Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)
1963-05-28 / 145. szám, kedd
I Közös ügy néhány problémával "Dakó János -szövetkezeti elnök •*-* mozgékony ember, tapasztalt Irányító, Ss szívesen beszél a gazdaság életéről. A felvetett problémák közül [ami minden gazdaságban bőven akad) kettő ragadja meg az ember figyelmét, érdeme,s papírra vetni. Az egyik téma, hogy gépesítik az állattenyésztést. Ezzel kapcsolatban az elnök megjegyzi: a szövetkezetnek mindössze 35 állandó dolgozója van. v Ami a gépesítést, vagyis ez új technológiát illeti, szó esett arról, hogy az istállóban beszerelték a fejőgépeket, 100 növendék állatot a szabadban egy ember gondoz, s most került sor egy korszerű 6000 férőhelyes tojóház építésére ís. Erről a továbbiakban mSg szó lesz, mert ez e másik probléma a szövetkezet életében. Még mielőtt rátérnénk az építkezés elemzésére, érdemes megjegyezni egyet-mást. A gömörhorkal szövetkezetnek, mint már tudjuk, 35 állandó dolgozója van. Nagyobb súlyt kap ez a szám, ha tudomásul vesszük, hogy a gazdaság nem ís mondható kicsinek. 675 hektár földdel (427 hektár a szántó) rendelkezik. Az érdekesség kedvéért a tagok beosztását is elmondja az elnök: 22 az állattenyésztésben dolgozik, 7 traktort vezet, 2 lófogaton jár, 4 pedig vezetőségi tag. Aimint látjuk a szövetkezet egyetlen gyalogmunkással sem rendelkezik, s ennek ellenére a vezetők egyetlen panaszos szőt sem ejtenek munkaerőhiányról. Hogy miért nem, a későbbiekben szó esik erről is, most azonban az építkezést vegyük sorra. A szövetkezetnek múltja van a csirkenevelésben. Az ügyes asszonykezek valóban sokat tesznek, mert nem sajnálják a fáradságot. Télen nem hagyják kl a csirkék kosztjából a hagymát, sárgarépát és főtt tojást, szóval a vitaminokat, s ennek köszönheti a gazdaság, hogy csekély az elhullás. így az asszonyok a környékbeli gazdaságokat és a magukét is ellátták tyúkokkal, a piacra jó baromfihúst adtak, azaz olyan jól dolgoztak, hogy a szövetkezet a baromfi bevételéből fedezte a munkaegységekre kifizetett összeg felét. A járás látva ezt — azzal a javaslattal állt elő, hogy Horkán érdemes lenne egy 6000 férőhelyes tojóházat építtetni. A hiányzó takarmányt fedezik, illetve más állattenyésztési termelést csökkentenek. A horkaiak „kaptak" a dolgon, miért ne? Kevés számú dolgozóval még nagyobb jövedelemre tehetnek szert. Beleegyeztek az építkezésbe, méghozzá önsegély útján, ám akkor még nem gondolták, milyen „keresztet" vettek a nyakukba. A Rozsnyói Építkezési Vállalat olyan faanyagot küldött az építkezéshez, amit a helyszínen kellett feldolgozni. Az épületanyag alkatrészei hol kisebbek, hol nagyobbak voltak a kelleténél. A heraklitot féléves késéssel szállították le, s kiderült, hogy a szigetelő anyag negyedrésze nem használható. így azután a tojóház lassabban készül, mint a lucaszéke. E hónap végére az építkezés befejezésének mér a negyedik határidőt szabták meg. A szövetkezetnek tavaly 217 000 tojást kellett volna eladnia és csak 97 000-et adhatott el. A tyúkok most is vándorólakban és a régi épületekben szanaszét tanyásának. Ennek ellenére a szövekezetesek állítják, hogy az idei tervet, a 300 000 tojás eladását teljesítik. Sőt vállalták* hogy hazánk felszabadulása és a munkaünnep tiszteletére 10 000 tojással többet adnak el. A negyedévi tervteljesítés azt bizonyítja, hogy adott szavukat valóra' váltják. Ám mennyivel többet termelhettek volna, ha a tojóház idejében elkészül. És még valamit az építkezéssel kapcsolatban. A tojóház sokba kerül, az eddigiek szerint 650 000 koronába, de még hiányzik belőle a fűtőberendezés, amiről egyelőre nem tudni, milyen lesz. A horkaiak a napokban nézik meg a búcsiak fűtőberendezését — amely állítólag bevált — és ha jónak tartják ugyanolyant szereltetnek be, hogy végre elkészüljön a baromfitelep. Mindent összevetve háromnegyed millió koronán alul a szövetGépesítették A Füleki Állami Gazdaságban az Idén nagy gondot fordítanak a növényápolási munkálatokra, valamint a takarmány betakarítására. A cukorrépát — amelyet 45 hektáron termelnek — megsarabolták és az egyeléssel is hamarosan végeznek. A kukoricáról sem feledkeztek meg. Sara'bolják, majd Dikotex gyomirtó vegyszerrel permetezik. A takarmány betakarítását teljesen gépesítették és mesterséges szárítással tárolják. A 74 hektár lucernából 17 hektárt már lekaszáltak. Csaba Zoltán kezetesek nem igen .„ússzák' meg az építkezést. A jövőre nézve az építkezési vállalat tanuljon az esetből, vonja le a következtetést, mert az ilyen felületesen végzett építkezés népgazdasági szempontból káros, s következményét (többek között a hiányos áruellátásban) az egész társadalom megérzi. Most viszont térjünk rá a másik pontra, az úgynevezett kevés munkaerő kérdésére, ami egyébként a szövetkezet részére nem jelent problémát. Nem, mert ügyesen oldják meg a dolgot. Ugyanis a helyi cellulózgyár védnökséget vállalt a szövetkezet felett, s a két üzem között nagyon jó a viszony. A szövetkezet szerencséjére a gyár dolgozói értenek <a mezőgazdasági munkákhoz, és ami még ennél is fontosabb, szabad idejükben szívesen vállalják a mezei munkát. Tavaly 10 262 órát dolgoztak le a szövetkezetben, kapáltak, kaszáltak, takarmányt gyűjtöttek. A dolgozók akkor vették ki szabadságukat, amikor a szövetkezetben a legnagyobb szükség volt rájuk. Pedig a szerződésük „semmitmondónak" látszik, még az sincs feltüntetve benne, hogy a gyár dolgozói hány órát dolgoznak le a szövetkezetben. A gyáriak az idén már 500 köbméter komposztot készítettek. Nyáron ők segítenek a szövetkezeteseknek, télen meg a szövetkezet traktorosai a gyárnak: a forgácsot fuvarozzák ki az udvarból. Az elvégzett munkáért mindkét üzem fizet, s mivel a kereseti lehetőségek csaknem azonosak, egyik fél dolgozói sem tartják alsóbbrendűnek az egyik vagy a másik munkát. A gyáriak azt mondják, hogy az idén kevesebbet segíthetnek, mint tavaly, mivel nagyobb feladatok várnak rájuk. A szövetkezetesek viszont azzal válaszoltak, hogy nemcsak az állattenyésztést, hanem a növénytermesztést is gépesítik. 75 hektáron a szénabetakarítást komplex módon végzik el, (márcsak egy petrencéző hiányzik hozzá), a gabonaféléket pedig 100 hektáron kétmenetesen aratják. Az elmondottakban egyszerű, de következetes dologról van szó. A gyár vezetői és dolgozói magukévá téve a párt szavát, segítik a- mezőgazdasági termelés fellendítését. Ne hagyjuk azonban a tényt ennyiben és fejtegessük tovább, még akkor is, ha az első látszatra az építkezési ügynél kisebb horderejűnek tűnik. Annyi bizonyos, a szövetkezet két problémájából sokat lehet meríteni. Az elsőből tanulhatnak azok az építkezési vállalatok, amelyek nem tartrÁ ROŽ.ŇAVAI járásban egy hét folyamán két gyermek fulladt vízbe. Mindketten felügyelet nélkül játszottak a folyónál, s a víz elragadta őket. AZ UTOLSÓ gőzhajó ís eltűnik a Balatonról. A jövőben csak motorosok közlekednek a magyar tengeren. KÉTEZER éves csatornahálózatot állítottak helyre Belső-Mongóliában. Az óriási hálózat húszezer hektár ják be ígéretüket, a másikból viszont a szövetkezetek és a védnökségi üzemek tehetnek magukévá néhány hasznos megjegyeznivalót. Mert mi a helyzet? A mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipari termelés színvonalára akarjuk emelni. Ezt szolgálja az a célkitűzés is, hogy az ifjúság sorából évente 40 000 fiatalt nyerjünk meg a mezőgazdaság számára. Jó szervezéssel ez nem ütközik nehézségbe. Ám az, hogy a fiatalokat megnyerjük még nem minden, fontos a fnezogazdasághoz való magatartásuk. Márpedig annak, aki a növénytermesztési szakaszra jut, bizonytalan az állandó foglalkoztatása, ami kisebb kereseti lehetőségekkel jár. Azt viszont jól tudjuk, hogy a ma embere télen-nyáron egyenlő keresetre vágyik. És éppen ennek az egyensúlyozására jó a horkaiak példája. S ok szövetkezetben (ahol a tagoknak már joguk van fizetett szabadságra), úgy egyensúlyozzák a növénytermesztésben dolgozó keresetét, hogy az állattenyésztésben dolgozók csak télen vehetik ki szabadságukat, és arra az Időre a növénytermesztésben dolgozók helyettesítik őket. Így 50—60 munkaegységgel többet ^erezhetnek évente a növénytermesztésben dolgozók. Jó megoldás, de nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ezt csak a jól gazdálkodó szövetkezetekben hajthatják végre. Tehát az országos méretet véve alapul csak fél megoldás. A múltban hangoztattuk, hogy a szövetkezetek vezetői gondoskodjanak a növénytermesztésben dolgozók téli foglalkoztatásáról. Javasoltunk olyan háziipar meghonosítását, pl. a seprűgyártást (ez az áru ma is keresett a piacon), ami nem megy a mezőgazdasági termelés rovásara. Nos, mi lett belőle? Az ipari termelést az egyes gazdaságok vagy túlméretezték (sok cirkot vetettek a takarmány rovására), vagy egyáltalán nem reagáltak a javaslatra. A növénytermesztésben dolgozók téli foglalkoztatását mindmáig nem oldották meg, és sok gazdaságban ennek tudható be a növénytermesztésben dolgozók alacsony létszáma. A horkaiak esete egy újabb megoldással szolgál. Számtalan szövetkezetnek van védnökségi üzeme. Jó együttműködés esetén előnyösebb feltételeket teremthetnek, mint Gömörhorkán. Minden esetre a jó együttműködést a szó szoros érteimében vegyük, és az elvégzett munkán mérjük le. Gömörhorkán a' szövetkezet elnöke tudja, milyen feladatok állnak a gyár előtt, a gyár vezetői viszont tudják azt, ml a szövetkezet feladata, mit jelent a mezőgazdasági termelés fellendítése. Z úi szó p A királylielmeci tejfeldolgozó üzem Boros József vezette munkacsoportja a közelmúltban elnyerte a szocialista munkabrigád címet, amelyért 22 hónapig versenyzett. Ez idő alatt a sajtgyártás újabb technológiáját honosította meg az üzemben, amely nagymértékben növelte a munkatermelékenységet. Felvételünkön a brigád tagjai sajtcsomagolás közben. J. Liptáková Sikeres bemutatkozás A Rimaszécsi Kilencéves Alapfokú Iskola CSISZ-tagjai • műsoros esten szórakoztatták a község lakosait. A táncszámokkal, vidám jelenetekkel és zeneszámokkal nagy sikert arattak. A hazai sikeren felbuzdulva az iskola együttesének tagjai Uslz-fürdön is felléptek s a napokban meglátogatják a közeli falvakat. 71 siker elsősorban Kenyerea Katalin tanítónő érdeme, aki fáradságot nem ismerve foglalkozik a fiatalokkal. GYURÁN BÉLA MINDENT IDEJÉBEN A Krišovská Liesková-i szövetkezetesek igyekeznek a növényápolási"munkálatokat idejében elvégezni. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy 45 hektáron már kiegyelték a cukorrépát és 17 hektáron a burgonya, 67 hektáron a kukorica első kapálását is elvégezték. A jó munkáért dicséretet érdemelnek Vajó Jánosné és Hornyák Miklósné. R. S. Az áldozatos munka gyümölcse Az Űszori Állami Gazdaság kövecses! részlegén az utóbbi két évben az állattenyésztés dolgozói nem dicsekedhettek valami kiváló eredményekkel. Leginkább a fejögulyásokra vonatkozott ez, mert például a legjobb takarmányozás idején is mindössze 5—6 literes volt a napi fejési átlag. A tavaszon igazán nem dicsekedhettek a részleg dolgozói jó takarmányalappal, az eredmény mégis f 1 1"® 3. ' meglepő. A 160 tehéntől a napi átlag hogy a szövetkezet a gyár számára nem jelenthet segítséget. Ugyanúgy, mint Gömörhorkán, sőt némely esetben még nagyobb mértékben megoldhatják a kölcsönös kisegítést. Mindössze azon múlik, hogy a gyár télen foglalkoztasson néhány szövetkezetek és nyáron viszonozza a kölcsönt. Hiszen a mezőgazdasági termelés növelése nemcsak a parasztság, hanem az egész társadalom ügye. BENYUS JÓZSEF 8.1 liter tej a tervezett 7,5 literrel szemben. Így az. előírt 924 liter helyett naponta 1130 liter tejet adhatnak piacra. A kollektíva valamennyi tagja elismerést érdemel, de különösen Farkas Ferenc és Bugár János, akik a gondjaikra bízott tehenektől 10 literes átlagot érnek el. A jó eredményt a részleg dolgozói elsősorban az egyedi takarmányozásnak tulajdonítják, de hozzátehetjük azt ls, hogy mindenekelőtt a íejőgulyások áldozatos munkájának a gyümölcse a 8,1 literes napi tejhozam. Tőth Ferenc rizsföldet áraszt el vízzel. iiiiiiiiiiiniiiiiiiiMiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiJMiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiininni niiiiiiiiinniiniiminiiuiniiuiiii Az ördög tudja, mi jóság van ebben a sörben — korán reggel. Nem tudok rájönni az izérq, de azért iszom, ha már mindenki issza. Már aki teheti. Mert a traktorosok, motorosok, gépkocsivezetők — példának okáért — nem ihatnak. Állnak, vállukat a sarki kocsma vakolathullató falának vetve s hatalmas füstkarikákat fújnak az égre. Mások meg fent ülnek a traktoron s mérgesen ' túráztatják. De Czikó elvtárs sem ihat s kedvetlenül nézi a habos korsókat. A motorosok meg öt, az „okreszkárt" — ahogy itt mondják, nézik kedvetlenül. A sör közönséges „hetes", nemigen árthat meg senkinek, de ami biztos, az biztos. A motorosoknak a rendőri egyenruha látványa mindenféle „gumi-ballonokat" juttat az eszükbe — melyekbe alkalomadtán belé kelt fújniuk ...! Egyébként nagy a gyanúm, hogy ennek a munka előtti sörivásnak első és legfőbb oka az a — már most biztosra vehető — tény, hogy délutánra nem marad egy pohárravaló sör sem. így aztán akár ízlik, akár nem, mindenki most issza meg a maga „fejadagját" ... Az ablak mellett két ember ül egy-egy söröskorsó társaságában. - Jó hangosan FALUSI CERUZAJEGYZET vitatkaznák. A kocsmáros, akinek még a homloka is sörös a nagy igyekezettől, közbe-kőzbeszól, mert nem szereti, ha vendégei eny r nyire elkomolyodnak. A közbeszólásokon aztán mindenki nevet, maguk a vitatkozók is. — Mi tesz akkor ezekkel, én nem tudom... — mondja Sámson János, az egyik vitázó (a szlovák' gyarmati szövetkezetesekre célozva —, nincs kombájnosuk. — Miért nem gondoskodnak idejében róla — mondja a másik —, sehol, a gépállomáson sem akaszthatnak le csak úgy a szögről kombájnosokat. Miért nem küldtek valakit tanfolyamra?! — Halljatok csodát! — kiáltja a kocsmáros —, ezek már kaszálnak! Lefogadom, hogy Szlovákgyarmaton még el sem vetettek ...! — Inkább adj még kettőt — nyújtja Sámson János a poharakat a kocsmáros felé, majd így f oly-. tatja: — A jövő héten kaszálni akarják a rétet. de... traktorosuk sincs. Délután lejössz? — Le, de a gépállomás traktorost se tud adni. meg nélLeg feljebb traktort, kaszálógépet, ember kül. — Május közepén kaszálni? — hangzik a pult mögül — No a nemjóját! Mit akarnak azok kaszálni, csátét? Mert azt lehet! De a fűnek érnie kell. Nem igaz? En csak egy buta kocsmáros vagyok, de azt tudom, hogy a fűnek érnie kell...! De Sámson János, a Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság körzeti inspektora ezen már nem nevet. Talán nem is hallja a kocsmáros kötekedő-incselkedő hangját. Napba(nította arca halálosan komoly. — Hát akkor majd ráül az elnök arra a traktorra — mondja ingerült hangon . — elvégre megvan a hajtási engedélye. De akkor se lesz úgy, mint a múlt évben, amikor a környékbeli szövetkezetek széthordták a gyarmatiak szénáját.: Százhatvan hektár rétjük van, de két hónappal ezelőtt már nem volt egy szál szénájuk ....' — Nem ám — mondja dühösen Kopcsík László műszaki ellenőr, — mert bealjazták a tehenek ilá ... Szárítani jognak ? Fognak — szögezi le e i A jó gazda szeme hizlalja a jószágot A Nánai Állami Gazdaság jól berendezkedett a baromfitenyésztésre, évente 30—40 ezer naposcsibét nevel fel. A gazdaságnak azonban .ennyi jószág elhelyezésére nincs elegendő férőhélye, azért csak addig nevelik meleg helyen a csibéket, míg nemek szerint el tudják különíteni. A jércéket aztán vándorólakban tenyésztik tovább, a kiválasztott kakasokat pedig az istálló erre a célra berendezett padlásán még 4—5 hétig gondozzák, majd 1.20—1.50 kilogrammos átlagsúlyban eládják. Pesi Ilona és Jakubek Margit például 6 ezer csirkét gondoz, kezük alól 11—12 hét múlva jutnak el a vágócsirkék a közellátáshoz. A gondozók tehát mindent elkövetnek, hogy lerövidítsék a csirkék tenyésztésének idejét. Szép eredményeket érnek el az újmajori részleg dolgozói is, akik főképpen a sertéshizlalásban és a kocák gondozásában tűnnek ki. Jeremiás Pál sertésetető az új technológia alkalmazásával 6—700 hízót gondoz, és 58 dekás súlygyarapodással dicsekedhetik. A közmondás azt tartja, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Ez nyilván ráillik az újmajori üzemrészleg valamenynyi állatgondozójára', akik' nagy súlyt fektetnek a Siisziaságra, a pontos etetésre s mindarra, ami a súlygyarapodást elősegíti. Nagy Jőzsef KELLEMES MEGLEPETÉS A kosicei Vasútigazgatőság kellemes meglepetésben részesítette női dolgozóit. Május közepén átadta rendeltetésének Košicén, a Kmety u. 31. szám alatt az új üzemi gyermekbölcsődét, melyben 45 gyermek nyer elhelyezést. A városban ez már a második üzemi bölcsőde. Az elsőt a Kelet-Szlovákiai Vasmű rendezte be. Vajon melyik iizem követi majd ezt a szép példát? ANDREAS SÁNDOR Ismét hallatnak magukról Több évi szünet után ismét fellendült kulturális élet Zselizen. Alig múlik hét anélkül, hogy két-három renSámson megfellebbezhetet- dezvény ne ' szerepelne lenül, lakonikus rövidséggel. — Mert azzal vari a legtöbb baj. A nagycsálomiai elnök például hallani sem akar a lég szárításról; pedig kétszáznyolcvan hektárnyi rétjük van. Az ördögbe az ilyen vezetőkkel ...! De akkor majd jajgatni fognak, ha megrothad a szénájuk, vagy ha az állami raktárakban nem veszik át tőlük a nedves, rosszul szárított szénát. — Hát a szklabonyai el-' nök mit szól a ventillátorhoz? — szólok közbe. műsoron. A CSEMADOK helyi szervezetének színjátszói ls munkához láttak. A napokban Móricz Zsigmond: Űri muri című darabját mutatták be nagy sikerrel. A nagy érdeklődésre való tekintettel a darabot háromszor játszották, telt . ház előtt. A rendező Göbő Lajos iskolaigazgató éppúgy tudása legjavát adta, mint a szereplők. ANDR1SKIN JÓZSEF, Szolgáltatások Háza Handlován A prievidzai Priemstav n. v. dolgozói május 31-én Handlován átadják rendeltetésének a 2 millió 400 ezer korona befektetéssel épült Szolgáltatások Házát. A prievidzai járásban ez az első ilyen létesítmény. A handlovai lakosok örömmel fogadják társa— Galbo mérnök? Meg- dalmunknak a bányászokról való gonvásárolta. Pedig tavaly doskódása újabb bizonyítékát. még ő is kézzel-lábbal hadakozott ellene. Az idén nagyon rendesen viselkedik a rnérnök elvtárs és az egész szklabonyai vezetőgárda. A legrendesebben az egész körzetben. — f ól van, no, jól van Jozef Tadian Mindkettő fontos A balázsfai szövetkezetesek nagy gondot fordítanak a takarmányalap bebiztosítására. Kukoricát 96 hektászakembe'rek' - 'fejezi-e ron termelnek. A növényápolást agro, ' tprnmkai haíflrínnn holíil ol. technikai határidőn belül akarják elvégezni. ötvennyolc hektáron már lekaszálták a lucernát, amelyet hideg levegős szárítással tárolnak. Tavaszi és őszi keveréket 44 hektáron termelnek. A sürgős tavászi munkálatok busz is áll s nyeli az em- mellett nem feledkeznek meg az arabereket. A motorok fel- tásra való jó felkészülésről sem. Jabúgnak, a sörözés véget vitják az aratógépeket és a kombájért. Kezdődik a munka. nokat. ZSÉLYI NAGY LAJOS , Palasi István a társalgást a kocsmáros —, megérkezett a repülőgép, felszállás! Es... záróra, riporter elvtárs! A kocsma előtt két autőÜ| SZÖ 4 * 1963. május 28.
