Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-02 / 180. szám, kedd

JOBBAN Rossz minőség — milliós károk • 20 millió korona kártérítés a rossz csomagolás következtében • Alaposabb műszaki és minőségi ellenőrzést! A hatékony termelésre való törekvést a legtalálóbban a „Többet, jobban és olcsóbban" jelszó fejezi ki. Sajnos az utóbbi években e jelszó megvalósítása a népgazdaság legtöbb ágazatában sok kivánni valót hagyott maga után. Nézzük csak meg közelebbről a jobban szócska sorsát a termelésben. A CSKP KB májusi ülésén egyebek között arról is beszéltek, hogy 1962ben külföldi vevőinknek árengedmények, javítások címén kereskedelmi paritásban közel 28 millió koronát fizettünk ki. A népgazdaságot annyi veszteség érte, amennyiért 9000 tonna húst vagy 22 000 tonna déligyümölcsöt hozhattunk volna be. Kívülílló személy ezt az isszeget soknak arthatja. A beavaott viszont, aki udja, hogy a múlt Sv folyamán 16,3 milliárd korona értékű árut exportáltunk, az ellenkezőjét állíthatja. Az igazság, hogy a veszteség valóban nagy, mert nem csupán a pénzben kifejezhető értékről, hanem sok esetben — főleg a gépipari minisztériumok gyártmányait illetően — állandóan megismétlődő reklamációkról van szó. Exportunkban a gépipari termékek vannak túlsúlyban, érthető tehát, ha a reklamációk többsége is a gépipari termékekre vonatkozik. A reklamációk aránya azonban magasan felülmúlja a gépipari cikkeknek kivitelünkben megillető részét. 11,6 millió korona esik az Általános Gépipari Minisztérium, 3,6 millió a Nehézgépipari Minisztérium vállalataira, ami a reklamációk értékének több mint a fele. A múltban leggyakrabban reklamált árucikkek a prágai Chirana, a boleslavi gépkocsiüzem, a libereci textilgépgyár, a pferovi gépgyár, a komáromi hajógyár készítményei. Ezzel szemben igen jó eredményeket mutatnak fel például a prágai és pardubicei Tesla; a Považská Bystrica-! Gépgyár a galántai Agrostroj, a prágai hajógyár, a prágai Tatra, a britislavai Kablo stb. A hibák többsége annyira nyilvánvaló, hogy akaratlanul felvetődik a kérdés: mit csinál az üzemi ellenőrzés? Hogyan engedheti át a hibás árut? Még olyan cikkekre Is érkeznek reklamációk, amelyeket évek óta nagy sorozatokban gyártunk, vagy gyártásában hagyományosan nagyhatalomnak számítunk (üveg). Gyakran kifogásoljál; a rossz csomagolást. Az állami biztosító csak tavaly kereskedelmi paritásban 20 millió korona kártérítést fizetett ki a külföldi biztosítóknak a rossz csomagolás következtében megsérült áruért. Természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy csupa hibás árut szállítunk külföldre. Az exportcikkek oroszlánrésze állja a sarat a nehéz külföldi konkurrenciában. De nem szabad izem elől tévesztenünk, hogy a piacoKért folytatott kereskedelmi harcban erős ellenfelekkel állunk szemben, különösen az Európai Gazdasági Közösségbe tömörült tckésállamok részéről. Ilyen körülmények között minden sikertelenség hatványozottan kellemetlen és nem ritka eset, hogy egyetlen rosszabb minőségű árutétel miatt végleg elveszítjük a vevőt, vagy kénytelenek vagyunk az árból engedni. A kereskedők gyorsan általánosítanak, és végül nemcsak a termelővállalat, hanem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a „Made in Czechoslovakia" védjeggyel ellátott áru hírneve forog kockán. Esetleg mondhatná valaki, mit ériiekel engem az exportáruk hibái, eleget bosszankodom az itthon vásárolt cikkek miatt. És hogy az illetőnek van oka boszszankodni, azt a hazai piacon eladásra kerülő rossz minőségű élelmiszer és hibás iparcikkek aránylag nagy mennyisége bizonyltja. A hivatalos statisztika szerint a legtöbb panaszt a kenyér és péksütemények súlyának be nem tartása, a vaj gyors romlandósága, a kekszek, teasütemények elégtelen minősége váltja ki. Az iparcikkek között a dicstelen első hely a villamossági cikkeké (televizorok, vasalók stb.), de a textilárukra is épp elég reklamáció érkezik. A Pragodev például a múlt év utolsó negyedében 320 női teszil szoknyát, 250 női kabátot kapott vissza rossz szabás, egyenetlen hosszúság és más hibák miatt. Milyen következtetéseket kell levonnunk? Hogy az üzemekben a műszaki ellenőrzés rosszul működik. Talán éppen annak a hibájából, aki bosszankodik, hogy selejtet vásárolt, reklamáltak egy árutételt Dél-Amerikában. A munka minősége csak a'kkor javulhat, ha a dolgozók valamennyi munkaszakaszon a legnagyobb felelősséggel végzik feladataikat. Ez a kiindulópont. A következő állomás a minőségi ellenőrzés. Azért, hogy az üzemekből hibás árukat engednek ki, döntő részben a műszaki ellenőrzés hibázatatható. Az illetékes szervek éppen ezért komoly megfontolás tárgyává tették, hogyan lehetne a műszaki ellenőrzési osztályok anyagi érdekeltségét függetleníteni az üzem gazdasági eredményeitől. Az ellenőrzéssel megbízott dolgozóknak elsősorban a népgazdaság érdekeit kell szem előtt tartaniok és munkájukat nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy az üzem teljesíti-e tervét vagy sem. Végül ls szóvá kell tenni, hogy a párt- és a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek sem foglalkoznak elég alaposan a minőség javításának kérdésével. A hanyagság, közömbösség, felelőtlen munka következetes kipellengérezése népszerűtlen és kényes dolog, De akadályozhatja ez az arra hivatott szerveket, hogy a közösség érdekeit védjék és ne legyenek tekintettel az egyének érzékenységére? A párt- és szakszervezeteknek céltudatos nevelőmunkával kell hatniok e dolgozókra, hogy természetes és magától értetődő kötelességüknek tartsák a jó minőség mércéjét mfegütő, hibátlan, selejtmentes munkát. , Szakosítás g KGST tagállamai hereiében Ki Inffi A n várta n I a személygépkocsikat? • ml I W M I U II V Vfl I I VI III w/,///////////^ A KGST tagállamai már régóta tárgyalnak a tehergépkocsik és autóbuszok specializálásáról. Arról azonban kevesen tudnak, hogy már tavaly kezdték kidôlgozni a legmegfelelőbb alternatívát a munkamegosztásra és specializálásra a személygépkocsik gyártásával kapcsolatban. A gazdasági és technikai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai feltételek mellett a személygépkocsik gyártása csak aiíkor jövedelmező, ha naponta legalább 300 kocsit gyártanak. Az évi 90 ezer kocsi gyártása pedig a gazdaságos termelésnek csak az alsó határát jelenti. Az összes államok, melyekben az előfeltételek megvannak (nyersanyagbázis, tapasztalatok és hasonlók) a személygépkocsik nagy teljesítményű előállítására, gazdasági okokból a legrövidebb idő alatt igyekeznek elérni a napi 5—600 kocsi gyártását. Igaz, hogy a gépkocsik ilyen nagy mennyiségű gyártásánál hatalmas befektetésre van szükség és éppen ez csak olyan államokban lehetséges, melyeknek már az alapfeltételei ehhez megvannak. Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország A Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsának államaiban ilyen feltételekkel rendelkeznek Csehszlovákia, az NDK, Szovjetunió és Lengyelország. A mostani vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy megfelelő fellendülés mellett ez a négy nyersanyagbázis ki fogja tudni elégíteni a KGST összes állannit. A KGST illetéke.. osztálya a tervező mérnökök tanácskozása alapján osztályozó sorrendet állapított meg a személygépkocsik termelésének speclalizálására. Lényegében 5 kategória-tfnusról van szó: 1. 750 ccm-ig, 2. 800-tól 1200 ccm-ig, 3. 1400-tól 1700 ccm-ig. 4. 2100-tól 2500 ccm-ig és végül 5. 3700tól 50(10 ccm-ig. Az érdeklődés főleg a 2. és 3. kategóriába tartozó kocsik iránt

1 lesz. A második kategóriában négy-, a harma lik kategóriában ötüléses kocsikat fognak gyártani. Egyelőre még arról véglegesen nem döntöttek, vajon a 750 köbtartalmú kocsik gyártása szükségesnek bizonyul-e. A KGST mértékegységei Az egyes kategóriák, részére már kidolgozták a KGST mértékegységét, hogy az ilyen típusú kocsiknak a legjobb konstrukciójuk legyen. Szabályozták a kocsik kivilágítását, súlyát, a motor teljesítményét, ajtók számát, a gumik átmérőjét. Arról is döntöttek, hogy milyen választék lesz az egyes kategóriában. (Például Combi, Mikrobus stb.) Hogy a termelés sorozatgyártását növeljék, olyan egy5 kategória-típus • Nemzetközi zsűri véleményezi a mintapéldányokat • Naponta 500 személygépkocsi a rentabilitás alapfeltétele néhány alkatrészt fognak előállítani, amely az összes 5 kategória részére megfelelő lesz. Ilyen a villanybeszerelés, szerszámok, rádiókészülék és még más berendezés, melyek a kocsi kényelmét szolgálják. Ezen cikkek előállításában a KGST többi államai ls résztvesznek. Távlati kilátások 1980-ig Arról Is döntöttek, hogy nemzetközi műszaki tanács hagyja jóvá ezeknek a kocsiknak az életképességét, fogyasztását és más sajátosságait. A nemzetközi zsűri a vásárló államok képviselőivel minden egyes •mintakocsi konstrukcióját véleményezni fogja. A KGST tagállamai már bejelentették személygépkocsi igénylésüket egészen 1980-ig, egyes kategóriák szerint. A személygépkocsik gyártásáról szőlő javaslatot 1964 év első negyedévéig kell lezárni. Ennek értelmében a nígy említett állam mindegyike specializálhatná magát az 5 típus-kategória egyikére. TENGERJÁRÓK Tpormás hajóteste nemrégen még * Isztambul partjainál ringatódzott a tengeren és aztán, hogy célba ért, békésen pihent a bratisíavai dunai kikötőben. A Magyar Népköztársaság egyik Duna-tengerjáró hajója, a Tihany, teljesítette feladatát és a KGST keretében kötött szerződés értelmében a Közel-Keletről árut hozott Csehszlovákiába. Nem mindennapos látvány kikötőnkben egy ilyen tengerjáró hajó, ezért érthető kíváncsisággal jogadtam Szomór Kornél, hajófőfelügyelő meghívását, hogy tekintsem meg a hajót. Impozáns megjelenésű férfi fogadott, a hajó parancsnoka: Korbuly László és a hajó első tisztje. Az első benyomás az volt: valahogyan más világba, talán egy kicsit más emberek közé érkeztem. Ahogy széjjelnéztem, először a négy, hatalmas, narancssárgára festett, nyugvó helyzetben fekvő daru vonta magára a figyelmemet. A szállítmány ki és berakodásához saját daruja van a hajónak. Szomor Kornél tájékoztatott, hogy a Tihany új típusú, 1300 BRT-ás, óránként 12 tengeri mérföld sebességű hajó. Érdeklődéssel szemléltem a tengerhajózáshoz szükséges radarberendezéseket, közép- és rövidhullámú rádió adó-vevőt, a visszhangos mélységmérőt, a hidraulikus vezénylő kormánykereket és más berendezéseket. 9 és Vi méteren felül a hajónak minden része leszerelhető a dunai hidak miatt. A gépházban a két 800—800 lóerős motor, mint a hajó lüktető szíve hajtja a kolosszust. 'A nagy, szinte gyógyszertári tisztaság mindenütt szembeötlő. A modern konyhát bármelyik háziasszony megirigyelhetné. A konyha főnökénél, aki békésen szemlélte városunk látképét, meg kell állnunk egy pillanatra. Három évvel ezelőtt hajótörést szenvedett a tengeren. Hajójukon éjjel 2 óra 50 perckor megszólalt a vészcsengő. Egy olasz utasszállító hajó kettészelte a „Békét". A személyzet mentőcsónakokba szállt s a hajó pllanatok alatt elsüllyedt. Mindez tizenöt perc alatt játszódott le. Mindenki szerencsésen megmenekült. — Ilyen az élet a tengeren. Néha béké- ' sen egyhangú hajózás a megszokott útvonalakon, máskor a viharos hullámok játékának kitett erőpróba, amikor 25—50 fokos kilengést mutat a mérőkészülék. J smerkedés: a távoli országok, né•*• pek életével a kikötőkben, Beirut, Alekxandria, Port Said, Ciprus kikötője... az egyiptomi, — egy szál ingben futkosó, éjjel csatangoló, roszszul táplált kis gyermekcsapatok szomorú látványa, a kikötői kocsmákban részegeskedő, olcsó bérért dolgozó rakodómunkások, vagy a businesst hajszoló megszállották, a hárem zárt világa, mindmegannyi hírhozója egy más világnak, melynek megismerése szélesíti a látókört, összehasonlításra ad alkalmat. Milyen jó érzés, mikor a hajó befut a kikötőbe. Türelmetlen pillanatok, amíg a hajóügynök megjelenik a pénzzel és a hazai postával. Igen, csak ez a szomorú a tengerész életében, hogy távol van a család, nem kísérhetik figyelemmel a gyermekek fejlődését, nem segíthetnek nevelésükben. A kicsinyek idegenként fogadják időnként rövid időre hazatérő apjukat és ez fájó érzés. ' 4 parancsnok kényelmes dolgozószobájában került mindez szóba és még sok-sok epizód. Hiszen már 1924 óta járja a tengereket, körülhajózta Afrikát, Dél-Amerikát, s ugyancsak kitapasztalta a változó tenger szeszélyeit. ... Amint a ki- és berakodás megtörtént, a gépek működésbe léptek, a hajó folytatta vándorlását a távoli vizek felé. Mi' pedig búcsút intve, •csendes vizeket, jó utat kívántunk a Tihanynak és 23 főnyi legénységének. BERTHA GÉZÄNÉ A košicei Kovoslužba dolgozói havonta 150Q televíziós készüléket javítalak meg. Felvételünkön: Mikulás Dittel, az egyik ügyes kezű szerelő. (R. Berenhaut felv.) Mindannyiunk javát akarják A „tiszta levegő" átvitt értelemben azoknak kedvez, akik, miután rossz fát tettek a tűzre, igyekeznek a tett színhelyéről mielőbb elinalni. Akiknek azonban ilyen gondjaik nincsenek, akik a megállapítás valódi értelmét kutatják, tudják, milyen fontos egészségünk szempontjából hogy valóban tiszta legyen a levegő, amit belélegzünk. A szinte állandóan sűrű füstfelhőkbe burkolt, porban úszó Ipari központok, a hőerőművek, báayák, cementgyárak és főleg a vegyiüzemek kéményeiből előtűrő füstöt és kormot, a szénnel fűtött mozdonyok égési termékeit joggal tartjuk egészségünk esküdt ellenségeinek. De számilllós károkat okoznak népgazdaságunknak ls. Csökkenti a mezőgazdaság hozamát, ártalmasak a növényzetre, sőt a por a fémek erózióját is fokozza. Ezekkel a problémákkal, a levegő r tisztátalanságának megelőzésével, Illetve eltávolításának -lehetőségeivel ma már több kutatóintézet, köztük fővárosunk nemzeti bizottságának Higiéniai és Járvány Intézete is behatóan foglalkozik. . Vladimír Vondráőek mérnök, az Intézet laboratóriumának vezetője, a prágai dolgozók egészségének egyik megbízható őre. Legfőbb gondja a széles körű munka- és egészségügyit biztonság feltételeinek a megteremtése. Bármennyire Is szereti munkakörét, mégsem állja meg, hogy őszintén ne öntse ki a szívét: — Nagy hiba, hogy még mindig akadnak olyan üzemek, melyeknek vezetői nincsenek megértéssel követelményeink iránt. Az is előfordul, hogy vonakodnak eleget tenni utasításainknak. — Mivel magyarázható nehézkességük? — A kényelemszereteten és megszokáson kivül elsősorban azzal, hogy a jobb higiénia biztosítása, a por-, füst- és koromszűrő berendezések utólagos beépítése a kéményekbe, a szellőztetőberendezések létesítése nem éppen olcsó mulatság. Rendszerint komoly anyagi befektetéseket igényel az üzemek részéről. Más a helyzet a most épülő üzemek esetében. Ma már természetes, hogy a kéményeket korszerű elektrosztatikus szűrő, Illetve portalanító berendezésekkel látják el. VondráCek elvtárs az íróasztala felett függő, Prágát feltüntető térképre mutat: — Itt mi, Vysoöanyban van a legtöbb káros kigőzölgés. A ČKD üzemek, nevezetesen az öntöde környékén egy év leforgása alatt 1 négyzetkilométeren átlagosan 1000—1200 tonna tisztátalanságot állapítottak meg a levegőben. Az utóbbi Időben a smíchovi Tatra Művek nemcsak teljesítményükkel léptek versenyre a ÓKD-vel. Régi üzem lévén, a megfelelő szellőztető és szűrőberendezések hiánya folytán a kigőzölgések az üzem közelében áramló légkörben meghaladják a 3000 tonnát Is. Pedig a szűrőberendezés, — el sem hinné az ember — szinte csodákra képes. A kigőzölgések súlyának 90 %-át felfogja, így tehát a legsürgősebb intézkedésekre van szükség a fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésére, ha meg akarjuk akadályozni a további károkat véli Vondráček elvtárs. Franciaországban például — nagyon helyesen — törvény védi a tisztaságot. Szigorú intézkedéseket léptetnek életbe az előírásokat megszegő üzemekkel szemben. A laboratórium vezetője elgondolkodva, szinte magának fűzi tovább a szót: — Nem ártana, ha nálunk ís hasonló elbírálásban részesülnének az üzemek felelős vezetői. A súlyos és gyógyíthatatlan betegségek, így például q szilikózis is ritkábban fordulna elő, ha a dolgozókat megkímélnék az annyira veszélyes szilíciumdioxid belélegzésétől. Igaz, sokszor maguk a dolgozók Is hibásak, mert az előírások betartása rájuk szintén kötelező. Gyakran hihetetlenül meggondolatlanok. Hányszor érik „tetten" őket az intézet szakemberei előre be nem jelentett látogatásaik alkalmával. Védőberendezések, védőálarc nélkül — azt állítják — jobban, gyorsabban megy a munka. Nem is tudatosítják, hogy könnyelműségükkel mennyi kárt okozhatnak az államnak. Gondoljuk csak meg, mibe kerül a foglalkozásból eredő betegségek gyógykezelése, nem beszélve arról, hogy a betegek gyakran kártérítési igénnyel lépnek fel munkaadóikkal szemben. Milyen óriási összeget emészt fel a hanyagságuk folytán néha évekig betegállományban levő dolgozók táppénze. Az intézet vegyészeinek, technikusainak, orvosainak a feladata már csak azért sem mondható egyszerűnek, mert lelkiismeretes munkájuk megkívánja, hogy a helyi viszonyokkal, az egyes üzemek problémáinak legapróbb részleteivel is annyira tisztában legyenek, mintha nyitott könyvben olvasnának. Az iskolák, óvodák, az élelmiszeripar higiéniájának, a víz tisztaságának ellenőrzése, mindez az Intézet munkakörébe tartozik. De ezzel még nem merült ki hatásköre. Az építkezési tervek dokumentációjának elkészítése, a kész építkezések jóváhagyása, szakvélemények kidolgozása, hazánk járvány-és kutatóintézetével az együttműködés, a különféle berendezések, mérőkészülékek segítségével a légkörben észlelt tisztátalanságok fokának a pontos megállapítása is szerves része teendőiknek. A levegő por, füst- és koromtartalmának mérésére több bonyolult módszert dolgoztak ki. Az egyszerűbbek közé tartoznak a szedimentációs üvegek, melyeket szerte a fővárosban, több helyen is felállítottak. A bennük leülepedett tisztátalanságok, kigőzölgések elemzésének eredménye, vegyi összetétele, a szemcsézet nagyságának, mennyiségének megállapítása alapján utasításokat adnak a szükségesnek mutatkozó építkezési, légtechnikai vagy higiéniai intézkedések megtételére. — Annyi bizonyos, — mondja Vondrácek elvtárs, hogy minél finomabb szemcsézetű a tisztátalanság, annál károsabb az egészségre. Az' utóbbi időben a legkorszerűbb mérőkészülékekkel bővítették ki az intézet berendezését. Ez lehetővé teszi a radioizotópokkal, röntgensugarakkal dolgozó munkahelyek ellenőrzését is. Itt a védőöltönyök hordása mindenki számára szigorúan kötelező. De még így is előfordul, hogy a megbetegedések megelőzését célzó ellenőrző mérővizsgálatok alkalmával a dolgozókat ért sugárzás olyan méretű, hogy azokat átmenetileg, esetleg tartósan más munkahelyre kell beosztani. A higiéniai intézetek dolgozóit mindenképpen támogatnunk kell hasznos és felelősségteljes munkájukban. Megértésünket a legcélszerűbben azzal bizonyítjuk, hogy nem ellenszegülünk utasításaiknak, nem gördítünk akadályokat a velük való együttműködés elé. Tartsuk be pontosan előírásaikat, tanácsaikat, mert — és afelől biztosak lehetünk — felelősségük teljes tudatában cselekedve, mindannyiunknak a Javát akarják. KARDOS MÄRTA ÜJ SZÖ 4 * 1963. július 2.