Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-04 / 182. szám, csütörtök

KÖRLEVÉL NÉLKÜL. A DUNASZERDAHELYI mezőgazdasági-termelési igazgatóság agronómusát e napokban nehéz megtalálni. Idejének nagy részét kint a „terepen" tölti. Mégis szerencsém volt, egyszerre három agronómust is találtam. A beszéd hamarosan a legidőszerűbb téma, ez első munkaeredményeík és tapasztalataik körül forgott. Mindannyiaíi egyetértettek abban, hogy körlevelek és adminisztrálás nélkül munkájuk elevenebb. — Egyszóval, agronómusok vagyunk, szabad a kezünk — mondják. Ezen az osztályon Mikulec mérnök kivételével mind gyakorlati emberek dolgoznak, akiket nem „fertőzött" meg az adminisztrálás. Az emberekkel élő kapcsolatban állnak, mindjárt a helyszínen, kint a földeken oldják meg ä kérdéseket — ilyen a munkastílusuk. Mikulec jnérnök sem vágyódik a JNB-n használatos módszerek után... És a tavaszi munkákban valóban nincs lemaradó szövetkezet. A jövő termés idejében a földbe került, s gyorsan követik egymást a kultivációs munkák, a herefélék, az őszi keverékek betakarítása, utána pedig a silókukorica vfetése. A cukorrépát és a kukoricát idejében kiegyelték,, sarabolták ... Igaz, akad probléma lg, de ha azt mindjárt a helyszínen megoldják. PÉLĎÁUL A BÖSI TERMELÉSI OKTATÓ jelentette, hogy a szövetkezetekben 38 hektáron nem kelt ki a cukorrépa. Még azon a napon kimentek a földekre a termelési igazgatóság és a szövetkezet felelős dolgozói. Megállapították, hogy nem készítették elő jnegfelelően a -magágyat. Amikor vetettek a talaj hideg volt és nagyon nedves; félszínén kéreg képződött, úgyhogy a vetőmag megfulladt benne. Azonnal elhatározták, hogy újból felszántják és bevetik a földet. Két nap múlva újra elvetették a magot. A termelési igazgatóság agronőmusai azonban nemcšak a vetéssel, hanem a sarabolással is foglalkoztak. Mindenről pontos áttekintésük van, s ezért segítséget nyújtanak -azoknak a szövetkezeteknek is, amelyeik nem tudtak lépést tartani, s ahol még érezteti hatását a múlt évek gazdálkodása. Például a jányoki EFSZ-ben nem tudták mivel etetni az állatokat. Mihelyt ezt jelentette a körzeti oktató, máris ott voltak a termelési igazgatóság agronómusai és zootechnikusai. Nem csupán bólogattak nem írtak jelentéseket, nem leveleztek. A problémát gyorsan oldották meg. Megnézték az állatokat, megállapították a takarmánykészletet, a hasznosságot, bejárták a takarmányföldeket. A csekély takarmánykészletet a kulA

z utóbbi időben a falvakban is egyre többet beszélnek a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatáról, az újabb tudományos ismereteknek a termelésben betöltött felbecsülhetetlen szerepéről. Dolgozó parasztságunk sok évtizedes tapasztalatai glapján egyre inkább tudatosítja, hogy a véletlenre alapozott és sok esetben á kisüzemi módszerekkel termelő mezőgazdaság • nem állhatja tovább a versenyt az élet követelményeivel. Ahhoz, hogy mezőgazdaságúnl teljes mértékben kielégítse az ipar és a közellátás igényeit, csak a szorgalom nem elegendő. Erről beszél "az egész ország, ez a helyzet a tőkés államokban is. Nem véletlen tehát, ha az egész világgazdaságban nagyarányú "mozgalom indult a mezőgazdasági termelés műszaki bázisának megteremtéséért. Hazánkban az agrártudományok területén született felfedezések és ismeretek gyakorlati átültetésével a két évvel ezelőtt alakult Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézetét bízta meg a kormány. Ennek az intézetnek országszerte már 32 bázis működik közvetlenül az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben több mint hatszáz szakembere foglalkozik a termelés fokozásának és belterjessége megteremtésének kérdéseivel. Nem olyan egyszerű munka ez, hiszen a tudományos ismeretek népszerűsítő? 'vei és alkalmazásával párhuzamosan nemcsak a régi, megszokott, elavult gazdálkodási módszerek helytelenségéről, hanem az újak értékéről is meg kell evőzniök a szövetkezeteseket. tudományos dolgozóink ezt a megbízatásukat — noha sok teendőt ad — n cél érdekében szívesen vállalják. Ján Pavliíka mérnök, — a Nové Mesto nad Váhom-i intézet igazgatója — a tudományos dolgozók csodi EFSZ takarmányából egészítették ki. Meghatározták a takarmányadagokat. Minden gyorsan ment. Nem siettek haza, hanem kimentek a földekre, s a vetésterületek alapján mindjárt összeállították az etetés távlati tervét, meghatározták, milyen takarmányt, hogyan etessenek fel. milyen takarmányt szárítsanak meg. illetve silőzzanak be. Közös erővel összeállították az általános tervet és előkészítették az áttérést a zöldtakarmányozásra. Azóta már eltelt egy kis idő. Az állatok összeszedték magukat, s a jányoki szövetkezetesek minden istállóból 100 literrel több tejet adnak el. A takarmány probléma már nem okoz gondot. Hasonló intézkedéseket tettek az albári EFSZ-ben is. AZ EFSZ VEZETŐSÉGÉNEK tagjait meglepte e segítség. Nem számítottak rá, mert nem voltak ehhez hozzászokva. A termelési igazgatóság tekintélye megnőtt szemükben, de növekszik az egész, járásban is. Hisz a termelés? igazgatóság oktatói nem parancsolgatnak, hanem tanácsot adnak, figyelmeztetnek a fogyatékosságokra, segítséget nyújtanak a kérdések megoldásában, a szövetkezet vagyonának gyarapításában — a. szövetkezet érdekeit védelmezik. Amikor például Nagylégre felvásárló érkezett azzal, hogy az EFSZ-nek le kell adnia havi kvótáját — 60 sertést, terveit keresztül húzta Németh Sándor termelési oktató: „súlyon aluli állatokat nem adunk el. Ez megkárosítja az államot és a szövetkezetet ls". S a szövetkezet csak 35 sertést értékesített, a többit 14 nap múlva szállították. „A termeléssel biztosítjuk/a felvásárlás rendszerességét, de súlyon aluli állatokat nem adunk" — úgy beszél a termelési oktató, s ezen a nyelven beszélnek a szövetkezetek is, hisz az ő javukat szolgálja. Az agronómusok megvizsgálják a problémákat, megkeresik a fogyatékosságok okait. Mindig ott vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, működésük rövid, az elmúlt évek fogyatékosságait nem lehet egy csapásra megszüntetni. Bizonyára kihatnak még az idei termésre is. A pákái szövetkezetesek például helytelenül gazdálkodtak az istállótrágyával. A határba hordott trágya már évek óta veszíti a tápértékét. Éppen annyi ideje, hogy a nap perzseli az istállók körüli trágyadombokat. Kétszáz hektárnyi területet trágyázhattak volna meg, de a cukorrépát tavasszal felszántott földbe vetették. Több ilyen szövetkezet van a járásban. A termelési igazgatóság ezt a kérdést is megoldotta. Ma a termelési oktatók már 12 körzetben gondoskodnak arról, hogy elszállítsák és gondozzák a trágyát. Ez azonban az idei hozamokra már nem lesz hatássál. A TERMELÉSI IGAZGATÓSÁG agronómiai osztályának áttekintése van a gépek előkészítéséről, s ahol szükséges sürget, mozgósít mindenkit, gondoskodik a gépek karbantartásáról, üzemképességéről, ellenőrzi az öntözőberendezések álla^jtát. Egyszóval az elvtársak nyílt küzdelemmel szálltak szembe mindazzal, ami fékezi a mezőgazdasági termelés fejlődését. Papirosok nélkül, de jobban megy -minden. Rövid ideje működnek, de eredményeik már kézzelfoghatók. —Viš— KŰCS GYULA alsószécsj tudósítónk a gényei iskolagazdaság eredményes fejlődéséről