Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-06 / 215. szám, kedd

I ÚJ szö BÁNYAMUNKÁRA JELENTKEZTEK Szénbányászatunk megsegítésére néphadseregünknek már eddig is sok leszerelő katonája jelentkezett. A toborzás azonban tovább folyik. Abban aa alakulatban, amelyben BartoS százados a pártszervezet elnöke, ez a kilenc katona a napokban határozta el, hogy bányász lesz. (J. Kola ja tiszt felvétele)' MIÉRT KÉSIK A BUSZ? Košice, Kelet-Szlovákia metropolisa. Itt épül Közép-Európa leghatalmasabb kohászati kombinátja. Itt rendezték meg 1963-ban a csehszlovák főiskolai sportjátékokat... és — itt a legdöcögőbb a közlekedés. A 15-ös és 16-os számú autóbuszok hivatottak összekötni a város szivét a legújabb, most épülő új lakónegyedek egyikével, a Mlynský náhonnal. Bátran, egyszerűen, tömören hirdeti sok sok táblácska a megállóknál: Az autóbusz 8 percenként közlekedik. Hát nagyon sokszor és nagyon sokan vártunk mi már egyszer, kétszer és sokszor nyolc percet is, amíg a busz befutott. A sok, munkában, elfáradt dolgozó szeretne idejében és gyorsan hazajutni. Kisfiúk, kislányok, anyák és nagyanyák is hasonló vágyat éreznek, amíg várják a járművet. Csak ez a dörmögő, piros bőrű, hat keréken gördülő masina gondolja másképp. Nem és nem jön. Csak akkor fut be, mikor az utasok fele már bele sem fér, vagy az idegek pattanásig feszültek. Pedig új gyors, kényelmes autóbuszok járnak ezen a vonalon. Valahol másutt van hát a hiba. De hol? Ezt kérdezi az utazóközönség? Batta György Jövedelmező a juhtenyésztés A csatai szövetkezet nagy kiterjedésű legelökkel rendelkezik. Ezek egy részét Juhtenyésztésre használja fel. A szövetkezetnek jelenleg 532 juha van. fene néhány adat, amelyek bizonyítják, hogy ahol megvannak az előfeltételek, ott jövedelmező a Juhtenyésztés. A szövetkezet sajttermelése ez évben 18 ezer korona jövedelmet -hozott. Az eladott 13,75 métermázsa gyapjúból pedig 110 440 korona volt a bevétel. A közellátásrtak a szövetkezet 46 mázsa birkahúst adott el 26 ezer korona értékben. Ha ehhez hozzászámítjuk a tagságnak eladott húsmennyiséget, ez az Bsszeg közel 50 ezer koronára rúg. Andriskin József, Komárom Napok kérdése A Füleki Állami Gazdaság helybeli részlegének dolgozói az aratás megkezdésekor komoly feladat előtt álltak: 530 hektárnyi gabona várt kaszára. A jó felkészülés azonban fél sikernek számított. Augusztus elsején már csak néhány hektár rozs állt lábon. 320 hektáron kétmenetesen végezték a termésbetakarltást. A kombájnosok és traktorosok lelkes munkával Igyekeztek mielőbb befejezni az aratást. Jelenleg két műszakban folyik a magtisztítás. A kombájnok a cséplőgépekkel együtt augusztus l-ig kb. 60 vagon gabonát csépeltek ki. A számítások szerint a gazdaság dolgozói a hét közepéig végeznek az aratással és csépléssel is. A három lánctalpas már 60 hektáron végezte el a tarlóhántást. Ez a munka egyre gyorsabb ütemben folyik. Csaba Zoltán, Ragyolc MEGÍGÉRTÉK A csernői állomásra naponta érkeznek csehszlovák és szovjet szállítmányok. Az átrakás csaknem 100 százalékra gépesített. A gépeken előforduló hibákat felelősségteljesen kell kijavítani, mert az átrakodás szünetelése nagy veszteséggel jár. Ennek tudatában végzi munkáját Szabó Sándor karbantartó csoportja. A kollektíva tagjai elsősorban a hibák megelőzésével igyekeznek biztosítani az átrakás folyamatosságát. Elhatározták, hogy versenybe lépnek a szocialista munkabrigád megtisztelő címért. Célul tűzték ki, hogy munkatervüket folyamatosan 100 százalékon felül fogják teljesíteni és bekapcsolódnak az újítási mozgalomba is. Igyekezetükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a csernői állomás december elsejére teljesítse évi tervét. Ádám Attila, Nagytárkány • ír ff f" f fb A Vasmű uj epitoi (Tudósítónktól) — A szervezett raunkaerőtoborzás feladatainak teljesítése közben a nagymihélyi Járásban nem feledkeznek meg hazánk legnagyobb építkezéséről, a Kelet-Szlovákiai Vasműről < sem. A Járás üzemeiben — egynéhányat kivéve — a Vasmű építői megsegítésének kérdése a legfontosabb feladatok közé tartozik. Több iizembfil már új munkahelyeiken, a Vasmű építkezésein végzik feladatukat a dolgozók. A hencovcei Cellulóz- és Papírgyárból 15, a szomszédos Pórobetonból 8, a strážske! Chemkóból már csaknem 30-an fogtak munkához a nagy építkezésen. Akadnak a járásban olyan üzemek is, melyek nem teljesítették ezt a fontos feladatot £s nem küldték el a kért dolgozókat a Vasmű építőinek megsegítésére. Ezek közé tartozik a Téglagyár, az Állami Otrendészet, a Jednota a Gépkocsi Forgalmi Vállalat stb. A közelgő bányásznap tiszteletére A keletszlovákiai kerület vasércbányáinak dolgozói értékes kötelezettséget vállaltak a közelgő bányásznap tiszteletére. A 9 üzemi, 813 kolektív és 950 egyéni felajánlás alapján a szepességi és gömöri bányászok célul tűzték ki, hogy a harmadik negyedévben az átlagterraelés értékét 2 millió 851 ezer, az árutermelés értékét pedig közel 3 millió Kčs-val túlteljesítik. Terven felül 5132 tonna nyers vasércet fejtenek ki, s másfél millió koronával csökkentik a termelési költségeket. —k. JÁTÉKOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRA Jíuítivut A régi és az új Bratislava A semilyi Tofa játékszergyár, számos nyugati államba, főleg Svédországba, Angliába, Kanadába, az USÁba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába és Ausztráliába szállítja gyártmányait. Képünkön Mirek Kocour szállítómunkás a Helsinkibe induló ládát szegeli. (CTK — B. Krejčí — felv.) Az egyén művészi hajlandósága rendszerint már a gyermekkorban megnyilvánul. A jövendőbeli festő szeme, — amikor öt-hat esztendős — másképp néz , és lát, mint kortársalé. Idegei érzékenyebek, keze ügyesebb, s néha meglepő eredetiséggel rögzíti benyomásait. Kvasnica (szül. 1905-ben) is ilyenfajta gyerek volt. A vidéki kiskert, a mező virágai, a rózsák és margaréták színét — formáját ceruzával, vlzfestékkel próbálta a fehér papírra vetni. Tizenhárom éves korában merész vállalkozásba kezdett, lemásolta Munkácsy Siralomházát. Később olyan pályát választott, ahol rajzkészsége érvényesülhetett. Prágában, 1930ban szerezte meg az építész-oklevelet. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal Bratislavában él. Mindenekelőtt a városok, főképp Bratislava romantikája kapta meg. Itt, ahol az óváros patinás műemlékein a rég — és közelmúltbeli történeti és . kulturális fejlődés £ jói követhető, a szépre szomjazó embert minduntalan megállítja egy-egy sugalmazó részlet. Így Kvasnica vázlatkönyvében is egyre szaporodnak a rajzok. A hagyományos és új témákból Igyekszik az érdekeset, a festőit kihalászni. Mohón keresi az újat, a többször lerögzítetettben is. A barokk architektúra vonzása a legerősebb. Ennek a változatos és szenvedélyes stílusnak gazdag formáit kezdetben inkább az építész tekintetével követte, amint ezt a nyolc évvel ezelőtti tárlata ls bizonyította. Azóta nagy utat tett meg. A szigorú önbírálat, a következetes és céltudatos keresés s a képzőművészeti látásra és előadásra való törekvés közben\ az építésszel szemben a festő lépett előtérbe. A valóság látványa élménnyé forrósult és látomássá mélyült. S elkapta az alakítás boldog varázsa. A Majernlk-galériában kiállított mintegy 30 akvarell és olajfestmény az utolsó három év terméséből való egyöntetű jellegű válogatás, és azt mutatja, hogy szerzője romantikus látása mellett vérbeli realista, akinek a művészi igazság kifejezése a fontos. Nem áll meg a Bratislava történeti magvát képező ódon belső városrészben. Korát megértve tovább megy a fejlődő élet útján, a terpeszkedő-épülő város peremei felé. H. Kvasnica: Mihálykapu S megtalálja a drámát, a lüktetést, a ma, lélegzetvételét, az acélos karú daruk,' a biztos vasszerkezetek, a merészen nö-] vekvő, szaporodó, sokemeletes panellhá-' zakban Is. Képeinek zöme az alkony homályában s az este fényeiben mutatja meg városunk arculatét. Eltűnnek a józan és pontos részletek, lazulnak a körvonalak. A tornyok, oromzatok, párkányok, erkélyek és oszlopok jelzésszerűen bukkannak elő. Szíves örömmel és elismeréssel kísér-, jük az Esti metropolisban, a Mihálykapu gyönyörű ívétől, a remekbefor-, máit tornyok, a sikátorok, a kanyargS, utcácskákon keresztül a Várlépcsőig s a, Korvinkapuig. Majd az esti Duna-partra! követjük, az őszi fák alatt a nedvesen, fénylő aszfalton sétáló figurák felé, majd a mát, a Felszabadulást ünneplő, színes tömeghez csatlakozunk. , Végül megállapíthatjuk, hogy ezeknek az új hangot kereső képeknek nemcsak, tárgyuk, hanem mondanivalójuk, sőt mai közlendőjük van. Űjat, izgalmasat hoz-> nak a felszínre. A ceruza és ecset Jérá-; sa, a színek gomolygása gondolatokat, érzéseket, szenvedélyt Jelez — s a nézőt élménnyel ajándékozza meg. Bárkány Jenőná, ////////////////////////^^^^^ A

fiatal emberek ezrei gyarapítják ez !dén ls mezőgazdasági dolgozóink sorait. Túlnyomó részük mezőgazdasági tanonciskolában, műszaki iskolában, vagy főiskolán tett szert a szükséges szakképzettségre. Szinte magától értetődő, hogy a fiatalok érdeklődése elsősorban a mezőgazdasági gépekre összporitosul. Ezért van a mezőgazdasági műszaki iskoláknak s a műszaki főiskoláknak gépészeti tagozata. A Bernolákovói Mezőgazdasági Műszaki Iskolának például a levelező diákokon s egyéb magántanulókon kívül több mint 400 rendes növendéke van. Az 1963—64. évi első évfolyamra már eddig ls több mint 120 diák Jelentkezett. Ebben az iskolában 11 év alatt több mint 280 fiatal és ez idén 77 diák érettségizett. Közülük többen elhatározták, hogy továbbtanulnak. Túlnyomó részük azonban a gyakorlati munka mellett döntött. Vegyük például a Trnava melletti veseléi Janko Strecký esetét. Vitán felül áll, hogy a 8 éves középiskola elvégzése után további tanulmányai színhelyéül csak a mezőgazdasági műszaki Iskolát választhatta. Parasztcsalád gyermeke, édesapja is szövetkezetben dolgozik, — megértette tehát és támogatta is fia elhatározását. Janko most már' alig tudja kivárni azt a na^ot, amikor é a világ „... mezőgazdaságunk jövője nagymértékben függ az ifjúságtól, azoktól a fiataloktól, akik mőr most dolgoznak, vagy a legközelebbi években vállalnak munkát mezőgazdaságunkban ..(J. Hendrych elvtársnak, a houštkai ifjúsági gazdaságban Június 20-án tartott beszédéből.) Jaroslav Prekop munkába léphet a trnavai traktorállomás'on. — Ott bizonyára karbantartó leszek. Már most égek a kíváncsiságtól, milyen Is a gyakorlati munka — mondja Janko Strecký mosolyogva. Jaroslav Prekop és Ján Plačko bizonyára nagyon jő barátok. Négy évig mindig együtt tanultak, együtt vitatták meg problémáikat és most együtt érettségiztek. Mindketten elhatározták, hogy valamelyik szövetkezetben vállalnak Janko Strecký munkát. Az egyik a TrenEianská Teplá-i EFSZ-ben, a másik pedig a senicai járásban a košariskái szövetkezetben helyezkedett el. Janko Plačko erről a következőket mondotta: — KoSariská a szülőfalum. Édesapám ls ott dolgozik mint traktoros. Voltam már ott gyakorlaton és most azt szeretném, hogy a szövetkezet hasznos tagja lehessek. Jól Ismerem a košariskái problémákat. Elhatároztam, jobban akarom megszervezői a munkát, és ahol csak lehet, gépesítést, új technológiát szeretnék meghonosítani. — Janko, nem lesz ez túl sok? — Tudom, hogy éppen elég lesz, de ha a szövetkezet vezetősége támogat, akkor biztosan megbirkózom mindennel. Ez végeredményben a szövetkezet előnyére válna... Jaroslav Prekop Így válaszolt kérdéseinkre: — Már most nagyon örülök annak a munkának, amelyet a Trenčianská Teplá-i EFSZ-ben kell végeznem. Tetszik tudni, meg kell mondanom, hogy az általános műveltséget nyújtó tantárgyak sohasem érdekeltek igazában. De a gépek? Azok azután nagyon is! Én a gyakorlati kiképzési órákat szerettem a legjobban. Természetesen nekem is vannak merész elgondolásaim. Remélem, hogy mint gépesítő meg is valósíthatom terveimet. — ??? Janko Plačkóhoz hasonlóan én is az új technológia úttörője szeretnék lenni, vagyis mindent megtennék annak érdekében, hogy már sehol se legyen fárasztó a mezőgazdasági munka, ne végezzék többé két kézzel, hanem kizárólag mezőgazdasági gépekkel. Nos, hiába, a fiataloké a világ, és így övék a gépek ls,,, f. S. Az orvos és a motoros járművek \ . vezetői A NYÁRI SZÜNIDŐ, Illetve a szabadság napjai a motorsportok kedvelőinek fő idénye. Az utakon hemzsegnek ilyenkor az „úrvezetők". Többnyire ők okozzák a baleseteket éspedig nem is annyira a közlekedési szabályok ellen vétenek, hanem inkább egészségi állapotuk következtében néha nem rendelkeznek a Járművezetéshez szükséges képességekkel. Nyáron nagyon sok a közlekedési baleset, és az ezzel összefüggő elhalálozások a statisztikai sorrendben a negyedik helyet foglalják el a nagyon elterjedt betegségek — a szívbaj, a véredények megbetegedései, a rák stb. — okozta elhalálozások mögött. A közúti balesetek hazánkban évente több mint 1500 ember életét követelik. Indokolt tehát, ha az orvosok is foglalkoznak ezzel a problémával. Ma már tudjuk, hogy a közlekedési baleseteket többnyire fáradtság okozza. Statisztikai adatok szerint a hivatásos járművezetők különösen akkor okoznak szokatlanul gyakran közlekedési baleseteket, amikor munkaidejük a vége felé közeledik. Tudvalevő, hogy már az aránylag csekély fáradság ls nagy veszélyt rejt magában. A járművezető rendszerint nem ls tudatosítja ezt az állapotot, azonban gyakran elfelejt irányt mutatni, hirtelenkedve kezeli a gyorsaságszabályozó pedálokat s nem ura a kormánykeréknek. Így fokozatosan elveszti azt a képességét, hogy az előre nem látott és meglepő helyzetekben helyesen cselekedjen. Ez az állapot különösen azokra a járművezetőkre kedvezőtlen hatású, akik még nem eléggé tapasztaltak és ezért gyakran bizonytalanok. AZ ORVOSOK A JÁRMŰVEZETŐK VÉRKERINGÉSÉNEK megfigyelése alapján megállapították, hogy a motoros jármüvek vezetése szerfölött megterhel a szervezetet. A forgalmas városokban a gyors közlekedés olyan feszültséget idézhet elő a járművezetők szervezetében, amely jelentősen befolyásolja vérkeringésüket, sőt gyakran kimondottan beteges tüneteket idézhet elő. Ez különösen akkor veszélyes, ha a járművezető érrendszer-megbetegedésben szenved, amit egyébként észre sem vesz. A vérnyomás emelkedése s a pulzus meggyorsulása közvetlenül veszélyezteti az ilyen egyén egészségét. További káros hatású reflex az, ha a szívizmok a már említett feszültség következtében a szükségesnél jóval kevesebb oxigént kapnak, ami megzavarhatja a szív ütemes tevékenységét. Előfordult már az is, hogy a hirtelen felmerült veszély szívrohamot okozott. A legújabb külföldi megfigyelések azt mutatják, hogy a közlekedési, de különösen a gépkocsik okozta balesetek összefüggnek a meteorológiai változásokkal ls. Különösen az alacsony légnyomás hatása észlelhető. A járművezetők ilyenkor kevésbé képesek arra, hogy az úttestre, a gépkocsira, a motor működésére összpontosítsák figyelmüket, és egyébként is mindenre a szokásnál lassabban reagálnak. MÁR E NÉHÁNY PÉLDA felsorolása után ls okvetlenül arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a kormánykereket csak az a járművezető vegye kezébe, aki teljesen egészséges, jókedvű, alaposan kialudta, vagy kipihente magát, és lehetőleg nincsenek családi problémái. A lelkileg kiegyensúlyozott járművezető figyelmét kellőképpen tudja összpontosítani, s ez biztosítja, hogy a legbonyolultabb helyzetekben is minden nehézség nélkül meg tudja találni a megfelelő megoldást. Mudr. MILAN ClLEK 1983. augusztus 8. * (jj SZÖ 5