Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-28 / 145. szám, kedd

I Közös ügy néhány problémával "Dakó János -szövetkezeti elnök •*-* mozgékony ember, tapasztalt Irányító, Ss szívesen beszél a gazda­ság életéről. A felvetett problémák közül [ami minden gazdaságban bő­ven akad) kettő ragadja meg az em­ber figyelmét, érdeme,s papírra vet­ni. Az egyik téma, hogy gépesítik az állattenyésztést. Ezzel kapcsolatban az elnök megjegyzi: a szövetkezet­nek mindössze 35 állandó dolgozó­ja van. v Ami a gépesítést, vagyis ez új technológiát illeti, szó esett arról, hogy az istállóban beszerelték a fe­jőgépeket, 100 növendék állatot a szabadban egy ember gondoz, s most került sor egy korszerű 6000 férőhe­lyes tojóház építésére ís. Erről a to­vábbiakban mSg szó lesz, mert ez e másik probléma a szövetkezet éle­tében. Még mielőtt rátérnénk az épít­kezés elemzésére, érdemes megje­gyezni egyet-mást. A gömörhorkal szövetkezetnek, mint már tudjuk, 35 állandó dolgo­zója van. Nagyobb súlyt kap ez a szám, ha tudomásul vesszük, hogy a gazdaság nem ís mondható kicsi­nek. 675 hektár földdel (427 hektár a szántó) rendelkezik. Az érdekesség kedvéért a tagok beosztását is el­mondja az elnök: 22 az állattenyész­tésben dolgozik, 7 traktort vezet, 2 lófogaton jár, 4 pedig vezetőségi tag. Aimint látjuk a szövetkezet egyetlen gyalogmunkással sem rendelkezik, s ennek ellenére a vezetők egyetlen panaszos szőt sem ejtenek munka­erőhiányról. Hogy miért nem, a ké­sőbbiekben szó esik erről is, most azonban az építkezést vegyük sorra. A szövetkezetnek múltja van a csirkenevelésben. Az ügyes asszony­kezek valóban sokat tesznek, mert nem sajnálják a fáradságot. Télen nem hagyják kl a csirkék kosztjából a hagymát, sárgarépát és főtt to­jást, szóval a vitaminokat, s ennek köszönheti a gazdaság, hogy csekély az elhullás. így az asszonyok a kör­nyékbeli gazdaságokat és a magukét is ellátták tyúkokkal, a piacra jó ba­romfihúst adtak, azaz olyan jól dol­goztak, hogy a szövetkezet a baromfi bevételéből fedezte a munkaegy­ségekre kifizetett összeg felét. A já­rás látva ezt — azzal a javaslattal állt elő, hogy Horkán érdemes len­ne egy 6000 férőhelyes tojóházat épít­tetni. A hiányzó takarmányt fedezik, illetve más állattenyésztési termelést csökkentenek. A horkaiak „kaptak" a dolgon, miért ne? Kevés számú dolgozóval még nagyobb jövedelemre tehetnek szert. Beleegyeztek az épít­kezésbe, méghozzá önsegély útján, ám akkor még nem gondolták, mi­lyen „keresztet" vettek a nyakukba. A Rozsnyói Építkezési Vállalat olyan faanyagot küldött az építkezéshez, amit a helyszínen kellett feldolgozni. Az épületanyag alkatrészei hol kiseb­bek, hol nagyobbak voltak a kel­leténél. A heraklitot féléves késéssel szállították le, s kiderült, hogy a szi­getelő anyag negyedrésze nem hasz­nálható. így azután a tojóház lassab­ban készül, mint a lucaszéke. E hó­nap végére az építkezés befejezésé­nek mér a negyedik határidőt szab­ták meg. A szövetkezetnek tavaly 217 000 tojást kellett volna eladnia és csak 97 000-et adhatott el. A tyúkok most is vándorólakban és a régi épü­letekben szanaszét tanyásának. En­nek ellenére a szövekezetesek állít­ják, hogy az idei tervet, a 300 000 tojás eladását teljesítik. Sőt vállal­ták* hogy hazánk felszabadulása és a munkaünnep tiszteletére 10 000 to­jással többet adnak el. A negyedévi tervteljesítés azt bizonyítja, hogy adott szavukat valóra' váltják. Ám mennyivel többet termelhettek vol­na, ha a tojóház idejében elkészül. És még valamit az építkezéssel kap­csolatban. A tojóház sokba kerül, az eddigiek szerint 650 000 koronába, de még hiányzik belőle a fűtőberende­zés, amiről egyelőre nem tudni, mi­lyen lesz. A horkaiak a napokban né­zik meg a búcsiak fűtőberendezését — amely állítólag bevált — és ha jó­nak tartják ugyanolyant szereltetnek be, hogy végre elkészüljön a barom­fitelep. Mindent összevetve három­negyed millió koronán alul a szövet­Gépesítették A Füleki Állami Gazdaságban az Idén nagy gondot fordítanak a nö­vényápolási munkálatokra, valamint a takarmány betakarítására. A cukorré­pát — amelyet 45 hektáron termel­nek — megsarabolták és az egyelés­sel is hamarosan végeznek. A kuko­ricáról sem feledkeztek meg. Sara­'bolják, majd Dikotex gyomirtó vegy­szerrel permetezik. A takarmány be­takarítását teljesen gépesítették és mesterséges szárítással tárolják. A 74 hektár lucernából 17 hektárt már le­kaszáltak. Csaba Zoltán kezetesek nem igen .„ússzák' meg az építkezést. A jövőre nézve az épít­kezési vállalat tanuljon az esetből, vonja le a következtetést, mert az ilyen felületesen végzett építkezés népgazdasági szempontból káros, s következményét (többek között a hiányos áruellátásban) az egész tár­sadalom megérzi. Most viszont térjünk rá a másik pontra, az úgynevezett kevés munka­erő kérdésére, ami egyébként a szö­vetkezet részére nem jelent problé­mát. Nem, mert ügyesen oldják meg a dolgot. Ugyanis a helyi cellulózgyár védnökséget vállalt a szövetkezet fe­lett, s a két üzem között nagyon jó a viszony. A szövetkezet szerencséjére a gyár dolgozói értenek <a mezőgaz­dasági munkákhoz, és ami még en­nél is fontosabb, szabad idejükben szívesen vállalják a mezei munkát. Tavaly 10 262 órát dolgoztak le a szö­vetkezetben, kapáltak, kaszáltak, ta­karmányt gyűjtöttek. A dolgozók ak­kor vették ki szabadságukat, amikor a szövetkezetben a legnagyobb szük­ség volt rájuk. Pedig a szerződésük „semmitmondónak" látszik, még az sincs feltüntetve benne, hogy a gyár dolgozói hány órát dolgoznak le a szövetkezetben. A gyáriak az idén már 500 köbméter komposztot készí­tettek. Nyáron ők segítenek a szö­vetkezeteseknek, télen meg a szö­vetkezet traktorosai a gyárnak: a forgácsot fuvarozzák ki az udvarból. Az elvégzett munkáért mindkét üzem fizet, s mivel a kereseti lehetőségek csaknem azonosak, egyik fél dolgo­zói sem tartják alsóbbrendűnek az egyik vagy a másik munkát. A gyáriak azt mondják, hogy az idén kevesebbet segíthetnek, mint tavaly, mivel nagyobb felada­tok várnak rájuk. A szövetkezetesek viszont azzal válaszoltak, hogy nem­csak az állattenyésztést, hanem a növénytermesztést is gépesítik. 75 hektáron a szénabetakarítást komplex módon végzik el, (márcsak egy pet­rencéző hiányzik hozzá), a gabona­féléket pedig 100 hektáron kétmene­tesen aratják. Az elmondottakban egyszerű, de következetes dologról van szó. A gyár vezetői és dolgozói magukévá téve a párt szavát, segítik a- mező­gazdasági termelés fellendítését. Ne hagyjuk azonban a tényt ennyiben és fejtegessük tovább, még akkor is, ha az első látszatra az építkezési ügynél kisebb horderejűnek tűnik. Annyi bizonyos, a szövetkezet két problémájából sokat lehet meríteni. Az elsőből tanulhatnak azok az épít­kezési vállalatok, amelyek nem tart­rÁ ROŽ.ŇAVAI járásban egy hét fo­lyamán két gyermek fulladt vízbe. Mindketten felügyelet nélkül játszot­tak a folyónál, s a víz elragadta őket. AZ UTOLSÓ gőzhajó ís eltűnik a Balatonról. A jövőben csak motoro­sok közlekednek a magyar tengeren. KÉTEZER éves csatornahálózatot állítottak helyre Belső-Mongóliában. Az óriási hálózat húszezer hektár ják be ígéretüket, a másikból viszont a szövetkezetek és a védnökségi üzemek tehetnek magukévá néhány hasznos megjegyeznivalót. Mert mi a helyzet? A mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipari termelés színvonalára akar­juk emelni. Ezt szolgálja az a célki­tűzés is, hogy az ifjúság sorából évente 40 000 fiatalt nyerjünk meg a mezőgazdaság számára. Jó szerve­zéssel ez nem ütközik nehézségbe. Ám az, hogy a fiatalokat megnyerjük még nem minden, fontos a fnezogaz­dasághoz való magatartásuk. Márpe­dig annak, aki a növénytermesztési szakaszra jut, bizonytalan az állandó foglalkoztatása, ami kisebb kereseti lehetőségekkel jár. Azt viszont jól tudjuk, hogy a ma embere télen-nyá­ron egyenlő keresetre vágyik. És éppen ennek az egyensúlyozására jó a horkaiak példája. S ok szövetkezetben (ahol a tagok­nak már joguk van fizetett szabadságra), úgy egyensúlyozzák a növénytermesztésben dolgozó kerese­tét, hogy az állattenyésztésben dolgo­zók csak télen vehetik ki szabadsá­gukat, és arra az Időre a növényter­mesztésben dolgozók helyettesítik őket. Így 50—60 munkaegységgel töb­bet ^erezhetnek évente a növényter­mesztésben dolgozók. Jó megoldás, de nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ezt csak a jól gazdálkodó szövetke­zetekben hajthatják végre. Tehát az országos méretet véve alapul csak fél megoldás. A múltban hangoztat­tuk, hogy a szövetkezetek vezetői gondoskodjanak a növénytermesztés­ben dolgozók téli foglalkoztatásáról. Javasoltunk olyan háziipar meghono­sítását, pl. a seprűgyártást (ez az áru ma is keresett a piacon), ami nem megy a mezőgazdasági terme­lés rovásara. Nos, mi lett belőle? Az ipari termelést az egyes gazdaságok vagy túlméretezték (sok cirkot ve­tettek a takarmány rovására), vagy egyáltalán nem reagáltak a javaslat­ra. A növénytermesztésben dolgozók téli foglalkoztatását mindmáig nem oldották meg, és sok gazdaságban ennek tudható be a növénytermesz­tésben dolgozók alacsony létszáma. A horkaiak esete egy újabb meg­oldással szolgál. Számtalan szövet­kezetnek van védnökségi üzeme. Jó együttműködés esetén előnyösebb feltételeket teremthetnek, mint Gö­mörhorkán. Minden esetre a jó együttműködést a szó szoros értei­mében vegyük, és az elvégzett mun­kán mérjük le. Gömörhorkán a' szö­vetkezet elnöke tudja, milyen fel­adatok állnak a gyár előtt, a gyár vezetői viszont tudják azt, ml a szö­vetkezet feladata, mit jelent a mező­gazdasági termelés fellendítése. Z úi szó p A királylielmeci tejfeldolgozó üzem Boros József vezette munkacsoportja a közelmúltban elnyerte a szocialista munkabrigád címet, amelyért 22 hó­napig versenyzett. Ez idő alatt a sajtgyártás újabb technológiáját honosí­totta meg az üzemben, amely nagymértékben növelte a munkatermelé­kenységet. Felvételünkön a brigád tagjai sajtcsomagolás közben. J. Liptáková Sikeres bemutatkozás A Rimaszécsi Kilencéves Alapfokú Is­kola CSISZ-tagjai • műsoros esten szóra­koztatták a község lakosait. A tánc­számokkal, vidám jelenetekkel és zene­számokkal nagy sikert arattak. A hazai sikeren felbuzdulva az iskola együtte­sének tagjai Uslz-fürdön is felléptek s a napokban meglátogatják a közeli fal­vakat. 71 siker elsősorban Kenyerea Ka­talin tanítónő érdeme, aki fáradságot nem ismerve foglalkozik a fiatalokkal. GYURÁN BÉLA MINDENT IDEJÉBEN A Krišovská Liesková-i szövetkezete­sek igyekeznek a növényápolási"munká­latokat idejében elvégezni. Ezt bizonylt­ja az a tény is, hogy 45 hektáron már kiegyelték a cukorrépát és 17 hektáron a burgonya, 67 hektáron a kukorica első kapálását is elvégezték. A jó munkáért dicséretet érdemelnek Vajó Jánosné és Hornyák Miklósné. R. S. Az áldozatos munka gyümölcse Az Űszori Állami Gazdaság kövecses! részlegén az utóbbi két évben az állat­tenyésztés dolgozói nem dicsekedhettek valami kiváló eredményekkel. Leginkább a fejögulyásokra vonatkozott ez, mert például a legjobb takarmányozás idején is mindössze 5—6 literes volt a napi fejési átlag. A tavaszon igazán nem di­csekedhettek a részleg dolgozói jó ta­karmányalappal, az eredmény mégis f 1 1"® 3. ' meglepő. A 160 tehéntől a napi átlag hogy a szövetkezet a gyár szá­mára nem jelenthet segítséget. Ugyanúgy, mint Gömörhorkán, sőt némely esetben még nagyobb mér­tékben megoldhatják a kölcsönös ki­segítést. Mindössze azon múlik, hogy a gyár télen foglalkoztasson néhány szövetkezetek és nyáron viszonozza a kölcsönt. Hiszen a mezőgazdasági termelés növelése nemcsak a pa­rasztság, hanem az egész társadalom ügye. BENYUS JÓZSEF 8.1 liter tej a tervezett 7,5 literrel szem­ben. Így az. előírt 924 liter helyett na­ponta 1130 liter tejet adhatnak piacra. A kollektíva valamennyi tagja elismerést érdemel, de különösen Farkas Ferenc és Bugár János, akik a gondjaikra bí­zott tehenektől 10 literes átlagot érnek el. A jó eredményt a részleg dolgozói el­sősorban az egyedi takarmányozásnak tulajdonítják, de hozzátehetjük azt ls, hogy mindenekelőtt a íejőgulyások áldo­zatos munkájának a gyümölcse a 8,1 literes napi tejhozam. Tőth Ferenc rizsföldet áraszt el vízzel. iiiiiiiiiiiniiiiiiiiMiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiJMiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiininni niiiiiiiiinniiniiminiiuiniiuiiii Az ördög tudja, mi jó­ság van ebben a sörben — korán reggel. Nem tu­dok rájönni az izérq, de azért iszom, ha már min­denki issza. Már aki te­heti. Mert a traktorosok, motorosok, gépkocsiveze­tők — példának okáért — nem ihatnak. Állnak, vál­lukat a sarki kocsma va­kolathullató falának vetve s hatalmas füstkarikákat fújnak az égre. Mások meg fent ülnek a traktoron s mérgesen ' túráztatják. De Czikó elvtárs sem ihat s kedvetlenül nézi a habos korsókat. A motorosok meg öt, az „okreszkárt" — ahogy itt mondják, né­zik kedvetlenül. A sör kö­zönséges „hetes", nem­igen árthat meg senkinek, de ami biztos, az biztos. A motorosoknak a rendőri egyenruha látványa min­denféle „gumi-ballonokat" juttat az eszükbe — me­lyekbe alkalomadtán belé kelt fújniuk ...! Egyébként nagy a gyanúm, hogy en­nek a munka előtti sör­ivásnak első és legfőbb oka az a — már most biz­tosra vehető — tény, hogy délutánra nem marad egy pohárravaló sör sem. így aztán akár ízlik, akár nem, mindenki most issza meg a maga „fejadagját" ... Az ablak mellett két em­ber ül egy-egy söröskorsó társaságában. - Jó hangosan FALUSI CERUZAJEGYZET vitatkaznák. A kocsmáros, akinek még a homloka is sörös a nagy igyekezettől, közbe-kőzbeszól, mert nem szereti, ha vendégei eny r nyire elkomolyodnak. A közbeszólásokon aztán mindenki nevet, maguk a vitatkozók is. — Mi tesz akkor ezek­kel, én nem tudom... — mondja Sámson János, az egyik vitázó (a szlovák­' gyarmati szövetkezetesek­re célozva —, nincs kom­bájnosuk. — Miért nem gondos­kodnak idejében róla — mondja a másik —, sehol, a gépállomáson sem akaszthatnak le csak úgy a szögről kombájnosokat. Miért nem küldtek valakit tanfolyamra?! — Halljatok csodát! — kiáltja a kocsmáros —, ezek már kaszálnak! Lefo­gadom, hogy Szlovákgyar­maton még el sem vetet­tek ...! — Inkább adj még ket­tőt — nyújtja Sámson Já­nos a poharakat a kocs­máros felé, majd így f oly-. tatja: — A jövő héten kaszál­ni akarják a rétet. de... traktorosuk sincs. Délután lejössz? — Le, de a gépállomás traktorost se tud adni. meg nél­Leg feljebb traktort, kaszálógépet, ember kül. — Május közepén ka­szálni? — hangzik a pult mögül — No a nemjó­ját! Mit akarnak azok ka­szálni, csátét? Mert azt le­het! De a fűnek érnie kell. Nem igaz? En csak egy buta kocsmáros vagyok, de azt tudom, hogy a fű­nek érnie kell...! De Sámson János, a Me­zőgazdasági Termelési Igazgatóság körzeti inspek­tora ezen már nem nevet. Talán nem is hallja a kocsmáros kötekedő-in­cselkedő hangját. Napba(­nította arca halálosan ko­moly. — Hát akkor majd ráül az elnök arra a traktorra — mondja ingerült hangon . — elvégre megvan a haj­tási engedélye. De akkor se lesz úgy, mint a múlt évben, amikor a környék­beli szövetkezetek szét­hordták a gyarmatiak szé­náját.: Százhatvan hektár rétjük van, de két hónap­pal ezelőtt már nem volt egy szál szénájuk ....' — Nem ám — mondja dühösen Kopcsík László műszaki ellenőr, — mert bealjazták a tehenek ilá ... Szárítani jognak ? Fognak — szögezi le e i A jó gazda szeme hizlalja a jószágot A Nánai Állami Gazdaság jól beren­dezkedett a baromfitenyésztésre, évente 30—40 ezer naposcsibét nevel fel. A gaz­daságnak azonban .ennyi jószág elhelye­zésére nincs elegendő férőhélye, azért csak addig nevelik meleg helyen a csi­béket, míg nemek szerint el tudják kü­löníteni. A jércéket aztán vándorólakban tenyésztik tovább, a kiválasztott kaka­sokat pedig az istálló erre a célra be­rendezett padlásán még 4—5 hétig gon­dozzák, majd 1.20—1.50 kilogrammos át­lagsúlyban eládják. Pesi Ilona és Jaku­bek Margit például 6 ezer csirkét gon­doz, kezük alól 11—12 hét múlva jutnak el a vágócsirkék a közellátáshoz. A gon­dozók tehát mindent elkövetnek, hogy lerövidítsék a csirkék tenyésztésének idejét. Szép eredményeket érnek el az újma­jori részleg dolgozói is, akik főképpen a sertéshizlalásban és a kocák gon­dozásában tűnnek ki. Jeremiás Pál ser­tésetető az új technológia alkalmazásá­val 6—700 hízót gondoz, és 58 dekás súlygyarapodással dicsekedhetik. A köz­mondás azt tartja, hogy a gazda sze­me hizlalja a jószágot. Ez nyilván rá­illik az újmajori üzemrészleg valameny­nyi állatgondozójára', akik' nagy súlyt fektetnek a Siisziaságra, a pontos etetés­re s mindarra, ami a súlygyarapodást elősegíti. Nagy Jőzsef KELLEMES MEGLEPETÉS A kosicei Vasútigazgatőság kellemes meglepetésben részesítette női dolgozóit. Május közepén átadta rendeltetésének Košicén, a Kmety u. 31. szám alatt az új üzemi gyermekbölcsődét, melyben 45 gyermek nyer elhelyezést. A városban ez már a második üzemi bölcsőde. Az elsőt a Kelet-Szlovákiai Vasmű rendezte be. Vajon melyik iizem követi majd ezt a szép példát? ANDREAS SÁNDOR Ismét hallatnak magukról Több évi szünet után ismét fellendült kulturális élet Zselizen. Alig múlik hét anélkül, hogy két-három ren­Sámson megfellebbezhetet- dezvény ne ' szerepelne lenül, lakonikus rövidség­gel. — Mert azzal vari a legtöbb baj. A nagycsálo­miai elnök például halla­ni sem akar a lég szárítás­ról; pedig kétszáznyolcvan hektárnyi rétjük van. Az ördögbe az ilyen vezetők­kel ...! De akkor majd jajgatni fognak, ha meg­rothad a szénájuk, vagy ha az állami raktárakban nem veszik át tőlük a nedves, rosszul szárított szénát. — Hát a szklabonyai el-' nök mit szól a ventillátor­hoz? — szólok közbe. műsoron. A CSEMADOK helyi szervezetének szín­játszói ls munkához láttak. A napokban Móricz Zsigmond: Űri muri című darab­ját mutatták be nagy sikerrel. A nagy érdeklődésre való tekintettel a darabot háromszor játszották, telt . ház előtt. A rendező Göbő Lajos iskolaigazgató éppúgy tudása legjavát adta, mint a sze­replők. ANDR1SKIN JÓZSEF, Szolgáltatások Háza Handlován A prievidzai Priemstav n. v. dolgo­zói május 31-én Handlován átadják rendeltetésének a 2 millió 400 ezer korona befektetéssel épült Szolgálta­tások Házát. A prievidzai járásban ez az első ilyen létesítmény. A handlo­vai lakosok örömmel fogadják társa­— Galbo mérnök? Meg- dalmunknak a bányászokról való gon­vásárolta. Pedig tavaly doskódása újabb bizonyítékát. még ő is kézzel-lábbal ha­dakozott ellene. Az idén nagyon rendesen viselke­dik a rnérnök elvtárs és az egész szklabonyai ve­zetőgárda. A legrendeseb­ben az egész körzetben. — f ól van, no, jól van Jozef Tadian Mindkettő fontos A balázsfai szövetkezetesek nagy gondot fordítanak a takarmányalap bebiztosítására. Kukoricát 96 hektá­szakembe'rek' - 'fejezi-e ron termelnek. A növényápolást agro­, ' tprnmkai haíflrínnn holíil ol. technikai határidőn belül akarják el­végezni. ötvennyolc hektáron már le­kaszálták a lucernát, amelyet hideg levegős szárítással tárolnak. Tavaszi és őszi keveréket 44 hektáron ter­melnek. A sürgős tavászi munkálatok busz is áll s nyeli az em- mellett nem feledkeznek meg az ara­bereket. A motorok fel- tásra való jó felkészülésről sem. Ja­búgnak, a sörözés véget vitják az aratógépeket és a kombáj­ért. Kezdődik a munka. nokat. ZSÉLYI NAGY LAJOS , Palasi István a társalgást a kocsmáros —, megérkezett a repülő­gép, felszállás! Es... zár­óra, riporter elvtárs! A kocsma előtt két autő­Ü| SZÖ 4 * 1963. május 28.

Next

/
Thumbnails
Contents