Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-10 / 219. szám, szombat

Szívé'yes eszmecsere o fekete-tenger portjón (Folytatás az 1. oldalról) Rusk elmondta Hruscsovnak, hogy leningrádi látogatása nagy benyomást telt rá. — Csodálatos város — je­gyezte meg Rusk. — Igen, Leningrád a dicső, forra­dalmi hagyományok, a nagy értékek és általában az orosz hagyományok városa — mondotta Hruscsov. Az Egyesült Államok külügymi­Kennedy ratifikálásra szólítja fel a szenátust Az amerikai szenátus elé Kennedy elnök üzenet kíséretében juttatta el a szerződés szövegét. Az elnök üze­netében az egyezmény ratifikálására szólítja fel a szenátus tagjait. A rati­fikációs vita hétfőn kezdődik meg. Rusk amerikai külügyminiszter ls fel­szólal a szenátus külügyi bizottságá­nak ülésén. A szavazásra előrelátha­tólag néhány hét múlva kerül sor. Az amerikai ENSZ-delegáció jelen­legi vezetője, Stevenson, aki Moszkvá­ból most érkezett haza az Egyesült Államokba, nyilatkozott a moszkvai tanácskozásokról. A részleges atom­csendszerződést „a nemzetközi bizton­ság első jelentős lépésének" nevezte, majd hangsúlyozta: „Reméljük, hogy a megállapodás az együttműködés­nek és a feszültség csökkentésének új korszakát eredményezi majd". (CTK) Nagaszaki tragédiájának 18. évfordulója Tokió (CTK) — Augusztus 9-én 11,02-kor Nagaszakiban megkondultak a harangok és megszólaltak a sziré­nák. 18 évvel ezelőtt az amerikai atombomba ebben az időpontban a vá­rost romhalmazzá változtatta és 75 ezer embernek oltotta ki életét. Teg­nap is megállt Nagaszakiban az élet, tízezrek egy perces néma csenddel áldoztak az elhunytak emlékének. Na­gaszakiban nagygyűléseket rendeztek, melyeknek résztvevői nyilatkozatot fogadtak el: „Mi Nagaszaki lakosai, akik átéltük az atombombázás borzai mait, felhívással fordulunk minden országhoz, hogy még nagyobb igyeke­zettel harcoljanak a békéért és azért, hogy többé sohase ismétlődjék meg Hirosima és Nagaszaki tragédiája. Felhívjuk az emberiséget, hogy tudo­mányos ismereteiket és képességei­ket kizárólag a béke megvédésére, az emberiség boldogságára kamatoztas­sák." nisztere megemlítette, nagyon tetszett neki, hogy Leningrádban olyan nagy gondot fordítanak az ősrégi műemlé­kek gondozására. Hruscsov kifejtette, hogy a szovjet emberek a régi emléktárgyak és em­léképületek felújítása mellett nagy figyelmet fordítanak a városok kiépí­tésére is. Elmondta, hogy Moszkvá­ban évenként annyit építenek, ami megfelel a város 800 éves fennállá­sa óta felépített összes házak egy­harmadának. Az újságírók még néhány felvételt készítettek, majd eltávoztak. Nyikita Hruscsov és D. Rusk két és félórás megbeszélést tartott. Utána badmington-partit játszottak, majd Hruscsov ebédet adott az amerikai vendégek tiszteletére. Az ebéd után Rusk visszatért Moszkvába. New Yorkban folytatják a harcot a faji megkülönböztető politika ellen New York (CTK) — Egynapos szü­net után New York számos építkezé­sén, a polgármester és kormányzó székhelye előtt folytatják a tiltakozá­sokat az ellen, hogy az építkezése­ken nem akarnak alkalmazni színes bőrű munkásokat. A színes bőrű la­kosság három szervezete visszauta­sította Rockefeller kormányzó ígére­tét, hogy a jövőben jobban fogják ér­vényesíteni a négerek egyenjogúságát az építkezéseken is. A tiltakozások során hat munkást tartóztatott le a rendőrség. Francia tengerészsztrájk Párizs (CTK) — A francia kikötőkben számos gőzös és teherszállítőhajő vesz­tegel, mivel a hajók legénysége arról tárgyal, elfogadják-e a hajótulajdono­sok válaszát bérköveteléseikre. A CGT­tengerészszövetség titkárai pénteken Pá­rizsban tanácskoztak, hogy figyelembe véve az egyes kikötők tengerészeinek elhatározását —, folytassák-e a sztráj­kot. A marseillesi tengerészek már visz­szautasították a hajótulajdonosok aján­latát. Várható, hogy a Le Havre-i tenge­részek is ilyen álláspontot foglalnak ei. A hajótulajdonosok társaságának elnök­sége úgy döntött, hogy nem tesz további engedményeket, hanem inkább tizemen kívül helyezi a hajókat. Ez súlyos fe­nyegetés. A szakszervezetek ezért azzal a felhívással fordultak a tengerészek­hez, hogy fogadják \ el a vállalkozók ajánlatát. A tengerészek sztrájkjáról a kormány is tárgyal és úgy döntött, hogy Ideiglenesen katonai hajókkal és repü­lőgépekkel helyettesíti a hajókat. Gagarin és Tyitov ismét a világűrbe készül Moszkva (CTK) — A TASZSZ hír­ügynökség jelentése szerint lurij Ga­garin újból megkezdte kozmikijs ed­zését. Az edzést ejtőernyős ugrások­kal kezdte, mely a szakemberek né­zete szerint az űrhajósok edzésének egyik legfontosabb része. Gagarin a pontosán meghatározott helyeken szállt le ejtőernyőjével. A világ első űrhajósa, űrtestvérével, Germán Tyt­tovval együtt kezdte meg edzését. Az Egyesült Államok Brit Guayana függetlensége ellen mesterkedik Georgetown (CTK) — Dr. Cheddi jagan, brit Guayana miniszterelnöke kijelentette, bizonyítékai vannak ar­ra, hogy az Egyesült Államok kormá­nya nyomást gyakorol Nagy-Britan­niára: szüntesse meg az alkotmányt, bizonytalan időre halassza el a füg­getlenség kikiáltását, vagy próbálja meg befolyásolni a brit guayanai vá­lasztásokat. Dr. Jagan hangsúlyozta, hogy a nagy amerikai demokraták­nak meg kellene fordulniuk sírjuk­ban, ha látnák, hogy az Egyesült Ál­lamok hogyan tevékenykednek Brit Guayana függetlensége ellen. n0hP|n|v Borisz Ponomarjov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára fogadta S. A. Wikremasinghet, a Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának elnökét. (CTK) Stockholmban szeptember 5-én és 6-án Dánia, Norvégia, Finnország, Iz­land és Svédország külügyminiszterei megtárgyalják a Biztonsági Tanács határozatát a Dél-afrikai Köztársaság fajmegkülönböztető politikája ellen foganatosítandó akciókról. (CTK) Finnországban valószínűleg 25 szá­zalékkal leértékelik a pénzt. (CTK) Macmillan angol miniszterelnök finnországi látogatása alkalmával csütörtökön egyórás beszélgetést foly­tatott Kekkonen elnökkel. (CTK) Franciaországban augusztus 9-én országszerte emlékünnepélyt rendez­nek a vasutasok. Tizenkilenc évvel ezelőtt ezen a napon indították meg a vasutasok a náci megszállók elleni akcióikat, amelyek Párizs felszabadí­tásában csúcsosodtak ki. (ČTK) NATO-képviselők most az izlandi hatóságokkal egy tengeri támaszpont felújításáról tárgyalnak a Hvalfjoer­dure-öbölben, ahol a második világ­háború idején azokat a kísérő hajó-. Az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata Camberra (ČTK) — Az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, melyben többek között az áll, hogy a részle­ges atomcsendegyezmény az emberi­ség sok éves békeharcának az ered­ménye. A nyilatkozat megemlíti, hogy a harc legfontosabb célja a nukleáris fegyverek teljes betiltása, az általá­nos és teljes leszerelés. A nyilatko­zat megállapítja, hogy a moszkvai egyezményt három oldalról támadták meg. Megtámadta az amerikai impe­rializmus Iegreakciósabb csoportja, továbbá De Gaulle táborriok, akinek tervezett hidrogénbomba-kísérletei ve­szélyeztetik Ausztráliát, Üj-Zélandot és további országokat, és a Kínai Kom­munista Párt vezetősége. Az Ausztrá­liai Kommunista Párt Központi Bizott­sága elítéli a kínai vezetők állás­pontját. Ügy tűnik — áll, a 'nyilat­kozatban —, hogy a kínai vezetők minden — időben — tekintet nélkül a nemzetközi helyzetre és a nép kí­vánságára, — a legfontosabbnak a szovjet vezetők ellent támadásokat tartják. Ez a karibi válság idejében is megmutatkozott. A történelem meg­mutatta, hogy nem volt igazuk és megmutatja azt is, hogy most sincs igazuk. Az Ausztráliai Kommunista Párt és a nép tudja, hogy ez az egyezmény az emberiség régi vágya és semmi sem akadályozhatja meg az emberiséget abban, hogy harcoljon a francia atomfegyver-kísérletek ellen, az Egyesült Államok ausztráliai tá­maszpontjainak megszűntetéséért, atommentes övezetek létesítéséért és a leszerelésért. Bonyolult a helyzet Haitiban Port-au-Prince (ČTK) — A haiti hely­zet most sem világos. Paul Verna, a nemzeti felszabadító mozgalom 1 koordi­nátora kijelentette, hogy a felkelők egy­ségeinek legnagyobb része, — melynek az volt a feladata, hogy elszakítsák Hai­ti északi területét az ország többi ré­lllllll lllllll kat helyezték el, amelyek a Mur­manszkba tartő hajőrajokat fedezték. (ČTK) Jas Pinilla volt diktátort, a kolum­biai kormányellenes összeesküvés szervezőjét letartóztatták. (ČTK) Kittikacsorn tábornok, Thaiföld had­ügyminisztere bejelentette, hogy „gyakorlati célokból" a thaiföldi ka­tonaságot a kambodzsai határok kö­zelében vonja össze. (ČTK) Az Iraki Köztársaság csatlakozik a háromhatalmi atomcsendegyezmény­hez. Diplomáciai képviselői Moszkvá­ban, Londonban és Washingtonban aláírják az egyezményt. (ČTK) A szíriai fegyveres erők főparancs­noka rendeletének alapján az egész ország területén megszüntetik a jú­lius 31-e óta érvényben levő kijárási tilalmat. (CTK) Irak kormánya sok év óta első íz­ben kért hitelt a nyugati kapitalista országoktól. Jelenleg 42 millió dollár hitel nyújtásáról tárgyalnak az NSZK­val. (CTK) A burmai kormány rendeletére több politikai személyiséget letartóztattak. (CTK) Ohira japán külügyminiszter visz­szatért amerikai látogatásáról. (ČTK) szétől, — a hegyekbe húzódott, ahonnan' partizánháborút folytat Duvaiier elnök rendszere ellen. Más megfigyelők az in­vázió sikertelenségéről beszélnek. Duva­iier elnök kijelentette, hogy segítséget kií'dött Haiti északi területére, ahol a katonaságnak meg kell akadályoznia, hogy további emigránsok hatoljanak be Haiti területére. A Dominikai Köztársasági Népi Szo­cialista Párt lapja leleplezte a haiti emigránsok inváziójának hátterét. A. lap szerint a z inváziót az emigránsok Ieg­reakciósabb csoportja valósította meg, melyet a Santo Domingo-I észak-ameri­kai katonai