Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-24 / 172. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKÍA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BlZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. június 24. hétfő • 30 fillér • XVI. évfolyam, 172. szám AZ ARATÁS ELŐTT még sok munka vár a szövetkezetek dolgozóira Kedvező időjárás, de lassan megy a kapálás • A lucerna másodszor érik kasza alá • Ügyes szervezéssel gazdag takarmányalapot biztosíthatnak Amióta gazdaságaink áttértek a gabonabetakarítás komplex gépesítésére, az idősebbektől sokszor halljuk ezt a megjegyzést: el sem kezdtük és máris végeztünk az aratással. A múlthoz viszonyítva valóban más a helyzet. Az akkori többhetes nehéz robotot átvették a gépek, s nemcsak hogy megkönnyítették a munkát, hanem meg is gyorsították. A gépi erőt illetően az idén még jobban állunk mint tavaly, hanem hogy az aratást zavartalanul végezhessék gazdaságaink, más munkaszakaszokon még sokat kell tenniük. Juhász Mária, a komáromi járás diszpécsere szombatonként kapja a Jelentést. Az utolsó héten nem nagyon változnak meg a számok, a kapálás terén kicsinek mutatkozik a teljesítmény. — Az eddig leadott Jelentésekből következtetve — mondja déltájban a diszpécser — kukoricából megközelítőleg csak 500 hektárral növekedik a bekapált terület, ami annyit jelent, hogy még e hétre is marad kapálni való. Egészen másképp nézne ki a dolog, ha az utolsó héten kevesebb lett volna az eső. De mit lehet tenni, ha megakadályozta a kapálást. Más szemszögből nézve azonban Jő oldala is van a gyakori esőnek. Szépen fejlődnek a növények. Bödők István, a tanyl szövetkezet csoportvezetője azt mondja, hogy hétfőn megkezdik a lucerna második kaszálását. Jó termést várnak belőle. Cukorrépából 350 mázsás hozamot terveztek hektáronként, ám egy kicsit sem aggódnak, hogy nem terem meg ennyi. A kapásokra ennél kedvezőbb időjárást nem is képzelnek el. A tanyl szövetkezet a tavaszlak vetésével az élenjáró gazdaságok között végzett. Ennek az az előnye, hogy a kukoricát és a cukorrépát már bekapálták. így a munkaerőt a lucerna kaszálására és gyűjtésére összpontosíthatják, amit egy hét alatt elvégeznek és aratás előtt még másodszor bekapálják a cukorrépát és a kukoricát. Más gazdaságokban ls rohamosan nő a lucerna, és a hét vége felé a legtöbb helyen hozzáfoghatnak a kaszálásához. Csak az a baj, hogy a kapásnövények is követelik a munkaerőt. A nemesócsai szövetkezeteseknek sem sikerült a cukorrépát rendbe tenniük. Mikor hozzákezdhetnének a kapáláshoz, rájön az eső. így volt ez a.múlt hét péntekjén is, olyan kiadósan esett, hogy a földekre csak másnap déltájban mehettek. — Még most sem lehet kapálni — mondja Csukás Vince a talaj nézegetése közben. Üres a határ, ez is kihatással van rá, nemsokára azonban megérkezik Szoboszlay Károly, a szomszédja is, s most már kettesben vizsgálgatják a lehetőségeket. — Homokos talaj — mondja az újonnan érkezett — nem fog ragadni, — s hozzáteszi azt is, hogy neki már csak egy sort kell bekapálnia. Csukás Vince is változtat előző nézetén. Előveszi a kapát és munkához lát. Roszszul tett volna, ha haza megy, mert hisz alig negyedóra alatt újabb négy kapás érkezett és bizony azok is a kapálás mellett döntöttek. Az Igaz, a nedves talajon lassabban megy a munka, a gyomot a felszínre kell kotorni, nehogy újból megfogamodjék, de várni már nem lehet a kapálással. A-gyom elvonja a növény tápértékét, csökkenti a hozamot és ezenkívül új munka jelentkezik — a takarmánygyűjtés. Márpedig ez sem maradhat el, mert a takarmányalap biztosítása szintén fontos feladat. Annyi bizonyos, minden gazdaságban jó szervezésre van szüknövényeket rendbetegyék, s a lucerna második termését Is betakarítsák. (bj) MOSZKVAI KÜLDÖTT Elég körülményes az utazás a Labe menti Pferov községbe. A szövetkezetbe igyekvő váratlan-hívatlan vendégnek az országútról, az autóbusz megállójától bekanyarodó dűlőn még vagy három kilométert kell megtennie az apostolok „lován". Az utat mindenütt