Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-14 / 131. szám, kedd

LEGNEHEZEBB TANTÁRGY: A 7 FI FT riiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniMiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiK IMMj MJ MJmj JL Sokféleképpen kl lehet fejezni a pe dagógus iránti tisz teletet. Van tanító aki a kollégák megbecsülését ve szi kitüntetésnek, van, aki a diákok egy-egy bizalmas szavát a legnagyobb kitüntetésnél is többre becsüli. FARKAS DÁNIEL A koSicei magyar tannyelvű ipariskola igazgatója, fia munkája értelmére terelődik a beszéd, egyszerűen odalép az íróasztalához és egy iratköteget tesz a látogató elé. Az iratköteg előttem fekszik. Belelapozok. A kezembe került első levelet KunCicéről kapta az iskola. Feladó: Klement Gottwald Űj Kohómű igazgatósága. Tárgy: Vélemény Homolya Ferenc munkájáról. Az igazgatóság a levélben köszöni az iskola tanári karának, hogy ilyen jó szakembert nevelt. Homolya Ferenc egy szerelőcsoport vezetőjeként dolgozik. A Homolya-brigód a legjobbak egyike. Schulz György igazgató csak enynyit mond: — Ez a mi munkánk értékmérője. A gyakorlat véleménye... Bódy Istvánt egy másik levélben a tfíneciek dicsérik. A fiú nemrég még az iskola padjait koptatta, ma pedig már a tfíneci vasműben dolgozik és tanul, hogy — talán már jövőre — szakemberként térjen vissza a KeletSzlovákiai Vasműbe. Trínecből az évtizedes gyakorlattal rendelkező vasasok is elismerően írnak Bódy Istvánról. Hát kell ennél nagyobb kitüntetés egy iskola pedagógusainak? Felér ez egy államdíjjal. Biegelbauer Ferencről a Metra blanskói üzeme, Szabó Jánosról a Tudományos Akadémia egyik kísérleti intézete nyilatkozik nem kevésbé elismerően. Sikos Andrásról a plzefti Lenin Müvek egyik dolgozója így Ír: „Tudatjuk, hogy Sikos elvtársat az elmúlt negyedévben mint a részleg legjobb dolgozóját értékeltük." A névsort és az elismerő szavakat még oldalakon keresztül idézhetnénk. Prešovtól Ašig az ország szinte minden jelentősebb üzeme kéri a košicei magyar ipariskolát: küldjetek több ilyen szakembert, mint amilyeneket eddig küldtetek. Akik most indulnak A magyar tannyelvű Ipariskola két negyedik évfolyama az érettségin éppen most írásbelizik. A szlovák nyelv van napirenden. Sokan azt mondják, ez a legnehezebb tantárgy. Fedorják János tanár azonban derűlátó. — Nem kell őket félteni —, mondta halkan és az osztályra mutat. Talán azért mondta ilyen halkan, nehogy az osztályból valaki meghallja ezt a mondatot és túl magabiztos legyen. Mert az frásbelizők már az utolsó simításokat végzik a dolgozaton. Farkas Dániel meg Rácz Laci — az osztályelsők, a két vetélytárs — most is a legelsők között végez. Még egyszer elolvassák a dolgozatot, aztán nyugodtan, mintha csak egy közönséges hónapvégi írásbeli munkáról lenne szó, átadják Fedorják tanárnak. — Véleményetek szerint, melyik a legnehezebb tantárgy? A fiúk összenéznek. A kérdésre gondolatban bizonyára átfutották már az osztálykőnyvben feltüntetett valamennyi tantárgyat. A matematikától egészen a testnevelésig. De válaszolni mégsem tudnak. Csak a vállukat vonogatják. — Bizonyítványukban fehér holló a kettes, magyarázza valaki a tanárok közül a két fiú határozatlanságának okát. Talán ezért nem tudnak különbséget tenni tantárgy és tantárgy között. Közben további hetennyolcan „leadták" már a dolgozatot, hát többen is bekapcsolódnak a beszélgetésbe. — A legnehezebb tantárgy? Egy kislány, aki éppen most jött ki kipirulva az osztályból, eltűnődik a kérdésen. Aztán a kérdésre egy másik kérdéssel válaszol: — Hallott már Bódy Pistáról? Akit a tfíneciek megdicsértek. Levelet küldtek az iskolának, hogy jól dolgozik. — Hallottam. — Hát Biegelbauer Feriről? Aki Blanskón dolgozik. Olvastam az elismerő levelet. Hát... én azt tartom a legeslegnehezebb tantárgynak, amiből ők vizsgáztak kitűnőre. Csakhogy azt a tantárgyat itt az iskolában nem osztályozzák. Nevek tucatjai hangzanak el pillanatok alatt. A nevek viselői ebben a pillanatban talán Csehország túlsó végén dolgoznak. Emléküket itt csak a most érettségizők és a folyosón függő tablók idézik fel. Egyik-másik név számomra ismeretlen viselőjéről a negyedikesek mint valami hősről beszélnek. A tanárok is osztják a negyedikesek véleményét. Gyakran megtörtént már, mondják, hogy az iskola egyikmásik növendékéről, akiről a tanárok sem tételeztek fel különösebb tehetséget — a gyakorlatból a legdicsérőbb hangon írnak. Akik keresni akarnak Elméleti tudás tekintetében azonban szintén jól szerepel az Iskola, mondta elégedetten az igazgató. Az elektromérnöki főiskolán pl. a kilenc jelentkező közül nyolcat felvettek. Különböző főiskolákra a most érettségizők közül 28-an jelentkeztek. Huszonnégyet fel ls