Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-30 / 147. szám, csütörtök

A művészet célja: az életet boldoggá tenni MICHELANGELÓNAK ezzel az örökérvényű, mély Igazságot kifejező gondolásával a kladnól Egyesült Acélmű képzőművészeti körének klubhelyiségében találkoztam. A falon, szembetűnő helyen kedves tájképek, arcképek társaságában függ. Mellette Max Švabinský, a nagy csehszlovák festőművész rajzai; a képzőművészeti körnek rajzolta és ajánlotta jutalmul szorgalmukért, kitartásukért és művészi értékű alkotásaikért. A műtermében is fogadta a negyven tagú csoportot — fényképen örökítette meg a felejthetetlen találkozást a képzőművészeti kör ügyes fényképésze. Alois Všetečka az ebéd utáni elengedhetetlen kávéját issza. Nem mondana le róla semmi pénzért, mint ahogy munkájához is ragaszkodik, pedig nemrégen ünnepelte hetvenedik születésnapját. VSeteCka festőművész több nemzedéket avatott be a rajzolás, festés tudományéba. Régebben fiatalokat, akik hivatásul választották a rajzolást, kilenc esztendeje — ahelyett, hogy unokáival játszana, sétálna, pihenne — kész, meglett emberekkel bajlódik. Azoknak szenteli idejét, akik munkájuk után örömüket lelik a színek keverésében, akik őszintén, önzetlenül szolgálják a művészetet. — Nem tudom, ki nyújt a másiknak többet, én a tanítványaimnak vagy ők nekem. Látni, ahogy a kemény munkáskéz alkot, megtanulja a szépet felfedezni, a maga módján kifejezni, felismeri, átérzi a művészet nagyságát, tisztaságát, megrendítő, csodálatos érzés — jelenti kl egyszerűen. / A SZOBA LASSAN MEGTELIK. Előkerülnek a festőállványok, rajztáblák. Az érkezők mind nagy tisztelettel köszöntik mesterüket. A tekintetük, hanghordozásuk elárulja, milyen szeretetet és hálát érzenek tanítójuk iránt, különben biztosan nem töltenének heti nyolc órát a festőállvány mellett. Mert nem elég a hajlam, tehetség, akarat, ha nem kapnának kellő ellenértéket, tartalmat, ha nem hozna minden óra valami újat. Mint a mai is. Josef Klein, a Nősek bánya vájára, Alena Nová, tanoncintézeti nevelőnő, Rudolf Rozsypal, műszaki hivatalnok, a fiatal hivalkodó; szépségű Anča, valamennyien háziaszszony, szerelő, kohász, egyszóval a legkülönbözőbb foglalkozású és korú diák összpontosított'figyelemmel hallgatja a mestert, aki a fej anatómiáját, a profilrajz törvényszerűségét magyarázza. — Tudjuk, hogy ahány arc, annyiféle, mégis az alapméretek, arányok helyes meglátásától függ, slkerül-e a rajz. Minden vonalnak megvan a rendeltetése, semmit sem szabad a véletlenre bízni. — Väeteč- ka elmélyülten beszél, belefeledkezik az elqadásba. Forró' szavakkal ecseteli a művészet nagyszerűségét, feltárhatatlan mélységeit, örömet fakasztó varázsos hatását. Nem csoda, hogy ezeknek az embereknek a műteremben eltöltött közös órák, közös percek sokkal többet jelentenek, mint egyszerű kikapcsolódást, kellemes időtöltést. Eljegyezték magukat a képzőművészettel, szerelmesei lettek és alkotásaikban ezt kifejezésre is akarják juttatni. Az sem csoda, hogy ennek a képzőművészeti körnek híre van az egész közép-csehországi kerületben. De igazságtalanok lennénk a kladnói Egyesült Acélmű üzemi klubjával szemben, ha nem szólnánk a más területeken kifejtett érdemdús tevékenységéről is. VAJON MINEK KÖSZÖNHETI sikerét a zenei, mozgásmüvészetl, drámai, ének és a többi csoport? Olyan emberek irányítják az üzemi klub munkáját, akik nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintik a kulturális munkát, akik maguk is művészemberek és szenvedélyük minden, aminek csak kis köze

vvan a kultúrához. Pedig nem könnyű Kladnón jó kultúrmunkát végezni. A „szén városából" óránként járnak az autóbuszok Prágába, a lakosság kiveheti részét a főváros kulturális életéből is. De azért arra ls jut Idejük, hogy aktívan tevékenykedjenek valamelyik csoportban, vagy mint nézők részt vegyenek az üzemi klub rendezvényein. egyes mozzanatait, digséretre méltó eredményeit, elítélendő fogyatékosságalt pergeti le a néző előtt. LÁTOGATÁSOM NAPJÁN az üzemi klub három csoportjának munkáját figyelhettem meg. A képzőművészeti kört már bemutattam. Hana Bokrová, a mozgásművészeti és esztétikai nevelés vezetésével megbízott, állami konzervatóriumot végzett táncművésznő birodalma Kladnó új negyedének egyik épületében van. Itt gyakorol a három mozgásművészeti csoport: A- tanítványok? A kladnói dnlA tavaszi nap a szabadba csalogatja a festészet kedvelőit is (Foto: D. Peterka) Václav Bemard például, a Járási szakszervezeti tanács kulturális referense, igen sokoldalú ember, ö a karvezetője a kladnói százéves múltra Visszatekintő híres Dalibor énekkarnak. Bemard elvtárs, a JSZT kulturális munkájával kapcsolatban elmondotta, hogy mióta az üzemi klub betölti a város egységes kulturális intézményének funkcióját is, egyszerűbb lett az Irányítás és javult a színvonal. A nemzeti bizottsággal karöltve egységes kulturális tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósítását központilag biztosítják. Arra törekednek, hogy a jövőben valamennyi üzemi FSZM szervezet részt vegyen az egységes kulturális intézmény munkájában és így a legjobb erők egyesítésével tov$bb emelkedjen a műsorok művészi színvonala. Míla Bokr, az üzemi klub titkára, azelőtt színész és rendező volt. Kora reggeltől késő estig megtalálható a klub kis irodahelyiségében. — 32 együttes és érdekkör működik klubunkban, női énekkarunk már harmadszor lett a népművészeti alkotás országos versenyének győztese, szimionikus zenekarunk Igényes műsorai állandóan telt házat vonzanak, mozgásművészeti csoportjaink a legjobbak voltak a kerületi versenyeken — mondja tájékoztatásul. Később azt is megtudom, Kladnón ez évben június 10—17 között ünnepelik a kohászok hetét. Az üzemi klub, mint az ünnepségek fő rendezője és szervezője, jelenleg az előkészületek jegyében él. Nagyszabású kiállítás nyílik Ember a világűrben címmel. Égy teljes napot az új technikának szentelnek, amelynek keretében a szakemberek nyílt fórumon válaszolnak a technikai fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre, az újítók beszámolnak munkájukról, bemutatják újításaik modelljeit. Egy nap a nyugdijasoké, az öreg kohászok elmesélik tapasztalataikat a fiataloknak, akik viszonzásul esztrád műsorral kedveskednek elődjeiknek. Politikai kabaré, pantomim, irodalmi est, klaszszikus és dzsessz-zene hangverseny s más szórakoztató számok szerepelnek még a programon. Nagy attrakciónak Ígérkezik a kladnói élő újság, amely tanítunk, tájékoztatunk, reklamálunk, bírálunk, válaszolunk címmel az Egyesült Acélmű életének Táncolnak a legkisebbek gozók gyerekei. Csupa aranyos apróság, akik már kiskoruktól kezdve tanulnak ' szépen járni, a zene ritmusára mozogni. Öröm nézni harmonikus mozdulataikat, kitűnő tartásukat, kecses .lépteiket. Az üzemi klub büszkeségei ezek a kicsinyek, nem hiányoznak rendezvényeikről sem. A gondolatoknak nqhéz parancsolni. A szem a gyermekeket ftézl, a gondolatok a múltba szállnak vissza. Elképzelhető volt a háború előtti vörös Kladnón, a forradalmi megmozdulások ősi fészkében, hogy a munkás gyermeke táncolni tanuljon? Sztrájk, munkanélküliség, kenyérgondok, civilizált emberhez méltatlan lakásviszonyok — a puszta létfenntartásért folytatott szakadatlan küzdelemben őrlődtek az emberek s még legmerészebb álmaikban sem jutott eszükbe, ,hogy gyermekeiket mozgásművészeti órákra járassák. HAGYJUK A MÜLTAT, gyönyörködjünk az egészségtől viruló csöppségek bájos táncaiban. És bámuljuk inkább a tizenkét emeletes felhőkarcoló társalgóit, tetőteraszát, fényűző üzleteit, áruházát, a teljes komforttal felszerelt és minden kényelemmel berendezett lakásokat, ahol ma a múlt keserűségeit soha el nem felejtő, a szocializmus építésén fáradozó dolgozók és azoknak csak a gondtalanságot, a jólétet Ismerő gyerekel laknak. Este ugyancsak táncolók között voltam. De ők foxtrottot, csa-csát, rumbát, twisztet roptak. A táncparketten mindig ugyanaz a húsz házaspár keringett. A' nagy teremben én voltam az egyetlen néző, még a pincéreknek is tilos volt a bemenet, a frissítőket a szünetben hordták széjjel. E titokzatosságnak igen egyszerű a magyarázata. Az üzemi klub felnőttek részére rendezett tánctanfolyama szigorúan zárt ajtók mögött zajlik le, hogy a tisztes Napák, anyák ne jöjjenek zavarba és Antonín Hušák táncmester utasítása szerint gátlás nélkül keringhessenek, foroghassanak. A férfiak sötét öltönyökben, a nők kisestélyi ruhákban. Ha nem tudnám, lehetetlen volna felismerni, hogy az egyik hivatalnok, a másik bányász, a harmadik mérnök, a negyedik rajzoló, az ötödik lakatos, tanító és így tovább. Kitűnő a hangulat, Jól megy a tánc, az ajtókat bátran ki lehetne nyitni, a résztvevők versenyre kelhetnének a fiatalokkal is. KÉSŐ ESTE BÜCSÜZOM Kladnótól, az elcsendesedett utcáktól, a Munkás Háztól, ahol az üzemi klub is helyet kapott. Ismét a múlt Jár a fejemben. Milyen megnyugtató, hogy a dolgozók a Munkás Ház, a forradalmi megnyilatkozások e régi bástyájának falai között festenek, művelődnek, táncolnak, szórakoznak... KIS ÉVA PRÁGAI TAVASZ Kevés olyan művész van, akit a természet annyi gazdagsággal indított volna művészi pályafutására, mint Leonid Kogant. Ezt a szerény művészt külföldön már évek óta második Ojsztrahként emlegetik és szóló-estje ezt a fámát teljes egészében Igazolta. Brahms A-dúr hegedűszonátájában megcsodáltuk gyönyörű nemes tónusát, a mű felépítését és a zenei kifejezést, amellyel sikerült feszültséggel telített légkört kialakítania. Beethoven A-dúr hegedűszonátája, — a Kreutzer szonáta — ritkán hangzott el olyan tökéletes előadásban, mint Kogánnál. Tiszta tónusát itt szenvedély telítette és a mű teljes szépségében ragyogott. Prokofjev 2. D-dúr szonátáját, e nehéz szerzeményt bravúrosan játszotta, a virtuozitás és a zenei intelligencia nfellett szépen érvényesült a művész gazdag dinamikája, a gyengéd pianisszimótól a forró kantilánán keresztül egészen a viharos fortissimóig tez Allegro con brioban. A hegedülés kimondott tűzijátékának voltunk tanúi, az ügyességet igénylő kettős fogások, kettős plageoletták sorát elbűvölő könnyedséggel játszotta. Leonid Kogan nagy művész, s e hangverseny felejthetetlen volt. Naum Valter zongorista méltó parnere a művésznek. . Hasonló nagy érdeklődés előzte meg a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekarának hangversenyét, melynek műsorán Penderecki: Hirosima áldozatainak című szerzeménye szerepelt. Elmondhatjuk, hogy ezen a hangversenyen Prága legjobb zenészei adtak egymásnak találkozót. Krysztof Penderecki 1933-ban született és azon zeneszerzők közé tartozik, akik a mai lengyel zenét új, kompozíciós módszerekkel gazdagítják. A zenekart Henryk Czyž, a fiatal lengyel művésznemzedék kiváló karnagya vezényelte. Debussy, A tenger c. műve rendkívül meggyőzően hatott előadásában/Az est szólistája Maurice Gendron francia violóncselllsta volt, aki Boccherini B-dúr koncertjét mutatta be, eredeti verzióban és Jean Francaix Fantázia violóncsellóra és zenekarra írt szerzeményét. G,endronnak kiváló hangszere, gyönyörű tónusa van, francia könnyedséggel játszik és a •legnehezebb részeket is szuverénen uralja. Kiérdemelt sikert aratott. A következő napon a prágai FOKzenekar kiválóan előkészített hangversenyének voltunk tanúi. A zenekart -ezúttal dr. V. Smetáček művészi vezető vezényelte. Dvofák Scherzo capriciozo-ja (Op. 66) temperamentu* mosan, zenei lendülettel hangzott. Ezúttal mutatták be Prágában először Heitor Villa-Lobose Brazília felfedezése című kantátájából a III. szvitet. E zeneszerző a latin-amerikai zenekultúra egyik legkifejezőbb alakja, akinek élő kapcsolatai vannak a gazdag brazillal folklórral. Bőven merít kontinense ritmikus és melódikus népi zenéjéből, melyet sikerrel, egyénileg formál át. A prágai premier egyben a mű európai bemutatója ls volt. Az est további száma Paul Hindemith „Mathias a festő" szimfóniája volt. A mű a szerző azonos nevű operájából indul ki. A nácizmus uralolnrajutásának idején a szerző e művében demokratikus és humanista hitvallásának adott hangot. A karmesternek a kiváló előadásban sikerült kiemelni a szerző jellegzetes vaslogikáját, valamint a zene melódikus elemeit. A zenekedvelő közönség különösen nagy érdeklődéssel várta Benjámin Britten Háborús Requiem-jének bemutatását. A szerző 1913-ban született, s mind az angol, mind a világ zenei életbsn Jelentős szerepet tölt be. Müve kifejezetten egyéni és sokoldalú. Jellemző rá a szikrázó humor, a fiús báj, a gondolatok őszintesége és mélysége. A szerző e művét a második világháború áldozatainak emlékére alkotta. A mű egyrészt liturgia! latin szövegre, másrészt W. Owen költeményeire készült. A szereposztás népes és kissé szokatlan: három szólóhan (szoprán, tenor és bariton), vegyes gyermekkar, orgona, valamint egy nagy- és egy kamarazenekar. A művet először 1962. május 30-án mutatták be Coventryben, a Szent Mihály katedrálisban. A cseh bemutatót B. Liška vezényelte nagy hozzáértéssel, Milada Šubrtová, Ivo Zídek és 'Antonín Švorc jól helytálltak a nehéz szólószámokban. Mint mindig ezúttal is kitűnt a tökéletes CSeh énekkar (Josef » Veselka vezényletéve"), amelyhez ugyancsak kiváló teljesítménnyel csatlakozott a Kühn gyermekkórus,, a prágai FOK-zenekar és a Cseh Filharmónia tagjainak kamarazenekara. B. Britten: Háborús Requiem-je nagy hatással volt a hallgatóságra. E háborúellenes manlfesztáció, amely hat részben mutatja be a nyugtalan katonaéletet, kesereg a haldokló sebesültek felett, elmélkedik a halál és a háború értelmetlenségéről és borzalmairól. Felejthetetlen élmény voltl JOSEF BERNÁTH Két külföldi művész a Zenei Tavaszon Ezen az^stén két külföldi művész, Kurt Masur, a Német Demokratikus Köztársaság fiatal karmestere és Mi- chal Ponti, amerikai zongoraművész fogott össze közös muzsikálásra a bratislavai hangversenyterem dobogóján. Az est szólistája, Michal Ponti Brahms d-moll (op. 15) zongoraversenyét adta elő. Első találkozásunk a fiatal amerikai művésszel érdekes, sőt emlékezetes találkozás volt. Ponti nem tartozik a fölényes, könnyed virtuózok közé. Tépelődő művész, aki harcol az.anyaggal, az anyag természetes ellenálláséval (persze nem a kivitelt illetőleg, mert ilyen természetű problémái nem voltak), hanem magasabb szellemi értelemben. Szenvedélyesen ostromolja a muzsika lelkét, mintha az egek kapuit döngetné. És ebben a küzdelemben nincs megállás, nincs pihenés a babérokon. Ponti számára a jelek szerint minden egyes hangverseny újabb kemény öszszecsapás, a tegnapi győzelem ma már csak távoli emlék, a harc minden alkalommal újra kezdődik. Mintha egy különös, izgalmas dráma játszódott volna le előttünk. Az első hangoknál tájékozatlanul figyeltünk, talán idegesség uralja a művészt. De már néhány taktus után láttuk és éreztük: nem a lámpaláz idegessége, hanem a muzsika izgalma nyújt benne nyugtalan és nyugtalanító, szinte lázas túlfűtöttséget. Ponti az a művészfajta, aki kegyetlenül, véresen érez, aki számára a muzsika talán gyötrelem is, fájdalmas szükség és egyben kinyilatkoztatás. Megrendítő produkció volt, mintha a többért, jobbért vívott örök emberi küzdelmet jelképezte volna. Erről az estéről a fiatalon is érett Brahms mélységesen komoly, tragikummal áthatott hangját vittük magunkkal. Ponti Brahms tolmácsolásénak feszültségét jólesően feloldotta a műsor hatalmas zárószáménak: Händel Cäci- lia-ódájának előadása. Az utóbbi években újjáéledt Hän- del-kultusznak köszönhetjük, hogy szívünk újra megnyílt e nagyszerű művek befogadására. A hallgatóság spontán lelkesedése is bizonyította, hogy Händel nagyszabású, korénak stílusát áttörő, mélyen emberi muzsikája a ma emberét is magával ragadja. A melódiák tisztasága, a gondolatok természetessége, Händel zenei nyelvezetének szinte elementárisán ható egyenessége ma is léleknemesitő erőt sugároz. Szlovák Filharmóniánkat sikeres olaszországi vendégszereplése után jó formában láttuk viszont. Kurt Masur szeretettel és odaadással formálta a mély érzelmi intenzitású Händel-mu- zsikát. A fiatal karmester belsőleg érlelődött utolsó találkozásunk óta (1961-ben dirigált nálunk) és vezénylési technikája is fejlődött. A vokális' duót Anna Peňašková, a Szlovák Nemzeti Színház szólistája és Jaroslav Kachel, a prágai Nemzeti Színház szólistája adták elő. Anna Peňašková ezüstfényü, friss, fiatal hangjával stílusosan, sok bájjal és kedvességgel énekelte szólamát. Mű-' vészeiének nagy hasznára válna, ha énektechnikailag még fejlesztené magát. Jaroslav Kachel jó hanganyaggal rendelkezik, de előadása kissé szögletes és erőltetett volt. A Szlovák Filharmónia énekkarának teljesítménye a tömör hangzású kórustuttíkkal, szép kartételekkel kedvezően befolyásolta az előadás értékét. HAVAS MÁRTA 5* r JiúeJi I • Zuzanna Ružičková csehszlovák csemballóművész a közelmúltban Budapesten vendégszerepelt. Bach, Frescobaldi, Rameau és Mozart müveit szólaltatta meg. (nov.J H Moszkvában a külföldi népekhez fűződő Barátság Házában kiállítás nyílott, amelyen húsz svájci képzőművész 125 festményét és grafikai müvét mutatják be. • Hatszáz szovjet irodalmi dolgozó vesz részt az idén különböző nemzetközi kongresszusokon, fesztiválokon és értekezleteken. A külföldi kapcsolatok jövőre még jobban kiterebélyesednek, amikor is a szovjet irodalmárok 56 országba látogatnak el. 1983. májút 27. Oj SZÖ 3 *