Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-24 / 233. szám, szombat

Ngo Dinh Diem kommunistáknak minősíti a boncokat Börtönben a dél-vietnami buddhisták vezetői A dél-vietnami kormánycsapatok a rendkívüli állapot bejelentését köve­tően folytatják a házkutatásokat és a letartóztatásokat. Több száz budd­hista szerzetest tartóztattak le, s tu­lajdonképpen a buddhisták vala<meny­nyi vezetőjét bebörtönözték. A hatóságok a kormánnyal nem rokonszenvező poltikusokat és értel­miségieket szintén letartóztatták mind a fővárosban, mind a vidéken. Az AP a letartóztatottak számát már több ezerre teszi. A feszült dél-vietnami helyzettel kapcsolatban Washingtonban tovább­ra is sorozatos tárgyalások folynak. Ugyancsak washingtoni értesülés sze­rint Cabot-Lodge, az Egyesült Álla­mok új saigoni nagykövete megér­kezett állomáshelyére, és hamarosan átadja megbízólevelét Diemnek. Az események közé tartozik, hogy Dél­Vietnam .washingtoni nagykövete be­jelentette: lemond állásáról, mert nem ért egyet e buddhisták elleni támadásokkal. A dél-vietnami rendőrség lázasan keresi Tri Quang buddhista vezetőt, aki feladatul kapta az illegális kam­pány vezetését Ngo Dinh Diem kor­mánya ellen. A saigoni rádió „szer­zeteseknek álcázott kommunisták­nak" nevezte a lázadó buddhistákat, akik „a kommunista felkelőktől kap­ták az utasításokat." Vu-Van-Mau külügyminiszter le­mondott és engedélyt kért Ngo Ilinh Diemtől, hogy buddhista zarándokúi­ra Indiába utazhasson. Saigoni kö­rök szerint a magas rangú tisztviselő már a második buddhista előkelő­ség, aki lemondásával tlltakoeik hit­sorsosainak üldözése ellen. Saigonban tovább folynak a letar­tóztatások és házkutatások. A sta­tárium még érvényben van. (CTK) Agresszív előkészületek Kuba ellen Washington (CTK) — A kubai és más közép-amerikai emigránsok az Egyesült Államokban élő ellenforra­dalmi elemek az utóbbi időkben akti­vizálódnak. A Prensa Latina hírügy­nökség közlése szerint a John Birch Társaság — észak-amerikai fasiszta szervezet — jelentős pénzöszeget bo­csátott a nicaraguai Somoza-testvérek rendelkezésére. A Somoza-testvérek Kuba-ellenes terveit az Egyesült Ál­lamok Központi Hírszerző Szolgálata (CIA) is támogatja. Luis Somoza, volt nicaraguai elnök a közelmúltban két alkalommal is lá­togatást tett az Egyesült Államokban. Washingtonban, New Yorkban és Mia­miban titkos tárgyalásokat folytatott az amerikai kormány magas rangú hivatalnokaival és az ellenforradal márok vezetőivel. Az ellenforradalmi csoportok az 1961-es invázióhoz ha­sonló helyzetet akarnak teremteni s már egy hónappal ezelőtt megkezd­Nemzetközi fizikusértekezlet Dubnában Moszkva (CTK) — A dubnai Egyesített AtomlyUtatásI Intézetben tegnap megkez­dődött a fizikusok nemzetközi értekez­lete. Az értekezleten 24 ország, köztük Csehszlovákia. a Szovjetunió, Japán, Svédország, Nagy-Britannia, az Egyestilt Államok neves atomfizikusai vesznek részt. A plénum és az egyes munkabi­zottságok gyűlései augusztus 27-ig tar­tanak. Az üléseken 140 beszámoló hang­zik el az atomfizika időszerű kérdései­ről. Augusztus 28 és szeptember 4 kö­zött az értekezlet résztvevői megtekin­tik a moszkvai, leningrádi, a jereváni és harkovi atomkutató intézeteket. lék a szabotázsakciókat és ügynökö­ket küldtek kubai területre. Manuel Artimo, a kubai ellenfor­radalmárok vezére nyilatkozott a La­notícia nicaraguai lapban, s kijelen­tette, hogy Somoza és René Schick, jelenlegi nicaraguai elnök