vettek. Jő eredmény ez. És akiket nem vettek fel, azok ls gyakran nem a gyenge felkészültség, hanem helyhiány miatt nem kerültek be a főiskolára. A már évekkel ezelőtt végzett tanulók közül sokan mint mérnökök szintén jelentős eredményeket értek el munkahelyeiken. Nagyobb baj azonban, hogy gyakran éppen a legkiválóbb elméleti felkészültségű kitűnő tanulók nem jelentkeznek főiskolára. Nem jelentkeznek, mert a család anyagilag nem áll a legjobban; kell a kereset. Probléma ez, méghozzá nem is a legjelentéktelenebbek közül valő. Mert egy szerényebb anyagi helyzetű családból kikerült tanuló „kitűnő" osztályzata nagyobb kitartásról, rátermettségről tanúskodik — RÁCZ LÁSZLŰ ezt akarva-akaratlanul el kell ismerni —, mint azé a tanulóé, akinek az égvilágon semmi más gondja nincs, mint a gyerekszobában „bevágni" a leckét. Hogy a gyenge szociális helyzetű tanulók se kallódjanak el, hogy tovább tanulhassanak, azért talán az Iskola tehet a legtöbbet. De az üzemek Is jelentős mértékben megkönnyíthetik a Farkas Dánielhez és Rácz Lászlóhoz hasonló kitűnőrendű érettségizők dolgát, ha az üzemi ösztöndíjak elosztásakor az illetők anyagi helyzetét is figyelembe veszik. * * * Az évek alatt elért eredmények a košicei magyar tannyelvű Ipariskola létjogosultsága körül folyó vitában sok kételkedést eloszlattak. Voltak akik eleinte kételkedtek abban, tud-e majd a cseh országrészekben is érvényesülni a magyar iskolában végzett növendék. Az igazat megvallva a magyar szülők gyakran maguk is kételkedtek ebben. Az élet azoknak adott Igazat, akik végül is marxista-leninista szellemben oldották meg ezt a problémát. A csehországi üzemekből érkezett dicsérő levelek azt igazolják, hogy a koSicei magyar iskola végzett növendékei az élet minden területén megállják helyüket. TÖTH MIHÁLY Segítenek az erdősftásten A prakovcel szakiskola CSISZ-szervezete az idén is kötelezettséget vállalt, hogy az erdősítésben 5000 brigádórát dolgoznak le. Vállalásukból 2180 órát már le ls dolgoztak. A CSISZ-szervezet tagjai mindent megtesznek, hogy vállalásukat túlteljesíthessék. Berkes Ottó, Prakovce Színvonolosabb termelési értekezleteket A pártkongresszus határozata a rul, végül a sok beszédben elsikkad szakszervezeteket arra ösztönzi, hogy a lényeg: — hogy valamelyik problétevékenységükben a figyelmet jobban ma megoldására intézkedéseket fogaa munkahelyekre irányítsák. A hatá- natosítsanak. A termelési értekezlerozat a szakszervezetek legfontosabb tek iránti érdeklődés hiányának oka feladatai között említi, hogy „az üzemekben és a vállalatokban, az irányítás valamennyi fokán termelési értekezletek révén gondoskod tehát elsősorban az, hogy ezeket nem készítik elő eléggé. Ugyanakkor közrejátszik egy másik dolog is. Közismert tény, hogy ha jék azoknak a formáknak teljes ki- a dolgozók nem győződnek meg észhasználásáról és rendszeres tökélete- szerű javaslataik realizálásáról — sítéséről, amelyek lehetővé teszik a bizalmatlanok lesznek. Ellenkezőleg, dolgozók részvételét a termelés irá- ha látják, hogy javaslataik nem felnyitásában." Ebből világosan kitűnik ra hányt borsó, továbbra ls btza'oma termelési értekezletek jelentősége, mai vannak s hajlandók más kérdésekben is segíteni. Ebből ls látható,' hogy a termelési értekezletek előkészítése és tartalma szorosan összefügg a javaslatok megvalósításával. Tény ugyanakkor az is, hogy a dolgozók BIBIM Sajnos ezt nem tudatosítják mindé nütt, s igen gyakran helytelen néze tekkel találkozunk. A _ szakszervezeti funkcionáriusok gyakran azzal érvelnek, hogy a termelési értekezletek iránt nincs meg az érdeklődés. Ezt azzal kezdeményezését nem lehet az öszindokolják, hogy az értekezleteket tönösségra bízni. A kezdeményezést munkaidő után kell megtartani és konkrét elemzések alapján kell irádolgozők java része utazik. Ezt az nyítani. Sajnos, ezen a szakaszon érvet maga a gyakorlat cáfolja. Az sincs minden/rendben. A vezető gazeddigi tapasztalatok ugyanis azt bi- dasági dolgozók nem működnek zonyítják, hogy nem az időpont eléggé együtt a szakszervezettel, okozza a közömbösséget, hanem az, ritkán dolgozzák ki közösen a kötehogy a termelési értekezleteket nem lezettségvállalásokat, s Így ha a terkészítik rendesen elő, s így a for- raelési értekezleteken javaslatot adni a 1 i z m u s nyomja rájuk a bélye- nak kötelezettségek vállalására, ezt gét. Ez abban is megnyilvánul, hogy anélkül teszik, hogy előzőleg megtárszámos munkahelyen a termelési ér- gyalták volna az egyes munkahelyek íekezletet az utolsó pillanatban hív- dolgozóival. Tehát még itt is gyakori ják össze, talán csak azért, hogy egy a formalizmus, megtartott értekezlettel többet mu- Az üzemeknek felróható az Is, tassanak ki. h

0gy a termelési értekezleteket nem Az értekezleteken termelési és az használják ki több szinten. Gondoezzel összefüggő problémákkal kell lünk itt arra, hogy termelési értefoglalkozni. Természetesen az érte- kezletet lehet szervezni műszakokkezletek csakis akkor töltik be hiva- ként, műhely, részleg és üzemi fásukat, ha a problémákat alapo- szinten is. A formát a tartalom hatásan megvitatják és konkrét intézkedéseket foganatosítanak. Az értekezrozza meg. Vannak kérdések, melyek csupán egy-két rtunkahelyet érinteletek lefolyását — tehát eredményét nek, viszont vannak kérdések, me— sok esetben azonban a véletlenre lyek az egész részleget, vagy üzebízzák, azt tarjták, majd lesz vala- met érintik. Ezek között említhetjük hogy. Néhol a termelési értekezletek például a termelési terv előkészítévalami ünnepi összejövetelre emlékeztetnek: a részlegbizalml megnyitsét, a műszaki fejlesztést, a munkatermelékenység növelését, a munja az értekezletet, aztán átadja a kaigényesség és a selejt csökkentészót a részlegvezetőnek, aki terje- s

ét, a gyártmányok minőségének delmesen beszámol az elmúlt Idő- megjavítását és egyéb hasonló kórszak eredményeiről, megindokolja a déseket, melyek alkalmasak arra, lemaradás okait stb. Aztán a mester hogy a termelési értekezletek tárgyát szólal fel, aki az üzemzavarokról, képezzék. S a jól, körültekintően « ľS

1 S

Zá™°l b

e,-,

A me

Stert előkészített értekezletek nagyban a technológus követi, aki elemzi a v. » • .. , - , technológiai eljárásokat, majd rátér ^^járulhatnak a takarékossági az anyagellátsára is. És felszólal mozgalmak meghonosításához is. még egy néhány vezető dolgozó, s az I8

e

n fontos például az anyaggal és értekezleten annyi probléma össze- az energiával való takarékoskodás, gyűlik, hogy aztán egyet sem tudnak megoldani. (Hasonló tartalom- .... mai zajlottak le az értekezletek a nek a nehézségek kiküszöbölésében, neratovcei Spolanában is.) Felvető- S bár az értekezletek tervszerűségét dik a kérdés: miért szükséges egy szorgalmazzuk, ez nem zárja ki az termelési értekezleten a problémá- operatív értekezletek összehívását! kat felhalmozni, amikor egy problé- Sőt, ha a helyzet megkívánja — nagy ma megoldása is elég fejtörést okoz hiba mellőzni. A párt- és a szakszer— egy termelési értekezleten? Hisz v

ezeteknek, valamim a vezető gazdaaz olyan értekezlet, amelyen minden- sá

g' dolgozóknak tehát oda kell hatA rendszeres termelési értekezletek — amint látjuk — sokat tehetnel foglalkozni akarnak — eleve sikertelenségre van ítélve. A problé mákkal felületesen foglalkoznak, megoldásához.' egyik a másik végett háttérbe szoniok, hogy színvonalasabbá tegyék az értekezleteket s így jobban hozzájáruljanak a termelési problémák SZLOVAKIA ÉGHAJLATI VISZONYAI Szlovákia mérsékelt éghajlatú Övezetben fekszik, s ennek legjellegzetesebb vonása, hogy igen változékony az időjárás. Ez abban nyilvánul meg, hogy hosszabb-rövidebb meleg és hideg, száraz és nedves időszakok váltakoznak. E nem állandó időjárást több tényező — elsősorban a nyomásalakulatok általános megoszlása, fekvése, a nyomás gyors változása, a terep tagozódása és tengerszint feletti magassága okozza. Közép-Európa időjárására és éghajlatára általában az Atlanti-óceán ég a nagy euráziai szárazföld gyakorol nagy befolyást. A tengeri éghajlatban enyhék a telek és a nyarak, ezzel szemben a szárazföldi éghajlat telei zordak és nyarai forróak. Ezért az Atlanti-óceán mérsékelt szélességi köreiről érkező szél télen felmelegedést, nyáron viszont lehUlést hoz. Ezzel szemben a kelet, északkelet felől benyomuuló szárazföldi levegő télen fagyokat, nyáron pedig hőséget okoz. Az említett befolyások nemcsak a hőmérsékletben, hanem a csapadékban ís különféleképpen nyilvánulnak meg. A tengeri levegő párás, esőt vagy zivatarokat, télen pedig havazást hoz. A szárazföldi levegőnek csekély a páratartalma, s ezért szá-razabb időt okoz. Szlovákia Időjárására és éghajlatára a levegő áramlásának jellegét meghatározó nyomásalakulatokon kívül hatással van az ország tagozódása és tengerszint feletti magassága is. A hegyek szeles oldalán lényegesen több a csapadék, mint a szélmentes oldalon. Ennek oka az, hogy a hegyek szeles oldala mentén áramló levegő kénytelen felemelkedni a magasba, s ennek következtében e körzetekben felhő képződik és csapadék hull. A szélmentes oldalakon a levegő viszont leszáll, magasabb nyomás alá kerül, ennek következtében kiszárad. Ezért a hegyes vidéken ugyanolyan éghajlati viszonyok között kis távolságokban is jelentősen különbözik az időjárás. A tengerszint feletti magassággal növekszik a csapadékmennyiség, és fokozatosan csökken a levegő hőfoka. A nyári időszakban a magasság száz méterjére számítva a hőmérséklet csökkenése átlag 0,7 fok Celsiust, télen csak mintegy 0,3 fok Celsiust tesz kl. Az átlagos évi hőmérséklet Szlovákiában 10 foktól (a síkságokon) mínusz 4 fok Celsiusig terjed, (a legmagasabb fekvésű tátrai hegyi körzetekben). A legmelegebb körzet a Duna rienti síkság. Az átlagos évi hőmérséklet Bratislavában 10,2 fok, Hurbanovón 9,7 fok és štúrovón 10,4 fok. Ezzel szemben a Lomnici-csúcson ez átlagos évi hőmérséklet mínusz 3,2 fok Celsius. A leghidegebb hónap nálunk általában január, kevésbé gyakran február s Igen ritkán december. A legerősebb fagyok Szlovákiában a szepesi és a liptói katlanban fordulnak elő. A legenyhébb telek viszont Délnyugat-Szlovákiában vannak. A legmelegebb hónap általában júl'us, ritkábban augusztus, esetleg Június. Nyitrán például^ ez átlagos havi hőmérséklet hosszú évek óta júniusban 18 fok Celsius, Júliusban 20,1 fok, és augusztusban 19,3 fok. A maximális hőmérséklet a nyári hónapokban lényegesen magasabb. Bratislavában például a múlt század közepétől feljegyzett legmagasabb hőmérséklet elérte a 38,2 fok Celsiust is, mégpedig 1957. Július 8-án. A mezőgazdaság számára nagyon fontos a hőmérséklet alakulása a vegetációs Időszakban. Délnyugat-, Nyugat-Szlovákiában és Kelet-Szlovákia nagy részében a vegetációs időszak alatt az átlagos hőmérséklet rendszerint 16 fok Celsius, a többi síkságon 13—14 fok! A vegetáció ideje hazánkban a tengerszint feletti magasság szerint változik. A maximumot — 190 napot — Dél-Szlovákiában és Kelet-Szlovákia déli részén éri el. A levegő hőmérsékletén kívül az időjárás és az éghajlat fontos tényezője a légköri csapadék. Szlovákiában ez rendszerint még változóbb, mint a levegő hőfoka. Szlovákia legszárazabb része a Duna menti síkság Leopoldovtól délre elterülő szakasza, ahol az átlagos évi csapadékmenynyiség csak 550 mm, tehát 550 liter víz jut egy négyzetméterre. Eléggé száraz vidék a Duna menti síkság többi része, a Záhorie és a szepesi katlan :s. fi közép-szlovákiai katlanban az átlagos évi csapadékmennyiség 700—900 mm. A legcsgpadékosabb vidék a Beszkldek északnyugati része, ahol az évi átlagos csapadékmennyiség 1300 mm, és a Magas-Tátra körn"éke, ahol évente 2000 mm csapadék is hull. A legszárazabb hónap általában a február vagy január, a legtöbb csapadék pedig júliusban vagy júniusban esik. A nyári csapadékmenynyiséget nagyimértékben befolyásolják a zivatarok is, melyeknek keletkezéséhez ezekben a hónapokban vannak a legkeivezőbb feltételek. A csapadékmennyiség ősszel ls növekszik, főként Délnyugat-Szlovákiában. Az őszi esőket az Észak-Olaszország felett, a Pó-síkság környékén kialakuló alacsony légnyomások okozzák. A mezőgazdasági kultúrák növekedése szempontjából nemcsak az egész csapadékmennyiség fontos, hanem az Is, hogy a csapadék hogyan oszlik meg az év folyamán, de elsősorban a vegetációs időszakban. Jobb áttekintés céljából az alábbiakban feltüntetjük az átlagos csapadékmennyiséget a vegetációs időszakban és az egész év folyamén Szlovákia egyes helyein. Az egész évi átlagos csapadékmennyiség zárójelben van feltüntetve: Bratislava 407 (657) mm, Malacky 433 (626) mm, Piešťany 405 (625) mm, Žilina 541 (779) mm, Poprad 455 (620) mm, Prešov 467 (636) mm, Košice 470 (663) mm, Trebišov 411 (580) mm, Lučenec 397 (619) mm, Zvolen 462 (714) mm és Hurbanovo 369 (582) mm. Az Időjárás és az éghajlat változása az év folyamán éppúgy, mint a levegő hőmérséklete és a csapadékmennyiség, Közép-Európa általános éghajlati viszonyaitól függ. Amikor az óceán befolyása van túlsúlyban, Szlovákiában általában lényegesen több a csapadék, amikor viszont a szárazföldi befolyás van túlsúlyban, egyes hónapokban, esetleg években kevesebb a csapadék. A mi területünk mintegy átmenetet képez a tengeri és a szárazföldi éghajlat között. A Közép-Európa Időjárását szabályozó és befolyásoló különféle hatások okozzák az egyes meteorológiai elemek eltérését nemcsak az egyes napokon, heteken és hónapokon, hanem az évek és évtizedek viszonylatában ls. Az időjárás és az éghajlat elsősorban a mezőgazdaságot értintl közvetlenül. AL időjárás egyszer segíti, máskor viszont árt neki. Mezőgazdáinknak arra kellene leginkább törekedniük, hogy minél jobban kihasználják az időjárás kedvező hatását, s idejében foganatosított intézkedésekkel meggátolják vagy legalábbis bizonyos mértékig enyhítsék az időjárás kedvezftien hatását. Ezáltal nagy értékeket mentenek meg népgazdaságunk számára. Az időjárás kedvezőtlen hatása ellen akkor harcolhatunk a legsikeresebben, ha ismerjük a természet törvényeit. Ezért a mezőgazdasági dolgozóknak, főként íz agronómusoknak növelniök kell az éghajlati viszonyokkal és kölcsönös összefüggéseikkel kapcsolatos ismereteiket. Kell, hogy alaposan ismerjék területük és körzetük éghajlati feltételeit. Ezen a téren sokoldalú segítségre találnak a meteorológiában, valamint a klimatológiában, amely az éghajlat kérdéseivel foglalkozik. Dr. PETER FORGÁC, a bratislavai Meteorológiai Intézet dolgozója ŰJ SZÖ 4 * 1963. május 14. y