Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-23 / 232. szám, péntek

• • • • • • • • • 1 1 t i • 1 • • c rr» ] • • • • • • • • • • • > 1 r i • • • • j • L T Íl • • c C ] • • • • • • A nyár lassan elmúlik és a köny- mat s így az önmagában izgalmas nyű műfajú filmek dominálása is kezd témát széteső cselekményekben dolalább hagyni. Ezt bizonyítja a Jáno- gozta fel, melyeknek kerete nem egvSík című hazai és A híd című nyu- séges, szervesen összeillő történetet gatnémet alkotás bemutatása. A Já- fog össze. Néhány jó alakítás (pélnošíkkal már a dolgozók filmfeszti- dául Ulrich Thein nyomozójaj relisváljakor foglalkoztunk. A többi új merést érdemel. film közül említésre méltó a Tízen valtunk című cseh filmvígjáték, mely katonai környezetben lejátszódó, a A HÍD A háború réme nem mindennapi ^TľJŕTČ "'m^ben megszokott témájú és f

eidolgozású filmben tér elemekből felépülő igénytelen törté- vissza kIsért

eni. Bemhard Wickie, n

e

A

u . . t , ,, akinek merész társadalombíráló hanAz ígénytelenseg ,el emzi a DEFA gú íümjét a Malachiás csodáját nyáizgalmasan kezdődő bűnügyi filmjét, ron láttuk a d

oig

0zók filmfesztiválA KOPASZOK BANDAJÁT i

á

n' Maníre

d Gregor népszerű elbeszélését filmesítette meg. Hősei iskois. Richard Groschopp, a film rende- ljásgyerekek, 16 éves gimnazisták, akizője sok problémát igyekezett bele- ket a háború utolsó napjaiban kigyömöszölni egy bűnügyi történet ke- ráncigálnak az iskola padjaiból, karetébe. Üzemi baleset hátterében le- tonaruhába bújtatnak, fegyvert adnak hull a lepel a sok fogyatékosságról, a kezükbe, hogy esztelenül „védjék" nemtörődömségről, felelőtlenség- szülővárosuk hídját, az előrenyomuről... s így kerül ae előtérbe egy ló amerikai tankok ellen. Az irodalfiatalkorúakból álló bűnszövetkezet, mi mű és a film történetének alapja melynek vezetője egy szökött idegen- hét osztálytárs tragédiája, légiós, ismertetőjelük pedig a Youl Az erős, mozzanataiban megrázó Brinner-frizúra, azaz kopaszra nyírt film nem közönséges háborús film. fej. Wickie nem mondatja el filmjének Izgalmas nyomozás, fenegyerekes- hőseivel alkotó szándékát, a saját vékedés elleni küzdelem, a nyomozók leményét. A cselekményeket, a törés a vagányok párharca, melynek vé- ténést, az egyéni tragédiákat, a felgén természetesen a rokonszenves háborító és leverő végzetet „hagyja nyomozók győznek — ez a történet beszélni" az emberek helyett. E tegerince. kintetben a film újszerű. A jellemrajz Wickie erőssége — ezt már a Malachiás csodájában is láttuk. Most, a gyermekemberek megformálásában szinte felülmúlta ön. magát. A Führert | szajkózó, hazafias jelszavakat hangoztató legények a maguk „hősi viágával" groteszkül hatnak a történelem fényében. A híd története nagyon rávilágít a hősiesség fogalmára is. Amire ez a hét gyermekember kényszerül, a náci rendszer által elvakított ifjúA film témája nagy lehetőséget ság esztelen önfeláldozása. A Waltenyújtott egy valóban érdekfeszítő, iz- rek, Ernstek, Jürgenek... és a töbgalmas bűnügyi történet rendezésére, biek különfcöző jellemű, természetű Am a rendező elszalasztotta az alkal- fiatalok az embertelen hitlerista szellem áldozatai, akkor pusztulnak A VÁLSÁGBA IUTOTT OSZTRÁK a1, amikor a nác

i hadigépezetben F.LMGY

ÄARTAS

Bts ľmoľk támogató ~ £ ^ ÄzSlf aligha sára készített javaslatot az osztrák tartóztatja fel a birodalomra szakad

Ď kereskedelemügyi miniszter. Azt ter- lav

inát..., mégis vágóhídra küldik vezi, hogy a filmgyártáshoz szükséges őke

t Amikor még az egyenruha a kaszárnyában lógott, jele net A híd című filmből. anyagi eszközöket a televíziótulajdonosokra kivetett különadóból pótolják. Kevés film leplezte le ennyire a nácizmus embertelen lényegét, mint MOSZKVÁBAN 1,8 millió rubel ér- A híd. Wickie alkotásával nem csutékben képzőművészeti tárgysorsjáté- pán egy • tragédiát szemléltet, hakot rendeznek, amelynek nyereményei nem közvetve az emberiség, az egész között húszezer értékes festmény, világ lelkiismeretéhez szól; Ne engedszobor, grafika, porcelá"n és ötvösmunka szerepel. jétek megismétlődni! L. L. vallástalanokkal, s jöjjenek össze velük. Az enciklika hangja igen figyelemreméltó és teljesen új a katolikus egyház történetében. Vajon mi késztette XXIII. János pápát arra, hogy ezt az enciklikát kiadja? Az ok nyilván az, hogy a reális gondolkozású és világi dolgokban is jártas pápa tudatára ébredt annak, hogy napjainkban a széles tömegeknek döntő hatásuk van a társadalomra. És ezek a tömegek határozottan kívánják a béke megőrzését, mert nem akarnak egy új, harmadik világháború áldozataivá válni. Ezenkívül olyan igazságosabb társadalmi rendet követelnek, mely lehetővé teszi nekik az emberhez méltó életet. A pápa felismerte, hogyha a katolikus egyház továbbra is csak a maga kizárólagosságát fogja hirdetni, és kívül marad a társadalomdöntő mozgalmakon, vagy talán szembehelyezkedik vele —, ahogy ezt a Vatikán, nevezetesen XI. és XII. Pius pápa alatt tette —, szembekerül a történelemformáló erőkkel, s ennek következményeként a katolicizmus lassan teljesen elveszítheti az amúgy is csökkenő befolyását. Tehát az egyház érdekeiből indult ki, és az egyház érdekeit szolgálja az enciklika is. Az enciklikát mindenütt, az egész világon örömmel fogadták katolikus és nem katolikus körökben (az enciklika sajátossága az is, hogy mindenkihez fordul, nemcsak a katolikusokhoz), mert az enciklika kifejezte az egész világ valamennyi népének és békeszerető lakosának óhaját te kintet nélkül fajra, vallásra és nemzetiségre. Azonban jellemző, hogy a két legkatolikusabb kormányfő, De ÍJaulle és Adenauer, nem fogadták örömmel az enciklikát, mert annak hangja ellentétben volt az ő fegyverkezésen alapuló politikájukkal. Adenauer — az enciklika gondolatmenetével ellentétben — kijelentette, hogy „a legfontosabb a fegyverkezés. Ez annyira magától értetődő, hogy ehhez nem kell egyebet hozzáfűzni". Az enciklika nagy visszhangra talált a szocialista országokban is, mert lényegében a szocialista tábor békeharcával és a békés együttélés elvével való egyetértését fejezte ki. Ez azonban nem jelenti, hogy ezzel megszűnt a tudományos szocializmus és a vallási ideológia közötti különbség és ellentét. FONTOS KÉRDÉS, hogy a Vatikán — az új pápa, VI. Pál vezetésével — milyen irányvonalat fog követni, vajon eltér az elhunyt XXIII. János pápa irányvonalától. Említettük, hogy az új pápa már megválasztása előtt XXIII. (ános irányzatához tartozott. De a zsinaton álláspontjában bizonyos ingadozás mutatkozott. Közvetlenül megválasztása előtt és utána is kijelentette azonban, hogy követni fogja a XXIII. János hirdette elveket, és ezért újra összehívta a zsinatot, hogy az döntsön mindazokról a javaslatokról, melyeket még XXIII. János terjesztett a zsinat elé. VI. Pál pápa megválasztása után többször nyilatkozott, és eddig minden nyilatkozata a Vatikán új politikájához való ragaszkodást fejezte ki. Erre vall az a körülmény is, hogy a moszkvai atomcsendegyezmény megkötésekor üdvözlő táviratot küldött Hruscsov szovjet miniszterelnöknek. Mindebből arra is lehet következtetni, hogy a Vatikán folvtatni fogja új politikai irányvonalát! Dr. Balogh Dénes Arpád iillilÉli mm A távlati öntözési terv szerint Tádzsikisztánban majdnem az egész művelésre alkalmas területet öntözni fogják. Az egyik legnagyobb öntöző létesítmény az a csatorna lesz, amelyet a Karatau hegygerincnél vezetnek el. A Vahs folyó vize a Javanvölgybe ömlik majd, ahol több tízezer hektár aszályos földet öntöznek vele. A képen: a csatornaépítés előkészítő munkálatai. A rádioelektronika jövője Napjainkban már nagyon sokféle a rádioelektronika érvényesítésének a lehetősége. Milyenek azonban hasznosításának további távlatai? Andrej Prohorov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kibernetikai tanácsának tagja nemrég néhány rendkívül érdekes elgondolását fejtegetve világított rá erre a problémára. Szakértők körében ugyanis legújabban elterjedt az a vélemény, hogy a műszaki kibernetika alkotó elemei — az elektroncsövek — ma már gátolják a további fejlődést. A rendkívül bonyolult elektroncsöves rendszerek az elemek százezreiből te vődr.ek össze, s a kapcsolások százmillióit igénylik. Minél bonyolultabb tehát az ilyen berendezés, annál kérdésesebb a megbízhatósága. A szakembereket ez arra kényszeritette, hogy elvileg új utakon haladva keressék az- elektroncsőgyártás továbbfejlesztésének lehetőségeit, Kutatómunkájuk a mikroelektronika vagyis molelektronika felfedezéséhez vezetett. A mikroelektronika „elődjei" a félvezetők. Kiváló tulajdonságaik felismerése új mederbe terelte a legkülönfélébb elgondolások áradatát. A. Prohorov egyik előadásában a következő szavakkal ismertetett e^y példát: „Képzeljünk el egy vékony miianyaglemezt, amelyre a villamos áram vezetésére alkalmas festékkel egy vevő és adórendszer apró sémáját rajzolták. Ahol a rajz elektroncsöveket ábrázol, ott mikroszkopikus nagyságú félvezetőket rögzítettek a lemezhez. Ezt az eljárást a nyomtatott szerelés módszereinek nevezik, amely a rendkívül .bonyolult összetételű összeköttetési és irányítási berendezések összeszereléséhez szükséges munkaműveletek számának lényeges csökkentését tette lehetővé. A nyomtatott séma segítségévei egyetlen műveletté egyesíthető a bár egyszerű, de több szakaszra oszló műveletek egész sora. Ez másrészt lényegesen leegyszerűsíti a szerelést, úgyhogy ezt — szakembernél jóval megbízhatóbban — automaták is végezhetik. Ezek az elgondolások vezettek a szalagos séma felfedezéséhez is. E séma gyakorlati alkalmazása alapjában véve abból áll, hogy rendkívül keskeny, finom szalagokra helyezik a legbonyolultabb gépek alkatrészeit. A jövőben ez a séma minden képzeletet felülmúló szerelési sűrűség elérését teszi lehetővé, mert egy-egy köbcentiméternyi helyen elférhet több ezer alkotóelem is. Az említett futószalagos készülékek gyakorlatilag sohasem kopnak el, rendkívül megbízhatók és nagyon kevés energiát fogyasztanak. A korszerű technika egyik legérdekesebb ága — a kvantumelektronika. Gyakorlati alkalmazásához ugyanis nincs szükség olyan alkatrészekre, amelyekből egyébként áramerősitőket, illetve' áramfejlesztőket állítanak össze. A kvantum-elektronikában atomok és molekulák töltik be az elektromágneses hullámok erősítőinek, illetve feljesztőinek szerepét. A kvantum-elektronika a föld s a világűr közötti összeköttetés eszközeként, és egyben rendkívül tömény energiaforrásként világszerte nagy reményekre készteti a tudományos dolgozókat. S Az atomok biztosítják a magas életkor elérését? Több tudós azt állítja, hogy az ember nagyon magas életkort — 200 évet — is elérhet. Indokoltan kérdezhetjük tehát, miért nem él az ember 200 évig? Erre a kérdésre keresnek választ a „jelzett atomokat felhasználó kutatók is. Tudjuk, hogy az emberi élet meghosszabbítása egyaránt nagy mértékben függ a szociális feltételektől és a szervezet sejtjeinek biológiai sajátosságaitól. Minden sejt állandóan tápanyagokat vesz fel, és feldolgozott anyagokat választ ki, — tehát él. Ez az anyagcsere fokozatosan csökken és az öreg embereknél végül arra a pontra jut, amelyet már csak a biológiai halál követhet. rendkívül érzékenyen reagáló készülékek bizonyos idő eltelte után azt is megmutatják, hogy a sejtekben fokozatosan csökken a radioaktivitás, míg végül teljesen megszűnik. Ez pedig azt jelenti, hogy a szervezet fokozatosan kiválasztja magából a radioaktív atomokat és helyükre más anyagok kerülnek. A tudósok Így állapították meg, hogy minden 12 hónap leforgása alatt kicserélődnek a szervezet elhasználódott részei. E szerint minden évben megváltozunk, vagyis nem vagyunk állandóan azok, akik voltunk, hanem „új" emberekké lettünk. Most pedig a biológuson a sor. Válaszolniuk kell arra a kérdésre, miért is öregszik tulajdonképpen az ember, ha állandóan megújul szervezetének minden sejtje? Hogyan lehetséges, hogy évek hosszú során át nefn változik jellemünk, sem magatartásunk, bár sohasem azonos fizikai állapotunk. A tudományos dolgozók e kérdésre választ keresve összehasonlítják a fiatal s az elaggott szervezetben végbemenő anyagcserét és így ; keresik az öregedés okát. Mikor találják meg? És ha meg is állapítják az okot, sikerül-e az öregedés elleni eszközt is felfedezniük? Eljön-e egyszer az idő, amikor az emberek 200 évig élhetnek? Bizonyos idő óta az a kérdés foglalkoztatja a tudósokat, miért csökken idővel az anyagcsere, vagyis miért öregszik meg az ember szervezete. Sokáig nem válaszolhattak erre a kérdésre, mert csak keveset tudtak az anyagcsere lényegéről. Legújabban a radioaktív izotópok nyújtanak nagy segítséget ebben a kutatómunkában. A „jelzett atomok" felhasználásnak módszere arra a meg• lepő következtetésre vezetett, hogy a sejtek öregedéséről még a közelmúltban alkotott elképzeléseink korántsem felelnek meg a valóságnak. A „jelzett atomok" ugyanis rávilágítottak arra, hogy a sejtek állandóan megújulnak. A tudósok ezt a tényt következőképpen állapították meg: a kísérleti alany táplálékába csekély mennyiségű radioaktív izotópot kevertek, úgyhogy minden tápanyagot — fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és ásványi sókat radioaktív jelzéssel láttak el. Megmutatkozott, hogy a szervezet a sejtekben végbemenő hasznos folyamat után kiválasztja magából ezeknek az anyagoknak egy részét, de további részük megmarad az izmokban, a csontokban, s a zsírrétegben. A radioaktivitást feltüntető különleges számítógépek segítségével sikerült az említett anyagok „nyilvántartása" a szervezetben. Ezek a Hüvelyes veteményeket arató gép A szovjet mezőgazdasági gépipar újfajta gépeket gyárt, melyekkel hüvelyeseket aratnak, elsősorban babot és borsót. 'A gép akármilyen típusú kerekes traktorhoz csatolható. Teljesítőképessége óránként egy hektár. A gépet a a bergyanszki Május 1. Gépgyár gyártja. O SZOKATLANUL NAGY BURGONYÁT termesztenek a kolhozparasztok a Painír-hegységben. Tavaly egyegy gumó súlya a két kilót is meghaladta, néhány gumó súlya elérte a három, egy pedig a négy kilót is. A tudósok ezt a meglepő jelenséget azzal magyarázzák, hogy az erős magaslati napsugárzás hatására fokozódik a fotoszintézis aktivitása. Már beszámoltunk arról, hogy Moszkva és Irkutszk között megg„ építették a világ leghosszabb villamosított vasútvonalát. Azóta egy másik, 3500 kilo|| méter hosszú villamosított főútvonalat is üzembe helyeztek. Ez északról dél felé, Leningrádból Leninakánig (Örményország) szeli át az országot. A leghosszabb autóvonat A vonat 175 méter hosszú, 13 vagonból áll és teherbíróképessége 150 tonna. Ez 60 két és fél tonnás teherautó teherbírásának felel meg A vonatot az Egyesült Államokban gyártották. A hatalmas kerekek a normális ember i magasságának kél- aps-?: • szeresét érik el és W a kerekek szélessé ?vv ge lehetővé teszi, '. hogy a vonat bár ý-:' milyen talajon biz tosan mozogjon. A * vonat a legtávolab bi területeken, az Északi-sark vidékén is jó! közié kedhet. A homo kos, köves út, vagy a hó megfelelőbt számára, mint a rendes országút A vonatot hat ember kezeli. Önműködő hajó A hajógépek vezérlésére vonatkozó parancsokat eddig jelzőgéppel, hajótávíróval közvetítették a parancsnoki hídról a gépterembe, ahol aztán a gépészek kézi kapcsoiéssal hajtották végre az utasításokat. Egy hamburgi hajógyárban most olyan elektronikus berendezést szerkesztettek, amelynek segítségével a parancsnoki hídon kiadott parancsok útján közvetlenül vezérelhető a hajógép, a gépteremben dolgozók közreműködése nélkül. Az elektronikus berendezés elektro-hidraulikus szabályozószerv útján önműködően és folyamatosan végrehajtja a hajógép beállítására vonatkozó utasításokat, miközben á00 mérési helyen méri a hőmérsékletet, a nyomást, az üzemanyagtartály szintjét, s ezeket az adatokat jelenti a parancsnoki hídnak. A parancsnoki hídon elhelyezett műszereken így folyamatosan ellenőrizhető a hajógépek működése és az elektronikus úton kiadott utasítások végrehajtása. A nyugatnémet mérnökök most azzal kísérleteznek, hogy a fő hajógépeken kívül a segédgépek vezérlését is automatizálják. 1CG3. augusztus 23. * Ü|"SZÓ 5