Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-16 / 194. szám, kedd

SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK N APU APJA Alapvető fontosságúak a műszaki feltételek Újvárott is gyökeret ver a milliárdos mozgalom ? Száztízezer hűtőszekrény gyártása nem csekély feladat. Még elkép­zelni is nehéz, mennyi töméntelen munkát, igyekezetet, gondot jelent egy gyárnak az ilyen feladat teljesítése. Hiszen mindenki tudja, hogy a korszerű jégszekrények bizony nem egyszerű berendezések, — alkat­részek százainak összeszerelését, kipróbálását, az új gépek elraktáro­zását és szállítását, munkaszervezési és anyagbeszerzési gondokat je­lent ennek a tervnek a teljesítése. Aztán — gondolják sokan a gyár­ban — még az olyan mozgalmakkal is háborgatnak bennünket, mint ez a nemrég kezdődő „milliárdos". Hát van erre idő, hogy ilyenekkel foglalkozzunk? mozgalom. Ha iparunk el tudja ké­szíteni a 110 ezer hűtőszekrényt eb­ben az évben, elmondhatjuk majd, hogy jól dolgoztunk. Ellenben, ha mondjuk csak 90 ezret gyártunk be­lőle, a versenyreferensek százszor is állíthatják, hogy az új munkamódsze­rek szerint dolgoztunk, a vállalatnál ezt senki sem hiszi el nekik. A mil­liárdos mozgalmát is valahogy Így kell majd értékelnünk és ma — a mozgalom kezdeténél értelmeznünk. A munka javítására mindig kell időt szakítani Az újvári hűtőszekrényszerelők leg­nagyobb részének a véleményét tük­rözi a fenti mondat. És ha a milliár­dos mozgalomról van szó, akkor is a munka szervezésének, az anyagellá­tásnak megjavítására gondolnak eb­ben az üzemben. A reális terv össze­állítása, mondják a munkások, töb­bet segít ezen az országon, a nép­gazdaságon, mint száz mondvacsinált T A B O R O RSZA'GA I BOl • KÉT BURGONYATERMÉS ÉVENTE A lengyelországi növénykutató intézetekben végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy néhány burgonyafajta évente kétszer te­remhet. A Wera és Svit burgo­nyafaját négy-öt nappal a szedés után újból elültethetik. Jól trá­gyázott és megfelelő nedvességű talajra van szükség. • AZ ELSŐ LENGYEL TRAN­ZISZTOROS TELEVÍZIÓ Lengyel szakemberek a befe­jező munkálatokat végzik az el­ső lengyel tranzisztoros televí­zión. A készülék 11 kanálisos lesz és súlya 50 százalékkal könnyebb, mint az általában használt televízoroké. További előnye, hogy kevés áramot fo­gyaszt. Az új televíziókészüléket a varsói intézet és a csehszlovák Popov Intézet együtt fogja gyár­tani. • 1800 LAKÁS ÉVENTE A Szovjetunió szállítja az első magyar építkezési kombinát be­rendezését, mely évente 1800 la­kást épít fel. Szovjet szakembe­rek vállalták, hogy a szükséges gépek többségét a jövő év végén szállítják. A kombinátot 1965 má­sodik felében helyezik üzembe. • HATALMAS FELSZÍNI BÁNYA A Kazah SZSZK nemzetgazdasá­gi tanácsa jóváhagyta az okibasz­tuki felszíni bánya építésének tervét, ahol évente 45 millió ton­na kőszenet fejtenek majd. Ebben a bányában a termelési önköltsé­gek rendkívül alacsonyak lesznek. A szén 150 méter vastag rétegek­ben taláilható és könnyen hozzá­férhető. Az olcsó okibasztuki sze­net nagy hőerőművekben használ­ják fel. A részlegek munkájának összhangja Az eddigi versenymódszereknél gyakran megtörtént, hogy amennyi­vel az egyik munkahelyen olcsóbbá tettük a munkát, a következő mun­kafolyamatnál ugyanannyit, vagy még többet elveszítettünk. Hogy történ­hetett meg ez? — kérdik talán a be nem avatottak. Egyszerűen azért, mert a versenymozgalmakat sokszor bizony formálisan fogtuk fel, azt gon­doltuk, ha például egy-két munkaüte­met csak úgy ok nélkül kihagyunk, ez nem fogja megbosszulni magát ké­sőbb sem. Jelenleg Is ilyen aránytalanságok hátráltatják a tervteljesltést. Néhány évvel ezelőtt a gyárban üzembe he­lyezték az új futószalagot, melynek használata valóban jelentősen emelte ls a munkatermelékenységet és az üzem teljesítményét. Igen ám, csak­hogy hamarosan kiderült, hogy a ter­vezők egy napon fontos dologról — a raktárterületek, a próbapadok és más — ajermelés emelésével össze­függő — létesítmények építéséről megfeledkeztek. Az új szalagokon na­ponta több mint 400 hűtőszekrényt szerelnek össze, de arra már nem igen akad hely, hogy ezeket a beren­dezéseket ki is próbálhassák. Így az­tán kényszermegoldásokra kénysze­rülnek, nem megfelelő mozgó próba­kocsikon végzik el a minőségi ellen­őrzést. Ez pedig nem öregbíti a gyár jó hírnevét. Egy hiányosság tucatnyit szül Az újvári hűtőszekrénykészltőÜ örömmel vállalják a milliárdos moz< galomba való bekapcsolódást, hiszen a jobb munka személyenként ls több' keresetet jelent nekik és a ma gyári munkásának már az se mindegy, mi­lyen mértékben segíti munkájával a társadalom fejlődését. A munkások azonban csak akkor tehetnek valamit a mozgalom sikeréért, ha a vezetők, a műszakiak megteremtik ehhez az előfeltételeket. Mint már az imént' is említettük, új próbaszalagra lenne szüksége a gyárnak, hogy a naponta elkészített hűtőszekrényeket rögtön ki ls próbálhassák, mert csak Így tud­ják folyamatosan teljesíteni a meg­rendeléseket. Az üzem vezetősége el­határozta, hogy az új próbaszalagot az egyik raktárhelyiségben szerelik majd fel. A szalag már el is készült, de most meg kitudódott, hogy ebben az esetben a raktárhiány okoz majd hasonló nehézségeket. Mert már ed­dig is a reklamációk jó részét éppen a hiányos raktározás okozta. Az át­szervezés tehát nem sokat segített Itt csak egy átfogó műszaki fejlesz­téssel és további raktárterületek hoz­záépítésével lehetne gyökeresen meg< oldani a kérdést. Mi lenne a legszebb hozzájárulás a milliárdhoz? A kérdésre kivétel nélkül minden munkahelyen ugyanolyan feleletet adnak: Ha teljesíteni tudjuk az ez év­ben kitűzött feladatokat. De ehhez nem elég csak egy-két részlegnek a tervteljesítése. Döntő győzelmet —« egész gyári méretekben — csak ak­kor aratunk, ha kiváló minőségben el­készítjük a 110 ezer hűtőszekrényt. Ha viszont ezt nem tudjuk teljesíteni, a versenyfelelősek milliós megtakarí­tást is kimutathatnak, akkor is csak mondvacsinált mozgalom lesz nálunk a milliárdért folytatott harc. Ennél a mozgalomnál tehát nem műhelyvt­szonylatban, hanem legalábbis válla­lati méretekben kell gondolkozni. (tmj Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÚJ SZÚ Bratislava, 1963. július 16. kedd © 30 fillér • XVI. évfolyam, 194. szám A Kralupy nad Vltavou-i Ruggyanta Gyár építésének első szakasza kere­tében e napokban kezdték meg különleges kemencék próbaüzemelteté­sét, amelyekben a legközelebbi napokban a butadién gyártását is meg­kezdik. Képünkön Milan Janda és Václav Kopecký fiatal karbantartók a polimerizáló csarnokban kicserélik az olajat az A—109 típusú készülék­ben. (B. Krejől — CTK felvétele) filillllllllllllllllllUllllilllllHIIIMIIIIIIinillllllllllllllllllltlIIIHIIIIIIIIillllllllIIIIII Moszkvában megkezdődött az eszmecsere az atomkísérletek betiltásáról Hruscsov elvtárs fogadta Harrimant és Hailshamot Moszkva (ČTK) — Közép-európai Idő szerint röviddel 13 óra után a moszkvai Kremlben megkezdődtek a tárgyalások az atomkísérletek^ be­szüntetéséről. Az eszmecserében a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői vesznek részt. A. Harriman amerikai és Hails­ham angol megbízott vasárnap érkeztek Moszkvába. Röviddel a megbeszé­lések előtt Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta A. Harrimant és lord Hailsham-ot. v Az amerikai fajüldözők garázdálkodása Tenesse és Georgia államokban New York (ČTKJ — Tennesse ame­rikai állam Humboldt városában a rendőrség vasárnap este harmincöt négert tartóztatott le, akiknek volt bátorságuk belépni a fehérek részé­re fenntartott parkba. Sajtóhírek szerint a rendőrség több letartóztatot­tat durván megkínzott. Georgia államban a rendőrség szintén terrorizálja a négereket. Ame­ricus városban 17 négert tartóztattak le amiatt, hogy megkíséreltek belép­ni a helyi színház épületébe. Atlan­tában a Ku-Klux-Klan rendkívüli gyű­lését keresztégetéssel fejezték be. A banditák közül természetesen egyet sem tartóztattak le; állítólag az égő kereszt nem jár tűzveszéllyel. i\IM BÁNTÁK MEG A KOMÁROM melletti Cserhát-pusz­ta alig 100 lakójával nem szerepel a térképen, s eddig még csak útjelző tábla sem árulta el, hogy az ország­útról letérő zötyögős mellékút végén, a messziről ligetnek tűnő fák sűrűje mit rejteget. Így a cserháti szövetkezet gyenge termelési eredményeiről a múltban az ország közvéleménye nem sokat tudott. Annál Inkább érezték szövet­kezetük bajait a valamikori szorgal­mas cserháti parasztok. A hibáknak, a bajoknak okozója úgy, mint sok más, gyenge gazdasági eredményeket el­érő szövetkezetben, itt is a rossz szervezés, a társadalmi tulajdonhoz való elégtelen viszony volt, amihez még hozzájárult az őrsújfalusi HNB mostoha gondoskodása. A cserháti ba­jokról jól tudtak az őrsújfalusiak, ahogy Cserhát-pusztán mondják, a „falusiak" is, akikhez Cserhát-puszta közigazgatásilag tartozik. Tudtak, de nem törődtek vele. Tavaly a XII. pártkongresszus előtti vitában őszintén szóltak egymáshoz a cserháti szövetkezeti parasztok. Fel­tették a kérdést: „Mehet ez így to­vább? Vagy feloszlatjuk a szövetkeze­tet és újból magángazdák leszünk?" A felelet: Nemi Nem! Nem! Felismer­ték, hogy az élet nem hátrafelé, ha­nem előre halad. A -járási pártbizottság segítségével megállapították, hogy a termelést át kell szervezni. Kevés a dolgozó? össz­pontosítani kell a,termelést, gépesí­teni a munkafolyamatokat. A négy éve vett új öntözőberendezést is üze­meltetni kell. A viták közepette új elnök is érkezett Cserhátra ölvecz­ky Ferenc elvtárs személyében. Rövid áttekintés után szintén helyeselte az orvoslást célzó javaslatokat és hoz­záfogott a szövetkezeti termelés sza­kosításának megszervezéséhez. Az azelőtt lemaradozó, utolsók közt döcögő cserháti szövetkezetben új élet kezdődött: Az őszi munkákat a komáromi járásban elsőnek a cser­háti szövetkezet fejezte bel Elvégez­ték a mélyszántást is. Annak ellené­re, hogy az 1962-es évzáró gyűlés nem állapított meg részesedést, a szövetkezet tagsága egyhangúlag el­fogadta az 1963. évi termelési tervet. ELKÉSZÜLTEK a tervek és még sincsenek készen. „Házassági hírek" keringenek. A két jelölt a Cserháti és az Őrsújfalusi szövetkezet. Ki lesz a vőlegény? Ha a falu tekintélyét vesszük, akkor örsújfalu, ha viszont a szövetkezet életképességét, akkor Cserhát-puszta. Nagy kérdőjel, e „há­zasság" kérdése Cserháton. Magunk sem bírunk a munkával — mondják, s még a nyakunkba vegyünk egy rosszabb szövetkezetet is? Hiszen Cserhát-puszta Őrsújfalu nélkül meg­éli Viszont mi a helyzet? Az őrsújfa­lusi szövetkezetnek, mely egykor 1000 hektáron, s az utóbbi időben csak 190 hektáron gazdálkodott, nem volt mire alapoznia 1963-as termelési ter­vét. Ezért volt helyes a járási párt­bizottság javaslata, hogy tegyenek még egy próbát — két gyenge szövet­kezetből alakítsanak egy jót. Szegény volt a „lakodalom", gyen­ge volt a hozomány, de erős a pa­rasztbecsület. S a két szövetkezet kö­zös útra lépett. Hét vagon disznóhús­sal, hét vagon marhahússal, 105 ezer tojással, 40 mázsa barom­fihússal és egyéb tervvel indították el az 1963-as gazdasági évet a 665 hektáron egyesített Cserháti Egységes Földművesszövetkezetben. Nézzük meg az Idei első negyed­évet. A szövetkezet a tervet minden pontban 100 százalékra teljesítette. Marhahúsból 45 mázsával, tojásból 19 ezer darabbal túl is lépte a felvásár­lási- tervet! Hogyan vált ez lehetővé? Ügy, hogy még azok is hozzáláttak a közös munkához, akik eddig csak a legszükségesebbet végezték a szö­vetkezetben, sőt új családok is költöz­tek ebbe a volt gyenge szövetkezet­be! Meg kell mondani, hogy jó a munkafegyelem. A komplexbrigád se­gítségével a komáromi járásban a cserháti szövetkezet az elsők között vetette el a tavaszi árpát 120 hektá­ron. A cukorrépa területét két hek­tárral bővítette. A kukoricából 160 hektár helyett 170 hektárt vetettek. Ebből 50 hektárt komplex gépesítés­sel akarnak megművelni. NAGY IPARKODÁSUKBAN nagyobb segítséget nyújthatna az őrsújfalusi Helyi Nemzeti Bizottság, pontosabban annak elnöke, aki a volt őrsújfalusi szövetkezet elnöke is volt, s aki áp­rilisban csak 10 (1) napot dolgozott le a szövetkezetben. Ez a „példamu­tatás" nem serkentheti a 76 éves Szá­raz Jóska, bácsit, a 75 éves Monoszlai Istvánt, a 73 éves Hanák Menyhértet, a 69 éves Alaszka Pétert, akik napon­ta dolgoznak még a szövetkezetben és még másokat, akik becsülettel tesznek eleget munkakötelességeik­nek. Jó érzés hallani a szomszédos álla­mai gazdaság vezetőitől: szép a cser­háti szövetkezet határa. Jó eredmé­nyei vannak a palántanevelésben, a dohánytermelési és a kertészeti rész­legen, 64 dkg-os a súlygyarapodás a sertéshizlaldában, a tízhetes csirkék elérik az 1,10 kg-ot. Az egyesítés után Ilyen szép ered­ményeket ér el a cserháti szövetke­zet. így kell ennek lennie, így akar­ja ezt a szövetkezet tagsága és ez az, amit kíván pártunk, népünk a szocia­lista mezőgazdaságtól! Ezek az ered­mények tették lehetővé a munkaegy­ség értékének emelését is. Ma a mun­kaegységre kifizetett előleg annyi, mint a tavalyi tervezettnek az egész értéke. A jobb eredményekhez hozzájárul­nak a szövetkezet védnökségi válla­latai is, a komáromi hajógyár Csik János elvtárs vezette részlegének dol­gozói, a Blabla Károly igazgató ve­zette Mezőgazdasági Technikum pe­dagógusai és hallgatói. A két szövetkezet egyesítése óta a szövetkezet Ifjúsága is másképpen látja helyzetét. Megalakították a CSISZ üzemi szervezetét és aktívan dolgoznak. A szövetkezeti klubban várja őket a televízió, a rádió, a le­mezjátszó és mintegy 600 kötetnyi könyv. Az állandóan javuló kereseti, művelődési és szórakozási lehetősé­gek következtében ragaszkodnak már a szövetkezetükhöz, szeretik és büsz­kék rá. IGY LETT az egyesítés után két gyengéből egy jó szövetkezet. TÖLGYESI ATTILA A komáromi járásban a Zelený Háj-i szövetkezetesek követés­re méltó példát mutatnak. Július 11-ig rendrakó aratógépekkel több mint 100 hektárról aratták le a gabonát, és 12 hektárról! betakarított rozsot csépeltek ki két kombájnnal. Eddig már kát és fél vagon gabonát szállí­tottak az ógyallai raktárba. A szal­mát még a mezőn préselik és ügy szállítják el, a földek így állandóan készeik a tarlóhántásra. Képünkön: Štefan Šalgo és Jozef Pastorek bálák­ba préselik a cséplés után a szalmát. Másik képünkön: a Viliam Kováč és Vendelín Záhorec vezette komplex­brigád tagjai a felvásárló szerv rak­tárába szállították az első gabonát. Emil Pčenák raktáros, mintát vesz a gabonából. (K. CIch — ČTK felvétele] /

Next

/
Thumbnails
Contents