Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-22 / 231. szám, csütörtök

í Az űj tanév megnyitása előtt IDŐSZERŰ PEDAGÓGUS GONDOK sége munkájának kiszélesítését, tar- Írták a kérdéseket. így az előadónak talmának gazdagítását. E szervezet van lehetősége a kérdéseket ésszeműködéséről, tömegszervezeti szintre rűen csoportosítani és a válaszokra való felemeléséről és szervezeti meg- Idejében felkészülni, szilárdításáról kiadott miniszteri ren- Nagyobb községekben és- városokdelkezés kétségtelenül sok fogyaté- ban megfelelő szervezés ős társadalmi kosság megoldására nyújt lehetőséget, szervek (HNB, népművelési otthon, Szerintem e kétségtelen jószándékú, tömegszervezetek, az Ismeretterjesztő tartalmában igen értelmes és sokat társulat, védnöki üzemek stb.) hathasegítő rendelkezésnek a gyengéje, tós segítségével megoldható a szülők hogy a pedagógiai problémák rovásá- népi akadémiájának szervezése is. ra előtérbe kerültek benne a formai- Fontos azonban a jó szervezés, a szlszervezeti kérdések. — A taggyűlé- lárd szervezeti forma megteremtése, seknek a szervezeti kérdésekre való A szülők akadémiájának munkamódleszűkítése szinte elriasztja a szülő- szere ugyanis sorozatrendszerfi: az ket a gyűlésen való részvételtől. Jó egyes előadások tematikái szorosan lenne már megértenünk, hogy a szü- kapcsolódnak és együtt pedagógiai lői munkaközösség tagsága nevelői egészet képeznek, közösséget képez és munkájának súly- Az eddig felsorolt kapcsolatok csopontja a nevelői problémák megvilá- portos jellegűek és kitűnően alkalgítása, megbeszélése és megoldása. masak arra, hogy olyan pedagógiai A TAGSÁGI GYŰLÉSEK domináns problémákkal ismerkedjenek meg a munkaformájának a konkrét felada- szülők, olyan kérdéseket vitassanak tokból kiinduló előadást és az ezt m

e8. amelyek többé-kevésbé általákövető vitát tartom. Természetesen no

s jellegűek, a tanulók nagyobb csoelsősorban azok az előadások jönnek portjára érvényesek. Itt számításba, amelyek minden szü- AZ EDDIG ELMONDOTT munkamódlőt közvetlenül érdekelnek függetle- szereket feltétlenül ki kellene egészlnül attól, hányadik osztályba jár tenie a szülők és a pedagógusok kögyermeke. (Pl. a tanuló napirendje, zöttl egyéni kapcsolatnak. Az egyéni A szülők felelőssége és feladatai a kapcsolatot nem úgy képzelem el, gyermek testi és szellemi fejlődésé- hogy a szülői értekezletek után megben. A munkáranevelés problémái, kérdezzük a tanítót, hogyan tanul Tanulmányi fegyelem és munkafegye- gyermekünk. Be kell látnunk, hogy lem. Hogyan szervezzük meg a tanuló az ilyen 1—2 perces beszélgetés még otthoni tánulását stb., stb.) arra sem elegendő, hogy a tanuló Az egyes fejlődési fokoknak meg- eredményeiről adhassunk pontos, felelő időszerű problémákat az osz- megbízható képet. Az egyéni kapcsotályszülői értekezleteken kellene meg- lat nem szorítkozhat a tanuló elért beszélni. Kétségtélen, hogy nagy ér- eredményeinek a regisztrálására; ez deklődésre számíthatunk a szülők ré- túl kevés lenne ahhoz, hogy a szüszéről, ha pl. a felsőbb osztályok ér- löknek érdemleges segítséget nyújttekezleteinek anyagát a pubertáskor sunk. Arra van szükség, hogy részlenevelői sajátosságaira, a pályaválasz- tesen tájékoztassuk a szülőket a tatás kérdéseire, a koedukáció, a fiúk nuló iskolai munkájáról, magaviseleés lányok viszonyának kérdéseire stb. téről és adjunk megfontolt tanácsofordítjíik. Ezzel szemben mit mutat a kat az esetleges hibák elhárítására, gyakorlat? Az osztályszülői értekez- hozzuk összhangba a tanuló otthoni letek tartalmát gyakran leredukálják és iskolai munkáját. Időt kell tehát a szülők tájékoztatására gyermekük találnunk a szülők rendszeres megelőmeneteléről. — Véleményem sze- látogatására, hogy kölcsönösen segírlnt az osztályszülői értekezleteknek teni tudjunk egymásnak a nevelésben, az életkori sajátosságoknak megfele- A kapcsolat azonban nagyon egylő, az iskola szempontjából is fontos oldalú lenne, ha csak a tanító ismerpedagógiai problémákat kell megtár- né a szülői házhoz vezető utat. Szükgyalnia. így a szülők olyan értékes séges lenne az osztályfőnöki fogadóés használható Ismeretekre tesznek órák újbóli bevezetése is. A szülők szert, melyeknek birtokában jelenté- így pontosan tudnák, hogy mikor kekenyen elősegíthetik az iskola okta: reshetik fel az osztályfőnököt és az "ló-nevelő munkáját. osztályfőnöknek is lehetősége nyílna AZ ELŐADÁS, mint a pedagógiai meghívni az egyes szülőket, vagy kifelvilágosító munka egyik formája seb

b csoportokat valamilyen kérdés igen jelentős, de nem az egyetlen megbeszélése érdekében, forma. Igen jó szolgálatot tehetnek a MÉG PAR NAP és tanítóságunk pedagógiai tárgyú tematikus estek, megkezdi a legközvetlenebb előkészükérdés-felelet estek stb. Ezeknek a leteket a tanév megnyitásához. Rögmunkaformáknak az előnyük abban zftjflk és papírra vetjük jövő évi terrejlik, hogy a szülő konkrét kérdés- veinket. Összeül a szülői munkaköre kap pedagógiailag, tudományosan zöség vezetősége is, hogy kidolgozza megalapozott konkrét választ. Jónak munkatervét. E felkészüléshez szeretbizonyult az a szervezeti forma, hogy nék az elmondottakkal segítséget a szülők az előre kiadott ívekre le- nyújtani. SZABÚ IMRE Rövidesen vége a szünidőnek....Képünkön: búcsúznak a sátorozó diákok. (F. Kocian felv. — CTK) Művészi híradás Indiáról DOVE-DANQUAH MABEĽ: AVÁRAKOZÁS MÉG CSENDESEK AZ ISKOLÁK. A tanítók Is, a tanulók ls a jól megérdemelt pihenést élvezik. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos. Talán egyetlen egy tanító sincs, aki már legalább gondolatban ne foglalkozna a következő tanév problémáival, ne szőné terveit, hogyan fogja végezni következő évi munkáját. A hivatásukat szerető pedagógusok javíthatatlan újítók. Minden előző év tapasztalata, sikere és sikertelensége arra ösztönzi őket, hogy a következő tanévben — okulva az előző évi tapasztalatokon — még Jobban végezzék munkájukat. A látszólagos nyugalom mögötti lázas újrakeresés minden hivatásos pedagógus jellemző sajátossága. Ezeknek a mindig időszerű pedagógusgondoknak egyikéről szeretnék egy-két gondolatot elmondani. A legnagyobb és mindig időszerű pedagógusgond, mellyel évek óta vívódunk ős évek óta keressük az újat, a Jobb megoldást: a nevelői tényezők szoros kapcsolatának a megteremtése. Erről a kérdésről már Igen sok helyen és Igen sok vonatkozásban volt szó, mégis azt kell mondarfunk, nevelői munkánk legtöbb tartalmi fogyatékossága abból fakad, hogy másként nevel az iskola, másként a szülői ház és tegyük rögtön hozzá: másként nevel az utca isi A NEVELÉS MÓDSZEREIT tekintve ez a különbség bizonyos vonatkozásig természetes ls, hisz az Iskola domináns nevelői módszere az oktatási anyag nevelői vonatkozásának a kidomborításában rejlik; ezzel párhuzamosan a szülői ház főleg szoktatással és példaadással nevel, az iskolán kívüli nevelői tényezők módszere pedig a tágabb értelemben vett érdektevékenység. Véleményem szerint az alapvető különbség a nevelés különböző, sőt egymásnak ellentmondó tartalmában van. Túlságosan leegyszerűsítenénk a kérdést, és ezzel tétlenségre ítélnénk magunkat azzal a megállapítással, hogy a nevelői tényezők között nem áll fenn ellentét vagy a létezőt szükségszerűen megoldja a természetes fejlődés, a lakosság kulturális színvonalának emelkedése. Előfordul még, hogy felingerült, dühös szülő jön az iskolába „intézkedni"? Mind ritkábban, de előfordul. — Találkozunk még szülőkkel, akik évek hosszú során át nem jönnek el egyetlenegy szülői értekezletre sem? Igen, találkozunk. Akad még az Iskola és a szülői ház közötti együttműködésben formalizmus és probiémátlanság? Igen, nem is kevés. Ezért szükséges felszínen tartanunk a két döntő nevelői tényező együttműködésének kérdését. Sokan egyre erőteljesebben sürgetik a szülők és iskolabarátok szövetNana Adaku, Akwasln fejedelme, uralkodásának huszadik évfordulóját ünnepelte. Nkwabl fővárosát elözönlötte a városok és falvak népe. Már beérett a kakaóbab és bőségesen volt pénze mindenkinek. A földművesek kedvük szerint költekezhettek. A rég nem látott barátok most felkeresték egymást. Ajándékokkal megrakodva állítottak be, emlegették a régi sZép napokat, és mielőtt eltávoztak volna, a háziakkal együtt elfogyasztották az ajándékba hozott italokat. Senki sem aggodalmaskodott, mindnyájuk szívét boldogság töltötte el. Kevesen hordtak európai öltözetet, legtöbbjükön az Aranypart hagyományos viselete volt. A férfiak lábán tokataszandál, testükét gazdag és színes bársonykelme és kézzel szőtt kenteszövet borította. Az asszonyok arany fülbevalója, lánca és karkötője ragyogott a napfényben. Méltóság-, teljesen hordták díszes népi öltözetüket. A fejedelmi udvar dobjain a dicső énekek ritmusa pergett. Délután négyre járt az idő és siettek a közös kertbe. Ott tartották az ünnepélyt. Az utakat pálmalevelek díszítették. A fejedelem gyaloghintójában érkezett. Vidám színű ernyőt feszítettek föléje, fején aranykorona nyugodott, mentéjét kicsiny aranygombok díszítették, mellét aranyláncok övezték. Csuklótól könyökig arany karkötőK taKartaK a karját. Jobb kezében feldíszített elefántfarkat tartott, azzal integetett lelkes, éljenző népének. Előtte 21t aprőüja, a fejedelmi hatalom jelvényeivel kezében. Nana Adaku után a hadsereg parancsnoka, az ország második méltósága következett. Zöld és bíborpiros bársony öltözetben pompázott. Fejét * Dove-Danquah Mabel ghanai irőnö az első afrikai asszony, akit országgyűlési képviselőnek választottak. Evekig egy accrai újságnak volt a szerkesztője. Főként humoros, szatirikus írásai népszerűek. aranypántokkal díszített szalag borította. Nyomukban jött a többi főnök színes ünnepi ernyők alatt. Hosszúra nyúlt a menet. A tömeg minden gyaloghintó érkezését megéljenezte és a dobokon tovább pergett az ünnepélyes örömének. A fejedelem elfoglal iá helyét az emelvényen a vének között. Az angol kapitány, a körzeti biztos a fejedelem mellett ült. Sasa, az udvari bolond, mulatságos volt bohőcnadrágjában és majombőrből készült sapkájában. Fintorgott és bandzsított a fejedelemre, és ugrált, mint egy akrobata. De Nana Adaku nem nevethetett: egy nagy főnöknek a nyilvánosság előtt meg kell őriznie méltóságát. Az ünnepélyesen feldíszített kert fényűző pompa színhelye volt. A főnökök kíséretükkel a szivárvány minden színében játszó ünnepi ernyő alatt, alacsony ősi székeken ültek. Az aranypálcák, a hatalom jelképel ragyogtak a napfényben. Az asszonyok trópusi pillangóként kecsesen, bájosan libegtek sokszínű selyembrokát kendőikben, kente- és bársonyruháikban, és fekete fényes hajkoszorújukat aranycsatok és hajtűk tartották. A fiatal fériak díszes öltönye lobogott a szélben, fonott arany fejékjük csillogott-ragyogott a napban. Fontoskodva vonultak végig a kerten. Peregtek a dobok. Az asszonyok az évforduló tiszteletére az ősi adowatáncot mutatják be. A díszes tökedényeken verik az ütemet. Néhányat előre, majd lassan oldalt lépnek, és csak a vállukat himbálják. Az egyik táncosnő különösen szépen táncol zöld, kék és piros kentéjében, az erdei tündérek egyszerű, bájos kecsességével mozog. A fejedelem elbűvölten figyeli, és egy marék ezüstpénzt szór a táncolók közé. A szép assszony csak mosolyog, nem törődik a hulló, csilingelő érmekkel és táncol. Min denki kapkod, fut a pénz után, csak a fiatal táncosnő libeg tovább zavartalanul. A fejedelem bizalmas emberét kérdezi: — Ki ez a szépség? — Sajnos, nem ismeremi — hangzik a válasz. — El akarom venni feleségül. Nana Adaku ötvenöt éves volt, és már negyven feleséggel rendelkezett, mégis egy szép nő ugyanolyan lelkesedéssel töltötte el, mint más halandót, akit csupán egy oldalbordával áldott vagy átkozott meg a sorsa. A vágy hevesen égett szívében. Már nagyon unta mind a negyven feleségét. Az utóbbi időben össze Is keverte őket, és még a nevükre sem emlékezett. A legifjabb feleségét is megríkatta nemrégiben, mert Ódának szólította, holott a legöregebb és legcsúnyább asszonyát hívták úgy. „Ez a táncosnő más, mint a többi!" — gondolta magában. — Örömet hoz majd palotámba." Bizalmas emberéhez fordult megint: — Száz arany menyasszonypénzt fizetek érte! — De lehet, hogy már férjnél van, uram. — Mindent megadok a férjének érte, amit csak kíván! Az udvaronc Ismerte fejedelmét: amikor egy nő felkeltette érdeklődését, nem Ismert akadályt. — Kérj ötven aranyat a klncstárostól, keresd meg az asszony szüleit, add ét nekik a pénzt. És amikor ma este palotámban megjelenik, én majd magam adom át nekik a másik ötven aranyat. Indulj, és tedd, amire kérlek! Nana Adaku a gyors tettek embere volt. Ogy cselekedett, mint a világ bármely férfija, amikor szívében láng gyúlt egy szép nő, egy formás láb, ragyogó szép szem hatására. Sok A Dosztojevszkij sori Művészház előcsarnokában India sárga-fehérzöld zászlócskáját tűzték a csehszlovák lobogó mellé. Chittapraszád bengállai festő és grafikus fekete-fehér alkotásainak kiállítása augusztus 15én, India függetlenségének 16. évfordulóján nyílt meg s szeptember 8-án zárul. Távoli világ tárul elénk, ahol évezredes, fejlett kultúráról beszélnek a művészeti emlékek, s az emberi kéz minden alkotása, amit a természet csodálatos szín- és formagazdagsággal vesz körül. Erre a különös szépségekben és értékekben tobzodó országra súlyos csapásként nehezedett az utolsó két évszázadban a gyarmati uralom. Népének politikai öntudatra ébredése törvényszerűen bekövetkezett és számukra ls elkezdődött az új, emberibb életet ígérő korszak. Chittaprasszád együtt él a külső világgal, s vallja, hogy Indiában a művész nem hallgathatja el soká erkölcsi és politikai véleményét. S útkeresésnek arra kell irányulnia, hogy olyan művészetet teremtsen, mely hazája népszerű nyelvén szóljon. Chittapraszád autodidakta, a rendszeres tanulásra nem volt módja. Ihletője India klasszikus művészete. A Tagore alapította santinlketánl iskola mestereitől, országa hagyományaiból és a nép művészetéből táplálkozik. Majd megismerkedik Goya politikai rajzaival, Kollwitz litográfiáival, a Távol-kelet fametszeteivel és a mexikói grafikával. Több mint 30 éves mikor egyéni hangjára talál. Az érdeklődése gócpontjában álló nép életét gondosan figyeli s problémáival azonosul. Fejlődésének a második világháború eseményei adtak új Irányt s határozták meg tartalmát. Az 1943-as szörnyű éhínség, — a háború s a fekete piac tragikus következménye — mely egy éven belül három millió embert pusztít el férfi rabja a vá gyainak. Az okos férfiak mondanak néhány bókot, udvariaskodnak, de nagyon vigyáznak; nehogy komolyan belegabalyodjanak a dologba. Az asszonyok viszont a kérdést gyakorlatiasabban fogják fel: nem nagyon érdekli őket a férfi külső megjelenése, ha tele van a zsebe és biztos a jövedelme, hajlandók vállalni a házasság kockázatát. Persze akad olyan makacs, modern nő Is, különösen az utóbbi időben, aki a tökéletes szerelmet keresi, a jó jövedelem és más szükséges dolgokon kívül különben nem hajlandó vállalni a házasság bilincselt. Délután hatkor Nana Adaku már torkig volt az egész ünneplő közönséggel és örömmel szállt be gyaloghintójába. Lengtek az ünnepélyes ernyők és a főnökök Is elfoglalták hlntójukat. A tömeg vadul éljenzett, a dobok peregtek. Nemsokára mindent beborítottak az est árnyékai és az ünnepi kert pálmalugasai üresen tátongtak. A fejedelem napnyugta után fürdőt vett és átöltözött arany- és zöld brokát leplekbe. S miközben díszes magánlakosztályában a bársonypárnás heverőn feküdt, két szolga legyezte hatalmas strucctoll-legyezőkkel. Keze ügyébe tette az ötven aranyat tartalmazó erszényt. Tudta, hogy udvaronca ügyes és tapintatos ember és biztos volt abban, hogy ezen az estén olyan feleség érkezik a palotájába, aki ünneppé avatja trónra lépésének huszadik évfordulóját. Valószínűleg elszundikált, mert amikor felpillantott, fiatal nőt látott maga előtt térdelni. Felemelte és a heverőre, a bársonypárnákra ültette a fiatalasszonyt. — örömmel jöttél? — kérdezte tőle. — Boldog vagyok, hogy fejedelmem parancsát teljesíthetem. — Kedves tőled. Mi a neved? Bengáliában — ösztönzi tiltakozásra. Tolla s ceruzája fegyverré élesedik, és a sajtóban megjelenő, emberi szenvedést visszhangzó rajzaival érezteti a tömeghalál borzalmát. Linómetszetein rögzíti a politikai élet fordulatait, a sztrájkokat, s a tragédiáktól feszülő kornak hűséges krónikása. Fasisztaellenes rajzait falragaszait hálásan fogadja a nép és kiállítása anyagát egyik faluból a másikba viszik. Chittapraszád úgy érzi, hogy művész és alkotás még sohasem jutott közelebb a néphez, mint az övé. 1956-tól s később keltezett lapjain, a kifejező életképeken vastag körvonalak közé fogja a térbe logikusan beállított népi figurákat. A hatalmas ország életének sajátos ritmusa lüktet a gyermekét magához ölelő anya, a szeretetben összeforrt család, a zenélő, rajzoló kisfiúk, a táncoló lányok, a kígyóbűvölő, az akrobata, az álarcfaragó képén. A külvárosok, nyomortelepek, falusi kunyhók mozaikja, a teltszlrmú virágok, az ekzótlkus állatok is hazája légkörét lehelik. Legterjedelmesebb sorozata India történetének képzőművészeti átírása, az ősidőktől a máig fog terjedni. A nálunk kiállított lapok meggyőzően tanúsítják, hogy hazájának hajdan boldog egyszerűségben élő népét, hogyan nyomorította meg az angol gyarmaturalom. A megaláztatások esztendeje, után 1857-ben végre lázadás robban ki. Dokumentáló erővel ntal a munkás- és parasztmozgalmakra, Mahatma Gandhi hősi magatartására, a bombayi tengerészek lázadására, melyek azt eredményezik, hogy az új India népe Ismét otthon van a maga hazájában. Chittapraszád tartalmi erényekben gazdag lapjai a diadalmasan felvonuló tömeg lépéseinek dobbanását, felszabadult mozdulataik ritmusát éreztetik valünk. BARKANY JENÖNÉ — Effuának hívnak, uram és parancsolóm. — Effua szép név és te ls szép vagy. Vedd ezt az erszényt, ötven arany van benne, ezt neked adom. Elveszlek feleségül. — Odaadom a pénzt anyámnak, — szólt az okos asszony. — Kint várakozik a folyosón. Kimehetek hozzá? A fejedelem intett, beleegyezése jeléül. Effua visszatért. — Uram, anyám és rokonaim szeretnék megköszönni az irántuk tanúsított nagylelkűséget. — Nincs erre semmi szükség, szépségem — szólt a fejedelem, az aszszony nyakán függő elefántcsont nyakékkel játszadozva. — Rokonaim azt hiszik, hogy uram valami különleges báját fedezett fel bennem! — mosolygott Effua szemérmetesen a fejedelemre. — De kedvesem, te nagyon bá^os vagyi Hát nincs szemük? — De hiszen, uram, én magam sem értem a történteket. — Nem is értheted, mert szerény vagy. De nézd meg magad amott a talpig tükörben! A fiatalasszony hamiskásan mosolygott, a tükörhöz lépett é6 megnézte magát benne. Majd visszajött, leült a heverőre és Adaku melliw hajtotta fejét. — Nagyon kedves nekem a szépséged, Effua! — szólalt meg újra a fejedelem és gyengéden megsimogatta az asszony művészien befont fényes fekete haját — De, uram, én eddig ls Ilyen voltam. — Lehet, kedvesem, de én ma láttalak először. — Először, uram? — Ogy bizony, — Hét elfelejtette, uram a múltat? — Milyen múltat, szerelmem? — Hát azt, hogy ötven aranyat fizetett értem... két esatendővel ezelőtt... amikor feleségül vett engem. Fordította: Karig Sára Í4B3. augusztus 22. W Oj SZŐ 5