Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-06 / 154. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A tejfalusi EFSZ határában ÖNTÖZIK A KORAI BURGONYÁT SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZ0ITSA6ANAIC NAPILAPJA Bratislava 1963. június 6. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf., 154. szára Sok takarmány —nagyobb te]hozam tejtermelés szempontjából elve-: szett. A nyugat-szlovákiai kerü-: letben jól kihasználják a szénafű-: vókat, ami nemcsak a betakar!-i tást gyorsltja meg, hanem mun-i kaerő-megtakarítással jár. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy a takarmánytermesztésben még sok a rejtett tartlék, amit mind ez ideig nem használhattunk ki (kellőképpen. Sajnos, azt a követ-) keztetést vonhatjuk le belőle, hogy ez csapás a mezőgazdasági üzemeik számára melyek télen ér^ zik meg ennek a következmé-: nyeit. Ök is, meg a közellátás ls. Nem véletlen a tél említése, hi­szen intő példaképpen álljon előt-: tünk a tavalyi. Az állattenyészté­si te'rmeiés hasznossága csökkent, az állomány veszített súlyából, amit azután az új takarmányból kell visszaszedni magára. A mezőgazdasági üzemekben azért kerül erre sor/mert még mindig nem szentelnek elégséges figyel-', met a takarmánygyűjtésnek, a „bőség" idején mintha megfeled­keznének a télről. Kellene, hogy a tény nagyobb óvatosságra int-; se a gazdaságokat. Nemcsak a szálastakarmányról van sző — bár ebből néhány gaz-i daságban a fejőstehenek számá-; ra egy szál sem jutott — sok he-:. lyen a silótakarmányokat is mos-: tohám kezelik. Néhány járásból még most sincs áttekintésünk mennyi silókukoricát vetettek, vagy vetnek. Az alkalmi érdeklő-: dések azt mutatják, hogy a ter-: vezett és bevetett terület között nagyok az eltérések. A kukoricá­val bevetett területnek — fő ta­karmányként — csak elenyésző részét teszi ki a tejes-viaszos érésű silókukorica. A gazdaságok jelentős részében inkább mint másodnövényt termesztik az őszi keverékek után. Pedig rendsze­rint az történik, hogy mire sor kerül az őszi keverékek betaka­rítására, a kukorica vetése már kései. Értékes silótakarmány a cukor­répa levele is. És mi a helyzet ezen a téren? Évről évre ismét-: lődik az egyelés késése, ami nem­csak több ezer vagon cukortól foszt meg, hanem takarmánytól ls. Ez sem elkerülhetetlen veszte-: ség, a mezőgazdasági üzemek nem egy esetben saját maguk idézik elő a kárt. Lemondanak a brigá-: dosok segítségéről és bebizonyít-: ják, hogy az egyelést győzik. Ä végén kiderül, hogy elkéstek és a hozam kisebb lett, ami kihatás-i sal van a tej- és hústermelésre. A takarmányternlesztést lile-: tőén tehát legjobb, Iíä a régi jó gazdálkodók példáját követve egy kiló takarmányt sem hagyunk kárba veszni. Nemcsak a szövet-: kezet, hanem a helyi nemzeti bl-: zottság vezetőinek is olyan akció megvalósítására kellene töreked­niük, amelyben célul tűzik ki, hogy minden megtermett takar­mányt felhasználnak az állatte­nyésztési termelés növelésére. Ugyanakkor gondoskodniuk kell a széles tömegeknek az akcióban való részvételéről, hogy mezőgaz-: dasági üzemeinket a télen ne ér­je meglepetés. Az elmúlt esztendőkben jelen-: tős károk érték mezőgazdasági üzemeinket a gyenge takarmány­termés miatt. Annak a téves né­zetnek az alapján, hogy minél több takarmányt tehessenek el télre, halogatták a kaszálást. Igaz, több anyagot nyertek, csakhogy az elvirágzott here, lucerna vagy fű korántsem tartalmaz annyi tápanyagot, mint a zöldbimbózás Idején kaszált takarmány. Kevés helyen panaszkodhatnak az Idén, hogy nem nőttek meg az évelők. Helyenként a lucerna és lóhere megdőlt, a réteken is szépen fejlődik a fű, s már ka­szára vár. Elsődleges feladatunk most, hogy a termést minél előbb fedél alá tegyük, és nem mind-i egy mikor kezdünk hozzá a be­takarításhoz. Tények szólnak az idejében kezdett kaszálás méllett. Míg a virágzás előtt kaszált szé-i na 32 mázsás hektárhozam mel-: lett 155 kiló fehérjét tartalmaz, a virágzás után kaszált széna — bár a hozam 46 mázsára növeke-i dik hektáronként — csak 69 ki-: ló fehérjét tartalmaz, már pedig ez nagy különbség. Elvégre mit ér a nagy hozam, amikor éppen az az érték vész el belőle, ami a tej- és hústermelés szempontjából a legfontosabb. Nagy károk keletkeznek azáltal is, ha indokolatlanul a régi be-: takarítási módszerrel dolgoznak a gazdaságok, holott a talaj lehe-: tővé teszi az új technológia al-: kalmazását. Az idén is sok helyen előfordul, hogy a lucernát rende­ken szárítják, ami 50 százalékos Veszteséggel járhat. Szakértőink kimutatták, hogy ha az így kelet­kezett károkat 10 százalékkal csökkentenénk, 600 millió liter tejjel többet termelhetnénk. örvendetes tényként könyvel­hetjük el, hogy mind a kaszálás, mind a légáramlásos szárítás te-i rén javul a helyzet. Az idei lucer-: nakaszálás a mezőgazdasági üze­mek túlnyomó részében a zöld-: bimbózás Idejére esett. Gazdá­szainknak szemükre vethetjük azonban azt, hogy a gépeket nem mindenkor alkalmazták kellő idő­ben. Sok helyen a rendsodrást még a kora délutáni órákban sem szakították félbe, amikor a levél-i pergés óriási károkat okoz. A lu-i cérna fehérjetartalmának a há-: romnegyed része a levélben van. Ilyen körülményeik között a hely-i zet úgy alakul, hogy bár alkal-i mázzák az új technológiát, még-: sem vezethet kézzelfogható ered-: ményhez, mert a fehérjét tartal-i mazó levél nagy része a tarlón marad. Eljárásukat sok helyen a kevés munkaerővel indokolják. Nos, le-: gyen a helyzet bármennyire sú­lyos, a mezőgazdasági üzemek ve­gyék figyelembe, hogy fehérjetar­talom nélkül tejet nem termel-i hetnek. Inkább vegyék igénybe a védnökségi üzemek, a szövetke-i zeteken kívül állók segítségét, mert megéri. Tavaly a zsélyi szö­vetkezetben a munka menetén úsy gyorsítottak, hogy trágyara-: kóval rakták a >él kiszárított ta­karmányt a pótkocsira. Ráfizettek, A levél lepergett s mint érték a Köztársasági érdemrend j. Kroha nemzeti múvészhbk (CTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök Jiri Kroha nemzeti mű­vésznek Csehszlovákia Kommunista Pártja kulturális politikája megvaló­sításáért végzett munkásságáért, s a szocialista kultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért hetvenedik szüle­Somorját elhagyva a komáromi mű­út jobboldalán már messziről szemé­be ötlik az utazónak a vízsugarak sokasága. Vajon milyen gazdaság ez? — gondolja az ember. Talán kerté­szet? Nos tekintsük csak meg. F Hegyi Károly és Andrássy Gyula (Németh J. felvétele) lésnapja alkalmából a Köztársasági Érdemrendet adományozta. A köztár­sasági elnök a magas kitüntetést Jirí Krohának szerdán, június 5-én adta át a prágai Várban Jaromír Dolanssý­nak, a CSKP KB elnökségi tagjának, miniszterelnök-helyettesnek ielenlété­ben. Megérdemelt jutalom A pelsőci gyógyintézeti női pavi­lonjának dolgozói büszkén viselik a szocialista munkabrigád és a 3SKP XII. kongresszusa brigádja címét, amelyet az év elején nyer­tek el. Vállalásuk alapján mintegy 20 000 korona megtakarítást értek sl, nem beszélve azon munkájuk­ról, amelyet pénzben nem lehet kifejezni. A rozsnyói vérátömlesztő