Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-09 / 157. szám, vasárnap

Hruscsov elvtárs fogadta Amer marsall! Moszkva (CTK) — A szovjet kor­mány meghívására Amer marsall, az EAK elnökhelyettese, több magas rangú katonatiszt társaságában Kai­róból Moszkvába érkezett. A sereme­tyevól repülőtéren Voronov, Kozlov, Novikov, Malinovszkij marsall ésmá­sok fogadták. Amer marsall megér­kezése után adott nyilatkozatában örömét fejezte kl, hogy Ismét talál­kozhat a szovjet néppel, főként Hrus­csovval, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével, Vaszilij Koz­lov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökhelyettese vá­laszában meggyőződését fejezte ki, hogy az EAK küldöttségének látoga­tása nagy lehetőségeket nyújt együtt­működésük gyakorlati kérdéseinek megvitatására. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szómba ton fogadta az EAK kormányküldött ségét. A szovjet kormányfő szívélye sen elbeszélgetett Amer marsallal. A küldöttség előzően látogatást tett Leonyid Brezsnyevnél, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökénél. Szüntessék be a Laoszba irányuló amerikai fegyverszállítást A laoszi értekezlet társelnökei üzenetének szovjet tervezete az amerikai beavatkozásról Amint annak idején Jelentettük, Június 3-án Trevelyan moszkvai an­gol nagykövetnek átnyújtották a genfi értekezlet társelnökei részéről a laoszi felekhez Intézendő közös üzenet szovjet tervezetét. A tervezetben a szovjet fél egyet­értett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumának nyi­latkozatával abban, hogy a Laoszba küldött amerikai fegyverszállltmá­nyok beavatkozást jelentenek és dur­ván megsértik a genfi egyezménye­ket. A szovjet tervezet hangsúlyozza, hogy Laoszba csak a koalíciós kor­mány kérésére és beleegyezésével le­het fegyvert és hadianyagot szállíta­ni. A koalíciós kormányban ugyanis helyet foglalnak a három laoszi po­litikai érő képviselői, akik kötelesek az egyetértés elve alapján eljárni. De a koalíciós kormányba tartozó egyik politikai fél, a Laoszi Hazafias Arc­vonal határozottan tiltakozott és til­takozik ma ls az amerikai fegyver­szállítások ellen. A jelen esetben minden alap nélkül hivatkoznak a koalíciós kormány kérésére —, ahogy ezt a washingtoni külügymi­nisztérium teszi május 12-1 nyilatko­zatában —, mert a laoszi koalíciós kormányban nem vitatták meg azt a kérdést, hogy az Egyesült Álla­mokhoz forduljanak katonai segít­ségért. A szovjet fél indítványozta: a két társelnök fejezze ki meggyőződését, hogy az Egyesült Államok kormánya eleget tesz e genfi egyezmények szellemében született felhívásuknak és megszünteti a Laoszba irányuló jogtalan fegyver-, lőszer- és hadi­anyag-szállításokat. Június 6-án Trevelyan nagykövet eljutatta a szovjet külügyminiszté­riumhoz az angol társelnök válaszát. Szíriai—iraki közös közlemény Bagdad (CTKJ — A szíriai küldött­ség és az iraki kormány tárgyalásai­nak befejezése u^án kiadott közle­mény hangsúlyozza, hogy Szíria és Irak szilárdan eltökélték: valóra vált­ják a szövetségre vágyó arab nép akaratát. A közlemény hangsúlyozza, hogy Szíria és Irak szeptemberig népszavazást rendez az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Irak szö­vetségének megteremtéséről. Ebből kitűnt, hogy az angol fél — bár nem tagadja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok fegyvert és hadi­anyagot szállít Laoszba — nem haj­landó elfogadni a szovjet üzenetter­vezetet. * « • A laoszi nemzetközi ellenőrző bi­zottság lengyel küldöttségének veze­tője — aki kormányával való tanács­kozás céljából rövid időre hazauta­zott Varsóba — visszaérkezett La­oszba. (CTKJ AVDK nyilatkozata Hanoi (CTKJ — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztériuma nyilatkozatában határo­zottan elutasítja azt a vádat, hogy a VDK kormánya hadianyagot szállított a Patet Lao egységeinek és katoná­kat küldött Laoszba. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a VDK kormá­nya a szomszédos Laosz Iránti po­litikájában szigorúan betartotta és betartja az 1962. évi genfi egyezmé­nyeket és mindenkor a két ország baráti kapcsolatainak szilárdítására törekedett. A VDK kormánya soha sem avatkozott Laosz belügyeibe. Amerikai tudósok a huzamos űrrepülés következményeiről Varsó (CTKJ — W. R. Adey, a Los Angeles-i egyetem kozmikus biológiai laboratóriumának munkatársa a var­sói értekezleten kijelentette, hogy a súlytalansági állapotban végzett hu­zamos űrrepülés hallucinációkat idéz elő, zavart okoz az ítélőképességben, megrongálja az agyvelőt és a cson­tokat. Ezt a következtetést vonták le az amerikai tudósok Gordon Cooper­nek abból az állításából, hogy mint­egy száz mérföld magasságból füstö­lő házkéményeket látott Tibetben, ami természetesen lehetetlenség. Az amerikai tudósok azt állítják, hogy minél tovább tart az űrrepülés, an­nál Inkább fokozódik a veszély. Ezért az Egyesült Államok további kutatás céljából ősszel majmot bocsát fel 14 napra a világűrbe. Cedenbal választási beszéde Ulan-Bator (CTK) — Ulan-Bator­ban Cedenbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke be­szédet mondott a választók előtt azokról a nagy változásokról, ame­lyek a legutóbbi választás óta men­tek végbe a köztársaság társadalom­politikai, gazdasági és kulturális életében. A köztársaság külpolitikai fővona­laként Cedenbal a békés együttélés elvét nevezte meg. Fidel Castro Szovjetunióban tett lá­togatásáról Cedenbal elmondotta, hogy a mongol kommunisták tökéle­tesen osztják a közös szovjet—kubai nyilatkozatban kifejtett nézeteket. Szovjet űrhajósokat a lipcsei egyetem dísztagjaivá választottak Moszkva (CTKJ — A Német De­mokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségén június 7-én Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics szovjet űrhajósoknak átadták a lipcsei egye­tem tiszteletbeli tagságát igazoló ok­mányt és jelvényt. A lipcsei egyetem 1409 óta részesí­ti a kimagasló személyiségeket e ki­tüntetésben. Az űrhajósoknak a do­kumentumfilmek lipcsei nemzetközi fesztiválján, a Páros csillag című film bemutatója után adományozták a kitüntetést. Georg Mayer, az egyetem rektora Pavel Popovicsnak, Andrijan Nyikola­jev számára ls átadta az oklevelet és a jelvényt, mert Nyikolajev az ünnepélyes átadáson nem vehetett részt. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Santiago de Chile (CTK) — A Chi­lei Kommunista Párt Központi Bizott­ságának santiagói teljes ülésén Orlan­do Millas képviselő, a Chilei Kom­munista Párt Központi Bizottságának tagja tartott beszámolót. "Részletesen foglalkozott a pártra váró feladatok­kal a köztársasági elnökválasztással kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a pártnak minden erőt latba kell vetnie, hogy a többi haladó erővel együtt ki­vívja Salvadoro Allendónak, a Népi Akció Frontja jelöltjének győzelmét. Orlando Millas beszédének további részében a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseivel foglalkozva ki­jelentette , hoay a Chilei Kommunis­ta Párt következetesen harcol a revl­zlonizmus, a dogmatizmus és a szek­tásság ellen. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átvette Tahijának, Algéria moszkvai nagykövetének megbízó levelét. WASHINGTONBAN hivatalosan be­jelentették, hogy Kennedy elnök eu­rópai körútja sorén, június 29-én és 30-án Londonba is ellátogat, és ott találkozik Macmillan miniszterelnök­kel'. Az AP szerint a katonai terve­zés kérdéseiről, valamint a Kelet és a Nyugat kapcsolatairól fognak tár­gyalni. (CTK) KOMMENTÁRUNK: A nukleáris kísérletek betiltása — a józan ész parancsa Az Egyesült Államokban az utób­bi Időben figyelemre méltó jelenség észlelhető a nukleáris kísérletek be­tiltásáról folyó vitában. A vita he­vében a kormány táborába tartozó egyes politikusok olyan érveket hoz­tak fel, amelyek súlya még a lesze­relés legmegátalkodottabb ellenzői­nek érveit is halomra dönti. Bebi­zonyosodott: azoknak van Igazuk, akik követelik, hogy az Egyesült Államok revideálja álláspontját a nukleáris kísérletek betiltásának kérdésében és így tegye lehetővé az ésszerű megegyezést. A valóság józan szemléletének egyik nagy tanúbizonysága volt Humphrey mlnnesotal demokrata szenátor nemrégen elhangzott be­széde. Mint a kongresszus leszere­lési albizottságának elnöke, sokat meríthetett a titkosnak minősített anyagból. Tanulmányait a 18-hatal­ml leszerelési bizottság genfi ta­nácskozásainak közvetlen megfigye­lésével egészítette ki. Így e körül­mények még nagyobb nyomatékot adnak tanúságtételének. Humphrey tézisei szerint a nuk­leáris robbanást jelző rendszer ha­tóképppessége nem elég Ismert, s így nem eléggé értékelik. A hely­színi ellenőrzés követelése, mely évekkel ezelőtt jogosnak tűnhetett, ma már nem helyetálló. Az Egye­sült Államok más országokhoz ha­sonlóan hatalmas rendszert épített kí a nukleáris robbanások megálla­pítására, és természetesen további lehetőség van e rendszer tökéletesí­tésére. Humphrey, bár a gyakorlat­ban nem akarja elismerni, elvi je­lentőségű következtetésre Jutott: „A Szovjetunióban lejátszódó szeiz­mikus jelenségeknek szovjet terüle­ten kívül eső távolsági felderíts rendszerrel történő tüzetes megfi­gyelése után megállapították, hogy nem kell új nemzetközi felderítő rendszert fejleszteni". Ha az Egyesült Államok nem hagyná figyelmen kfvül ezt a felis­merést, az egyezmény már régen megszülethetett voLna. Azt is megállapították, hogy a nukleáris robbanásokéhoz hasonló görbékkel ábrázolt szeizmikus ren­gések száma a szovjet földön sok­kal kisebb, mint eredetileg felté­telezték. Az Egyésült Államok még tavaly 200 rengésről beszélt, áe ez a szám később 100-ra, majd 70-re csökkent. A minnesotai szenátus már csak 12 gyanús jelenséget em­lített. Ebből ismét komoly következ­tetés vonható le: Ha az Egyesült Államok régebben helyesnek tartot­ta, hogy évente 12—20 helyszíni el­| lenőrzést követeljen, tehát minden 3 gyanús jelenség után egyet, ak­kor a most említett 12 gyanús je­lenség esetében teljesen megeléged­het 2—3 helyszíni ellenőrzéssel. Ép­pen ennyit javasolt a Szovjetunió Genfben, az Egyesült Államok azon­ban nemet mondott és 7 ellenőrzést követel. A Szovjetunió komoly engedményt tett, amikor elfogadta a helyszíni ellenőrzés elvét. Mivel válaszolt az Egyesült Államok? Humphrey igazat ad a szovjet küldöttnek, hogy sem­mivel. Sőt a szenátor beszédéből ki­tűnik, hogy az Egyesült Államok az elért tudományos haladás ellenére még nagyobb követelésekkel áll elő, mint két-három évvel ezelőtt. Komolyan vehető-e az az érv, hogy a szerződés megkötése esetén valamelyik fél titkos nukleáris kí­sérletekkel egyoldalú lényeges ka­tonai előnyökhöz juthat? Humphrey elemzésében ezt határozottan tagad­ja. A leleplezés kockázata nagyon aránytalan volna a várt előnyökkel. Ha aránylag kis erejű és jelenték­telen robbantást hajtana végre a szerződésszegő, akkor ls tudnia kel­lene, hogy a kísérletet leleplezhetik ős óriási nemzetközi botrány tör­het kl. Magától megszűnne a másik fél kötelezettsége. Emellett az atom­fegyver tökéletesítéséhez nem egy, hanem sorozatos robbantásra van szükség, ez pedig már nem titkol­ható el. Az Egyesült Államokban az utób­bi időben mind élesebben bírálják a szerződés ellenzőit, akiknek stra­tégiája a titkos kísérletek veszélyé­nek szándékos felnagyítása és a to­vábbi atomfegyverkezés veszélyének lebecsülése. Ezzel kapcsolatban amerikai tudósok csoportja a Wa­shington Post-ban egyöntetűen el­ítélte a tények elferdítését. Termé­szetesen az Idézett kijelentések nem jelentik azt, hogy megváltozik a nukleáris kísérletek beszüntetésé­nek kérdésében elfoglalt amerikai álláspont. A felszólaló szenátorok csak a Jelenlegi kormánypolitikát támogatták a tárgyalások puszta gondolatát ls elutasító szélsőjobbol­daliakkal szemben. Humphrey be­szédében ls találunk olyan része­ket, amelyekkel nem érthetünk egyet. Vitathatatlan tény, hogy az ame­rikai politika egyre Inkább ellen­tétbe kerül a kor parancsával. Fo­kozatosan előtérbe Jutnak a meg­egyezés ésszerű feltételei. Meg kell történnie a nukleáris kísérletek be­tiltásának, melyben a világ az ál­talános leszerelés első fokát látja. P. T. Sarkkutatóink hazatérnek Moszkva (ČTK) — Dr. Antonín Mrkos, Alois Koči mérnök és dr. Pa­vel Chaloupka tudományos dolgo­zóink, akik a szovjet tudósokkal, együtt másfél évig részt vettek a Dé­li-sark kutatásában, Murmanszkon ót Moszkvába érkeztek. Jaroslav Petrov­R óma nagyon konzervatív város. Sok ezer év múltán még min­dig őrzi az antik épületek, fürdők, színházak és templomok rommarad­ványait, s talán csak a konzervatív rómaiak iránti tiszteletből maradt meg az ország fővárosának és köz­igazgatási központjának. Váltig han­goztatta ezt egyik barátom, aki any­nyira szereti szülővárosát, Milánót, hogy habozás nélkül megtenné tény­leges fővárosnak, mert szerinte Róma csak jogilag főváros. Mindezt azzal indokolta, hogy ''Milánó korszerű, óriásit fejlődött ipara, kulturális éle­te, több felhőkarcolóval, meg aztán olyan „gazdasági csodával" dicseked­het, amilyet Róma el sem képzelhet. „Meglátjátok, a választások után is Róma hagyományosan keresztényde­mokrata marad... A baloldalnak nincs reménye az előretörésre..." Ilyen borúlátóan jósolgatott, köz­ben égig magasztalta szülővárosát. Két nappal a választások után fel­tűnően került. Rómában ugyanis 350 ezer új szavazatot szerzett az Olasz Kommunista Párt, viszont a keresz­ténydemokraták sok szavazatot vesz­tettek. A többi baloldali pártra is va­lamivel többen szavaztak. Természetesen, a rómaiaknak van­nak még konzervatív szokásaik, de azok a bizonyos kereszténydemokrata hagyományok nem sok vizet zavar­nak — ezt mutatták a választások. A kereszténydemokraták a válasz­tások után is hagyományosan össze­jönnek kedvelt vendéglőikben. Fanfa­ni volt miniszterelnök például elő­szeretettel látogatja a Pescatore (ha­lász} „trattoria"-t. A választások Olaszország napjainkban ELŐRETÖRT A BALOLDAL után vacsora közben Saragat szociál­demokrata főtitkárral arról tárgyalt, vajon az új kormány számithat-e pártjának támogatására. A Piazza Co­lonna tér is a politikusok megszo­kott találkozóhelye; Itt van az 11 Tem­po nyomdája, ahol a késő esti órák­ban is friss híreket szerezhetnek. A Piazza Colonna a burzsoázia af­féle vitaklubja, a közeli Nép terén, ahol a Rosati és Canova kávéház van, a haladó értelmiségiek, Írók és film­rendezők találkoznak. A híres szí­nésznők ezzel szemben a Via Vane­to-t kedvelik. A fasiszták sem szívesen törik meg a hagyományokat: a választási kam­pány idején is a Colosseum romjai­nál gyűléseztek és tüntettek, ott, ahol valaha Mussolini feketeingesei x° n ul" tak fel, különösen a római biroda­lom hajdani nagyságát idéző Via dei Fori Imperiali-n. Természetesen, az olasz nép hallani sem akar a feke­teinges hagyományról. Ezt bizonyít­ja az is, hogy bár a neofasiszta MSI (Olasz Szociális Mozgalom) párl óriási összegeket áldozott a választá si kampányra, a szavazatoknak csak 3,1 százalékát tudta megszerezni. (Az egyetlen párt volt, amely a választási agitációnál helikoptereket is hasz­nált). A választások utáni napokban, s még ma is sokat vitatkoznak azon, hogyan lehet az, hogy a konzervatív, ősi Rómában, a kereszténydemokra­ták fészkében, a kommunisták nagy szótöbbséget értek el. Azzal ugyanis mindenki tisztában van, hogy nem­csak munkások szavaztak a kommu­nistákra, hanem más társadalmi ré­tegekhez tartozó választók is. így tudták, hogy a haladó értelmi­ség nagy része a kommunistákra ad­ta szavazatát. Carlo Levi neves írót, aki ugyan nem tagja a kommunista pártnak, az Olasz Kommunista Párt jelöltjeként választották meg képvi­selőnek. A párt sok kiskereskedőt és kisiparost is a maga oldalára állított. A Piazza Ragusá-n rendezett gyűlé­seken ugyanis a párt megvilágította, milyen is a valóságban az üzleti ki­rakatok mögötti élet. A kommunis­ták a következő tényeket hozták hall­gatóságuk — többnyire kiskereskedők tudomására. Az utóbbi évtizedekben Rómában 75 százalékkal növekedett az üzleti engedélyek száma, s ma 32 ezer üz­let van Rómában. A turistáknak em­léktárgyakat eladó vándorkereskedők száma ugyanekkor 10 ezerre növeke­dett! Statisztikailag kimutatták, hogy a központon kívül eső kiskereskedők napi tiszta haszna mindössze két és fél ezer lira. Az üzletben gyakran a családtagok ls kisegítenek, tehát egy háromtagú család esetében 800—900 líra esik egy személyre, kevesebb egy munkás átlagbérénél. Egy római munkás naponta legalább kétezer lí­rát keres és egy ipari munkás havi bére a hivatalos statisztika szerint 53 ezer lira. Az olasz közgazdászok szerint egy mai „közepes" családnak mintegy havi 308 ezer lírára van szükség, hogy tisztességesen élhes­sen. Ebből tehát az következik, hogy egy római kiskereskedő életszínvo­nala jóval az átlagon alul van. Ugyanakkor az UPIM, STANDA, RI­' NASCENTE nagyáruházak,-melyeknek Rómában 44 üzlethelyiségük van, évi 300—800 millió líra hasznot vágnak zsebre, s vagyonukat 17 milliárd lí­rára becsülik. A kiskereskedők természetesen nem versenghetnek a monopóliumokkal... A rómalak többsége szívesebben vá­sárol a nagyáruházakban. Ezért a kis­kereskedők az államtól várnak segít­séget a konkurrencia ellen. Bologná­ban a várost már évek óta kommu­nisták igazgatják. A városi hatóság hozzásegítette a kiskereskedőket, hogy szövetkezetbe tömörüljenek. Rómában is sok kiskereskedő vágyott erre, s ezért szavazott a kommunis­tákra. Természetesen, nem ez volt az egyedüli ok. A kommunista párt programjának számos pontja megfe­lel a középrétegeknek, mint a béke­politika, a Közös Piac szabadkeres­kedelmi szervezetté alakítősa, a ve­szélyes atlanti politika feladása, a fontos iparágak államosítása, a föld­reform stb. Az olasz nép ebben látja jövőjének biztosítékőt. MIROSLAV KUBlN I ský mérnök, az expedíció tagja már előbb visszatért Csehszlovákiába. Ez, sorrendben már a harmadik csehszlovák expedíció a Déli-sark vi­dékén 1962. január 20-tól 1963. ápri­lis 21-ig tanulmányozta a kozmikus sugárzást és a Föld mágnesességét. A csehszlovák sarkkutatók június 11-én térnek vissza Moszkvából Prá­gába. A sarkkutatók a moszkvai sajtóér­tekezleten a többi között kijelentet­ték, hogy rendkívül hálásak a szov­jet tudósoknak, akik lehetővé tették munkájuk eredményes folytatását. RABAT A Marokkói Munkaszövetség fel­szólítására a vasutasok, a bányászok, a kikötők munkásai és egyes köz­szolgáltatási vállalatok alkalmazot­tai június 7-én 24 órás bérsztrájkot rendeztek. TOKIÖ Tizenegy legnagyobb japán bánya­társaság dolgozói június 7-én meg­szakították általános sztrájkjukat, mert a kormány képviselői kompro­misszumos Javaslatot terjesztettek a munkások képviselői elé a munkások havi bérének 1400 yennel való eme­lésére. A szénbányamonopóliumok előreláthatólag egyetértenek majd a javasolt béremeléssel. A bányászok képviselői azonban ragaszkodnak ah­hoz a követeléshez, hogy rendkívül alacsony munkabérüket 5—6000 yen­nel emeljék. 1963. június & ©| SZŐ 3 £ /

Next

/
Thumbnails
Contents