Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-14 / 104. szám, vasárnap

FRED HEINRICH: s A HÚSVÉTI TOJÁS T ÓBIÁSNAK három Ideálja is vofc és nem tudta eldönteni, me­lyiket válassza. Bettina fekete hajú, temperamentu­mos lány volt, Tóbiás farsangkor Is­merkedett meg vele. Egy érzelmes tangó után a lány megdicsérte Tó­biás ritmusérzékét, a.következő tánc­nál az ügyességét, és rock and rollo­zás közben az erejét. Amikor a farsangnak vége lett, Bet­tina naponta felhívta telefonon a fiút és felolvasta neki a színházak műso­rát. Tóbiás együtt járt vele szórakozni, amikor csak tehette. Kedden és pénteken nem tehette, mert ezeken a napokon találkozott Erikával. Erika platinaszőke volt, szarukere­tes pápaszemet viselt és irodában dolgozott. Nagy elfoglaltsága miatt csak kedden és pénteken találkozhat­tak, ami Tóbiást fájdalmasan érintet­te mindaddig, amíg Bettinával meg nem Ismerkedett. Azontúl nem jutott ideje szomorkodásra. Krisztina számára már egyáltalán nem futott az idejéből, bár előző nyá­ron egészen közel állt a szívéhez. Amikor közelgett a húsvét, Tóbiás elhatározta, hogy nem töpreng tovább, hanem végleg dönt. De Bettina, Erika, vagy Krisztina ja­vára? Elhatározása úgy Ingadozott, akár a nádszál a szélben. Amikor Bettinával találkozott, meg­kérdezte tőle: — Mi a véleményed egy húsvétva­sárnapi kirándulásról? — Nagyszerű ötletl — lelkesedett a lány. — Es mit hoz nekem a nyu­szi? — Húsvéti tojást, természetesen! — Húsvéti tojást. Egy pompás hús­véti tojást! — úfjongott Bettina. —< Nagyszerű! Előlegül egy csókot kapott. Kedden Erikával randevúzott Tó­biás. — Ha kivételesen hétfőn találkoz­hatnánk, együtt ünnepelhetnénk a húsvéthétfőt — mondotta. — Nem bánom — így a lány. — Es mit fog hozni nekem a nyuszi? — Húsvéti tojást, természetesen! Erika rábámul Tóbiásra. — Ertem. Nem akarod elárulni, mit hoz a nyuszi. De már előre ts örü­lök. Természetesen találkozhatunk hétfőn. Tóbiás felhívta Krisztinát ts, hogy megbeszéljen vele egy randevút: — Meg akartalak kérdezni, hogy szombat este találkozhatnánk-e? A lány úgy megörült Tóbiás hang­Iának, hogy elfelejtette, milyen hosz­szú ideje nem jelentkezett a fiú, és boldogan beleegyezett a találkozásba. Tóbiás szombat délben elvitte Betti­nának a húsvéti ajándékot. — Remélem örülsz neki — mondta, és számtalan selyempapírból kicso­magolt egy tarka szalaggal átkötött, barkával díszített, festett húsvéti to­jást. — Hát ez tényleg egy húsvéti tojás dadogta meglepetésében Bettina. — Igen, valódi húsvéti tojás. — ügy látszik, gyereknek tartasz — válaszolta a lány hidegen. — Kérlek — védekezett Tóbiás —, ez régi húsvéti szokás. — En túl elavultnak tartom ... Es mit is akartam mondani: a húsvétva­sárnapi kirándulásból, sajnos, nem le­het semmi. Bettina ellibegett. Tóbiás aznap délután Erikát is fel­kereste. — Húsvéti tojást hoztál? Igazi hús­véti tojás? — ámuldozott a lány. — Igen! Húsvétkor tojást szokás ajándékozni... — De nem nekem — válaszolta büszkén Erika. — Éppen most kap­tam egy aranyláncot ajándékba. Ne haragudj, de el kell mennem, hogy megköszönjem. — Es kinyitotta a fiú előtt az ajtót. Este Tóbiás elsétált Krisztinához. — Hoztam neked egy húsvéti tojást. — Egy valódi húsvéti tojást? — Igen. Meg akarod nézni?... — Hát persze. Biztosan nagyon szép! Tóbiás kigöngyölte az ajándékot a selyempapírból. — Milyen szép! — kiáltott fel Krisztina. — Nagyon köszönöm. Iga­zán örömet szereztél vele. — Pedig csak egészen egyszerű, húsvéti tojás. — Éppen ezért! Es mert tőled kap­tam! — Nézd meg közelebbről! TS R1SZTINA csak most nyúlt a húsvéti tojás után, amely ek­kor szétnyílt. Belsejében aranygyűrű csillogott. — Ha fő az ufjadra — mondta Tó blás halkan —, akkor viselhetnéd jegygyűrűnek... ZÚJSZÔ NEGYEDÉVI ÖSSZEGEZÉS y Szovjet kombájnok szövetkezeteinknek Április elején százhúsz 5K-4 típusú szovjet gabo­nakombájn érkezett a Čierna nad Tisou i állo­másra. A kombájnokat e napokban továbbítják ha­zánk kerületeibe. "öld műveseink még a nyári A KÖZ£P-SZLOVAKIAI és kelet­szlovákiai kerület déli járásai­ban csak kisebb mértékben van szük­ség a repce és az őszi búza kiszán­tésára, azonban az évelő takarmá­nyoknál más a helyzet. Hogy mit vessenek a kiszántott repce helyére? Ez nem jelent problémát sem a szö­vetkezeteknek, sem az állami gazdasá­goknak. Mákkal, napraforgóval és mustárral pótolják a kipusztult vete­ményeket. Az évelő takarmányfélék helyett viszont szemes és silókukori­cát s tavaszi keverékeket vetnek. A szocialista szektorban komoly problémát jelent — s ezt az egész társadalom szükségleteinek szempont­jából kell megoldani — a kiszántott őszi buza, a magán szektorban pedig általában az el nem vetett ősziek pótlása. Az SZNT földművelésügyi osztályá­nak közleménye szerint a nyugat­szlovákiai kerületben 2465 hektárt nem vetettek be búzával, a közép­szlovákiai kerületben pedig 1314 hek­tárt Emellett azonban a nyugat-szlo­vákiai kerületben a tervezettnél 4036 hektárral nagyobb területet vetettek be rozzsal. Ha összehasonlítjuk a 8200 hektárnyi búza feltételezett kl­szántását a 4036 hektár rozstöbblet vetésével, azt látjuk, hogy csak a nyu­gat-szlovákiai kerületben, mielőbb mintegy 4200 hektár kiszántott őszi búzát kell más gabonafélével pótol­ni. A kenyérgabona felvásárlási felada­talt azonban teljesítenünk kell, hisz a nép fő táplálékáról van szó. Ezt csak a tavaszi búza pótvetésével biz­tosíthatjuk. Kilencezer hektárra való vetőmagunk van. A tavaszi búza vető­magjának , átvétele azonban április elsejéig általában csak 50 százalék körül mozog, s emellett egyes üzemek csak különálló esetekben kezdik meg a tavaszi búza vetését Egyes járások­ban. mint például a Dunajská Stre da-i járásban arra számítanak, hogy 1400 hektáron szánt iák kl az őszi bú zát és helyére 1300 hektáron kukorl cát betnek, 100 hektáron pedig tava mezőgazdasági munkák előtt további 380 ilyen kombájnt kapnak a Szov­jetunióból. Ez év elejétfii az emlí­tett gépeken kívül kl­lencszázöt DT—54 típusú szovjet lánctalpas trak­tor is érkezett Čierna nad Tisonba. Ezek a traktorok már az idei ta­vaszi munkák elvégzésé­ben is igen nagy segít­séget jelentenek. L A bardejovi Augusztus 29 tizem egyik műszaki újdonsága, hogy műanyagot használnak a túlnyomórészt külföldről behozott eddigi természetes anyago-k helyett. A bardejovi cipőipari dolgozók az idén a talpbőrt úgynevezett krupo­nittal helyettesítik. Ezt az anyagot a partizánskei üzemben kísérletezték ki. Ez az anyag szilárdabb, ellenállóbb és olcsóbb, mint a bőr. Képünkön (uraj Sydimak kruponltbol cipőtalpakat vág ki. (G. Bodnár — CTK telvéteie) A CSISZ IV. kongresszusa TISZTELETÉRE A LEVICE! JÄRAS Kvetná községé­ben a CSISZ-tagok és az úttörők ered­ményesen segítik a szövetkezetet. A CSISZ kongresszusa tiszteletére a fiatal szövetkezeti tagok másfél ezer köbméter szerves trágyát gyűjtöttek és 1500 folyóméter lefolyó csatornát tisztítottak meg. MALAS KÜZSÉG fiataljai is be­kapcsolódtak a kongresszus előtti mnnkaversenybe. A faluszépítési akcióban négyszázhuszonöt brigád­órát dolgoztak le. 60 nyárfa-cse­metét ültettek el. A CSISZ IV. KONGRESSZUSÁT a ílná nad Hronom-l fiatalok ls mun­kafeladatok teljesítésével köszöntik. A Z-akció keretében 150 munkaórát dolgoztak le. Ezenkívül 50 köbméter szervestrágyát gyűjtöttek, s a község utcáinak lefolyó csatornáit 3Ü0 méte­ren kitisztították. Ezenkívül 67 gyü­mölcsfa tavaszi kezelését végezték el. A SAROVCEI FIATALOK 400 gyü­mölcsfa tavaszi kezelésérdi gon­doskodtak és 30 mázsa ócskavasat gyűjtöttek. (—pas—) (árási viszonylatban az elsők között toglalnnk helyet az állattenyésztési ter­mékek eladásában. Sertéshúsból 8100 kg helyett 8815 kg-ot, marhahúsból 13 400 kg helyett 14 000 kg-ot adtunk a közel­látás számára. Tojásból ls a tervezett­nél többet termeltünk. Egyedül a tejter­melésben mutatkozik lemaradás, ami bi­zony nem válik dicséretünkre, és évek óttf ez a legfájóbb pontunk. A tavaszi és nyári hónapokban kb 50 üsző lebor­jazását várjuk s ezek felváltják a ki­öregedett fejős állomány nagy részét, aminek következtében a tejeladás telje­sítése lehetővé válik. A többi termék terven felüli eladáait Terven felül Mažarová Mária, a siladicei szövet­kezet (trnavai járás) baromfigondozó­ja ügyes asszony. Tíz évvel ezelőtt bízták meg őt a tyúkok gondozásá­val. Most 1500 tyúk van a keze alatt. A napi hozam 850—900 tojás. Ilyen szép hozam mellett a szövetkezet 109 százalékra teljesítette első negyedévi tervét, illetve terven felül 5500 tojást adott el. A gondozó szép eredményét annak köszönheti, hogy télen Is gon­doskodik vitamin- és fehérjedús ta­karmányokról. A nyári zöldet lucer­nalevéllel és csikórépával helyettesíti. Stefan Deák, Hlohovec a jó takarmányalap biztosította, vala­mint a célprémiumok bevezetése, ami nagyobb szorgalomra ösztönözte az ál­lattenyésztésben dolgozókat. Az év ola­jétól nyolc „A-l" osztályba tartozó hl­zómarhát adtunk el, ami a gondozók­nak daraboaként 50 korona prémiumot jelentett. A negyedévi terv teljesítésé­ért — amennyiben a gondozók a terve­zett önköltségeket nem lépték túl — szarvasmarháknál 450 koronát, sertések­nél 200 koronát kaptak, a tojásterme­lésben dolgozók pedig a többtermelés 15 százalékát kapját meg prémium cí­men. A hrhevi szövetkezet előreláthatólag a következő időszakban is teljesiti el­adási tervét, sőt a feltételek afapjin túltermelés is lehetséges. A tejterme­lésben a lemaradást ls az év végéig behozhatják. DÉVAI FERENC, Hrüov. GONDOS ELŐKÉSZÜLET A Komárnől Steiner Gábor Hajógyár üzemi bizottsága mellett működő, gyer­mekekkel foglalkozó bizottság a hajó­építők gyermekeinek üdültetéséra már megtette az előkészületeket. Az elmúlt évben egy turnnsban 242 gyermek él­vezte a hajógyár poőúvadlői üdülőtábo­rában a nyaralás örömeit. Az idei nyári vakációban két turnusban 250 gyermek részesül kedvezményes üdülésben. A húsz napig tartó üdülés feledhetetlen élmé­nyeket hagyott a kicsinyek szírében. A gondos előkészítés és a tábori élet megszervezése az üzBmi bizottság nun­kaját dicséri. Szénássy jános, Komárno Az örökifjú másodkertész Végre megjött a várva várt tavasz. A határ nap­ról napra zajosabb, né­pesebb. A gemeri EFSZ kertészetében már kora reggel ott találtam az örökifjú másodkertészt, a hetvenkét éves Varsov­szky bácsit. Így van ei már évek óta. Mihelyt felhangzik a „nyttnikék" hívogató sza­va, minden hajnalon el­indul kis birodalma — a zöldségkertészet meleg­ágyat, palántál közé. Messzire kell lárnla, mert bizony a kövér pap­rika és káposzta csak a Sajó közeiébei( díszlik Igazán. Rajta azonban nem látszik a fáradság. Fiatalos lendülettel tesz­vesz egész nap, s reggel, este vígan szaporázza lépteit a falu és a ker­tészet között. Az öntözőberendezés­sel felszerelt kertészet területe nyolc hektár. Sokat kell dolgozni, ha azt akarják, hogy min­denből bőven teremjen a föld. A gemeri szövetke­zeti tagok azonban nem panaszkodnak sem a földre, sem a kertészek­re, mert tizenhárom év Óta egyforma szorgalom­mal és igyekezettel tel­jesítik kötelességüket. Varsovszky bácsi sze­reti munkáját, hivatását. A szövetkezet megalaku­lásától, 1950 óta állan­dóan itt dolgozik. Szor­galmát, tréfás jókedvét Ismerik még a szomszé­dos falvakban is. A ker­tészeti dolgozók ts min­dig nagy szeretettel be­szélnek róla. — Kedves Varsovszky bácsi, odahaza mivel töl­ti szabad ideiét? — kér­deztem tőle a neki ki­járó szeretettel és tisz­telettel. — Hogy mivel? Hát legtöbbnyire olvasás­sal... Nagyon szeretek olvasni. Gyakori vendég vagyok a könyvespolcok között. — Mit szeret olvasni? — Mindent, ami szép és hasznos. — Szokott-e szakköny­veket ls olvasni? — fag­gatom tovább. — Igen. Különösen a kertészeti szakkönyveket böngészem. Egyrészt azért, hogy még magam ls tanuljak, másrészt azért, hogy tanácsot tud­jak adni másoknak. Nyáron a kertészet a fiatalasszonyok és leá­nyok kedvelt munkahe­lye. En is többször lát­tam, hogy Varsovszky bácsi ebéd közben szin­te mezei olvasókört ala­kít kl maga körüK A fiatalok beszámolnak ne­ki a legújabb könyvek­ről, 0 pedig a fiatalókat szakmai tanáccsal Htja el. Sgy-egy érdekes könyvről valóságos fto­dalmt vitát rendeznek. Egy alkalommal vita közben valaki megjegyez­te, hogy a fizikai mun­kát végző dolgozóknak ntncs lehetőségük kultu­rált életre. No, lett ts erre heves vitatkozást A többség véleményét ts Varsovszky bácsi foglal­ta össze: — Ma már minden fia­tal — a szövetkezetben dolgozó ls — művelőd­het. Lehetőség van rá, csák élni kell vele! Ez valóban így ts van. S most, hogy újra itt a tavasz, nemsokára tel­jes ütemben megindul Is­mét a munka, s hangos lesz a kertészet táfa ls. Varsovszky bácsi körül megint körbeülnek majd az ebédelő munkások, s hallgatják bölcs taná­csait, vagy tréfás törté­neteit. KÖVÉR SAROLTA, Gemer. GYORS ES JO MUNKÁT Irta: Alojz Vojáček, az SZLKP osztályvezetője Napról napra növekszik azon szövetkezetek és állami gazdaságok száma, ahol már meg­kezdték a tavaszi munkákat. A tavasz késői érkezése azonban szükségessé teszi a tavaszi munkák pontosabb meghatározását és megváltoztatását is. A tervek módosítását megköveteli az a tény is, hogy sok helyen a kemény fagy annyira ártott az őszieknek és az évelő takar­mányféléknek, hogy helyettük más növényeket kell vetni. Például csak a nyugat-szlovákiai kerületben — amint az előzetes jelentések mutatják — több mint 5000 hektáron kell kiszán­tani a repcét, 740 hektáron a rozst, 8200 hektáron a búzát és 14 300 hektáron a hereféléket. szl keverékeket. Senki sem kételke­dik abban, hogy a takarmányérték szempontjából a szemes kukorica 30— 40 mázsás hozam mellett pótolná a búzát. Öszi búzát azonban a csekély mennyiségű lágy búzán kiviil nem takarmánycélokra vetjük, hanem a lakosság lisztellátása céljából, amit mindenesetre maradéktalanul biztosí­tanunk kell. E napokban a helyi körülmények­nek megfelelően még pótolhatjuk a kifagyott őszi búzát, tavaszi búzával. Hiszen tavaly a kedvezőtlen Időjárás miatt a tavaszi búzát javarészben csak április elején vetettük be. Emel­lett az átlagos hektárhozam nem na­gyon eltérő, tavaszi búzából 22,4 má­zsa, őszi búzából 22,6 mázsa hektár­hozamot értünk el. A legnagyobb figyelmet azonban az őszi vetések, elsősorban a kenyér­gabona komplex gondozására kell for­dítanunk, hogy a kiszántott búzát és és rozst mindenekelőtt a tervezett hektárhozamok teljesítésével és túl­szárnyalásával pótolhassuk A tavaly elért 22,5 mázsa búza és 18,1 mázsa rozshozammal szemben az idei terv az őszi búza hektárhozamának 22,8 mázsára s a rozsnak 19,5 mázsára való növelését tételezi fel hektáron­ként. Ha figyelembe vesszük azt a tényt hogy a búza és a rozs az ed­digi helyzet szerint túlnyomórészt jól telelt, a tervezett hektárhozamok teljesítése számos szövetkezetben és állami gazdaságban pedig túlszárnya­lása is teljesen reális. Hisz nagyhoza­mú búzaíajtákkal vetettük be az egész vetésterület 89 százalékát, s ugyan­Ilyen területet foglal el a kiváló rozs­fajta vetése is. Amikor hangsúlyozzuk az őszlek komplex és jó gondozásának jelentő­ségét és szükségességét, ezt azért tesszük, mert a járások többségében a vastag hóréteg nem engedte a téli nltratálás elvégzését. Ezért kívánatos, mégpedig azonnal a járási mezőgaz­dasági-termelést Igazgatóságokban, ku­tatóintézetekben, mezőgazdasági Isko­lákban, magnemesítő és vetőmag-ter­melő vállalatokban és más szocialista mezőgazdasági és Iparvállalatokban lévő agronómusok tevékeny segítségé­vel kidolgozni s a szövetkezetekben és állami gazdaságokban megvalósíta­ni a helyes műtrágyázást (tavaszi nltratálás), valamint a vetemények gépi gondozásának tervét. Az őszi gabona helyes és jól vég­zett tavaszi gondozása, a gyomirtó vegyszerekkel együtt s a nagyüzemi termelési technológia széles körű al­kalmazása az aratási munkákban a döntő feltétele a termelési feladatok. ,s ezáltal a kenyérgabona felvásárlá sa teljesítésének is. Az őszlek ápolásával egyidejűlej: nem kevésbé fontos gondoskodnunk a vetés gyors elvégzéséről, betartva a tervezett vetésterületeket. így biz­tosítjuk más gabonafélék nagy hek­tárhozamait, főként az őszi árpáét, amely a tavaszi gabonafélék csoport­jában nemcsak nagy területet, — 291500 hektárt — foglal el, hanem fontos Ipari nyersanyag s a takar­mányalap jelentős alkotó része ls. A szövetkezetekben s az állami gaz­daságokban a búza és rozsterület egy részének kiszántása, s az egyéni­leg gazdálkodó parasztoknál a jelen­tős bevetetlen őszi búza- és rozsterü­letek azonban megkövetelik, hogy a tavasziak vetésének befejezése után midenütt felülvizsgáljuk a bevetett területeket, ott ahol nem vetnek bú­zát (és ősszel rozsot is) árpából vagy más szemesgabonából lesz nagyobb az eladási feladat. 1963-ban a terv 700 000 hektár te­rületen, vagyis Szlovákia szántőföld­területének 40 százalékán irányoz elő gabonatermesztést. Ez önmagában is hangsúlyozza a gabona fontosságát, nemcsak a nôvénýi, hanem az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben. A CSKP KB-nak „A mezőgazda­ság fejlesztésének 1962. évi feladatai­ról" 1962 február 6-án hozott hatá­rozata a gabonatermeléssel kapcso­latban rámutat: „A Központi Bizott ság az idén sürgős feladatnak tartja hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a ga hona termo lésnek, s elsősorban a kenyérgabona termelésében jelentős eredményeket érjünk el. A legkisebb mértékben sem engedhető meg a ga­bonatermesztés lebecsülése. Ellenke­zőleg, meg kell szUntetni az indoko­latlanul eltérő hozamokat az egyes járások között..." E határozat teljes mértékben érvényes az 1963-as évre ls. A gabonatermesztésben tavaly Szlo­vákiában bizonyos javulást értünk el az 1961-es évhez viszonyítva, de a tervezett hektárhozamokat nem értük el. Ez megnyilvánult abban is, hogy a téli Időszakban kevés volt a szemes takarmány. A kedvezőtlen tél elég kárt okozott a gabonavetésben. Ha azonban gyorsan segítünk — s ez módunkban áll — a kedvezőtlen idő­járás ellenére is betarthatjuk a ter­vezett termelést. Tehát gyors cselek­vésre van szükség. Amikor a gabonatermesztés jelentő­ségét hangsúlyozzuk, ez semmi eset­re sem jelenti, hogy kisebb figyelmet fordítunk a szemes és silókukorica, valamint a hüvelyesek termesztésére, amelyek egyre fontosabb szerepet töl­tenek be takarmányalapunkban. Ezért e napokban újból hangsúlyoz­ni kell, hogy a pártszervek és -szer­vezetek, az újonnan alakult járási mezőgazdasági-termeíési igazgatósá­gok, valamint a szocialista mezőgaz­dasági üzemek a vetésterület össze­tételénél szem' előtt tartsák a ke­nyérgabona, főként a búza és azon takarmányfélék termelésének növelé­sét, amelyek a helyi feltételek kö­zött a legtöbb tápegységet és emészt­hető fehérjét adják hektáronként. Csak a tavaszi munkák gyors el­végzése és az ősziek jó gondozása teremti meg a legjobb feltételeket a tervezett gabonatermelés elérésére. Mindazt, amit elrontott a tél és a ké­sői tavasz, — s ezt megerősítik az eddigi tapasztalatok — csak a tavaszi munkák gyors elvégzésével s az ősziek helyes gondozásával hozhatjuk helyre. Szükséges azonban, hogy a pártszervezetek és az Irányító szer­vek e napokban egész politikai és szervező munkájukkal odahassanak, hogy gyorsan és jól végezzék el min­denütt a tavaszí feladatokat. ftifc MU* & ÖJ SZŐ s Ä

Next

/
Thumbnails
Contents