Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-22 / 170. szám, szombat

Világ -proletárjai, egyesül jetele ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. június 22. szombat • 50 fillér • XVI. évf., 170. szäm Üzennek a búzamezők Megkésve és lassan, mégis feltartóztathatatlanul változik a búzamezők arculata. Egyik helyen ugyan még csak most kalászol a későn vetett árpa, másutt most hullajtja el virágait a búza, de Dél-Szlovákia legmelegebb vidékein már szőkül, néhány napon belül kasza alá érik az őszi árpa, a rozs. Hiszen tegnap hivatalosan is beléptünk a gabonaérlelő nyárba. S az utóbbi hűvös napok miatt akármennyire ólomlábon is, de egyre közeleg a földművesember legszentebb „ünnepe", a kenyércsata. Még lábon ring az életet adó gabona, a róna még nem érett kalászok szagától illatos, a termelő ember szeme azonban egyre féltőbb gonddal figyeli a termést. De kinek ls lenne bensőségesebb szívügye az új kenyér biztonsága, mint éppen a termelőnek? Igaz, hogy szocialista hazánkban társadalmi ügy a gabonabetakarítás. Igaz, hogy a párt és az egész munkásosztály mérhetetlen, közvetlen és közvetett segítséget nyújt a parasztságnak a kenyércsatához, ám az is tgaz, hogy az aratás sikere legközvetlenebbül a termelőt érinti, mégpedig kétszeresén. Egyrészt az állam polgáraként 0 ls a kitermelt javak élvezője, fogyasztója, másrészt neki a keresetét, a megélhetését lényegesen befolyásolja, ha a föld termékéből semmi sem vesz kárba. A föld emberében az élet, a főbb létért való küzdelem alakította kt azt a nemes feliemvonást, hogy gondozza és óvfa a megtermett gabonát, hogy a tarlón kétszer is lehajol egy-egy elhullott kalászért. Hiszen ő termelte azt a vetőmagot, amelyet gyakran a tehénkékkel nehezen megszántott, bérelt földbe vetett, 6 követte aggódó figyelemmel, hogy kikelt-e, egészségesen feflődlk-e a gabona, lesz-e belőle bőséges termés, ö volt az, akit a hafnall kakaskukorékolás sokszor már a búzaföldön talált, s este tízkor akármilyen fáradtan rótta az utat hazafelé, másnap a pirkadat már úfra a mezőn köszöntötte öt, hogy a megtermett magból egy szem se peregfen el. Mert az ő, illetve a családfa számára a termés és a betakarítás nem csupán a betevő falatot felentette, hanem azt Is, hogy futfa-e a termés árából a lánykának egy kabátra, a fiúnak egy cipőre és másra, kifizethetl-e az adót, a banknak a törlesztést, vagy legalább a kamatot, vagy dobra kerül a tehénke, a ház... A falusi emberek idősebb nemzedéke gyakran teszt fel a kérdést, vafon a mai fiatalokban már soha nem fog kialakulni a föld és a mezőgazdasági munkák olyan fokú szeretete, mint amilyenre a múltból számtalan példát hozhatunk? Nagy részben meg is válaszolják azon nyomban: Bizony, most a modern mezőgazdasági gépek korában nemcsak a munka, hanem a szakma szeretete ts kevesebb. Egyértelműen (sajnos

f nem utasíthatjuk vissza az efféle megállapítást. De válóban és általában ilyen kétségbeejtően rossz-e a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok viszonya a földhöz, a mezőgazdasági termeléshez? Hadd idézzek néhány példát. Méry Jóskával, a Gombai Állami Gazdaság fiatal kombájnosávál a kővetkezőképpen ismerkedtem meg: Kocsink robogott az országúton, figyeltük a gabonatáblákat. Egy piros kombájn (melyen még pirosabb zászlót lobogtatott a szél), az út közvetlen közelében fordult be a búzába. Fiatálember (mint később megtudtuk Jamr

ich segédkombájnos) ült a kormánykeréknél,\egy még fiatalabb ember „ (Jóska) pedig a fordulóknál elmaradt kalászokat szagatta le a szárukról és odadobta a kombájn felvonójára. Mikor megszólítottuk, pirulva mondta: Ezzel is több lesz. A gazdaság igazgatóságán azt mondták róla, hogy nemcsak gyors, hanem kiváló munkát is végez. — Olyan ez a fiú, mintha összenőtt volna a gépével — mondta akkor DanlS elvtárs. A cseh országrészekben is elismerést váltott kt a munkáfa. Elsősorban a minőség szempontjából. Így is több mint 800 hektárt aratott és csépelt a múlt évben. Ekecsen főként Kovács Elvira javára írják, hogy a baromfitenyésztésben kiváló eredményeket érnek el. Láttam Hegedűs Janit visszafordulni a lánctalpassal, amikor egy térésnél kissé elsikerült a szántás. Szemtanúja voltam annak, hogy a köbölkúti fiatalok este tízkor még gabonát tisztítottak. Újságírói „betegség", hogy elég gyakran felteszik az illetékeseknek a kényelmetlen kérdést: Eredményes munkájának mi a titka? Vincent Tuilnöin, bagotat kombájnos, aki már néhány éve országos hírnévre tett szert minden elismerést megérdemlő munkájával, a kérdésre kérdéssel válaszolt: Titok? Mi abban a titok, ha az ember mindig azzal a tudattál ül a kombájnra, hogy bűn lenne felelőtlen munkát végezni, tönkretenni azt, ami már megvan, amivel mások már annyit fáradoztak? Hát ilyen ts van, méghozzá sok példa. Ezer és ezer esetben találkozhatunk a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok föld- és szakmaszeretetével. Es ez örvendetes. Csakhogy nem mindenütt és nem mindig fenékig teffel a munkához való viszony, s ez kizárólagosan a fiatalokra és a mezőgazdasággal kapcsolatban nemcsak a mezőgazdasági dolgozókra vonatkozik. Naptrenden hangsúlyozzuk, hogy a mezőgazdasági termelés növelése népgazdasági probléma. Válóban az, ezt piacunk felenlegt ellátottságán is érezzük. A fogyatékosságot szívesen írjuk a mezőgazdasági dolgozók számlájára, mert az aligha lehet vttás, hogy a legtöbbet valóban ők tehetnének a cél érdekében. Teljesen tőlük függ például, hogyan készítik elő a talajt, hogyan ápolják, gondozzák a növényt a tenyészldőben, hogyan használják ki gépeiket mind a növényápolásban, mind a termés betekarításánál stb. Nem egészen ők tehetnek azonban arról, ha gépalkatrészhiány, vagy egyes mezőgazdasági gépek konstrukciós fogyatékossága miatt a tervezett munkát nem tudják idejében és a kívánt minőségben elvégezni. Nem az 0 hibájuk, legalábbis nem egészen az, ha a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában néha zökkenők mutatkoznak. Az sem mellékes tényező, hogy 1937-hez viszonyítva hazánkban kétmillióval kevesebb ember dolgozik ma a mezőgazdaságban. Igaz, a munkaerőt jelentős mértékben pótolják a gépek. De pótolhatják-e például az aratásban teljes mértékben, ha a gépet ts az ember irányítja? Még sok minden hozzátartoznék a mezőgazdasági termeléshez, de maradjunk most annál, ami már a közeljövőben a lehető leghatékonyabban segítheti a mezőgazdaságot. Közeleg az aratás. Az Időjárás eléggé kedvező a gabonaérésre. Egyes szövetkezetekben rekordtermésre számítanak. Országos méretben azonban nem a legkedvezőbb a helyzet. Csupán Szlovákiában több ezer hektár gabonát kt kellett szántani a kemény tél, a fagy miatt, s pár ezer hektáron a lehetőnél jóval ritkábbak az őszt kalászosok. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a ,tervezett hektárhozamok elérésére egyáltalán nincs lehetőség. A gabonabetakarítás sikere az emberen múlik, — hangsúlyozzuk százszor. Tagadhatatlanul az emberen. Tavaly például nagy sikernek számított, hogy az aratást néhány nap alatt befejezték. A szemyeszteség azonban sok mezőgazdasági üzemünkben nem vált az illetékesek dicséretére. Egyszer a gépek munkájának minősége, máskor a munkaszervezés hagyott kívánni valót maga után. A hibákból valamennyiünknek okulnunk kell, hogy az idén ne ismétlődjenek meg. Jó példákat nem kell gyertyával keresni. Hangsúlyoztuk, hogy a gabonabetakarítás társadalmi ügy. Azt ts, hogy teljes stkerre c&ak akkor számíthatunk, ha az aratás sikerét valamennyien, tőlünk telhetően támogatóiké. T " HARASZTI GYULA GYÓGYSZERIPARUNK SZÁMOTTEVŐ SEGÍTSÉGET NYÚJT a mezőgazdaság fellendítésében (W7WVWWVW AA/VWWWVW, Egy-két évtizeddel ezelőtt még} [kevés beleszólása volt a tudomány-< ' nak — és az iparnak — a külön- < > böző állatbetegségek elleni védelembe. E téren azonban vannak < [már eredmények. A tudósok mun- < > kájának köszönhető, hogy szttnő! félben vannak hazánkban a gazda| sági állatoknál előforduló beteg- < > ségek. Világméretben is kimagasló' ! siker ez. Vajon, milyenek a továb) bi kilátások, várhatunk e téren

i • még valamit kutatóinktól? Nehéz harc Kis üzem a nyitrai BIOVETA, ám termelési programjánál fogva egyedülálló. Csak Itt, a téglavörös szinű falak között gyártanak állatbetegségek elleni védőszereket, másszóval biopreparátumokat, főleg vakcinákat. Ezekből aztán mindenfélét s felsorolásukra oldalakra lenne szükség... Oto Zák, az üzem fejlesztési osztályának dolgozója elfoglaltsága ellenére is talál annyi időt, hogy elbeszélgessünk. -e-' Nehéz az állatbetegségek gjlenl harc — mondja —, mivel nagyon elterjedtek kórokozóik, a különböző baktériumok és vírusok. Amikorra a mezei állatvédelmi szolgálattal együttműködve sikerül megfékeznünk egy bizonyos fajtájukat és elejét venni a kór terjedésének, újabb előfordulási helyéről, esetleg más betegség felbukkanásáról fut be jelentés ... — Ezek szerint mindig résen kell lenniük? — Ogy, ahogy mondja... Ez a sikeres harc feltételei . | Mit tettek eddig... A gazdasági állatok leggyakoribb betegségei általában a baromfipestis, a sertésorbánc, a veszettség és a vadvész. Nálunk legelterjedtebb a baromfipestis és a sertésorbánc. Természetes tehát, hogy szakembereink és kutatóink elsősorban ls ezek ellen vették fel a harcot. Fáradozásukat több biopreparátum előállítása jelzi. Ilyen pl. a sertésvész elleni laplnizált vakcina, a B 1 vakcina, a baromfivész elleni ROAKIN néven ismert oltóanyag stb., melyek jól beváltak a gyakorlatban. A kimagasló sikerhez azonban nemcsak új biopreparátumokkal, hanem azzal is hozzájárultak a BIOVETA dolgozói, hogy szorosabbra fűzték kapcsolatalkat az állatvédelmi szolgálattal. Ennek folytán Idejében és hathatósabb eszközökkel, intézkedésekkel léphettek fel egy-egy feltűnő állatbetegséggel szemben. E szervektől viszont felbecsülhetetlen értékű anyagot kapnak termékeik minőségére, hatásfokára vonatkozólag. Ennek révén széles lehetősége nyílt az üzem kutatóinak az orvosságok minőségének fokozására. . és mit tesznek ezután? A biovetások tovább akafnak haladni a megkezdett úton. Sok mindent terveznek, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék a biopreparátumok fejlesztését. Elsősorban a műszaki fejlesztés fokozására gondolnak, melytől különösképpen sokat várnak. A műszaki fejlesztés fokozása ugyanis több olyan orvossággyártási technológia meghonosítását teszi lehetővé, amely jelentősen hozzájárul majd az új biopreparátumok előállításához. — Milyen új orvosságokra számíthat mezőgazdaságunk a közeljövőben? — Az Aujeszki-féle betegség elleni •u KiiiisiTitiaiiin>iiaM*ii*ii«tiatiaMait*iiauaiiaiiaii*iiaiisiiriiaii>tiarranrn^TVi!iiriirriTrrianaTTinBnrn«iTrTiVTiati«naii(iiB!i^ vakcinán már hosszabb Ideje dolgozik Zuffa doktor, valamint a Bratislavai Kísérleti Kutató Intézet egyik kollektívája — mondja Zák elvtárs. — A szérummal egyébként már kísérleti oltások is folynak. Az eredmények meglepően jóknak Ígérkeznek. Folynak továbbá kísérletek a baromfi pasteurellózis elleni vakcinán, de a sertésorbánc elleni llofilizált élővakcina előállításán ls... E szérumokon kivül azonban más orvosságok fejlesztésén is fáradoznak a biovetások és bratislavai kollégáik, Nagy súlyt helyeznek többek között olyan biopreparátumok előállítására ls, melyek az állatnak lehetővé teszik, hogy erős védőanyagokat állit* hasson elő a szervezete. Ez szerfe> lett fontos, hisz elejét vehetik ezzel az állatok megbetegedésének, mert a betegség megelőzése könnyebb, mint gyógyítása. A csehszlovák vegyipar tehát 8 gyógyszer és más vegyszerek — pl. az antibiotikumok — gyártása terén is bebizonyította, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésénél ls nagy, szolgálatot tehet az országnak. -kH Összehívták a Szlovák Nemzeti Tanácsot (CTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége összehívta a Szlovák Nemzeti Tanács 13. ülését, amelyet csütörtökön, 19B3. június 27-én tartanak. ALOIS HÁBA ÉRDEMES MŰVÉSZ (CTK) — Václav Pelíšek, az iskolaés kulturális ügyi miniszter helyettese pénteken, június 21-én Alois Hába professzornak, a neves zeneszerzőnek, aki e napon ünnepelte 70. születésnapját, magas állami kitüntetést adott át. A Csehszlovák Szocialista Jíöstársaság kormánya e világhírű zenetudósnak az Érdemes Művész címet adományozta. . Immár hagyományosan nagy az érdeklődés a dolgozók filmfesztiválja iránt, amely Bratislavában tegnap kezdődött. Képünkön a Nemzett Színház .előtt ízléses reklámtáblák tájékoztatják a bratislavai közönséget e jelentős kulturális .esemény műsoráról. (V. Príbyl felv. — CTK) aiMlllllllllllllllllllllllIlllllIlllllIlllllllltW halaszthatatlan feladat Jirí Hendrych elvtárs beszéde Csütörtökön a határvidéken fekvő Hošťkal Ifjúsági Állami Gazdaságban aktívát rendeztek, amelyen részt vett Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára is. Hendrych elvtárs felszólalt ezen az aktíván s a többi között az alábbiakat mondotta mezőgazdaságunk soronlevő legfontosabb feladatáról, a takarmány betakarításáról. i rendkívül kemény tél A dél-csehországi Hlubokán június 24e és július 8-a között kerül sor köztársaságunk pionírjainak hagyományos találkozójára pártunk és kormányunk képviselőivel. A 360 sátorból, étkezdékből, mosdókból, fürdőhelyből stb. álló pionír-tábort katonai alakulat építi. A tábort a következő években autocamping céljaira fogják felhasználni. Képünkön a tábor egyik épülő részlege látható. U* Saás felv, = ei£J. A rendkívül kemény tél után, amely késleltette a tavaszi munkák megkezdését, — mondotta beszédében Hendrych elvtárs — most az Időjárás nagyon is kedvező. A vetemények — főként pedig a takarmányfélék — a múlt évekkel szemben gazdag termést ígérnek. A közép-csehországi, kelet-csehország! és más kerületekben is a lucerna első kaszálásából átlagosan 35—40 métermázsa értékes szénát gyűjtöttek be. Hasonlóképpen a herefélék is már évek Ota nem adtak olyan jó termést, mint az idén. Ha a szántóföldön termelt takarmányfélékhez hozzászámítjuk a réteket, azt mondhatjuk, hogy az idén minden feltételünk megvan ahhoz, hogy szálas takarmányból jó tartalékokat képezzünk, s a télre elegendő silót és szénát halmozzunk fel. Ezért a párt Idejében felhívta a mezőgazdasági dolgozókat, gondoskodjanak minden takarmány mielőbbi betakarításáról, mégpedig nemcsak a rétekről, hanem minden füves területről. Ifjúságunkat is felhívtuk, szervezze meg a széna begyűjtését azokban a körzetekben, ahol nincs elég munkaerő. E felhívásra válaszul több ezer fiatal ember jelentkezett, akik főként a határvidéken nyújtanak segítséget. Alaposan munkához láttak katonáink és határőreink is. E jó kilátások ellenére azonban nincs okunk a megelégedésre, ellenkezőleg, a széna kaszálásának lefolyása kell, hogy minden gazdát komolyan nyugtalanítson. Hétfőig köztársaságunk egész területén a réteknek csupán 32 százalékát kaszálták le, s a betakarított takarmányféléknek csak 39 százaléka kerUlt tető alá vagy a silógödrökbe. Egyes kerületek és járások különösen nagymértékben lemaradnak. A piíibraml járásban például június 17-lg 11475 hektárnyi rétről csak 1248 hektáron kaszálták le e szénát. Különösen kedvezőtlen a helyzet a közép-szlovákiai kerületben, ahol 80 ezer hektárnyi rét van, da eddig csak 6800 hektárról takarították be a szénát. Hendrych elvtárs ezután a tachovj járás helyzetet ecsetelte. Rámutatott, hogy itt hétfőig a réteknek csak 34 százalékát kaszálták le. Az Időjárásra való hivatkozás nem segít —• hangsúlyozta. Arra kell törekednünk, hogy az Időjárás kedvezőtlen hatását — s általában nem panaszkodhatunk — enyhítsük, s aszerint igazodjunk. A CSKP KB és a kormány mezőgazdasági termelést Irányító bizottsága az utóbbi időben nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az idei takarmánybetakarításnál minden lehetőséget fel kell használni a takarmány szárítására és tartósítására. Haladéktalanul olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a takarmányféléket minél rövidebb időn belül, mondjuk június végéig, a magasabb fekvésű körzetekben legkésőbb július 15-fg betakarítsuk a szántóföldekről és a rétekről. Hendrych elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés jövő fejlődésének fő irányairól beszélt, és foglalkozott az állami gazdaságban dolgozó fiatalok életének kérdéseivel ls, amelyekről az aktíva résztvevői a vitában beszéltek. Pártunk — mondotta beszéde végén Hendrych elvtárs, — amely arra ösztönzött, hogy éppen a fiatal emberek segítsék elő a határvidék nehéz feltételei között a gazdaságok fejlődését, gondoskodni fog arról, hogy a fiatalok munkájukban minden támogatást és segítséget megkapjanak.