számol be. Szuttpr Pál, a gazdaság vezetője minden igyekezetével a takarmányalap biztosításán fáradozik, s elsősorban a fehérjedús takarmányfélék (szója, borsó, lóbab) termesztésére fordít gondot. A gabonaféléket alávetésesen termesztik, s már két éven keresztül 38 mázsás hektárhozamot értek el átlagosan. Utolsó csavarhúzás ... és kész az ar atásra a kombájn. , (író i. felv.) Korszerű zöldségtermesztés Ez idén lényegesen jobb lehetőségekkel rendelkezünk a zöldségtermesztés fokozására. Alkalmunk volt [ifi Moravec mérnök elvtárssal, az olomouci Zöldségtemesztő Kísérleti Intézet dolgozójával beszélgetni, aki kérdésünkre a következő, szűkebb hazájában nyert tapasztalatokról számolt be: — Az előző évekkel ellentétben most már minden járásban a szakosítás biztosítja a termelés fejlesztését. Az olomouci járásban például húsz szövetkezet együttesen lát hozzá a zöldségtermesztéshez, ami lehetővé teszi a nagyüzemi technológia, a gépek és szakemberek gazdaságosabb kihasználását. A kerület legnagyobb szakosított üzemé, a slavoníni EFSZ 80 hektáron termeszt zöldséget. A káposztát közvetlenül a mezőn vetik és palántázás nélkül nagyban termesztik. Amíg a hagyományos kiültetéssel csupán 550 mázsa káposztát takarítottak be hektáronként, addig-az új módszerrel 770 mázsát értek el. — A finom zöldségmagok vetésénél — főleg nyirkos időben — az, idő előtti elgyomosodás veszélye fenyegetett, amikor nem lehet sarabolót használni. A hagymánál azért most a gyökérre ható. dudvapusztító Alisán nevű vegyszert használják, amely 500 órányi kézi munkamegtakarítást eredményez hektáronként. Póttrágyázás céljaira trágyaoldat-öntözést alkalmaznak. Az olomouci Petr Bezruő Vasművek gyártotta készüléket bármilyen öntözőszerkezethez hozzá lehet kapcsolni. Az NDKból behozott RíJ-09 jelzésű, hordozható előhántoló készüléken kívül a T4 K 10-és kertészeti törpetraktort gyártják mind a négy ke-ekére való áttétellel. A Magyarországon gyártott leleményes ültetőgépek pedig ötszörösére fokozzák a munkatermelékenységet. —• Munkaráfordítás és gazdaságosság tekintetében előnyösebbnek bizonyult a tőzegcserepek alkalmazása, mint az előtefmesztéSnek eddig ismert nyalábosítási vagy cserepesitési módszeré. A tőzegcserepek falán ugyanis jól átnőnek a növények gyökerei és a földdel is összenőnek a talajban. A tőzegcserepeket a táptalajjal együtt helyezzük a földbe, ami mindenekelőtt a korai zöldség, félék, a saláta, a paradicsom és a paprika fejlődését -segíti elő. Szép A DIÖSPATONYI BARÁTSÁG EFSZben nagy súlyt fektettek a gabonabetakarításhoz szükséges gépek javítására. Pőte József gépesítő három csoportra osztotta el a kombájnok, cséplőgépek és a többi eszközök javítását. Kál' mán Tibor, Miklós Vince, AngyaJ József és a többiek igen naey szorgalommal és szakértelemmel még a legbonyolultabb javításokat is lelkiismeretesen elvégezték. Ezekben a napokban már csak az utolsó simításokat eszközlik a gépeken, hogy azok az alkalmas pillanatban üzemképes állapotban kezdjék meg a termésbetakarítást. (Kárász Zoltán) eredményeket-érnek el a gyorsérlslőben. Átjárós melegházak az olomouci Zöldségtermesztő Kísérleti In

4 tézetnél kaphatók, de a nagy kereslet folytán ajánlatos idejében feladni a megrendelést. Az előregyártott elemekből készült kettős melegágyak felállítása egyszerű, előnyük az átjárhatóságban rejlik és elesik a hagyományos talicskázás. A panelanyagból összeáilított japán vagy alaftútüvegházakon jól áthatol a világosság. üvegtábláik .gumiból készült profilkeretekbe vannak illesztve. A zöldségfélék gyorsérlelésénél nálnnk is tért hódítanak a műanyagfóliáik, amelyek jól beváltak az átvészelt kemény tél idején. A polietilén-burkolatok és a zöldségsorok gödrösítése határozottan növelik a terméshozamot, javítják a minőséget és meggyorsítják a betakarítást. Pártunk XII. kongresszusának határozata értelmében • lényegesen kell fokoznunk a mezőgazdasági termelést, amelynek egyik létfontosságú ágazata a zöldségtermesztés. 1965-ig évi 92 kg, 1970-ig pedig 130 kg zöldsugféleség fogyasztását kell biztosítanunk köztársaságunk minden egyes lakója számára. Minden eszközt és lehetőséget meg kell ragadnunk tehát, hogy ezeket a célkitűzéseket elérhessük. 1 G—k. NE BÍZZUK A VEL nemrég megtartott országos értekezletén ecsetelte, hogy a bázisokon működő szakembereiknek milyen szívós harcot kell vívniuk a parasztemberekben megcsontosodott közönnyel. Például megemlítette, hogy az egyébként jó hírnévnek örvendő nyitraszerdahelyi szövetkezetben milyen károkat okozott a szűklátókörűség, a tudományos ismeretek felhasználása iránt tanúsított bizalmatlanság. Minden esztendőben takarmányhiánynyal küzdött a szövetkezet, mégis görcsösen ragaszkodtak a kezdetben kialakított helytelen vetésforgóhoz. A tudományos, dolgozók azonban nem adták fel a küzdelmet, türelmes meggyőző érveléssel megtörték a jeget. Szántóföldjeik 22 százalékát ma már évelőtakarmány, 30 százalékát pedig, kukorica foglalja le és takarmánykészletük 50 százalékát cukorrépa képezi. Az aszályos években sem kellett takarmányt vásárolniuk. Az intézet nemcsak a helyes vetésforgók kialakításában ért el figyelemre méltó eredményeket, hanem a takarmányok előkészítésénél a vegyszerek felhasználását is forradalmasította. A szűkös takarmánytermést követő hosszú télben a vegyszerek kiállták a próbát. Szövetkezeteink zöme a legkülönfélébbb ásványi anyagok, koncentrátumok alkalmazásával jelentősen növelte a feletetett takarmányadagok tápértékét. Ennek tulajdonítható, hogy sok helyen a takarmányhiány ellenére is a keljrő színvonalon tartották a tejhozamot és a hízók súlygyarapodását A tudomány további lehetőségeket ls feltárt, úgyhbgy ez idén a silózásnál már nem csupár. kényszerűségből, hanem a fehérjeképzés megbízható eszközeként használjuk a vegyszereket. A különféle hatóanyagú koncentrátumok a . fejlődés újabb távlatait nyitották meg, mert lehetővé teszik, hogy mezőgazdasági üzemeink végleg megoldják a takarmányellátás igen fonto- kérdését. Persze iócs.-cán akadnak olyanok, akik kétségbe szeretnék vonni a vegyszerek kedvező hatását. Ezek az emberek nem látnak tovább az orruknál és nem nézik fejlődésében az életet. A mezőgazdasági termelésben jártas, tudományos ismeretekkel rendelkező szakemberek azonban a gyakorlat meggyőző erejé,vel bizonyítanak. Egyébként senki előtt sem lehet vitás, hogy nem minden silózható zöldanyag minősége egyenlő.'Nagy a különbség a takarmánykeverék közé iktatott fűfélék és más növények, mint a bükköny és a zab, vagy a kukorica és a napraforgó tápértéke és erjedési képessége között. A silózáshoz használt vegyszerek csak meggyorsítják a zöldanyag erjedési folyamatát és elősegítik fehérjeképződését. Egyszóval az agrártudomány dolgozóit az a törekvés vezérli, hogy az időjárás ingadozásától, alakulásától függetlenül megalapozott beavatkozással a takarmányokban életrehívják azokat a tápanyagokat, melyekre az állatok hasznothajtóságának fejlesztéséhez feltétlenül szüksége van. Igen mélyreható tehát az Intézet munkája, Dolgozói szerteágazó szaktevékenységükkel nem csupán gazdasági célokat, hanem egyben fontos politikai feladatokat ls teljesítenek Hiszen ha elgondolásaikat, javaslataikat a kiszemelt szövetkezeten, állami gazdaságokon kívül mindenütt megértéssel fogadnák, mezőgazdaságunk rövid Időn belül elmozdulna a holt-; pontról, utolérhetné a világ legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országait. Korunkat a műszaki fejlődés jellemzi s ebben az előrehaladásban a mezőgazdaság sem kulloghat hátul. A szocialista tábor országaiban — sőt világviszonylatban is — mezőgazdaságunk gépesítési színvonalát magasnak tartják. Tegyük azonban szívünkre a kezünket, beszélhetünk-e ilyen megnyugvással a szövetkezetekben levő gépek kihasználásáról, illetve rendelkezik-e mezőgazdaságunk a különböző munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges midenes gépekkel? Sem az egyik, sem a másik kérdésre nem válaszolhatunk igennel. Szövetkezeteink zömében még nem használják ki tökéletesen a gépek teljesítőképességét, iparunk pedig igen sokban i^iaradt adósa ' mezőgazdaságunknak a mindenes gépek gyártásában. Ez a tény az intézet tudományos kutatásainak eredményeire is kihat, mert fékezi az ismeretek gyakorlati átültetését. A célgépek, melyek csu-, pán egy-egy munkafolyamat elvégzésére alkalmasak, ne'm biztosíthatják tovább a mezőgazdaság fejlesztését. A Zselízi Állami Gazdaság néhány adata itt is meggyőzően bizonyít. Mint ismeretes, a gazdaságon belül eredményesen juttatják érvényre a termelés szakosítását. Az igazgatóság szakemberei arra törekszenek, hogy egyes növények termelését az üzemrészlege

1 természeti adottságaihoz mérten a talajviszonyokat is figyelembe véve rendszeresítsék. Igen ám, de ha a gazdaság a 700 hektáron termelt cukorrépa komplex- gépi megművelését akarná biztosítani — amire a munkaerőhiány miatt előbbutóbb úgyis sor kerül —, akkor — éppen a mindenes gépek hiján — 90 traktoron kívül 72 különböző segédgépre lenne szüksége. Ilyen megnövekedett gépállománnyal a gazdaság a következő hétéves terv folyamán sem rendelkezhet, mert a beruházások több mint 720 ezer koronát tesznek ki, s elvégre a gépek kihasználása csupán a betakarítás időszakában lenne teljes mértékben biztosítva. A Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézte á korszerűbb mezőgazdasági mindenes gépek gyártását illetően több tervezetet n,yűjtot be s minden feltétel megvan, hogy a szocialista országok gazdasági . együttműködése keretében ezek a "égsn óhajtott kérések is teljesülnek. A tudományos munka azonban nem szakadhat meg, az ipar gyártotta meglevő gépekkel tovább kell folytatni a megkezdett munkát. Ez az út sem mentes az akadályoktól. A járási székhelyeken még mindig nem • veszik tudomásul, hogy az intézetev bázisait, a kiszemelt szövetkezeteket előnyben kell részesíteni a gépek elosztásánál, hogy programjuknak megfelelően dolgozhassanak. Ezzel ellentétben azonban egészen más gyakorlatot érvényesítenek s az új gépeket főleg a legrosszabbul gazdálkodó szövetkezeteknek juttatják. A nyitrai járásban a gépek odaítélésénél ezenkívül a mezőgazdasági üzemek területi kiterjedését veszik al

;apul. Az elmondottakból kitűnik, hogy a mezőgazdaság irányításáért felelős szervek sem támogatják kellőképpen az intézet munkáját, amiből csak egy következtetést vonhatunk le; npm értékelik megfelelően a tudományos kutatómunka jelentőségét. A tudományos dolgozóknak tehát felelősségteljes feladatuk teljesítése mellett a régi irányításból visszamaradt csökevények, néztetek ellen is fel kell venniök a harcot. Munkájukban, a tudományos ismeretek gyakorlati átültetésében azonban bizton számíthatnak a párt. drtlgozó parasztságunk és az egész társadalom segítségére. SZOMBATH AMBRUS ÜJ SZÓ 4 * 1963. július 4.