Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-12 / 102. szám, péntek

Az orosz nemzeti dráma megteremtője 140 évvel ezelőtt született A. N. Osztrovszki] A. N. Osztrovszki}, az orosz realizmus négy drámaírója, 140 évvel ezelőtt szü­letett. Neve szervesen egybeforr az orosz színházzal, melynek fejlődéséért S tett a legtöbbet. Negyven év alatt öt­ven színdarabot írt. Ezenkívül műfordí­tásokkal és esztétikai munkákkal emelte a nemzeti kultúrát. Apja szenátusi tisztviselő, majd ügy­véd. O is jogászkodással kezdi, de szen­vedélyes és kitartó érdeklődéssel fordul az irodalom s a színház felé. Ellő da­rabjai tehetséges színpadi fróra valla­nak. De a Rokonok vagyunk cí­mű művét éleihangú társadalombírálata miatt nem engedték előadni. Meglehetősen bonyolult fejlődésében 1852 és 1855 között törés mutatkozik a múltat eszményítő, reakciós szlavofilek hatására, Ellentétbe kerül a valósággal. De a forradalmi demokratákkal szövődő barátsága visszatéríti a realizmus útjára, Gribojodov és Gogoly hagyományait kö­veti s a Revizor lesz szellemi útmuta­tója. Az orosz élet páratlan Ismerője és értője s ezért tudja utólérbctetlen rea­lizmussal ábrázolni a valóságot. Kitúqően ismeri a hivatalnokok s a kereskedők jellemét és erkölcseit. Mint Daumier, fi is a törvényszéken hivatalnokoskodott s ott és apja irodájában szerzett tapaszta­latai alapján világosan látta a kereske­delmi üzletek ravasz bonyolultságát s kora tipikus jelenségét, az üzleti csődö­ket. melyek súlyos drámákat vontak ma­guk után. A templomok, piacok, kocs­mák tarkán hullámzó tömegeit figyelem­mel kísérte, az egyszerű emberek s a nemesek sem voltak idegenek számára. A kritikai realizmushoz való csatlako­zása még fokozta alkotókészségét. Korát nemcsak hitelesen ábrázolta, hanem kí­méletlenül bírálta if. A kegyetlen zsar­nokságtól szenvedő orosz nép az ilyen valóságliikrözfl irodálomra vágyott, mely a kor fújó problémáit feszegeti, rámu­tat a fennálló viszonyokra, s a bűnöket leleplezi. Osztrovszki] eszmei törekvése, hogy a renyhe nemesség helyébe lépfi üzletem­bereket a maguk rút és nyers valósá­gában matassa meg. Le akarja leplezni a tőkésrendszer eltévelyedéseit s . ezt a célkitűzését mindvégig vaskövetkeze­tességgel tartja szem előtt. 1859-ben leg­kiválóbb művében, a Viharban Idő­szerű kérdéssel: a nők családi rabságból való felszabadításával foglalkozik. Az ezt követő évtizedben éri el alkotókorszaka csúcspontját. A~ B o 1 o n d pénzben, a Farkasok és bárányok ban élet­szerű típusokat formál. Meggyülöltetl őket, hiszen mindenük a vagyon. Szinte balzaci hévvel tiltakozik a pénz kizá­rólagos uralma, az emberi lelket meg­rontó, lealacsonyító befolyása ellen. Vá­dol és ugyanakkor nevetségessé teszi em­beri formájukból kivetkőzött anyagias ..hőseit", a csalókat és sikkasztókat, a hivatásos csábítókat, a hozományvadá­szokat, az Rlvetemült, számító és léha nőket. KünyörtelenSI elítéli a „sötétség birodalmát", ahol a cár. a nyers erő s a farkaserkölcsök uralkodnak. A vád és bírálat^ezigorú hangja mel­lett tldén és gazdag költőiséggel. a népi mítoszt újjáteremtve szólal meg verses drámájában, a Hófehérkében. Tisztán zengő népdalok muzsikájával, üdén. szí­nes természet-jellemzéssel, a népmese bűvös világát tárja fel. Itt Is Igaz és ha­ladó eszmékért küzd: az ember szabad­ságáért és boldogságáért. Osztrovszkíi irodalmi tevékenységét sa­ját szaval világítják meg a legjobban: ..Az irodalmi műfajok közül a drámai költészet áll a néphez legközelebb. A könyveket csak ezrek olvassák, ám az egész nemzethez szóló színdarabokat százezres tömegek látják. Csak az ilyen mfivek maradandók s ezek idővel más nemzetek és végül az egész világ meg­érlését és megbecsülését vívják ki." BÁRKÄNY JENÖNfi UJ FILMEK A heti műsoron szereplő filmek a vígjátékgyártás válságáról" tanúskod­nak. Pontecorvo világhírű Kápo-ján, a hét legjobb - filmjén kívül ugyanis olcsó vígjátékok szerepeltek műsoron, és természetesen, nem elégítették ki az igényesebb mozilátogatókat. Itt említhetjük az osztrák Paul May Örökké zengő erdők című giccses al­kotását, mely a komolyabb tartalom híján különféle művészi fogásokkal kelti fel a néző érdeklődését. P. Va­sziljev bolgár rendező a városon kí­vül elhelyezkedni nem akaró szakem­berek problémájáról forgatott filmet. Az Ezermester fő hőse minden más mesterséget vállalt csak azért, hogy ne kelljen vidékre mennie. A vígjáték­ba épített téma azonban kidolgozat­lan, a film alkotói igénytelen eszkö­zökkel dolgoznak, s inkább bizarr helyzetek teremtésével próbálják von­zóbbá tenni a filmet, mint a monda­nivaló komolyabb megfogalmazásával. S végül meg kell mondanunk, hogy a hét hazai vígjátéka, a Kirándulás a Dunán, Ján Lacko koprodukciós szlovák—magyar filmje is csalódást okozott. Határozottan nem elégíthet kl bennünket a pusztán kétórás szóra­koztatásra készült, üres, komolyabb tartalom nélküli film. Az eddig em­lített filmeknél általában a forgató­könyvet marasztaljuk el, mely az utóbbi esetben például lehetetlenné tette számos neves színész érvényesü­lését a szerepben. K Á P Ó „A szellem tiszte a fasizmussal szemben egyértelmű: non possumus!" — hangzik a humanizmus védelmében kimondott szó Fábry Zoltán ajkán, s ahogy a mozinéző szembe találja magát ezzel az olasz—francia kopro­dukciós alkotással, lélekben újra is­métlődnek ezek a szavak. Nemcsak ismétlődnek, de érzékeltetik a művé­szet mai felelősségét is. Mert kegyetlen, megrázó alkotás ez a film. A fasizmus dzsungel-törvé­nyén alapuló „gyilkolás-művészeté­nek" megjelenítője, s vád is egyben. Edith, a párizsi kis zsidólány — aki előbb egy tolvaj ruhájába öltözve me­nekíti életét, hogy később az élethez való ragaszkodása társai árulójává tegye — csupán egyik szereplője a tekintetnélküliség világának; a mon­danivaló lényegét azonban a haláltá­bor, a fasizmus igažl arcának felfedé­se jelenti. A fasizmus, a „kan Báthory Erzsé­bet", a gonoszság és a vérkalandqk tragikus napjai elevenednek a film­kockákon. A rémületnek azt a világát idézik, amikor ártatlanok vérében gá­zol a téboly; gyermekeket szakítanak el szüleiktől, s gyermekek szeme előtt kergetik a meztelenre vetkőztetett szülőket a halálos fürdő felé. Kétségtelen, hogy a filmmel szem­ben lehetnek fenntartások, a valósá­got tompitottnak vélő észrevételek, a hatás azonban — mely a film belső törvényszerűségéből ered — megren­dítő. Edith sorsa tragikus sors, s élet­mentésének minden próbálkozása csak mélyíti tragikumát. A félelem, éhség és kiszolgáltatottság a gonoszság pré­dájává teszi őt. S ez végeredmény­ben érthető Is, hisz 14 éves gyermek­fejjel nem juthatott még el odáig, hogy határozott életideál ja legyen. Ezért dobja oly könnyen oda testét — az étel reményében — egy német altisztnek s ezzel magyarázható a lá­gerbeli hajcsár szerepének vállalása is. Az emberséget, a lehetetlenen túl is élniakarást Szása, a szovjet hadifo­goly hihetetlen életharca példázza számára. S Edith, a jóra-i;osszra egy­aránt hajlamos gyereklány Szása sze­mélyes bátorságát látva — aki szem­1 be- mer szállni kínzóival — az igaz­sággal szemben nem maradhat érzé­ketlen. Éppen ebből s az önmaga ki­szolgáltatottságának felismeréséből és az önigazolás igényéből következik aztán, hogy élete feláldozásával is segíti a pusztulásra ítélt táborlakók menekülését. Pontecorvo, a film rendezője rend­kívül hatásos s igényes művészi esz­közökkel formálja mondanivalóját, s a fősúlyt a film gondolati magva kidomborítására helyezi. S bár Edith halálában kissé érződik a meghatott­ságból eredő felmagasztosulás, s a szerelmi jelenetek villanásnyi érzel­gőssége is kísért, alapjában véve azonban mégis egy kiváló alkotást láthat a néző. Nagyszerű művészi ala­kítássál Susan Strassberg, Emanuele Riva és Laurant Terzieff tűnik ki. Főnöd Zoltán KIMENŐ F—Mironyert mint forgatókönyvírót és rendezőt több szovjet filmből is­merjük. Lírai hangulat teremtésével tűnt ki például a Tavasz a Zarjecsna­ja utcában című filmje, melyet évek­kel ezelőtt mutattak be nálunk. Mos­tani filmjében, melynek forgatókönyv­írója és rendezője ls egy személyben, az emberi jóságot, összetartást, ben­sőséget örökíti meg és lírai hangvé­lével hű marad önmagához. Am egyes jól sikerült jelenetek, epizódok elle­nére egészben véve a film édeskés történet. Előterében a szabadságolt Nyikolaj Valezsnyikov tengerész áll, aki üzenetet továbbítva megismerke­dik barátja Ismerősével, Zsenyával, akit nagy szerencsétlenség ért. Nyi­kolaj segít a lányon és ebben nincs egyedül: „jó emberek" egész galériája veszi körül a fiatal teremtést Az pedig szinte törvényszerűen követke­zik, hogy a fiatalok egymásba szerat­nek. A film alkotójának egyetlen célja az volt, hogy megmutassa: az ember bajéban soha sincs egyedül, létezik szolidaritás, mások baja iránti figye­lem. A filmtörténet jelenetei simán gördülnek, megy minden; mint a ka­rikacsapás, de a legfőbb, a konfliktus, melyben a hősök jellemének ki kell bontakoznia — hiányzik. A két fő­szereplő, A. Sengelaja és L. Prlgunov igyekeznek kitörni szerepük forgató­könyv adta szürkeségéből, de nem képesek lényegesen javítani a filmen L. L. Hogyan szállnak le az űrhajók? Mindjárt ez elején meg kell mondanunk, hogy a lassú leszállás megvalósítása a tá­voli bolygókon, vagy a Holdon bonyolult problé­ma, bár lényegé­ben csupán a Se­bességnek a nul­lára való csökken­téséről van szó. Az alábbiakban is­mertetjük e pro­léma megoldására irányuló javaslato­kat, melyek kö« zül néhányat már a gyakorlatban kt« próbáltak. • Tekintette! na üzemanyag-tarta- • lékra célszerű, sőt szükséges asze­rint választani a fékezés módszerét, hogy az égi­testnek van-e vagynincs légköre. Az űrhajó sebességének csökkentése, ez olyan égitestekre történő leszállás­kor, melyeknek nincs légköre — mint például a Holdra — egyetlen módszerrel lehetséges, éspedig raké­tamotorok segítségével. Ezzel a mód­szerrel lehetséges a vertikális leszál­lás, melynek sebességét a fékezőra­kétákkal lehet szabályozni. S minél érzékenyebb és tökéletesebb ez a szabályozás, annál simább a leszál­lás. Az előre kijelölt térségbe tör­ténő leszállás következménye az, hogy a fékező motorok a Hold felszínéhez pontosan vertikális irányban működ­jenek. Ennek a feltételnek a be nem tartásakor ugyan az űrhajó leeresz­kednék, de spirális úton, ami viszont energetikai szempontból kevésbé elő­nyös. A fékező motoroknak mindad­dig működniük kell, míg az űrhajó el nem éri a Hold felszínét. Egyes vélemények szerint az űrhajó leszál­lásánál az ütközés hidraulikus, rúgó­zású teleszkopikus lábak segítségé­vel tompítható. Feltételezik ugyanis, hogy az űrhajó másodpercenként 5—7 méteres sebességgel esik a Holdra. [Ez kb. olyan sebességnek felel meg, mint amilyennel az ejtő­ernyős ér földet.) A fékező rakéták őriási mennyisé­gű hajtóanyagot fogyasztanak. Ezt a mennyiséget azonban az űrhajó nagysága is befolyásolja: — minél nagyobb az űrhajó, annál több haj­tóanyagra van szüksége. S ezt az űr­hajónak magával kell vinnie. Hogy valóban nem csekélységről van szó, azt a következő adatok szemléltetik: ha például egy hét tonna súlyú űr­hajó másodpercenkénti sebességét 11 kilométerről 8 kilométerre akarjuk csökkenteni — az űrhajónak 27 ton­na hajtóanyagra lenne szüksége, vagyis ennyi hajtóanyagot kellene tárolnia. • • A hajtóanyagszükséglet szempont­jából az űrhajók leszállása sokkal előnyösebb azokon az égitesteiken, melyeknek van légkörük. Ugyanis a Az elmúlt években az űrkutatás óriási fejlődésének voltunk szem­tanúi. Az űrkutatás terén elért egyik legnagyobb esemény — mely bámulatba ejtette a világot — két évvel ezelőtt zajlott le: a Vosz­tok I. megkerülte bolygónkat, s benne az első űrutas — Gagarin ült. Ehhez az eredményekhez azóta már további láncszemek kap­csolódtak: jelenleg a Mars felé tart a Mars 1. bolygóközi űrállo­más, mely a távoli bolygóról júniusban közöl majd adatokat. (Kö­zel 251) millió kilométer távolságból.) A napokban a szovjet tudo­mány újabb sikerének voltunk tanúi: a Lunyik IV. 8500 kilométer távolságban megkerülte a Holdat s értékes adatokat továbbított a Földre. Közeledik az idő, amikor a naprendszer beli „szomszé­dainknál" rakéták szállnak majdle. Időszerű tehát, hogy a „leszál­lás" műszaki megoldásának kérdéseiről szóljunk. sebesség csökkentésére fel lehet használni az atmoszférát. A benne mozgó testtel szemben ellenállást gyakorol, melynek nagysága aztán a test nagyságától, formájától, mozgási sebességétől, s végeredményben az atmoszféra sűrűségétől függ. Kedve­zőtlen jelenség itt azonban az at­moszféra és a test felületének súr­lódása közben keletkezett hő. Az űr­hajónak a sűrű levegőrétegekbe va­ló gyors behatolása olyan következ­ménnyel járhat, hogy az űrhajó elég, vagy elpárolog, mint a meteor, vagy azok a műholdak, amelyeket nem sikerült a kiszámított leszállási pályára vezérelni. Hogy megakadá­lyozzuk a túlságos felhevülést, az űr­hajó sebességének fokozatos csök­kentésére kell törekedni. E cél el­érése többféleképpen lehetséges. A mód megválasztása természetesen az űrhajó feltételezett sebességétől, for­májától és attól függ, milyen szög alatt hatol be az atmoszférába. Az űrhajó sebessége csökken például, ha a légkörbe foKozatosan behatol. Bizonyos magasságban az űrhajő a műhold pályájára lépne s a környe­zet befolyására a sebesség tovább csökkennék, s így, közelednék a fel­színhez. Így például, ha az űrhajó a műhold pályáján 60 kilométeres magasságban kering, a fékezés kb. 9 óráig tart. Ha az űrhajó, mondjuk, 80 kilo­méter magasságban körpályán ke­ring, az űrhajó felületének hőmér­séklete eléri az 100 C-t. Az ilyen magas hőmérsékletnek huzamosabb ideig Igen kevés anyag áll ellent. Az űrhajó felületének hűtésére ezért különféle eszközöket alkalmaznak, s lően fokozódik a hajó felületének hőmérséklete is: — kiszámították például, hogy a másodpercenként 11 kilométeres sebességgel száguldó űr­hajó fékezésénél a hőmérséklet e U éri az 50 000 C-t. «)j( A körpályán haladó űrhajó sebes­ségének csökkentése megvalósítható fékezőrakétákkal; így az űrhajó lej* tő pályája még a légköri súrlódás előtt elérhető. Á másodpercenként 300 méteres sebességnél jús ejtőerj nyő használható. Mintegy három ka lométer magasságban aztán kinyllis Működésbe lépnek a fékezőmotorok. az űrhajó belsejét is védik a hőha­tás ellen. Mint mér mondottuk, a se­besség csökkentésének lehetőségét nagyban befolyásolja az űrhajó for­mája. Aránylag könnyen fékezhető a diszkoszhoz ' hasonló űrhajó, bár. a sebessége nögy. Ám ennek megfele­A „Hold-tankok" egyik változata a nagy ejtőernyő, mely a sebességet elfogadhatóvá csökkenti. Ebben az esetben a hajtóanyag-szükséglet lé­nyegesen kevesebb. A leszállás ezen módját már több esetben kipróbálták a Földön. ­A szakembereket már foglalkoztat­ta a kitolhatós szárnyú űrhajók szer­kesztésének gondolata is. Ez a hang sebességét túlszárnyaló repülőgépek­hez hasonlítana, azzal a különbségi' gel, hogy hőálló anyagból készíte­nék. Az űrhajó ugyanúgy szállna le, mint a repülőgép. Egy másik űrhajó típusnál a leszállást aerodinamikus fékberendezés tenné lehetővé. Ez csu­kott esernyőhöz hasonlít, melynek bordái között fémszövet feszül. A ka­bin a hátsó részében van. A kozmi­kus térből a légkörbe való visszaté­résnél az aerodinamikus fékberende­zés szükség szerint önműködően ki­nyílik. Az esés sebessége ezzel a módszerrel másodpercenként kb. 15 méterre csökkenthető. További lehe­tőségként megemlíthető a helikopter­hez hasonló űrhajó, mely szintén ki­tolhatós szárnnyal rendelkeznék. Ez a fékezőerő nagyságát szabályozná. A leszállás problémájával kapcsolatban idővel újabb ós újabb tervek születnek. A jövő majd bebi­zonyítja, melyik lesz a legalkalma­sabb a Holdon, a Marson, a Venuson és naprendszerünk további bolygóin való leszállásra. (A Technický Magazín nyoiuán.J úllllllllllllllllllllllltivtlllllllllllllllllllllllltlllllllllllitllllllllllll9111lillllllllflfllllllllllilllltlll«llllllllfltlllllllftltllllllllllilllftll4 A televízió pegítségével lakásunk- unióban 1959 óta hetenként kétszer lék fejlesztésén, a- Tesla Hloubétín ba varázsolhatjuk a színházi volt, jelenleg hetenként háromszor az ^dón, a Tesla Rožnov pod Radhoš­előadásokat, sporteseményeket, a leg- van színes televíziós program. Az tém a csöveken és képcsöveken, a újabb fllméket. Ezt a célt szolgálják USÁ-ban az 1961-es statisztika szerint Tesla- Bratislava elektroakusztikai a különböző nevű t nagyságú televí- 800 ezer színes televizió-vevőkészülék üzeme a stúdió hangberendezésén, a volt üzemben és a televízíótársasá- Rádió és Televízió Kutatóintézet a gok hetenként 40 órán keresztül su- képberendezésen dolgozik, gároztak színes televízióműsort. A ja- A színes televízió fejlesztése során pán televízió társaságok átvették az szükségesnek látszott olyan technikai amerikai technikusok eredményeit és megoldást keresni, amelyik alkalmas arra, hogy a fehér-fekete televí­zió-vevőkészülékek. Végeredményben mindegyik készülék ugyanazt nyújtja, bármennyire is különbözik külső alakban, formában vagy színben a másiktól., Az első televízió-vevőkészü­lék megjelenése óta számos év telt el, de a néző szempontjá­ból lényeges változás e téren nem tapasztalható. A további fejlődés ném érte el a csücs­j A SZÍNES TELEVÍZIÓRÓL zió-vevőkészülékek tulajdonosai ne legyenek kénytelenek készü­lékeiket a lomtárba helyezni, hanem hugy vehessék a színes televízió adásait is, természete­pontot. Számos lehetőség van még 1960 óta a napi 12-órás programból sen fehér-fekete színben. Erre azért e téren s annak megvalósításától nem 2 és fél óra a színes műsor. Az an- volt szükség, mert rengeteg, fehér-fe­vagyunk már messze. Eljön az idő, golok 1954-óta folytatnak laboratóriu- kete adás vételére berendezett készü­amikor a televíziós program, akárcsak mi kísérleteket. A franciák saját szí- lék van már üzemben. Ez a kérdés is a vézetékes rádió, vezetéken keresztül nes televíziórendszerüket fejlesztik megoldást nyert. Ennek ellenére a jut el majd az előfizetőhöz. A töme- ki. E kísérletek ellenére előbb egy srzínes televízió kisméretű elterjedése ges hallgatás céljait fogják szolgálni második fehér-fekete telezízióműsor azzal magyarázható, hogy úgy az adó, a nagy felületen megjelenő képek, adásának technikai részét akarják mint a vevőkészülékek előállítása elég További újítást jelent majd az'eddi- kiépíteni és csak azután kezdik el a költséges.. Ár tekintetében uz. arány gi kétdimenziós képpel szembeír a nyilvános színes televízió kísérleti kb. 3:1. háromdimenziós, plasztikus kép. A fe- adásait. Hollandiában, Svájcban, az hér-fekete képet felváltja az élethű NDK-ban és az NSZK-ban a színes te­színes kép. Az itt felsorolt néhány levízió nyilvános adását 1965-re ter­lehetőség több helyen már a gyakor- vezik. Ezen rövid áttekintés után ön- u latban nyert alkalmazást, egye's he- kéntelenül felmerül a kérdés, hogy tás n agy b a" fog járulni az árak lyeken kísérletek folynak. Az újítások mi a helyzet nálunk a színes televí- kedvezőbb alakulasához. A fejlődés­közül a legtöbbet a színes televíziót ziőt illetően? Laboratóriumi kísérle- ben nincsen megállás. Állíthatjuk, emlegetik. Az e téren végzett első kí- , tek n S, l u» k " A o z "í? 0Jf l s£ r: hogy a színes televízió nlőr esy áltaI6 n .,!„».„.,o,<s,,>h„„l. hrt leti adas t 1965-re ütemezték be. Ha n em utópia, hanem valóság, amit a sérletek visszanyúlnak századunk hu- „,i.x Q„,,, „ ^. / n„i P t ŕc r^Phc/invák x * , .. * , ­„-,. x.,„ik„ * *» L* rttíK,,*!, .„„ elkészül, ez a szovjet es csensziovaK m6s ol Szágokban folyó rendszeres szas éveibe. Az első úttörők közé tar- technikusok, mérnökök együttes mun- adásnk b * „ k / jôvň t há t tozik Adamjan szovjet mérnök. E tech- ká]ának a gyümölcse lesz. Az A. S. ^JJé A műszaki megoldások egyszerű­sítése, a gyártási eljárások tö­kéletesítése és a szériában való gyár­nikai problémák megoldására 1952- Popovról elnevezett Hírközléste'chnikal ben tette közzé javaslatát. A S2ovj$t- Kutatóintézet Prágában a vevőkészü­Vörösmarty Géza 1983. április 12. ÜT SZÓ 5 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents