Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-07 / 185. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. július 7. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 185. szám Szükség van a szakemberekre A fejlődés mind nagyobb köve­telményeket állit népgazdaságunk elé, melynek teljes mértékben ki kell elégítenie a társadalom foko­zódó szükségleteit. Különösképpen a mezőgazdaságtól vár többet az ország. A fogyasztók joggal teszik fel a kérdést, mikor mozdul el a mezőgazdaság a holtpontról, hogy az árutermelés fokozásával jobban kielégíthesse a közellátás Igé­nyeit? Nem akarunk Ismétlésekbe bo­csátkozni, hiszen a mezőgazdcság dolgozói nagyon jól tudják, mi mindent kell megtenniük annak érdekében, hogy nagyobb legyen a tejhozam, gyorsabban gömbö­lyödjenek a hízók, megteremtsék a jövedelmező gazdálkodás felté­teleit. Hangot adtunk számtalan­szor annak is, hogy nagyüzemi módon gazdálkodni nemcsak any­nyit jelent, hogy egybeszántjuk a kis parcellákat. Nem ls csak a gé­peket jelenti, a technikát, hanem annál sokkal többet: a megválto­zott, tartalmában új gazdálkodási forma a jártasságon kívül szak­mailag felkészült, komoly embe­reket követel. Olyan szocialista módon gondolkodó embereket, akik magukévá teszik és bátran alkalmazzák a korszerű termelési módszereket. A falunak juttatott gépek, vegy­szerek, műtrágyák döntő mérték­ben befolyásolják a paraszti munka sikereit, a jó terméseredmé­nyek eléréséhez szükséges azon­ban a szakértelem ls, melynek ed­dig, főleg a szövetkezetekben, ke­vés jelentőséget tulajdonítottak. A szövetkezeti munkaiskolákban a múltban a szakmunkásképzést az agrotechnika és a zootechnika legelemibb elveinek Ismertetésére egyszerűsítették. Ezeket az eljá­rásokat gyakorlatban már régen alkalmazta a parasztság, nem szükséges tehát őt arról kioktatni, hogy szántson, vessen, boronáljon, vagy rendesen etesse az állatokat. Inkább a legújabb tudományos Is­meretek elemzésének, az új tech­nológia elsajátításának kellett volna szentelniük legtöbb figyel­müket a szövetkezeti tanfolyamo­kon. Mezőgazdaságunk fejlesztésének kérdése elválaszthatatlan a szak­emberek céltudatos tevékenységé­től, akikre Igen nagy feladat há­rul a korszerűen termelő nagyüze­mi gazdálkodás megszervezésében. Társadalmunk a dolgozó paraszt­ság szakmai nevelésére jelentős összegeket fordít, ebből a célból kiépítette a közép- és a felsőfokú mezőgazdasági szakiskolák széles hálózatát. Az Intézményes szak­emberképzés területén nem ls len­nének bajok, hiszen ez az egész ország szükségleteiből fakad. Nem lehet azonban közömbös számunk­ra, hogy hová kerülnek a mező­gazdasági technikumok és a fő­iskolák végzett növendékei. Sok esetben előfordul, hogy a fiatal mérnökök, érettségizett mezőgaz­dászok a népgazdaság más ágaza­tában helyezkednek el, holott ké­pesítésük a falusi munka színvo­nalának emelését van hivatva elő­mozdítani. Azt sem lehet elhallgatnunk, hogy a fiatalabb dolgozókon kívül az Idősebb, tapasztaltabb szakem­berek soraiból is többen mondanak búcsút a falunak. A legutóbbi elemzésből világosan kitűnik, hogy a bratislavai üzemekben több mint 130 mezőgazdasági vég­zettségű szakember dolgozik más beosztásban. A Slovnaftban 14, a RAJ-nál 8, a Termostavnál 4, a Dunahajózási Vállalatnál pedig 15 mezőgazdasági Iskolát végzett szakembert tartanak nyilván. Mi­lyen eredményre jutnánk, ha a járási székhelyeken és a másutt dolgozó szakemberek létszámát ls összegeznénk? Ennek ellenére nincs magára hagyva a mezőgazdaság, a falun élő becsületes szakemberek, fiatal mérnökök — ha kevesebb létszám­ban Is — tőlük telhetően igyekez nek megoldani a termelés kérdé­seit, lelkiismeretesen végzik az új paraszti élet és munka formálását Igaz, esetenként ők is panaszkod­nak, hogy a szövetkezetben anya­gilag nem értékelik kellőképpen munkájuk társadalmi jelentőségét Vannak azonban olyan szilárdan megalapozott szövetkezeteink, me­lyek szívesen fogadják a szakem­bereket és munkájukat anyagi szempontból is megfelelően díjaz­zák. A középfokú mezőgazdasági Is­kolát végzettek és a szaktanfolya­mokról kikerült dolgozók, szak­munkások jelentik a szövetkeze­tek aranyfedezetét, mert közvet­len részt vesznek a termelésben. Több szövetkezetben ennek ellené­re nem az őket megillető munka­helyeken, beosztásokban dolgoz­nak. Jogosan vehetjük fel tehát; célszerű lenne széles körre kiter­jeszteni a gyakorlatot, hogy bizo­nyos munkakörökben — ne a só­gorság-komaság elv alapján — hanem az Illetők képzettsége és rátermettsége szerint osszák el a szakembereket. Számos téves nézet, megcsonto­sodott helytelen gyakorlat, káros szemlélet befolyásolja a mezőgaz­daság szakemberellátását. Ezeket mielőbb le kell küzdenünk, rövid Időn belül rá kell térnünk a he­lyes útra, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság elérje az Ipari ter­melés színvonalát. A Járási szék­helyeken az Illetékes bizottságok megkezdték munkájukat. Köteles­ségük, hogy a mezőgazdasági üze­mek igényelnek megfelelően ösz­szehangolják a szakemberek el­osztását, s továbbiakat nyerjenek meg a gyöngébben gazdálkodó szövetkezetek megsegítésére. Az üzemekben szintén megalakultak a bizottságok, melyeknek elfogad­ható érvekkel, a meggyőző szó erejével kell rábírniuk a náluk alkalmazott szakembereket, hogy térjenek vissza a mezőgazdaság­ba. Nem lenne helyes, ha ezt a fon­tos politikai folyamatot kampány­szerű akciónak tekintenék. Szilárd nagyüzemi gazdálkodást csakis úgy lehet kialakítani, a termelést csak akkor tudjuk fokozni, ha a technikai felkészülés mellett mun­kájukhoz odaadó, meggyőződéses szakemberek veszik kézbe a ter­melés szervezését. Elutazott a bolgár Tegnap reggel Prágából hazautaz­tak a Bolgár Kommunista Párt dol­gozói, akik tanulmányi látogatást tet­tek hazánkban. A bolgár pártdolgo­zók csehszlovákiai tartózkodás folya­mén kicserélték tapasztalatalkat a kerületi és Járási pártmunkásokkal, s több Ipari és mezőgazdasági üze­met megtekintettek. A delegációt fogadták jlfí Hend­rych és Drahomír Kolder elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának titkárai. A bolgár vendégektől a ruzynél re­pülőtéren a CSKP KB dolgozói vet­tek búcsút. Elutazásuknál jelen volt Gero Bojcsev Grozev, a Bolgár Nép­köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (ČTK) Üdvözlő távirat (ČTK) — Viliam Široký miniszter­elnök táviratban fejezte kl jókíván­ságait J. Cedenbalnak, a Mongol For­radalmi Néppárt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács el­nökének abból az alkalomból, hogy újból kinevezték a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsának elnö­kévé. 1$ Tizennyolc nap alatt elvégezzük az aratást és 25 vagon gabonát adunk el az államnak — tűzték ki a jelszót a zöldállási (komáromi járás) szö­vetkezetesek amikor a napokban megkezdtck a gabonabetakarítást. Felső képünkön: ]án Poništ szövet­kezeti elnök, Csermák György és Cin­gely László gépesítők a termést szemlélik. Alsó képünkön: aratják a rozst. (K. Cích felvétele — ČTK1 KOZLEMENY a KGST végrehajtó bizottságának üléséről Moszkva (CTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1963. július 3-tól 5-ig Moszkvában tartotta 7. ülését. Az ülésen részt vettek a tagálla­mok képviselői: Sz. Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, B. Leusch­ner, az NDK miniszterelnök-helyette­se, D. Mnlomzsamc, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, J. Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, A. Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, M. Leszecs­ko, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese és F. Krajčír, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A végrehajtó bizottság ülésén P. Jaroszewicz lengyel küldött elnö­költ. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a KGST gépipari állan­dó bizottságának azt a javaslatát, hogy a KGST-tagállamok legfontosabb Iparágainak szakosítása és kooperálá­sa alapján vezessék be bizonyos rendkívül nagy teljesítőképességű gé­pek és berendezések gyártását. E gé­pek feltétlenül feleljenek meg a mai magas műszaki színvonalnak. A végrehajtó bizottság továbbá jó­váhagyott több olyan javaslatot, ame­lyek számos komplex kőolajfeldolgo­zó, valamint elektronipari gépsor, egyes textilipari gépek, építőipari gé­pek, útépítő gépek, kábelgyártó, to­vábbá elektromos ívkemencét és energetikai kábeleket gyártó beren­dezések gyártásának szakosítására és kooperálására vonatkoztak. A végre­hajtó bizottság utasításokat adott az állandó bizottságnak, hogy ezek sze­rint dolgozza ki a komplex technoló­giai gépsorpk és vegyipari aggregá­tok nagyszabású gyártási és szakosí­tási tervét. A végrehajtó bizottság továbbá jó­váhagyta azokat a javaslatokat, ame­lyek a kölcsönös szállítások megálla­pított nagyságát feltételezve biztosít­ják a KGST-államok szükségleteit az említett gép- és berendezésmintákból. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a gépipari gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési állandó bi­zottság tevékenységét a legfontosabb vegyipari technológiai berendezésfaj­ták tipizálása, a vegyipari tudomá­nyos-kutató munkatervek és tervező­konstrukciós munkálatok összehango­lása terén. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának jelentését az európai népi demokratikus országokban foly­tatott geológiai földgáz- és kőolaj­kutatás fő irányelveiről és jóváhagy­ta azt a Javaslatot, hogy fokozzák a geológiai kutatást és növeljék ha­tékonyságát annyira, hogy a felül­vizsgált készletek az általános táv­lat időszakára biztosítsák a KGST­tagállamok kőolaj- és gáziparának további fejlődését. A végrehajtó bizottság a KGST szén­ipari együttműködési állandó bizott­ságának 1962—1963. évi tevékenysé­géről szóló jelentését ts megvitatta jóváhagyta tevékenységének fő irányzatát, melynek alapján számos Intézkedést tesznek a szénipar to­vábbfejlesztésére, hogy maximálisan kielégítsék a KGST tagállamainak Igényeit. A KGST-államok képviselői a Mongol Népköztársaság kívánsá­gára a végrehajtó bizottság ülésén egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy az egyes tagállamok képviselői a közeljövőben Ulan Batorban kétol­dalú tanácskozásokat folytatnak majd a Mongol Népköztársaság képviselői­vel a távlati időszakban folytatandó gazdasági együttműködés kérdéseiről. Az ülésen egyéb kérdéseket ls megtárgyaltak és ezekkel kapcsolat­ban határozatokat hoztak. A KGST végrehajtó bizottsága a testvéri együttműködés és a kölcsö­nös megértés szellemében ülésezett oitavaaaait Az amerikai fajüldözők újabb áldozata New York (ČTK) — Chicagóban meghalt Clyde Kennard, az első né­ger diák, aki négy évvel James Mere­dith előtt be akart iratkozni a mis­sissippi egyetemre. A rendőrség ab­ban az Időben úgy döntött, hogy megbünteti Kennardot merészségéért. Huszonöt dollár lopásával vádolták meg és 7 évi fogságra Ítélték. Tavaly télen Mississippi állam kormányzója kegyelemben részesítette Kennardot. Később kiderült, hogy a néger diák súlyos betegségben szenvedett és egészségi állapota a fogságban rosz­szabbodott. Orvosi kezelésben későn, csak az elbocsátás után részesült. Sikeres munka (CTK) — A peztnokt erdőgazdasági Gzem dolgozói sikeresen befejezték a bükkfa t?vaszl kitermelését. 11 200 köb­méter ti kitermelésével Jelentősen túl­teljesítették - tervfeladataikat. Azonkívül, hogy folyamatosan szállítják a fát Ipari feldolgozásra üzemeinknek, sikeresen tesznek eleget az Ausztriából és az NSZK-b&I érkezett megrendeléseknek ls. Fokozzuk az iramot Drahomír Dvofák, az Állami Terv­bizottság elnökének első helyettese az idei terv teljesítésének problémáiról és helyzetéről tájékoztatta a sajtó munkatársait. Az első 5 hónap termelési ered­ményei a következők: az Ipari terme­lésben a tervteljesítés az első ne­gyedévben 0,9 milliárd koronával el­maradt a tervezett mögött, ami azt Jelenti, hogy a tervet csak 98,2 szá­zalékra teljesítettük. Áprilisban és májusban sikerült ugyan kissé tör­leszteni az adósságot. A továbbra ls fennmaradó 600 milliós lemaradás az egész évi össztermelésnek egy napra eső részét Jelenti, tehát megvannak a reális feltételek, hogy az év vé­géig ki lehet egyenlíteni. A termelés azonban, sajnos, még áprilisban és májusban sem érte el a múlt év azonos Időszakának átla­gos napi szintjét — az ipari terme­lés Indexe 1,8 ponttal a tavalyi alatt maradt. A népgazdaság fejlesztése lassúbb iramának az okát elsősorban a nyers­anyag- és anyaghiányban kell keres­nünk. Tehát a nyersanyagalappal való jó gazdálkodás valamennyi mun­kahelyen elsőrendű követelménnyé válik. A külkereskedelemből eredő eszközöket állandóan növekvő arány­ban a mezőgazdasági termékek be­hozatalára kell felhasználni. A me­zőgazdasági piaci termelés csak 1 százalékos növekedése körülbelül 100 millió devlzakorona felszabadítását jelentené a külkereskedelemben. (Folytatás a 2. oldalon) A szövetkezeti mozgalom ünnepe Négy évtizede már, hogy minden év júliusában világszerte megünnep­lik a nemzetközi szövetkezeti na­pot. Az évfordulót ma már minden világrész szinte valamennyi orszá­gában megtartják, ami azt mutatja, hogy világméretekben Is Jelentős fejlődésen ment keresztül ez a mozgalom. Hazánkban — különösen a cseh országrészekben — évszázados ha­gyománya van már a szövetkezetek­nek. Már a múlt század derekán megalakultak itt a mai szövetkeze­tek ősei — a különféle egyesüle­tek —, melyek a szövetkezés elsó megnyilvánulásai voltak. Később — különösen a századforduló körül — már a falvainkban is megalakulnak az első szövetkezeti típusú egyesü­letek. A felszabadulás után mind a la­kás-, termelő- és fogyasztási, mind pedig a földművesszövetkezeti moz­galom új formát és tartalmat ka­pott. A fogyasztási szövetkezetek az egyes részvénytulajdonosok érdekel helyett ma a lakosság ellátására helyezik a fő hangsúlyt. Szlovákiá­ban napjainkban a fogyasztási szö­vetkezetek a lakosság közszükség­leti cikkekkel való ellátásának 63 százalékát végzik. A fogyasztási szövetkezetek a mennyiség növeke­désével az eladás minőségét ls je­lentősen fokozták. Az utóbbi évek alatt országszerte a falvak ezrei­ben építettek már önkiszolgáló bol­tokat. Szlovákiában az utolsó né­hány év alatt 2370 élelmiszer-önki­szolgáló boltot, 550, Iparcikket áru­sító üzletet és 500 kölcsönzőt léte­sítettek a fogyasztási szövetkezetek. A távol eső falvakban is ezek a szö­vetkezetek látják el élelemmel a lakosságot, mert az évek folyamán mozgó élelmiszerboltokat is létesí­tettek. Ezenkívül a nyári munkator­lódás idején a fogyasztási szövetke zetek már néhány száz EFSZ-ben gondoskodnak a dolgozók élelmezé­séről. A kisipari termelőszövetkezetek az ország ipari termelésének foko­zásánál fejtenek ki jelentős tevé kenységet. Fontos tényezők ezek a szövetkezetek, mert a nyugdíjasokat és a csökkent munkaképességűeket is bekapcsolják a termelőmunkába. Szövetkezeti mozgalmunknak mind a termelés, mind a taglétszám szem­pontjából legfontosabb láncszemel az egységes földmüvesszövetkezetek. Az EFSZ-ek az állami gazdaságok­kal együtt ma már az ország mező gazdasági területének mintegy 90 százalékát művelik meg, tehát a mezőgazdasági termelés döntő ré­szét ma a szövetkezetek adják az ország közellátásának. Falvaink pa­rasztságának a szövetkezetek mind biztosabb megélhetést nyújtanak. Hazánk szövetkezeti mozgalmá­nak fejlettségéről tanúskodik, hogy a nemrég még gyarmati sorban szenvedő, de ma már a fejlődés út­jára Induló államok is gyakran hoz­zánk küldik tanulni leendő szövet­kezeti szakembereiket, hogy később, hazájukba visszatérve erősíthessék a szövetkezeti életet. A szövetkezeti gohdolat nagy győ­zelmeinek idején ünnepeljük a 41. szövetkezeti napot. Az egyesülés gondolatának valóra váltása az or­szágépítés terén ma jelentős erőt képvisel. (tm) i

Next

/
Thumbnails
Contents