szerződést. Az új argentin elnök: dr. Alturo lllia Buenos Aires (CTK) — Dr. Arturo Illlát, a Népi Radikális Polgári Szövetség (kis- és középburzsoá párt) „haladó" képviselőjét választották meg Argentína új köztérsasági elnökévé. Az alelnök Carlos Perette lett. 476 választó képviselő közül 288 szavazott az új elnökre. A többi Jelöltre leadott szavazatok száma lényegesen kevesebb volt. A most 62 éves dr. Illia eredetileg orvos volt, 1940-ben kezdte politikai pályafutását, amikor megválasztották Cordoba tartomány alkormányzójává. Azután többször ls képviselővé és szenátorrá választották, majd ő lett a Népi Radikális Polgári Szövetség vezére. Elnöki tisztségét október 12-én foglalja el. A választási kampány Idején dr. Illia a demokratikus szabadságjogok visszaállítását, az Argentin Kommunista Párt Az újgyarmatosítás különféle formái ellen világszerte tiltakoznak a dolgozók. így van ez Portoricóban is, ahol nagy tüntetést rendeztek az amerikai monopóliumok kizsákmányolása ellen. A fotoriportert, aki a tüntetésről felvételt akart készíteni, a képünkön látható módon tartóztatták le — bizonyára, hogy megvédjék „a sajtószabadságot". (ČTK felv.) Genf (ČTK) — A moszkvai atomcsend-egyezmény azt bizonyltja, hogy a vitás kérdések megoldhatók tárgyalások útján. Azok, akik tagadják ezt a lehetőséget, tévednek és fokozatosan elszigetelődnek — mondotta C. Lukanov bolgár küldött a 18-hatalmI leszerelési bizottság genfi értekezletén. J A bolgár kormány nagy megelégedéssel fogadta az egyezmény megkötését mint a békeerők sikerét és a békés együttélés gondolatának első győzelmét. A bolgár kormány reméli, hogy a többi kormány is csatlakozik az egyezményhez és ez kedvező helyzetet teremt az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalások számára. Az egyezmény megszünteti azt a kedvezőtlen helyzetet, amikor a fegyverek — tekintettel jellegükre — békében ls megkárosították az embereket és nagy Jelentőségű-abból a szempontból, hogy nem bővül az atomfegyverekkel rendelkező országok száma. A további felszólalók — Nigéria, Etiópia és Brazília küldöttel — örömmel üdvözölték az atomtilalmi egyezmény megkötését A nigériai küldött hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény az első komoly, helyes irányú lépés és reményét fejezte ki, miszerint a gyakorlatban is megvalósul a békés együttélés gondolata és hogy ezt az egyezményt számos probléma megoldása követi. Ezzel kapcsolatban kiemelte a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének jelentőségét és a katonai költségvetések befagyasztását, s az így felszabadult összegek békés felhasználásának jelentőségét. A moszkvai tárgyalások határozata — mondotta — azt bizonyltja, hogy az atomnagyhatalmak vezető képviselői számos közös vonást találtak álláspontjaikban. Brazília képviselője bejelentette kormánya döntését, hogy minél előbb valósítsák meg a moszkvai egyezményt. Az egyezmény aláírására való tekintettel, melyen részt vesznek a szov« jet—amerikai küldöttségek vezetői, a bizottság következő ülésére augusztus 12-én kerül sor. A Biztonsági Tanács napirendjén: A dél-afrikai fajüldöző rendszer elítélése New York (ČTK) — Jonh KarefaSmart, Sierra Leone külügyminisztere szerdán este felszólította a Biztonsági Tanácsot, tegyen határozott lépéseket a Dél-afrikai Köztársaság ellen, amelynek faji megkülönböztető politikája „fokozott mértékben fenyegeti az afrikai földrész békéjét és biztonságát". A Biztonsági Tanácshoz 32 független afrikai állam fordult azzal a követeléssel, hogy tárgyaljon a délafrlkal helyzetről. A tárgyaláson Sierra Leone külügyminiszterén kívül Tunézia, Libéria és a Malgas Köztársaság külügyminiszterei vesznek részt szavazati Jog nélkül. Az afrikai kormányfők értekezlete őket bízta meg, hogy a független Afrika nevében fejtsék kl elutasító álláspontjukat a faji megkülönböztetés legdurvább formája ellen. A Dél-afrikai Köztársaság kormánya a Biztonsági Tanács ülésére nem küldte el megbízottját, mivel a tanácsnak állítólag „nincs joga megvitatni a Dél-afrikai Köztársaság bel* ügyeit". Dr. Karefa-Smart hangsúlyozta! hogy a dél-afrikai rendszer mitsem különbözik a hitleri fasizmustól, ezért nem lehet a Dél-afrikai Köztársaság „belügye". A dél-afrikai fajüldözőket Monzsl Síim, tunéziai külügyminiszter is erélyesen elítélte. A Biztonsági Tanács tegnap este folytatta a vitát a dél-afrikai helyzetről. ' Irakban szerdán 19 katonát és kéf polgári személyt végeztek ki, akik részt vettek Nasszer híveinek puccskísérletében. (ČTK); Lengyelországban eddig Összesen 70 személy betegedett meg feketehimlőben. Hatan meghaltak. (ČTK)' Nyugat-Berlinben 1963. Júliusában a hús- és húsfélék ára a tavalyihoz viszonyítva legalább 3,6 százalékkal emelkedett. (ČTK) tevékenységének megengedését, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a külföldi kőolajtársaságokkal kötött szerződések felülvizsgálását és a szocialista országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését követelte. Az Argentin Kommunista Párt végrehajtó bizottsága Illia megválasztása előtt nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta az argentin népet, támogassa Illia programjának pozitív vonásalt. Az elnökválasztás eredményének közzétételével egyldőben Buenos Airesben rendeletet adtak kl, melynek értelmében szabadon bocsátják Arturo Frondlzi, volt köztársasági elnököt, akit 1962 március 20-án katonai klikk kényszerltett lemondásra, mert állítólag nem volt elég erélyes a forradalmi Kubával szemben. KOMMENTÁRUNK: Afrika már nem a régi... A Biztonsági Tanács tíznapos tárgyalás után határozatot hagyott jóvá a portugál gyarmatokról. A határozat két felhívást tartalmaz: Az egyik a gyarmatosítókhoz fordul, hogy ismerjék el az elnyomott nép önrendelkezési Jogát, a másik pedig az összes országhoz, hogy ne szállítsanak Portugáliának fegyvert és más hadianyagokat, melyeket a gyarmatosítók az általuk elnyomott országok nemzeti felszabadító mozgalma' ellen használhatnak. A Biztonsági Tanács határózata a demokratikus erők újabb győzelme és határozottan nagy jelentőségű, annak ellenére, hogy egyes részelnek jelentőségét csökentették, sőt törölték. Így például azt a részt, hogy a portugál gyarmatok helyzete veszélyezteti a világbékét és biztonságot. A határozat jelentőségének elbírálásánál figyelembe kell venni azt, hogy az ENSZ és szerveinek intézkedéseit mindeddig a lisszaboni kormány nem vette figyelembe, de egyúttal észre kell venni, hogy a Biztonsági Tanács határozatát új körülmények között hozták. Ezt az új helyzetet elsősorban az afrikai államok Addis Ababa-i értekezletükön tett új lépései Jellemzik, és a felszabadító erők újabb sikerei a gyarmatokon. A sikereket említve elsősorban a Portugál Guinea-i helyzetre gondolunk. Az innen érkező jelentések azt bizonyítják, hogy a gyarmatosítók helyzete egyre kellemetlenebb és Ingadozóbb, amit még Lisszabon is elismer. A felszabadító erők hatalmába került Guinea területének 15 százaléka. A gyarmat déli részén, így például Como szigetén, már megszűnt a portugál fennhatóság. A gyarmatosító egységek a legnagyobb vereséget a Sao Joa erődben szenvedték, ahol az, ezer katona egyötöde elesett. A felkelők itt nagy mennyiségű fegyverhez jutottak. Más jelentések szerint a hazafias szervek már intézkedéseket tettek a felszabadított területek igazgatására. Így pi. a Corubal folyótól délre fekvő vidéken már az ellátást is ők irányítják. Innen a gyarmatosítók már egy kilogramm élelmiszert sem kapnak. A lisszaboni körök nagyon komolynak tartják a guineai helyzetet. Ezt bizonyítják a portugál kormány újabb határozatai. A gyarmatosítók egyszerre önkormányzatról kezdtek beszélni, mely néhány héttel ezelőtt még szóba sem kerülhetett volna. Tervük megvalósítására a számukra a legalkalmasabbakat választották kl, a Portugál-Guinea Lakosai Szövetsége Párt tagjait, akik jelszavakat hirdetnek a függetlenségről, de a függetlenségért még nem tettek tulajdonképpen semmit. A lisszaboni kormány természetesen továbbra sem veszi figyelembe azokat, akik tényleg a felszabadulásért harcolnak, tehát Guinea lakosságának igazi képviselőit. A gyarmatosítók utolsó tettel azt bizonyítják, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósítása körülményes lesz. Ezt bizonyítja az afrikai országok dakari értekezlete, ahol a portugál gyarmatok népének további sorsáról tárgyalnak. A NATO tagállamainak buzdítására Lisszabon tovább folytatja politikáját nemcsak Guineában, hanem a többi gyarmaton ls. És amint ezt a tapasztalatok bizonyítják, igyekszik kihasználni azokat a nézeteltéréseket, melyek az angolai nemzeti felszabadító mozgalom tagjai között keletkeztek. A portugál gyarmatok új fejlődési szakaszba Jutottak a múlt héten és ebben a szakaszban sokkal nehezebb lesz a gyarmatosítók helyzete. Az nyilvánvaló, hogy az afrikai államok a szocialista és a semleges országok támogatásával minden erejükkel a Biztonsági Tanács határozatainak érvényesítéséért küzdenek, és hogy tovább növekedik a felszabadító mozgalom ereje. K. P. 1983. augusztus Ä * (Jj SZÖ 3