hagyma és káposztamezők szegélyezik. Pferovban Ľudmila Cérnát keresem, a szövetkezet elnökhelyettesét, a nők moszkvai világkongresszusának egyik csehszlováktat küldöttét. Alols Skuhravtj elnök azzal fogad, hogy Cerná elvtársnőt nemrégen operálták Prágában. A hangszálaival volt valami baj. — Nagy megtiszteltetés érte Ludmilát — folytatta az elnök. — Meg is érdemli. Nem az az asszony, aki zavarba Jön, ha szövetkezetünk asszonyainak életéről, vagy akár különböző tisztségeiben kifejtett munkájáról kell beszélnie. Az afrikai nők talán el sem hiszik majd mindazt, amit mond. Ha már itt vagyok, természetesen körülnézek Cerná elvtársnő birodalmában, A határba tartunk. Otközben is a moszkvai küldöttről beszélgetünk. Ľudmila Cerná munkásszülők hatodik gyermekeként itt a faluban látta meg ä napvilágot. Ma kitartással,, szeretettel dolgozik a növénytermesztésben, gondozza, ápolja a zöldséget. —. Ertl a módját. Ez Itt mtai l&fr A világhírű pieSfanyl fürdőben már teljes a forgalom. A múlt évben 16 500 beteg keresett Itt gyógyulást, közülük, több mint 800 külföldről érkezett. Az idén még egyszer ennyi külföldi beteget várnák. A Viktória Regia teljes pompájában nyílik már a kis tavakon s ide vonzza a sétáló betegeket. (V. Pribyl — CTK felv.)

1 Alapvető feladatunk: a népgazdaság fejlesztése Viliam Široký elvtárs beszéde (ČTK) — A Houštka u Brandys-i fürdő parkjában tegnap délután érte el tetőfokát a közép-csehországi kerület kétnapos békeünnepsége, amelyen több mint 25 000 ember vett részt. Az ünnepség résztvevői délután körükben üdvözölték V. Široký elvtárs miniszterelnököt, ]. Némecet, a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának vezető titkárát, a szovjet nagykövetség képviselőjét és más vendégeket. Široký elvtárs ezután beszédet mondott, amelyet többször félbeszakított a jelenlevők tapsa. Azért gyűltünk össze e manifesztáción, hogy kifejezzük népünk egységes akaratát: kommunista pártunk vezetésével minden erőnkkel munkához látunk szocialista hazánk további felvirágoztatásáért, a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal folytatott testvéri együttműködésünk további elmélyítéséért, az egyetemes, tartós béke biztosításáért. A termonukleáris világháború elhárításának és a béke megvédésének kérdése napjaink s az egész világ további fejlődésének a kulcskérdése. E feladat teljesítésétől függ a világ va-. lamennyt társadalmi és politikai kérdésének sikeres megoldása. A fejlődés logikája ma az, hogy nincs semmiféle középút a háború és a béke között. Két út van csupán: vagy a nyílt kérdések közös megoldását keressük, vagy kiélezzük a nemzetközi feszültséget. Hazánk dolgozói örömmel üdvözölték azt a hírt, hogy júliusban Moszkvában felújítják az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről a tárgyalásokat a Szovjetunió, az USA és NagyBritannia képviselőinek részvételével. Csehszlovákia népe fáradhatatlanul támogatja azt az erőfeszítést, amelyet a Szovjetunió már évek óta kifejt az általános és teljes leszerelés kérdésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak legfőbb érdeke, hogy Közép-Európa á béke, a biztonság és az együttműködés körzete legyen. E cél elérésének nélkülözhetetlen feltétele a német békeszerződés megkötése s Nyugat-Berlin kérdésének a rendezése. Sajnos, a nyugati hatalmak továbbra is támogatják a német revansizmust és a militarizmust, és szabaddá teszik az utat a nyugatnémet Wehrmacht nukleáris felszereléséhez. A nyugatnémet militaristák legfőbb célja ma az, hogy nukleáris fegyvert szerezzenek. E tény megvilágításában tekintünk az NSZK hivatalos tényezőinek újabb revansista beszédeire, akik nemrégen ismét dicsőítették a szégyenteljes müncheni döntést s az „átmenetileg elvesztett" területek visszaadását követelték. £ppen azért, mert ismerjük a nyugatnémet militarista körök igazi politikai szándékait és céljatt, jól tudjuk, milyen veszélyesek az európai és a vllágbékére mindazon akciók, amelyek Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére irányulnák. A béke megvédése és a termonukleáris világháború elhárítása éppen a mi nemzedékUnk legnagyobb feladata. Meggyőződésünk. hogy a JHvő nemzedékek már nem fogják ismerni a háború veszélyét, de tőlünk függ, hogy már most, a ml korunkban lehetetlenné tegyiik a világháború kitörését. Hangsúlyozzuk, hogy szocialista társadalmunk sikeres további fejlődésének a fő alapja és előfeltétele, a gazdasági fejlődés: s ugyanakkor e feladat teljesítése nemzetközi kötelességünk is. Gazdasági fejlettsége és népének a kommunista párt körfili szilárd felzárkózottsága folytán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fontos helyet foglal el a világban, s nem csekély tiszteletnek örvend. Népgazdaságunk legkomolyabb problémála a mezőgazdasági fejlődés lemaradása. Minél előbb fel kell használnunk és mozgósítanunk kell összes forrásainkat, minden tartalékunkat, elsősorban ls a kihasználatlan mezőgazdasági földekben rejlő tartalékainkat. Nem Járul hozzá az ipari termelés teljes konszolidálásához, ha növekszik a termelési eszközre számított anyag-, villanyáram-, és tűzelőanyagfogyesztás. Az első negyedévben a tervezett önköltséget több mint 800 millió koronával szárnyalták túl. A munkaidő kihasználása áprilisban fél százalékkal csekélyebb volt, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ezenkívül növekszik a selejt is, mely a múlt év folyamán népgazdaságunknak kb. egymilliárd 400 millió korona értékíí pótolhatatlan veszteséget jelentett. Továbbra is rossz minőségű, alacsony műszaki színvonalú termékek hagyják el üzemeinket. Az ilyen fogyatékosságok szöges ellentétben állanak szocialista társadalmunk érdekeivel, az egész nép érdekeivel. Ogy vélem, hazánk valamennyi dolgozója egyetért pártunk Központi Bizottságának és a kormánynak azon határozatával, hogy rossz minőségű termék ne hagyja el többé Üzemeinket. Az utóbbi Időben a dolgozók a kezdeményezés számos szép példáját adták a fogyatékosságok és a nehézségek elleni harcban. Kétségtelenül közéjük tartozik a CSISZ „Szemfüles" akciója is. Pártunk és kormányunk maradéktalanul támogatja e kezdeményezést és értékeli annak politikai, valamint népgazdasági Jelentőségét. De vajon milyen munkát végez a helyi nemzeti bizottság, ha pl. a „Szemfüles" akció résztvevői jöttek rá arra, hogy a községben hét hektár föld parlagon hever? És milyen az a gazdasági vezetőség, amelynek nincs tudomása több kihasználatlanul heverő gépről? Egyszőval az a fontos, hogy a fogyatékosságok ellen, minden lehetőség és tartalak maradéktalan felhasználásáért vívott harc a rendszeres irányító tevékenység ügyévé váljék valamennyi fokon. A szocialista rendszer minden segítséget megad a termelés gyors fejlesztéséhez a legmagasabb világszínvonalon. Ennek egyik legfontosabb útja a nemzetközi szocialista munkamegosztás nyújtotta lehetőségek legnagyobb mérvű kihasználása. Ugyanakkor azonban a legnagyobb mértékben mozgósítanunk kell belső lehetőségeinket is. A burzsoá rosszakaróink feleslegesen kárörvendenek, hogy a csehszlovák gazdaság állítólag válságot él át. Mi nem titkoljuk népgazdaságunk nehézségeit. E nehézségek oka azonban nem a szocialista gazdasági törvényekben rejlik, hanem elsősorban abban, hogy e törvényszerűségeket nem használtuk ki eléggé következetesen. Pártunk XII. kongresszusa nemcsak feltárta nehézségeink okait, hanem egyúttal megmutatta" a nehézségek leküzdéséhez vezető biztos utat ís. mila keze munkáját dicséri — mutat Skuhravtj elvtárs a karfiol és burgonyatáblára. — Amott hagyma és sárgarépa terem. Valamivel odébb uborka, kelkáposzta, cukorrépa... Mindenki tudja, hogy a zöldségfélék gondozása jóval több kétkezi munkát igényel, mint például a gabona. De azért a pferoviak brigádsegítség nélkül önmaguk is megbirkóznak a tennivalóval. Cerná elvtársnő a kórházi ágyon ls azon törhette a fejét, milyen lesz az idei termés. Még ott is egyre csak arról faggatta falujabeli látogatóit, mit gondolnak, megterem-e az idén az az 540 vagon zöldség. A rokonok, barátok pedig bizonygatták: A tavalyinál sokkal jobb termésre van kilátás. Hiszen megadják a földnek, ami Jár. — Éppen most indítják az öntözőberendezést — mutat az elnök az aggregátra, — Bár mostanában majdnem naponta esik, de a vízből Ilyenkor sohasem elég. A természet ajándékát gyakran kell kiegészíteni. Mire való volna különben az a 80 magunk ásta kút és ezek a vízzel teli *rkok, ha nem arra, hogy ne kelljen takarékoskodnunk a vízzel — kapcsolódik beszélgetésünkbe az öntözőberendezést vontató traktoros. — Mennyire örül majd Ľudmila, ha meglátja, milyen szépen fejlődött távollétében, minden * mílíen dús. a tróplkus éghajlatú, nyirkos levegőjű üvegházakban a kísérletképpen elültetett növényzet — tereli ismét helyettesére a szót az elnök. Azzal büszkélkedik, hogy alig győzik betakarítani és elkészíteni a termést a jelvásárlást szervek számára. Hirtelen elborul a tekintete. — A felvásárló szervekkel sajnos sok bajunk van. A legerélyesebben rendet kell teremtenünk velük. Nem tűrhetjük hanyagságukat. Gyakran előfordul, hogy napokig felénk sem néznek. Így azután az üde, friss zöldségfélékre hiába várnak a városi fogyasztók. Pedig a szövetkezetesek tudják, fonnyad un, értékét veszítve, vitamintartalmuk nagy részétől megfosztva már nem olyan ízletes és egészséges a főzelék és a gyümölcs l.mlnpgy. 7009. gyümölcsfájuk tmls Nem az ő hibáfuk, hanem a felvásárló szerveké, ha a városi dolgozók sokszor elég borsos áron öreg, kevésbé tartalmas árut kénytelenek megvásárolni. Síi Amikor a már egészséges Ľudmila Cérnával közvetlenül felépülése után mégis találkoztam Prágában, töviről hegyire kikérdezett: mit láttam, milyennek találtam a szövetkezetet, a termést, a dolgozókat, a gépeket. Esett-e, vagy talán öntözniük kellett. A sok kérdéstől alig hagyott szóhoz jutni, mégis szinte magába itta feleleteimet. Még így sem volt mindegyik-, kel megelégedve. — Ejnye, ejnye, Sehnal elvtárssal, az instruktorunkkal nem ls találkozott? — rosszalóan csóválta a fejét. — No persze, nálunk csak itt-ott mutatkozik a jóember. Azt állítja mindig, hogy a gyengébb szövetkezeteket kell istápolnia, hogy a mienket így ís jól vezetjük. Hát ha meggondolom, van valami igaza, azért mégis csak szívesebben látnánk gyakrabban. Az ellenőrzés nem árt különösen, ha olyan tapasztalt szakértőre bízták, mint §ehnal elvtárs. Folyik a szó, mintha már kl tudja mióta ismernénk egymást. Végül, ha nem is szívesen, azért magáról is elmond egyet-mást. Amikor 1955-ben a Mezőgazdasági Minisztérium a Szovjetunióba küldte, hogy a kolhozok tapasztalatain okulva elmélyítse tudását, bővítse látókörét, mindent lelkiismeretesen, szorgalmasan feljegyzett, hggy; q tanultakat idehaza meghonosítsa. Sokat mesél még ma is társainak a kolhozparasztok' életéről, szokásairól, lelkiismeretes munkájáról, de főleg a munka nagyipari megszervezéséről. — Egyszeriben megszerettem, megtanultam becsülni azt a népet. Amikor pedig küldötteik nálunk jártak, ők Áis jelfigyeltek sikereinkre. De azért hibáinkat, fogyatékosságainkat ts észreveszik. Mint például Zagladovova elvtársnő, ö sem rejtette véka alá kifogásait, amikor tavaly ősszel mezőgazdasági üzemeinket Járva itt, ott rendetlenséggel, hanyagsággal találkozott. — Szóból ért az ember — folytatja a megkezdett gondolatot. — Mert a hibák kiküszöbölése, a jó eredmények megkívánják a nyílt vitát. Nagy kitüntetésnek tartja, hogy tagja lehet a nök moszkvai világkongresszusán résztvevő csehszlovák küldöttségnek. Véleménye szerint boldogabb, szebb jövőnkért nemcsak a natúrban, a gazaaságban, munkahelyeinken kell harcolni, de nemzetközi vonalon is. Példát kell mutatnunk a világ valamennyi asszonyának, erőt kell öntenünk beléjük, hogy hozzánk hasonlóan ők se riadjanak vissza, tartsanak kí a végső győzelemig. Ezt akarja elmondani egyszerű szavakba öntve Moszkvában asszonytársainak Ľudmila Cerná, a kétgyermekes boldog, kiegyensúlyozott családanya, a fáradhatatlan kétkezi munkás, számos tisztsége mellett pártunk Központi Bizottságának tagja, a szocialista Csehszlovákia szabad dolgozója, KARgOS MÁRTA