Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-06 / 96. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a mezőgazdasági termelés irányításának átszervezéséről (Folytatás a 2. oldalról.) * tos intézkedésének ellenőrzése,^ takarmánykeverékek minősége, a föld elemzése stb. — megőrizzük a szakmai területek szerinti irányítást. Ennek az intézetnek fiőkkirendeltségei és munkahelyei szorosan együttműködnek a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal. Cľ A gép és traktorállomások önál16 üzemek lesznek továbbra is, amelyeket a mezőgazdasági technika kerületi vállalatai fognak irányítani. A GTÄ-k agronómiai laboratóriumai a termelési igazgatóságok hatáskörébe kerülnek. A GTA-k szakmai irányításának megőrzése mellett gondoskodnunk kell arról, hogy tevékenységükre széles körű befolyást gyakoroljanak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok. Ez elsősorban a következő szakaszokra vonatkozik: a GTÁ mezőgazdasági-termelési tevékenységére vonatkozó javaslatok jóváhagyása, összhangban a járás mezőgazdasági termelésének szükségletével, a gépek elhelyezésének, komplettizálásának és kihasználásának eldöntése, a nagyüzemi technológia bevezetése, a növényvédelmi központ munkatervének jóváhagyása, a gépjavítások határideje betartásának ellenőrzése, a mezőgazdasági üzemek pótalkatrészekkel és anyaggal való ellátásának ellenőrzése, a gépesítők szakképzése irányának és e káderek számának jóváhagyása. A GTA-knak tevékenységükben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük a mezőgazdasági gépek gondos műszaki átvételének s átadásának és lényegesen nagyobb felelősséget kell vállalniuk a géppark üzemképességének megőrzéséért, valamint az új technika alkalmazásáért a mezőgazdasági üzemekben. Igazodjunk ahhoz az alapelvhez, hogy a kerületi vállalatok kis alakulatok legyenek, amelyek figyelmüket elsősorban a tervezésre, a GTA-k belső gazdasági kérdéseire, a haladó tapasztalatok elterjesztésére, a gépjavító-műhelyek szakosítására stb. összpontosítják. 6

Tekintettel a gazdálkodás tudo• mányos rendszerének kérdésével foglalkozó intézet területi állomáshelyeinek küldetésére, valamint arra, hogy ezek a területi állomáshelyek nem fedik a járások határait (egy ilyen állomáshely jut 3—4 járásra), megőrizzük az irányítás szakmai módját. A területi állomáshelyekkel szembeni igényeket a kerületi mezőgazdasági állomáshely mellett működő mezőgazdasági termelési igazgatóság érvényesíti. H A CSKP XII. kongresszusának ha' • • tározatából eredően a mezőgazdasági építkezés tervezéséről gondoskodó, egységes országos szervezet létesítésével valóra váltjuk a mezőgazdasági építkezések tervezésének és tipizálásának következetesen központi irányítását. 8

A mezőgazdasági talajjavítás ke• rületi vállalatai a kerületi nemzeti bizottságok hatásköréből a Mező-, Erdő és Vízgazdasági Minisztérium központi irányítása alá kerülnek. V. A Központi Felvásárlási Igazgatótóság fogja irányítani az egész felvásárlást. Részt vállal a termelési és a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének kidolgozásából, beleértve a terv területek szerinti felbontását. A tervjavaslatot a jóváhagyás után az egyes termelési igazgatóságokra komplex módon a Mező-, Erdő és Vízgazdasági Minisztérium bontja fel. A Központi Felvásárlási Igazgatóság ugyanakkor alárendelt és a mezőgazdasági termények felvásárlásával megbízott szerveire és szervezeteire szétírja a felvásárlási feladatokat. A mezőgazdasági felvásárló és ellátási üzemek ténykedésének lehető legszorosabb kapcsolatban kell állnia a mezőgazdasági termelési igazgatóságok munkásságával. A mezőgazdasági termelés szervezésével közvetlen kapcsolatban álló tevékenységre befolyást gyakorolnak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok. Főleg a termelés biztosításáról, a kevésbé szapcra vetőmag felvásárlásáról és elosztásáról, a mezőgazdasági üzemek műtrágyával és más szükségletekkel való ellátásáról, a jó minőségű takarmánykeverékek előállításáról és elosztásáról van szó. A felvásárlóüzem ezeket a feladatokat a mezőgazdasági termelési igazgatóság utasításai alapján váltja valóra. A felvásárlási tervet (a tervfeladatok felbontását a mezőgazdasági üzemekre) a termelési igazgatóság a felvásárlóüzemmel szoros együttműködésben dolgozza fel. A mezőgazdasági termelési igazgatóság a terv jóváhagyása után a felvásárlási tervet átadja a felvásárlóüzemnek, amely a termelési instruktorok részvételével megköti a felvásárlási szerződéseket. VI. A mezőgazdasági termelés irányításának átszervezése nyomán a nemzeti bizottságoknak fokozott segítséget kell nyújtaniuk a mezőgazdaságnak. Munkájukat, a képviselők, a bizottságok és az egész aktíva tevékenységét összpontosítani kell a mezőgazdasági termelés állandó növelésére, legkedvezőbb feltételeinek kialakítására. A nemzeti bizottságok megtárgyalják és jóváhagyják a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás fejlesztésének tervét, ellenőrzik teljesítését, irányítják a mezőgazdasági iskolákat, mezőgazdasági munkaerőket toboroznak, a lakosságot mozgósítják a mezőgazdaság megsegítésére, megoldják a szociális biztosítás kérdéseit, a falvakon szociális intézményeket és szolgáltatásokat létesítenek, illetve gondoskodnak róluk, kivételeket engedélyeznek az érvényes előírások és rendeletek alól stb. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében élnünk kell a nemzeti bizottságoknak, az államhatalom e szerveinek és valamennyi dolgozónk választott szerveinek tekintélyével éppúgv mint képviselőink tapasztalataival és aktivitásával. A CSKP KB ezért helyesnek tartja, hogy az alábbi alapelvek szerint rendezzük a nemzeti bizottságik kapcsolatát a mezőgazdaság komplex irányításának öj szerveivel, a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal: "1 A helyi nemzeti bizottságoknál lényegében megőrizzük a jelenlegi helyzetet, vagyis — véleményt mondanak az állami gazdaság tervéről és jóváhagyják a helyi szövetkezet tervét, elsősorban arra a szempontra ügyelve, hogy kihasználjanak minden helyi forrást és tartalékot. Gondoskodni fognak főleg a föld védelméről és a mezőgazdasági földterület termékennyé tételéről; — a felvásárlási feladatokat szétfrják az egyénileg gazdálkodó parasztokra és a kis földtulajdonosokra s ellenőrzik e feladatok teljesítését; — a nemzeti bizottságok által irányított szervezetek és közszolgáltatási üzemek figyelmét a mezőgazdasági termelési feladatok biztosítására összpontosítják, elsősorban abból a célból, hogy létrejöjjenek a mezőgazdasági munkaerők állandósításának feltételei. Főleg szociális, egészségügyi, kulturális, közétkeztetési és más olyan intézkedésekről van szó, amelyek segítségével ezen a szakaszon is kiegyenlítjük a város és a falu közti különbségeket és ezzel a mezőgazdaságnak tartósan végzett munkára megnyerjük elsősorban a fiatalokat és á háztartásokban dolgozó nőket. A nemzeti bizottságok a lakosság segítségének idejében való megszervezésével megakadályozzák a mezőgazdasági munkálatok rendes lefolyásának veszélyeztetését; Szem előtt tartják a szövetkezeti alapszabályzat betartását és ezzel kapcsolatban érvénytelenítik a szövetkezet vezetőségének, illetve taggyűlésének törvényellenes döntéseit, amennyiben ezt nem teszi meg maga a szövetkezet; — a törvényes előírásokkal összhangban a mezőgazdaságban más intézkedéseket is foganatosítanak, pl. engedélyezik a házi disznóöléseket, ellenőrzik a mezőgazdasági termények közvetlen eladásának korlátozására irányuló előírások betartását stb.; 2

A CSKP Központi Bizottsága a • járási nemzeti bizottságok szerepével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy most, amikor a JNB-k nem fogják közvetlenül és operatíven irányítani a szövetkezetek és az állami gazdaságok mezőgazdasági termelését, lényegesen sokoldalú segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, mégpedig azzal, hogy ennek feltételeit kialakítjuk a JNB-k által irányított vagy befolyásolt valamennyi szakaszon. A JNB-knek ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a szervezet és a közszolgáltatási üzemek tevékenységének terve összhangban álljon a járás valamennyi mezőgazdasági üzemének termelési feladataival és teljes egészében biztosítsák a mezőgazdaság szükségleteit. Ennek érdekében szükséges, hogy a JNB-k plénumai jóváhagyják a járás mezőgazdaságfejlesztési tervét, valamint a pénzügyi és az anyagi biztosítás tervét; — a JNB a területi tervek javaslatainak és távlati tanulmányainak kidolgozása során tekintetbe veszi a mezőgazdaság fejlesztésének szükségleteit; — ellenőrzi a tervezett termelési és felvásárlási feladatok teljesítését; — a termelési igazgatóság és a felvásárálási szervezet anyaga alapján a JNB az egyes HNB-kre szétírja az egyénileg gazdálkodók és a kis földtulajdonosok feladatait. A HNB közvetítésével és a felvásárlási szervezetek segítségével gondoskodik a kitűzött feladatok teljesítéséről; — a JNB-knek a mezőgazdasági termelést fejlesztő legfontosabb feladatai közé tartozik a káderekről, állandósításukról való gondoskodás terén a sokoldalú segítségnyújtás, az ifjúság megnyerése a mezőgazdaságba, a járás keretében a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak kulturálispolitikai nevelése. A JNB-k összhangban a mezőgazdaság tervszerű fejlesztésével a közszolgáltatások terén (egészségügy, közellátás, közlekedés, kulturális-népművelési tevékenység, szociális intézmények stb.) megszervezik a segítségnyújtást. Gondoskodnak róla, hogy a JNB valamennyi bizottságának terve a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgálja. A HNB-k és a nemzeti bizottságok valamennyi képviselőjének közvetítésével idejében a megfelelő méretekben megszervezi a lakosság részvételét a mezőgazdaság fejlesztési feladatainak teljesítésében; — a törvényes előírások értelmében ellátja a mezőgazdasági adóval, az EFSZ tagok szociális biztosításával, a tulajdonjogi kérdésekkel és esetleg más közigazgatási jellegű ténykedéssel kapcsolatos ügykezelést; A JNB mezőgazdasági bizottsága ténykedését összhangba hozza a nemzeti bizottságok küldetésével a mezőgazdaság irányításának új rendszerében. Segítséget nyújt a mezőgazdasági dolgozók mozgósításában, ellenőrzi a termelési és felvásárlási feladatok teljesítését, a termelési igazgatóságnak konkrét javaslatokat tehet a termelés tökéletesítésére és a nemzeti bizottság tanácsai, illetve plénuma elé kezdeményező javaslatokat terjeszt a mezőgazdaság fejlesztése érdekében; — a JNB és mezőgazdasági bizottsága e tevékenységében a képviselőkre és más aktivistákra támaszkodik, közvetítésükkel tömegmunkát fejt ki, figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelés és felvásárlás tervének teljesítését, a termelési állóalapok helyes kihasználását és megőrzését, főleg a mezőgazdasági földterület védelmét és termékennyé tételét, a pénzeszközök hatékony felhasználását. A JNB ezért a termelési igazgatóságtól csak a legszükségesebb elemzéseket igényli a termelés és a felvásárlás helyzetéről, mégpedig rendszerint negyedévenként egyszer; O a kerületi nemzeti bizottságoknak *-*• a JNB-khez hasonlóan lényegesen sokoldalú segítséget kell nyújtaniuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének az általuk irányított, vagy befolyásolt valamennyi szakaszon. Rendkívüli figyelmet szentelnek a mezőgazdasági szakiskoláknak; — jóváhagyják a kerületben a mezőgazdaság fejlesztési tervének javaslatát és képviselőik közvetítésével figyelemmel kísérik a mezőgazdasági termelés és felvásárlás tervének teljesítését: — a KNB-k megtárgyalják a kerületi mezőgazdasági fejlesztési terv és a távlati terv javaslatát, elsősorban abból a szempontból, hogy összhangban álljon a kerület többi ágazatának és közszolgáltatási üzemének fejlesztésével, hogy a többi ágazat távlati tervei tartalmazzák a mezőgazdasági termelés további fellendítésének feltételeit; a KNB mezőgazdasági bizottságának tevékenységét összhangba kell hozni a nemzeti bizottságok küldetésével a mezőgazdaság irányításának új rendszerében. A K kerületi és járási mezögazdasági termelési igazgatóságok létesítése következtében megszüntetjük a járási és a kerületi nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályait, kivéve azokat a járásokat, amelyekben a szocialista szektor kis"mértékben részesedik a termelésben. A vízgazdasági ügyek, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdaság igazgatási ügyei intézésére célszerű lesz a kerületi és a járási nemzeti bizottságok keretében szakosztályt, ill. munkacsoportot létesíteni. VII. A CSKP Központi Bizottsága . sürgős feladatnak tartja a Mező- Erdő és Vízgazdasági Minisztérium, valamint a tne zőgazdasági termények Központi Felvásárlási Igazgatósága gazdasági-szervező szerepének lényeges növelését. A Mezőgazdasági Minisztérium és a Központi Felvásárlási Igazgatóság a mezőgazdasági termelés irányításának végrehajtő szervei lesznek és teljes mértékben felelnek a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztési tervének teljesítéséért. Azért lényegesen növelni kell a minisztériumok jogkörét a szervezés, az irányítás, a gazdaság és a tervezés, a pénzügyi ellátás, az anyagi érdekeltség kérdésének megoldása, a szállítási és a fogyasztói kapcsolatok, valamint a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás terén. A minisztérium a CSKP KB-nek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának a mezőgazdasági termelést irányító bizottsága irányelvei szerint működik. A Mezőgazdasági Mi nisztérium és a Központi Felvásárlási Igazgatóság a más tárcákkal kapcsolatos kérdéseket döntés céljából a kormány elé terjeszti. A Mezd-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a Központi Felvásárlási Igazgatósággal karöltve kidolgozza a termelés és a felvásárlás tervének javaslatát és ezt átadja az Állami Tervbizottságnak, amely összhangba hozza a népgazdaságfejlesztési terv többi részével és jóváhagyás céljából a kormány elé terjeszti. A kormány a Mező-, Erdőés Vízgazdasági Minisztériumnak és a Központi Felvásárlási Igazgatóságnak átadja a termelés és a felvásárlás tervét, átutalja a teljesítéséhez szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium és a Központi Felvásárlási Igazgatóság felel ezeknek az eszközöknek minél célszerűbb és hatékonyabb felhasználásáért. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium termelési-vállalati alapon közvetlenül szakmailag irányítja a mezőgazdasági igazgatóságok szervezeteit és termelési egységeit. A Központi Felvásárlási Igazgatósággal együttműködve ezekre az egységekre közvetlenül felbontja a komplexterveket, mégpedig mind a feladatokat, mind az eszközökéi. A felbontott tervet egyben elküldi a kerületi nemzeti bizottságoknak. Hasonló az eljárás a járási nemzeti bizottságok vonalán is. Ezzel kapcsolatban fel kell számolnunk a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium munkájának eddigi, többnyire adminisztratív jellegű munkastílusát. A minisztériumot termelési-vállalati alapon úgy kell átszervezni, hogy apparátusának döntő része a termelés közvetlen irányítását szolgálja. Az Állami Tervbizottság, a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság, a Pénzügyminisztérium, a Tudomány és a Technika Fejlesztésének és Egybehangolásának Állami Bizottsága iránti kapcsolatait úgy rendezzük, hogy azok lényegében ugyanolyanok legyenek, mint a többi ipari minisztériumoké. A Mező- Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos szlovákiai feladatok teljesítésében szorosan együttműködik a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, különösen annak mezőgazdasági bizottságával és ügyosztályával. Tevékenységük tartalmának olyannak kell lennie, hogy gondoskodhassanak a szlovákiai mezőgazdasági-termelési igazgatóságok hathatós megsegítéséről a mezőgazdasági termelés fejlesztésével összefüggő alapvető feladatok megoldásában, akiknek elsősorban a földalap hatékony felhasználásában' a dél-szlovákiai területeken, a kelet-szlovákiai síkságon s a Záhorie területén szükséges megfelelő feltételek megteremtésében, a hegyvidék és hegyaljai területeken a termelés növelésében, s általában a termelés szakosításának, összpontosításának fejlesztésében stb. kell megnyilvánulnia. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium figyelmét két alapvető feladat teljesítésére összpontosítjuk: 1. a termelés szervezésére, 2. a kutatásra, a nemesítésre, a vetőmag termesztésre, a fajállatok tenyésztésére, a haladó tapasztalatok gyakorlati érvényesítésére. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium főleg azzal fogja irányítani a mezőgazdaság fejlesztését, hogy megszervezi és anyagilag biztosítja a termelés tervének teljesítését, gondoskodik a föld és a többi termelőeszköz teljes kihasználásról, megszervezi a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást, ellenőrzi az állami fegyelem betartását stb. A minisztérium e feladatok teljesítésében segítséget nyújt a termelési igazgatóságoknak. Termelési tevékenységé tökéletesítése érdekében megerősíti a növénytermesztésről és az állattenyésztési termelésről gondoskodó csoportokat. A minisztérium további feladata törődni a mezőgazdasági tudomány és kutatás fejlesztéséről, a mezőgazdaság műszaki fellendítésével, az élenjáró mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági termelés újítói tapasztalatainak terjesztésével, a mezőgazdaságfejlesztési távlati elgondolás kidolgozásával, a gazdálkodás tudományos rendszerének és a nagyüzemi technológiának bevezetésével, a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányainak teljes méretű alkalmazásával, a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének és kemizálásának fejlesztésével, a pénzellátási, hitel és bérpolitika megvalósításával, Tekintettel a takarmánykeverékek és alkotórészeik nagyüzemi ipari termelésének rendkívüli fontosságára, okvetlenül szükséges, hogy a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium s a Mezőgazdasági Termékfelvásárlási Igazgatóság biztosítsa termesztésüket, hozza kellő összhangba forrásaikat (az esethen is, ha más szakágazatok termelésében állnak rendelkezésre), s építsék ki az ezzel összefüggő ellenőrző szervek hálózatát. Ezenkívül gondoskodjanak a takarmány legkülönfélébb célú felhasználása lehetőségének tudományos megállapítására is. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium teljes egészében felel a mezőgazdasági termelés helyzetéért és fellendítéséért. A mezőgazdaság irányításának módosítása nem érinti az erdő- és a vízgazdaságot, amelyet a XII. kongresszus határozatai alapján kell átszervezni. A szövetkezeti erdőkről való állami gondoskodást továbbra is a járási nemzeti bizottságok gyakorolják. Más minisztériumok mezőgazdasági termelésének irányításában nem eszközlünk változásokat. Ez vonatkozik pl. a Tüzelőanyagiigyi Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium gazdaságaira, a tangazdaságokra stb. VIII. A mezőgazdasági termelés átszervezett irányításának hatékonysága megkívánja a szükséges módosítások eszközlését a tervezés, a pénzügyi ellátás, a népgazdasági nyilvántartás, a szállítói és fogyasztói kapcsolatok, az anyagi érdekeltség, a jogi és a törvényhozói előírások terén. A CSKP Központi Bizottsága ezért az Állami Tervbizottság, a Pénzügyminisztérium, a Mező-, Erdő és Vízgazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági Termények Központi Felvásárlási Igazgatósága, az Igazságügyi Minisztérium, a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság, az Állami Irányító és Szervező Bizottság, valamint az Állami Bérbizottság feladatául tűzi kl, hogy közösen dolgozzák ki és terjesszók a CSKP Központi Bizottságának elnöksége elé a szükséges módosításokra vonatkozó javaslatokkal együtt az alábbi alapelvekhez igazodó tervezetet: 1963. április végéig: 1

a tervezés szakaszán kidolgozni az • 1964. évi mezőgazdaságfejlesztési terv módszertani utasításainak javaslatát; ilyen javáslatot kidolgozni a további esztendőkre is; a javaslatban szem ulfftt kell tartani olyan feltételek kialakítását, hogy a terv a termelési és a vállalati alapelv érvényesítése során az irányítás hatékony eszközévé váljék. Elsősorban arról van szó; hogy — állapítsák meg mindig két esztendőre előre a felvásárlási feladatokat, valamint az anyagi és a beruházási eszközök, alapvetB mutatóit; — komplex évi tervet dolgozzanak M, amelyet megtárgyal a CSKP KB és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának bizottsága. Ezt a tervet, miután a kormány jóváhagyja, minden részében beleértve a pénzügyi részt is, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium útján és a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságok közvetítésével szétírják a mezőgazdasági termelési igazgatóságokra, Illetve a minisztérium közvetlenül a szakmailag Irányított szervezetekre; — gondoskodnak arról, hogy a terv oszthatatlan részét képezze a szakosítás, az összpontosítás és a célszerű együttműködés terve, amely összhangban áll a termelés új széthelyezésével és összpontosításával; 2

A pénzügyi ellátás szakaszán ren• dezni és lényegesen leegyszerűsíteni a mezőgazdasági üzemek pénzügyi ellátásának és hitelnyújtásának rendszerét: — a pénzügyi ellátást szektorok szerint, önállóan ellenőrizhető szakaszokon érvényesíteni; — a hitelnyújtási politikát úgy megoldani, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a termelés fejlesztését és a gazdaságosság növelését; — a pénzügyi tervezést minden fokon a komplexterv oszthatatlan részeként, vagyis úgy alkalmazni, hogy teljes összhangban álljon a terv anyagi és más jellegű részeivel; — területi és szervezési viszonylatban a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium és annak kerületi, ill. járási mezőgazdasági termelési igazgatóságai teljes egészében felelnek a pénzügyi ellátás és a hitelnyújtás megkülönböztetett terjedelmének megszabásáért. Ugyanakkor a pénzügyi szerveknek fokozniuk kell az ellenőrzést; — a pénzgazdálkodás rendszerében sajátos kérdésként megoldani a tartalékok kialakításának módját és a gazdálkodás rendszerét, tekintetbe véve a mezőgazdasági termelés sajátos próblémáit és azt a körülményt, hogy a terv teljesítése jelentősen függ az objektív körülmények (főleg az időjárás) következtében adódó kilengésektől; — Gondoskodni a szövetkezetek forrásainak helyes összpontosításáról, a hitelnyújtási terv eszközeinek a szövetkezetek közti hatékonyabb elosztásáról, összhangban a termelés végrehajtott szakosításával. 1963, június végéig: 3

A népgazdasági nyilvántartási sta• tisztlka szakaszán. rendezni a mezőgazdasági nyilvántartás és statisztika rendszerét azzal a céllal, hogy: — biztosítsuk a mezőgazdasági üzemekben az elsődleges és a könyvelési nyilvántartás minőségének tökéletesítését; •— a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsítsük a mezőgazdasági üzemek többségében a nyilvántartást és a statisztikát, hogy gyorsan áttekintést nyer(Folytatás a 4. oldalon) 15163. április 8. * (Jj SZÖ 3 \