állo­más felhívással fordult a járás sgészségügyi dolgozóihoz, hogy legyenek úttörői az ingyenes vér­adási mozgalomnak. A pelsőci gyógyintézet dolgozói között nagy visszhangra talált e felhívás. Heten keresték fel az említett vér­átömlesztési állomást. Gajdos András Hatvanezer koronás megtakarítás Borský mérnök tiszt vezette technikai kör tagjai 60 000 koro­nás megtakarítással büszkélked­hetnek. A kiváló eredmény főleg Ovisek tiszt elektrotechnikai és Sefčlk tiszt gépkocsi-körének kö­szönhető. J. KolaJa, Hodonín Példás asszonyok A tavaszi munkák sikeres elvég­zése érdekében a csákányházi szö­vetkezetben is serényen munkál­kodik a tagság. A növényápolás­ban főleg a mintegy harminc fő­nyi női munkacsoport végez dere­kas munkát. Az ő érdemük, hogy a közös 10 hektár kukoricája már napok óta gyommentes. Az ugyan­csak tíz hektár burgonya — ebből 3gy hektár a korai — kapálása szintén a befejezéshez közeledik. Megkezdték a 45 hektár rét ka­szálását, és hamarosan hozzálát­nak a 30 hektárnyi here betakarí­tásához is. Csaba Zoltán, Radzovce Száztíz százalékra Vajánban gépi erővel végzik a takarmánybegyűjtést. A szerződé­ses beadást szénából május 31-ig 110 százalékra teljesítették. A deregnyői EFSZ június elsején 1000, június 8-ig pedig százezer korai káposztát ad a közellátás­nak. Dőry Zoltán, Nagyráska Kazlakban a lucerna A Nánal Állami Gazdaság dolgo­zói már betakarították, kazlakba rakták a lucernát. Hogy a takar­mány minden szála értékes marad­jon, szalmával födték be és hogy a viharok ellen is megvédjék, le­kötözték a kazlakat. Franko elv­társ vezette komplexbrigád már a réti füvet kaszálja Meidlik Kálmán Nagy területen - 11 hektáron működnek a szórófejek @ Éjjel nappal dolgoznak az esőcsinálók © Virágdíszben a növény ô Diónagyságú gumók ® Egy hét múlva kezdik a szedést és a szállí­tást 0 Kétszáz mázsás termésre számítanak @ A várható gazdag termés elsősorban az öntözéseknek köszönhető • ÉRDEKES ÉSZREVÉTEL Két esőcsináló munkálkodik Itt, meg egy csőkút SLÁVIA-motorral. No meg több száz méternyi cső és törpe szórófejek bújnak meg a bur­gonyaszárak között. Távolról azután úgy fest, mintha aprócska szökőkuta­kat rejtettek volna el a határban. Andrássy Gyulát meg a hatvan év felé tartó Hegyi Károlyt éppen a szó­rófejek áthelyezése közben találjuk. Hegyi bácsi idős kora ellenére is úgy viszi a hosszú csöveket, akár egy húszéves legényke. Meg is jegyzem. Nem könnyű eze­ket a nehéz csöveket naphosszat ci­pelgetnl... Időközben rágyújt. Mielőtt vála­szolna, nagyot szippant a cigarettá­ból, feltolja homlokára a kalapját, s büszkén válaszol. — Erővel bírja az ember. Tavaly nehezebb csövekkel dolgoztunk. — Ezek jobbak? — Könnyebbek, de nemigen Jók. — Inkább cipelné a régieket? — Azt éppen nem mondom. Inkább ezeket a könnyű csöveket ls úgy csinálhatták volt, mint a régieket. Találgatom, mire gondol. Andrássy Gyula megmagyarázza. A csövek ösz­szeillesztése automatikus. Csak össze kell dugni kettőt, nincs szükség csa­pokra, csavarokra. Addig, amíg el nem kopik, vagy meg nem duzzad a gumigyűrű jő, de aztán sokat kell bajlódniuk, míg összeillesztik őket. Tényleg gondolkodni lehetne azon, hogy a könnyebb csöveket is a régi patentra készítenék. Sokkal jobb ve­lük dolgozni, hamarabb összeilleszt­hetők, jobban bírják a vlznyomást. • KÉT MŰSZAKBAN Szerintük azonban ezen nem mú­lik. Ám mégiscsak jobb olyan szere­léssel vagy szerszámmal dolgozni, amely könnyíti az ember munkáját. Igaz a kis bosszúságot elfelejtik a szépen fejlődő növény láttán. Meg is jegyzi Andrássy bácsi. — Sietünk vele. Várja már minden­ki az újkrumplit. Nekünk is jobb, ha minél hamarabb kiszedhetjük. Sze­retnénk mázsánként megkapni érte a kétszáznegyven koronát. — Ezért öntözik? — Errefelé ritkábban hull az eső, öntözéssel siettetjük a növény fejlő­dését. Éjjel ls öntözzük. Este jön a váltás. Fekete Vi-nce és Cvedler István veszik át a munkát. — Bírja a csőkút? Van elég vízr • — Van. Tán még egy szivattyút is rákapcsolhatnánk. — Megéri a fáradságot? Kifizetődik ez a munka? — Az elnökünk, Csóka-elvtárs, gon­dolkodó, számolgató ember. Nem is vágtunk volna bele, ha ráfizetnénk. No meg a városnak is kell a burgo­nya. Nem támaszkodhatunk mindig csak a külföldi behozatalra, ha mi is meg tudjuk termelni. • TAVASZ A DOHÁNY­SZÁRÍTÓBAN A tejfaluslak még sohasem termel­tek ennyi korai burgonyát. S hogy tényleg ne fizessenek rá (sok munka, költséges öntözés, hozatott nemesí­tett vetőmag), alaposan megtervezték a munkát. A hosszú tél sem zavarta őket. Tavaszt csináltak a dohányszá­rítókban az ültetőgumók részére. Lá­dákba rakták az ültető burgonyát (három sort minden-ládába). Befűtöt­ték a termet, két naponként forgat­ták a gumókat. Egy hónapig tartott az előcsíráztatás. Mire jött az ültetés ideje, három centis hajtása lett. Mind egy szemig kézzel ültették el, elég sűrűn. Ezért bíznak benne, hogy hek­táronként meglesz a 200 mázsa. — Így kalkuláltunk — mondja He­gyi bácsi. Jó volna, ha nem csalód­nánk. Reméljük, jól számítottak. Szép a burgonya, csupa virág. A földnek megadták s most is megkapja, ami jár neki, miért lenne hálátlan. S ha nem is terem kétszáz mázsát, Csalló­közben korai burgonyából száznyolc­van mázsás termés is nem minden­napi dolog! MERY FERENC nddjur.: £ S Zoviet nép konkrét tettekkel bizonyítja be szolidaritását Havanna (CTKJ — Kuba népe tü­relmetlenül várta Fidel Castrónak, a kubai forradalom vezérének beszédét, melyet június 4-én estes a kubai rádió valamennyi adója és a televízió is közvetített. A havannai televízió stú­diójában jelen voltak: Osvaldo Dorti­cos, a Kubai Köztársaság elnöke, az Egységes Szocialista Forradalmi Párt országos vezetőségének és a foradal­mi kormánynak tagjai, a tömegszer­vezetek képviselői, kubai és külföldi újságírók. Jelen volt továbbá A. I. Alekszandrov, kubai szovjet nagykö­vet is. Kilenc óra tájban őrnagyi egyenru­hájában megjelent a stúdióban Fidel Castro. Forró szeretettel beszélt a szovjet népről és arról a szívélyes­.•.•.v.v.vv.v.v.v.v.v.v.v.v.v ségről, amellyel a forradalmi Kuba követét üdvözölte. — Hogy képet ' alkothassunk a Szovjetunióról — mondta Castro — nem elég csupán a számadatok isme­rete. Az embernek mindent a saját szemével kell látnia, hogy megérthes­se: az SZKP XXII. kongresszusán kitű­zött program nem álom, hanem meg­valósítható, sőt túlteljesíthető. Castro beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági feladatok megoldásának, s ezt a kubai forradalmároknak kö­vetniük kell. Castro azután részlete­sen beszámolt a hatalmas szovjet építkezésekről, mindenekelőtt a szi­bériai vízierőművekről é^ a szovjet (Folytatás a 3. oldalon) .'.".V.V.VV.V.V.V. I O «•«••• I Repyben, a mező és erdőgazdasági ggpeket klpróbfiló intézetben e na pókban érkezett meg a prostéjoví Agrostroj üzemből a TH IV K2-10 véd­jegyű hegyitraktor prototípusa. A traktor kiválóan alkalmas különböző mező- és erdőgazdasági munkák elvégzésére erős lejtésű dombokon is. Képünkön a hegyitraktort dombos terepen próbálják ki. (J. Nősek felvétele - CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents