Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-24 / 172. szám, hétfő

^NÉPESEBB LETT ÚJRA A SZOVJET ÜRREPÜLÖK CSALÁDJA iniiiiniiiiiiiiiiiiiuiiiiniiiiuniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiiiniiiiniiiiiiiniiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A guatemalai partizánok nem teszik le a fegyvert Havanna (CTK) — Amint a Prensa Latina hírügynökség tudósítója jelenti San Salvadorhói a guatemalai hadsereg repülőgépei amerikai gyártmányú gyújtó és speciális bombákkal bombázzák az ország észak-keleti részét. Sok ember életét vesztette és számosan megsebesültek. A guatemalai kormány heves támadásokat Intézett e körzetben tevékenykedő partizánok ellen. Guatemalai sajtóhírek szerint az orszápban terjed a partizánharc, és puszta koholmány az a hivatalos kormányközlemény, hogy a partizánalakulatokat felszámolták. A partizánmozgalmat nem törték meg Guatemalában. Ezt bizonyítják a partizánok és a nép akciói, melyek elhatározták, hogy a végsőkig harcolnak a szabadságért. A japán nép tiltakozik az amerikai tengeralattjárók látogatása ellen Japánban vasárnap egységes akciók Jegyében tiltakozó tüntetéseket rendeztek az amerikai atomtengeralattjárók tervezett „látogatása" és nukleáris fegyverekkel felszerelt repülőgépeknek Tapán területen való elhelyezése ellen. Az amerikai légi és tengerészeti támaszpontok környékén gyűléseket tartottak, amelyeknek résztvevői a haditámaszpontok felszámolását és az amerikaiaknak Japánból való távozását követelték. A Toklótól délre lévő Jokoszukai legnagyobb amerikai tengeri támaszponton, mintegy 80 000 személy tüntetett az amerikai tengeralattjárók látogatása ellen. (ČTK) HARCOK KURDISZTANBAN Párizs (ČTK) — A bagdadi rádió híradása a Kurdisztánban június 22-én lefolyt katonai akciókról rámutat, hogy a harcok Kirkuk városától északra, valamint Amadija körzetében (Irak északi részében, Khaburfolyó völgyében) és Maidán környékén (az iráni határtól nem messze Sirvan folyó völgyében) folytak. A Francé Presse hírügynökség hírmagyarázatában hangsúlyozza, hogy az iraki parancsnokság első ízben Ismerte be azt a tényt, hogy Kurdiszi tán egész területén harcolnak és nemcsak egyes elszigetelt körzetekben, ahogy azelőtt állították. A Francé Presse hírügynökség a Kirkuk körzetében folyó hadműveletekkel kapcsolatban rámutat, hogy e térségben az Iraki hadsereg az akció kezdetétől nyilvánvalóan nem ért el semmi sikert, mert a hadműveletek épp úgy, mint az első napokban továbbra is Taktak és Kui Szandzsak köré összpontosulnak. Az atommentes övezet megfelel a latin-amerikai népek érdekeinek Buenos Aires (ČTK) — Brazília. Mexikó, Chile, Bolívia és Ecuador elnökeinek a többi latin-amerikai ország kormányfőihez intézett felhívása, amelyben Latin-Amerika atommentes övezetté nyilvánítását javasolják, egyre nagyobb támogatásra és megértésre talál az argentin haladó közvélemény körében. A Politica Internacionál című folyóirat vezércikkben üdvözli e kezdeményezést és blrál'ja az argentin kormány állásfoglalását, „amely edMegszüntetik a munkanélküli segélyt Japánban A japán parlament alsó házában a kormánytöbbség vasárnap reggel egy heti huzavona után áthajszolta annak a törvényjavaslatnak jóváhagyását, amely megszünteti a munkanélküliek eddigi segélyezését. A szocialista és a kommunista képviselők tiltakozásul a reakciós törvény ellen elhagyták a parlament épületét. (ČTK) Kennedy Bonnba érkezett Washington (ČTK) — John Kennedy, az USA elnöke vasárnap a kora reggeli órákban tíznapos látogatásra Európába érkezett. Ellátogat az NSZKba, Nagy-Britanniába, Olaszországba és Írországba. Kennedyt útján Dean Rusk államtitkár és más hivatalos személyek kísérik. Kennedy az NSZK-ban találkozik Adenauer,, kancellárral, Erhard alelnökkel és Brandttal, a nyugat-berlini főpolgármesterrel.'Kennedy Angliában Macmillan miniszterelnökkel, Olaszországban pedig Segni elnökkel és az újonnan megválasztott VI. Pál pápával folytat majd tárgyalásokat. Kennedy elnök tegnap Bonnba érkezett. Kölnből jött, ahol megállott a városházán. Majd megtekintette a híres kölni székesegyházat, ahol misét hallgatott. A nyugatnémet rendőrség önmagát is túlszárnyalja azokban a hírekben, hány ember fogadta Kennedyt. A rendőrség szó szerint azt állította, hogy Kölnben „325 000 ember volt lábon". Ezt a város ismerősei lehetetlennek tartják, még akkor ts, ha az összes járókelőt összeszámolták volna. dig nem adott világos választ a latin amerikai országok elnökeinek javaslatéra". HIVATALOS KÖZLÉS SZERINT az ŰJ, görög Pipinelisz-kormány három minisztere lemondott. A lemondott minisztereket élesen támadták az ellenzéki pártok „Karamanlisz ügynökeinek" nevezve őket. Pipinelisz a lemondást elfogadta és új minisztereket nevezett kl. (CTK) A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG külügyminisztériuma június 22-én kiadott nyilatkozatában határozottan elutasítja azt az állítást, hogy Laoszban még észak-vietnami egységek tartózkodnak. (CTK) MISSISSIPPI ÁLLAM Greenwood városában letartóztatták Beckwith kereskedőt, akit azzal vádolnak, hogy meggyilkolta Everset, a négerek jogaiért küzdő harcost. (CTK) BRIT-GUAYANA KORMÁNYA szombaton kisajátította a Shell-olajtársaság olajraktárait. E berendezést azért foglalták le, mert az amerikai kormány tiltakozott az ellen, hogy itt szovjet kőolajszállítmányokat raktároztak. (CTK) ANTONIO MACEO, az USÁ-ban élő kubai ellenforradalmárok egyik csoportjának vezetője, az ún. kubai forradalmi tanács elnöke szombaton este lemondott tisztségéről. Megfigyelők nézete szerint Maceo lemondása az USÁ-ban levő kubai emigráns csoportok bomlásáról tanúskodik. (CTK) CIPRUSI KIKÖTŐBE érkezett szombaton a 6. amerikai flotilla három aknaraüó hajója. A Ciprusi Békevédők Bizottsaga tiltakozott az amerikai hadihajók provokációs látogatása ellen. (CTK) SIDNEY egyik legnagyobb termében szombaton este ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az ausztráliai kommunista sajtó 40. évéről. A gyűlésen beszédet mondott Sharkey, Ausztrália Kommunista Pártjának főtitkára. (CTK) LENGYELORSZÁGBAN június 23. és június 30. között tartják meg a tengeri napokat. Ez Immár hagyományos ünnepe mindazoknak, akiknek a munkája a tengerrel függ össze. (CTK) TITO, jugoszláv elnököt meghívták Uruguayba. Tito elnök szeptemberben Mexikóba, Brazíliába és Chilébe utazik. (ČTK) DE GAULLE francia elnök félórás beszélgetést folytatott dr. Sukarno indonéziai elnökkel.,Dr. Sukarno vasárnaD Karachiba utazik. (ČTK) A mikor néhány évvel ezelőtt Kurdisztánban Jártam, a kurdok' közül sokan „kajuknak" — édes testvérüknek neveztek. Bár sok országot bejártam, sehol a világon nem üdvözöltek olyan szeretettel, mint ott. Sokat beszélhetnék erről, de e napokban minden élményemet háttérbe szorítja kimondhatatlan szomorúságom, mert a kurdok ismét szabadságukért ontják vérüket, újból gyilkolják őket, bombázzák falvaikat, és vezérük Barzani fejére százezer iraki dinár vérdíjat tűztek kl. Mivel mást nem tehetek értük, legalább beszélek róluk, hogy mindnyájunkhoz közelebb kerüljenek, Jobban megismerjük őket, hogy mindnyájan velük érezzünk. Ha az imperialistáknak tennék fel a kérdést, milyenek a kurdok, előre megmondhatom, mit válaszolijának. Úgy festenék le, mintha mindnyájan nomád élelet élnének, vagy olyan emberekként ecsetelnék őket, akik szenvedélyesen szeretnek ölni, és teljesen írástudatlanok stb. Majdnem úgy beszélnek róluk, mint az emberevőkről. S m:t válaszolnak erre a kurdok? Tréfálkoznak felette. Volt állítólag egy angol nő, aki azt hallotta, hogy a ku'dlsztáni hegyekben nőket rabolnak el. Nosza odasietett, hogy saját tasasztalatokat szerezzen. Elhagyatott helyen várakozott egy egész éjszakán át, de hiába. A merész hegylakókat nem annyira a bátorsága rettentette el, hanem a —> kora... De milyenek a kurdok valóságban, milyen Kurdlsztán? K

urdisztón egészben véve egységes terület, kiterjedése mintegy félmillió négyzetkilométer, lakossága egy nemzet, amelynek nincs saját állama. A napfényes, hegyes, sőt magas hegységek uralta ország az iraki sivatagból emelkedik ki, benyúlik Szíriába, Törökországba és Iránba. Ez az az ország, ahol a tulipán szabadon virít a réteken, a hegyi patakok partjain. Ez az az ország, amelyet nem lehet országnak nevezni, mert nincsenek határai. Nehéz megmondani mennyi a kurdok száma. Nehéz, Igen nehéz felbecsülni, hány kurd él Törökországban. A török kormány egyetlen egy kurdról sem akar hallani, azt állítja róluk, hogy törökök. Törökországban tilos kiejteni azt a szót, hogy kurd. MEGLÁTOGATTAM A török tudományos szótárban a kurd szó alatt a következő áll: „A kurdok hegyekben élő törökök. Olyan törökök, akik elfelejtették (l) az anyai '/elvüket." Az iráni bölcs elmék még azt is állítják, hogy az Irániak eredetileg kurdoki Iránban tehát a kurdok iránok, Törökországban törökök, az arab államokban pedig arabok. így azután valóban igen nehéz megmondani, mennyi a számuk. DB a helyzet még bonyolultabb. Rendszerint, ha egy kurd kunyhóba rendőr Jött és megkérdezte a családfőtől, hány fia van, a kurd adóra és sorozásra gondolva ártatlan arccal azt mondotta, hogy csak egy fia van. Ilyen helyzetben a legjobb kijelenteni, hogy megközelítőleg a kurdok száma kb. 10 millióra tehető. Ebből Törökországban mintegy 5 millió, Iránban 3 millió, Irakban 1 millió 500 ezer, Szíriában pedig kb. 400 000 kurd él... A kurdok két tájszólást beszélnek. V

essünk egy piDantást először a történelembe. A kurd nemzetet ősidőktől fogva felaprózással gyengítették. E nemzetet először évszázadokra felosztották Törökország és Irán között. Később, amikor a török birodalom összeomlása után létrejött Irak és Szíria, a kurdokat négy állam között osztották fel. Az első angolok 1918-ban léptek" Kurdlsztán földjére. A betolakodók felett lépten-nyomon fenyegetően ott lebegett a kurdok tőre. Az angolok azt tanácsolták egymásnak, és a hasonszőrűeknek: „Ne menj a kurdok közé pisztoly nélkül". S éppeň azért, mert a kurdok védelmezték természetes Jogaikat, hőn szeretett szabadságukat, vérszomjas banditáknak és vadembereknek nyilvánították őket. Vajon nem emlékeztet-e ez a kutyára, amelyik a tükörnek rontott abban a hitben, hogy nem saját magát, hanem egy másik kutyát lát? A kurdok eme hőskorából kiemelkedik Mahmad sejk alakja. Az első világháború végén csapatai előtt letették a fegyvert a török helyőrségek. Az angolok ts hamarosan ráébredtek, hogy a kurdok kemény falatot jelentenek, amelyen kicsorbul a brit oroszlán foga. Hosszú ideig próbálkoztak Barzani i mindenfélével — — Mahmad sejket is meg akarták vesztegetni. De csupán Irán, Törökország és Nagy-Britannia egyesült seregeinek sikerült legyűzniük a sejk katonáit. Mahmadot azután száműzték az iraki Basrát övező mocsarakba, fiát Latifot pedig túszként visszatartották. S amikor néhány évvel ezelőtt Fejszál volt iraki királynak kedve támadt a nősülésre, tanácsadóinak szerencsétlenségükre az az ötletük támadt, hogy Mahmad sejk lányát vehetné feleségül. Azt hitték, hogy e házassággal az ingatag lábakon álló trón megnyeri a kurdokat. Csakhogy erre az üdvös javaslatra Mahmad igen sajnálatos választ küldött az udvarnak. Azt üzente a királynak: „Mióta élek az imperialisták ellensége voltam, s nem engedem, hogy lányom Imperlálista felesége legyen". Hozzá hasonló egy másik kurd vezér, Musztafa Barzani. Musztafa az 1943—1945 közötti években annak a mozgalomnak az élén állott, amely megszállta Irak egész északi részét. 1945 végén csapataival visszavonult Iránba és ott Mahabadban a kurdok iráni vezérével Kadzlm Mohameddel együtt kikiáltották a Kurdlsztán Népköztársaságot. Sajnos e köztársaság csak rövid életű volt. összefogott ellene a Nuri Szaid és az iráni sah. Barzani kénytelen volt hadseregének maradványaival átvágni magát a szovjet határig. A Szovjetunió menedéket adott a kurd vezérnek. B

arzanit a kurdok dicső vezérét néhány hónappal az iraki forradalom után kerestem fel. Minden kurd Ismeri őt, nemcsak Irakban, hanem Törökországban, Iránban és Szíriában is. A bagdadi Semiramis-szálloda folyosóján — száműzetésében e szállodában lakott — mind egy szálig ott álltak hűséges harcostársai, akikkel együtt küzdött a kurd államért. Ezek a megtermett, bajuszos veteránok, viharvert arcú, sas tekintetű, nemzeti viseletbe öltözött hadfiak nem mozdultak vezérük mellől se nappal, se éjjel. Katonásan kihúzták magukat, amikor a sötét folyosón Musztafa szobájába mentem. Arcukon a hegyi tüzek lánglal villództak, hangjuk mint a viharos mennydörgés. Mielőtt leültünk volna Mulla Musztafa, őszinte kézszorítással bevezetőül a következőket mondotta: „Köszönöm, hogy eljött. Tudja amikor száműzetésemből visszatértem Irakba, Csehszlováklába %ls ellátogattam. Mindjárt az elején meg akarom mondani, hogy az önök országában nem is ébredtem tudatára annak, hogy több nemzetiség él ott. Olyan szoros testvéri barátságot alakított kl a szocialista rendszer az önök nemzetet között." A vita folyamán kiviláglott, hogy Mulla Musztafa azt gondolta, hogy az Iraki Köztársaságban az arabok ilyen testvériesen fognak együttélni a kurdokkal. De Kasszem, az akkori diktátor csak alakoskodott, amikor 1958ban egyenjogúságot ígért a kurdoknak. Várt egy keveset, azután pedig egymásra uszította a kurd törzseket, végül katonai támadást intézett az Iraki Kurdisztán, Irak leggazdagabb olajforrása ellen. PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK Agrárreform — gaulleista módra Nyolcszázezer kisgazdaság napjai meg vannak számlálva. Ez a gaullisták agrárreformjának első célkitűzése. Az indok az, hogy ezek a gazdaságok nem életképesek. Át kell tehát csoportosítani a földterületet úgy, hogy az ily módon nyert gazdaságok megművelésénél gépeket lehessen alkalmazni. E célkitűzés talán még elfogadhatód lenne, ha gondoskódnának a kisparasztok „átcsoportosításáról" is és biztosítanák nekik a