misszió támogat. A lap köz­li, hogy az invázió szervezőit a Domini­kai Köztársaság fővárosának egyik luxus-szállójában szállásolták el, ahon­nan a határvidékre utaztak, hogy ott előkészítsék az inváziót. Az invázió cél­ja, hogy megdöntsék Duvaiier diktátor kormányát és új rendszert vezessenek be, mely hajlandó lenne Washington utasítását végrehajtani és megakadá­lyozzák Haiti népének hatalomra jutását. Moro és Nenni titkos tárgyalásai Róma (CTK) — Pescaserolli község­ben titokban találkozott Moro a Ke­resztény Demokrata párt politikai tikára és Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára. Moro állítólag pártja or­szágos tanácsának nemrégi üléséről akarta tájékoztatni Nennlt. Az ülésen a balközép koalíciójának kialakításáról tárgyaltak. Nenni ismertette Moroval az Olasz Szocialista Párt kongresszusának előkészületeit. Mint Ismeretes, nézetel­térések vannak a párt további politi­kájának kérdésében, hogy csatlakoz­zon-e a párt a kormánykoalícióhoz, yagy menjen át nyílt ellenzékbe. A moszkvai atomcsendszerződós önnepélyes aláírása, és további álla­mok csatlakozása az egyezményhez, amelyet képviselőik csütörtökön alá­írásukkal szentesítettek, rányomta bélyegét a hét nemzetközi esemé­nyeire. A részleges atomcsendszerző­dést a világ minden részében kitö­rő örömmel fogadták. Nemcsak a bé­ke híveinek szűkebb tábora, hanem valamennyi józan és előrelátó poli­tikus nagy megkönnyebbüléssel nyug­tázta, mint első lépést a vitás kérdé­sek békés, tárgyalásos megoldására. Az általános politikai értékelés tár­gyilagos hangjánál melegebben fejez­te kl az egyezmény jelentőségét a ka­tolikus egyház feje, VI. Pál pápa Hruscsov elvtárshoz intézett táviratá­ban, amelyben „a jóakarat bizonyíté­kának, a harmóniára törekvésnek és a felhőtlen, derűs jövő reményének" nevezi a moszkvai szerződést. És tovább... ? Korunk bonyolult nemzetközi hely­zetének megoldására, a világ bajai­nak orvoslására megtörtént az első lépés. A szocialista és a kommunista jövőt építő emberek a békeszerető népekkel egyetemben így tekintenek a moszkvai egyezményre: az első lé­pés egyengette a bizalom megterem­tésének útját, mely vezessen a teljes atomcsend megteremtésére és a fo­kozatos egyetemes leszerelésre. A következő reális lépésként a két legnagyobb katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés közti megnemtá­madási egyezmény megkötését emlí­tik. A Moszkvában tárgyaló külügy­miniszterek erre is kitértek, több munkaülésen foglalkoztak vele, de még otthon kell tanácskozniuk, mert előbb saját táborukban tisztázandó ez a kérdés, melynek annyi ellenzője van. Mit ígér a jövő, milyen remények kecsegtetik azokat a milliókat, akik megkönnyebbüléssel és jóleső izga­lommal figyelték a televízió képer­nyőjén a nagy aktust, a szerződés aláírását? Beváltják-e reményeiket a politikusok? A kérdés bonyolult s a válasz sem lehet egyszerű. Ahhoz, hogy megértsük a moszkvai szerző­a nagyvilágban dés nemzetközi jelentőségét, látnunk kell, hogy • a részleges atomcsendet a szo­cialista országok évek óta folytatott kitartó békepolitikája, a nagy töme­gek békeköveteifi világmegmozdulá­sai vívták ki, s a nagyhatalmak kor­mányköreinek hozzájárulása nem va­lamilyen leereszkedésből, hanem a helyzet józan értékeléséből