Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-16 / 164. szám, vasárnap

Űj rektorok kinevezése '(CTK) — Antonín Novotný, köztár­saságunk alnöke Ottó Eckert egyete­mi tanárt a prágai Iparművészeti Fő­iskola rektorává és dr. firí Kotalík egyetemi tanárt a prágai Képzőművé­szeti Akadémia rektorává nevezte kl. A kinevezési okmányokat dr. Franti­šek Kahuda iskola- és kulturális ügyi miniszter szombaton, Június 15-én adta át az új rektoroknak. Baráti est (CTK) — Franciszek Mazur, a Len­gyel Népköztársaság prágai rendkívü­li és meghatalmazott nagykövete pénteken baráti estet rendezett abból az alkalombői, hogy megkezdték te­vékenységüket a lengyel államvas­útak és az állami autóközlekedés csehszlovákiai képviseletei. Az esten részt vettek Václav Dávid külügymi­niszter, valamint a lengyel és a csehszlovák Közlekedésügyi Miniszté­rium képviselői. Eszak-csehországi -t (CTK) — Oldrich Cerník tüzelő­anyagügyi miniszter szombaton, Jú­nius 15-én az észak-csehországi bar­nasz^nkörzet két dolgozójának — Ja­roslav Jenlknek, a mosti bányamentő­állomás tagjának és Václav VáleCek­nek, a Dolný Jiŕetlni Centrum Bánya bányakőművesének, az önkéntes men­tőtestület tagjának a „Bátorságért" kitüntetést adta át. E kitüntetést a dflvoni Konyev Marsall Bányában folytatott mentési munkálatok alkal­mával tanúsított nagy bátorságukért és hősiességükért kapták. Szlovákiai aknavájási rekord (CTK) — A prievidzai Bányaépítő Vállalat rudňanyl üzemének 15 tagú aknamélyítő kollektívája Václav Rumi vezetésével szombaton, június 15-én új szlovák rekordot ért el az akna­mélyítésben a slovlnkyl vasércbányák Emil II. bányájában. Havonta 80,85 méterrel haladtak előre az eddigi 47 méter helyett. Ugyanebben az üzem­ben a Dorota tárnában Rudolf Mišura kollektívája túlszárnyalta a tárna du­colásának eddigi rekordját. A rozsnyói járás is célba ért A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemei tegnap, június lS-én teljesí­tették félévi tejfelvásárlási feladatu­kat. A sikeres tejŕelvásárlásban a szövetkezeteken és az állami gazda­ságokon kívül részük van a háztáji gazdaságoknak is. A háztájiból 236 ezer liter tej eladásával sokat segí­tettek abban, hogy a járás 15 nappal korábban teljesítette tejből a felvá­sárlást. Ebből az alkalomból a mező­gazdaság dolgozói kötelezettségválla­lást tettek, hogy a hó végéig terven felül 46 ezer liter tejet adnak a köz­ellátásnak. m. s. Az SZVSZ tiltakozása (CTK) — A Szakszervezeti Világszö­vetség a Kongói Köztársaság (Brazaville) elnökénél tiltakozott a dolgozők és a szakszervezeti funkcionáriusok indoko­latlan tömeges letartóztatása ellen. A SZVSZ a kormánytői a letartóztatot­tak azonnali szabadon bocsátását, a de­mokratikus és szakszervezeti Jogok tisz­teletben tartását követeli. N. Sz. Hruscsov elvtárs válaszba moszkvai Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőinek kérdéseire (Folytatás az 1. oldalrólj továbbra is a régi pozíciókhoz ragasz­kodna, amelyek az Adenauer ái Brandt, és más revansista pollttkusok vezette tegreakciősabb nyugat-németországi ag­resszív erők álláspontjának felelnek meg. A „hidegháború" egyik fő forrása tehát megmarad. A szovjet kormány szeretné aláírni a békeszerződést Németországgal és ezen az alapon rendezni a nyugat-berlini kér­dést, a második világháborús szövetsé­geseivel együtt. A szovjet kormány szá­mos nyilatkozatából ismeretes, hogy e kérdés megoldása nem lehet hátrá­nyos egyik félre sem. A német békeszerződés aláírásával so­kat nyer a béke ügye, nyer minden nép, tehát az Egyesült Államok népe is. A német kérdésben előterjesztett szov­jet javaslatok konkrétak és vlálgosak. Az Európában és Németországban ural­kodó jelenlegi helyzet elismeréséből a két szuverén német állam: a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság létezéséből Indulnak kl. Ami pedig konkréten Nyugat-Berlint Illeti, nem lehet semmi sem ésszerűbb és logikusabb, mint az a javaslat, hogy Nyugat-Berlint szabad várossá nyilvánít­sák, megfelelő nemzetközi statútum sza­vatolása mellett. Ismét megerősítem, hogy a szovjet kormány azt a nézetet vallja, nyújtsa­nak legszigorúbb nemzetközi kezességet Nyugat-Berlin szabad városnak az ENSZ részvételével. Helyénvaló nyomatékosan kijelenteni, nem leh-t kikerülni a né­met békeszerződés megkötését. Ezt a kérdést meg lehet és meg kell oldani. Ezt a kérdést, mégpedig a nyugati ha­talmakkal kötött megállapodás alapján szeretnénk rendezni. A hidegháború forrásainak, valamint az új világháború veszedelmének felszá­molására nemcsak hő óhajra, hanem konkrét tettekre is szükség van. Vagy vegyünk csak egy további szin­tén nagyon fontos kérdést. Az Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszültség enyhítéséről beszél. Azonban miképpeo egyeztethető ez össze a külföldi ame­rlkai katonai támaszpontok létesítésével? Közismort tény, hogy az Egyesült Álla­mok a Szovjetuniót és a többi szocialista országot katonai támaszpontokkal övezte körül. Az Egyesült Államok alapjában véve megszállta Dél-Vietnamot, Dél-Ko­reát. Japánt és számos más államot. Ezenkívül az Egyesült Államok agresz­sziéja következtében amerlkai csapatok mindmáig megszállva tartják Tajvan kí­nai területet. Az amerikai csapatok egyes országokban tulajdonképpen a nemzetközi csendőr szerepét töltik be, katonai akciókat hajtanak végre, el­nyomják a nemzeti felszabadító mozgal­mat. Es mit mondhatunk arról, hogy az Egyesült Államok lábbal tiporja más államok szuverén jogait? Az Egyesült Államok legdühödtebb politikusai, akik számos esetben magas tisztségeket töltenek be. arcátlanul nyílt, sőt fegyveres beavatkozásra uszítanak Kuba ellen, arra törekedve, hogy Kuba népére olyan rendszert kény­szerítsenek, amely megfelelne az Egye­sült Államok imperialista monopolistái szájaízének. Ha logikus következtetést akarunk le­vezetni Kennedy elnöknek a hideghá­ború befejezéséről és a béke megszi­lárdításáról tett kijelentéséből, úgy ez annyit jelentene, mint kötelezően le­Wilson nyilatkozott Szovjetunióban tett látogatásáról Moszkva (CTK) — Harold Wilson, az angol Munkáspárt elnöke a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetésen kijelentette, hogy rendkívül szivélyes hangú és konstruktív jellegű tárgya­lásokat folytatott N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével és más szovjet államfér­fiakkal ís. Bár számos nemzetközi kérdésben más a véleményünk — mondotta H. Wilson — egyes alap­vető fontosságú problémákkal kapcso­latban a kölcsönös megértés remé nyekre biztató szakaszába jutottunk. Harlod Wilson hangsúlyozta, hogy a szovjet kormányfővel folytatott be­szélgetéseken „a nukleáris fegyverek elterjesztésének veszélyében nézet­egység" volt jellemző. A tárgyaló fe­lek egyértelműen hangsúlyozták, „hogy ez rendkívül nagy akadály a világbéke biztosításához vezető úton". Az ENSZ bizottsága M-Mmi helyzetről tárgyal New York (CTK) — A gyarmatosí­tás elleni deklaráció érvényesítésére alakult különleges ENSZ-bizottság foíytatja az albizottság jelentését a Dél-Rhodesiában uralkodó helyzetről. Slerra Leone küldötte a június 14-1 ülésen több állam nevében határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely^ ben sajnálatát fejezi kl az angol kormány magatartása felett, amely nem hajlandó elismerni a Dél-Rho­desiában uralkodó helyzet komolysá­gát, s ez a békét és a biztonságot veszélyezteti. A Szovjetunió képviselője java­solta, hogy a határozati javaslatot egészítsék kl azzal a pótlndltvánnyal, Megkoszorúzták G. Dimitrov szobrát (CTK) — G. Dimitrov születésének 81. évfordulója alkalmából Velko Ruszlnov, a Bolgár Népköztársaság bratislavai fő­konzula szombaton, Június 15-én koszo­rút helyezett a nagy bolgár forradal­márnak a bratislavai G. Dimitrov üzem térségében levő szobrára. A kegyeletes aktuson részt vettek Bratislava város politikai és közéleti képviselői. NAPIRENDEN: az oktató-nevelő munka színvonalának további emelése Dr. Matej Luőan, az SZNT iskola­és kulturális ügyi megbízottja tegnap sajtóértekezleten tájékoztatta az új­ságírókat az 1962—63-as tanév befe­jezését és az új tanév előkészítését érintő problémákról. Megállapította, hogy az elmúlt évekkel szemben a befejezéséhez közeledő iskolaév fi­gyelmet étdemlő eredményeket ho­zott. Az Iskolaügy munkáját az iskola Ss az élet szoros kapcsolata kiala­kításának Igénye hatotta át, s mun­kájukban az egyes párthatározatokat, va'amint a XII. kongresszus Iskola­ügyet érintő határozatait tartották szem előtt. Ez a jövő számára is ve­zérfonalat jelent. Éppen ezekből a feladatokból ki­indulva követelményként szabta meg az oktató-nevelő munka színvonalá­nak további emelését, az eszmei ne­velés alaposságát, a tárgyi ismeretek bővítésének szükségességét, a veze­tés színvonalának emelését, valamint az iskolaügy szakaszán megnyilvánu­ló formalizmus elleni küzdelmet. A pályaválasztást Illetően hangsú­lyozta, hogy a bányászatban túllép­tük a tervet, a mezőgazdaság szaka­szán azonban még mindig jelentős hátránnyal küzdünk. Május 30-lg a mezőgazdasági tanoncok toborzásá­nak tervét — Szlovákiában — 64,2 százalékra teljesítettük. A megbeszélésen érintették kultu­rális életünk néhány problémáját, az új osztályozási rendszer kérdését, va­lamint a beruházási építkezések te­rén fennálló egyes kérdéseket. A ta­nácskozás, hangsúlyozva a sajtó fon­tos szerepét az oktató-nevelő munka és kulturális életünk támogatását illetően, — hasznos gyakorlati taná­csokkal szolgált a sajtó, rádió és a televízió munkatársai számára. (dz.) hogy Dél-Rhodesia kérdését tárgyal­ja meg az ENSZ közgyűlése rendkí­vüli ülésszaka. Az Kennedy elnökhöz Berlin (CTK) — Dr. Lotliar Bolz, az NDK külügyminisztere, a Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak s lakosságának nevében pénte­ken a televízióban tartott beszédében felhívással fordult Kennedyhez, az USA elnökéhez, aki e napokban lá­togatást tesz a Német Szövetségi Köz­társaságban és Nyugat-Berlinben. Dr. Bolz beszédében hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet revansisták ag­resszív politikája rendkívül veszé­lyes pontra jutott. Ha terveiket alátá­maszthatják atomfegyverekkel ls, úgy ez a nemzetközi helyzet szerfölött kiéleződését és egy atomháború ve­szélyének elképzelhetetlen fokozódá­sát eredményezné. •k Prágában szombaton befejező­dött a nemzetközi távíró- és távbe­szélő tanácsadó testület tanulmányi bizottságának ülése, amelyen 18 or­szág képviseletében 50 küldött vett részt. • A Szabad Osztrák Ifjúság 23 ta­gú küldöttsége június 15-én Bécsből Bratislavába érkezett. Az osztrák fiúk és leányok két napot töltenek Szlo­vákiában és PieSfanyba is ellátogat­nak. •k Trenčianske Teplicén június 15-én véget ért a Szabadság Párt Központi Bizottsága elnökségének ülése, ame­lyen a kerületi bizottságok titkárai­nak részvételével a 'CSKP KB és az SZLKP KB határozataival, valamint a CSKP XII. kongresszusának határoza­tából adódó feladatokkal foglalkoz­tak. k Karlovy Varyban szombaton be­fejeződött a nemzetközi rádlológial kongresszus, amelynek hatnapos tár­gyalásán t>elga, bolgár, csehszlovák, dán, francia, holland, jugoszláv, ma­gyar, NDK- és NSZK-beli, norvég, len­gyel, osztrák, román, szovjet, svéd, svájci, olasz, amerikai és angol tudó­sok vettek részt, mondani más államok belügyeibe való beavatkozásról, tiszteletben tartani szu­verenitásukat, betartani a nemzetközi jog normáit, mégpedig nemcsak szavak­kal, hanem tettekkel is, tiszteletber tartani az ENSZ alapokmányát, fel­számolni az idegen államok területén létesített katonai támaszpontokat. Vegyünk csak egy a teljesen világos kérdést: A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szer­ződés megkötésének kérdését. A meg­egyezés e kérdésben a politikai légkör enyhülését jelentené. Hiszen itten nin­csen területi, vagy más engedmények­ről sző, mert e szerződés megkötése minden aláíró országnak egyenlő elő­nyöket hozna. Ezzel szemben azonban a nyugati országokban azt állítják, hogy ilyen szerződés helytelen. Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy mi mindannyian az ENSZ tagjai vagyunk, amelynek alap­okmánya megtiltja, hogy egyik ország megtámadja a másikat. Ha azonban a nyugati hatalmak arra hivatkoznak, hogy az ENSZ alapokmánya meghatá­rozza a meg nem támadás elvét, miért létesítettek agresszív tömböket. Az az állítás, hogy a NATO-tömböt csupán vé­delmi célokra alakították, csupán az együgyű embereket tévesztheti meg. Hiszen e katonai tömb számos felelős funkcionáriusa egyáltalán nem titkolja a tömb agresszív jellegét a Szovjet­unióval és a többi szocialista állammal szemben. így fest a dolog: azért, hogy feszült­séget idézzenek elő a világban, mente­getik még a katonai tömbök megalakí­tását ls, azonban, ha valaki megnem­támadási szerződés megkötését javasolja, azt válaszolják, hogy ilyen szerződésre nincs szükség. Es mégis mindenki előtt teljesen nyilvánvaló, hogy a megnem­támadási szerződés kedvezően járulna hozzá az országok közötti kapcsolatok javulásához. Egyes nyugati funkcionáriusok szinte arcátlanul kijelentik, hogy nem szabad megnemtámadási szerződést kötni, mert ez a feszültség enyhítésére vezetne. Az államok közötti kapcsolatok javulása nincsen ínyére ezeknek a politikusok­nak. Támogatni akarják a revansistákat, állandóan veszélyeztetni a Német De­mokratikus Köztársaságot és más szo­cialista országokat és eképpen hideg­háborút szítani és kiélezni a nemzetközi feszültséget. Vajon ésszerű-e az a nézet, hogy a megnemtámadási szerződésre nincsen szükség? Az amerikai elnök a hidegháború be­szüntetéséről beszél. Űrömmel fogadunk ilyen nyilatkozatokat. Azt szokás mon­dani, hogy aki át mondott, bét is kell mondania és ezért gyakorlati tettekkel kell támogatni a helyes kijelentéseket és felhívásokat. Kérdés: Kennedy elnök főkép­pen az atomfegyver-kísérletek be­tiltásának problémáját és a lesze­relés kérdését hangsúlyozta. Ho­gyan értékeli az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötésének, vala­mint az erről kezdődő moszkvai tárgyalásoknak kilátásait? Válasz: Amint ismeretes, az atom­fegyver-kísérletek beszüntetéséről már évek óta folynak tárgyalások. Erről most is sok beszéd hangzik el Genf­ben. Hová vezet ez? A nyugati hatalmak azt a feltételt adták, hogy az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötéséhez bizonyos szá­mú ellenőrzés szükséges. Mit akarnak elérni? A valóságban azt, hogy a Szov­jetunió területe megnyíljon a NATO katonai törzskarának kémjei előtt. Kö­vetelményük arról tanúskodik, hogy a nyugati államok kormányai bizalmat­lanok az atomnagyhatalmak közötti kap­csolatok iránt. Ha mi Ilyen álláspontot foglalunk el, odajutunk, hogy ogyetlen vitás nemzetközi kérdést sem oldha­tunk meg. A fohér bikáról szólő mesé­ben Ismertetett helyzet áll majd elő: először mi nem hiszünk nektek, aztán ti nem hisztek nekünk. A szovjet kormány kijelentette és ki­jelenti, nem ért egyet azzal, hogy a Szovjetunió területét kémtevékenységet szolgáló ellenőrzés rendelkezésére bo­csássuk. A tudomány bebizonyította, hogy nemzeti ellenőrző eszközökkel meg lehet állapítani az atomfegyver­kísérleteket. Ügy gondoljuk, hogy ezt nagyon jól tudja az elnök is és feltéte­lezzük, hogy ezzel az elnök hallgatósá­ga is tisztában van. Ezenfelül egyet­értettünk már az angol tudósok tervé­vel korlátozott mennyiségű önműködő földrengéstjelző állomás elhelyezésére, és ezt a beleegyezésünket most meg­erősítjük. A nemzetközi ellenőrző eszközök az önműködő földrengéstjelző állomások­kal együtt megbízható kezességet nyúj­tanak arra, hogy leleplezünk az atom­fegyver-kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény megszegésére irányuló min­den kísérletet. Közismert tény, hogy egyetértettünk két vagy három ellenőrzés megvalósításával, hogy ellenőrizhessék a föld alatti kísérletek beszüntetését és beleegyezésünket politikai okokból adtuk. Ez úgyszólván a másik fél kí­vánságára tett engedmény volt. Sajná­latos azonban, hogy tárgyaló feleink Javaslatainkat kellőképpen nem méltá­nyolták. Mire van szükség? A nyugati ha­talmak megállapodási készségére, és arra, hogy a tanácskozások során ne játsszanak bújócskát. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, haj­landók vagyunk akár ma ls aláírni az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezményt. Most a Nyuga­ton van a sor. Egyetértettünk a három nagyhatalom képviselőinek moszkvai ta­lálkozásával, hogy még egyszer megkí­séreljük a megegyezést. E találkozás sikere azonban attól függ. mivel jönnek hazánkba az Egyesült Államok és Ang­lia képviselői. Az Egyesült Államok elnöke napjaink olyan rendkívüli fontos problémájáról tesz említést, mint amilyen az általános és teljes leszerelés. Helyesen mondja, hogy ez nem egyszerű és könnyű prob­léma és megoldására nem csekély erőfeszítésre és időre van szükség. A szovjet kormány ma sem kíméli erejét a leszerelés kérdésének tanul­mányozására. Az államférfiaknak végre tudatosítaniuk kellene az emberiség előtt vállalt nagy felelősségüket olyan halaszthatatlan feladat teljesítéséért, mint milyen a fegyverkezési verseny beszüntetése. Kennedy elnök olyan értelemben nyi­latkozik, hogy helyes lenne a lázas fegyverkezés beszüntetése folytán fel­szabadult eszközöket nemesebb célokra fordítanák. Valóban a világon még nagy a nyomor, az éhség és a munka­nélküliség. Helyes lenne, ha e jókíván­ságokat a leszerelés kérdésében az Egyesült Államok kormányának konkrét tettel követnék. Ez Irányban általánosan ismeretesek a szovjet kormány javaslatai. A nemzetközi helyzet és az államok közötti kapcsolatok javítására a fent­említett kérdéseken kívül nagy jelen­tőségű a gazdasági kapcsolatok kibőví­tése és a kereskedelem fejlesztése. Az Egyesült Államok elnöke beszédé­ben e kérdésről sajnos nem tett emlí­tést. Az Egyesült Államok kormánya gya­korlatilag betiltja a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelmet. Természetesen a szovjet rákbehozatat tiltó rendelkezését visszavonták. A rák jó eledel ugyan, azonban nem sokra jutunk vele. A Szovjetunnió hatalmas ország. Min­den forrásunk megvan az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére. Megvoltunk eddig az Egyesült Államokkal való ke­reskedelem nélkül is és nyilvánvalóan e kapcsolatok nélkül is sikeresen fej­leszthetjük gazdaságunkat. Azért beszé­lek a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kereskedelem fejlesztéséről, mert a kereskedelmi kapcsolatok mérv­adóak az államok közötti jőviszony el­bírálása szempontjából. Az Egyesült Államok nemcsak hogy nem folytat velünk kereskedelmet, ha­nem nyomást gyakorol szövetségeseire és gyakran meg is tiltja nekik, hogy a Szovjetunióval kereskedjenek. E nyomás legszemléltetőbb példája az a tény, hogy az Egyesült Államok a nyugat-németor­szági cégeket a szerződésbpn vállalt kö­telezettségük megszegésére kényszerítőt­ték, hogy ne szállítsanak acélcsövet a Szovjetuniónak. Kérdés: Az elnök beszédéből kitűnik, hogy elismeri a különböző társadalmi rendszerű államok együttélésének múlhatatlan szüksé­gességét. Egyúttal azonban beszé­dében megismétli a nyugati propa­ganda szokásos érveit, hogy a kom­munisták megkísérlik, hogy rend­szerüket más országokra kénysze­rítsék és hogy ez a nemzetközi feszültség fő oka. Mit lehet mon­dani az amerikai elnök ilyen érve­lésére? Válasz: Ebben az esetben az Egye­sült Államok elnöke sajnos J. F. Dulles szótárát használja, aki a kommunizmus­ról nem nyilatkozott kedvezően. A tőkés rendszer a történelmi fejlődés objektív törvényeinek hatása alatt ingadozik és bomlik. Az elnök ezt a tényt a kom­munisták arra Irányuló törekvésével igyekszik magyarázni, hogy politikai és gazdasági rendszerüket másokra akarják kényszeríteni. A kapitalizmus pillérei azonban nem a szavak hatására, hanem a munka és a tőke közötti engesztelhe­tetlen ellentétek folytán, a népek sza­badságharcának következtében omladoz­nak. Közismert tény, hogyha állást fogla­lunk a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mellett, nem az ideológia téren való békés együtt­élést javasoljuk, azonban nem vagyunk hívei az államok közötti ideológiai viták háborús megoldásának. Ez a mi állás­pontunk, ez a mi politikánk. BelejezőUl még azt szeretném monda­ni, hogy egészben véve Kennedy amerl­kai elnök beszéde pozitív hatást vált kl. Megelégedéssel fogadjuk az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kap­csolatok javítására irányuló felhívását, és az elnök kijelentését: „vizsgáljuk fe­lül a Szovjetunióval szemben elfoglalt álláspontunkat". Egyetértünk az elnök kijelentésével, hogy országaink népei­nek érdeke a béke megőrzése. A Szov­jetunió népei tiszteletben tartják az Egyesült Államok tehetséges és munkás népét, amellyel barátságban akarnak élni. Szilárdan meg vagyunk győződve róla, hogy az amerikai elnök felhívása az or­szágok közötti kapcsolatok javítására, a hidegháború felszámolására, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei közötti kapcsolatok javítására, tá­mogatásra talál az amerikai nép túlnyo­mó többségénél. A Szovjetunió népei mindig ezt a nézetet vallották és most is vallják. Arra törekszünk, hogy az országaink közötti jő kapcsolatok a gya­korlatban ls érvényre jussanak. Hogy ezt elérjük, nem szabad kímélni erőn­ket azokkal szemben, akik a hideghábo­rú, valamint a vitás kérdések háború útján való megoldását vallják. Az idő majd megmutatja, hogy e ki­jelentéseket követi-e majd az amerikai kormány konkrét tette és politikai gya­korlata. A békeszólamokat gyakorlati tet­tekkel kell alátámasztani. E konkrét tettekben az amerikai kormány a szov­jet kormány megértésére és támogatá­sára talál. Mi fáradságot nem kímélve Igyeke­zünk majd megtalálni a megoldatlan problémák rendezésének lehetőségét, hogy nagyhatalmaink között jó kapcso­latok jöjjenek létra. ÜJ SZÓ 2 É 1963. június 18, I

Next

/
Thumbnails
Contents