Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-29 / 118. szám, hétfő

Tapasztalatok a mezőgazdasági termelés Irányításának átszervezésében Közelebb került oz irányítás e termeléshez Ä trebišovi járás gazdagon termő rónáin a Latorca, Bodrog és Laborc folyók mentén fekvő községek szorgalmas földművesei körében is sok szó esik a mezőgazdasági termelés új irányításáról. A községeket nem érte váratlanul a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítése. Erez­ték, hogy történnie kell valaminek. Tömören így foglalhatjuk össze a lele­siek, trakanyiak, pofanyiak és horešiek véleményét. A több felől töriaő irányítás akadályozta a mezőgazdaság előremenetelét, megkötötte a szö­vetkezetek kezét. Nem arról van szó, hogy nem kell tervezni a mezőgaz­daságban. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban ennek szükségességé­re már régen rájöttek. Azt is megtanulták, hogy egy-egy gazdaság ter­melési terve nem lehet öncélú, összhangba kell hozni a társadalom ér­dekeivel. Tervezésre a jövőben is szükség lesz. Bíznak benne, hogy az újonnan alakult termelési igazgatóságok meg­szüntetik a vetésterületek szétírásá­nál az eddigi áldatlan állapotot. Fi­gyelembe veszik majd az emberek Véleményét, a gazdaságok határának talajösszetételét. Megszűnik a régi gyakorlat, ami odavezetett, hogy olyan növények termesztését is szor­galmazták, ami nem felelt meg a helyi viszonyoknak, de vetni kellett. Állami érdekekre hivatkoztak, de az­zal már kevesebbet törődtek, hogy az őszi repce, rozs, keíider, len stb. meghozza-e a kívánt termést. Sok problémát vetnek fel az emberek a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az Irányítás termelési és vállalati alapon nyugvó új rendszerének be­vezetésével kapcsalatban. A szak­iskolát végzett mezőgazdasági dol­gozóknak közvetlen a termelésbe való bekapcsolását helyeslik. Tudomást szereztünk róla, hogy a trebišovi járási pártbizottság a XII. pártkongresszus határozata értelmé­Uen a tél folyamán hozzálátott a me­zőgazdasági termelés új irányításá­nak gyakorlati megvalósításához. Hogy milyen formában, arról a me­zőgazdasági főiskolát végzett Voj­tech Majkút elvtárs, a járási pártbizottság titkára tájékoztat. Biztató eredmények A járásban a szövetkezetek több­sége tízéves múlttal rendelkezik. Az utóbbi években több kisebb gazda­ság egyesítette határát. A közös gaz­daságok földterülete átlag megha­ladja az egyezer hektárt. Vannak rtagyszerű, jó terméseredményeket biztosító gazdaságok, és közepes, sőt alacsony színvonalon mozgó mező­gazdasági üzemek is. A télen a fi­gyelmet elsősorban a gyengébben gazdálkodó EFSZ-ek megerősítésé­nek szentelték. A legjobb szakembe­rek segítettek a községekben a kö­zös vagyon, az állatállomány nyil­vántartásának elkészítésében, a ta­karmányalap helyes elosztásában, az évi termelési és pénzügyi tervek ki­dolgozásában. Segítettek a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésben is. Azzal, hogy a zoo­technikusok, állatorvosok, gépállo­mási szakemberek, ökonómusok és agronómusok a helyszínen, az Istál­lókban, a javítóműhelyekben gyakor­latilag mutatták meg a munkacso­portok tevékenységének megszervezé­sét, annak ellenére, hogy a takar­mányalap egyetlen gazdaságban sem volt ideális, nemcsak hogy átteleltet­ték az állatokat, hanem az állati ter­mékek termelését is biztosították. Az esztendő négy hónapjának bíz­tató termelési eredményei lehetővé tették, hogy a járás megbirkózott az állati termékek tervezett felvásárlá­si feladataival. Jól felkészültek a ta­vaszi és nyári munkákra is. Szakemberek a termelés élén A járásban megalakult mezőgaz­dasági termelési igazgatóságnak har­minc dolgozója és 14 termelési ta­nácsadója. (instruktora) van. Egy-egy tanácsadóra három községet bíztak. Az Igazgatóság azokból a szervező­képes, politikailag és szakmailag kép­zett dolgozókból tevődik össze, akik a párt XII. kongresszusa határozatá­ból eredő feladatokat közvetlenül a termelésben, tehát a gyakorlatban va­lósítják meg. Megoldották a rájuk bízott mezőgazdasági üzemek problé­máját. Munkájuk mentes a hivatal­nokoskodástól, a papírháborútól. Nem általánosan, hanem a problémák konkrét Ismerete alapján Intézik az ügyeket. A Járási pártbizottság azon lesz, hogy a termelési tanácsadók, agronómusok, gépesftők továbbra is közvetlenül a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozzanak. A szakosítást is megoldják Mint már említettük, van igen jó, rendezett és kevésbé rendezett gaz­dasága a trebišovi Járásnak. Vannak helyek, ahol kitűnően megterem az őszi búza, árpa, repce, a cukorrépa, kukorica, zöldség és gyümölcs. Több helyen, évről évre kifagy az őszi ve­tés, gyér termést hoz a repce, a rozs és a cukorrépa. Igen sok helyen a körlmények lehetetlenné teszik a zöldség nagybani termesztését, vagy alkalmas legelő híján nincs bizto­sítva a növendékállatok nevelése. A régi hagyományokra hivatkozva, uz adottság és a körülmények figyelem­be vétele nélkül egyformán foglal­koztak csaknem mindenfajta növény termesztésével. A gyakorlatban ez oda'vezet, hogy a szövetkezetek ter­méseredményei nem úgy alakulnak, ahogyan az kívánatos lenne. A sok­rétű termelés többféle megmunkálógé­pet köt le. A gépeket sem tudják gazdaságosan kihasználni. Kis terü­leteken nem végezhet cukorrépa-, ku­koricakombájn tökéletes munkát. Az öntözőberendezések ls csak nagy par­cellákon érvényesülnek. A szakosí­tás megvalósítását nem lehet kam­pányszerű akciónak tekinteni. Azt tudományos alapon az érdekelt gaz­daságokkal egyetemben lehet meg­oldani. Ezen a téren folynak az elő­készületek. A Mezőgazdasági Tudo­mányos Kutatóintézet dolgozói hóna­pok óta járják a határt, elemzik a talaj összetételét, a helyi viszonyo­kat, meghallgatják e termelők észre­vételeit. Minden remény megvan ar­ra, hogy júniusban a tudományos dolgozók segítségével elkészül a já­rás szakosítási terve. Ésszerűben kell a mezőgazdasági beruházásokat kihasználni Nem szabad olyan építkezésekbe fogni, amelyek nem felelnek meg a helyi adottságoknak. Az istállók, magtárak vagy öntözőberendezések építése legyen összhangban a mező­gazdaság távlati fejlesztésével. Vé­get kell vetni annak a helyzetnek, hogy nagyvonalú építkezésekbe kezd­jenek olyan helyeken, ahol aztán azokat nem tudják kihasználni és nem az eredeti rendeltetésüknek megfelelő célt szolgálják. Hrčef faluben, ahol tlz hektáron termelnek zöldséget, 100 hektár zöld­séges kertnek megfelelő öntözőberen­dezést vásárolt természetesen nem tudják kihasználni. A többi vagont kitevő csővezeték otí hever a gazda­sági udvarban, holott másutt nagyon is kellene. Brezina-Kysta községben 500. férőhelyes hizlaldát építettek. Amikor elkészült, rájöttek, hogy ha­tárukban nem képesek anny. 1 mányt termelni, amivel bl/tos t­nák a hízók ellátását. Sajnos az építkezéseket a járást nem zottság jóváhagyta. A mezőgazt, gi termelési igazgatóság éppen azórt, mert munkáját nem az íróasztal mel­lől fogja végezni, a beruházások vo­nalán kiküszöböli az ehhez hasonló fonákságokat. Fő cél: a termelés színvonalának emelése A mezőgazdaság színvonalának az ipar színtjére való emelésére a tre­bišovi elvtársaknak megvan az el­képzelésük. Az új technika és tech­nológia meghonosítására töreksze­nek, tovább fejlesztik a gépesítést és a szakemberek képzését. Felku­tatták a mezőgazdasági iskolát vég­zett, de más munkaszakaszon dolgozó szakembereket. Elbeszélgettek ve­lük. Az eredmény az lett, hogy töb­ben felcserélték eddigi munkakörü­ket s a mezőgazdaságba mentek dol­gozni. Megoldódik falun a nők és a fia­talság bekapcsolódása a mezőgazda­ságba. Elképzeléseik alapján megte­remtik a feltételeket a két műszak bevezetésére, elsősorban az istállók­ban. Jelenleg a szövetkezetek több­ségében az állatokat Idősebb dolgo­zók gondozzák. A fiatalok és a nők idegenkednek munkát vállalni az is­tállókban. Az asszonyok azzal érvel­nek, hogy ott hajnaltól késő estig van tennivaló. Otthon nem képesek ellátni a házi munkát, a gyerekek nevelését. A fiatalok — akik jobb körülmények között nőttek fel, mint apáik — arra hivatkoznak, hogy szó­rakozni, sportolni, művelődni akar­nak. Azért nem vállalnak olyan mun­kát, ami megkülönbözteti a falusi ifjúság életét a városi élettől. E té­ren már megtették az első lépése­ket. A cukorgyári gazdaság „Sady" részlegén és a Cerjaki Állami Gaz­daság tehénistállójában már két mű­szakban dolgoznak. Az itt dolgozók elégedettek az „újítással", a fiata­loknak több a szabad idejük és ezt jól felhasználják a falu kultúrális és sportéletének előmozdítására. Az itt szerzett tapasztalatok alapján to­vábbi állami gazdaságokban és szö­vetkezetekben tesznek előkészülete­ket — az Istállókban — a két mű­szak bevezetésére. A mezőgazdaságnak az Ipar szín­vonalára való emelését szolgálják mindazok az intézkedések, amelye­ket eddig és a közeljövőben e trebi­šovi járásban megtettek és megtesz­nek. MÖZES SÁNDOR Épül a Barátság­további szakasza A Barátság-kő­olajvezeték szlová­kiai építői tavaly átköltöztek Hav­llőkúv Brod vidé­kére. Itt építik az olajvezeték további részét, amely 430 km hosszú lesz, s Bratislavából Litví­novba vezet. (CTK — Sládek felvétele) t 1 fi3 SZÓ MEGÉRI A FÁRADSÁGOT Ha valaki vonaton utazik Bratislavá­ból Stúrovóba és a vonatablakból fi­gyeli a tájat, észreveheti, hogy a vasút két oldalán sok apró topolyfa van. Az idei időjárás különösen kedvez a fák­nak. Nagyobb részük vízben áll és így rohamosan nő. A sínek mentén körül­belül még kétszer annyi fát ki lehetne ültetni, mint amennyi van belőlük. Több zöldségfélét a közellátásnak A radzovcel szövetkezet kertészeté­ben serényen folyik a munka. Hűsz me­legagyban ma már szépen fejlődő kövér paprika-, paradicsom- és zellerpalánták díszelegnek, várva a mielőbbi kiültetést. Petrik Gyula bácsi kertész bizakodva tekint az Idei terméshozamok elé, de azt sem hallgatja el, hogy még vagy 10 melegágyra lenne szükségük a téli káposztapalánták számára. Lehet azon­ban, ezt a kérdést is rövidesen meg­oldja a szövetkezet. Csaba Zoltán, Radzovce A nyárra készülnek Bár a nyár még messze van, a Du­najská Stredal járási tűzoltó-egyesület elnöksége már most foglalkozott az 1963-as nyári tuzrendészeti előkészüle­tek biztosításával. A nemzeti bizottsá­gokhoz, valamint a mezőgazdasági üze­mekhez felhívással fordult, hogy ide­jében ellenőrizzék a tűzvédelmi beren­dezéseket. Az elnökség kiemelte a plo­nírőrjáratok jelentőségét, amelyeket már most elű kell készíteni. Ez elsősorban is a tűzoltók és a pedagógusok fel­adata. Legelő karbantartás A Brzotínt Állami Gazdaság nagysza­bású legelőtisztítást hajtott végre. A legelőről a fákat kiszedette, ami nem is került pénzébe, mert a munkálato­kat a résztvevő dolgozók a tüzelőért elvégezték. így az állami gazdaság és a dolgozók ls jól Jártak. Beke László, Plešivec evei efer.0 A VEZETÉKNEVEK ÍRÁSA Csepregi E r n ő n é tanítónő leveléből idézUnk: Az első évfolyamot tanítom. így a beiratások is az én hatáskörömbe tartoznak. Sok probléma adódik a nevek írásával kapcsolatban. Jár hoz­zám egy kislány, az anyakönyvi ki­vonat alapján írtam be a nevét: Ďurás Magdolna. Bátyja ugyancsak a mi Is­kolánkba jár, de ő Gyurász néven szerepel — az anyakönyvi kivonaton ls. Az édesanya kérte, hogy leánya nevét is írjam be helyesen — Gyu­rásznak, mert a szülők okmányai is mind erre a névre szólnak. Bizonyára sok utánjárásba kerül majd, amíg a tévedést helyrehozzák. Sajnos sem a szülők, nem a hiva­talos szervek nem szentelnek kellő figyelmet a fenti problémának. Amennyiben sok hasonló eset fordul elő, jó lenne a kérdéssel nyilvánosan is foglalkozni. A név és vezetéknév írását, hasz­nálatát az 1950. május 18-án jóváha­gyott 55. számú törvény szabja meg. Első paragrafusa értelmében: A pol­gárnak joga és egyben kötelessége azt a nevet és vezetéknevet használ­ni, amely az anyakönyvben szerepel. A második paragrafus leszögezi: A név vagy vezetéknév megváltoztatá­sát a kérelmező kívánságára a járási nemzeti bizottság engedélyezheti, ha ez a társadalom érdekeivel nem el­lenkezik. Levelezőnk levelére meg is adtuk a választ. Ám az életben gyakran talál­kozunk a vezetéknév helytelen hasz­nálatának eseteivel, ami sajátos kö­rülményeinkből is adódik. Nem ritka eset, hogy a magyar családok veze­tékneve is szlovák, esetleg szláv ere­detű, de az elődök hosszú évtizede­ken át magyar helyesírással Írtak, és így ls jegyezték be az anyakönyvbe. Példa: Veszely Mihály. Vitathatatlan, hogy a Veszely név szláv eredetű. Magyar jelentése: vlg, vidám. Szlovák helyesírással: Veselý. Az anyakönyv­ben azonban a név már évtizedek óta „sz"-el szerepel. így sem az anya­könyvvezetőnek, sem a név viselőjé­nek nincs módjában a néven önké­nyesen változtatni. Hasonló esetek előfordulnak fordí­tott vonatkozásban Is: Nem egy szlo­vák család magyar helyesírással írt vezetéknevet visel: Például: Lincényl Andrej. Nem ls csoda, hisz a szlo­vák és a magyar nép évszázadokon át együtt élt, számtalan úgynevezett vegyes házasság köttetett, és a nevek is keveredtek. Az anyakönyvben feltüntetett név kötelező mind a név viselője, mind az anyakönyvvezető számára. Sajnos, ezen a téren sok fogyatékossággal találkozunk. Az anyakönyvvezetőt sok esetben a név szlovák vagy ma­gyar hangzása téveszti meg. Sőt az anyakönyvvezető anyanyelve ls befo­lyásolhatja az okmány kiállítását, aminek következménye, hogy a veze­téknevet hangzás után szlovák vagy magyar helyesírással írja anélkül, hogy alaposan ellenőrizné. Kl hát a hibás azért, hogy ugyan­azon szülők egyik gyermekének szü­letési anyakönyvi kivonatán a Gyu­rász, a másik gyermekén pedig a Ďu­rás név szerepel? Az alapvető hibát mindenképpen az követte el, aki az okmányt kiállítot­ta. Az ő kötelessége, hogy a név he­lyességét ellenőrizze és az anya­könyvbe, valamint az anyakönyvi ki­vonatra a helyes nevet vigye át. Nem zárhatjuk kl az anyakönyvve­zető, az okmányt kiállító személy té­vedését sem, bár a következetesség ezt mindenképpen kizárhatná. Tehát az anyakönyvvezető ls tévedhet. A törvény azonban kimondja, hogy min­den polgár azt a nevet jogosult és köteles viselni, amely az anyakönyv­ben szerepel. Az újszülött, az isko­lába lépő gyermek nem ellenőrizhe­ti, helyesen írták-e nevét. Ez a szülő kötelessége. Amennyiben az anya­könyvvezető hibásan állítaná ki a születési anyakönyvi kivonatot, a szü­lők kötelesek őt erre figyelmeztetni. Nemcsak Joguk, hanem törvényben előirt kötelességük mindennemű ok­mányban az eredeti név és vezeték­név használata. Ugyanez vonatkozik gyermekeinkre is. Abban az esetben, ha a gyermek vezetékneve hibásan kerül be az anyakönyvbe — az anyakönyvvezető, esetleg a szülő hibájából —, a hibás nevet meg kell változtatni. Ám min­dennemű változást csak a jár.ási nem­zeti bizottság engedélyezhet. Csak e Jóváhagyás után eszközölhető Javí­tás az anyakönyvben. Ez alkalomból is hangsúlyoznunk kell az anyakönyvvezetők felelőssé­gét. A vezetéknevek Írásában a leg­kisebb hanyagság ls felesleges bo­nyodalmat okozhat. Az elferdített név vitássá teheti a személyazonosságot, ami előre nem látható következmé­nyeket vonhat maga után. A nevek helytelen használata következtében az okmányok hitelessége ls kétség­bevonható. A vezetéknév vagy név önkényes megváltoztatása bizonyos mértékig okmányhamisltás. Ezért a nevek használatára nagyob gondot kell fordítanunk mindannyiunknak, de elsősorban is az llletőkes szer­veknek. ZSILKA LÁSZLÓ Szénbányáink, cellulóz- és papirgyá' raink évente száz és száz köbméter ját használnak fel. Más államokban és ná­lunk is igyekszünk erdelnket megvéde­ni a pusztulástól, főként gyorsan növő fák ültetésével. E fák közül a legalkal­masabb erre a topolyfa. Néhány tv alatt eléri azt a vastagságot, hogy fel lehet használni cellulóz gyártására is. Ez igen nagy előny, ha meggondoljuk, hogy pél­dául a tűlgyja csak 80 éves korában al­kalmas erre a célra. A kiültetett fák azonkívül tartalékolják a nedvességet a melegebb nyári hónapokra és így növe­lik a szántóföldek termékenységét. Dél­Szlovákiában, ahol nyáron különösen ke­vés eső esik, ilyen fák telepítése so­kat segítene. A fák ültetésében hatha­tósan segíthetne a tanulóifjúság. Elég lenne, ha a CSISZ körzeti bizottsága felhívással fordulna az úttörőkhöz és a CSISZ tagjaihoz egy ilyen faktültetési akció megszervezését illetően. Az egy­párórás fáradságot a fák tízszeresen visszafizetnék, és több száz hektár er­dőt menthetnénk meg a kivágástól. BENYE FERENC, Bratislava A tudomány népszerűsítői Korunk termelésének egyik fő Jel­lemvonása — állapította meg a CSKŕ XII. kongresszusa — hogy a tudományos felfedezések fokozatosan a termelés 'szerves részévé válnak. Ez a tétel ter­mészetesen azt ls Jelenti, hogy a tudo­mány és technikai haladás legújabb vívmányait közkinccsé kell tenni. E célt üzemeinkben főképp a Csehszlovák Po­litikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Jő munkájával érhetjük el. A kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó­mű üzemrészlegeiben példamutató mó­don szervezték meg az Ismeretterjesztő Társaság munkáját. Az üzem legkivá­lóbb műszaki dolgozói a Társaság mun­káját összhangba hozták a többi tömeg­szervezetek tevékenységével. A vállalat vezetőségével gazdasági szerződést kö­töttek, hogy szükség esetén az üzemi klub keretében rendezett Ismeretterjesz­tő előadások, kirándulások, Iskolázások anyagilag is biztosítva legyenek. A ve­zető gazdasági dolgozók részére például már több előadást terveztek, melyben a fő téma a vezetés problémája volt. A műszaki dolgozók részére viszont az elektronikáról, az automatizációről és általában a kohóipar gépesítéserői tar­tottak előadást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül sok függ az előadók pe­dagógiai és szakmai színvonalától, ez­ért a vállalatnál a műszaki dolgozókat és az üzemi munkaiskola tanítóit a tár­saság rendszeres pedagógiai és szak­mai oktatásban részesíti. Alena Srubáfová, Ostrava Munkájukon javítani keli A XI. pártkongresszus határozata alap­ján kerUletUnkben 1970 lg körülbelül 150 ezer lakást kell felépíteni. Nagy fel­adat ez és valóra váltása nem lesz könnyű az építőipari dolgozóknak. Hogy helytállhassanak, alaposan neki kell gyiírküzniük, annál is Inkább, mivel az 1959—1962. évi mérlegük kedvezőtlen. Ez években ugyanis 35 940 lakás belyett csak 31 610-et adták át. Legnagyobb a lemaradás a szövetkezeti lakásépítkezés terén, ahol a feladatokat mindössze 45 százalékra teljesítették. Az átadott lakásoknak 75 százaléka átlagos, 25 százaléka pedig átlagon aluli minőségű. A legnagyobb oka ennek az, hogy az építők a belső vakolásoknál rossz minőségű homokot használnak. A lakók azonban a tetők minőségét is kifogásolják. A kelet-szlovákiai lakás­építőknek tehát e vonalon is Intézkedé­seket kell foganatosítaniuk. Elvégre a mennyiség csak akkor értékes, akkor számit Igazán eredménynek, ha a minő­ség is megfelelő. Andreát Sándor, Košice ÜJ SZÓ 4 * 1983. április 29.

Next

/
Thumbnails
Contents