Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-30 / 239. szám, péntek

Jíuíttba D — -J '3 ••••••• ú } | f t 1 Im e k J • Q " " "I • 1 n • • • J • • • • • • • Két érdekes film került a mozik új műsorára. Az egyik magyar film, melyei Fejér Tamás, Gyurka István történetéből forgatott: Kertes házak utcája. A másik julij Kar aszik szovjet rendező filmje: Amikor egy kis-, lány 15 éves. környezetet, mely jó táptalaj arra, hogy vérbeli munkáskáderek egy letűnt kor divatját majmoló nyárspolgárokká válhassanak. Nem állíthatjuk, hogy a film teljesen mentes a sematizmustól. A kisvárosi környezet beállításában •tt-ott érvényesülő régi, szinte giccses leállítások zavaróin hatnak, ám álólában véve ezek Pálos György és Bara Margit a Kertes házak utcája i hibák nem rontcímű filmben. fák a film értékét. jábor Miklóstól, KERTES HÁZAK UTCÁTA Bar

a Margittól és Pálos Györgytől a megszokott teljesítményt láttuk, haA Kertes házak utcája bátor ki- tásos volt Hildebrand István fénykésérlet a mai emberek élethű ábrázó- pezése. lására abban a környezetben, amelybe a szocializmust építő társadalom emelte őket. Ugyanakkor társadalmi kicsengésével a film az ' elpolgáriasodás ellen harcol, leleplezi a buktatókat, a rossz váltókat, amelyek egy AMIKOR EGY KISLÁNY 15 ÉVES julij Karaszik a serdülő ifjúság léiň útnn Plinriult Pm'hPrnár ŕlntŕt lektan

i problémáinak nagy ismerője ]o uton ennauit emDeipar eietet i

D„/,i.hi, fiimió helytelen vágányra terelik. ként mutatkozott be legújabb filmjéA film hősei e K v szerű 'melósokból be

n- Fü

m>

e' me

lV tava

lV a velenĽel lett szakká(ferek A férfľ sľakérettsé- —tközl jnmfesztíválon elnyergi után lett mérnök, felesége egysze- , rű szövőlány volt. Együtt vállLtak J

erma

n elbeszeleseb,61 készült Hose részt a társadalmi munkában, együtt W " te a gyermekfilmek nagydíját, R. Raörölnek a feleség keresetéből élő ki „Dingo, a vad kutyának nevez tovább tanuló férj tanulmányi sike, a «« P

J reinek. Amikor a férj elérte célját, nakfogadottfiába Koljába. Hogyan felkanaszknrintt azon a noleárl ér el- bontakozik kl köztük - a gyűlölet felkapaszkodott azon a polgári értei mezésű társadalmi ranglétrán, megfeledkezett a múltról, s amit feleségé-, meze alatt — a barátság, majd az érzelmek szálai — ezt meséli el Kara--s?

asa"s™,-Ä äSÄärss KI* az anyagi biztonság volt. A Hamur pipőkeként otthon ülő asszonyka ért-; lélekvllágában végbemenő változásohetően lázadozott ez ^több k U kat domborítja ki, a serdülőkor problémaira ad komoly magyarázatot. Gyermekekről, de mégsem gyermesérletet tett, hogy kitörjön elpolgáriasodott házasságuk nyomasztó légköréből, de hiába. A végső konklúzió: keknek szól Karaszik filmje. Lélekújra munkába áll, állást vállal, hogy mélysége, amelyért megérdemelvalaml célt, értelmet lásson az élet- ten ny*

lte el a nemzetközi dijat, a ben. nyerte legigényesebb mozilátogatót is megL. L. Mint látjuk a téma nem is olyan ragadja, új és eredeti, ám a történet beállítása, a cselekmények mozgatása újsze, LUCHINO VISCONTI a moszkvai rű, bátor kísérletnek számít. A film filmfesztiválról hazatérve, beszámolt alkotói nem moralizálnak, nem oktatgatnak — az ilyesmi úgyis ellenkező hatást vált ki —, inkább léleka Párduc sikeréről és szovjet filmesek ajánlatáról, hogy filmesítse meg a Bűn és bűnhődést az eredeti színtanilag világítják meg a légkört, a helyen szovjet színészek felléptével. A történelem tanulsága Kiállítás a csehszlovák—német kapcsolatok fejlődéséről A prágai Nemzeti Múzeum panteonjában ma A történelem tanulsága címen nagyszabású, érdekfeszítő kiállítás nyílik meg a csehszlovák—német kapcsolatok kialakulásáról napjainkig. A kiállítást megelőzően dr. V. Denkstein, a múzeum igazgatója tájékoztatta az újságírókat a tárlat megrendezésének előkészületeiről, és mondanivalójáról. — A kiállítás anyagának beszerzésénél nem követtünk propagandacélokat — jelentette ki Denkstein Igazgató. Tudományos alapokra helyezkedve igyekeztünk hitelesen bemutatni látogatóinknak mindazokat a mozzanatokat, amelyeknek sokan a történelmi eseményeket átélve és figyelve maguk is tanúi voltak. A kiállítás első részének anyaga a feudalizmusból indult ki és a huszita korszakon, az 1848-as forradalmi éven keresztül elvezet a munkásmozgalmakig. A második rész a burzsoá köztársaság megalakulásával kezdődik és a müncheni eseményekkel folytatódik. A harmadik rész tárgya a fasiszta ' megszállás hazánkban, a negyedik rész pedig a csehszlováknémet kapcsolatokkal foglalkozik egészen a felszabadulásig. A kiállítás anyagának beszerzése és a tárlat megszervezése több történész, szakember és történeti intézet, köztük a Párttörténeti Intézet készséges, jó együttműködését dicséri. Nagy segítséget nyújtott a berlini német történeti múzeum, mely több fontos erédeti okiratot, újságkivonatot, plakátot és fényképfelvételt bocsátott rendelkezésre. A kiállítás a jövő év tavaszáig marad nyitva. A vidéki látogatók vasúti kedvezményben részesülnek. —os. A zenei élet szeptemberben Szeptemberben 11 országból érkeznek zeneművészek és együttesek hazánkba. A budapesti Fővárosi Operettszínház együttese 8 előadást tart Szlovákiában, 6 hangversenyt tart Jevgenyij Malinyin szovjet zongoraművész. Angliából ismét ellátogat hozzánk Charles Mackerras karnagy, aki a rádióban is szerepel majd. A többi külföldi vendég főként az esztrádművészek soraiból kerül ki. Olyan ismert együttesek is vendégszerepelnek nálunk, mint az NDKbeli Günther Gollasch tánczenekara, továbbá Putte Wickman svéd dzsesszzenekara, az Alma-trio az USÁ-ból, valamint esztrád énekesek Franciaországból, Olaszországból és Lengyelországból. Csehszlovák művészek 11 országban vendégszerepelnek a jövő hónapban. A legjelentősebb vendégszereplések közé tartozik a 400-tagú művészkollektíva közös vendégszereplése, közöttük a FOK-zenekar, a cseh énekkar, a brnói Janácek Opera. Ez az együttes Ausztriában és Olaszországban lép fel. A szlovák pantomim együttest meghívták Magyarországra és Bulgáriába az Árny Színházat Ausztriába, a Nová-kvartettet és Karéi Anőerl karnagyot Bonnba, Eduard Fischer karnagyot és Eva Bernátová zongoraművésznőt Havannába hívták vendégszerepelni. Ezenkívül t"bb mint 20 csehszlovák szólista és együttes lép fel az NDK különböző városaiban. A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZBAN nagy sikerrel mutatták be Wagner Bolygó hollandiját a Berlini Staatsoper rendezőjének előkészítésében. 30 év óta ez volt az első Wagner-rendezés Moszkvában. 1933-ban a Walkürt rendezte Szergej Eizenstein. TÁVOLBALÁTÓ TELEFON Moszkvában, a Sabolovka utca 40. sz. ház falán érdekes feliratú tábla vonta magára a figyelmemet: „Mezsdugorodnij videotelefon". — Városok közötti távolbalátó telefon? Ezt meg kell néznt közelebbről is!... A különös telefonállomáson Lev Nyikolajevics Gruzinov, a moszkvai videotelefon központ igazgatója szolgál információval. — A Moszkvát, Kijevet és Leningrádot összekötő, két éve működő távolbalátó telefonhálózat — magyarázza — lényegében a közönséges interurbán telefonnak és a televíziónak a keveréke, azzal a különbséggel, hogy a képtovábbítás speciális kábelen történik. Képfelbontás, koaxiális kábel... frekvenciasávok... — a szakszerű magyarázattól lassan már zúgni kezd a fejem, ezért inkább azt kérem, tekintsük meg az egyik videotelefonfülkét. A diszpécser szobájából kettős üvegfalon át kisebb fajta TV stúdióhoz hasonló fülkét látunk. Körös-körül hangszigetelt falak, a mennyezeten fényszórók. Az asztalnál két TV-kamera „össztüzében" éppen egy fiatal ember ül, vele szemben a Rubin 202 típusú TV-vevőkészülék képernyőjén fiatal lány mosolygó arca látható. Hangot nem hallunk. — A beszélgetéseket nem hallgatjuk, — magyarázza egy műszerész. — A hangerősséget oszcillográfon ellenőrizzük. A fülkében a fiatalember leningrádi leányismerősével cseveg. A képminőség kitűnő, s bár a beszélgetést nem halljuk, a két fiatal sugárzó arcáról lerí, hogy igen jól megértik egymást. A süketnémák öröme — Milyen érdekesebb esetekre emlékeznek — faggatom a műszerészeket. — Egyszer azt hittük, hogy technikai hiba történt, mivel az oszcillográfon nem láttuk a hangrezgések megszokott jeleit. A fülkében ülők azonban nem panaszkodtak, sőt élénken gesztikulálva figyelték egymást a képernyőn. Kiderült, hogy Moszkva és Kijev között — két süketnéma folytatott hangtalan „beszélgetést". Akkor értettük meg, hogy a videotelefon nemcsak technikai érdekesség... Akik valamilyen oknál fogva elvesztették hangjukat, vagy hallásukat, azoknak a videotelefon igen hasznos lehet. — Mekkora forgalmat bonyolítanak le? — Jelenleg átlag öt-hat beszélgetésünk van naponta. Hamarosan a város centrumába, a Gorkij-utcai központba költözünk, s akkor bizonyára tovább növekszik forgalmunk. A lakosság főleg ünnepek előtt veszi igénybe szolgálatunkat, képeslapok helyett sokan a képernyőről tolmácsolják jókívánságaikat szeretteiknek. Gyakori az is, hogy újonc katonák az első kimenő alkalmával képernyőn bizonygatják aggódó édesanyjuknak: íme, jó egészségben vannak, még híztak is... — Lev Nyikolajevics — szól közbe egy csinos telejonkezelőnő. — Beszéljen már arról a leningrádi bácsikáról is, tudja azzal a vodkás üveggel... Családi háborúság — Hát igen. Megesik, hogy egyesek vodkát is hoznak magukkal, hogy felköszöntsék a képernyőn szemben ülő barátjukat. Tavaly ősszel egy Moszkvába látogató idős bácsika Leningrádban maradt feleségét hívta. A beszélgetés előtt ő is akkurátusan kirakta az üveget és a poharat az asztalra. Nem ís gondoltunk semmi rosszra. A bácsika azonban addig-addig ürítette a poharakat az asszonya egészségére, míg összekaptak. Ml csak azt láttuk, hogy a már kissé kapatos öreg felugrik és nekiront az asszonynak — pontosabban a TV készüléken látható másának. Alig győztük lecsendesíteni... — Előfordul az is — veszi át a szót az egyik műszerész, — hogy szívbemarkoló jeleneteknek vagyunk tanúi. — Néha a környéken lakó egyszerű kolhozparasztasszonyokat hívnak fel Kijevből, vagy Leningrádból, hogy megmutassák neki újszülött unokájukat. Ilyenkor megesik, hogy a meghatódott öregasszonyok sírva ölelgetik és csókolgatják szeretett kisunokájuk képét — a vevőkészüléken ... A közönség megkedvelte a videotelefont, hiszen nem/ is kerül többe, mint a sürgős interurbán beszélgetés: díja percenként csupán 75 kopejka (kb. 9 korona). Rövidesen a Szovjetunió valamennyi nagyobb városát bekapcsolják a videotelefonhálózatba. LUKACS TIBOR A cigarettafüst radioaktivitása A dohányról már régóta tudják, hogy radioaktív anyagokat tartalmaz, de a cigarettafüsttel beszívott radioaktivitást a belélegzett radioaktív levegő radioaktív szennyeződéséhez viszonyítva elenyészőnek tartották. Angol kutatók legújabb pontos vizsgállatai szerint azonban a cigarettafüst radioaktivitása egyáltalában nem becsülhető le, s a jelek szerint valamilyen összefüggésben állhat a légzőszervi rosszindulatú daganatokkal. Korábban úgy vélték, hogy a levegőből belélegzett radioaktív anyagok nem fejthetnek ki romboló hatást a tüdőben, ugyanis legnagyobb részüket kilélegezzük, mielőtt elbomlanának. A levegőből a tüdőbe kerülő radon felezési ideje például 3,8 nap. Mégis úgy gondolták, hogy a tüdőt 2000 picocurie-nyi sugárzás éri a levegő radontartalmától. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a levegő radontartalmának sugárzásmennyisége mindössze 0,5 picocurie naponta a tüdő; ben. Számításba véve a radon elbomlásából keletkező termékeket, továbbá a tüdőben visszamaradó porrészecskéken elnyelődő radonmennyiséget is, a teljes radonsugárzás értéke 10 picocurie-re becsülhető naponta. Ezzel szemben a napi 50 cigaretta elszívásából adódó sugárzásmenynyiséget korábban mindössze 16 picocurie-re becsülték. Az új vizsgálatok szerint viszont ennél sokkal nagyobb sugárkárosodás éri a tüdőt a dohányzás következményeként. Számításba kell venni ugyanis azt is, hogy a dohány radioaktív elemel sokkal rövidebb felezési idejűek. A dohányban levő radioaktív thórium felezési ideje pl. mindössze 56 másodperc, az aktiniumé pedig 3,7 másodperc — s egyes talajokból meglehetősen nagy mennyiségű ilyen radioaktív elem kerülhet a dohányba. Egyes dohányfajták tehát viszonylag erősen radioaktívok, s az utóbbi időkben éppen ezeket a dohányfajtákat használják fel mind nagyobb mennyiségben cigaretták gyártására. Bizonyos statisztikai összefüggés is felfedezhető az utóbbi évtized növekvő tüdőrákos esetei és e dohányfajták fokozott felhasználása között. A dohány radioaktivitása közvetlenül is károsíthatja a tüdőfalat. De hasonlóképpen fonto* szerepük lehet a sugárzás kövekeztében létrejött szabad gyököknek is — a kutatások szerint e szabad gyököknek nagy szerepük van a rákosodásban. Ha a további kutatások megerősítik a radioaktivitás, a szabad gyökök és a tüdőrák közötti összefüggést, bizonyos vegyületekkel előre ki kell küszöbölni az erős dohányzás radioaktív hatását is. Nagy jelentőségű biológiai felfedezés Manapság már mintegy 130 féle vírusbetegséget ismerünk, s aligha lehet kétséges, hogy kutatóeszközeink és módszereink tökéletesedésével a következő években még számos betegségről derül ki, hogy voltaképpen vírusok váltják ki. Ám ha már sok vírust is ismerünk, hatásos fegyverünk nincs ellenük. Persze egyáltalán nem vagyunk már védtelenek támadásaikkal szemben. Oltóanyagokkal — például a gyermekbénulás elleni Sabin-cseppekkel — már sikerült gátat vetni számos járványos vírusbetegség terjedésének, de ezzel csak a megelőzés problémája oldódott meg. Olyan gyógyszer, amellyel a már kifejlődött virusbetegséget gyógyíthatnánk, még nincs. Vagy hat évvel ezelőtt nagy siker született „Programvédó" interferon a sejtekben — ennél többet azonban nem is tudtak róla. Persze alapos előkészítés után megkezdték annak kísérleti felderítését is, felhasználható-e az interferon, az emberek virus

hetegségeinek gyógyítására. Bár a klinikai kísérletek még korántsem fejeződtek be, annyi már eldönthető, hogy az interferon eredményesen felhasználható az eddig befolyásolhatatlan virusbetegségek gyógyítására. Egyetemes védettséget nyújt például a légutak és az emésztőrendszer vírusfertőzései ellen, s eredményesen alkalmazták például a himlő ellen is. Egyelőre azonban még az is útját állja tömeges alkalmazásának, hogy nagyon drága. A mindenre kiterjedő klinjkai kísérletezéssel egy időben folytatódik az elméleti kutatás a vírusok elleni küzdelemben. A felfedezés gyökerei még 1937-re nyúltak vissza, amikor is angol kutatók megfigyelték, hogy egy bizonyos típusú vírussal megfertőzött majmok immúnisakká váltak más vírusfertőzéssel szemben is. A vizsgálatok után kiderítették, hogy a védettséget nem olyan ellenanyagok biztosították, mint amilyenek az oltóanyagok hatására fejlődnek ki a szervezetben. A védettségnek ezt a fajtáját vírusinterferenciának nevezték el, s kiderült, hogy ez általános jelenség. Roppant aprólékos kutatás eredményeként. Isaacs angol kutatónak sikerült is kivonnia sejttörmelékekből az általános hatást kiváltó anyagot, amelyet interferonnak neveztek el. Az interferon voltaképpen fehérje, s molekulasúlya 20 ezer Is, s a legújabb jelentések szerint most ismét roppant nagy jelentőségű felfedezés szülelett. E vizsgálatok során Isaacs és munkatársai főként arra az elméleti kérdésre kerestek választ: voltaképpen mi serkenti a sejtet interferon gyártására? Már ismerték az Interferon hatásának lényegét, tudták, oly módon védi meg a sejteket, hogy lehetetlenné teszi a vírusok szaporodását. Számításba véve azt a korábbi feltevést, hogy amikor a vírus megtámadja a sejtet, saját nukleinsavaival helyettesíti a sejt nukleinsavait, Isaacs arra a következtetésre jutott, hogy az interferon termelődéséért ezek az idegen nukleinsavak a felelősek. Az interferon azután úgy vezérli a sejtet, hogy többé nem „fogad el" utasításokat a vjrug nukleinsavaitól, hanem újra saját nukleinsavai szabályozzák továbbműködését. Dr. Isaacsnak sikerült kísérletekkel ls bebizonyítania elméletét. Csirkék és majmok sejtjeit idegen nukleinsavakkal kezelve, minden esetben megindult az interferon termelődése a sejtekben, csak akkor nem, ha a sejtet saját nukleinsavaival kezelték. De ha a sejt saját nukleinsavait előbb saltéromsavval kezelték, s ezen a módon megváltoztatták a nukleinsavak genetikus programját, majd a nukleinsavat visszafecskendezték saját sejtjébe, ezen a módon is megkezdődött az interferon gyártása a sejt műhelyében. Az interferonról tehát kiderült, hogy nemcsak kitűnő halóanyag a vírusok ellen, hanem roppant fontos szerepe van a sejtek működésében: vezérli és védi a sejteket bármilyen idege

n nukleinsav hatása ellen. Ez pedig olyan felismerés, amelynek távlatai ma még nem is mérhetők fel. Elegendő csupán arra gondolni, hogy a rák egyes fajtáinak esetében — ha nem minden rákfajta esetében — bizonyos nukleinsavak váltják ki a sejtműködés „megszaladását", a működés és a növekedés egyensúlyának felborulását. A következő néhány év újabb kutatásai minden bizonnyal eldöntik, sikerül-e a gyakorlatban is a magunk hasznára, az emberiség hasznára fordítanunk a most még csak elméleti szempontból kiemelkedő felfedezést. 19B3. augusztus 30. * ÚJ SZO 5