Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-16 / 105. szám, kedd

Reméljük, nem csalódnak A gyár, mint általában a gépgyárak, zajos. Gépek dübörgése, légkalapács döngése, sziszegés és csattogás támadja az ember dobhártyáját és idegeit. De a második emeleten van egy munkaterem, ahol szinte áhítatos csenben megy minden. Hogy ml az, ami Itt történik? Könnyű megállapítani. Egy pillantást vessünk csak a teremben sorakozó hatalmas rajztáblákra. A tervrajzkészltö osztály munkaterme ez, vezetője Dulai Zoltán mérnök... Nagyobb fejtörést Igényelne, ha a táblákon látható félig kész rajzokat akarnánk megfejteni. Dehát nem is ez a feladatom. Annyit már tudok, mert Dulal mérnök elárulta, hogy különböző szerszámok és gépalkatrészek rajzait készítik. A mérnök iskolai katedrára emlékeztető asztalától balra magas barna fiatalember áll a tábla előtt. Kezében körző, kék munkaköpenye zsebében ceruzák és logarléc. A fiatalembert Kovács Pálnak hívják s tulajdonképpen miatta kapaszkodtam ide fel a második emeletre. Pillanatnyilag azonban olyan elmélyülten tevékenykedik, hogy határozottan szemtelenségnek érzem megzavarni. Dulal mérnökkel beszélgetek — akivel, mint kiderül — már Bratislavában is találkoztam. A mérnök ugyanis ötvenkilencben végezte el a főiskolát; diákkorában az „Ifjú Gárda" ínternátusban lakott. Egyébként rímaszécsi — tehát csaknem földim. Tőle tudom meg, hogy Kovács Pál egyike a legjobb rajzolóknak. A szocialista munkaversenyben minden alkalommal az elsők között végzett, ö a rajzolók munkaközösségének az elnöke. CSISZtag, két évig volt a helyi CSISZcsoport elnöke ts. Az utolsó évzáró gyűlésen a CSISZ üzemi bizottságába javasolták őt, azonban tekintettel új funkciójára, ezt már nem vállalhatta... Végre Kovács Pál ls leteszi a körzőt. Megtörli a kezét s bejelenti, hogy szabad idejéből tíz percet hajlandó feláldozni. Munkatársai levonulnak. a büfébe egy sörre. Ketten maradunk: — Életkora? — Huszonöt. — A felesége ts dolgozik? — Igen. A Közép-Szlovákiai Nagykereskedelmi Vállalat tisztviselője. . — Itt laknak Detván? — Nem, Zvolenből járok be. — Fárasztó lehet. — Megszoktam. Egyébként ts egy zvolent lakásszövetkezet tagja vagyok s ez annyit jelent, hogy végérvényesen a bejárás mellett döntöttem. — Hány helyen dolgozott már életében? — Ez a második. Érettségi után a Vítkovtceí Klement Gottwald Vasműben dolgoztam. Onnan mentem katonának. A katonai szolgálat után jöttem a detvat gépgyárba. — A munkájával elégedett? — Természetesen, a szakmámban dolgozom. — Mit csinál munka után? — Olvasok, televíziót nézek, segítek az asszonynak. — Mit olvas? — A Könyvbarátok Körének vagyok tagja. Minden könyvet elolvasok, amit küldenek. Hogy utoljára mit olvastam? hm... Nem emlékszem... — Mint az üzemi és kerületi népi ellenőrző bizottság tagja, milyen jeladatok megoldására készül? — Még csak most zajlottak le a választások, a konkrét feladatokat nem ismerhetem. Egyet azonban biztosan tudok: legfőbb kötelességem lesz az állami terv teljesítésének, a munkafegyelemnek, és a törvényesség betartásának az ellenőrzése. Szerintem ettől a három tényezőtől függ leginkább a haladás... Kovács Pál fiatal ember. Huszonöt éves korára érte őt az a kitüntetés, hogy olyan fontos szervnek, mint a népi ellenőrző bizottság, tagja lehet. Munkatársai, akik megválasztották, elsősorban azokat az eredményeket nézték, amelyeket eddigi munkájában elért. Azt, hogy soha nem sértette meg a munkafegyelmet, s egyéni érdekeit mindig a köz érdekei mögé helyezte. Most feljogosították őt arra, hogy figyelemmel kísérje mások munkáját, mások életét, hogy ő, aki saját munkájában érvényre juttatta a szocialista erkölcs alapelveit — elvárhassa ugyanezt másoktól is. Reméljük, hogy nem csalódnak benne. ZSÉLYI NAGY LAJOS A CSISZ IV. KONGRESSZUSA ELŐTT Megérdemlik a gondoskodást, szeretetet Néhány nap múlva megkezdődik a CSISZ IV. kongresszusa. Az ifjúsági szövetség a párt gondos vezetésével és irányításával olyan fontos politikai szervezetté fejlődött, hogy hazánkban a gazdasági, politikai és kulturális élet minden fontos feladatának teljesítéséhez hatékonyan hozzájárul. E szervezet soraiból számos olyan fiú és leány került ki, akik ma derekasan helytállnak népgazdaságunk és társadalmi életünk fontos szakaszain. Pártunk XII. kongresszusának fontos határozatai közt megtaláljuk azt is, amely a párt valamennyi szervének és szervezetének feladatul adja a CSISZ céltudatos, közvetlen irányítását. Csakis ez biztosíthatja, hogy ifjúságunk sokoldalúan felkészülhessen nagy történelmi küldetésének teljesítésére, a kommunizmus felépítésére. Az Ifjúság helyes nevelését, jel»» lemének kialakulását csak a szorgalmas tevékenység, az alkotómunka biztosíthatja. A CSISZ eddigi működésével tanúbizonyságot tett arról, hogy az Ifjúság mélyen átérzi történelmi küldetését, teljes odaadással, minden erejével és tudásával hűen szolgálja szocialista hazáját és a kommunizmus nagy ügyét. Ezt bizonyltja az a tény ls, hogy mind az Iparban, mind a mezőgazdaságban leglelkesebben az ifjúsági kollektívák küzdöttek a XII. kongresszus brigádja megtisztelő cfm kiérdemeléséért. Az Ifjúságnak a kongresszus tiszteletére felajánlott kötelezettségvállalásainak értéke csak az iparban meghaladta az 54 millió koronát. Ugyancsak értékes munkát fejtett ki az ifjúság a mezőgazdaság területén. A közép-szlovákiai kerületben például több ezer ifjú, főképp diák értékes munkával járult hozzá azoknak a berendezéseknek felépítéséhez, amelyek a trágyáié gazdaságos felhasználását szolgálják. Az elmúlt év folyamán a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok komplexbrigádjai főképp a kukorica hektárhozamának növelésében versenyeztek. Figyelemre méltó az ifjújúság tevékenysége az újítómozgalom és a fásítás terén is. Az „Ifjúsági Fényszóró" és a „Szemfüles"-mozgalom, amelynek célja a rejtett tartalékok feltárása, hetek alatt országos méretűvé fejlődött. Helytelen lenne azonban meg nem látunk, hogy az ifjúság soraiban akadnak olyanok is, akik a munkában lemaradnak. Éppen itt van különösen szükség a pártszervezetek közreműködésére. A kommunistáknak biztosítaniuk kell, hogy az ifjúság odaadó, önfeláldozó munkát végezzen. Segíteniük kell mindazokat, akik a termelésben lemaradnak. Keresniük kell a lemaradás okát, segíteniük kell őket problémáik megoldásában. Nagyon helyes a falusi, üzemi pártszervezeteknek az az eljárása, hogy a kiváló dolgozókat állítják példaképül a fiatalok elé, hogy azoknak ügyességét, szorgalmát, munkaszeretetét magukévá tegyék. A fiatalok a vezetőktől ls támogatást, segítséget várnak, hiszen itt sokszor nem találnak megértésre. A pártszervezeteknek oda kell hatniuk, hogy a vezetők, a szakszervezeti dolgozók, a nemzeti bizottságok képviselői ne nézzék tétlenül az ifjúság esetleges vergődését, hanem segítsenek problémáik megoldásában. Biztosítsák az ifjúság számára a kulturális munkába való bekapcsolódást, a nemes szórakozást és a sportolás lehetőségét. Lenin úgy mondta, hogy az ilyen tevékenység gyakran hasznosabb az előadásoknál és sok gyűlésezésnél. Ha a pártszervezetek a CSISZ-t segítő társuknak tekintik, akkor eredményes működésüket minden erejükkel támogatják is. Ilyen támogatást nyújt a CSISZ-nek a dubnical, a detvai és a košicei gépgyárakban a pártszervezet. A dubnicai fiatalok különféle csoportokat, bizottságokat alakítottak, hogy a technika fejlesztésében eredményesen közreműködjenek, újítási javaslataikkal, szaktudásuk emelésével hozzájáruljanak a technika fejlesztéséhez. Igyekezetük ellenére mind nagyobb nehézségekbe ütköztek. A fiatal technikusok gyakorlati tudása nem volt elég ahhoz, hogy az eléjük tornyosuló akadályokat legyőzzék A pártbizottság azonban segítségükre siptett, az Ifjúsági kollektívákba idősebb kommunistákat, szakembereket kapcsoltak be. S így az Idősebbek szaktudása, gazdag élettapasztalata párosulva a fiatalok lelkesedésével igen sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A dubnicai gépgyárban az a kötelezettségvállalás, hogy anyagmegtakarltás és a célszerűbb munkaszervezés terén foganatosított intézkedésekkel 900 000 koronát megtakarítanak, szintén csak a pártszervezet és a CSISZ szoros együttműködése folytán valósulhatott meg. Sajnos, ez az együttműködés nem található meg mindenütt. Több üzemben, különösen pedig a falun nem értékelik eléggé a pártszervezetek a CSISZ küldetését. A vrútkyi vasúti műhelyben például a pártszervezet elnöke és a többi vezető elítélte a fiatalok „Szemfüles"-mozgalmát, bár több ezer korona értékű kihasználatlan gépre és gépalkatrészre hívták fel a figyelmet. Ugyancsak nem nagy sikerrel járt az „Ifjúsági Fényszóró" a komácnói hajógyárban sem. Akad más példa is. Rimavská Seč nagy falu, a problémái is nagyok. Az EFSZ legnagyobb hiányossága, hogy tagjai sorában vajmi kevés a fiatal, kevés a munkaerő. Az ifjúsági szövetség ebben a faluban alig fejt ki valami tevékenységet. A pártszervezet évzáró taggyűlésének beszámolójában egy szó sem esett az ifjúsági szövetségről. Gyenge vigasz egyeseknek az a kijelentése, hogy másutt ls előfordul az ilyesmi. Sajnos, előfordul. Hát olyan nehéz a kommunistáknak, az egyes pártszervezetek bizottságainak megérteni azt, hogy a CSISZ tulajdonképpen saját gyermekeik kommunista nevelését szolgálja, hogy itt növekszik a tartalék a párt számára. Ha a CSISZ-szel foglalkozunk, akkor a szocialista társadalmi rendszer életerős építőjéről és védőjéről beszélünk. Teljesíteni kell tehát e téren is a párt határozatát, s nem felületesen és általánosítva lebecsülni a fiatalságot. A fiatalok jő hazafiak. A fiatalságnak azonban a párt közvetlen irányítására és támogatására van szüksége. Ez a közvetlen vezetés nem jelent gyámságot, hiszen célja, hogy a CSISZ szervezeteit, vezetőit a falun, az üzemben, különösen pedig az iskolákban teljes önállóságra nevelje. A CSISZ-tagok $s az egész ifjúság kommunista nevelése pártunknak, és így valamennyi kommunistának elsődleges kötelessége. A munkára való nevelésen kívül rendkívül fontos az Ifjúság eszmei irányítása. Ez sokoldalú munkát, nagy körültekintést igényel. Helyes úton jár az a kommunista, aki az ifjúság körében végzett nevelőtevékenységében mellőz minden formalizmust és dogmatizmust, figyelembe veszi a fiatalok értelmi fejlettségét, életkorát. Az ifjúság eszmei nevelésében legnagyobb szerepe a CSISZ oktatási évének van. Az itt szervezett körökben ismerkedik meg az ifjúság a marxizmus—leninizmus elméletének jelentőségével, nemzetközi és közgazdaságtani kérdésekkel, vitatkoznak s keresik az igazságot. A körök vezetői legtöbbször kommunisták. Tőlük függ, hogy a fiatalok milyen mértékben sajátítják el a marxizmus-leninizmus alapjait. Ez az iskolázás nagy hatással lehet az ifjak munkájára, további életére. Az ifjúságot a forradalmi hagyományok tiszteletére kell nevelnünk. Tizenhat-tizennyolc éves ifjakkal beszélgettem a minap az Ifjúságnak a múltban való kizsákmányolásáról, a munkások bérharcairól, a sztrájkokról, a harcos május elsejékről stb. Előttük mindez szinte hihetetlennek tűnt, hiszen a ml fiatal nemzedékünk csak a könyvekből, a napi sajtóból, rádióból, televízióból, szüleik és idősebb testvéreik elbeszéléseiből ismerik a kapitalista társadalmat és az antagonisztikus osztályharcot. Márpedig -ahhoz, hogy valaki jelenünket értékelni tudja, ismernie kell a múltat. A múlt dicsB harcai tiszteletet ébresztenek Ifjúságunkban a munkásosztály nagy hősei iránt, hiszen az ő vérük és verejtékük teremtette meg az ifjú nemzedék számára a leghumánusabb társadalmi rendet, melyben az ember emberré lett. A pártszervezeteknek alkalmat kell keresniök arra, hogy az ifjúsággal meghitt, közvetlen beszélgetéseket folytasson. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban nem szabad sérteniük a fiatalok önérzetét, hanem éppen növelni kell kezdeményező erejüket, s nagy tettekre kell sarkallniuk az ifjúságot. Ne mélyüljön el a nemzedékek között a szakadék azért, hogy a múlt nemzedék tetteit magasan a mai nemzedék cselekedetei fölé emeljük. Hiszen valamennyi fiatalnak az a vágya, hogy tetteivel, alkotásaival kiérdemelje az utókor háláját. A mai Ifjú nemzedék eddigi munkájával bebizonyította, hogy hű támasza pártunknak, s méltó utódja lesz az idősebb kommunista nemzedéknek. Az ifjúsági szövetség, egész fiatal nemzedékünk megérdemli a pártszervezetek, a kommunisták gondoskodását, szeretetét. SzigI Ferenc, az SZLKP KB dolgozója A CSISZ küszöbön álló prágai IV. kongresszusára már javában készülnek a küldöttek. A kongresszusnak jelentik majd munkájukban elért sikereiket Is. Képünkön Anna Vincková, a Nyugat-Szlovákiai Bütorgyár malackyi Üzemének kárpitosa szintén küldöttként vesz részt a CSISZ prágai kongresszusán. Kollektívája elnyerte a CSKP XII. kongresszusának műhelye címet. Anna Vinckovát azért választották küldöttnek, mert tevékenyen részt vett munkahelyén a CSISZ-szervezet munkájában. (A. PrakeS felvétele — CTK) a • • MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓINK Karlovy Vary-l téli üdültetése múlt héten szombaton ért véget. Ez év elejétől hazánk minden kerületéből több mint 700 szövetkezetes üdült a Centralszállóban. HÚSVÉT VAGY KARÁCSONY? — kérdik e napokban Észak-Anglia és Skócia lakosai, ha végignéznek a háborította utcákon. Skóciát egyes helyeken 20 cm vastag hótakaró fedi. Szombaton motoros hóakék szabadi* tották ki a manchesteri utcákban el-: akadt gépkocsikat. A FŐLEG ESZTERGAGÉPEK készí«í tés&re szakosított trenCinl szerszáma gépgyár dolgozói vállalati munkaver*: senyt indítottak ,,a példás minőség brigádja" címért. A versenyben vailó részvételre elsőként a féunesztergályosok Milan Kubányi vezette 12-tagú kollektívája jelentkezett. A PRÁGAI MANES KIÁLLÍTÁSI TEREMBEN szombaton már a 100 000 látogató tekintette meg Jan Zrzavjj jestúművész alkotásainak kiállítását. A 100 000. látogató Pavla Papoušková, a prágai Pedagógiai Intézet hallgatója volt. Az április 15-én véget ért kiállítás, mely csaknem három hónapig volt nyitva, rendkívül nagy sikert aratott. NÉHÁNY NAP ALATT már harmadszar pusztított tűzvész Saigonban. Április 12-én mintegy 50 ház esett a lángok martalékául és 300 ember lett hajléktalan. A legtöbb kárt a túl sűrűn lakott kikőtőnegyed szegényei szenvedték el. ÁPRILIS 15-ÉN von hazánk egyik elsőrendű tudományos intézménye — a prágai Nemzeti Múzeum — megalapításéinak 145. évfoduilója. A múzeum gyűjteményeinek gyarapításáról nemcsak tudományos dolgozóink egész nemzedékei gondoskodtak, hanem a lakosság is. A prágai Nemzeti Múzeum alkalmazotté Írnak jelenlegi legfőbb feladata a több mint 4,5 millió nyilvántartott kiállítási tárgy — közöttük számos egyedülálló ritkaság — tudományos értékelése. F

estők királya, királyok festője ős mégis plebejus lázadó volt. Nem ls tévedett a krónikás, amikor Francisco Goyáról, a fuendetodosi részeges Iparos páratlanul tehetséges fiáról Irt regényét Spanyol rapszódiának nevezte el. Goya élete valóban rapszódia volt, amelyből nem hiányzott az Andante, nem a Con brio, de még a Furioso sem! A legnagyobb nyomorból emelik ki őt a papok. Egy madridi főpap fedezi fel tehetségét és taníttatja. Képeivel ugyan megfizeti tartozását az egyháznak, hálát iránta azonban nem érez. Látja azt a 18 000 papot, akik mint 18 000 feketébe, lilába és bíborba öltözött kísértet tartja az elmaradottság igájában Spanyolország népét. Ezért élete utolsó pillanatáig gyűlöli a klérust. Barikádokon harcolt a királyság ellen, bújdosott és végül királyok festője lett. Cilindert hordott és drága köntösökbe öltözött, ám legszíveseb ben mégis a nép között tartózko dott, csapszffkekben, bikaviadalokon és népmulatságokon. Goya a királyi udvar hivatalos festője és a madridi festészeti akadémia elnöke, nem panaszkodhatott mellőzésről. Ám látva Festők királya, királyok festője Francisco Goya y Lucientes, 1746. III. 30. — 1828. IV. 18. az udvar és a hatalmon levők rodhadtságát, látva, hogy Spanyol honban minden eladó és mindenki megvehető, megmaradt plebejus lázadónak. Királyképein, ellentétben El Grecoval és Velasquezzel, igaz képet nyújt az uralkodókról és családjaikról. A selyem- és bársonyruhákból még jobban kirí a felséges személyek testi és szellemi ügyefogyottsága, rútsága, gonoszsága. Az olyan festményei, mint IV. Károly vadászruhában vagy feleségének, pármai Mária Lujzának portréje, bár kiváló művészi alkotások — melyekkel csupán Velasquez királyképei vetélkedhetnek —, ugyanakkor kimondottan politikai pamfletek is. Goya elsősorban azonban a spanyol táj és a spanyol nép festője. Ezt bizonyítják gobelinkartonai is Ezeken nem a szokványos hűvös ele ganciájú mitológiai eseményeket, ha nem a „Tánc a Manzanáres völgyé ben", a „Séta Andalúziában", a „Verekedés a kocsma előtt" és más hasonló népi jeleneteket ábrázolja. Igaz, már ekkor feltűnik nála a fantasztikum iránti hajlamosság, amely később rézkarc-sorozataiban, a „Caprichosban" (Gondolatok), a „Tauromaquiaban" (Bikaviadalok] és a „Proverbiosban" (Közmondások) hatalmas erővel jelentkezik. Az egyik Mayaképe pedig a század legnagyobb aktfestőjévé avatja. Egyedül Renoir tudta visszaadni a női test finom színeinek árnyalatait úgy, ahogyan ezt Goya a „Meztelen Maya" c. festményén tette. Spanyolországban sokan — köztük Goya ls — nagy rokonszenvvel kísérték a francia forradalom fejlődését, sőt még a császár Napóleonban is a haladás bajnokát látták. Ezernyolcszáznyolc azonban kiábrándítja a spanyol hazafiakat. Napóleon gránátosai nem a szabadságot hozták a spanyoloknak. A „nagy császár" nevében raboltak és gyilkoltak. Goya két festményével, valamint a későbbi Los desastres de la Guerra (A háború borzalmai) című rézkarc-soro-: zatával olyan megdöbbentő tanúvallomást tesz a háború embertelenségeiről, mint amilyenre a képzőművészetben utána csupán Delacroix és Picasso voltak képesek. Számára a Habsburg monarchia visszaállítása az inkvizíció sötét korát jelentette. Nem is bírta ki hazájának szellemi megaláztatását, elhagyta Spanyolországot és Bordeauxba telepedett le. Rövid időre ugyan még visszatér Spanyolországba, ám a fullasztó légkör ismét kiűzi hazájából az agg festőt, aki végül is önkéntes száműzetésben hal meg a Garonne parti városban. Goya a legsokoldalúbb festők egyike, a régi nagy festészet betetőzése volt és hírnöke az újnak, akitől sokat tanult Gericault, Delacroix és Daumier is. És Goya „Meztelen Maya" című képe nélkül nem jött volna létre Manet Olimpiája sem ... á" oya valóban festők királya és királyok festője volt, de egyben plebejus lázadó, festészete pedig annak a drámai fejlődésének képezi első felvonását, (melynek az impresszionizmus logikus következménye lett. BARSI IMRE ÜJ SZÖ 2 * 1963. április 18. f