Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-13 / 161. szám, csütörtök

Világ proletárját, egyesüljete k! Bratislava, 1983. június 13. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf., 181. szám A HOZZAERTESROL Sok példa van arra, milyen úton-módon „emelte" a jő szö­vetkezetek színvonalára a gyen­gén gazdálkodó szövetkezetet egy elnök, vagy körültekintéssel, hozzáértéssel rendelkező agronó­mus. Sőt olyan eset is van, mint például az izsapi és a nagyme­gyeri szövetkezeté. Tavaly az izsapi szövetkezet azzal segítette a nálánál jóval gyengébb nagy­megyerit, hogy kölcsön adta el­nökét, pontosabban mondva, an-: nak tudását s a nagyüzemben szerzett gazdag tapasztalatait. És hogy hasznára volt ez a gyen­gébbnek, azt a szóban forgó EFSZ utóbbi sikerei is bizonyít-: ják. Ez csak egyetlen példa, ám szép számban találkozhatunk olyan kiváló szakemberekkel, akik nem is egy hanyatló avagy a „tönk szélén" álló szövetkeze­tet, hanem két-három gyengébb gazdaságot húztak ki a kátyúból. Túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgot, ha egy-egy lemaradozó szövetkezetet csupán az elnökre, illetve az agronómusra bíznánk. Meg is mondta nemrég az egyik szövetkezet „kihelyezett" elnöke:' „megszakadhatnék a munkában, ha magamra hagynának". A jó szakember, az emberismerő elnök sokat tehet a közösért, ám még , többet, ha kezdeményezésében támogatják a kommunisták, s mellé áll a tagság is. És éppen ebben van a hiba, az EFSZ-ek­ben még nem mindenütt becsü­lik meg a szakembert. Különösen tartózkodóak a fiatal szakembe­rekkel szemben. Ennek bizonyí-: tására hadd említsünk meg egy esetet. Furinda Rudolf, a tőrei szövetkezet ismert elnöke beszél-i te el, hogyan szerzett szakembert. Ä járáson felajánlották neki, ha akar jó agronómust, igazi jó szakembert, most kaphat. Az el-: nőknek felcsillant a szeme, majd megkérdezte: „Fiatal vagy idő­sebb". Az utóbbiról volt szó, az elnök rögtön rávágta: „Akkor vi-i szem". Régi kommunista, tapasztalt elnök Furinda elvtárs. Szereti a fiatalokat is, hiszen jócskán van belőlük a szövetkezetben. S hogy most az. egyszejr miért óvakodott a fiatal szakembertől, azzal in­dokolta: „Csak elméleti tudásuk van, gyakorlati kevés". Uram bo-J csá, hát valahol a fiataloknak, az iskolából kikerült szakembe-: reknek us meg kell szerezni a gyakorlatot, tapasztalatot. Ilyen álláspont mellett kevés remény van arra, hogy elhelyezkedjék, hiszen más szövetkezetben is fel-i merülhet az előbbi kifogás. Pe-i dig — egynéhány kivétellel —• alaptalan ez a felfogás. Sok fiatal szövetkezeti elnök és agronó-i mus elméleti tudását okosan tud-i ja a gyakorlatban gyümölcsöztet-: ni. A lekéri, az ógyallai szövet­kezet fiatal elnökét szereti a tag­ság, elégedettek munkájával. A lekéri szövetkezetnek jó híre van nemcsak a környéken, ha-i nem országszerte is. Az elnök fő­iskolát végzett, alig múlt húszon öt esztendős. Ha jobban megbecsülnék a szö^s vetkezetekben a fiatal szakembe-i reket, talán ők sem húzódoznának annyira a falutól, a mező­gazdaságtól a központi hivatalok-: ba. És általában ott panaszkod­nak a leginkább, ahol maguk is ludasak abban, hogy az ifjúság elkívánkozik a faluból. Általában így jellemzik a falu parasztifjú-: ságát: „Olyanok a mai fiatalok, mint a fiafecsikék, ha felnőnek kirepülnek a fészekből." Mi az oka ennek? Egyéb okok mellett _az előbb említett magatartás is. Nem jót szült ez eddig sem, s a jövőre is figyelmeztető: hozzáér­tő szakember, megfelelő tudás nélkül nehezen jutunk előbbre, ítéletnapig nem támaszkodhatunk csüpán a gyakorlati tapasztala^ tokra. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy néhány esztendő alatt az ipar színvonalára emeljük a me­zőgazdasági termelést. Ezt a párt XII. kongresszusa s újabban a CSKP KB ülése is megerősítette. Elérhető-e ez, ha nem nevelünk sok szakembert? A statisztika szarint hazánkban — eléggé ke­vés — 50 000 mezőgazdasági Szakember van. Csöppet sem ke­csegtető ez, különösen, ha az iparhoz viszonyítjuk. Ott sokkal jobb a helyzet. Szomorúbb az, ha megnézzük, hol vannak a mezőgazdasági szakemberek. Hétezer mezőgaz­dasági főiskolát végzett szakem­berből csak 1100 dolgozik a szö­vetkezetekben, a többi az állami szektor különböző szerveiben. Sajnálatos tény az is, hogy a me­zőgazdasági szakemberek közül 15 000 nem a mezőgazdaságban dolgozik. Nem győzzük eléggé hangsú­lyozni, mily nagy kárt okoz a szakemberhiány a népgazdaság­nak. Sokszor éppen a megfelelő hozzáértés hiánya miatt a rak­tárban rozsdásodik a fejőgép, nem tudnak bánni az automata etetőkkel, mert nem akad az egész szövetkezetben ezekhez a gépekhez értő szakember. Persze a tagság ezért nem a vezetősé­get, hanem a gépekét és a szer­kesztőjét okozza. A hozzáértésről lévén szó, te­hát nemcsak a szakemberekre gondolunk. A gépek alkalmazása megköveteli a parasztság általá­nos műveltségének fokozását is. Világos, a lovasfogat felszerszá­mozásához nem kellett különö­sebb tudomány. Ám a traktorve­zetés, automata gépek kezelése már nagy hozzáértést igényel. A fejőgép kezeléséhez is érteni kell. A géphez értő parasztember sohasem szidja a gépet, ha az rosszul dolgozik, hanem megke­resi és kijavítja a hibát. A Né­met Demokratikus Köztársaság­ban a gépi fejéshez is néhány hónapos tanfolyam elvégzése szükséges. Szóval akárkire rá sem bízzák az értékes gépeket. Sokat kell még dolgozni, fá^i radozni, hogy előbbre jussunk. A szövetkezetekben túlsúlyba ke­rültek az előre vivő erők, de a maradiság, az új iránti bizalmat­lanság még mindig felmerül. Sok még az olyan kijelentés: apám­nak és nekem is termett a föld régi módi műveléssel is. A föld­műveléshez értő, a nagyüzemi gazdálkodásban jártas kiváló szakembereknek kell bizonyíta­niuk, hogy sok mindenben té­vednek azok, akik a „jó volt apámnak, jó lesz nekem is" ala­pon gazdálkodnak. Nem kis do­log a bizonyítás, a szaktanács, de hálás politikai munka. A szövetkezetben, a gazdálko­dásban minden, ami új, politikai ügy is, mert sok szövetkezeti parasztot meg kell győzni az új helyességéről, annyira, hogy szívvel-lélekkel dolgozzék. „Rit­ka kukorica, szép cső tengeri" — szemlélet még nem ment telje­sen feledésbe. Ám meg kell ér­tetni a szövetkezeti taggal, hogy a jól elkészített földeken nyu­godtan növelheti a tőszámot. És ha nagyobb lesz a termés, több lesz a jövedelem — szakítani fog a régivel. S ennek előbbi meg­értése elképzelhetetlen tudás, hozzáértés nélkül. Antonín Novotný elvtárs Kelet-Szlovákiában (CTK) — Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasá­gunk elnöke, Alexander Dubček elv­társnak, az SZLKP KB elnökségi tag­jának, az SZLKP KB első titkárának és Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB elnökségi tagjának, az SZNT el­nökének kíséretében szerdán, június 12-.én délelőtt néhány napos látoga­tásra Kelet-Szlovákiába érkezett. A košicei repülőtéren a kelet-szlová­kiai kerület képviselői, Emil Chlebec, az SZLKP kerületi bizottságának ve­zető titkára, Anton Ťažký, a KNB el­nöke, valamint az SZLKP kelet-szlo­vákiai kerületi bizottsága elnökségé­nek további tagjai üdvözölték a ven­dégeket. A fogadtatáson jelen voltak františek Barbírek elvtárs, az SZLKP KB titkára, Jan Pilier elvtárs, minisz­terelnök-helyettes, Josef Peši, Josef Krejfií és Samuéi Takáő miniszterek, akik hivatalos kiküldetésben tartóz­kodnak a Kelet-Szlovákiai Vasműben. A • szívélyes fogadtatás után Antonín Novotný elvtárs és kísérete a kelet­szlovákiai kerület képviselőivei együtt Košicére utaztak. A vendégek röviddel megérkezésük után megtekintették a várost. Elláto­gattak a Malomárok és a Béke új lakónegyedekbe, ahol 1959-óta há­romezer lakás épült 12 ezer ember részére. A vendégek ezután megte­kintették a Lokomotíva új sportsta­dionját, ahol Novotný elvtárs elbe­szélgetett a fiatal atlétákkal. A szabadtéri színházban tett rövid látogatás után a városnézést az Új­város új lakónegyed megtekintésével fejezték be. Itt még az idén 270 kor­szerű lakást adnak át több mint ezer ember részére. A legközelebbi hét év alatt KoSicén összesen 30 ezer új Antonín Novotný elvtárs és kísérete a repülőtéren (CTK-felvétel) lakás épül, vagyis háromszor annyi, 'mint ahány lakást 1945-ig a kapitaliz­mus hagyott örökül. Az Újváros lakó­negyed megtekintése folyamán No­votný elvtárs felkereste Ján Pivovar­činak, a Kelet-Szlovákiai Vasmű dol­gozójának lakását és szívélyesen elbeszélgetett Pivovarcí elvtárs fele­ségével és kislányával. A férj jelenleg kohásznak tanul a Szovjetunióban. Novotný elvtárs elbeszélgetett a bra­tislavai Műszaki Főiskola építészeti Vendég érkezett 9 óra 20 percet mutatott az óra­mutató,' amikor a prágai különjáratú gép megérkezett a koSicei repülőtér­re, amely a dolgos hétköznapok pá­tosztalan közvetlenségével fogadta a gépmadárból kilépő vendéget. Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára és hazánk első polgára érkezett meg Kelet Szlovákia metropolisába. A városba menet madárdal és gé­pek zúgása, meghitt „éljen" és fiatal lányok virágbokrétája fogadta a vá­ratlan vendéget. Villamosok csenge­tése pótolta a katonazenét, az építő állványokról pedig vidám sapkalen­getések helyettesítették a díszszó­noklatokat. Es az államfő elégedetten mosoly­gott. Benn a városban az elnök szinte elveszett a hullámzó embergyűrű­ben. Mindenki látni akarta őt, min­denki szavát várta, mindenki a ke­zét szerette volna megszorítani. Ez egyeseknek sikerült, másoknak pedig nem. Aztán köztársaságunk elnöke város­nézésre indult kísérőivel. Otfa nem vezethetett máshová, csakis a Malom­árokba, az új városnegyedbe, amely a Hernád-parti ősi város igazgyöngye lett. Sok öreg kassal polgárban fel­ébredtek a régi államfők látogatá­sainak emlékei, BeneS, Horthy ... Amikor a rendőrsorfal, a bizalmat­lanság és a gyűlölet kínai fala vá­lasztotta e 1 a vendégeket az illusztris látogatóktól. Ezúttal másfajta látogatásnak a szemtanúi. A primus inter pares (el­ső az egyenlők között) jött el a száztornyú Prágából közéjük. Itt nem léteznek válaszfalak, itt valameny­nyien egyek, vendég és vendéglátók egyaránt. Beszélget velük. Ismeri problémái­kat,' tudomása van jó és rossz ered­ményeikről. Nem tesz szemrehányást a mulasztásokért, csupán figyelmez­tet mindenkit, hogy az előttünk álló nehézségeket csakis vállvetve közös erővel győzhetjük le. A tervteljesítés az első számú feladat, érzik ki sza­vaiból a nagy építkezés dolgozói, és magukban csendes fogadalmat tesz­nek: nem maradunk szégyenben! Nem is maradhatnák! Mivel az új lakásokra már várnak a Vasmű dol­gozói. Az eddigi 300 lakás csak elő­leg. No és a minőséggel sem lesz baj! És nem is lehet! Mert nagy szégyen lenne, ha Pi­vovarcsik Jánosné, akit Novotný elv­társ új lakásában meglátogatott, pa­naszkodna. Ám Pivovarcsikné nem panaszko­dik. Nemrégiben még férjével és hat gyermekével egy öreg egyszobás la­kásban lakott. — Ügy nevelje gyermekeit elvtárs­nő, hogy hasznos építői legyenek a szocializmusnak és a kommunizmus­nak, mondja búcsúzóul köztársasági elnökünk, akit máris várnak a to­vábbi feladatok. Hiszen csak három napig lesz hazánk keleti csücské­ben ... karának hallgatóival is, akik szakmai kiképzésük keretében dolgoznak a la­kásépítkezésen. Antonín Novotný elvtársat és kísé­retét szerdán délután a košicei sport­csarnokban a Kelet-Szlovákiai Vas­műből és a többi košicei üzemből összegyűlt több mint háromezer pártaktivista üdvözölte. Az aktíván részt vettek František Barbírek elv­társ, az SZLKP KB titkára, Ján Pilier elvtárs, miniszterelnök-helyettes, va­lamint Josef Peši, josef Krejcí és Sámuel Takác miniszterek. Emil Chlebec, az SZLKP kelet-szlo­vákiai kerületi bizottságának vezető titkára üdvözölte az egybegyűlteket, utána Antonín Novotný elvtárs emel­kedett szólásra. (Novotný elvtárs be­szédét lapunk holnapi számában kö­zöljük. J Az aktíva résztvevői nagy figye­lemmel hallgatták beszédét, amely­nek elhangzása után azokról a prob­lémákról beszélgettek, amelyekkel munkahelyeiken és mindennapi éle­tükben találkoznak. Csehszlovák küldöttség utazott Varsóba (ČTK) — Ľudmila jankovcová mi­niszterelnök helyettes a csehszlovák­lengyel gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési bizottság cseh­szlovák csoportja tagjainak kíséreté­ben szerdán, június 12-én Varsóba utazott, ahol a bizottság nyolcadik ülésének zárőtárgyalásait vezeti. A repülőtéren a küldöttség búcsúz­tatásán jelen volt Stanislaw Piotrow­szki, a Lengyel Népköztársaság prá­gai ügyvivője és a nagykövetség tag­jai. A varsói repülőtéren küldöttségün­ket Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese és mások fogadták. A fogadáson jelen volt Oskar Jeloü, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lengyelországi nagykövete is. IKIIIlIflllllllIflITIIIIIIIIIIIIIlIlf*IIISIIItIII!IIIIIIIIEIIIIIIIIIIIIlll!IISIlIIIISI3IIfIIIIfi4fIIIIIIllllllIIIIIISSIIiailIllllElltllfllBIIIIIIIfl(T Lesz elég tej Reggel úgy sütött e nap, hogy szebb időt nem is kívánhattak volna földműveseink. A dunaszerdahelyi járásban levő eperjesi szövetkezet tagjai jól kihasználták e napot. Csak­nem egytől egyig kint voltak a föl­deken. Egyesek forgatták a szénát, de többségük a már száraz lucernát gereblyézte. Egymás után jöttek az üres traktorok, hogy azután száraz lucernával megrakva a gazdasági ud­varba hordják a takarmányt. Ügyesen ment a munka. Először vasból és fából vázat készítettek alacsony tetőt képezve s erre rakták fel a lucernát. A kazlak két végére beszerelték a szellőztetőket. Kántor Tivadarral, a szövetkezet el­nökével megálltunk a szövetkezete­sek csoportjánál, akik éppen befejez­ték a kazalrakást. Zivatar lógott a levegőben... Az udvaron három kazalban állt a már csaknem száraz lucerna. Az első kettőből már ki is szerelték a szel­lőztetőket. A takarmány teljesen szá­raz volt, s olyan illatos, mint a leg­finomabb tea. Csak az utolsó kazal­ban zúgtak még a szellőztetők. Az elnök elmondta, hogy összesen 5 szellőztető áll rendelkezésükre. A szálas takarmányt, amit a télre tartalékolnak, ilyen módon szárítják. — Milyen területen termeltek az idén évelő takarmányféléket? — 180 hektáron. Ebből azonban 15 hektárt magnak hagytunk meg. Úgy számítjuk, hogy három kaszálásból minden hektárról legalább 60 mázsa száraz lucernát nyerünk. Az 1962-es év nem volt kedvező a thkarmányfélékre. Ezt most is érzik az állattenyésztési termékek termelé­sénél, főként a tejhozamnál. 280 fe­jőstehéntől az idén 450 000 liter tejet adunk a közellátás céljaira. E hó kezdetén 11000 literrel kevesebbet adtak el, mint amennyit az időterv kitűzött. A CSKP KB határozata azon­ban serkentően hatott. Megértették, hogy tenni kell valamit. A teljes ter­melés tervét az árutermelés terén mindenképpen teljesíteni akarják, sőt elkövetnek mindent, hogy a ter­melési tervet túl is szárnyalják. Ezt már megvitatták maguk között. A CSKP KB határozata e napokban mindnyájunk figyelmének középpont­jában áll. Gyorsan határoztak. Az idén a takarmányfélékre, főként a fehérjetartalmú takarmányokra for­dítják a legnagyobb gondot. Kötele­zettséget Vállaltak, hogy július vé­géig megszüntetik a tejfelvásárlás­Illatos ez a takarmány, mint a legfi­nomabb tea — mondja a szövetkezet elnöke ban mutatkozó lemaradásukat, s az esztendő végéig évi feladatukat lega­lább húszezer literrel túlszárnyalják. /. S.

Next

/
Thumbnails
Contents