Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-13 / 130. szám, hétfő

A belterjes, jövedelmező mezőgazdaság megteremtéséért Jüdtwia (®| KÖNYVRŐL- KÜNYVRE 3 Pincéreknek és mosogatólányoknak A szövetkezetek tagsági gyűlésein és a különféle értekezleteken Igen sokat foglalkoznak a többtermelés kérdéseivel. Nagyon helyesek szek a törekvések, hiszen a szövetkezeti tagság jóléte és a közös gazdálkodás vagyonának gyarapodása öszszefügg a termelés fokozásával. Egyik régi ismerősöm ezzel kapcsolatban furcsa kijelentést tett és megjegyezte, hogy a többtermelés nem mindenütt jár a gazdálkodás eredményeinek növekedésével és a tagság életszínvonalának emelkedésével. Feltevését aztán részletesebben is kifejtette: Szövetkezeteink zömében nagy erőfeszítéseket tesznek a hektárhozamok és az állattenyésztés jövedelmezőségének növelésére. A bajok azonban ott kezdődnek, hogy nem tudják mennyiért termelik a gabonát, mibe kerül egy liter tej, egy kilogramm hús és a tojás a szövetkezetnek. Ogy hiszem ez az érvelés mezőgazdasági termelésünk egyik legsarkaiatosabb kérdését, egyben legérzékenyebb területét érinti, mert tagadhatatlan, a ráfordítási költségek szövetkezetenként valóban eltérőek, a legtöbb helyen túlságosan nagyok. Nem ritka eset, hogy egyes szövetkezetekben 3 koronánál is drágábban termelik - a tejet, a sertéshús kilogrammja 10 koronánál is többe kerül és a tojás költségei sem kisebbek 1,50 koronánál. Az /Silami terményfelvásárló üzem a szövetkezeteknek egyenlő árat fizet terményeikért s nem veheti figyelembe, hogy imitt-amott mennyi ráfordítást eszközöltek a gabona, a hús és a tej kitermelésére. Azok járnak tehát jól, akik a termelés fokozásával párhuzamosan szem előtt tartják az önköltségek csökkentését ls, intenzíven gazdálkodnak, olcsóbban termelnek. Ebben a tekintetben/ kétségkívül helyt kell adnunk ismerősöm érvelésének. A termelési költségek előbb említett Ingadozásának okát a kisparcellás gazdálkodásból visszamaradt elavult módszerekre, a gépek és az új technológia iránt tanúsított bizalmatlanságra vezethetjük vissza. Mert azokon a helyeken, ahol az élőmunkát csökkentették, a munkafolyamatokat gépesítették, már eddig is Jelentős eredményeket értek el a termelés fokozásában és olcsóbbá tételében. Vegyük csak alapul a komárnói járás mezőgazdasági üzemeinek sikereit. Tavaly a Járásban 43 komplexbrigád 31 800 hektárt művelt meg, vagyis a szövetkezetek, állami gazdaságok szántóterületének 42 százalékát. A komplexbrigádok száma az idén 59-re emelkedett, melyek ezúttal 42 895 hektár szántóföld megművelésének gondját vállalták. A komplexbrigádok rövid működésükkel igazolták létjogosultságukat, forradalmasították a szövetkezetek és az állami gazdaságok termelését. Az új technológia és a tudományos Ismeretek felhasználásával számottevő eredményeket mutathatnak ki minden termelési ágazatban. A gabonatermesztésnek például csaknem minden munkamozzanatát gépesítették, emberi kéz érintése nélkül kerül a gabona a raktárakba. Megközelítőleg már a kukorica megművelését is gépesítették, de a gyomirtáshoz szükséges vegyszerek hiánya, melyet iparunk a közel jövőben teljes mértékben pótolni fog, egyelőre gátolja a komplex megművelést. Maradjunk azonban szorosan a termelés fokozása és az önköltségek csökkentése kérdésénél. A járás komplexbrigádjai közül a legszebb eredményeket Zemianská Olčán érték el. A szövetkezet gépesített brigádjai 1348 hektár földön gazdálkodnak, de nemcsak egyszerűen gazdálkodnak, hanem Intenzíven ls termelnek. Tavaly erről a földterületről 5 millió 145 ezer korona hasznot hajtottak a szövetkezetnek, egy-egy brigádtagra átszámítva 98 944 korona bevétel jutott. A hagyományos munkamódszerekkel dolgozó szövetkezetesek egyénenként ugyanakkor csak 37 500 korona hasznot nyújtottak. A nemesócsai szövetkezetben a komplex gépesítés a termelési költségek alakulását ls kedvezően befolyásolta. Emberemlékezet óta csak az elmúlt évben fordult elő, hogy a búza métermázsáját 47,21 koronáért, az árpáét 37,47-ért, a rozsét 27,21-ért, a kukoricáét 34,54 koronáért, a cukorrépáét 7,23 és a száraz lucerna métermázsáját 39,90 korona ráfordítással termelték. A járás ama szövetkezeteiben, ahol még nem szervezték meg a gépesített brigádokat, az említett termékek előállítási költségei több mint 60 százalékkal voltak . nagyobbak. A műszaki fejlesztés _ mert a komplexgépesítést nyilván ide sorolhatjuk — igen szép távlatokat tár fel. Am ezen a téren tennivalónk még akad bőven. Mezőgazdaságunk az eddig elért sikerek ellenére, nem állja a versenyt a világ legkorszerűbb mezőgazdasági országaival, és az utóbbi években a lakosság gyorsan növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítésével sem tart lépést. Termésátlagaink — jó egynéhány mezőgazdasági üzemet kivéve — jóval alacsonyabbak, mint például a fejlett tőkés államokban. Nem különb a helyzet az állattenyésztési termékeknél sem. E bajokon azonban segíthetünk, a tudományos Ismeretek és az új technológia felhasználásával s akkor képesek leszünk felvenni a versenyt a világ fejlettebb államainak mezőgazdaságával. A komárnói Járásban az állattenyésztés korszerűsítésében is találhatunk biztató eredményeket. A baromfitenyésztés nagyüzemi mód'(CTK) — A nyugat-szlovákiai kerület területein a vlzgazdasági dolgozók megkezdték a levezető csatornák tisztítását és rendbehozását, hogy biztosítsák a csatornák lefolyását és megakadályozzák a belvizek keletkezését. A Dunajská Streda-i Járási Vlzgazdasági Igazgatóság dolgozói az első ezer méteren már befejezték a levezető csatornák medrének tisztítását. szereinek érvényesítésével fl Járás szövetkezetel, állami gazdaságai már tavaly magukra vonták az ország közvéleményének figyelmét. Több mint 33 000 tojóstyúkot tenyésztettek ketrecekben s egyben sikeresen alkalmazták a mélyalmozáson alapuló eljárást ls. Ennek az lett a gyakorlati eredménye, hogy egy-egy tojó évi hozama elérte a 137 tojást és egy gondozó 1923 tyúk körül végezte el a szükséges teendőket. A munkatermelékenység egy-egy dolgozóra átszámítva 205 851 koronára emelkedett. A tenyészállatok szabadistállózását ugyancsak egyre nagyobb sikerrel valósítják meg a járásban. Az eddigi kimutatások szerint a szabadistállőzás előnyeinek felhasználásával több mint kétezer növendékállatot tenyésztenek, s ez a rendszer 50 százalékkal növelte a munka termelékenységét. A tehenészetben szintén érvényesül a szabadistállózás, de ezen a téren mintha megtorpantak volna, mert a komárnői ÁG, mely tavaly átlagosan 6,48 literes tejhozamot ért el tehenenként, a szabadistállóban tartott tehenektől csak 5,53 liter tejet termelt. Ezt a különbséget takarmányhiánnyal magyarázhatjuk, amire a szabadistállózási rendszer Igen érzékeny. Valamivel jobbak az eredmények a sertéstenyésztésben, ahol szintén bevezették az új technológiát. Bár még nagyon sok vita van akörül, hogy az új technológia közül melyik eljárást alkalmazzák, a száraz, vagy a nedves, esetleg a kombinált etetést. Az új módszerek előnye vitathatatlan, s attól függ, milyen színvonalra emeljük a takarmánytermelést. Ha van elegendő szemestakarmánya és tápkeveréke a szövetkezetnek, az új módszerek bármelyikét eredményesen alkalmazhatja. A járás területén jól halad a tavaszi munka, minden mezőgazdasági üzemben nagy súlyt fektetnek a takarmánytermesztésre. A munka nagyobb része, az Igazi erőpróba azonban csak most következik a mezőgazdaság Irányításáért felelős termelési Igazgatóságok, szövetkezeti vezetők, szakemberek számára Is. Határozottabb léptekkel kell előrelépnünk, hogy ne csak a komárnói járásban, hanem az országban mindenütt érvényre juttassuk a mezőgazdaságban a műszaki fejlesztést, mert csak így járhatjuk gyorsabban azt az utat, melyen elindultunk a belterjes, jövedelmező gazdálkodás megteremtése felé. Szombath Ambrus A Nové Zámky-1 vízgazdasági dolgozók, akik a levezető csatornák tisztogatását a legközelebbi napokban fejezik be, most az árvíz okozta károk kiküszöbölésén dolgoznak — feltöltik a gátakat és fűvel vetik be. Jól haladnak a komárnói Járási Vízgazdasági Igazgatóság dolgozói is. Több talajjavítási és egységes földművesszövetkezet a talajvizet csatornákba vezeti le. Pincéreknek és mosogatólányoknak — ezzel a különös ajánlással bocsátotta szárnyra három évtizeddel ezelőtt egy cseh proletárlró, Géza Včelička, Belvárosi nagy kávéház című könyvét, melynek magyar fordítása most tavasszal Jelent meg a budapesti Európa Könyvkiadó és a Szlovákiai Szépirodalmi könyvkiadó közös kiadványaként. A "cseh irodalomtörténet regénynek mondja a Belvárosi nagykávéházat, a Záróra mellett Včelička legjelentősebb művét. Találóbb volna, ha a szociális riportregények közé sorolnánk a könyvet; tagadhatatlanul közelebb áll a riportregény műfajához, mint a húszas és harmincas évek kritikai és szocialista realizmusának cseh alkotásaihoz, Olbracht, Majerová, Vančura és Pujmanová regényeihez. Včelička, a volt pincérinas, majd gyári gyakornok és későbbi riporter, mint a Rudé právo szerkesztője jut el a szépprózához. Ez a tény: újságírói mivolta és kommunista eszmevilága dönti el mondanivalója hogyanját és lényegét. Publicisztikai prózát, riportirodalmat művel, mert úgy érzi hogy a halódásra ítélt rend megdöntéséhez ez elengedhetetlen, szükség van rá, hogy eszméltessen és híradást adjon arról, hogyan és milyen körülmények közt él a dolgozó ember. Jaromír Lang, a könyv terjedelmes Utószavának Írója a néptömegek életével állandóan kapcsolatban álló Jullus Fučík klasszikus példájára hivatkozik, amikor Včelička életművének alkalmi riporttermését elemzi. Jullus Fučík szerényen „riport"-nak nevezte müvét, magáról meg ezt mondta: „... én újságíró vagyok, egyszerű propagandista, aki az érzéseire támaszkodik, egy kicsit fantaszta, az egyensúly iránti kriticizmusal megáldva..." Nos, a pincérek és mosogatólányok elképesztően nyomorúságos helyzetét alaposan ismerő Včeličkára és művére Illik ez a fucsiki meghatározás: propagandista, aki a forradalmi újságírás munkája mellett tanulja meg, milyen Íróhoz méltó nagy feladat síkra szállni a haladás eszméiért, az emberi boldogság nevében. Včelička életének tényeit és tapasztalatait közli, azt írja meg, amit a maga bőrén megszenvedett, amit tüdőbajos pincérinasként látott és átélt. Munkájának legnagyobb erőssége, hogy egy megvetett foglalkozási ágnak, a pincérmesterségnek nyomasztó életfeltételeit nemcsak zolai élethűséggel és következetességgel, de belülről is megrajzolja, felfedve az első köztársaság szociális életének eddig meg nem világított területét, egy megvetettnek, deklasszáltnak ítélt mesterségnek szociális tragédiáit és hátterét. Ügy érzem, Včelička nem torzít és nem túloz, amikor lefesti a pincértaSmetana: Az üzemi hangverseny-sorozat utolsó két estjén Smetana „Hazám" című ciklusa került előadásra. A hattagú szimfonii.us körkép a cseh zeneköltő művészi hitvallása hazája mellett. A hazaszeretet zengő himnuszának előadása állami ünnepünk alkalmából különösen mély értelmet nyert. Smetana muzsikája annyira beszédes és képszerű, hogy program nélkül sem téveszti el a hatását. A kompozíció gondolati alapjának Ismerete mégis szükséges ahhoz, hogy egész mélységében megértsük Smetana hazaszeretettől Izzó mondanivalóját. Az üzemi dolgozók számára rendezett hangversenyek látogatói között bizonyára akadnak olyanok ls, akik zárt teljességében most először hallották a nagyszabású szimfonikus ciklust. Ezért röviden felvázoljuk a mű Smetana által hitelesített programját. A moldvaparti „Visegrád" a régi cseh hercegek és királyok székhelye. A zeneköltő lelkében a romokba dőlt, büszke vár láttán megzendül a legendás dalnoknak, Lumlrnak hárfája és hangja. Es íme: Visegrád ősi dicsősége teljes pompájában íeltámad előttünk. A lovagok innen Indultak hódító útjukra és ide tértek vissza harsogó diadalénekkel. Később beborul az ég Visegrád fölött. Vad csaták, pusztító ostromok dúlják fel, a íényes termek összeomlanak, a büszke vár szomorú romhalmazzá válik. Itt áll Visegrád pusztán, elhagyottan. Romjai panaszosan visszhangozzák Lumír hárfái jának elnémult dalát. „Moldva" címet viseli a ciklus második része. Cseherdőben két patak csörgedezik. Hárlapengés, vonós pizzikatók érzékeltetik a patakok játékos mozgását. Mind erősebb lesz a vízár, a zene hulnulő Antonínnak a mai fiatal nemzedék szemében elképzelhetetlen munkakörülményeit vagy megírja a kis Adolfnak, a Piccadilly nagykávéház ezüsttlsztltójának szörnyű haldoklását és magányos halálát egy ablaktalan klskamra rozoga vaságyán. Napi tizenhatórás munkaidő, pihenőt, napfényt, jó ételt nem Ismerő szakadatlan robot, ezernyi megaláztatás a vendégek, pincérek és a tulajdonos részéről. A kikopott feketei szalonkabátokban rohangáló, halálos fáradt pikolókat, újságokat hordó, piszkos edényt eltakarító fiúkat mindenki megrugdoshatja, megalázhatja és semmivel sem különb a konyhában robotoló mosogatólányok sorsa. Piszszenés, lázadás nincs, de nincs munkásvédelem se, mert a pincérszakszervezet vezetői egy húron pendülnek a „tulajokkal", elfelejtve saját inaskodásuk keserveit és a borravalórendszer áldozataként szolgákká válnak. Včelička elkerüli a témaadta buktatókat, nem Irt afféle panaszdalba csukló szentimentális helyzetjelentést az embernek ember által való kizsákmányolásáról, a munkaerő legocsmányabb kihasználásáról, hanem harcos optimista pátosszal fűtött regényrlportot: nézzétek, Ilyen társadalmi egyenlőtlenséget teremt a kapitalizmus, Ilyen tragédiákat teremt egy pusztulásra érett, csontja velejéig hamis társadalmi rend. Včelička könyve cselekményben szegény, tíz fejezetében voltaképpen nincs másról szó, mint megvilágítani, mi van a kávéház fényes tükrei, fényűző bársonyfüggönyei, ezüstös ragyogása mögött,, milyen élet folyik az üzem munkahelyein, a söntésben, a konyhában, a pincében, a ruhatárbai^és azokban a mocskos odúkban, aháf a pincérpáriák legfiatalabbjai szűkre szabott pihenőidejüket töltik. Ennyit mutat és ez elég, mert újszerűen és eredetien mutatja meg ezt a belső világot hullafoltjaival, vergődő embereivel, a kapitalista civilizáció sivár, senyvesztő tényeivel. Az olvasó végül felteszti a kérdést! mi az értelme ennek a nyomasztó leleplezésnek? A felelet kézenfekvő: hitet adni az lnaskodást befejező Antonínoknak, megláttatni velük a szociális perspektívát, az előre vezető utat. A pincérmesterséget kitanult kis Antonín sorsa ugyan nem fordul jobbra, a munkanélküliek számát szaporítja, ám Danihelka sofőr, Kučera pincér, és alkalmi olvasmányai hatása alatt fiatal fejjel öntudatra ébred, emberré érik, hite megszilárdul és felismeri: „Egyesülnöm kell a többiekkell A világ valamennyi munkásával, minden társammal a szenvedésben." És ez a felismerés nem puszta szólam, de már egy öntudatos ember hite és vallomása. EGRI VIKTOR HAZÁM lámái is egyre szélesednek. A két patak egyesül, megszületett a Moldva. Sűrű erdők, lankás dombok, szelíd mezők között folyik tovább. A távolból erdei vadászat kürtjeleit halljuk, egy faluban vidám mennyegzőt ünnepelnek. Felkel a hold, a folyó vadregényes, sziklás tájak felé siet. A zúgó, tajtékzó, örvénylő hullámok játékát a vonóskar hullámzó mozgása érzékelteti. Nagyszabású fokozás után a folyó széles hömpölygéssel megérkezik Visegrád falai alá. A harmadik rész, a „Sérka" mondai anyagot dolgoz fel. Sárka, a cseh hajadonok vezére szerelmében csalódva boszszút esküszik és amazonjai élén harcba száll a férfinem ellen. „Csehország berkeiről é« mezeiről" cfmü negyedik rész idillikus, festői tájkép. Az ötödik rész, a „Tábor" Ismét történelmi képet ábrázol. A huszita háborúk elevenednek meg drámai mozgalmassággal. A szimfonikus költemény alapját a husziták himnusza és csatadala alkotja: „Ti vagytok ax Isten katonái!" „Blaník", 'a ciklus utolsó zenekölteménye a Tábor gondolati folytatása. A hősök sírjukban porladozva álmodnak nemzeti dicsőségükről. Sírjuk fölött pásztorok legeltetik nyájukat. A befejező részben indulóvá szélesedve hangzik fel a husziták dala. A Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekarát dr. Otakar Trhlik vezényelte. A fiatal karmesterből egészséges muzikalitás árad, dirigálásmódja friss, természetes és őszinte, különösen az első három költeményben ellenállhatatlanul magával ragadta hallgatóságát. A zenekart kitűnő teljesítményre inspirálta, a muzsikusok odaadással és szívvel Játszottak. A közönség zúgó tapssal köszönte meg szép teljesítményüket. HAVAS MARTA 1963. május 13. ^T 5 ^ BÁNYÁSZCSALÁD Huszonhárom éve dolgozik a petrvaldi Fučík Bányában Oldŕich Novák fűdiszpécser. Novák elvtárs ez idfi alatt az egész rokonságot „beszervezte" a bányászok nagy családjába. Képeink balról jobbra: Felsfi sor: Jozef Novák, aki már néhány éve a bányaközlekedésben dolgozik. Karel Novák, a felvonónál végzi példásan kötelességét. A sor harmadik képe a „családfőt", O. Novákot ábrázolja. Alsó sor: Jlŕina aszszony, a „családfő" felesége, aki a fejtőhídon végzi feladatát. Lánya, Olga Mačutková a szénmosóban dolgozik. Richard, a ffidiszpécser legidősebb fia, mint bányász végzi munkáját a 2. számú iizemrészlegben. (Svoríílk — CTK felyétele). Megkezdték a levezető csatornák karbantartását i