Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)
1963-05-04 / 122. szám, szombat
Fidel Castro moszkvai hangversenyen Moszkva (CTK) — Fidel Castro és 6 többi kubai vendég május 2-án ünnepi hangversenyen v«tt részt a Kongresszusi Palotában. A nézőteret betöltő hatezer moszkvai lelkes tapssal üdvözölte Kuba nemzeti hősét. Szünet után Fidel Castrot és kíséretét nagy tömeg vette körül. Minden oldalról hangzottak a lelkes kiáltások Viva Cuba, Viva Fidel. A moszkvaiakkal együtt a kubai diákok is üdvözölték a miniszterelnököt. A diákok a kubai állami lobogóval és jelszavas táblákkal jöttek a hangversenyre. A Kongresszusi Palota színpadán egymást váltották az élenjáró művéEllentétek az EGK és az USA között Washington (CTK) — Az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok kormányának képviselői között a Fehér Házban folytatott tárgyalások során a vámtarifa leszállításának kérdésében ellentétek merültek fel az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült államok között. Az Egyesült Államok elutasít minden olyan egyezményt az EGK-val, amely nem biztosítaná az amerikai termékek kivitelét az EGK hat tagállamába. szek, a moszkvai Nagyszínház zenekara és énekkara, az akadémiai együttes, a Nagyszínház balettművészei és a népszerű szovjet énekesek. FIDEL CASTRO néhány napot Moszkva mellett üdül Moszkva (CTK) — Fidel Castro, a többi kubai vendéggel együtt május 3-án néhány napra egy Moszkva melletti üdülőhelyre utazott. Fidel Castroval együtt távozott Moszkvából Nyiklta Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A kubai vendégeket Alekszander Alekszejev, a Szovjetunió kubai nagykövete kíséri. Szíria államosítja a bankokat Kairó (ČTK) — A MEN hírügynökség jelentése szerint a szíriai Nemzeti Forradalmi Tanács és a szíriai kormány május 2-i együttes ülésén fontos határozatot hagytak jóvá, amelyek szerint május 3-től kezdve Szíriában minden bank az állam tulajdonába megy át: Egy további határozattal korlátozzák a külföldi kifizetéseket, nem engedik meg, hogy 100 szíria fontot meghaladó összeget küldhessenek külföldre. Kiéleződött a sztrájkharc a Német Szövetségi Köztársaságban Szilárd a dolgozók egysége A noszavanista egységek, amerikai tisztek parancsnoksága alatt kirobbantott provokációinak egyik gyermek áldozata, aki a Kőedény-síkságon folyó harcok idején sebesült meg. (Repró — CTK) Nkomo: Dél-Rhodesia az afrikaiaké Accra (CTK) — Joshua Nkomo, a Zimbabwe (afrikai népi szövetség) képviselője Accrában, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kijelentette: „Ha Field kormánya kihirdeti DélRhodésiában a fehér telepesek függetlenségét, amint azzal ma fenyegetőz"i, mi szintén kihirdetjük függetlenségünket. Harcunk komoly stádiumba lépett, mondotta. A helyzet Dél-Rhodesiában holt pontra jutott. Dél-Rhodésia miénk, afrikalaké, és mi demokratikus alkotmányt követelünk, amely biztosítja igazságos többségünket és függetlenségünket. A javarészt angol telepesek azonban követeléseinket elutasítják és a törvényhozó hatalom ellenőrzését arra használják fel, hogy elnyomják az afrikai lakosságot, lehetetlenné téve népünk szervezkedését. Hozzáfűzte, ha követeléseinknek nem tesznek eleget, nem marad más hátra, mint a nyílt összecsapás. NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta a Kremlben a mongol katonai küldöttséget, melyet Lchagvasueren vezérezredes, a mongol népi hadsereg főparancsnoka vezet. (CTK) Az idén a szovjet hétéves terv ötödik évében ugrásszerű fejlődésnek indul a szovjet vegyipar, mindenekelőtt a műanyaggyártás. Képünkön politetylénből készített fóliákat, csöveket és más közszükségleti cikkeket látunk, amelyeket Baskíriában a szalavati vegyikombinátban gyártják. (CTK — TASZSZ felv.) • • • • • • n • Kormányválság Szíriában? Bejrut (ČTK) — A libanoni lapok közlése szerint a május 3-ra virradó éjjel Szíriában kormányválság állt be. Szíriának az Egyesült Arab Köztársasághoz való csatlakozását támogató öt miniszter lemondott. A válságot állítólag az öt miniszter, valamint a Baa szocialista párt képviselői között fennálló ellentétek váltották ki. nlélhláln NASSZER, az EAK elnöke Tito elnök meghívására május 12—16-ig Jugoszláviába látogat. (CTK) LESTER PEARSON Kanada őj miniszterelnöke május 2-án Macmillan angol miniszterelnökkel nemzetközi problémákról, többek között a NATO atomfelfegyverzési terveiről, az atomkísérletekről és a nyugati államok közötti kereskedelemről tárgyalt. (CTK) PÁRIZSBAN a nyugat-európai államok küldöttei, nemzetközi értekezletet tartanak, melyen a spanyolországi helyzet elemzése szerepel a Julián Grimau kivégezésével kapcsolatban, valamint közös akciók kitűzése további spanyol htzafiak kivégezésének megakadályozására. (ČTK) Bonn (ČTK) — Nyugat-Németországban a vállalkozók és a munkások harca egyre jobban kiéleződött. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya május 2-i ülésén nyugtalanságát és elégedetlenségét fejezte ki a várható népgazdasági károk miatt. Baden-Würtenbergben a vasmunkások általános sztrájkba léptek. Észak-Rajna-Westfáliában a szervezett vasmunkások több mint 83 százaléka a sztrájkakciők mellett foglalt állást. Erhard gazdaságügyi miniszter hétfőre magához kérette a nagyiparosok és a szakszervezetek képviselőit és megkísérli a közvetítést. A meghívást mind a két fél elfogadta. Hamburg (ČTK) — A hamburgi Vasmunkások Szakszervezeti Szövetsége május 2-án elutasította a vállalkozók egyeztető javaslatát, amely a 3,5 százalékos béremelésre vonatkozik és felszólította őket, hogy reá-* lisabb Javaslatot nyújtsanak be. A hamburpi fémmunkások az általános áremelésre hivatkozva 8 százalékos béremelést követelnek. Heinz Ruhnau, a hamburgi fémmunkások szövetségének titkára kijelentette, hogy a hamburgi vasmunkások teljes mértékben szolidárisak a Baden-Würtenberg-i sztrájkoló munkásokkal és készek követeléseik kiharcolására sztrájk útján is. A hamburgi fémmunkások Szakszervezeti Szövetsége felszólította valamennyi tagját, ne végezzen olyan munkát, amelyet a Baden Würtenberg-i körzetből Hamburg térségébe helyeznének át. Mialatt a nyugat-németországi vállalkozók elutasítják a munkások jogos követeléseinek teljesítését, több milliárdos nyereséget vágnak zsebre. Továbbra is feszült o helyzet Halliban Santo Domingo (CTK) — Santo Domingőba, a Dominikai Köztársaság fővárosába megérkezett Haitiből az Amerikai Államok Szervezete tanácsának vizsgáló bizottsága. A bizottság dr. J .n Boschsal, a Dominikai Köztársaság elnökével és kormányának tagjaival a Dominikai Köztársaság és Hajti közötti konfliktusról tárgyal. A dominikai kormány elfogadta Haiti ajánlatát, hogy lehetővé teszi a Duvalier-rendszer 15 politikai elFRITZ TEPPICHET, az ADN hírügynökség tudósítóját, akit a rendőrség Manheim nyugat-németországi városban törvényellenesen letartóztatott, még mindig nem bocsátották szabadon és nem engedélyezték védőjének látogatását. (CTK J LONDONBAN kétnapos munkaülést tart az ún. szocialista internacionálé, vagyis a nyugat-európai államok jobboldali szocialista vezetői. Megtárgyalják a szeptemberben Amszterdamban tartandó évzáró gyűlés programját. (CTK) CUXHAVENBAN csütörtökön első ízben bocsátottak fel az NSZK-ban háromlépcsős rakétát, mely 100 kilométer magasságba emelkedett fel. (CTK) lenfelének távozását Haitiből. Hét személynek viszont nem engedik meg, hogy elhagyja az országot. Ezeknek Kolumbia nagykövetsége nyújt menedékjogot. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának sajtótitkára kijelentette, bár látszólag a helyzet Haitiben nyugodt, valóságban azonban az országban fokozott feszültség uralkodik és kirobbanással fenyeget. Zavargások Hargeisába Dzsibuti (ČTKJ — Hargeisa északszomáli városban komoly zavargások törtek ki, amelyeknek a dzsibuti rádió jelentése szerint eddig kileno halálos áldozata van. A "városban május 1-én kihirdették a rendkívüli állapotot. A repülőteret ejtőernyősök őrzik. Az AFP hírügynökség közlése szerint nyilvánvalóan lázadásról van szó, amelynek célja Szomália északi részének, a volt Brit Szomáli földnek leszakítása az ország testéről. Hargeisa, a volt Brit Szomáli föld fővárosa, amely a volt ülasz Szomáli földdel a független Szomál Köztársaságot képezi. A Dzsibutiba érkezett hírek szerint a lázadók akciójuk végrehajtására azt a lélektani pillanatot használták fel, hogy a központi kormány a közelmúltban újabb adókat vezetett be, amelyek Eszak-Szomálföldön árdrágulást idéztek elő. A májusi ünneoségek jegyében eltelt hét nagy eseményeihez tartozik Fidel Castro kubai miniszterelnök moszkvai látogatása. A hős kubai forradalmár első szovjetunióbeli útja valóságos diadalút. Ujabb meggyőző bizonyítéka a két nép megbonthatatlan barátságának, mely régóta szálka a szabadság és a demokrácia esküdt ellenségei szemében. A mindkét részről elhangzott beszédek világosan tudtára adják azoknak, akik nem hajlandók tanulni a történelmi leckéből: a forradalmi Kuba a Szovjetunióban követendő példaképét látja, a szovjet tapasztalatokat alkalmazza saját viszonyaira, a szocializmus első országa pedig a jövőben is minden segítséget megad a testvéri Kuba népének, hogy megvédje függetlenségét és boldog életet teremtsen Amerika szabad földjén. A világ minden részén megtartott május elsejei ünnepségek a húsvétkor elindult kibontakozó békeakciőkkal együtt újra azt bizonyították, hogy a békeszerető egyszerű emberek a földkerékségen mindenütt békére és jobb életre vágynak. Ezt fejezte ki öt latin-amerikai ország: Mexikó, Bolívia, Brazília, Chile és Ecuador megállapodása is. A jövőre gondolnak az olasz tömegek A májusi lelkesedés légkörében zajlottak le az olaszországi parlamenti választások, amelyekből a kommunista párt megerősödve került ki. A napokban nyilvánosságra hozott választási eredményekből kitűnik, hogy 7 763 000 szavazatot adtak le a kommunistákra, s a képviselőházi választásoknál 1 millió, a szenátusi választásoknál 1300 000 szavazattal többet kaptak a kommunisták, mint legutóbb, 1958-ban. Az uralkodó szerepre törő kereszténydemokraták befolyása érezhetően hanyatlott, pártjuk háromnegyed milliő szavazattal kevesebbet kapott, mint 1958-ban, a Nenni féle ingadozó szocialisták pedig örülnek, hogy sikerült némileg megtartaniuk eddigi pozícióikat. Olaszországban és külföldön mindéi nagyvilágban nütt a kommunisták általános előretöréséről beszélnek. Ez valóban így ís van. Ebben meglepő az, hogy bár a kormánypropaganda minden rendelkezésére álló intézményt felhasznált a baloldali erők ellen, sőt az olasz püspöki kar egyenesen felszólította a katolikus híveket, szavazzanak a kereszténydemokratákra, kígyőt-békát kiabáltak a kommunistákra, a hivatalos zaklatásnak és a neofasiszta merényleteknek állandóan kitett Olasz Kommunista Párt mégis elnyerte minden negyedik választópolgár szavazatát. Mi a magyarázata annak, hogy a nyugati kereszténység fellegvárában, a Vatikán közvetlen közelében komoly választási győzelmet könyvelhettek el a kommunisták? A kérdésre egy kis történelmi viszszapillantással válaszolhatunk. Amikor Fanfani tavaly tavasszal megalakította középbaloldali kormányát, mely a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a Köztársasági Párt koalíciójából Nenni szocialistáinak támogatásával jött létre, a megegyezés kedvéért fűt-fát ígérgetett, többek között közigazgatási reformot, államosítást, föld- és közoktatási reformot. Ebből persze — az energiaipar államosításán kívül — Jóformán semmi sem valósult meg, ami kiábrándította a középbaloldali frázisok maszlagéval félrevezetett tömegeket. A gazdasági kérdéseken kívül komoly problémát okozott az ország külpolitikai helyzete, mert a NATO-ban fontos szerepet szántak Olaszországnak, a tömegek azonban mindjobban felismerik a helyzet veszélyességét egy nukleáris háború esetén. A választási kampányban tehát a múlt keserű tapasztalataiból okult tömegek előtt kellett fellépniük a pártoknak. A nemzeti érdekeknek legjobban megfelelő programot csak a kommunisták tudtak felvázolni, ezért gyarapodott annyira szavazóik tábora. A vasárnapi választások eredményeiből néhány következtetést már most levonhatunk. Először is csődött mondott a „balra nyitás" politikája, mellyel Fanfani és Nenni el akarta altatni a tömegek éberséget. A nem teljesített ígéretek világosan beszélnek, kinek az érdekeit szolgálta ez a kormány. Másodszor Nenni elvesztette a nagy tömegek bizalmát. Azt hitte, „rokonszenvesebb" lesz, ha eltávolodik a kommunistáktól és keresni fogja a közeledést a kereszténydemokrata centrummal, de ezúttal elszámította magát. Ugyanakkor a heterogén kereszténydemokrata párt táborában is erő-eltolődás észlelhető. A haladóbb erők közül — éppen az előbb említett okokból — sokan a kommunistákra szavaztak, viszont a jobboldaliak tekintélyes része azért nem szavazott pártjára, mert a centrum „középbaloldali" politikája még látszatként is idegenül hatott rá; inkább a Liberális Pártba helyezték bizalmukat a nagyburzsoázia és a különféle polgári csoportok képviselői. A választások eredménye nagy nyugtalanságot keltett Nyugaton. Az egyes burzsoá lapok különféleképpen magyarázzák a kommunisták előretörését. A Daily Mirror a pápa békepolitikájában például a kommunisták támogatását látja, ezenkívül annak tulajdonítja a kommunisták megerősödését, hogy Olaszországban nincs labourista típusú munkásmozgalom, gyenge volt a koalíció stb. Ostobábbnál ostobább érvekkel próbálják mentegetni a kereszténydemokraták kudarcát, csak a valő okot nem említik: Az Olasz Kommunista Párt a demokratikus baloldal legnagyobb, legfelzárkózottabb és leghatározottabb ereje, élvezi a tömegek bizalmát, ezért tört előre. Quo vadis Austria? Az olaszországi választásokkal egyidejűleg még egy választás zajlott le: az osztrák elnökválasztás, melyből dr. Adolf Schärf, az eddigi köztársasági elnök került ki győztesen, miután elnyerte a szavaztok 55,41 százalékát. Személyében a szocialista párt jelöltje győzött dr. Julius Raab néppárti képviselőivel szemben, aki a szavazatoknak csak 40.63 százalékát kapta. A szélsőjobboldali jelölt, Joseph Kimmel nyug. csendőrtábornok, Dolfus egykori embere nem volt komoly ellenfél, a szavazatoknak még 4 százalékát sem nyerte el. Az osztrák elnökválasztásból Is levonható néhány tanulság. Az őszi parlamenti választásokkal szemben most a szocialisták kerekedtek felül és feltűnően csökkent a néppárt jelöltjére leadott szavazatok száma. Bár Ausztria és Olaszország viszonyai eltérőek, ebben az esetben is a tömegek bizonyos fokú feleszméléséről beszélhetünk. A néppárt ún. reformfrakciőja ugyanis az utóbbi időben nagyon szorgalmazta az ország feltétlen csatlakozását a NATO-t kiszolgáló Közös Piachoz és olyan politikai irányzat útját egyengette, mely szöges ellentétben állt volna az ország szerződésben rögzített semlegességével. Ügy látszik, az osztrák tömegek — elsősorban a kommunisták felvilágosító propagandájának hatására — felismerték a nemzeti érdekeket fenyegető veszélyt és ezért fordultak a mérsékeltebb burzsoá politikát folytató szocialista párt felé. Tény az, hogy a néphangulat Óvatosságra késztette a kormányt: több olyan gazdasági intézkedéstől állt el, melyet nagyon megérzett volna a dolgozók életszínvonala, s már a Közös Piachoz társulást sem akarja mindenáron keresztülvinni. Nem vagyunk látnokok: a jövő mutatja meg, megszívleü-e az osztrák kormány az eddigi tanulságot, vagy ravasz manőverezéssel folytatja-e a NATO felé kacsingató politikát. Őrségváltás előjátéka? A békés tavaszi hangulatot váratlan csetepaté híre zavarta meg. Haiti és Dominika viszályára gondolunk, mely riadalmat keltett az Amerikai Államok Szervezetének tagjai körében. Bár a viszálynak nincs világpolitikai jelentősége, rávilágít az amerikai népeken zsarnokoskodó Egyesült Államok módszereire. Hispaniola sziget két állama, Haiti és Dominika között a múltban gyakori volt az ellenségeskedés. Kisebb összecsapásokon nem is csodálkoztak az itteni népek. Trujtllőék például 1937-ben egy határvillongás során „csak" 10 ezer haitit mészároltak le. A Port-au-Prince-hen, a dominikai nagykövetség épületében lejátszódott események azonban arra vetnek fényt, hogy az Egyesült Államok nem szívesen, de mégis kénytelen lesz feláldozni a Kuba elleni hadjáratban egyik legodaadőb csatlósát, dr. Duvaliert, a diktátor rémuralmát megelégelte az ország népe és különösen február óta erősödik az ellenállás, melynek fő képviselői a diákok. Duvalier, akit még a templomban is kivont pisztollyal őriznek segédtisztjei, érzi, hogy a lába alatt inog a föld, kétségbeesésében szánta rá magát a dominikai nagykövetség megtámadására, ahol sok haiti menekült tartózkodott. Az Amerikai Államok Szervezete elhárította a két ország fegyveres összecsapását és folytatja a békítést. Washington hallgat. Nem tetszik csatlósainak marakodása. Nem szívesen áldozná f i hű emberét, de tudja, hogy ésszerűbb nem ellenszegülni a tömeghangulatnak. Ezért várhatő, hogy Washington ugyanúgy meneszti kényelmetlené vált bábját, mint annak idején a koreai Li Szin Mant. L. L. 1863. május 4. ÜJ SZÖ 3 *