Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-26 / 143. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPOWT1 BIZ OTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. május 26. vasárnap 30 fillér • XVI. évfolyam 143. szám. » ' • A munkaverseny és oi anyagi érdekeltség A koratavasziak vetése az idén gyorsan véget ért. Gazdaságainkban napról napra több a komplexbrigád, jobb a munkaszervezés és országszerte egyre nagyobb méretet ölt a prémiumrendszerrel egybekötött verseny. E tényezőknek tudható be a tavaszi munkák gyors elvégzése, a traktorosok növényápolásban végzett derekas munkája. Vajon akadna-e ember, aki önmaga ellensége és ne törekedne a nagyobb jövedelemre? Aligha. Elvégre a szövetkezetes számára az idejében és jól végzett munka jelônti a nagyobb termést és ezzel a nagyobb bevételt. Éppen ezért a gazdaságok vezetőinek az anyagi érdekeltség helyes megszervezését sehol sem szabad szem elől téveszteniük, mert elsősorban ezen keresztül jutunk a többtermeléshez, a piac jobb ellátásához. Bár sok szövetkezetben és állami gazdaságban meghonosodott a prémiumrendszer, ám ez ideig még mindig nem olyan mértékben, hogy meg lehetnénk vele elégedve, vagy az egyes módszerek alkalmazásában ne akadna kifogásolni való. Akadnak olyan szövetkezetek, ahol megindítják a munkaveraenyt, arra viszont, hogy összekötnék az anyagi érdekeltséggel, nem találnak módot. Itt-ott még napjainkbaji is előfordul, hogy a versenyt nem is értékelik, ami bizony egyáltalán nem szolgálja a többtermelést, viszont annál inkább a formalizmust. A legtöbb gazdaságban a munkaversenyt összekötik ugyan az anyagi érdekeltséggel, de csak ritka esetben választják a legeredményesebb módot. A prémiumot rendszerint csak a terven felüli hozamra építik, ami helyes, de még serkentőbbé válna, ha mellé sorolnák a célprémiumokat Ls, ami nemcsak a hozamra, hanem az egyes munkafolyamatok meggyorsítására is eredményesebben hatna. Arról van szó, hogy a teljesítményre épfiett prémium a többtermelést, de egyben a gyors munkát is szolgálja. Nem mindegy, hogy a növényápolás, a vetés egy hétig tart-e vagy csak fele annyi ideig. Az időjárás sokszor a munkák gyors elvégzésére késztet, mert Lmind a vetés elhúzódása, mind az elburjánzott gyom kihatással van a hozamra. A célprémium nagy jelentősége nem utolsósorban a termény betakarításában rejlik. Mit'sem ér az egész évi munka, ha a termés kárba vész, a cukorrépa vagy a kukorica kint marad a határban, amire tavaly őszkor elég sok példa akadt. Egyes gazdaságokban azzal érvelnek a vezetők, hogyha betakarítás előtt kifizetik a célprémiumot és mégsem érik el a várt hozamot, veszteség éri a gazdaságot. Az első pillanatban úgy tűnik hogy igazuk van. Ám a valóság az, hogy sokkal nagyobb veszte sőget jelent a szövetkezet számára a termény be nem takarítá sa, mint az a néhány száz korona, amit célprémium fejében osztanak ki. Szerencsére nem minden gazdaságban gondolkodnak így s a vezetők inkább arra törekednek, hogy az anyagi érdekeltséggel egybekötött verseny legcélszerűbb formáját dolgozzák ki, mert a jobb és gyorsabb munka csakis több termést eredményezhet. A holišai szövetkezetben [lučeneci járás) ugjráncsak hasonló munkaversenyt léptetett életbe a vezetőség. Minél nagyobb teljesítményt mutat ki a traktoros — természetessen jó munkát végezve — annál nagyobb a fizetése. Ha havonta 24-nél több normát ér el, prémiumot kap. Az első normára öt 'koronát normánként, a második ötnél 7,5 koronára emelkedik a prémium, majd 12 koronára és végső esetben 15 koronára. Mi következik ebből? Minden traktoros arra törekszik, hogy minél nagyobb teljesítményt nyújtson. Felületes munkát nem végezhet, mert az megbosszulná magát a további munkaműveletnél. Tehát a verseny mindenekelőtt a többtermelést szolgálja. Más szemszögből nézve is előnyös ez a módszer. A traktoros igyekszik jó karban tartani a gépét, mert ha üzemképtelenné válna, csökkenne a prémium. Ugyanakkor a gépek jó kihasználására is serkent az anyagi érdekeltséggel helyesen összekötött munkaverseny, amelynek mozgósító erejéhez kétség nem fér, hiszen a formalitásnak még csak a .csíráját sem rejti magában. Minden ilyen elképzelést megdönt az anyagi érdekeltség elsődleges szerepe. . A Rožňavai Állami Gazdaság brzotíni részlegének komplexcsoportja versenyre hívta ki a többi részleg komplexcsoportját a munkálatok agrotechnikai határidőben való elvégzésére. Nem tudjuk, milyen anyagi érdekeltség rejlik a verseny mögött, s ezért a felhívás formális is lehet. De vajon a szocialista munkabrigád címet viselő csoport kezdeményezése nevezhető-e annak, amikor a verseny résztvevőit az anyagi érdekeltség is mozgósítja? Ha az igazgatóság nem dolgoz ki olyan prémiumrendszert, amely minden traktorost nagyobb és jobb teljesítményre ösztönöz, még a szocialista munkabrigád tagjai is önmegelégedésbe estek \7olna. így azonban másképpen történt. Felhívást intéztek a többi csoport tagjaihoz és maguk is jobb teljesítményre törekszenek,. Minden traktoros agrotechnikai határidőben akarja elvégezni a munkát, mert ez előnyt jelent számára, ugyanis ha sikerül eleget tennie, 15 százalék prémiumot kap. A tervezett hektárhozamon felül elért termésért, valamint az anyagmegtakarításért is kap prémiumot. Az így megalapozott munkaversenyek elérik céljukat, a termelés növelését, márpedig éppen ezt akárjuk: A mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emelni. Ehhez persze ajánlatos, hogy minden szövetkezet és állami gazdaság dolgozza ki a számára megfelelő prémiumrendszert. Ez az út vezet ahhoz is, hogy a komplexbrigádok, valamint a traktorosok munkájáról a jövőben még jobb véleményt mondhassunk. MEGHONOSODIK az új technológia Tavaly még újdonságnak számított a koptatott cukorrépamag. S nem is nyerte meg minden gazda tetszését, mert annyi bizonyos, nagy figyelmet igényel a vetőgép kezelése. A tapasztalat azonban már azt mutatja, hogy ma a koptatott mag vetésének javára billen a mérleg. Bizonyítja ezt az is, hogy a komáromi járásban a eukorrépafiildek felét ilyen maggal vetették bé. A cserháti szövetkezet e téren az idén tette meg az első lépést, méghozzá eredményeA szövetkezet vezetői megbeszélésre készülnek, ölvecky Ferenc elnök Horváth Károly agronőmus azért szakítanak annyi időt, hogy szót ejtsenek az újdonság sikeréről, sőt az elnök a tanya melletti dűlőben be is mutatja A KOPTATOTT MAGBÖL KISOROLT CUKORRÉPÁT. Eredetileg csak 10 hektáron akartak ilyet vetni, de mivel több vetőmagot kaptak, v18 hektárra futotta. Nem bánták meg, hogy elvetették. — Ezt> a répát nagy kapával egyeltük — mondja az elnök, s megmagyarázza, hogyan jártak el a vetésénél A csallóközaranyosi szövetkezetben mutatták be az eljárás módját, ide küldték Rapca Sándor traktorost, aki jó tanulónak bizonyult, mert munkájára senki sem panaszkodhat. Igaz, a vetés lassabban ment a szokottnál, minden három órában megálltak (a jelzőberendezés ellenőrzésére), de megérte, mert AZ EGYELÉSNÉL SOKAT NYERTEK. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, bizonyára a cserhátiak minden répájukat már kiegyelték, s ezt legfőképpen annak köszönhetik, hogy a bevetett területnek több mint a felén kop tátott magot használtak. Azt mondani sem kell, hogy a szövelkezetesek a tudományos dolgozók és az ipar részéről ilyesféle segítséget várnak. Természetesen a szövetkezeleseknek is igyekezniük kell, hogy a gép tulajdonságait jói megismerjék. A cserhátiak ennek eleget tettek, s így náluk BEVÁLT AZ ÜJ TECHNOLÓGIA. Máskülönben a cserháti- szövetkezetben javul a gazdasági helyzet. Eredményeként egyre többen jelentkeznek munkára, ám az ipar segítsége így is jől jön, mert a növénytermesztésben dolgozókra még mindig nagy terület megművelése jut. S ez nemcsak náluk van így, hanem a gazdaságok többségében. A koptatott vetőmag annyiban segített a szövetkezetnek. hogý a komplexbrigád és az öntözőcsoport tagjai — akiknek egyébként más elfoglaltságuk van — olyan répát egyelhettek, amelyben a munka gyorsan ment. A cukorrépán kívül azonban van még más kapálni való is, elsősorban a kukorica. — A silókukoricát csak gépekkel kapáljuk — mdndja ölvecky elvtárs. A SILÓKUKORICA GYOMTALANÍTÁSÁHOZ GYOMIRTÖSZERT HASZNÁLNAK. Kétségkívül már ez nagy segítség egy gazdaság számára, de még többet jelentene, ha a többi kukoricából is ilyen módon írthatnák a gyomot. Mert hisz az új módszerek alkalmazása nemcsak munkaerő-megtakarítással, illetve a nehéz munka felszámolásával jár, hanem önköltségcsökkentéssé! is. Ebből következik, hogy_ gazdaságaink egyre több koptatott vetőmagot, több gyormirtószert várnak az ipartól. Reméljük a jövő tavaszon még többet kapnak. belőle. (b. j.) A trineni Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű nagyolvasztóinak dolgozói példásao törekednek a téli hónapokban keletkezett hiány pótlására. Az 1. és 2. számú kemencék olvasztárai és technikusai világteljesítményeket érnek el a kemencék térfogatának kihasználásában. A kemencék rendszeres és folyamatos megrakásával, elsősorban aglomerát alkalmazásával, állandóan túlszárnyalják a napi tervet. Képünkön Boleslav Tkáč mérnök és Josef Buleva műszakmester, akik hozzájárulnak az 1. és 2. kemence olvasztárainak világteljesítményeihez, — a nyersvas csapolását figyelik. (Švorčlk félv. — CTK) Szovjet—kubai közös nyilatkozat A Szovjetunió és Kuba egységesen értéke

Fi a nemzetközi helyzetet és a munkásmozgalom feladatait N. Sz. Hruscsov elfogadta Fidel Castro meghívását Moszkva (TASZSZ). — Moszkvában szovjet-kubai közös nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat elmoadja hogy Hruscsov szovjet kormányfő meghívására április 27-töl május május 24-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban Fidel Castro, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének első titkára, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke és kísérete. Fidel Castro, és a kíséretében levő kubai elvtársak körutat tettek a Szovjetunióban, megismerkedtek a szovjet nép életével és vívmányaival. A szovjet dolgozók mindenütt szívényesen üdvözölték a hős Kuba küldötteit. Fidel Castro Hruscsovval négy napon át együtt üdült Moszkva környékén. Részt vett a moszkvai Vöröstéren és a Leniň-stadionban, továbbá más szovjet városokban nagy tömegek részvételével lezajlott gyűléseken. Fidel Castro látogatása és a szovjet dolgozókkal lezajlott találkozásai kidomborították a Szovjetunió és Kuba népeinek testvéri barátságát. Moszkvai tartózkodása és Moszkva környéki üdülése során Fidel Castro megbeszéléseket folytatott Hruscsovval. A megbeszéléseken szovjet részről Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Koszigin és Mikojan, a minisztertanács 'első elnökhelyettesei, Szuszlov és Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, Gromikp külügyminiszter, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Malinovszkij honvédelmi miniszter és Alekszejev havannai szovjet nagykövet is részt vett. Megnövekedett a Kubai Köztársaság nemzetközi tekintélye A megbeszéléseken sokoldalú, őszinte eszmecsere folyt a Szovjetunió és a forradalmi Kuba testvéri barátságának- és együttműködésének további erősítéséről és fejlesztéséről, valamint a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. Hruscsov és Fidel Castro megvitatta a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit is. A találkozók és megbeszélések a szívélyesség és a teljes, kölcsönös megértés légkörében folytak le, és megmutatták, hogy a két fél egyönHMHMC4«9«I» tetű nézeteket vall valamennyi megvitatott kérdésben. — A Szovjetunió népei forrón üdvözlik a hős kubai népet, amely sikeresen építi a szocialista társadalmat — mondja a továbbiakban a nyilatkozat és hangsúlyozza, hogy Kubában Fidel Castro vezetésével *iépi demokratikus, imperialistaellenes forradalom zajlott le, és létre jött az első szocialista állam Amerikában. Ez fontos esemény a világtörténelemben. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szovjet dolgozókat nagy örömmet töltik el a kubai dolgozóknak az állam építésében, a gazdasági és a kulturális élet fejlesztésében elért nagy eredményei. A nép érdekében gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulások történtek, teljesen megszűnt a külföldi monopóliumok uralma, a radikális földreform azoknak a kezébe adta a földet, akik azt megművelik, sikeresen fejlődik a nemzeti ipar. Kuba az első és eddig egyetlen lathi-amerikai ország, amely felszámolta az írástudatlanságot. Mindezek a sikerek a kubai nép óriási lelkesedése és összefogása alapján váltak lehetővé — mondja (Folytatás a 3. oldalon) * A bratislavai Palma üzem, amelyben olajos magvakból étzsiradékot készítenek, felépítése után 1964-ben köztársaságunk legkorszerűbb üzemei közé fog tartozni. Az egyik teljesen automatizált és gépesített komplexum a margaringyártó részleg lesz. Jelenleg kísérleti termelés folyik itt, amely alatt felülvizsgálják a mennyiség, a minőség és a termelés kapacitásának paramétereit. A hazai és külföldi gépekkel ellátott új termelési részleg hazánk legkorszerűbb üzemei közé tartozik. Képünkön az étzsirakészítése látható az űj, korszerű rísrlegben. (T. Andrejöák felv. — CTK)