Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-13 / 191. szám, szombat

| DÉL-AFRIKAI RIPORT \ Titokzatos repülőgép Az afrikaiak Golinak nevezik Johannesburgot. Az elnevezés az angol gold — arany szóból ered. Egyesek büszkén, mások félelemmel ejtik ki ezt a szót Az emberek ismerve a föld mélyének mérhetetlen kincseit és azt, hogy mennyi bajt okozott már az arany, gyakran mondogatják: „Az isten és az ördög Johannesburgban egymás mellett él." Régészeti ásatásokra emlékeztetnek azok a helyek — amerre elhaladtunk. Kísérőm, Peter, egy mukkot nem szólt, s érmem ls unszoltam beszélgetésre. Elnézegettem az aranysalakot, közben a múlton tűnődtem, amikor a mai Johannesburg helyén csak szegényes barakkok álltak. Ennek mindössze 75 éve. Azóta a fiatal amerikai iparközpontokhoz hasonló modern város épült Afrika mélyén. „Már vagy tíz km utat hagytunk magunk mögött — törte meg a hallgatást Peter, — az egész utat arany között tettük meg. Ott lent, fehérek és feketék vannak együtt, talán több a fekete, mint a fehér, de a föld alatt nincs apartheid". Tőlük balra terpeszkedett a City Deap Mine bánya, a világ legmélyebb — 3600 méter mély bányája. A bánya területén több mint 300 ezer afrikai munkás dolgozik, ezeknek harminc százaléka dél-afrikai állampolgár, a többi Swaziföldről, Basutóföldröl, Becsuánaföldröl, Nyaszaföldröl és a közeli Mocambique portugál gyarmatról Jött. Petertől megtudtam, hogy Mocambiqueről évente százezren vándorolnak be. Útitársaim beszéltek egy titokzatos repülőgépről, mely a nem kevésbé titokzatos Vinela Air Lines társaság tulajdona és személyzete „újoncokat" toboroz a dél-afrikai bányákba. Megtudtam, hogy a száraz fűtenger kellős közepén van egy rejtett repülőArany a pokolban tér, melyet petróleumlámpával világítanak meg és drótkerítéssel védenek a ragadpzóktól. A kontinens minden részéből tömegével szállítják a bennszülötteket Francistownba. A repülőtéren rögtön teherautókra rakják és Johannesburg peremvárosába szállítják őket. Tavaly hetvenezren tették meg ezt az utat. A dél-afrikai őslakók mind ritkábban vállalnak bányamunkát. Ezért külföldön toboroznak munkaerőt. Primitív, írástudatlan embereket „szerződtetnek", a gyakran a világtól legelszakadtabb törzsekből. Nevetségesen ámítják őket. Basutoföld vagy Becsuánaföld lakóit azzal szédítik, hogy a bányamunka az ember férfiasságának próbatétele. Lakást és tisztességes megélhetést ígérnek nekik, azt azonban elhallgatják, hogy Johannesburg közelében a „fekete városban", a rezervációs területekhez hasonló bennszülött telepen helyezik el őket. összezsúfoltan, szennyben élnek a szűk barakkokban. A megszédített afrikaiak úgy mennek a bányákba, mintha háborúba készülődnének. 170 ezer líra percenként — Afrikaiak nélkül csődöt mondana a gazdaság — Jelentette ki Peter. — Ezt éreztük is a legutóbbi sztrájk idején, amikor a bányákban napokig szünetelt a munka. Naponta egyre több munkaerőre van szükség, hogy életben maradjon az az 57 dél-afrikai bánya, amely évente mintegy 2 millió uncia aranyat ad. Megérkeztünk a helyszínre. Tőlünk balra meredezett az épülő felszíni bányarész váza. Peter elmondta, hogy a bányát három év múlva nyitják meg. — Egy 3800 méter mély új bánya feltárása legalább hat évig tart. A bányászok naponta hat méterrel jutnak mélyebbre s a költségek percenként ötezer Urát tesznek ki. (1000 líra = kb. 11,60 Kčs.J 1964-ben, ha majd elérik az aranyércet, megváltozik a helyzet: az aranykitermelés legalább 60 éven át percenként 170 ezer lírát fog Jövedelmezni ... Tudja, mennyi közetet kell felszínre hozni, hogy 30 grammot nyerjünk abból az átkozott fémből? Vagy egy tonnát — mutatott rá az embermagasságnyira tornyosuló zöldes kőpiramlsra. — A telér hamarabb kimerül, mint gondolnák. Szerencsére az urán feltámasztotta a holt tárnákat. ... 1945 augusztusát írták, az egész világot bejárta az atombomba híre. Az Egyesült Államok akkoriban nehéz körülmények között Katangából szerezte be uránszükségletét. Egyszer a Dél-afrikai Unió elnöke a következő tartalmú rejtjeles táviratot küldte Truman elnöknek: „Tudom, hogy nagy áldozatok árán találtak uránt a kongói erdőkben. Nálunk gazdagabb lelőhelyek vannak, melyeket az önök rendelkezésére bocsátunk." A műszerek lázba hozzák az amerikaiakat Egy hét múlva húsz amerikai mérnök érkezett rengeteg felszereléssel Johannesburgba. Megérkezésük után 24 óra múlva teljes felszereléssel, kígyómarás és malária elleni orvosságokkal, valamint két hónapi élelemmel ellátva máris indulni akartak. — Majd holnap — gyugtatgatta őket egy dél-afrikai tisztviselő. — De ezek nélkül — mutatott a sátrakra és egyéb kellékekre. — Csak a Geiger számlálócsövet hozzák magukkal. Az amerikaiak sejtelmes pillantást váltottak, de egy szót sem szóltak. Másnap reggel négy luxusautó áltt meg szállodájuk előtt. A geológusok elrobogtak a városból és n,egyven perc múlva elérték a bányát. — Hát az urán? — kérdezte az egyik amerikai mérnök. — Itt van — mutatott a tisztviselő a sárgászöld kupacra. Az amerikalak vezetője csak a fejét csóválta. — Mulatságos — dörmögte és társai felé fordulva megjegyezte: — Ügy látszik a hevesen tüzö afrikai nap meglágyította a jtckó agyát. Hosszas vita után az amerikaiak megvizsgálták a „csodaföldet". A Gelger-számlálőcső mutatója azonnal kilengett. A műszer rezgése lázba hozta a sóbálvánnyá meredt amerikai kutatókat. Ezen a napon az Egyesült Államok és Anglia elhatározta, hogy óriási tőkebefektetéseket eszközöl Dél-Afrikában. A pokol tornácán A Dél-Afrikai Köztársaságban jelenleg évente több mint hatezer tonna, uránércet fejtenek. Ez a mennyiség jóval meghaladja az Egyesült Államok szükségletét, s a dél-afrikai kormány engedélyt kapott, hogy uránfeleslegét eladhassa Japánnak. — Egy év múlva már szabadon fogunk kereskedni ezzel az „aranyhulladékkal" — újságolja Peter, — sa világpiaci árakat Illetően már most bárkivel konkurrálhatunk.

1 Mielőtt leszálltunk volna a bánya mélyére, az öltözőben megfelelő védőöltözetet és bányászfelszerelést kaptunk. 1408 méter után az volt az érzésünk, a levegő elégette tüdőnket. Itt, ebben a mélységben 400 fehér és 2500 afrikai dolgozik nyolcórás műszakokban. Nappal a fejtési munkálatok, a robbantások folynak, éjjel pedig felszállítják a kőzetet. Zúgott a fülem, amikor még lejjebb ereszkedtünk. — Legalább 50 törzshöz tartozó afrikai bennszülött dolgozik a bányában. Négy különbözö tájnyelven beszélnek — világosított fel Peter. LUIGI ROMERSA MONGÖLIAI RIPORT ] Sarin-Gol a nép büszkesége — 1949 előtt itt pusztaság volt. Egy jurtát sem lehetett látni — kezdte el beszélgetésünket Biamba, a darhani vasúti pártbizottság titkára. — Akkor kezdődött az élet, amikor megkezdtük a vasútt elágazás építését Darhantól Sarin-Golig. Darhan mongolul kovácsot jelent. Lehet, hogy valaha élt itt egy kovács, aki lovakat patkolt, de a mi „

darhanunk" a mongol népgazdaság kovácsa lesz. A kalapácsok ezreinek ütemében gyárak és üzemek születnek az egész országban. Darhan város első házának alapját az SZKP XXII. kongresszusának megnyitásakor raktuk le. Nagy nehezen találtam rá a házra, melyről Biamba beszélt. Közben összetévesztettem az új tlpusházakat és utcákat, melyek annyira hasonlítanak egymáshoz, mint tojás a tojáshoz. Grigorjj Nyesztyerovics Sramkov mérnöktől már hallottam egyet s mást arról, milyen nagy szerepet fog játszani a darhani ipari komplexum Mongólia iparosításában. Másfél ezer szovjet és kétezer mongol munkás és szakember építi a külszíni szénbányát, az erőművet, a Sarin-Golba vezető vasúti elágazást, a magasfeszültségű villanyvezetéket, a 30 ezernégyzetméter lakóterületű várost stb. Mongólia csehszlovák barátai egy cementgyár• a lengyelek pedig egy szilikát téglagyár építésében segítenek. Sramkovtól azt ls megtudtam, hogy az építők az Idén „frontális támadásba" lendültek. Ami eddig történt, az csak előkészület volt — lakóházakat, iskolát, gyermekotthonokat, fürdőt, kórházat építettek. Ennek eredményeiről saját szememmel Is meggyőződhettem. Ez még semmi — mosolygott Sramkov. — Nézzen el Sarin-Golba. Ott lát majd valamit, ott ugyanis csak tavaly májusban kezdődött meg az építkezés. .. . Ezüstszürke folyő választja el az épülő külszíni szénbányát a fiatal várostól. Katonaszázad — puska helyett lapáttal a vállán — büszkén vonul a város utcáin. Sarin-Golban a szovjet építők mellett mongol katonák — cirikek zászlóalja is dolgozik. Az egykori pásztorok kőművesekké, technikusokká, hegesztőkké képezik magukat. — Tavasszal jöttek — világosit fel Zsamjangarou kapitány. — Kezdetben sárkunyhókban laktak, a szovjet elvtársakkal együtt. A szovjet szakemberek esti tanfolyamokat rendeztek. Míg a város fejlődött, minden egyes cirik kitanult valamilyen mesterséget. Néhányan két három mesterséget ls ' el tudnak látni. A munkában megizmosodnak, megférfiasodnak a legények. Iparkodók, többnyire a ib-es, 41-es korosztálybeliek. Ellátogatunk a törzskarra. A kapitány újságolja, hogy a zászlóalj katonái elsők lettek a had

: sereg kulturális versenyén. Sokan oroszul ls megtanultak. — Oj épltö kádereket nevelünk. Kulturált, modern szakembereket! Beszédbe elegyedtem egy széles vállú, mosolygó cirikkel. Életrajza egyszerű. Bevonulásig juhokat legeltetett. Ámuldozott, amikor először látott tyúkot, repülni nem tudó szárnyast. Nem tudta, mit csinálnak az uborkával. Az egymás mellett sorakozó kőházakat mesebeli csodapalotáknak vélte. Leginkább a vásáron csodálkozott. Purev soha sem látott egyszerre ennyi embert. Isten háta mögötti ajmakban született, ott élt, amíg be nem hívták katonának. Példás katona lett, egyidejűleg villanyhegesztőnek ls kitanult. A többiekkel együtt építette az új várost. — A leszerelés után is itt maradok. Sarin-Gol — mindnyájunk büszkesége. Szeretjük és hozzá kötjük sorsunkat. Nem tudom, hogy leszek meg Kolja nélkül, ha majd hazatér MoszkváOa. Nagyon összebarátkoztunk. Sok mindenre megtanított. Nyílik az ajtó és egy kékszemű, Jó megtermett férfi lép be. Valamit kérdez mongolul, azután elégedetten távozik. Jurij Afanaszjevics Vacsugov volt, az építkezés főmérnöke. öt perc múlva már a dolgozószobájában ülünk. Jurij AfanaszJevics részt vett a Volga—Don csatorna építésében. — Régóta van Itt? — Az építkezés kezdetétől. Már az ötödik pár haltnacstzmát nyűvöm. Jó emberekkel jól megy a munka. Nagyon jól megértjük egymást a mongol elvtársakkal . .. Egyre határozottabban kidomborodnak az épülő Sarin-Gol körvonalai. Sarin-Gol — Purev, Vacsugov, Zsamjangarov és Kolja édes gyermeke, hős férfiak nagy barátságának szülöttje. A. TYER-GRIGORJAN BULGÁRIAI RIPORT A világ ranglistán a harmadik helyen Bulgáriában évszázadok óta termelik a dohányt, — vagy ahogy ők mondják, az arany leveleket. Dimitrov Dimov-érdekes regényt Irt a dohányról és a dohánytermelők életéről, munkájáról, A regényt meg is filmesítették, ez volt az első bolgár kétrészes film. Az orvosok figyelmeztetései és az egyre sűrűbben megjelenő dohányzás ellenes cikk dacára állandóan növekszik e szenvedély rabjainak száma. A keleti dohány nem terem meg mindenütt. Elsősorban őshazájában Törökországban, Görögországban, Jugoszláviában, á Szovjetunió déli részein, az ázsiai országokban és különösen Bulgáriában termelik. Bulgária a dohányklvitel tekintetében a világ harmadik legnagyobb állama. Tavaly 105 000 tonna keleti dohányt termeltek, ami csaknem kétszerese az 1961-es termésnek. Szemléletesen kifejezve Bulgáriában évente annyi dohánylevelet szárítanak, hogy százmilliárd cigarettát gyárthatnának belőlük. Ha ezt a mennyiséget egy nap alatt kellene elszívni, a föld valamennyi lakója 30 cigarettát füstölne el. Bulgária a dohányt feldolgozva vagy' leve'esen 21 országba szállítja. A legtöbb dohányt Csehszlovákia, a Szovjetunió, az NSZK, Lengyelország és az NDK vásárolja. A bolgár dohány kiváló minőségű, aromája kitűnő. Bulgáriának viszont aranyat ér a dohány, külföldről új üzemeket, gépeket, berendezéseket, vegyszereket és más fontos árut kap érte A bolgár aranyat nem bányákban fejtik, de termelésér „arany lewelek 66 hez mégis sok munkára, figyelemre és tudásra van szükIfjú dohánytermelők A dohánytermelés egynegyedét a fiatal komszomolisták vállalták. Fiatalos erőt hoztak magukkal a dohánytermelésbe. Tavaly a gépesítés segítségével átlagosan 1100 kg jó minőségű keleti dohányt termeltek egy hektáron. Magda Kondová és Goce Gyelcsejev komszomollsták a legjobb termelők, átlag 1800 kg dohánylevelet értek el hektáronként. Néhány éve még álmodni sem mertek ilyen eredményről. — Higyjék el — mondja mosolyogva Magda Kondová — nincs ebben semmi boszorkányság. Mi a tudományban hiszünk és nagyon sokat tanulunk. Aprólékosan megismerkedtünk a dohány biológiai tulajdonságaival és megtanultuk kihasználni az agrotechnikai vívmányait. Már elmúlt az az idő, amikor a faluban nagy tisztelettel néztek arra a gazdára, aki meg tudta határozni a dohánymag vetésének legmegfelelőbb idejét. Éde'sanyám mesélte, hogy az ilyen „szakértő" gazdák sokáig néztek az égre, miközben értelmetlen szavakat mormoltak, s miután összecsődült a csodálkozó nép, odavetették, hogy holdtölte után hajnalban egy zivatar után van a legjobb vetési Idő. Ma m$r tudjuk, hogy az Ilyen megállapítás • babona volt, vagy pedig megfigyeléseken alapuló tapasztalat. Mi már nem mormolunk érthetetlen szavakat, az Iskolában megtanultuk mindazt, amire egy jó dohánytermelőnek szüksége van. Nem volt könnyű mindezt elsajátítani. Vegytanból például alig tudtunk valamit, pedig a dohánynál nagyon fontos szerepet játszik ez a tudományág. A dohány szárítása és erjesztése tudást igényel. Több évig tartott, míg mindezt elsajátítottuk. Ennek ellenére a tanfolyam résztvevőinek többsége befejezte a tanulmányait és ma a szövetkezet legjobb dolgozói közé tartoznak. Míg a dohány a gyárba kerül Amikor a komszomolisták fürge kezét figyeltem, ahogy minden egyes dohánylevelet egy hosszú zsinórra fűznek, az jutott eszembe, vajon dohányoznak-e ezek a fiatalok. Meglepő választ kaptam: A lányok közül senki sem cigarettázik, a fiúkból ls csak néhányan. Goce Gyelcsev azzal magyarázta ezt, hogy jóformán egész éven keresztül dohánnyal dolgoznak és anynyi dohányillatot szívnak, hogy nem is kell cigarettázniuk. A legszebb munka természetesen a termés betakarítása. Július elején, gyakran már júniusban kezdik a szüretelést. Ilyenkor már kora hajnalban megélénkülnek a falvak utcái. Vidám fiatalok indulnak a dohányföldekre, utánuk nagy kosarakkal megrakott szekerek. De nemcsak a fiatalok igyekeznek a földekre, a gyerekek és az öregek is segítségükre sietnek. A dohánytermelő vidék falvai hosszú heteken keresztül a dohányszedés jegyében élnek. Mire a napnak ereje lesz, megtelnek a kosarak , és a szedők visszatérnek a falvakba. Ügyes kezek zsinórra fűzik a dohányleveleket és a falvak ebben az Időben mesebbeli erdőre emlékeztetnek. Mindenütt, ahová csak nézünk, dohány látható. Szárító kerekeken, az épületek falához, kerítésekhez, oszlopokhoz támasztják. A házak szinte eltűnnek, csak a dohányfüzérek látszanak. A munka csak akkor ér véget, amikor a dohány megszárad, megfelelő színt kap és a dohányraktárba szállítják. A dohányt nem takarítják be egyszerre, mint a búzát. A levelek csak fokozatosan érnek be, mindig csak az éretteket törik le. Ez előnyös ls, mert ha egyszerre érne be, nem érkeznék időben leszedni. Csehszlovák gépek a dohánygyárakban A kitűnő illatú, finomra vágott dohányt, melyben nem található a dohányosokat bosszantó levélkocsány ládákban teherautókra rakják, s gyárakba szállítják, ahol megkapja végleges alakját, Illatos cigaretta lesz belőle. Bulgáriában három cigarettagyár van. Mi a Sztara Zagora-i Trakija gyárba látogattunk el. Kívülről az épület nem árul el semmit, pedig naponta 800 ember dolgozik benne. Többségük nő. A gyár a város kellős közeSZÁR1TJÄK A ZAMATOS BULGÁR DOHÁNYT pén van, de sekinek sincs útjában. Közelében nincs zaj, nem szennyezi a levegőt. Kellemes dohányillat száll a környéken. Az üzem nem nagy, de gyártmányai kiváló minőségűek. Az első emeleten raktározzák a finomra vágott dohányt. Juraj Antonov, az üzem igazgatója nagyon szívélyesen fogad. Többször járt Csehszlovákiában és dicséri a csehszlovák gépeket, melyek gyárukban már öt év óta zavarmentesen dolgoznak. A második emeleten csomagolják a kész cigarettákat. A legfelső emeleten dolgoznak a csehszlovák gépek. A gép egyik végén a munkásnő nagy ládákból a gépbe szórja a dohányt, ezután már csak egy nagyon hosszú cigarettát láthatunk, mely megállás nélkül egy vágóberendezéshez fut, ahol megfelelő nagyságra darabolják. A gép másik végén egy munkásnő már a kész cigarettákat szedi ki. Ebben az üzemben gyártják a legjobb bolgár cigarettát, a Napot. A termelés egyharmadát a Szovjetunióba, Lengyelországba, NDK-ba és hazánkba szállítják. Hagy mennyit gyártanak éventCT azt elárulja az is, hogy egy év alatt 125 tonna cigarettapapírt használnak fel. A Nap cigarettát 18 fajta keleti dohány keverékéből készítik. A gépesítés napirenden Ilyen a fiatal dohánytermelők élete. Az 1932-es év, amikor a munkások a Tonga (a nyers dohány gyors csomagolási módszere) ellen sztrájkoltak, már a múlté. Ma az egyre jobban fejlődő dohányipar ezer .és ezer munkást tudna még alkalmazni. Nemcsak itt, de a többi iparágban, a mezőgazdaságban is emberhiány mutatkozik. Ezt a hiányt csak új, nagy teljesítményű gépek pótolhatják. A dohányiparban is gépek végzik már el a munka zömét. ÜJ emberek, új technika — ez a jelszó a Bolgár Népköztársaságban is. LUBOMlR HÄJEK Ü] SZÖ 4 * 1983, jújius 13.