Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-07 / 97. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. április 7. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 97. szám — Tanácskozik a CSIS Z KONGRESSZUSA A kongresszuson felszólalt Vasiľ B i I ak elvtárs, az SZLKP KB küldöttségének vezetője — Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjának nagytermében szóm- nak a mezőgazdaságba való tobor­bat reggel megkezdte munkáját a CSISZ szlovákiai kongresszusa. zása terén javulást értünk el, nem E A küldöttek viharos tapsa közepette foglalta el helyét az elnökség- lehetünk elégedettek. Mielőbb meg = ben az SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Vasil B i ­=: I a k, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára E vezet. A küldöttség tagjai: Vojtech D a u b n e r, az SZLKP KB elnöksé­~ gének tagja, Matej L ú C a n, az SZLKP KB tagja, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja, Lőrinc Gyula, az SZLKP KB tagja, La­= dislav M a r t in á k, az SZLKP KB osztályvezetője. A CSISZ Központi — Bizottságának küldöttségét Vladimír Vedra, a Központi Bizottság elnöke vezeti. AKI AZ ERDŐT SZERETI Ki ne szeretné az erdőket, me­lyek hűs lombjukkal ékesítik, be : népesítik a dombokat. Dolgozóink nagyra értékelik az erdőket első­sorban azért, mert népgazdasági, társadalmi és kulturális szem­pontból komoly szerepet töltenek be mindnyájunk életében. Hazánk területének 33 százalé­kát erdőségek borítják, amiből ar­ra következtethetünk, hogy er­dőkben nem szenvedünk hiányt. Éz a feltevés azonban csak látszó­lagos, a gyakorlat egészen más képet mutat. Az ország egy-egy lakosára mindössze 0,34 hektár erdőterület jut, Európa erdősített országai között a középen va­gyunk. Mindnyájunk előtt ísmere­1961-ig csaknem hat százalékkal csökkent, ugyanakkor a fa gazda­ságosabb felhasználása az iparban 41 százalékkal, az építőiparban pedig 46 százalékkal emelkedett. Az erdők fejlesztésére és a fa gazdaságosabb felhasználására in­dult mozgalomban igen szép ered­ményeket érnek el a közép-szlo­•vákiai kerület erdőgazdaságai. A pártszervezetek nemes . kezde­ményezéséből a kerület tíz szá­mottevő üzemében, ez évben 8 742 255 korona értékű fa meg­takarítására vállaltak kötelezett­séget. Az erdőgazdaságok üzemei állandóan keresik a fakitermelés, a nehéz fizikai munka gépesíté­sének lehetőségeit. Ügy számít­ják, hogy 1970-ig a fakitermelés tes hogy a múlt század végén és ^ si t|/i szín vonalát hozzávető­o orroToH n I o i o rí or7 orH r» ir hon n Q cr\T u r e század elején az erdőkben nagy pusztításokat vittek véghez. A tő­kés rablógazdálkodás következmé­nyeit a nyersanyag és a tüzifa-el­látásában most is érezzük. Népgazdasági jelentőségénél fogva, mint minden esztendő ápri­lisában, ez idén is megemléke­zünk az erdőkről s ez jó alkalom arra, hogy az erdőgazdálkodás problémáival is foglalkozzunk. A felszabadulás utáni években Igen szép program teljesítéséhez fogtunk hozzá, a kipusztított te­rületek, kopár dombok befásítá­sához. 1948-tól 1962-ig az erdő­gazdálkodáshoz tartozó kopár te­rületek egynegyed részét sikerült betelepítenünk. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy az erdő­gazdaság dolgozói mindent elkö­vettek feladataik téljesítése érde­kében. Teljes egészében nem si­került a kopár területeket befásí­tanl. Nagy hibák mutatkoznak a csemeték kiválasztásánál, ezenkí­vül a munkákat sem végezték el jól. Ennek következtében a vesz­teségek egyes helyeken a 40 szá­zalékot is túllépték. Az erdőgazdaságok ez idén a mezőgazdasági termelés szem­pontjából nem hasznosítható terü­leteken is megkezdik a fásítást. Nagyon igényes feladat ez, tehát minden figyelmünket arra kell irányítani, hogy a veszteségeket a lehető legkisebbre csökkentsük. Komoly gondot okoz továbbá a magastörzsű fás területek fiatalí­tása. Ezzel az eljárással a gyors­növésű fák termelését biztosít-i juk. Népgazdasági szempontból a fakitermelést az erdei fák neme­sítésével is fokozhatjuk. Sajnos ezt a lehetőséget addig nem hasz­náltuk ki megfelelően. Az ország érdeke azonban megköveteli, hogy az erdőgazdálkodás üzemei, a kísérleti-intézetek sokkal fele­lősségteljesebben lássanak hozzá a kérdés megoldásához. Jelentős tartalékaink vannak az erdősítésre alkalmas területek jobb kihasználásában is. Nem egyedüli jelenség, hogy a tenyész­területek évi hozamát illetően, ahol hektáronként legalább 8—10 erdei métert érhetnénk el, a rossz munka következtében alig 2—4 erdei méter csupán a növekedés. Hasonló esetekkel főképp a leg­fontosabb termelőkörzetekben ta­lálkozhatunk. Az említett eljárási módok al­kalmazásával és az erdőkről való fokozottabb gondoskodással lé­nyegesen enyhíthetnénk a faki­termelés és fogyasztás közötti aránytalanságot. A kormány erre vonatkozólag több fontos intézke­dést foganatosított és felhívta üzemeink figyelmét arra, hogy minél gazdaságosabban bánjanak e fontos nyersanyaggal. Az emlí­tett intézkedések következtében a nyersfa kitermelése 1957-től Elena Sitchovská a CSISZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának titkára megnyitó beszédében üdvözölte a Nemzeti Front és a tömegszerveze­tek, közéletünk képviselőit. Utána Daniel F u t e j, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke meg­tartotta beszámolóját. Részletesen ele­mezte az elért eredményeket és fog­lalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek a CSKP XII. kongresszusának Mai számunkban közöljük s Jirí Hendrych. < elvtársnak a CSKP KB l 1963. április 3-án és 4-én !> tartott ülésén < elhangzott beszámolóját S A MEZŐGAZDASÁGI \ TERMELÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK \ ÁTSZERVEZÉSÉRŐL. I legesen 78 százalékra emelik. Ez nyújt kezességet arra, hogy a jö­vőben ezen a téren is még szebb eredményekről adjunk számot. Persze nem lenne elegendő, ha most áprilisban, az erdők hónap­jában csupán gyakorlati szem­pontból gondolnánk a fákra, a szemet gyönyörködtető, lelket vi­dámító, madárdaltól hangos er­dőkre és parkokra. A gépek, az egyre automatizálódó berendezé­sek korában arra is gondolnunk kell, hogy a jövő emberének min­den eddiginél több ideje és lehe­tősége, sőt szüksége lesz arra, hogy szabad idejének egy részét a természet üdítő ölén töltse. Az erdősítés, parkosítás terén ránk váró feladatok megvalósítása te­hát egyúttal a jövő nemzedék iránti kötelességünk is. határozataiból hárulnak Szlovákia fiataljaira. Az elért eredmények kö­zött megemlítette: 387 ifjúsági mun­kaközösség viseli a CSKP XII. kong­gresszusa brigádja címet. Kiemelte a Béke-bánya fiataljainak jó munká­ját, akik máircius 17-ig eleget tettek első negyedévi szénfejtési tervüknek. Beszámolója további részében fog­lalkozott az „ifjúsági fényszórók" és a „szemfüles" mozgalom eredményei­vel. E mozgalom keretében 290 üzem fiataljai mintegy 150 millió korona értékű, ki nem használt nyersanya­got és gépeket tártak fel. Sok he­lyen azonban a gazdasági dolgozók nem fordítanak kellő gondot a fel­tárt gépek és nyersanyagok további sorsára. Éppen ezért a fiatalok fel­adata lesz, hogy a feltárt értékeket mielőbb hasznosítsák. A Központi Bizottság beszámolójá­ban méltó helyet kapott a mezőgaz­daság problémája is. Ezzel kapcso­latban Futej elvtárs hangsúlyozta: Annak ellenére, hogy a fiatalság­A Luna 4. űrállomás küldetése véget ért A mérések adatait a további kutatások céljából feldol gozzák • A Luna 4. eliptikus pályán tovább fo g keringeni a Föld körül Moszkva (CTK) — A TASZSZ jelentette: A Luna 4. önműködő állomás április B-án moszkvai időszámítás sze­rint 4 óra 24 perckor 8 500 km magasságban átrepült a Hold felszíne fölött. A Luna 4. által végzett kísérletek és mérések befejeződtek. A rádió­összeköttetést az űrállomással még napokig fenntartják. Gazdag kísérleti anyagot nyertek, melynek nagy jelentősége lesz a holdkutatással összefüggő számos technikai probléma megoldásában. A Szovjetunió űrkutatási központjaiban feldolgozzák és tanulmányozzák a mérések adatait. A Luna 4. űrállomás 1983 folyamán eliptikus pályán fog keringeni a Föld körül. Az első kör alkalmával legnagyobb távolsága a Földtől 700 ezer km, legkisebb távolsága mintegy 90 ezer km lesz. A Luna 4. ke­ringési pályája a Nap és a Hold vonzóerejének hatására idővol jelentő­sen megváltozik. Az űrállomás kikerül a Föld vonzóerejének hatásköré­ből és a Nap mesterséges bolygójává válik. ÚTBAN A HOLD FELE Riport a kozmikus megfigyelő központból S űrű, éfi köd takarja az égből- központjába került. A Luna 4. ön­tőt. A távoli csillagok gyér működő állomás a Föld bolygója kell javítani a falusi CSISZ szerve­zetek munkáját. A mezőgazdaságban jelenleg 248 ifjúsági komplexbrigád dolgozik, amely tavaly mind a ta­vaszi, mind az aratási munkálatok­ban nagy segítséget nyújtottak. Szlo­vákiában foglalkozása mellett 20 000 fiatal tanul különböző szakiskolák­ban. Ebből csak 2764 a mezőgazda­ságban dolgozó. Jó példaként idézte a Malý Horeš-i szövetkezetet, ahol nagy gondot fordítanak a fiatalok szakmai tudásának növelésére. Futej elvtárs a következőkben fog­lalkozott a pionírszervezetek munká­jával, valamint a testnevelés és az ideológiai munka jelentőségével. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság kom­munista nevelésére az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kell fordítani. Beszámolója befejező részében annak a reményének adott kifejezést, hogy mint eddig, úgy az elkövetkezendő időszakban is Szlovákia fiatalsága teljesíteni fogja a CSKP XII. kong­resszusának határozatát. A Központi Bizottság beszámolója után a központi revíziós bizottság beszámolóját Rudolf Ostružnik mér­nök, az ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg. A két beszámolót a délutáni órákban vita követte. A kongresszus délutáni tárgyalása sorén felszólalt Vasil B i t a k elv­társ, az SZLKP KB küldöttségének vezetője. Beszédében hangsúlyozta az ifjúság kommunista nevelésének je­lentőségét. Fellendülne az Ifjúsági mozgalom, ha az eddiginél hatéko­nyabban párosítanák a fiatalok forra­dalmi lendületét az Idősebb elvtársak értékes tapasztalataival. Bilak elvtárs a továbbiakban a kulturális kérdések­kel foglalkozva rámutatott arra, hogy az ún. modern művészet sokszor meg­téveszti a fiatalokat, zavaros néze teket vált ki körükben. Ezután be­szédében arra mozgósította a fiata­lokat, hogy még tevékenyebben ve­gyék ki részüket a szocialista épí­tőmunkából. A CSISZ szlovákiai kongresszusa ma vitával folytatja tanácskozását. —nj— fénye néha-néha áttör az alacso- felé tart.. nyan száguldó ólomszínű fellege- A kozmikus összeköttetést fenn­ken. A Hold sem látható, mely is- tartó központ területén vagyunk, mét az egész világ figyelmének Ez a legtökéletesebb technika be­rendezéssel felszerelt, komoly, tu­dományos intézmény, amelyet mél­helyüket a műszereknél, feszülten na 4. távolságát a Földtől és moz­gási gyorsaságát. — S az eredmény? — Megközelíti az előzetes szá­mításokat. A Földhöz viszonyított sebessége pedig megfelel a másod­percenkénti 3 km-nek. — Miért ilyen jelentéktelen, hisz a szputnyik fedélzetéről másod­percenként 11 km-t meghaladó se bességgel startolt? — Ez a Föld vonzóerefének ha­várva az első vezényszót. — 16? — Kész. — 20? — Kész. — 30? — Kész. Eltelt a 30 másodperc. Elhang­zik az utolsó vezényszó, s az ösz­szes műszerek az ember akaratá­tán "neveznek T Luna" 4.""repülé- nak engedelmeskedve az előre meg- tásá v^" magyarázhat'llyeTnagy sét irányító bonyolult gépkomple- a d? u ter v alapján működni kezde- távolságban a másodpercenkénti xum agyának. Süvítő szél, 100—150 ne K• 2—3 km-es sebesség teljesen meg­méterre sem látni az éj sötétjében. Orgonabúgásra emlékeztető melo- felel a Luna 4. tudományos célfai­Hirtelen egy parabolikus óriásán- dikus hang tölti be a termet: a naf c­tenna körvonalai rajzolódnak műszerek felfogták a Luna 4. hí­kl a ködben. Pontosan megadott vó jelzését. Az összeköttetés meg­program alapján „figyelemmel kő- történt. Így kezdődött az első „rá­veti" az űrállomás repülését és dióbeszélgetés" a száguldó űrállo­nemcsak jelzéseit fogja fel, hanem mással. Az első mikrofonnal a ke­a parancsokat ts továbbítja. zében rövid utasításokat ad. Néhány perc múlva elérjük az Mellettem távírógéphez hasonló épületet. A vezénylőteremben ülünk, szerkezet áll. Az írószerkezetből Ebben a pillanatban már hozzák is a feldolgozott adatokat. Az űr­állomás müszerkamrájában normá­lis a hőmérséklet. A légnyomás, a fedélzeti energiaelemek működése és más mutatók megfelelnek a szá­mításoknak ... Csak reggelfelé távoztak Ez egy nagy szoba. A falak men- kikerülő szalagon különféle jelek t^ om áJ ly n aP számosa l. hogy né « ~ — „ — . ^ „ , . ' ' nnmt nrnl rnnirt nhtAc- n+A-n í <-. A tén vevő-erősítő, regisztráló, pálya- láthatók, amelyeket csak az operá­mérő és irányító műszerek vannak tor tud megfejteni. A szalag a Lu elhelyezve. Itt van az ún. parancs- na 4. repülésére és a fedélzeti mü­noki poszt. szerekre vonatkozó adatok grafikai A Luna 4. repülésével összefüg- összegezését tartalmazza. Az ope­gő munkaműveletek komplexumát rátör arcáról leolvashatom, minden állami bizottság irányítja, mely- a legnagyobb rendben történik, a nyek tagfai: a főkonstruktőr, az. Luna 4-ről a várt adatokat kap­tudósok és ják. Velem szemben zöld fény imbo­hány órai rövid alvás után ismét elfoglalják helyüket a műszerek mellett. Elő kell készíteni a kap­csolat újbóli felvételét. Mit tudnak meg ismét? Azt, mi­lyen pontosan repül , a Luna-4 a megadott cél felé, hogyan műkö­dik fedélzeti berendezése, tudfa-e teljesíteni a kitűzött tudományos feladatok komplexumát. A szovjet emberek büszkék a kozmikus tér űrhajózási teoretikus, mérnökök. —Mi a rendeltetése e/i.icn. u ,, „„ , , _ - ­teremnek? - kérdem az egyik ly o. g , eg y,., elektron-sugárcsóben. ség tanulmányozásában elért sike­neves tudóst. P' , f u99óleges vonalak fut- reikre, arra, hogy amikor öt évvel — Majd mind,árt válaszolok... jeZTés~az\üZt L^ kTte ""T ! elboc s?<° tíúk a elsO A tudós egy kisebb mikrofont \f stltatiák Ezeketnlndntnlnt Z }í 0^ á t- a vesz a kezébe és halkan más izol- mutatjak. Ezeket az adatokat Vosztok urhaókat - valamint a vesz a Kezeoe es naiKan mas szol rögzíti azutan az előbb említett Hold rendszeres tanulmánun7rí-;n„ni gálati poszton levő munkatársaihoz írňc7(=k-ó7ot lenu^eres tanuimanyozasavat fordul: iroszekezet. _ maS 0kat megelőzve egyengették — Itt az „első" beszél. Öt perc A z ^állomás repülésének ellen- a z ember útfát a világűrbe. van még hátra a kapcsolat felvéte- ° rzése tí z percig tartott. Nincs is A világ soha sem felejti el, hogy l^lg szükség hosszabb időre. A műszere- . . Különböző színű lámpák gyullad- j* % ^^TTfazíZll"^ nak ki a pulton, kilengenek a bo- ' ' nyolult műszerek mutatói az óra- ~ Most má r készségesen vála­lapokon, felelősségteljes pillanat szolo k kérdéseire — fordul hozzám közeledik, mely nagy szakismere- a tudós. - Beszélgetésünk alatt teket, tapasztalatot, és néha gyors megfejtik a tízperces „értekezés" elhatározást kíván a központ dol a d^tait, s pontosan megtudjuk, ho­gozóiiól. gyan ts érzi magát a Luna 4. — Már csak harminc másodperc — Árulja el, kérem, — mi volt térr e változtassa, ahonnan majd az van hátra — szólal meg órájára a célja ennek az összeköttetésnek? embe r további repülőutakra indul a pillantva az „első". - Ma az volt a fő feladatunk, naprendszer bolygói felé. Munkatársai azonnal elfoglalják hogy pontosan megállapítsuk a Lu- A. ROMANOV a Hold felszínén már ott van­nak a szovjet felségjelek, hogy a szovjetország készítette el a Hold túlsó oldalának első fényképét. A mostani holdrepülés annak a programnak a folytatása, amelyek végcéljául azt tűzte ki, hogy a Föld körüli térség átkutatása után a Holdat ts egy óriási felszálló-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents