Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-20 / 229. szám, kedd

Ö. ömök és gondok egy iskola körül SZINTE FURCSA egy iskolát mozgalmas élet, zsivaj nélkül elképzelni. Hát még szemtől szembe állni vele, méghozzá egy olyan korszerű iskolával, mint amilyen a bodrogszerdahelyi. De hát utóvégre nyári szünet van, így akarva-akaratlanul kezdünk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Itt bizony egy árva lelket sem találunk, az ember dolgavégezetlenül továbbállhat. Ám az épület, amelyről olyan sokat hallottunk, s amely már olyan sok gondot és örömöt okozott a falu aprajának-nagyjának, amely ennyire szembeötlően szép, nem enged egykönnyen elfutni innen. — Legalább körülnézünk — ezzel a szándékkal térünk be az udvarba. A három oldalról körülkerített térségnek alig egyharmadát foglalja el a két iskola, mögöttük a terület nagyobb részén felszántva pihen a föld, jobbra a rekkenő hőséget meghazudtoló élénk színekkel pompázik az iskola „tangazdasága". Igaz, hogy közelről és alaposabb körültekintés után már nem annyira elragadtató a távolról szemet gyönyörködtető színpompa és üdeség, mert; az öklömnyire nőtt paprikák, a pulykaorr, a pirosló paradicsom, a rózsaoltványok, a sápadt káposzták, a szőlő és a gyümölcsfák iskolázása, a muskátli, a sárgarépa — szóval a szebbnél szebb virágok, a hasznos zöldségek és ültetvények egymásmellettlsége — a színeket és a fajtákat tekintve —< egyenesen egy kis Bábel. wwwAwww^wwyvww^w SZEMLÉLŐDÉS KÖZBEN azt veszszük észre, hogy egy 12 év körüli cigányképű lányka figyel bennünket. Ott ül az iskolaépület hűvösében, kezében feketefedelű füzet és ceruza. Felénk les és közben jegyezget valamit. Ballagunk felé, intünk, hogy ő is jöjjön közelebb. Jön, földre szegezett tekintettel, csendesen. Köszön. — Te meg mit jegyezgetsz abba a fekete könyvbe? — kérdezzük. i— Mindent, amit észreveszek. — És most mit vettél észre? — Hát hogy maguk Itt vannak. S ha most leszakítanák egy virágot, vagy egy paprikát? — Beírnám. Mert mi mindent bejegyzünk, még azt is, ha egy tő virág vagy uborka kiszárad. — Állandóan ezt csinálod? — Nem. Öntözni meg gyomlálni ls kell. — Nem nehéz itt a munka?. — Én csak ma vagyok szolgálatos, holnap már más lesz. — Mi a neved? * — Szatmáry ... Keresztnevét nem értjük, zavarát látva nem is kérdezzük, másra tereljük a szót. — örülsz az új Iskolának? Meg a kertnek? — Igen, Különösen az iskola tetszik. Kívülről nagyon szép. — Hogy-hogy? Papucsával a földet rugdalja. Várni kell a válaszra. — Sok benne a hiba. Hogy mi, azt már harapófogóval se tudnánk belőle kiszedni. Hallgatása mintha azt mondaná — az már nem az én dolgom. Szerencséjére vagy szerencsénkre a kihaltnak hitt épületből négy férfi sietve közeledik felénk. — Már azt hittük — kezdi a magas, szőke fiatalember —, hogy ma sem jönnek. — Hiszen nem is Ígértük. — De igen — mondják kissé bizonytalanul —, a kerületi és a járási építővállalat mára ígérte... — Az már más. Bemutatkozunk. — ÍGY MÉG JOBB — derül fel Benedek Gyula HNB-tltkár arca. Igen elkelne egy cikk erről az iskolahistőriáról. Egymásra néznek, s a mondanivalótól terhes „zsilipek" lassan felengednek. ömlik a szó. „Nagyon nehéz helyzetben voltunk. Ebben a legnagyobb bodrogközi faluban három helyen folyt a tanítás. Olyan helyiségekben, melyeket a mai A revúcai Tatralan-Uzem munkásszállójában túlnyomó részt nők laknak, mivel az üzemben is ők vannak többségben. A második otthonukkal elégedettek, mert minden kényelmet megtalálnak benne. Felvételünkön: Vierka Adamőiková moziba készül, amit gondos ruhavasalás elűz meg. [njj MARIÁNSKÉ LÁZNEBAN vasárnap a városi szimfonikus zenekar hangversenyével megkezdődtek a Chopinnapok. A NOVÉ MÉSTO NA MORAVÉ-I sportfelszerelési üzemben 70 ezer pár sí készül az idén. A sík egy részét exportálják, főként északi államokba. Ezenkívül megkezdik fém- és üveglapból készült sík sorozatgyártását. követelményekhez viszonyítva a legjobb akarattal se nevezhettünk megfelelő iskolának. Ma már elképzelhetetlen az a lótás-futás, ami akkor volt — a tanítónak gyakran kevés volt az őraközi szünet arra, hogy az eléggé távol esö másik iskolába átfusson, a következő órájára. A gyerekek Is gyakran óraközben cseréltek helyet, mert egyik helyen a zene, másikon a torna, a harmadikon a rajz tanításához szükséges felszerelések hiányoztak". — Nagyon kellett az új iskola — mondja Kovács Dániel Igazgató. — Kellett, csak nem egészen így képzeltük el — ezt Benedek Gyula titkár mondja. Ojra a részletekre terelődik a szó. Arra, hogy már a tervezés idején 23tantermes iskolára lett volna szükség. A jóváhagyott terv azonban csak 17 tanteremről beszélt. — Bele kell kezdeni — Így látták jónak a faluból, így látta Vaskó László, az építkezés egyik vezetője is. Csaknem határidőre, ez év januárjára át is adták az iskolát rendeltetésének MEGKÖNNYEBBÜLTEN lélegeztek fel az anyák, s a gyerekek. Az a 89 asszony, aki a befejező munkálatoknál áldozatkészen segített, talán el is felejtette, hogy az ő segítségüket tulajdonképpen meg sem köszönték. Kása Ilona, Vaskó Kató meg a többi lány és asszony nem sajnálta a fáradságot, nem kímélte Idejét és erejét. Még a 70 éves, nyugdíjas Popovics Feri bácsi is ott tett-vett az Iskola körül. Pedig ő már csak messziről nézegeti a falu díszére váló iskolát. önzetlenül segítettek akkor is, amikor az említett kert, a tangazdaság gondolata felvetődött. Hadd legyen a gyerekeknek, hadd tanuljanak ők már más körülmények között, mint régen. Igen ám. De az új Iskola a sok öröm mellett gondokat is szült. Egyik helyen a vakolat hullott, másutt a víz csurgott be, a vízvezeték sem működött kifogástalanul — de mit soroljam most a hibákat. Emiatt várták, illetve még várják az illetékeseket. Késve, de megérkeznek. Sok a huza-vona, pénzről kiadásról van szó.Az idő halad, az új Iskolai évben már nem volna szabad az említett és nem említett hibákkal küszködni. — Rajtunk ne múljék, ami a segítséget illeti, abban nem lesz hiány. Hiszen az asszonyok, Baloghné, Takácsné és még százan mások naponta megkérdezik, mikor segíthetnek az iskola rendbehozásánál —• így beszél Benedek titkár. A kerület és a járás képviselői is engednek. Ígérik, hogy augusztus 22-ig rendbehozzák a hibákat. EDDIG RENDBEN is lenne minden. Csak a kerületi és a járási építővállalat dolgozói is olyan Igyekezettel és áldozatkészséggel állják szavukat, mint a szerdahelyi asszonyok és lányok állták és remélhetőleg állják, amikor az Iskoláról volt és van szó. Haraszti Gyula A bányászsztrájkok a munkásosztály nagy iskolái voltak A bányászsztrájkoknak nagy jelentőségük volt a csehszlovákiai osztályharc egész fejlődése szempontjából. A CSKP először 1922-ben, a februári általános bányászsztrájk idején kísérelt meg egységfrontot szervezni a bérleszállítások ellen. Ekkor 135 ezer bányász sztrájkolt. A reformista szakszervezeti vezetők különféle sztrájktörő munkát végeztek, s a szénbárókkal olyan kompromisszumos megállapodást kötöttek, mely bércsökkentéssel végződött. Annak ellenére, hogy a harc sikeresnek Ígérkezett, a reformisták nagy nyomást gyakoroltak a bányászokra s megfenyegették őket, hogyha nem veszik fel a munkát, akkor beszüntetik a sztrájksegély kifizetését. A CSKP-nek akkoriban a szakszervezetekben még nem volt elég ereje ahhoz, hogy megakadályozza ezt a kártevő tevékenységet. 1923-ban már erősödött a burzsoázia nyomása. Március 8-án a parlamentben megszavazták az ún. „köztársaság védelmére" hozott törvényt, mellyel csak fokozták a dolgozók elleni terrort. Május elsején több mint 1 millió dolgozó vonult fel a kommunisták zászlaja alatt. A nehézségek és a hiányosságok ellenére a CSKP a köztársaság védelmére hozott törvény elleni harcban helyt állt és megakadályozta a burzsoázia, valamint a reformisták szándékát, hogy a kommunistákat elszigeteljék a széles tömegektől. A Svehla-kormánynak le kellett mondania ama szándékáról, hogy betiltsa a CSKP-t. A másik oldalon viszont a szociáldemokrata csökevények erősen fékezték a pártot, hogy kihasználja az összes lehetőségeket, megerősítse a szervezeteket és a védelemből támadásba menjen át. A burzsoázia támadása tovább folytatódott. Üjabb nagy bérharcok törtek ki Ostrava környékén. Itt a bányatulajdonosok 1923. júliusában újból 30 százalékkal akarták csökkenteni a béreket. A bérkorlátozással egyidejűleg a munkásokat a kizsákmányolás sok más formája is sújtotta, mint pl. a munkaidő meghosszabbítása, a munka ütemesebbé tétele, a kapitalista racionalizáció és férfiak helyettesítése a kisebb bérért dolgozó asszonyokkal.. A párt a többi ipari ágazat dolgozóival együtt széles körű agitációt fejtett ki az általános sztrájk védelmében. 1923. augusztus 20-án a köztársaság minden bányászkörzetében több mint 120 000 bányász szüntette be a munkát. A sztrájk az összes üzemekben teljes volt, a sztrájkvezetőség csak néhány munkás részére engedélyezte a munkát, akik a víz- és gépmunkákat végezték, hogy a bányákban különösebb károk és szerencsétlenségek ne történjenek. A szénhiány az összes iparágakban érezhető volt, de a tőkések azzal vigasztalódtak, hogy az Angliából behozott szén olcsó lesz. Több nagy üzem leállt és a szénhiányt a vasutakon, valamint a villanyművekben ls megérezték. Hét hétig állták keményen a bányászok a sarat, fegyelmezetten harcoltak és azzal a reménnyel, hogy ez egyszer nem fogják elárulni őket a reformista szakszervezeti vezetők. A központi sztrájkbizottságban azonban osak két kommunista volt a 9 bizottsági tag között, s így a munkásság egységes frontjának megteremtése sok nehézségbe ütközött. A bányabárók bányakörzetek szerint 10—12 százalékos bérredukciót értek el, míg eredetileg 30 százalékot akartak és 1924. május 31-ig megkötötték a kollektív szerződést. így a sárga szakszervezeti vezetők kapituláltak a tőkések előtt. A munkásság kezéből kicsavarták a fegyvert, és az ellenség megkezdhette az új előnyomulást. A bányászok mindenütt óriási felháborodással fogadták a sztrájk elárulását és sok helyütt elkergették a szociáldemokrata titkárokat. A sztrájk különben nagy károkat okozott mind a vállalkozóknak, mind az államnak. A 7 hét alatt 900 millió korona értékű szenet lehetett volna kibányászni. Az állam kárát 300 millió koronára becsülték. Maguk a bányászok is teljesen kimerültek, sok család éhezett. A reformisták és a burzsoá sajtó rágalmazás! hadjáratot indított a bányászok ellen. Azzal vádolta őket, hogy a sztrájkkal növelik a munkanélküliséget és elveszik a többi ipari ágazatban dolgozók kenyerét. A sztrájkok után újból megerősödött a kivándorlás. Évente sok ezer olyan lakos vándorolt kl, akinek a burzsoá köztársaságban nem volt munkája és élelme. 1923 és 1927 között 155 789 személy vándorolt ki a köztársaságból, köztük rengeteg volt bányász. Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Államokban telepedtek le. A bányászsztrájk gyönyörű példát szolgáltatott Csehszlovákia egész munkásosztálya számára. Üj reméSTEFÁNIA PARTOSOVA: Csillag d csillagok között Nem voltak Daidaloszaik az asszonyoknak. Csak felszínes napok láncairól filmokon repültek a csillagokhoz. Az anyák olyan ifjakat szültek, akiknek boltozatos homlokán nap ragyogott, az asszonyok Ikaroszokat tápláltak és a vágyak törékeny anyagából a szív pörölyével kovácsolták szárnyukat, hímzett pólyakötővel béklyózott szárnyukat a határtalan hétköznapiság falafn megtépázott szárnyukat a végtére ls mikroszkopikus világmindenségben. burgonyaföld és konyha nyomasztó kétpartiságában, a templom hajója és pislogó gyárak aranyló félhomályban. Ám a pirkadás az Auróra világosságőban a forradalom légkörében a Kozsedubok repülőrajával az ő szárnyuk is megizmosodott messzeségek rajtjaira, évek útjaira, biztonságos célbarepülésre eldugott, sötét pólusokról az egyenlőség egyenlítőjére. O, asszony, csillag a férfiak egén! Akárhol hársak folyosóiban, folyamok tükröztető felszíne mellett ölelésekkel körülfont szerelmesek egymás szeme bogarában keresik a napot június égboltja alatt a csillagos ég alatt acél bölcsőben fekete szemű újszülött űrhajós ring. A világegyetem lelátójáról minden képernyőre, minden otthonba örömben körözött kedves mosolyt oszt a szárnyas leány. Világít a béke hangja magasság csattanójából fiatal hang szóródik a földgömb fülébe. Nem angyal repül fölöttünk, alattunk. Minden kontinensnek zöld olajággal élő, földi asszony integet. Vidámpiros szalaggal befonja a kék világot, izzó tűzgyűrűvel eljegyzi az éggel minden köriilrepüléssel ujabb drágakövet illeszt az emberi erő és dicsőség koronájába. Állócsillagok; bolygók, üstökösök! Cj társatok Valentyina, a bátor elődök szikrázó csillagcsoportjában elszántságot sugárzó új csillag, a legtündöklőbb — VALENTYINA, ötágú csillaggal mélyen a szivében, glóriás sisakkal a fején és a béke galambjával kebelén. SÍPOS GYÖZÖ fordítása nyeket ébresztett a munkástömegekben és megmutatta valamennyi munkásnak, ha egyesülnek, elég erejük lesz arra, hogy a kapitalista támadással szemben eredményesen harcolja nak. A rokonszenv, mellyel a dolgozó nép a bányászok sztrájkját kísér te, világosan beszélt arról, hogy a bányászsztrájk egyszer majd megnyitja az osztályfront minden szakaszán a tömegsztrájkok távlatait. A kommunisták leleplezték a tömegek előtt a reformista vezetők különféle manővereit. A párt megmutatta a bányásztömegeknek, hogy ő a munkásérdekek egyetlen szószólója, és mindent megtesz védelmükre. • A bányászsztrájk tapasztalatai arra tanítottak, hogyan lehet összekapcsolni a munkásság gazdasági harcait a proletariátus politikai harcával az eleinyomás és kizsákmányolás jellen. Később a bányászsztrájk tapasztalatalt érvényesítették az 1929—1932-es sztrájkok idején is, amikor a vörös szakszervezetek is sokkal aktívabbak és harcképesebbek voltak. Olyan feladatok elé állították őket, hogy minden iparágban erősítsék előkészületeiket a gazdasági harcok megszervezésére. Az általános bányászsztrájk Csehszlovákiában olyan időben végződött, amikor más európai országokban jelentős forradalmi megmozdulások játszódtak le. 1923 szeptemberében tört ki Bulgáriában a kommunisták vezette fegyveres felkelés, októberben alakultak meg Szászországban és Thüringiában a munkáskormányok. E nehéz Időkben, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom több Irányú belső ós külső támadásoknak volt kitéve, az egyes kommunista pártokban már új funkcionárius-káderek dolgoztak, akik alaposan tanulmányozták Lenin tanait és a bolsevisták tapasztalatait. Grek Imre Üj nyaralóhely létesült Egy családban is nehéz mindenkinek a kedvére fizni, megelégedésére tenni. Mennyivel nehezebb a vendéglátóiparnak nyaralóhelyeken, népünnepélyeken a sok, különbüzi ízlésű vendéget ellátni, hogy azak elégedettek legyenek. A dunaszerdahelyi járásban — Eperjes mellett — nemrégiben nyaralóhelyet létesítettek. Már napjainkban is a vikendházak egész sora és sátortábor áll azok rendelkezésére, akik itt akarják eltölteni szabadságukat vagy a hétvégét. Ebben az évben már a Turista Irányítja Csallóköz rónáira a nyaralókat az ország különböző részéről. Ilyen körülmények között nincs könynyű feladata az éjt nappallá tévő vezetőnek, Nnrancsik Ferencnek és néhány munkatársának. Aki reális szemmel nézi az űj nyaralóhelyet, cs-k megelégedésének adhat kifejezést. Tisztáig szempontjából bármely fővárosi negyedosztályú vendéglővel versenyre kelhet. A kosztra se lehet panasz. Különféle halételeket, csirkepaprikást, rántott csirkét, kacsasültet és más ínyenc falatokat is rendelhet a vendég. A vezető nem ismer fáradságot, ha a vendég óhajt valamit. Bár önkiszolgálásra rendezték be, nagyon sok esetben személyesen szolgálják fel az ételt. Italokban Is bő a választék. A hazai borok mellett mindig kaphatók a jó minőségű magyar borok. Tömény italban szintén nagy a választék és sör is állandóan kapható. A jövő évben több mint 700 ezer koronás költséggel tovább építik a nyaralótelepet. Ha felépül az új konyha, éttem. akkor a „kényesek" Igényeit is jobban ki lehet majd elégíteni. Amig ezek az épületek elkészülnek, a Jednota járási vezetői elgondolkozhatnának, hogy helyes volna-e átadni a nyaralóházakat a rekreációs központnak. Addig is inkább ők szervezhetnék a járásból a nyaralókat, esetleg Bratislaváből is. TÖTH DEZSŰ 1963. augusztus 20. * ŰJ SZÖ 5