fenntartás nélkül támogatja a kubai forradalmi kormány megdöntésére irányuló ter­veket. Már 60 állam irta alá az atomcsendet Moszkva (CTK) — Pénteken továb­bi hat állam: Costa Rica, Peru, Cey­lon, Indonézia, Mali és Sulvadoi ir­ta alá az atomcsendszerződést. A szerződés orosz szövegét eddig 69­en írták alá. Bizalmat kapott a Nehru-kormány Az indiai parlament négynapos he­ves vita után csütörtökön szavazott a Nehru-kormány elleni bizalmatlansá­gi indítvány felett, amelyet a kom­munista pártot kivéve, valamennyi el­lenzéki párt nyújtott be. A bizalmat­lansági indítványt a képviselőház 346 szavazattal 61 ellenében elvetette. Huszonnégyen — közöttük a kommu nista képviselők — tartózkodtak a szavazástól. A szavazás előtt Nehru hangoztatta, hogy Indiának tovább kell haladnia az el nem kötelezettség és a békés egymás mellett élés politikájának út­ján (CTK) Kenya jövőjéről tárgyalnak Nairobi (CTK) — Szeptember 24-én Londonban értekezlet kezdődik Kenya függetlenségéről és a kenyai alkotmány véglegesítéséről. A londoni értekezle­ten kenyai kormányküldöttség vesz részt Jomo Kényatta miniszterelnök vezeté­sével. A KADU és At'P ellenzéki párto­kat elnökeik és legközelebbi munkatár­saik képviselik az értekezleten. A reakció Brit Guayona kormánya ellen íntrikál Georgetown (CTK) — Janet Jagan, Brit Guayana Népi Haladó Pártjának főtitkára sajtóértekezleten megcáfol­ta a reakciós erők koholmányát, hogy a Szovjetunió anyagilag támogatja a kommunista propagandát. Hamis ál lításaikkal dr. Jagan kormányát és a Népi Haladó Pártot akarták hátba­támadni. Janet Jagan az újságírók­nak bemutatta a hamisított dokumen­tumokat és bejelentette, hogy a guayanai belügyminisztérium vizsgá­latot indított az ügyben. Egyúttal be­mutatta annak a banknak nyilatkoza­tát, mely állítólag közvetítette a Már húszezer bányász sztrájkol Asztúriában A francóista kormány nem tudja megtörni a sztrájkoló asztúriai bá­nyászok küzdőszellemét: a szrájk im­már 35 napja tart. Az ismét megnyitott bányákban a munka gyakorlatilag nem indult meg. A legújabb jelentések szerint Asztú­riában már 20 ezer bányász sztrájkol, szovjet anyagi segítséget. A nyilatko­zat szerint.a bank ilyen ügyletet nem bonyolított le. Ünnepi nagygyűlés a Romon Népköilársasóg le szabadulásának 19. évíordoiójo alkalmából Bukarest (ČTK) — Bukarestben, a Román Népköztársaság felszabadulá­sának 19. évfordulója alkalmából ün­nepi nagygyűlést rendeztek, melyen részt vettek a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai élü­kön Gheorgtie Gheorghiu-Dej-zsel, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárávai, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának tagjai, a központi hivatalok, a tö­megszervezetek és diplomáciai tes­tület képviselői. A nagygyűlés részt­vevői lelkesedéssel fogadták Dolorcs Ibarrurit, a nemzetközi kommunista mozgalom híres harcosát. A nagy­gyűlésen Nicolae Ceaiisescu, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja tartott beszédet. Beszé­dében megemlékezett a román nép sikereiről. Hangsúlyozta a szocialis­ta országok baráti együttműködésé­nek jelentőségét. Beszéde nagy ré­szében a nemzetközi munkásmozga­lom egységének kérdésével foglalko­zott, hangsúlyozva, hogy semmi esetre sem leliet egyetérteni azzal, hogy a moszkvai atomcsendegyez­ményt indokolatlan vádaskodásra használják fel. Rámutatott, hogy minden párt felelős a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a szocializmusért és békéért folytatott harc sikeressé­géért. Türelmesen, elvtársiasan kell kiküszöbölni a pártok közti nézetel­téréseket. A békés együttélés kérdé­séről szólva kijelentette, hogy a Ro­mán Népköztársaság egyöntetűen a moszkvai atomcsendegyezmény mel­lett áll. A Román Népköztársaság támogatja a Szovjetunió javaslatát a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai közti megnemtámadási szerződés megkötésére. A Román Népköztársa­ság egyetért azzal, hogy a Bai'kán­félszigetet atommentes övezetté nyil­vánítsák és helyesli az ilyen öveze­tek kialakítását a világ különböző részein. A román államünnep alkalmából Bukarestben katonai díszszemlét tar­tottak. A szemle után a dolgozók vonultak fel, élükön a bukeresti pio­nírokkal. A díszszemle és a dolgozók manifesztációja négy óra hosszat tartott. Az ENSZ ellenőrző bizottsága az izraeli—szíriai határon A szíriai—izraeli határon történt sorozatos fegyveres összetűzések kö­vetkeztében kialakult feszült helyzet tanulmányozására Odd Buli norvég tábornok, az ENSZ palesztinai fegy­verszüneti ellenőrző bizottságának vezetője Jeruzsálemből Damaszkusz­ba érkezett. Bull tábornok a helyszíni ellenőr­zések után javasolta, hogy a határ Bonnban a napokban nagy békefelvonulással tiltakoztak a kormány hi­degháborús politikája ellen. (CTK — Zentralbild felvétele) hosszában, a további incidensek el­kerülésére, ENSZ-ellenőrző szolgála­tot vezessenek be. Az izraeli külügyminisztérium szó­vivője bejelentette, hogy Izrael' hoz­zájárul Bull javaslatához, ha ezt az intézkedést Szíria is elfogadja. A szíriai kormány tájékoztatta a Biztonsági Tanács tagállamainak da­maszkuszi diplomáciai képviselőit a határhelyzetről s támogatásukat kér­te. (MTI) Nyugat-Németország rakétákat próbál ki Utt! Róma (CTK) — A Bundeswehr ve­zérkara ez év végén az olasz kor­mány beleegyezésével rakéta-kísérle­teket végez Szardínia szigetén. A nyugatnémet tábornokok azt állTÍ­ják, hogy a kísérletek tudományos célt szolgálnak, meteorológia', ada­tokat akarnak gyűjteni. Állításaikkal azonban senkit sem vezetnek félté — írja az olasz sajtó —, mivel nyil­vánvaló, hogy a Bundeswehr mást akar. Olyan rakétákat akar kipróbál­ni, melyek nukleáris töltetet juttat­hatnak célba. Azt, hogy a kísérletet Szardinián valósítják meg, azzal in­dokolják, hogy „Németország túlsá­gosan sűrűn lakott." A z atomcsendszerződés nem ke­" rült le a napirendről, élénken foglalkoztatja a világ népeit, meiyek a leszerelési tárgyalások előrehala­dását bénító bűvkör áttörése után további reális lépéseket várnak az atomfegyverrel rendelkező nagyha­talmaktól. Ebben a reményteljes lég­körben került sor Hruscsov elvtárs jugoszláviai magánlátogatására, mely ismét egy határkő a két nép baráti kapcsolatainak helyreállításában, a szorosabb együttműködés megterem­tésében a szocialista Jugoszláviával. A szíriai—izraeli határon ismétlődő fegyverropogás újabb fegyveres konf­liktussal rémíti a békére vágyó em­bereket, de ez nem ronthatja le az általános reménykedést, mely az atomfertőzéstől tisztuló légkörben eltölti az emberiséget. A levegő meg­tisztításának ,szükségessége csengett ki az amerikai elnök sajtóértekezletl beszédéből is, melyben a moszkvai szerződés ratifikálása ellen hadakozó „veszetteknek" címezte szavait: „Fon­toljuk meg a dolgot. Ha újra kezd­jük a kísérleteket, a Szovjetunió ls újra kezdi, és mások is folytatják. Milyen biztonságot ad ez számunk­ra?" Az amerikaiak eljárását most nagy­fokú óvatosság jellemzi, ami több okkal magyarázható. Bár a „veszet­tek" szemmel látható kisebbségben vannak a szenátusban, Kennedy politi­kai híveinek komoly munkát kell ki­fejteniük, hogy a Goldwaterrel ha­sonszőrű embergyűlölő „dühös sze­nátorok" ne vezessék félre az ugyan­csak békére vágyó amerikai közvéle­ményt. Másrészt komoly gondot okoz Kennedy kormányának a két atlanti szövetséges: Bonn és Párizs. De Gaul­le a harciaskodó „gall kakas" pózá­ban továbbra is ellenzi az atomcsend­egyezményt, helyteleníti az amerikai­ak eljárását, s a leszerelést illetően a napvilágban „saját javaslatainak" későbbi előter­jesztését ígéri. Mikor lesz ez, bizony­talan, mert De Gaulle a genfi érte­kezlet eredményétől teszi ezt függő­vé. Ugyanakkor De Gaulle ködös meg­fogalmazású nyilatkozatai mögött lát­nunk kell cinkosságát Adeiiauerral, a hivatalától megválni nem akaró bonni aggastyánnal, aki más irány­ból próbálja megtorpedózni a Moszk­vában elért eredményt. Adenauer elő­ször is a?zal a kikötéssel írta alá az atomcsendszerződést, hogy az egész német nép szószólójának fogják te­kinteni, amit a szovjet kormány ke­reken elutasított, másodszor azzal a javaslattal állt elő, hogy a további leszerelési tárgyalásokon az 1959. évi hírhedt nyugati „csomag" legyen a Nyugat „hozománya". A NATO-tanács, melyet Bonn kez­deményezésére hirtelen összehívtak, természetesen magáévá tette Bonn és Párizs békerontó javaslatait, s ez a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet munkájában is érezhető volt. A két tömb megnemtámadási egyezményére vonatkozó javaslatok­kal szemben — amelyeket a szocialis­ta és a semleges országok támogat­nak — nyugati részről többször hang­zott el az ellenvetés, hogy a bizott­ság nem illetékes e kérdés megol­dására és hogy „van még idő". A szo­cialista küldöttségek azon a vélemé­nyen vannak, hogy a két táboron be­lül valóban meg kell beszélni a szóba jövő javaslatokat s ennek Időt kell szentelni, de ez nem jelentheti a tár­gyalások végtelen halogatását konst­ruktív lépések nélkül, mert ez csakis a béke ellenségeinek malmára hai­taná a vizet. Ebben a szellemben fe­jeződtek be a heti genfi tárgyalások. Ami a távlatot Illeti: Bonn annak ellenére, hogy akciói hűvös fogadta­tásra találnak Washingtonban, erősen torpedózza a kivívott atomcsendet. Ugyankkor látnunk kell a nyugatné­met kormány belpolitikai problémáit, elsősorban' az • esedékes őrségváltást a kancellári tisztségben. Nem kétsé­ges, hogy Schrőderhez hasonló Ame­rika-barát politikusoknak Adenauer távozása után nagyobb beleszólásuk lenne az ország politikájába. Ne rin­gassuk magunkat illúziókban: ők is a nagynémet világuralmi terveket kergetik, de józanabbak és hajlanak Washington szavára. Ezenkívül tekin­tetbe kell venni egy további ténye­zőt, mely a jövőben befolyásolhatja Bonn politikáját: a német lakosság fokozódó békevágyát. Önmaga sírásója Amikor Ngo Dinh Diem, a véres kezű saigoni diktátor a tavaszi Budd­ha-ünnepségeken a békés buddhista tömegekre először lövetett, nem tud­ta, milyen végzetes események elin­dítója volt. A washingtoni Fehér Ház éjjel-nappal külőnszolgálatot tart csak azért, hogy frissen tájékoztassa Kennedy elnököt a legújabb dél-vlet­nami fejleményekről. Mi történt Dél-Vietnamban, mi a lényege annak a nagy tömegmegmoz­dulásnak, amelyet a nyugati sajtó „buddhista válság" néven emleget? A gyűlölt diktátor elkövette azt a ballépést, hogy hadat üzent, s azóta már kereszteshadjáratot hirdetett a dél-vietnami buddhisták ellen, akik a lakosság 80 százalékát teszik kl. A buddhisták, akiknek vallása tiltja a fegyveres, erőszakos megmozdulást, csendes tüntetésekkel és sorozatos öngyilkosságokkal tiltakoznak a val­lásüldözés ellen. Világszerte nagy port vert fel öt buddhista szerzetes, bonc esete, akik a pagoda előtt ben­zinnel leöntötték, majd meggyújtották magukat és élve elégtek. A világsajtó ezt szenzációként tálalta s ezzel egy­idejűleg növekedett a jóérzésű em­berek ellenszenve a dél-vietnami rend­szerrel szemben. Az üldözött buddhisták a római ka­tolikus egyházfőhöz fordultak segít­ségért — a pápa tett is lépéseket — és nagy támogatásra találtak az ázsiai buddhista országokban, például Bur­mában, Ceylonban, Kambodzsában, melyek szolidárisán követelik, hogy az ENSZ vitassa meg a dél-vietnami buddhistaiildözést. Így tehát a diktá­tor által elindított lavina nagy belpo­litikai bonyodalmakat okozott és túl­lépte az ország kereteit. Dél-Vietnam­ban nem vallási, hanem politikai kér­désről van szó, s ez a tömegek har­cában világosan kifejezésre jut. Az ostromállapot bevezetése csak a ka­tolikus diktátor gyengeségét bizonyít­ja. Valószínű, hogy Ngo Dinh Diem titokban megbánta májusi könnyel­műségét — egyébként az a pikáns anekdota kelt szárnyra, hogy a- na­pokban dühében egy vázát vágott só­gornője, Nhu asszony, a dél-vietnami amazonok buddhistagyűlölő, „vad ka­tolikus" parancsnoka fejéhez. Diem rendszere válságban van, s Washing­ton figyeli a válság kimenetelét. A 12 ezer főnyi saigoni amerikai hadsereg parancsot kapott, hogy tartsa távol magát az eseményektől. Washington nem hagyja kárba veszni a Dél-Viet­namra fordított sok millió dollárt, viszont nem bánná, ha tapintatosabb, „mérsékeltebb", vagy simább és rava­szabb csatlós kerülne Ngo Dinh Diem helyett az elnöki székbe. A New York Times szerint, ha 3—4 hónapon be­lül nem oldódik meg a buddhista vál­ság, Ngo Dinh Diem-et saját emberei buktatják meg. Mi lesz Malaysiával? Ez a kérdés azért időszerű, mert eredetileg augusztus 31-re tervezték a hírhedt államszövetség kikiáltását. A helyzet ugyanis zavaros. Míg Indo­néziában viharos tüntetések folynak a tervezett neokolonialista szövetség létrehozása ellen, London lázasan azon dolgozik, hogy meggyorsítsa Ma­laysia ünnepélyes kikiáltását. Azért is sietteti az ünnepélyes aktust, mert az ENSZ közvéleménykutató bizott­sága Sarawakban megállapította, hogy a lakosság pokolba kívánja Malaysiát és mielőbb függetlenséget követel. Észak-Bomeóban viszont inkább haj­lanak a szövetség létrehozására, per­sze nem minden feltétel nélkül. Kuala Lumpurban bejelentették, hogy az ál­lamszövetség kikiáltását augusztus 31-ről későbbi időpontra halasztották el. Erre Sandys gyarmatügyi minisz­ter gyorsan Malájföidre utazott, hogy meggyorsítsa az előkészületeket, il­letve mielőbb nyélbe üssék a Malay­sia-tervet. A Malaysia körüli bonyo­dalmak lényegére — minden kom­mentárt fölöslegessé téve — rávilágít a londoni Daily Herald megállapítása: „Sandys vágya Malaysia mielőbbi megalakítása, hogy a Távol-Keleten erősödjék a Nyugat antikommunista csoportosulása. Célja megerősíteni Abdur Rahman malájföldi miniszterel­nök döntését, hogy Indonézia ellen­zésétől függetlenül megvalósítják a szövetséget. Sandys utazása kétség­telenül fokozza a távol-keleti feszült­séget." L. L. 19B3. augusztus 24. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents