Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)
1963-08-23 / 232. szám, péntek
BARTÓK BÉLA másfél évtizede nincs A dallamokat fonográfhengerekről le- nacionalizmus című, méltán jelentős 'közlünk, de tudományos életműve kottázta, majd az egész anyagot ösz- elvi tanulmányában, kimutatva az szüntelenül tovább gyarapszik és szehasonlítva megvizsgálta, jegyze- összehasonlító folklórkutatás nehézmindjobban kiteljesedik E folyamat telte és rendszerezte. így adta át — ségeit és akadályait a kölcsönös gyaegyik fontos része az utóbbi években közel másfél évtizednyi gyűjtés és nakvás, a „betegesen elfajult érzészlovak vonatkozású gazdag munkás- több mint húsz évi tanulmányozás kenység" és az „ellenműködés" naságának feltárása: kapcsolatainak után — a 3409 népdalt felölelő mo- cionalista légkörében, megállapítása, gyűjteményeinek ki- Jiumentális gyűjteményt 1922-1928 A c,] ovák E vűités Bartóknak e mai adása, valamint kutatásainak értéke- között három kötetben az előszótól nanif nvomt^ásban kiľdotľ lestľa sítése a kelet-európai s az egyete- az utolsó lapig sajtóra készen a ki- s uľoTó soráľ^ lezárt kÄ-' mes folklórtudomány ,avára. ad 6nak. Kiadója ezúttal az 1861-ben ve A benne közöl? nelvedféíeLľnv Első lépés .olt ez Irányú levelei- aI akult nagynUltú népművelési és Liovák népdalľ az áľtIL hľzzIféJtudományos intézmény, a Matica Slo- hető telJes s zi o vák, cseh és morva venská lett volna. anyaggal: mintegy 12 000 népdallal Izgalmas olvasmány nyomon követ- hasonlította össze, megállapítva he-: . . u, , -i. - . c, ni Bartók leveleiben a kiadási mun- lyüket a kelet-európai folklórban, Ä lí JÄ* L^íi!! kálatokat, amelyek egész a kotta- különösen tekintette! cseh és magyar nek összegyűjtése. Bartók leveleinek Demény lános-féie III. köietébet (1955) Csehszlovákiai levelek címen Ladislav Burlas szlovák zenealapot biztosítva ezáltal Bartók szlo vák vonatkozásainak további tanulmányozásához. „Bartók pozitív állásmetszésig, sőt az első levonatokig és kapcsolataikra, joggal írta Csanda korrektúráig jutottak — sajnos hiá- Sándor csehszlovákiai magyar iroda. , .., . , x b a- Osztjuk Burlas véleményét, aki lomtörténész Valóság és illúzió című foglalása a dunavolgy, nemzetek és SMrint a kiadas során ijBartők r é. kötete (19B2) Bar t| k szlovák né p. tűn fel - fľ RU aľ izéről annyi készség és tapintat volt költészeti gyűjteményének epikus luiit wi írja curias, a leveleset tapasztalható, hogy öt a legkevésbé szövegei című tanulmányában, hogy méltatva — amikor a ket nemzetet, sem okolhatjuk i amiért a gyűjtemény „Bartók Béla szlovák népdalgyűjtea szlovákot es a magyart esztelen _ összeállítója életében — nem je- ményének kiadása nemzetközi jelenlent meg. De nehezen lehet felelőst tőségű kulturális tett, s rendkívül találni szlovák részről is. Látnunk fontos esemény a magyar—szlovák kell, hogy itt az okok valóságos Ián- kapcsolatok történetében". nacionalista villongások állították egymással szembe. Ezzel a kiadványnyal egyúttal kifejezésre jut a szlo vá k.. é s.., ..™? 8yar nemz e' testvéri col a', a á„ fen n _ és a gyűjtemény Csanda e tanulmányban — Bartók együttműködése ugy, ahogy Bartók meg nem Jelenéséne k, 1Uetve a k i. gy ű,teménye alapján - tovább folybeiai eietmuveoen oroksegui hagyta adás mostanáig val ó elhúzódásának tatta jólismert magyar—szlovák öszl aR4DTftv C7CICC CUATÁTÍT » oká t elsősorban a felszabaduláselőt- szehasonlító irodalmi és folklórkutaBAK1UK whLfcb skalaj u életmű- ti á]taláno s viszonyokban kell keres- tásait. Ezúttal Az Béla királyru! való vében a sz lovak hang 1908—1909-ben nünk S zi O Vákiában akkoriban kevés és az Bankó leányárul szép história, csendült fel eloszor: a Gyermekeknek zeneelméleti tudással rendelkező Kádár Kata, Kis Júlia, Görög Ilona, című zenei sorozat IH--IV füzetében szakember volt A M a ti Ca Slovenská- A megölt legény, A két rab testvér és szlovák népdalokat dolgozott fel zon- nak nem Á]I H ATOTT érdekében, hogv A török-rabolta leány című balladák gorára. A szlovák folklórral való ne a dj a ki a müvet am ei y et már magyar, valamint Bartók által gyűjéletreszóló kapcsolata során zenei megvásárolt és amelynek a szlovák tött szlovák változatait állította pármuveiben a szlovák dallamok, moti- n9m3e ti kultúra szempontjából vaiő huzamba, keresve rokonságuk okait vumok száma mintegy ötvenre nott; értékével kétségkívül tisztában és körülményeit, többek közt A csodálatos mandarin- Volt... Az a tény< hogy a z előkészüban is találkozunk velük. letek során a kézirat több kéze n ment át, sokat árul el a kiadás elhúzódásának okaiból". A Bartók-levelekből kiderül, hogv e művészi alkotás kezdettől fogva összeszövődött a tudományos kutatással. 1911. február 5-én kelt az a levele, amely nemcsak szlovák gyűjtőmunkájának kezdeteit tárja föl, hanem ugyanakkor a szlovák népdalról és gyűjtéséről alkotott véleményének is máig csengő nemes dokumentuma. Sorait a Túrócszentmárténi Nyomdászati részvénytársasághoz, mint a Slovenské Spevy (Szlovák dalok) című sorozat kiadójához intézte: „Tavaly júniusban ajánlottam fel Önöknek kb. 400 darabból álló kéziratos A BARTÓK-GYŰJTEMÉNY azonnali tudományos-irodalmi hasznának és szerepének illusztrálása végett még Csuka Zoltán Fényes a tűz lángja Mindezeket az okokat, az okok va- című, 1962-ben kiadott szlovák népballada kötetére hivatkozunk, amelynek forrásjegyzéke így kezdődik: „Gyűjteményünk anyagát különböző lóságos láncolatát a Szlovák Tudo mányos Akadémiának sikerült legyőznie: 1959-ben végre megjelent a Slovenská fudové piesne — Slawakische szlovák antológiákból állítottuk öszVolkslieder 750 lapnyi I. kötete Alica sze. Ezek közül Bartók Béla gyűjtéElscheková és Oskar Elschek gondo- sének nemrégen megjelent első közásában, amelyet rövidesen — Bartók tétét kell kiemelnünk." A folklórkapbeosztása szerint — a II. és III. rész csolatokat méltató utószóból —Szikkövet. lay Lászlótól, a szlovák Irodalom maAZ ELÖSZÖ, amely 1923 október gyar szakértőjétől — szintén idézünk: ™ uai a íjuui a.iu „„„„„„ 15 - i keltezésű, már első soraival „Évszázadok együttélése olyan közös szlovák' népdalgyűjteményemet, melv Bartók tudományos magatartásának, vonásokat adott az egymás mellett, a Slovenské Spevy sorozat folytatása meggyőződésének fontos bizonyítéka: sot együtt élo népek népmuveszetélenne. Válaszukban megtekintésre „190R-ban kezdtem meg zenefolkló- nek, hogy azok szinte kibogozhatatkérték a gyűjteményt és föltételeim- risztikai tanulmányaimat a magyar lanu^ fűződnek egymásba.^ Nem egynek megjelölését Csak most reflek- parasztzene anyagának kutatásával, tálhatok levelükre és egyelőre 134 illetőleg gyűjtésével. Am alig fogtam Nyitra megyei darabot küldök be,-ami hozzá e munkához, láttam, hogy egyéppeh egy következő füzetre elég magában a magyar anyag a tudomálenne A Slovenské Spevy kiadása oly nyos vizsgálathoz korántsem elég; gyönyörű kulturális vállalkozás, hogv föltétlenül szükséges legalább a köraz mindenki részéről a legnagyobb nyező népek anyagának lehető legtámogatást igényelheti Épp ezért én alaposabb ismerete. Emiatt kezdtem szerű hatásról-kölcsönhatásról van szó a magyar, szlovák, román, délszláv, magyarországi német nép ősi kultúrájában, hanem az együttélésnek, a közös elnyomók ellen vívott közös harcnak olyan erőteljes érvényesüléséről, hogy az a felületi hatásnál lényegesen mélyebb rokonsáközlés céljából ingyen engedem át már hozzá 1906-ban a szlovák nép- got teremtett a, balladakincsben is egész gyűjteményemet: csupán 4—5 tiszteletpéldányt kérnék majd az egyes füzetekbői; és az eddigi már kiadott 2Vi kötetet kérném két példányban (ha ugyan még van belőle). Ámbár ez már megvan egy példányban nekem, de. most egy nagyobb tanulmányt szeretnék írni a szlovák népdalról, amely munkának egyszerűsítéséhez 2 szétvágható példányra volna szükségem... Igazán csudálatos, hogy Önök minden állami segítség nélkül, csupán dilettáns gyűjtőkkel. egészen egyedül ilyen szép gyűjteményt tudtak kiadni, amilyen se nekünk, magyaroknak, sem a horvátoknak nincs... És hihetetlen, hogy még mennyit lehetne . összegyűjteni... Valószínű, hogy mire' ezt a 400-at kiadják, ismét gyűjtöttem egy csomót. Egy kollegám, Kodály Zoltán dr., aki méghozzá nagyon jól tud zene gyűjtéséhez is, amit — hoszszabb szünetekkel — 1918-ig folytattam. Az akkori politikai-gazdasági fordulat vetett véget egész gyűjtőmunkámnak. Az együttélő és szomIgen, Bartók egész életében ezt bizonygatta. Azt akarta: emeljük magasra fejünket, nézzünk körül és lássuk meg, hogy az egész kelet-európai folklórban mily sok a hasonlóság szédos népek folklórjának közös, köl- é s azonosság. Értsük meg, hogy a csönös vizsgálata. íme Bartók tudományos életművének egyik alaptörvénye. Már 1912-ben körvonalazta ezt Az összehasonlító zenefolklór című dolgozatában, majd 1937-ben ismét visszatért reá Népdalkutatás és folklór alapján is barátok, testvérek vagyunk, akik közt a nacionalizmusnak történelmi emlékként sincs már többé soha helye. FARAGÓ JÓZSEF (Megjelent a romániai Korunkban) Segítsenek az olvasók is A prágai Állami Könyvtár legutóbb közzétett statisztikai adatai szerint 1962 végén 24 233 256 kötet képezte a népkönyvtárak könyvállományát. Hazánk egy lakosára ebből átlag 1,76 kötetnyi könyv jut. A könyvkölcsönszlovákul, újabban szintén gyűjt és zések száma egy év alatt fejenként szintén szívesen rendelkezésükre bo- 3,10 kötet. Ezek az adatok csupán az csátja majd a gyűjtött anyagot." átlagot fejezik ki; egyébként keriileAZ ÓHAJTOTT KIADÁS meghiúsul- tek és járások szerint különféle tétával további kutatóútjain Bartók az nyezőktől függően, különböző módon eredményt szinte megtízszerezte, és alakulnak. Még nagyobb különbséa maga gyűjtötte 3078 szlovák nép- geket tapasztalunk, ha külön-külön dalon kívül A. A. Bánik 73, Kodály értékeljük az egyes könyvtárak raunZoltán 113 és Vikár Béla 145 darab- káját és eredményeit. Ebből kiindulból álló gyűjteményét is feldolgozta, va teszünk néhány megjegyzést a A vasutasnap alkalmából vasárnap a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában ünnepi ülést tartott a Közlekedési Alkalmazottak Szakszerveheti Szövetségének nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága. Délután a megjelenteket szlovák népművészeti együttesek és a szófiai Vaszil Kolárov Üzem ének- és táncegyüttese szórakoztatta. Képünkön: a bolgár együttes énekkara. (T. Andrejčák — ČTK f elv.) prievidzai Járási Népkönyvtár munkamódszeréről. A prievidzai Járási Népkönyvtár könyvalapjának kb. 10 százalékát képezik a magyar nyelvű könyvek. 1962-ben és 1963 elsö félévében jelentős mennyiséggel töltötték fel a magyar nyelvű könyvállományt. Annak ellenére a magyar nyelvű könyvek kihasználása, olvasottsága lényegesen kisebb, mint a többi könyveké. A könyvtár olvasóinak száma például 2340, azaz a város lakosságának 12.5 százaléka. A könyvtár magyar olvasóinak száma viszont csak 187, azaz a város magyar nemzetiségű lakosságának csupán 8,7 százaléka. Még nagyobb az aránytalanság a kölcsönzéseknél. Tavaly például 2153 szlovák olvasó 41922 könyvet kölcsönzött (egy olvasó átlag 19,4 kötetet), a 187 magyar olvasó ez évben viszont csupán 2300 könyvet kölcsönzött (egy olvasó átlag 11,5 kötetet). A magyar könyvek tehát csak 0,8szer, a többlek viszont kb. kétszer voltak az olvasóknál egy év alatt. A prievidzai Járási Népkönyvtár a magyar olvasók részére már önálló irodalmi estet is szervezett. Száznál több névre szóló meghívóval, plakátokkal, személyes agitációval tudattuk, hogy az esten neves hazai magyar írók és költők is részt vesznek. \z esten ennek ellenére is, sajnos, nagyon kevesen jelentek meg. Mi mindent megteszünk a városunkban élő magyar nemzetiségű lakosok könyv- és kulturális igényeinek kielégítése érdekében örülnénk, ha munkánkat az olvasók is támogatnák JOZEF KRC, Prievidza Jozef Baláž linóleummetszete: Jánosilc GYURCSÓ ISTVÁN: Valentyina Ty ereskova Csak elnéztelek, itt a Gorkij utcán, kikönyökölve az állványok között, , ahogy kisldr.yosan, de igen kurtán }öl- és eltűntél a virágok fölött, , Nsm volt kezemben nyíló- margaréta, • •• a nyárutón rríár~e vlrág nem terem, - • csak tűnődtem, hogy ama űrrakéta eggyel >öbb asszonyi hőstörténelem, Voltatok sokan, kik harcok tüzében, férfit-szégyenitőh pafzsot hordtátok, vagy csak egy csókkal, a harcos szívében, fölgyújtottátok a jövendő napot. Johanna zászló, példa és igézet, Rozgonyinét látjuk, Zrínyi Ilonát, s Zója vérző szívét — micsoda végzet! S téged látunk most, az Újkor csillagát. S ki jön még? Mert juttok, akár névtelen, Köznapi hősök — bölcső és koporsó, e két pólus között a történelem dajkái, asszonyok —- Nem vagy utolsó ... Az ünnep közjáték, ne bánd, s ha fáraszt, gondolj a köznapok tiszta vizére, mosakodj meg abban, nyugalmat áraszt, Ti egyszerű asszony, tudomány hőse. Bratislava, 1963, augusztus 20 MONOSZLÓY M. DEZSŐ: AZ OTTHON Az emberben az otthon fogalma hol él, az észben vagy a májban? Erre kívülről látlwtö önmagában nehezen születik igaz felelet. „Úgy megszoktam már-ezt a fedelet" — farizeuskodik az öröklött szeretet, elnyomva titokban házatlan csiga hevét „ne.m ettem kefét!" — kiált ha sorsa a csavargók bocskorai kínálja jelé. „Az enyém szebb, más mint az övé", — büszkélkedik a köiös barlangban rajzolók utóda, s elhiszed róla, hogy elég neki, ha saját zugában cicomázza a beteljesülést. De végül senkise tömheti be mindazt a rést, azt a milliónyi ablakot, amellyel a világra kukucskál az én, e tekintet mögött már ott lobog a vágya, az egész világ legyen a háza, amelybe otthonosan belefér. Bartók és a szlovák folklór 1383 augusztus 23. * £[] ggQ 7