megélhetést. Ezzel azonban nem törődik a kormány. A valóságban „haladás" és racionalizálás ürügyén a kisparasztokat meg akarják fosztani földjeiktől és ezeket a nagybirtokosoknak juttatják. A nagybirtokosok a kiváltságok egész sorát élvezik, nem is beszélve arról, hogy a nagy földbirtokok és az elegendő pénz már egymagukban ls előnyt jelentenek. A kormány azonban még ennél ls többet akar nekik nyújtani. Újabb rendeletekkel gyorsítják meg a kisgazdaságok felfalását. Egyik rendelet leszögezi, hogy ezentúl már nem részesülhetnek felszerelési kölcsönben azok a parasztok, akiknek gazdasága túlságosan kicsi. Egy másik rendelet ugyan biztosít az öreg parasztoknak csekély kártalanítási segélyt életük végéig, de ez csak amolyan ösztönzés, hogy földjüket a hivatalos szerveknek adják el, amelyek ezt átjásszák a nagybirtokosoknak. Végül pedig mezőgazdasági hitelt ezentúl csak olyan földműveseknek folyósítanak, akik életképes, • tehát elég nagy területen gazdálkodnak. A rendelet egész 120 000 frankig terjedő kölcsönt biztosít a nagybirtokosoknak. Ilyen megpróbáltatásnak kitett kisgazdaságokra gyors pusztulás vár. PIERRE CAMES SZLOVÁKIÁBAN az Idén csaknem 7500 tonna málnát, áfonyát, csipkebogyót, földi szedret kell felvásárolni. Ebből a kelet-szlovákiai kerületben több mint 3700 tonnát, a középszlovákiai kerületben 3062 tonnát Is a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 654 tonnát. Milyen távlatok állottak tulajdonképpen a kurd nemzetiségi kérdés előtt az Iraki Köztársaság ígéretteljes születésének idején? Már " említettük, hogy az Imperializmus a kurd népet szétszabdalta. S ez a szerencsétlen sors logikusan tűzte eléjük a feladatot: együtt harcolni a közel- és közép-kelet többi nemzetével az imperializmus ellen — a legnagyobb rossz okozója ellen. Az iraki kurdok zöme is a nemzetiségi problémát a haladásért, a békéért és a demokráciáért folyó egész nemzetközi mozgalom szempontjából ítélte meg. A Nuri Szaid-rendszer megdöntése után — amely egyaránt sújtotta az arabokat és a kurdokat — az egész ország fellélegzett. Az Iraki Köztársaságban az a nézet alakult ki, hogy az arabok képezik azt az erőt, amely támogathatja a kurdok ügyét. És viszont az Iraki Köztársaság a kurdoknak is köszönhette, hogy túlélte a megrendülést. És így a kurdoknak a köztársaság megszilárdításáért — az arabok és a kurdok köztársaságáért — vívott harca szent kötelességgé vált. A kurdok ebben a harcban saját nemzeti követelményeik érvényesítésére ís gondoltak. Ha ezt az erőfeszítést siker koronázta volna, ez nagy példát jelent a törökországi és az iráni kurdok számára. De az események másként fejlődtek. A

Kasszemet elsöprő februári államcsíny vezetői azt ígérték a kurdoknak, hogy teljesítik követeléseiket. Elsősorban a kurdok fő követeléséről az Iraki Köztársaság keretében, vagy a tervezett arab államszövetség keretében megadandó nemzeti autonómiáról van szó. Mint tudjuk, a mostani iraki kormány nem tartotta be ígéretét. S mindenki előtt világos, hogy az ígérgetéssel éppen időt akart nyerni, hogy erejét újabb fegyveres hadjáratra összpontosíthassa a kurd törzsek, főként a 20 000 főnyi Barzani-hadsereg ellen, amely az iraki csapatok elleni védekező harcban ejtett hadizsákmányból korszerűen felfegyverkezett. Az iraki kurdok előtt most is csak egy út áll: Irak népével együtt harcolni a bagdadi hivatalok ellen. E harcot népünk teljes rokonszenve kiséri. JOZEF VALENTIN 1983. június 24. • {Jj SZÖ 3