Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-16 / 133. szám, csütörtök

Á Forrodaími Szakszervezeti Mozgalom négy évi munkájáról és további feladatairól František Zupka elvtárs beszámolója až V. szakszervezeti kongresszuson Zupka elvtárs bevezetőben hangoztatta, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fenntartás nélkül, egységesen magáévá tes^i a CSKP XII kongresszusának következtetéseit, melyek teljes összhangban állnak népünk érdekeivel, azonosak az FSZM céljaival. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyre jelentősebb küldetést tölt be társadalmunk életében, szervezi a dolgozók millióinak részyételét a termelés irányításában, a gazdálkodás ellenőrzésében és az államigazgatásban. Ez összhangban áll annak a szerepnek enini értelmezésével, amelyet a szakszervezetek töltenek be a szocialista építés folyamén. A beszámoló a továbbiakban dolgozó népünknek a szocializmus építésében elért sikereit méltatta, amelyek egy értelműen igazolják a CSKP helyes politikáját. Ezek az eredmények növelték részesedésünket a szocialista világrendszer politikai és gazdasági erőinek fejlesztésében, s hozzájárulásunkat a világbéke és a szocializmus győzelméhez. Az ipari termelés 1959 óta mintegy 30 százalékkal növekedett. Iparunk ma több mint négyszer annyit termel, mint a háború előtt. A szocialista építés időszakában tovább szilárdult a .testvéri együttműködés nemzeteink, a csehek és a szlovákok között. A München előtti kapitalista Csehszlovákiában Szlovákia részvétele az ipari termelésben mindössze 7 százalék volt, most mintegy 19 százalékát adja hazánk ipari termelésének. Az utóbbi években átütő változásokra került sor a mezőgazdaságban is, amelyhez a védnökség! tevékenység megjavításával a szakszervezetek is hozzájárultak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga" lom szervei és szervezetei az elmúlt időszakban a legfőbb figyelmet a dolgozók alkotó kezdeményezésének és munkalendületének kibontakoztatására fordították — főként a szocialista munkaverseny keretében. A műhelyekben, a részlegekben, az üzemekben és vállalatokban a termelés irányításában és igazgatásában a dolgozók részvételének fontos elzközei a termelési értekezletek. A múlt évben 1105 000 termelési értekezleten tanácskoztak a dolgozók.'A legutóbbi négy év folyamán az újítók 1 227 722 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 672 221 "Javaslatot elfogadtak és 618 947 újítást bevezettek a termelésbe. Népgazdaságunkban az újítások révén mintegy 5 milliárd koronát takarítottunk meg. Népgazdaságunk szakadatlan fejlődése lehetővé tette a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelkedését. A lakosság személyi fogyasztása 1957 óta több mint 120 százalékkal növekedett, a bérek pedig 16 százalékkal. Népgazdaságunkban a dolgozók átlagos havi keresete az 1955. évi 1186 koronáról 1962-ben 1408 koronára emelkedett. Társadalmunk rendszeresen bővíti a dolgozók számára az egészségügyi, szociális gondoskodást és a kulturális igények kielégítését. Tovább növekedett a többgyermekes családokról való gondoskodás is. 1959-ben 23,7 milliárd koronát fordítottunk az egészségügyi szolgáltatásra, betegbiztosításra és szociális gondoskodásra. 1962-ben ezek a kiadások már 27,7 milliárd koronára növekedtek, a gyermekpótlékok pedig 4,4 milliárd koronát tettek ki. Az iskolai tankönyvek és tanszerek ingyenes Juttatása azt jelenti, hogy a diákok szüleinek a társadalom évente 400 000 0D0 korona értéket ad. A beszámoló ezután figyelmeztetett arra, hog) népgazdaságunknak az elmúlt években elért eredményeit az utóbbi Időben számos fogyatékosság gyengíti. Rámutatott, hogy népgazdaságunk nehézségei a legutóbbi években megbontják az erőforrások és a szükségletek közötti összhangot és kedvezőtlen hatást gyakorolnak a lakosság Igényeinek kielégítésére. Jelentős része van ebben a mezőgazdaság lemaradásának, amely csupán a múlt évben 13 703 tonna hússal, 132 millió tojással és 383 000 000 liter tejjel maradt adósa a közellá tásnak. Az utóbbi években, főként 1962-ben nem teljesítettük a tervnek néhány mennyiségi és minőségi mutatóját. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta az idei tervteljesítés feltételeit.. Ezek a fogyatékosságok, amelyeket még inkább fokoztak az év első Honapjaiban a kedvezőtlen időjárás által okozott nehézségek, komolyan megzavarták a terv teljesítését, s már az első hónapokban jelentős veszteségeket okoztak. A népgazdaság harmonikus fejlődését azonban döntő mértékben belső okok, saját hibáink és fogyatékosságaink zavarták meg, amelyek elsősorban az irányító és szervező munkában nyilvánultak meg, s abban, hogy a terveink öszeállítása, felbontása és megvalósítása folyamán nem vették eléggé figyelembe Ü] SZÓ 2 * 1963. május 15, az objektív gazdasági törvények hatását. Nyíltan meg kell mondani, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is felelős a . népgazdaságunkban felmerült nehézségekért. Hiszen a dolgozók érdekeit érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatban kifejthetjük álláspontunkat és érvényesíthetjük javaslatainkat. A beszámoló a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak aktív szerepet kell játszania a jelenlegi nehézségek leküzdésében és szocialista építésünk valamennyi feladatának megvalósításában. A nehézségek leküzdéséhez vezető utat megmutatja dolgozóink rendkívüli kezdeményezése, amellyel az idei tél következményeinek kiküszöbölésén fáradoznak. A beszámoló ezután mezőgazdaságunk néhány komoly problémáját elemezte. Kijelentette, hogy az előzetes adatok szerint üzemeinkben és hivatalainkban még ma is 9422 főés középiskolai végzettségű mezőgazdasági szakember dolgozik. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak beszélniük kellene ezekkel az elvtársakkai és meg kellene győzni őket, hogy saját elhatározásukból menjenek át a mezőgazdaságba, vagyis szaktudásukat ott érvényesítsék, ahol a társadalomnak a legnagyobb szüksége van rá. Mezőgazdaságunknak szüksége van arra is, hogy minél több fiatal dolgozzon ezen a munkaszakaszon. Ez azonban megköveteli, hogy a falu élete és a mezőgazdaság munkafeltételei a lehető legkedvezőbbek legyenek a fiatalok számára. Ennek megteremtésében segítséget kell nyújtaniuk a szakszervezeteknek is, mégpedig azzal, hogy kiharcolják a haladó technika széles körű alkalmazását, s ügyeljenek arra, hogy rend legyen a munka jutalmazásában, hogy a fiatalokat a szakképzettségüknek és képességüknek megfelelő komoly feladatokkal bízzák meg. A falvakon a munka utáni élet gazdagításához is Jelentősen hozzájárulhatnak a szakszervezetek, ha segítséget nyújtanak az ifjúsági szervezeteknek a fiatalok társadalmi életének fejlesztésében, sportpályák és kulturális berendezések létesítésében. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak továbbra is fontos feladata az, hogy a védnökségi tevékenység útján elmélyítse az egységes földművesszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak nyújtott politikaiszervezési és kulturális-nevelői segítséget. Jelenleg 6693 üzemünknek van védnökségi szerződése az egységes földművesszövetkezetekkel. Segítségüknek főként a szocialista munkaerkölcsért, a munkás- és parasztbecsületért jelszó jegyében folyó mozgalomnak, valamint a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztésére kell irányulni. A járásban a mezőgazdaság új irányításának megfelelően kell megszervezni az üzemek részéről a mezőgazdaságnak nyújtandó segítséget. Zupka elvtárs a továbbiakban forró köszönetet mondott valamennyi munkásnak, technikusnak és a többi dolgozónak, akik a téli hónapokban áldozatkész és sokszor hősies harcot vívtak a fagyok és a kedvezSíTen időjárás ellen. Köszönetét fejezte ki azoknak a kollektíváknak, amelyek kötelezettségvállalásokkal köszöntötték az V. szakszervezeti kongresszust. A beszámoló a továbbiakban hangoztatta, hogy népgazdaságunk további sikeres fejlesztését csak akkor tudjuk biztosítani, ha a dolgozók legszélesebb tömegei öntudatosan és tevékenyen törekednek a társadalmi munka termelékenységének rendszeres fokozására. Ezzel kapcsolatban kiemelte a dolgozók részvételének jeIentőségé^ a terv előkészítésében. Az üzemek és a vállalatok az idén előkészítik az 1964. évi tervjavaslatot, majd a népgazdaság hétéves fejlesztési tervének javaslatát. Ezzel kapcsolatban kiváltképpen előtérbe lép a szakszervezeti munkában a CSKP XII. kongresszusának irányelve — a dolgozók részvételének fokozása a termelés irányításában és az üzemek és vállalatok gazdálkodásában elsősorban a termelési értekezletek útján. A beszámoló bírálta azokat a fogyatékosságokat, amelyek mint ez ideig akadályozzák a dolgozók kezdeményezésének teljes kibontakozódását. Egyik alapvető fogyatékosság, hogy nem intézik el a dolgozók javaslatait. Az ilyen eljárás, ellentétben áll a szocialista munkaerkölcscsel, s egyenesen fékezi a dolgozóknak az irányításban való részvételét, elnyomja azoknak a bírálatát, akik szem előtt tartják a termelés haté konyságának növelését. A XII. kongresszus következtetéseinek szellemében a termelési értekezleteknek a vállalatirányítás valamennyi fokán kivétel nélkül teljes mértékben be kell tölteniük fontos küldetésüket — szögezte le határozottan a beszámoló. A IV. általános szakszervezeti kongresszus óta széleskörűen kibontakozott a szocialista munkaverseny; több mint három és fél millió dolgozó vesz részt benne. Feladataink és népgazdaságunk szükségletei azonban megkövetelik, hogy tovább emeljük a szocialista munkaverseny színvonalát, megjavítsuk a szakszervezeti és gazdasági szervek versenyszervező munkáját. Hogy a szocialista munkaverseny elérje fő célját, a szakszervezeteknek a gazdasági szervekkel szoros együttműködésben a szocialista munkabrigádok és valamennyi versenyző dolgozó figyelmét a gazdaságosság foko zására, az anyag- és nyersanyag szigorúan gazdaságos felhasználására, a gyártmányok minőségének javítására és a selejt elleni harcra kell irányítaniok. A múlt év októberében hangzott el kiváló dolgozóink felhívása, amely elindította a szocialista munkaerkölcsért, a munkás- és parasztbecstlletért jelszó mozgalmát. Bizonyos ered mények ellenére sem lehetünk e mozgalom kibontakozásával megelégedve. Több mint 15 ezer kollektíva fogadta el eddig a felhívást, érvényesíti annak tartalmát mindennapi munkájában, elsősorban azzal, hogy harcol a hanyagság és a hibák ellen, szem előtt tartja a teóhnológiai fegyelem megszilárdítását, rámutat a fogyatékosságokra és követeli ezek eltávolítását. Megmutatkozik azonban, hogy ezek a kollektívák gyakran magukra vannak hagyatva, s a szakszervezeti szervek megelégszenek azzal, hogy a kollektívák önmaguktól, kezdemériyezően megukévá teszik a felhívás lényegét. Szükséges lenne, hogy valamennyi alapszervezet újból megismertesse a dolgozókat a mozgalom tartalmával, új értékes kötelezettségvállalások elfogadására vezessék~őket és rendszeres figyelemmel kövessék ezek teljesítését. A beszámoló ezután rámutatott, hogy az utóbbi időben élénk figyelmet keltettek az ifjúság „szemfüles" és „fényszóró" nevű akciói, amelyek a fiatalságnak a társadalmi érdekek védelmét szem előtt tbrtó egészséges érdeklődését bizonyítják. Az ifjúság kezdeményezése azonban nemegyszer meg nem értésbe és bürokratizmusba ütközik azok részéről, akiket kellemetlenül érint a fogyatékossá gok feltárása. A szakszervezeteknek teljes mértékben támogatniuk kell az ifjúság törekvését, s ha szükséges, tekintélyükkel álljanak ki azért, hogy a helyes javaslatok valóra váltását akadályozó bürokratikus intézkedéseket és irányelveket megváltoztassák. A Központi Szakszervezeti Tanács beszámolója nagy figyelmet szentelt a kollektív szerződések jelentőségének, valamint a technikai fejlődés kérdései részletezésének. Hangoztatta, hogy az új technika bevezetésé ben a szakszervezeteknek az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kell játszaniuk. Különös gondot kell fordítani az újítómozgalom fejlesztésére, az újítók javaslatai helyes elbírálására és bevezetésére. Nagy feladatok hárulnak a szakszervezetekre az új munkamódszerek terjesztését illetően is. A munkatermelékenység szüntelen növekedését elősegítő további döntő tényező a dolgozók felkészültségének színvonala. Iparunk technikai fejlesztése meggyorsításának kulcsa a munkások, mérnökök, technikusok és az egész gazdasági apparátus magas színvonalú szakképzettsége. A műszaki tervnek ezért elválaszthatatlan része a dolgozók szaktudásának növelésére kidolgozott tervezet. A mostani időszakban mindenekelőtt a dolgozók gazdasági és a műszaki ismereteinek bővítését tartjuk fontosnak, mert ez nélkülözhetetlen előfeltétele a tudomány és a technika fejlesztésében való részvételüknek. A beszámoló leszögezte, nem jó bizonyítványa munkánknak az a tény, hogy ma is — ugyanúgy mint a IV. kongreszszuson —, ismét meg kell állapítanunk: műszaki-gazdasági propagandánk nem áll a megfelelő színvonalon annak ellenére, hogy ezen a téren minden szükséges feltétellel rendelkezünk. A műszaki-gazdasági propagandáért a szakszervezeti szövetségek szervei a gazdasági szervekkel közösen felelősek. Elvárjuk, hogy a CSMT szakágazatai és csoportjai is nagyobb kezdeményezést fejtenek ki ezen a téren. A tudomány és a technika fejlesztése lehetetlen lenne a műveltség és a szaktudás rendszeres fokozása nélkül. Gyakran előfordul azonban, hogy a dolgozók világos elképzelés nélkül határoznak továbbtanulásukról, mivel nincsenek pontosan tájékoztatva a tanulás valamennyi lehetőségéről, Minden üzemben világosan tudni kell, ki milyen formában és mikor szerzi meg a jelenlegi, avagy a jövőbeni munkájához szükséges ismereteket. A szakszervezet teljes felelősséget visel azért, hogy az üzemekben a dolgozók tanulásának terve betöltse ezt a küldetést. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az üzemi munkaiskolákra, amelyekben a tanulás sokszor csak szűkkörű és pillanatnyi szükségleteket követ, s nem biztosít elég lehetőséget azok számára, akik közép- és főiskolai tanulmányokra készülnek. Nagy figyelmet követel a dolgozók szakképzettségének fokozása, s a nők jó munkaés életfeltételeiről való gondoskodás. Csehszlovákiában jelenleg megközelítően két és fél millió nő van alkalmazásban, ami az összes alkalmazottak 43,5 százaléka. Nem lehet azonban közömbös számunkra, hogy ebből több mint kétmillió nő nem rendelkezik magasabb fokú szakképzettséggel. Az FSZM munkájának előterében kell állnia annak a törekvésnek, hogy a nőket mentesítsük azoktól a házi munkáktól, amelyek sok időt elrabolnak tőlük. A népgazdaság technikai haladásának, a munkatermelékenység növelésének és a hatékonyság fokozásának fontos tényezője a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása egyszersmind egyik fő útja a dolgozók életszínvonala emelésének. Ez mutatja a szakszervezetek fontos küldetését és egyre növekvő felelősségét a munka szocialista jutalmazása módszerének következetes érvényesítéséért. A szakszervezetek ezen a téren sok értékes tapasztalatot szereztek főként a munkásbérek rendszerének módosítása folyamán. Komoly hiba azonban, hogy ezeket a tapasztalatokat nem tudták teljes mértékben kihasználni. A szakszervezeti és a gazdasági szervek fontos feladata volt tavaly és az idén megfelelő intézkedésekkel elmélyíteni a premizálás gazdasági hatékonyságát. A premizálást azonban mindmáig nem sikerült a feltételezett mértékben arra Irányítani, hogy megfelelően elősegítse a termelés és a munka minőségi mutatóinak teljesítését. A szakszervezetek kötelessége, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a bérek és a munkatermelékenység alakulásának elemzésére és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a béralap kimerítése minél előbb összhangba kerüljön a terv teljesítésével és a munkatermelékenység fokozásával. Zupka elvtárs a beszámoló további részében a munkaerőforrásokkal való helyes gazdálkodás kérdéseit fejtegette. Az állami tervben kitűzött nagy feladatok megkövetelik, hogy biztosítsuk az alapvető fontosságú ágazatok, elsősorban a tüzelőanyag-, kohó- és építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság munkaerőszükségletének kielégítését. Fokozott figyelmet kell szentelni az egyes foglalkozási ágakba a tanoncok toborzásának ls. Különleges gondot kell fordítani a nök munkafeltételeire, gondoskodni kell arról, hogy az anyáknak az anyaszabadság letelte után legyen kire hagyniuk gyerekeiket, és munkába léphessenek. Arról van szó, hogy nagyobb kezdeményezést fejtsünk ki az üzemi gyermekgondozói intézmények létesítése területén. A munkabiztonság és higiénia kérdéseire rátérve, a beszámoló megállapította, hogy a IV. szakszervezeti kongresszus óta ezen a téren sokat tettek. A balesetek számának bizonyos fokú csökkenése azonban nem elégíthet ki bennünket, annál is inkább, mert a múlt évben éppen a legfontosabb gazdasági ágazatokban emelkedett a balesetek száma. Szükséges, hogy ne csak hangoztassák a munkabiztonságról és az egészségvédelemről szóló törvény jelentőségét, hanem teljesítését mindenütt következetesen szem előtt tartsák. A lakásprobléma megoldásával kapcsolatban a beszámoló megemlítette, hogy az 1959—1962-es években 216 396 lakást építettünk fel. A szakszervezeti szervek ez idő alatt sok tapasztalatot szereztek a lakásszövetkezetek szervezésében. A szakszervezeti szervek segítségével 1963 március végéig 125 585 taglétszámmal 1097 lakásszövetkezet alakult. Nem fordítottunk azonban elég gondot arra, hogy a szövetkezeti gondolat főképpen azokban a körzetekben verjen gyökeret, ahol elsősorban érdekünk a nehéz lakáshelyzet megoldása. A lakásprobléma megoldásának további fontos része a lakásokkal való helyes gazdálkodás. Bár a lakások elosztásában fokozódott a szakszervezeti szervek és a dolgozók részvétele, a lakáspolitika még mindig nem vált az emberek széles körű aktívájának ügyévé. Sőt sok üzemben ez csak a vállalat igazgatójának az üg^e. A beszámoló hangsúlyozta'továbbá, az üzemi étkeztetés egyre fokozódó jelentőségét, s rámutatott a még meglevő hibákra. Leszögezte, hogy az üzemek vezetőségeinek kötelessége az üzemi bizottságokai együtt meleg ételt és frissítőket biztosítani a második és harmadik műszakban dolgozók számára is. A munkajogi kapcsolatok rendezésével foglalkozott a beszámoló. A nyilvános vita eredményei alapján a Központi Szakszervezeti Tanács kidolgozta a munkatörvénykönyv végleges szövegét, s azt jóváhagyás végett a Nemzetgyűlés elé terjeszti. A szakszervezetek nevelőmunkájával kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nevelő hatásának súlypontja a munka iránti szocialista viszonyra való nevelésen nyugszik. Az üzemi szervezeteknek az emberek nevelésében fontos segítséget nyújtanak az üzemi klubok és kultúrházak. Szükséges azonban, hogy ezeknek munkája ne legyen formális. A beszámoló továbbá rámutatott ai'ra a tényre, hogy fokozódik a szakszervezeti szervek és szervezetek érdeklődése a testnevelés iránt, amely az ember testi és szellemi fejlődésének oszthatatlan részét képezi. „Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk feladata a testnevelési bizottsággal és a CSISZ-szel együttműködésben gondoskodni arról, hogy egyre több dolgozó, — főként a fiatalok — sportoljon'' — hangoztatta többek között Zupka elvtárs. A beszámoló azután a szervező munka kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy az évzáró taggyűléseken, a konferenciákon és a kongresszusokon a küldöttek őszintén és nyíltan bírálták az üzemi bizottságok és a felsőbb szervek szervező munkájának fogyatékosságait. Az üzemi bizottságok jogkörének a műhelybizottságokra és a szakszervezeti szakaszokra való áthelyezésével egyidejűleg az FSZM alapszabályzata javasolja, hogy a jövőben — a feladatok jobb teljesítése érdekében — azokon a szakszervezeti szakaszokon, ahol több mint 20 tag dolgozik, bizalmi helyett kollektív szerveket, úgynevezett szakbízottságokat válaszszanak. A beszámoló rámutatott az FSZM alapszabályzatában eszközlendő változtatások javaslatára ls, amely abból indul ki, hogy az eddigi alapszabályzat, amelyet a negyedik szakszervezeti kongresszus hagyott jóvá, elvben megfelel az FSZM jelenlegi szükségleteinek s azokat a változásokat, amelyek a szakszervezetek társadalmi fejlődésében és belső életében következtek be, kifejezhetik az alapszabályzat módosításai is. „A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a nemzetközi munkásfront szilárd része, — állapltja meg a továbbiakban a beszámoló. Mélységesen átérezzük a felelősségünket azoknak a feladatoknak teljesítéséért, amelyek szakszervezeteinkre a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban hárulnak. A kongresszusunkon megtárgyalásra kerülő feladatok és a szocialista társadalom továbbfejlesztése terveinek megvalósítására virányuló erőfeszítésünk, dolgozóink elsőrendű nemzetközi kötelességét jelentik. A szovjet szakszervezetekkel és a többi szocialista ország szakszervezeteivel folytatott együttműködésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a szakszervezetek még nagyobb szerepet töltsenek be a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésében. A proletár nemzetköziség eszméi fűznek bennünket a nyugat-európai kapitalista országok munkásosztályához, amely a fokozott kizsákmányolás és a Közös Piac más káros következményei ellen védekezik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom évek óta széles körű gyümölcsöző együttműködést folytat a gyarmati elnyomás alól felszabadult afrikai és ázsiai országok szakszervezeteivel és szolidáris a még gyarmati elnyomásban sínylődő, nemzeti . szabadságukért harcoló nemzetekkel. A nemzetközi szakszervezeti mozgalmat jelentősen megerősítette 1961 decemberében a moszkvai V. szakszervezeti világkongresszuson a dolgozók érdekeinek és jogainak védelmére kihirdetett program. A szakszervezeti akcióknak ez a programja az egész világ dolgozói közös célkitűzéseinek alapokmánya lett. A beszámoló végül hangsúlyozta azokat a nagy és felelősségteljes feladatokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusa tűzött elénk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom maradéktalanul állást foglal e feladatok mellett, amelyet valamenyi dolgozó szükségletelt és érdekeit fejezik ki.