ered. Vagyis a körülmények kényszerítet­ték rá őket; • az egyezmény ellenzői: az ame­rikai szélsőségesek, a „veszettek" a megalomániás De Gaulle és a takti­kázó Bonn szemmellátható kisebbség­ben vannak, békerontó mesterkedé­seikkel azonban még sok bonyodal­mat okozhatnak. Az atomcsendszerződés aláírása után a következő lépés a szerződés ratifikálása a parlamentekben. Ken­nedy elnök már felszólította a sze­nátust a ratifikálásra. Ezzel kapcso­latban olyan érveket említett, ame­lyek józan derűlátásra, de nem illúziókra késztetik a békeszerető em­beriséget. Az elnök a szerződés ál­talános előnyein kívül Amerika szem­pontjából azt emeli ki, hogy a szer­ződés védi az amerikai jogokat, mert a szerződő fél felmondhatja az egyezményt, ha úgy véli, hogy rend­kívüli események veszélyeztetik szu­verén érdekeit, továbbá a szerződés nem változtat az el nem ismert ál­lamok helyzetén, tehát nem kötelezi az Egyesült Államokat elismerésükre; nem fékezi az amerikai nukleáris kutatást; nem korlátozza az amerikai és a nyugati haderő fokozását; továb­bá a szerződés titkos megszegésének veszélye sokkal kisebb a korlátlan számú kísérletek veszélyénél. Ebből világosan érezzük, hogy az elnök szá­mít a szélsőséges ellenzék támadásá­ra, ezt próbálja eleve kivédeni. Amerikai lapok bizonyosra veszik, hogy a ratifikációs javaslat megkap­ja a kétharmados szótöbbséget. Azt hisszük, ez nem is vitás. Ám továbbra is problematikus Párizs és Bonn ál­láspontja. Mindkét kormány ellenzi a közeledést és várható, hogy Nyu­gat-Németország — barátsága fejé­ben — különféle kiegészítéseket, tol­dalékokat fog követelni a szerződés­hez az Egyesült Államoktól. Vagyis eleve alá akarják ásni az atomcsend­egyezmény hatásosságát. Ezzel kap­csolatban a megnemtámadási szerző­désekről folytatandó tárgyalásokra célozva józanul állapította meg a New York Herald Tribúne. „Ezek után tárgyalnának-e velünk más kér­désekről az oroszok?". A tábornok­elnök nem akar lemandani atomha­talmi ambícióiról, s ezért mindent megkockáztat. Walter Lippmann, a neves amerikai kommentátor helye­sen mutatott rá, hogy Bonn és Pá­rizs ellenvetéseinek hátterében hata­lompolitikai kérdések állnak — Bonn ismert céllal fűti De Gaulle merész vágyait, s mindketten ki akarják szo­rítani az amerikai befolyást Európá­ból. Szomorú, hogy Franciaország a né­pek reménységei megvalósulásának hajnalán készül nagyszabású nukleá­ris kísérletekre a Csendes-óceán dé­li térségében. Ezzel nagy felelősséget vállalt magára a béke sorsának to­vábbi alakulásáért. A diktátor végnapjai? Duvaliert, Haiti véres kezű diktá­torát kellemetlen meglepetés érte a héten. Egykori vezérkari főnöke, a száműzetésben élő Leon Cantave tá­bornok vezetésével haiti emigráns csapatok törtek be Fort Liberté tér­ségébe, hogy megdöntsék a hírhed! zsarnok uralmát. A hírügynökségek ellentmondó jelentései miatt nincs tiszta képünk a haiti helyzetről, ám a legutóbbi hónapok eseményei, az f amerikai hadihajók készültségbe he­" lyezése alapján az alábbi következ­tetésekre juthatunk. | A haiti nép megelégelte a ha­talombitorló Duvaiier uralmát és április óta komoly hazafias ellen­állást indított az alkotmányellenesen hivatalában maradt elnök ellen. Az Egyesült Államok is szíve­sen túladna népszerűtlen zsar­nok lakáján és megfelelőbb embert „keres" az elnöki tisztségre. O Az j utóbbi időben erősödő par­tizánmozgalom, a népi* erök mozgolódása kissé meghökkentette Washingtont és cselekvésre késztette Duvaiier száműzetésben élő, ameri­kabarát polgári ellenzékét. A felkelők támadását Duvaiier do­minikai provokációnak tartja, ame­lyet most vizsgál ki az Amerikai Ál­lamok Szervezetének tanácsa. Ám az amerikai hajók jelenléte azt bizo­nyítja, hogy Washington rokonszen­vez az emigráns felkelőkkel s sze­retné, ha Duvaiier megbukna. Így fel­tételezhetjük, hogy a diktátor napjai meg vannak számlálva. Malaysia — füstbe ment terv? A brit neokolonialisták és maláj­foldi kiszolgálóik Malaysia tervével már nemegyszer foglalkoztak. A szö­vetség, melynek célja az angol be­folyás megőrzése Délkelet-Ázsiában és az Indonézia, Burma s más ázsiai országok felől terjedő felszabadító eszmék útjának elrekesztése — úgy látszik —, halva született gyermek. Az elsn pofont Londonban kapták a szövetség szülői, amikor Brunei, az ötödik tagállam megtagadta aláírását. A négy állam szövetségének augusz­tus 31-re tervezett kikiáltása azon­ban így is elmarad, mert Indonézia és a Fülöp-szigetek közbelépése újabb bonyodalmakat okozott a neokolonia­listáknak. O Indonézia a következetes antiko­lonialista politika híve és már kez­detben felismerte a neokolonializmus veszélyét a tervezett unióban. Azt ís jól látja, hogy Malájföld, Szingapúr és a Kalimantan-államok szövetsége mint London meghosszabbított keze tulajdonképpen ellene irányuló had­állás. • A Fülöp-szigetek — mint az Egyesült Államok hű csatlósa — nem nézi jó szemmel az angol be­folyás kiterjesztését. Ezenkívül igényt tart Észak-Borneo bizonyos területei­re. Az érdekellentétek kiéleződése hozta össze a három ország Maláj­föld, Indonézia és a . Fülöp-szigetek magas rangú képviselőinek tanácsko­zását. Célja az ellentétek kiküszöbö­lése és a jövendő államalakulat irá­nyának megszabása volt. Ám a tárgyalások .kimenetelére rávetette ár­nyékát az az ominózus esemény, ame­lyet valamennyi külföldi lap pikanté­riaként tálalt. Macapagal fülöp-szigeti­elnök beszéde közben, éppen akkor, amikor az értekezlet sikerébe vetett reményét fejezte ki, rövidzárlat tör­tént és kialudt a fény. A rövid érte­kezlet is olyan felemegoldással vég­ződött, mely nem zárja ki a további „rövidzárlatokat". A népszavazást kö­vetelő Sukarno elnök kompromisz­szumra lépett és beleegyezett, hogy ENSZ-biztosok szálljanak ki Észak­Borneóban és .trawavakban, hogy megállapítsák, népszavazással akar-e dönteni a lakosság csatlakozásáról a Malaysia Államszövetséghez. Persze kérdés, megengedik-e a gyarmati ha­tóságok a népszavazást, vagy egyál­talán az ENSZ közvéleménykutatását. Az angolbarát Malájföld, az amerikai­akat kiszolgáló Fülöp-szigetek és a független Indonézia képviselőiből ala­kult Maphilindo koordináló csúcsbi­zottságnak sem jövendölnek hosszú életet. Az ellentétek oly nagyok, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a „rövid­zárlat". Mindenesetre az a tény, hogy augusztus 31-et az Államszövetség életbe léptetésének napját már nem említik, az egyetlen pozitívum. L. L. 1963. augusztus 10. • (jj SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents