Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-04 / 122. szám, szombat

Fidel Castro moszkvai hangversenyen Moszkva (CTK) — Fidel Castro és 6 többi kubai vendég május 2-án ün­nepi hangversenyen v«tt részt a Kongresszusi Palotában. A nézőteret betöltő hatezer moszkvai lelkes taps­sal üdvözölte Kuba nemzeti hősét. Szünet után Fidel Castrot és kísé­retét nagy tömeg vette körül. Minden oldalról hangzottak a lelkes kiáltá­sok Viva Cuba, Viva Fidel. A moszk­vaiakkal együtt a kubai diákok is üd­vözölték a miniszterelnököt. A diá­kok a kubai állami lobogóval és jel­szavas táblákkal jöttek a hangver­senyre. A Kongresszusi Palota színpadán egymást váltották az élenjáró művé­Ellentétek az EGK és az USA között Washington (CTK) — Az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok kormányának képviselői kö­zött a Fehér Házban folytatott tár­gyalások során a vámtarifa leszállí­tásának kérdésében ellentétek merül­tek fel az Európai Gazdasági Közös­ség és az Egyesült államok között. Az Egyesült Államok elutasít minden olyan egyezményt az EGK-val, amely nem biztosítaná az amerikai termé­kek kivitelét az EGK hat tagállamá­ba. szek, a moszkvai Nagyszínház zene­kara és énekkara, az akadémiai együttes, a Nagyszínház balettművé­szei és a népszerű szovjet énekesek. FIDEL CASTRO néhány napot Moszkva mellett üdül Moszkva (CTK) — Fidel Castro, a többi kubai vendéggel együtt má­jus 3-án néhány napra egy Moszkva melletti üdülőhelyre utazott. Fidel Castroval együtt távozott Moszkvából Nyiklta Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. A kubai vendégeket Alekszander Alekszejev, a Szovjetunió kubai nagy­követe kíséri. Szíria államosítja a bankokat Kairó (ČTK) — A MEN hírügynök­ség jelentése szerint a szíriai Nem­zeti Forradalmi Tanács és a szíriai kormány május 2-i együttes ülésén fontos határozatot hagytak jóvá, amelyek szerint május 3-től kezdve Szíriában minden bank az állam tu­lajdonába megy át: Egy további ha­tározattal korlátozzák a külföldi ki­fizetéseket, nem engedik meg, hogy 100 szíria fontot meghaladó összeget küldhessenek külföldre. Kiéleződött a sztrájkharc a Német Szövetségi Köztársaságban Szilárd a dolgozók egysége A noszavanista egységek, amerikai tisztek parancsnoksága alatt kirob­bantott provokációinak egyik gyer­mek áldozata, aki a Kőedény-síksá­gon folyó harcok idején sebesült meg. (Repró — CTK) Nkomo: Dél-Rhodesia az afrikaiaké Accra (CTK) — Joshua Nkomo, a Zimbabwe (afrikai népi szövetség) képviselője Accrában, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kijelentette: „Ha Field kormánya kihirdeti Dél­Rhodésiában a fehér telepesek füg­getlenségét, amint azzal ma fenyege­tőz"i, mi szintén kihirdetjük függet­lenségünket. Harcunk komoly stádi­umba lépett, mondotta. A helyzet Dél-Rhodesiában holt pontra jutott. Dél-Rhodésia miénk, afrikalaké, és mi demokratikus alkotmányt követe­lünk, amely biztosítja igazságos többségünket és függetlenségünket. A javarészt angol telepesek azonban követeléseinket elutasítják és a tör­vényhozó hatalom ellenőrzését arra használják fel, hogy elnyomják az afrikai lakosságot, lehetetlenné téve népünk szervezkedését. Hozzá­fűzte, ha követeléseinknek nem tesz­nek eleget, nem marad más hátra, mint a nyílt összecsapás. NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta a Kremlben a mon­gol katonai küldöttséget, melyet Lchagvasueren vezérezredes, a mon­gol népi hadsereg főparancsnoka ve­zet. (CTK) Az idén a szovjet hétéves terv ötö­dik évében ugrásszerű fejlődésnek indul a szovjet vegyipar, mindenek­előtt a műanyaggyártás. Képünkön politetylénből készített fóliákat, csöve­ket és más közszükségleti cikkeket látunk, amelyeket Baskíriában a sza­lavati vegyikombinátban gyártják. (CTK — TASZSZ felv.) • • • • • • n • Kormányválság Szíriában? Bejrut (ČTK) — A libanoni lapok közlése szerint a május 3-ra virradó éjjel Szíriában kormányválság állt be. Szíriának az Egyesült Arab Köz­társasághoz való csatlakozását támo­gató öt miniszter lemondott. A vál­ságot állítólag az öt miniszter, vala­mint a Baa szocialista párt képvise­lői között fennálló ellentétek váltot­ták ki. nlélhláln NASSZER, az EAK elnöke Tito el­nök meghívására május 12—16-ig Ju­goszláviába látogat. (CTK) LESTER PEARSON Kanada őj mi­niszterelnöke május 2-án Macmillan angol miniszterelnökkel nemzetközi problémákról, többek között a NATO atomfelfegyverzési terveiről, az atom­kísérletekről és a nyugati államok közötti kereskedelemről tárgyalt. (CTK) PÁRIZSBAN a nyugat-európai álla­mok küldöttei, nemzetközi értekezle­tet tartanak, melyen a spanyolorszá­gi helyzet elemzése szerepel a Julián Grimau kivégezésével kapcsolatban, valamint közös akciók kitűzése to­vábbi spanyol htzafiak kivégezésének megakadályozására. (ČTK) Bonn (ČTK) — Nyugat-Németor­szágban a vállalkozók és a munká­sok harca egyre jobban kiéleződött. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya május 2-i ülésén nyugtalan­ságát és elégedetlenségét fejezte ki a várható népgazdasági károk miatt. Baden-Würtenbergben a vasmun­kások általános sztrájkba léptek. Észak-Rajna-Westfáliában a szerve­zett vasmunkások több mint 83 szá­zaléka a sztrájkakciők mellett fog­lalt állást. Erhard gazdaságügyi miniszter hét­főre magához kérette a nagyiparosok és a szakszervezetek képviselőit és megkísérli a közvetítést. A meghí­vást mind a két fél elfogadta. Hamburg (ČTK) — A hamburgi Vasmunkások Szakszervezeti Szövet­sége május 2-án elutasította a vál­lalkozók egyeztető javaslatát, amely a 3,5 százalékos béremelésre vonat­kozik és felszólította őket, hogy reá-* lisabb Javaslatot nyújtsanak be. A hamburpi fémmunkások az általá­nos áremelésre hivatkozva 8 száza­lékos béremelést követelnek. Heinz Ruhnau, a hamburgi fém­munkások szövetségének titkára ki­jelentette, hogy a hamburgi vasmun­kások teljes mértékben szolidárisak a Baden-Würtenberg-i sztrájkoló munkásokkal és készek követeléseik kiharcolására sztrájk útján is. A hamburgi fémmunkások Szakszer­vezeti Szövetsége felszólította vala­mennyi tagját, ne végezzen olyan munkát, amelyet a Baden Würten­berg-i körzetből Hamburg térségé­be helyeznének át. Mialatt a nyugat-németországi vál­lalkozók elutasítják a munkások jo­gos követeléseinek teljesítését, több milliárdos nyereséget vágnak zsebre. Továbbra is feszült o helyzet Halliban Santo Domingo (CTK) — Santo Domingőba, a Dominikai Köztársaság fővárosába megérkezett Haitiből az Amerikai Államok Szervezete taná­csának vizsgáló bizottsága. A bizott­ság dr. J .n Boschsal, a Dominikai Köztársaság elnökével és kormányá­nak tagjaival a Dominikai Köztársa­ság és Hajti közötti konfliktusról tárgyal. A dominikai kormány elfogadta Haiti ajánlatát, hogy lehetővé teszi a Duvalier-rendszer 15 politikai el­FRITZ TEPPICHET, az ADN hírügy­nökség tudósítóját, akit a rendőrség Manheim nyugat-németországi vá­rosban törvényellenesen letartóztatott, még mindig nem bocsátották sza­badon és nem engedélyezték védő­jének látogatását. (CTK J LONDONBAN kétnapos munkaülést tart az ún. szocialista internacionálé, vagyis a nyugat-európai államok jobboldali szocialista vezetői. Megtár­gyalják a szeptemberben Amszter­damban tartandó évzáró gyűlés prog­ramját. (CTK) CUXHAVENBAN csütörtökön első ízben bocsátottak fel az NSZK-ban háromlépcsős rakétát, mely 100 kilo­méter magasságba emelkedett fel. (CTK) lenfelének távozását Haitiből. Hét személynek viszont nem engedik meg, hogy elhagyja az országot. Ezeknek Kolumbia nagykövetsége nyújt menedékjogot. Az Egyesült Államok külügyminisz­tériumának sajtótitkára kijelentette, bár látszólag a helyzet Haitiben nyu­godt, valóságban azonban az ország­ban fokozott feszültség uralkodik és kirobbanással fenyeget. Zavargások Hargeisába Dzsibuti (ČTKJ — Hargeisa észak­szomáli városban komoly zavargások törtek ki, amelyeknek a dzsibuti rá­dió jelentése szerint eddig kileno halálos áldozata van. A "városban má­jus 1-én kihirdették a rendkívüli ál­lapotot. A repülőteret ejtőernyősök őrzik. Az AFP hírügynökség közlése sze­rint nyilvánvalóan lázadásról van szó, amelynek célja Szomália északi részének, a volt Brit Szomáli földnek leszakítása az ország testéről. Har­geisa, a volt Brit Szomáli föld fő­városa, amely a volt ülasz Szomáli földdel a független Szomál Köztársa­ságot képezi. A Dzsibutiba érkezett hírek szerint a lázadók akciójuk vég­rehajtására azt a lélektani pillanatot használták fel, hogy a központi kor­mány a közelmúltban újabb adókat vezetett be, amelyek Eszak-Szomál­földön árdrágulást idéztek elő. A májusi ünneoségek jegyében eltelt hét nagy eseményeihez tartozik Fidel Castro kubai minisz­terelnök moszkvai látogatása. A hős kubai forradalmár első szovjetunió­beli útja valóságos diadalút. Ujabb meggyőző bizonyítéka a két nép megbonthatatlan barátságának, mely régóta szálka a szabadság és a de­mokrácia esküdt ellenségei szemé­ben. A mindkét részről elhangzott beszédek világosan tudtára adják azoknak, akik nem hajlandók tanulni a történelmi leckéből: a forradalmi Kuba a Szovjetunióban követendő példaképét látja, a szovjet tapaszta­latokat alkalmazza saját viszonyaira, a szocializmus első országa pedig a jövőben is minden segítséget megad a testvéri Kuba népének, hogy meg­védje függetlenségét és boldog életet teremtsen Amerika szabad földjén. A világ minden részén megtartott május elsejei ünnepségek a húsvét­kor elindult kibontakozó békeakciők­kal együtt újra azt bizonyították, hogy a békeszerető egyszerű embe­rek a földkerékségen mindenütt bé­kére és jobb életre vágynak. Ezt fe­jezte ki öt latin-amerikai ország: Me­xikó, Bolívia, Brazília, Chile és Ecuador megállapodása is. A jövőre gondolnak az olasz tömegek A májusi lelkesedés légkörében zajlottak le az olaszországi parla­menti választások, amelyekből a kommunista párt megerősödve került ki. A napokban nyilvánosságra ho­zott választási eredményekből ki­tűnik, hogy 7 763 000 szavazatot ad­tak le a kommunistákra, s a képvi­selőházi választásoknál 1 millió, a szenátusi választásoknál 1300 000 szavazattal többet kaptak a kommu­nisták, mint legutóbb, 1958-ban. Az uralkodó szerepre törő keresztény­demokraták befolyása érezhetően ha­nyatlott, pártjuk háromnegyed milliő szavazattal kevesebbet kapott, mint 1958-ban, a Nenni féle ingadozó szo­cialisták pedig örülnek, hogy sike­rült némileg megtartaniuk eddigi po­zícióikat. Olaszországban és külföldön mindé­i nagyvilágban nütt a kommunisták általános előretöré­séről beszélnek. Ez valóban így ís van. Ebben meglepő az, hogy bár a kormánypropaganda minden rendel­kezésére álló intézményt felhasznált a baloldali erők ellen, sőt az olasz püspöki kar egyenesen felszólította a katolikus híveket, szavazzanak a kereszténydemokratákra, kígyőt-bé­kát kiabáltak a kommunistákra, a hivatalos zaklatásnak és a neofasisz­ta merényleteknek állandóan kitett Olasz Kommunista Párt mégis elnyer­te minden negyedik választópolgár szavazatát. Mi a magyarázata annak, hogy a nyugati kereszténység fel­legvárában, a Vatikán közvetlen kö­zelében komoly választási győzelmet könyvelhettek el a kommunisták? A kérdésre egy kis történelmi visz­szapillantással válaszolhatunk. Ami­kor Fanfani tavaly tavasszal meg­alakította középbaloldali kormá­nyát, mely a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a Köztársa­sági Párt koalíciójából Nenni szo­cialistáinak támogatásával jött lét­re, a megegyezés kedvéért fűt-fát ígérgetett, többek között közigazga­tási reformot, államosítást, föld- és közoktatási reformot. Ebből persze — az energiaipar államosításán kívül — Jóformán semmi sem valósult meg, ami kiábrándította a középbaloldali frázisok maszlagéval félrevezetett tömegeket. A gazdasági kérdéseken kívül komoly problémát okozott az ország külpolitikai helyzete, mert a NATO-ban fontos szerepet szántak Olaszországnak, a tömegek azonban mindjobban felismerik a helyzet ve­szélyességét egy nukleáris háború esetén. A választási kampányban te­hát a múlt keserű tapasztalataiból okult tömegek előtt kellett fellép­niük a pártoknak. A nemzeti érde­keknek legjobban megfelelő progra­mot csak a kommunisták tudtak fel­vázolni, ezért gyarapodott annyira szavazóik tábora. A vasárnapi választások eredmé­nyeiből néhány következtetést már most levonhatunk. Először is csődött mondott a „balra nyitás" politikája, mellyel Fanfani és Nenni el akarta altatni a tömegek éberséget. A nem teljesített ígéretek világosan beszél­nek, kinek az érdekeit szolgálta ez a kormány. Másodszor Nenni elvesz­tette a nagy tömegek bizalmát. Azt hitte, „rokonszenvesebb" lesz, ha el­távolodik a kommunistáktól és ke­resni fogja a közeledést a keresz­ténydemokrata centrummal, de ez­úttal elszámította magát. Ugyanak­kor a heterogén kereszténydemokra­ta párt táborában is erő-eltolődás észlelhető. A haladóbb erők közül — éppen az előbb említett okokból — sokan a kommunistákra szavaztak, viszont a jobboldaliak tekintélyes része azért nem szavazott pártjára, mert a centrum „középbaloldali" po­litikája még látszatként is idegenül hatott rá; inkább a Liberális Párt­ba helyezték bizalmukat a nagybur­zsoázia és a különféle polgári cso­portok képviselői. A választások eredménye nagy nyugtalanságot keltett Nyugaton. Az egyes burzsoá lapok különféle­képpen magyarázzák a kommunis­ták előretörését. A Daily Mirror a pápa békepolitikájában például a kommunisták támogatását látja, ezen­kívül annak tulajdonítja a kommu­nisták megerősödését, hogy Olaszor­szágban nincs labourista típusú mun­kásmozgalom, gyenge volt a koalíció stb. Ostobábbnál ostobább érvekkel próbálják mentegetni a keresztényde­mokraták kudarcát, csak a valő okot nem említik: Az Olasz Kommunista Párt a demokratikus baloldal leg­nagyobb, legfelzárkózottabb és legha­tározottabb ereje, élvezi a tömegek bizalmát, ezért tört előre. Quo vadis Austria? Az olaszországi választásokkal egy­idejűleg még egy választás zajlott le: az osztrák elnökválasztás, mely­ből dr. Adolf Schärf, az eddigi köz­társasági elnök került ki győztesen, miután elnyerte a szavaztok 55,41 százalékát. Személyében a szocialis­ta párt jelöltje győzött dr. Julius Raab néppárti képviselőivel szemben, aki a szavazatoknak csak 40.63 szá­zalékát kapta. A szélsőjobboldali je­lölt, Joseph Kimmel nyug. csendőrtá­bornok, Dolfus egykori embere nem volt komoly ellenfél, a szavazatok­nak még 4 százalékát sem nyerte el. Az osztrák elnökválasztásból Is levonható néhány tanulság. Az őszi parlamenti választásokkal szemben most a szocialisták kerekedtek felül és feltűnően csökkent a néppárt je­löltjére leadott szavazatok száma. Bár Ausztria és Olaszország viszonyai eltérőek, ebben az esetben is a tö­megek bizonyos fokú feleszméléséről beszélhetünk. A néppárt ún. reform­frakciőja ugyanis az utóbbi időben nagyon szorgalmazta az ország fel­tétlen csatlakozását a NATO-t kiszol­gáló Közös Piachoz és olyan politi­kai irányzat útját egyengette, mely szöges ellentétben állt volna az or­szág szerződésben rögzített semle­gességével. Ügy látszik, az osztrák tömegek — elsősorban a kommunis­ták felvilágosító propagandájának hatására — felismerték a nemzeti ér­dekeket fenyegető veszélyt és ezért fordultak a mérsékeltebb burzsoá po­litikát folytató szocialista párt felé. Tény az, hogy a néphangulat Óvatos­ságra késztette a kormányt: több olyan gazdasági intézkedéstől állt el, melyet nagyon megérzett volna a dolgozók életszínvonala, s már a Kö­zös Piachoz társulást sem akarja min­denáron keresztülvinni. Nem va­gyunk látnokok: a jövő mutatja meg, megszívleü-e az osztrák kormány az eddigi tanulságot, vagy ravasz manő­verezéssel folytatja-e a NATO felé kacsingató politikát. Őrségváltás előjátéka? A békés tavaszi hangulatot várat­lan csetepaté híre zavarta meg. Haiti és Dominika viszályára gondolunk, mely riadalmat keltett az Amerikai Államok Szervezetének tagjai köré­ben. Bár a viszálynak nincs világpo­litikai jelentősége, rávilágít az ame­rikai népeken zsarnokoskodó Egye­sült Államok módszereire. Hispaniola sziget két állama, Haiti és Dominika között a múltban gya­kori volt az ellenségeskedés. Kisebb összecsapásokon nem is csodálkoztak az itteni népek. Trujtllőék például 1937-ben egy határvillongás során „csak" 10 ezer haitit mészároltak le. A Port-au-Prince-hen, a dominikai nagykövetség épületében lejátszódott események azonban arra vetnek fényt, hogy az Egyesült Államok nem szívesen, de mégis kénytelen lesz fel­áldozni a Kuba elleni hadjáratban egyik legodaadőb csatlósát, dr. Du­valiert, a diktátor rémuralmát meg­elégelte az ország népe és különö­sen február óta erősödik az ellen­állás, melynek fő képviselői a diá­kok. Duvalier, akit még a templom­ban is kivont pisztollyal őriznek se­gédtisztjei, érzi, hogy a lába alatt inog a föld, kétségbeesésében szánta rá magát a dominikai nagykövetség megtámadására, ahol sok haiti me­nekült tartózkodott. Az Amerikai Államok Szervezete elhárította a két ország fegyveres összecsapását és folytatja a békítést. Washington hallgat. Nem tetszik csatlósainak marakodása. Nem szíve­sen áldozná f i hű emberét, de tud­ja, hogy ésszerűbb nem ellenszegülni a tömeghangulatnak. Ezért várhatő, hogy Washington ugyanúgy meneszti kényelmetlené vált bábját, mint an­nak idején a koreai Li Szin Mant. L. L. 1863. május 4. ÜJ SZÖ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents