Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-25 / 173. szám, kedd

" i S J ROSTOCKBAN, az NDK fontos balti­tengeri kikötőjében július 7-től 14-ig rendezik meg a Balti-tenger hetét, melynek keretében „A Balti-tenger a béke tengere" jelszó jegyében a bal­ti államok békevédői találkoznak. A képen: Az épülő Rostock. A város déli részén két évvel ezelőtt kezdték meg az építkezést s eddig már 2596 új lakást fejeztek be. (CTK — Zentralbild felv.) Óriási néger tömegtüntetések az Egyesült Államokban Vasárnap tízezrek vonultak fel faji egyenjogúságot követelve • Tombol a rendőrterror LISSZABONI TUDÓSÍTÁSUNK: A kommunistákat nem törik meg Salazar véres kezű klikkje a fasiszta diktatúrát ellenző összes demokratákat üldözi. Ezrével bör­tönzi be a hazafiakat. A hóhérok válogatottabbnál válogatottabb kínzásokat alkalmaznak rajtuk. A rendőrség különösen a kom­munistákkal — a nép legjobb fiaival szemben kegyetlenkedik. A betiltott kommunista párt to­vább folytatja a küzdelmet. Octa­vio Pato, a politikai bizottság tagja és a központi bizottság tit­kára 16 éven át illegalitásban te­vékenykedett. Tavaly decemberben őt ls letartóztatták és elhurcolták a rendőrség kínzókamráiba. Ti­zenegy napon keresztül vallatták, nem hagyták elaludni s olyan, cellában helyezték el, ahol csak állni tudott. Pato mégis megta­gadta a vallomást! A lisszaboni bíróság nyolc és fél évi szabadságvesztésre ítélte a hős kommunistát. Feleségét há­rom évi börtönre ítélték. Nemré­gen nyilvánosságra kerültek a per részletei. Pato bátran viselkedett a tárgyaláson és bírái szemébe vágta a vádat: „Önök a rendőr­ség bábjai. Nekünk igazi bíránk van — a nép. Önöknek majd nemsokára felelniük kell a nép előtt mindenért, például az ango­lai háborúért is. A mostani rend­szer napjai megvannak számlál­va!" Octavio felesége is hőslelkűen viselkedett. ítélethirdetés után így szólt a karzat közönségéhez: „A portugál néphez fordulok: Le a fasizmussal!" Salazar hóhérlegényeinek ke­gyetlen megtorlásai sem rettentik vissza a diktatúra ellen, a de­mokráciáért küzdő hazafiakat. Lisszabon utcáin nemrégen meg­jelentek a kommunista párt röp­lapjai. A párt él! A párt harcol! Az Oj Szó számára frta: V. Kopjev (Novosztyi). Detroit Detroitban, az amerikai autógyár­tás központjában, vasárnap hatalmas tüntetés zajlott le az Egyesült Álla­mokban élő négerek egyenjogúsá­gáért. A felvonulók ezeket a jelsza­vakat hangoztatták: „Szabadságot akarunk!", „Minden ember egyenlő!" A járdákon tömörülő mintegy húszezer ember — négerek és fehé­rek — rokonszenveztek a tüntetők­kel. A tiltakozó menet élén Martin Luther King lelkész és a négerek egyenjogúságáért harcoló más né­ger vezetők haladtak. A tüntetésen J. P. Cavanagh, Detroit város polgár­mestere is részt vett. Biloxi Biloxiban a rendőrség 65 négert és 3 fehéret tartóztatott le a „köz­rend zavarása" miatt. A négerek ugyanis a fehérek részére fenntar­tott tengeri fürdőhely területére lép­tek. Los Angeles Vasárnap 24 néger és fehér tün­tetőt tartóztatott le a rendőrség, akik a lakáshivatalban ülő tüntetést szer­veztek, tiltakozásul az ellen, hogy a négereknek nem adnak bérbe la­kásokat. Oklahoma City A városban 51 személyt tartóztat­tak le, akik részt vettek a faji meg­különböztetés megszüntetését köve­telő tüntetésen. Albany A faji megkülönböztetés ellen har­coló néger diákszervezet vezetői a néger templomba menekültek a ren­dőri üldözés elől. Danville Május 31. óta csaknem 200 sze­mélyt — nagyobb részt négereket — tartanak fogva, amiért részt vettek a faji megkülönböztetés elleni tün­tetéseken. Washington Kennedy elnök szombaton este, mi­előtt európai útjára indult volna, a polgári jogokért harcoló szerveze­tek mintegy 30 képviselőjével, köz­tük Martin Luther Kinggel és Roy Wilkinsszel tárgyalt s arra ez ígé­retre akarta őket rábírni, hogy meg­akadályozzák a további tüntetéseket. Dr. King azt válaszolta az elnöknek, hogy nincs lelkiismerete leállítani a tömegtüntetéseket. St. Louis Dick Gregory, híres néger' énekes felhívta azokat a néger atlétákat, akik júliusban a Szovjetunióban sor­ra kerülő atlétikai versenyben az Egyesült Államok színeit képviselik, tiltakozásul a négerüldözés ellen, ta­gadják meg részvételüket. Jackson Szombaton a rendőrség letartóztat­ta a 42 éves Byron de la Beckwith-t, a „Fehér állampolgárok tanácsa" nevű fajüldöző szervezet tagját, akit jogosan azzal gyanúsítanak, hogy két héttel ezelőtt ő gyilkolta meg Med­gar Evers néger vezetőt. A békeszerető népek Korea békés egyesítését követelik 1950. június 25-én az Egyesült Államok kezdeményezésére Li Szin Man dél-koreai diktátor csapatai a demarkációs vonalat átlépve orvul megtámadták a békés Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A Szo­cialista építés útjára tért KNDK lerohanásával azt a célt követték az amerikai agresszorok, hogy fel­vonulási területet szerezzenek a népi Kínával és más ázsiai álla­mokkal szemben. A harcokba az USA az ENSZ jobb sorsra érdemes zászlaja alatt még további 16 ál­lamot rántott be, s így kis híján újabb világégést idézett elő. A három évig tartó koreai hábo­rúban az agresszorok súlyos vesz­teséget szenvedtek. Noha a legkor­szerűbb hadifelszerelés állt rendel­kezésükre s nem riadtak vissza még a baktériumháborútól sem, mégis tehetetlenek voltak a hősie­sen védekező koreai néppel szem­ben, mely a kínai önkéntesekkel vállvetve súlyos csapást mért a be­tolakodókra. A Szovjetunió vezette szocialista tábor, valamint az egész világ haladó szellemű közvélemé­nyének nyomására az agresszorok végül is kénytelenek voltak taka­rodót fújni. A Panmindzsonban 1953 júniu­sában kötött fegyverszüneti egyez­ményt megelőző, majd követő nem­zetközi tárgyalások előírták a ket­tészakított Korea békés egyesíté­sét. Az amerikaiak gáncsoskodása miatt azonban a mai napig nem valósult meg ez, hiába terjesztett elő a népi Korea csaknem évről évre reális javaslatokat. Alig némult el a csatazaj, a KNDK népe azonnal hozzálátott a háború­ban sokat szenvedett hazájának új­jáépítéséhez. Az 1953—1956. évi há­roméves terv, majd az ötéves terv határidő előtti teljesítésével hely­reállította a népgazdaságot és meg­javíotta a lakosság életkörülmé­nyeit, majd elősegítette az ipar gyors fejlődését. Az egykor im­portra szoruló ország ma lénye­gében kielégíti a népgazdaság va­lamennyi ágának szükségletét. A mezőgazdaságban a termőterület kibővítésével és az öntözés töké­letesítésével ért el nagy sikereket. Megvan minden feltétel arra, hogy a KNDK belátható időn belül a Tá­vol-Kelet gazdaságilag egyik Iegfej­letteb országává váljék. Merőben másképp fest a helyzet az USA-tól továbbra is gyarmat­ként kizsákmányolt Dél-Koreában, ahol az amerikai iparcikkek beho­zatala elsorvasztotta a természeti kincsekben bővelkedő országrész iparát, s ahol egyik devalváció a másikat követi. Hárommillió a mun­kanélküliek száma s a lakoság fe­le éhezik. Li Szi Mant Pa Csöng Hl militarista-fasiszta klikkjének rém­uralma váltotta fel, s felszámolta a demokratikus jogok utolsó ma­radványalt is és százezrével gyil­kolja a hazafiakat és a békés pol­gárokat. A fegyverszüneti egyezményre fittyet hányva az USA mai napig sem vonta kl csapatalt Dél-Koreá­ból s óriási összegeket juttat a bábkormánynak katonai berende­zésekre. A Pa Csöng Hi-klikket a japán militaristákkal együtt a NE­ATO tömbbe akarja berántani és agresszióra felhasználni. Dél-Korea népe azonban már tor­kig van a nyomorral és az elnyo­mással. Egyre határozottabban kö­veteli az amerikai megszállók távo­zását, a gazdasági és kulturális kapcsolatok felvételét a KNDK-val, a két ország békés egyesítéséhez vezető konföderációt, egy népvá­lasztotta, független, valóban demok­ratikus kormányt. Ezért harcol következetesen a KNDK népe és kitartó küzdelmé­ben támogatja őt az egész szocia­lista tábor és valamennyi békesze­rető ember. B. É. összetűzések a flamand tüntetők és a belga rendőrök között Brüsszel (CTK) — Weramelben, Brüsszel közelében összetűzésekre került sor a rendőrség és a flamand tüntetők között, akik a nyelvkérdésre vonatkozó törvényjavaslat ellen tün­tettek. A törvényjavaslat értelmében ugyanis hat Brüsszel környéki falut a főváros körzetéhez csatolnak. A tüntetők kormányellenes felira­tokkal vonultak fel és a flamand himnuszt énekelték. A lovas rendőr­ség kardokkal kergette szét őket. Több rendőr és számos tüntető meg­sebesült. A tüntetők közül sokat le­tartóztattak. A tüntetés okozta káro­kat mintegy félmillió belga frankra becsülik. Az akciót a Volksunie fla­mand egyesület szervezte. A Drapeau Rouge elitéli az erő­szakosságokat s ugyanakkor felrója a kormánynak, hogy önkényesen akarja kikényszeríteni a nyelvkérdés megoldását, ami élezi az ellentéteket Belgium két nemzetiségi csoportja között. KABDSI ÉS MASZALA észak-rhodesiai községekben a vasárnap esti zavargások során egy afrikai életét vesztete, nyol­cot a rendőrség letartóztatott. (ČTK) LONDONBAN vasárnap több száz taní­tó tüntetett tiltakozásul a tanítók fize­tésének önkényes csökkentése ellen. ] (CTK) I A jemeni elnök visszatért San'ába Kairó (ČTK) — Szalal jemeni el­nök június 24-én délelőtt az Egyesült Arab Köztársaságból repülőgépen visszatért San'ába. Az elnököt Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnökhelyettese és a fegyveres erők főparancsnokának helyettese, valamint az EAK katonai küldöttsége kiséri. Kairói megfigyelők Szalal hirtelen távozását összefüggésbe hozzák a Je­men és Aden közötti határincidenssel. A nyugati hírügynökségek szerint 50 adeni katona jemeni területre tévedt és többórás harcot folytatott az egye­sült Jemeni—egyiptomi haderők kato­náival Jemen déli határán. A táma­dókat elfogták. MALIBAN ünnepélyes keretek közt új­ból megnyitották az 1980-ban lezárt Ma­li—Szenegál közti vasútvonalat. (ČTK) PEKINGBEN közös kínai—koreai nyi­latkozatot írt alá Llu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke és CsoJ Jon-Gen, a KÍoreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népgyűlése elnökségének elnöke. (CTK) Kommentárunk Régi militaristák az űj Afrikában A bonni szövetségi tájékoztatás­ügy. hivatal sajtóértekezletei inkább unalmasak, mint érdekesek. Csak akkor válnak érdekessé, ha az új­ságírók felfedeznek valami újat és tolakodóan kellemetlen kérdéseket tesznek fel az illetékeseknek. Ilyen kellemetlen helyzet adódott elő Bonnban akkor ls, amikor ki­szivárgott az a hír, hogy Nyugatj Németország „katonai segítséget" nyújt az afrikai Nigériának. Amikor a bonni újságírók pedzeni kezdték a nyugatnémet militaristáknak ezt a legbennsőbb ügyét, Krüger helyet­tes sajtófőnök rögtön figyelmeztette felettesét, von Hassét és Viebiget, a hadügyminisztérium sajtómegblzott­ját: ,.Egy szót se! Ne válaszolja­nak!" „Segíts" másokon ... Elkésett a figyelmeztetés. Kibújt a szeg a zsákból. Lassan fény de­rült az igazságra, bár minden okunk megvan a kétkedésre, hogy még­sem tudódott ki minden. A hivata­los helyek beismerése szerint, Nyu­gat-Németország „katonai segítsé­get" nyújt számos afrikai ország­nak, nevezetesen Nigériának, Líbiá nak, Szudánnak, Szomáliának, Gui­neának és Madagaszkárnak (Malgas Köztársaság). Persze a felsorolás nem teljes, mert több ország nevét hivatalosan titokban tartják. A „katonai segítség" Jelentése nagyon sokértelmű — a hadianyag­szállítástól a tisztek kiképzéséig vagy oktatók kiküldéséig mindent felölel. A kiszivárgott hírek szerint a nyugatnémet „segítség" túllépi ezt a keretet. Természetesen felmerül a kérdés: Miért éppen Nyugat-Németország­tól fogadnak el katonai segítséget az afrikai országok? A válasz nem ls olyan nehéz, mint ml feltételez­nénk, akik keserű tapasztalatokat szereztek a német militarizmussal. Mindenekelőtt látnunk kell azt a tényt, hogy számos probléma me­rült fel a fiatal afrikai államok fej­lődésében. Nagyon is érthető biz­tonsági, de néha presztízskérdésből nemzeti hadseregek felállítására tö­rekszenek és minden felkínált se­gítséget elfogadnak. Nyugat-Német­ország elég jó hírnévnek örvend Afrikában, mert a két világháború között nem voltak gyarmatai. Így hát nagyon ravaszul és ügyesen ki­használja az antikoionialista han­gulatot. Ezért aránylag erős pozí­ciókra tett szert, ugyanakkor Ang­lia, Franciaország és az amerikai négerek fajüldözése miatt bizonyos mértékben az Egyesült Államok te­kintélyén is csorba esett. Nyugat­Németország gazdasági erejére tá­maszkodik, s az utóbbi években több afrikai országnak hitelt nyúj­tott. A jelenlegi katonai terjeszke­dés kezdetét jelentette a „gazdasági segítség", melyet méltán nevezhe­tünk neokolonialista behatolásnak. Korai lenne a nyugatnémet mili­tarizmus afrikai hatalmi pozícióiról beszélni, de a bonni kormánykörök kétségtelenül igyekezni fognak ki­terjeszteni és erősíteni pozícióikat. ... magadon segítesz Nem is kell külön kiemelnünk, hogy a nyugatnémet imperialisták nem emberi vagy baráti megnyilat­kozásból nyújtanak segítséget az af­rikai országoknak. Merten bonni képviselő ezt elég világosan kifej­tette: „A támogatott országok meg­értéssel vannak a német problémák iránt," ezalatt természetesen a bonni kormány politikáját értette. Bonn azonban több célt követ az elmaradott országokban: © propagálja az antikommuniz­must, mint a főbb tőkés hatalmak neokolonialista politikájának szer­ves részét; • támogatja a kapitalista fejlő­dést és elejét akarja venni annak, hogy a fejlődő országok a szocia­lista útra térjenek; • a „gazdasági sesgítség" első­sorban a megrendelésekre váró nyugatnémet ipart szolgálja; • a katonai „segítségnek" vi­szont az a célja, hogy az új függet­len országokat a NATO-hoz fűzze. A múltból sok példát Ismerünk, hogyan „támogatták" a német mili­taristák a fejletlenebb országokat és vonták be őket hódító háborús terveikbe. Már az említett sajtóérte­kezleten szóba hozták Lettow-Vor­beck nevét, aki az első világháború Idején a német gyarmatokon alakí­tott csapatok parancsnoka volt. Már a múlt század végén német militaristák — von Moltke és von der Goltz irányították a török had­sereget. Meckel német kiképző tisztnek német mintára sikerült ki­építenie a japá i hadsereget. Seeckt tábornok volt Kínában a csangkai­sekista hadsereg felügyelője, s a második világháborúban náci kato­nai misszió alakította át német min­tára a román hadsereget. A német militarizmus katonai be­hatolása idegen országokba minden esetben gazdasági befolyással füg­gött össze. Mint látjuk, a nyugatné­met militaristák régi politikájukat folytatják, ám terveik pontatlan helyzetértékelésből indulnak kl, mert nem veszik tekintetbe az erők megváltozott világviszonyát. Ezért Afrikában sem kecsegtetheti teljes siker Bonn terveit. KAREL ClSAR Ojabb kivégzések Irakban Bagdad (ČTKJ — Vas'árnap reggel 28 iraki hazafit végeztek ki, akiket azzal vádoltak, hogy 1959 júliusában részt vettek a kirkuki eseményekben, amikor Kasszem kormány? szándéko­san nézeteltéréseket provokált ki a türkmének és kurdok között. A had­sereg és a népi mozgalom demokrati­kus erői legyőzték az ellenforradal­márokat, Kasszem azonban betiltotta a népi mozgalmat és a mozgalom több tagját letartóztatta. Nyilván ezek kö­zé tartoznak a vasárnap kivégzett hazafiak is. Hazautazott a szíriai kormányküldöttség Algír (CTK) — A szíriai kormánykül­döttség Szalah Bitar miniszterelnök ve­zetésével Június 24-én délelőtt Algírból repülőgépen Damaszkuszba utazott. A küldöttség négynapos algériai tar­tózkodása során felkereste Medea váro­sát és a kisajátított francia nagybirtoko­kat, valamint politikai megbeszéléseket folytatott Ben Bella miniszterelnökkel ás az algériai kormány többi tagjával. A közös közlemény szerint az arab egy­ségről, a nemzetközi problémákról, a szíriai és az algériai helyzetről folytatott tárgyalások során teljes nézetegység nyilvánult meg. BINTANG SURADI, az Indonéz Kom­munista Párt vezető személyisége, s a Harlan P.akjat újság szerkesztője Jáva déli partján fürdőzés közben az Indiai-óceán­ba fulladt. (CTK). NIXON, volt amerikai alelnök, aki Jelen­leg magánlátogatáson van Kairóban, három napra Athénba utazott. (CTKJ RÁÜL ACOSTÄT, a Perui Kommunista Párt főtitkárát a demokratikus közvéle­mény nyomására a hatóságok kienged­ték a börtönből. (CTKJ VI. PA L pápa a diplomáciai testület képviselői előtt mondott beszédében ki­fejtette, hogy legfontosabb feladata hoz­zájárulni a béke megszilárdításához. (CTK) M ILOSLAV HRÔZA brazillal csehszlo­vák nagykövet a kormányzók meghívá­sára Pernambuco és Bahlja államokba látogatott. (CTK). SAINT-OUENBAN hagyományos ünnep­ségen baráti találkozóra Jött össze Fran­ciaország és Nyugat-Németország haladó szellemű Ifjúsága. (CTK) SÜKARNO indonéziai elnök háromna­pos látogatásra Pakisztánba érkezett, ahol Ajub Khan elnökkel Ázsia politikai fejlődéséről és a két országnak Indiával való kapcsolataiban beállt feszültségről fog tárgvalni. (CTK) 1963. június 25. • ÜJ SZÖ. 3 /

Next

/
Thumbnails
Contents