Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-28 / 117. szám, vasárnap

Fejlesszük a tömegek kimeríthetetlen alkotó energiáját Alexander Dubček elvtársnak, az SZLKP KB titkárának beszéde elvtárs beszéde bevezető részében Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében üdvözölte a szlovákiai szakszervezeti konferencia küldötteit és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi tagját. Majd így folytatta: Amint ismeretes, pártunk kongreszszusa elsősorban népgazdaságunk jelenlegi problémáinak és fejlett szocialista társadalmunk kibontakoztatásának szentelt nagy figyelmet, s felvázolta a további fejlődés távlatait. A kongresszus következtetéseit és irányelveit a dolgozók mélyrehatóan megtárgyalták. A párt e feladatok teljesítésénél teljes mértékben a dolgozók legnagyobb tömegszervezetére, a szakszervezetre támaszkodik és fog támaszkodni. A szakszervezet jó munkája nélkül kitűzött feladatainkat és céljainkat nem érnénk el. Ezt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájában maradéktalanul tudatosítani kell. Ezért a szakszervezeti szervekre és szervezetekre nagy feladat hárul s nagymértékben felelősek népgazdaságunk feladatainak teljesítéséért, társadalmunk továbbfejlesztéséért. Az SZLKP Központi Bizottsága a feladatok megoldása folyamán a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai szerveire és tagjaira a párt legszorosabb aktívájaként számit. Elvárja, hogy a szlovákiai szakszervezeti kongresszus küldöttei kezdeményezően és aktivan hozzájárulnak a XII. kongresszus következtetéseinek .teljesítéséhez. Nagy feladatok állnak előttünk, ezek azonban megfelelnek lehetőségeinknek, népünk vágyainak és szükségleteinek. Ezt teljes mértékben megerősítette a kongresszus előtti vita és kongresszus utáni kampány. A XII. kongresszus után, amely kitűzte a feladatokat, most konkrétan hozzá kell látni a kongresszusi határozatok megvalósításához. Szükséges, hogy társadalmunk valamennyi szerve és szervezete kivegye részét e feladatok teljesítéséből, s a konkrét feltételeknek megfelelően életbe léptesse a határozatokat. Ha nem így járnánk el, akkor a kongresszusi határozatoknak csupán ismételgetése és hangsúlyozása nem segítene. E kérdést azért hangsúlyozzuk, mert az utóbbi időben néhány fogyatékosság biráló elemzése után, amint azt pártunk tette a kongreszszus előtt és a kongresszuson, egyesek előszeretettel ismételgetik, elmélyítik s újabb megjegyzésekkel támasztják alá a pártnak e bírálatát. Az aktivitást egyes helyeken csak aszerint értékelik, hogy ki bukkan újabb, még fel nem tárt vagy nem közölt fogyatékosságokra. Nem kifogásoljuk, sőt üdvözöljük és támogatjuk a fogyatékosságok feltárását és bírálatát. Hiba azonban, hogy az emberek nem törekszenek ugyanilyen aktivitással a hibák megoldására, nem igyekszenek valóban konkrét következtetések levonására, nem teljesítik maradéktalanul azokat a határozatokat, amelyeket a párt a helyzet elemzése alapján hozott. Bizonyára egyetértenek azzal, hogy politikai szervező munkánk súlypontja jelenleg nem a fogyatékosságok paszsziv feltárása, e fogyatékosságokról szóló adatok gyűjtése, hanem elsősorban minden munkahelyen konkrét tárgyilagos intézkedésekre és tettekre van szükség a hibák leküzdése érdekében. A szocialista társadalom továbbfejlesztése, a CSKP XII. kongresszusa határozatainak teljesítése érdekében fejlesszük a tömegek kimeríthetetlen alkotó energiáját. A CSKP XII. kongresszusa után a szakszervezetektől azt várjuk, hogy még hatékonyabban szervezik meg a szocialista munkaversenyt, az emberek kezdeményezését az építő feladatok teljesítésére Irányítják, a tömegeket hatékonyan mozgosítják a kemény tél következtében gazdaságunkban felgyülemlett nehézségek leküzdésére. A szakszervezetek központi feladata, hogy valamennyi dolgozó erőfeszítését a munkatermelékenység és e termelés hatékonyságának fokozására, a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésére összpontosítsák. Nagymértékben a szakszervezetek munkájától függ, hogyan teljesítjük terveinket, milyen haladást érünk el a műszaki fejlesztésben, hogyan növekszik a munka termelékenysége, szilárdul meg a szigorú gazdaságosság rendszere népgazdaságunk valamennyi területén, és hogyan sikerül kihasználnunk a termelési tartalékokat. Gazdaságunk legégetőbb problémája a mezőgazdasági termelés. A kongresszusi határozat nyíltan rámutat, hogy ma társadalmunk fő feladatának kell tekinteni a.mezőgazdasági termelés fejlesztését, melynek lényeges növelése nélkül nem biztosíthatjuk sem a népgazdaság aranyos fejlődését, sem a nép életszínvonalának emelkedését. Számunkra, szlovákiai funkcionáriusok számára ez az elsőrendő országos feladat különösen égető. Szlovákia mezőgazdasága teljes egyharmaddal kisebb intenzitású, mint a cseh országrészeké. Köztársaságunkban 1962-ben nem teljesítettük az állattenyésztési termékek felvásárlásának tervét, elsősorban azért, mert Szlovákiában nem teljesítettük a feladatokat. Mivel a mezőgazdasági termelés társadaimnnk fő feladata, ennek erőteljesebben meg keli nyilvánulnia az SZSZT, a kerületi járási szakszervezeti tanácsod, a szakszervezeti szövetségek és főként az üzemi bizottságok munkájában is. A szakszervezeti szerveknek, főként a járásokban most fontos feladatuk, hogy egészséges lendületet vigyenek az ipari és más vállalatok, valamint a mezőgazdasági termelés kapcsolataiba. Ajánlatos lenne, ha a járási szakszervezeti tanácsok az újonnan létesült termelési igazgatóságokkal megállapodnának abban, hogy az egyes járásokban milyen feladatokra kell a védnökségi üzemek segítségét irányítani, emellett a hatékony szervezői, politikai és műszaki segítség s elsősorban az irányítás vállalati-termelési alápelve legyen a védnökségi segítség alapvető formája. A termelési igazgatóságokkal együtt meg kell szervezni a védnökségi üzemek tapasztalatátadását is, és gondoskodni kell arról, hogy a leggyengébb mezőgnzdasági üzemek sokoldalú, gyors és hatékony segítségben részesüljenek. A termelési igazgatóságok szakszervezeteinek is elsősorban ezt kell szem előtt tartaniuk. Egyes járásokban megszervezték a gazdaságilag erős és a lemaradó szövetkezetek testvéri szövetségét. Ezt a kezdeményezést örömmel fogadjuk, ugyanakkor azonban biztosítani kell, hogy ilyen szövetségre lehetőleg egymáshoz közel fekvő EFSZ-ek között kerüljön sor. Következetesen ki kell használni a szakszervezeteknek a mezőgazdasági termelésre gyakorolt befolyása minden egyéb lehetőségét is. A GTÁ-k, a kerületi mezőgazdasági-műszaki vállalatok szakszervezetei állandóan tartsák szem előtt a szövetkezeteknek nyújtandó műszaki segítséget. Az 1963. évi terv rendkívUl fontos a kongresszusi feladatok teljesítése szempontjából. Myíltan meg kell mondani, hogy a terv eddigi teljesítése nem felel meg küldetésének. Igaz, hogy sok bajt okozott a rendkívüli tél, de még rosszabb az, bogy a fő fogyatékosságok, főként a minőségi mutatók terén márciusban és áprilisban továbbra is fennállnak. Hiába beszélnénk a távlatokról, ha nem teremtenénk meg ezek elérésének feltételeit még az idén, a második negyedévben a tervfeladatok következetes teljesítésével. Az ipari termelés tervét az első negyedévben 99,6 százalékra teljesítettük, ez azt jelenti, hogy 0,7 százalékkal marad a múlt évi színvonal alatt. Szlovákiában a közlekedés 5 millió tonnával kevesebbet szállított a tervezettnél. Szlovákia egyetlen építkezési vállalata sem teljesítette tervfeladatait. A lemaradás már 317 millió koronát tett ki, emellett az elvégzett munkák terjedelme 33 százalékkal kisebb a múlt évinél. A folyó év első két hónapja alatt az önköltséget az iparban 7B millió koronával, az építészetben 170 millió koronával, vagyis 28 százalékkal léptük túl. A termelékenységet az iparban 97,6 százalékra teljesítettük, az építészetben pedig csak 69,9 százalékra. Az első negyedév eredményei nem kielégítők, s kell, hogy minden téren serkentsék a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkáját. A megoldást nem kereshetjük a terv módosításában és csökkentésében. A terv teljesítésének figyelmet kell szentelni a központban, a tervező és irányító szervekben, fűként a minisztériumokban. Ez kétségtelen. De a terv teljesítése, olyan termelés elérése, amely lehetővé teszi a tervezett fogyasztás és életszínvonal biztosítását — az üzemekben, a termelésben, közvetlenül a munkahelyeken dói el. Ezért az igazságért kell síkraszállniuk a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek. Dolgozóink érdeke megköveteli, hogy e kérdésekről nyíltan beszéljünk velük A tervteljesítés eredményeinek részletesebb elemzése azt mutatja, hogy a kedvezőtlen fejlődés egyik lényeges oka a munkaidő és a termelési állóalapok elégtelen kihasználásában s az új, haladó tapasztalatok lassú érvényesítésében rejlik. Igen komoly károkat okoz nekünk a selejt, amely évente 100 milliós értéktől faszt meg bennünket, valamint a rövid élettartamú, rossz minőségű termékek stb. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek ma elsősorban a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő kihasználására, a termelési fegyelem betartására, a selejt és a rossz minőségű termelés elleni harcra kell törekedniük. E fogyatékosságok kiküszöböléséért hatékonyan szálljanak síkra az üzemekben újonnan alakult népi ellenőrző szervek is. A dolgozóknak nyíltan meg kell mondani, hogy a rossz minőségű munka, a selejt hatással van gazdaságunkra, csök kenti hatékonyságát. Üdvözöljük a CSISZ nek a gazdálkodás fogyatékosságainak kiküszöbölésére irányuló erőfeszítését, s az FSZM ebben nyújtson neki hatékony segítséget. Dubček elvtárs beszéde további részé ben a szakszervezetek soron levő fel adataival foglalkozott. A XII. kongresz szus határozataiból a szakszervezetekre számos feladat hárul, elsősorban az újl tómozgalom, a termelés műszaki és tecli r.ológiaí ésszerűsítésének fejlesztése és helyes irányítása. E téren számos mun kahelyen jó eredményeket értek el, és e tevékenység egyre mélyebb gyökereket ereszt a szocialista munkabrigádok mun kájában. De sok még a javítani való ezen a szakaszon is. Szlovákiában 1956—1962 közötti években 130 253 újítá sí javaslatot valósítottak meg, amelyek kel több mint 1 260 000 000 koronát taka rítottunk meg. A dolgozók ésszerűsítő javaslataikkal és találmányaikkal sok műszaki és technológiai problémát ol dottak meg. Szlovákiában tavaly 7438 tematikus fel adatot hirdettek ki, melyek közül csu pán 2025-öt oldottak meg. Az FSZM szer vei és szervezetei, valamint a termelési műszaki tanácsok hatékony segítséget nyújthatnak e téren, ha gondos kodnak arről, hogy a tematikus fel adatokat a dolgozók széles körű részvé telével dolgozzák ki. Ugyanakkor e fel adatok megoldását komplexbrigádokra kell bízni. Szlovákiában a múlt évben 5324 újítási javaslatot nyújtottak be, 1073-at elfogad tak közülük, de csak 680-at érvényes! tettek a gyakorlatban. Ez a dolgozók gazdag kezdeményezésének és műszaki alkotóképességének elégtelen kihasználá sáról tanúskodik. Dubček elvtárs a következőkben a dol gőzök szakképzettségének növeléséről beszélt. Ez a követelmény az egész ál lamban érvényes — mondotta — de még sürgetőbb Szlovákiában. Elsősorban na gyobb gondot kell fordítani a munkás utánpótlásra, ,az üzemekben dolgozó fia talokra. Kevéssé gondoskodnak a tanonc iskolák ellátásáról. A szakszervezeteknek különös figyel met kell szentelni a nők körében vég zett munkára. Céltudatosabban kell fel lépni a nők képességeiről kialakult ma radi nézetekkel szemben. Aránylag még mindig kis számban vannak képviselve a nők a szakszervezeti szervekben és bizottságokban. A szakképzettség és a műveltség fej lesztése szempontjából nagyobb figyelmet kell szentelni a műszaki-gazdasági és a tudományos kutatás területén dolgozó értelmiségnek. Nélkülük a termelésben nem haladhatunk gyorsabban előre A gazdasági vezetőség, a párt- és szakszervezetek részéről sokkal nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az értelmiség körében végzett munkának. Fejlett szocialista társadalmunk feladatai szükségessé teszik a szakszervezetek tömegpolitikai munkájának megjavítását nevelő hatásának fokozását. A szakszervezetek nevelő tevékenysége elsősorban az alapszervezetekbe, közvetlenül az üzemekbe összpontosuljon. Elsősorban itt kell megvalósulnia a dol gozók leghatékonyabb, sokoldalú nevelésének. Tapasztalatainkból azonban mind nyájan jól tudjuk, hogy a szakszervezeti mozgalom leggyengébb pontja a dolgo zók nevelése. E nevelőmunka gyakran csak a kulturális és a társadalmi élet területére szorítkozik. Az FSZM általá nos nevelőmunkájának hatékonyságát azonban elsősorban az egész termelési és nevelési folyamatban elért eredmé nyek alapján mérjük le. A szakszerve zctek gyakorlati tevékenységének szá mos formája van, ahol a termelési fel adatok teljesítése a neveléssel párosul. Ezt láthatjuk például a szocialista munkabrigádoknál. Meg kell azonban mondani, hogy a szakszervezeti szervek még nem tettek eleget a szocialista munkaverseny, főként a szocialista munkabrigádok mozgalmának minőségi fejlesztéséért. A szociailsta munkaverseny ott ér el jó eredményeket, s az üzem ott teljesíti termelési feladatait, ahol a szakszervezet a verseny élén áll, azt rendszeresen értékeli, és figyelembe veszi a dolgozók hozzászólásait. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa a szocialista munkaverseny terén is új feladatokat ró a szakszervezetekre. A termelés minőségi átalakításának a kongreszszus után megkezdődött folyamata sokkal nagyobb támogatást igéivel a szakszervezetek részéről. A CSKP XII. kongresszűSa felhívja a figyelmet a dolgozóknak az irányításban való részvételének egy további igen fontos formájára: a termelési értekezletekre. A termelési értekezletekben a központi tervezés és a tömegek irányításban való részvételének demokratikus elvén nyugvó egyesítése eszközét látjuk. Ezért igen fontos, hogy megjavuljon a termelési értekezletek szervezése, növekedjék tekintélyül., s fokozódjék határozataik kötelező ereje. A termelési értekezletek csak így gyakorolhatnak hatást a gazdasági tervek minél jobb teljesítésére. Az FSZM valamennyi tagjához, munkásokhoz, technikusokhoz, mérnökökhöz, tudományos-, kulturális és művészeti dolgozókhoz, a szlovákiai szakszervezeti konferencia küldötteihez fordulunk — mondotta beszéde végén Dubček elvtárs — azzal a tudattal és meggyőződéssel, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket szocialista építésünk munkafrontján. Minden erőnket vessük latba a XII. kongresszus határozatainak teljesítéséért VOJTECH DAUBNER elvtársnak, az SZSZT elnökének beszéde Mint lapunk tegnapi számában közöltük, Bratisiavában háromnapos szlovákiai szakszervezeti konferencia kezdődött. A főbeszámolót Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke tartotta, akinek beszédét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Az elmúlt négy év alatt— a legutóbbi konferencia óta — társadalmunk lényeges változásokon ment keresztül, melyek erősen befolyásolták a szakszervezetek munkáját is. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az utóbbi időben az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének üteme lassúbb volt. Hogy a népgazdaság további fejlődését elősegítsük, számos intézkedést foganatosítottunk a gazdaság irányításának szervezésében és a tervezésben. Daubner elvtárs a továbbiakban foglalkozott az első negyedévi terv teljesítésével, majd leszögezte: A jelenlegi problémák megoldásában a szakszervezet úgy sevithet a legjobban, ha teljesíti a CSKP XII. kongresszusának irányelveit, melyek szerint a szakszervezet legfontosabb feladata az elkövetkező időszakban az, hogy „használja ki és mélyítse el a termelés irányításában való részvétel minden formáját". Ennek egyik döntő eszköze a szocialista munkaverseny, mely az utóbbi időben sokat fejlődött és új elemekkel gazdagodott. Daubner elvtárs említést tett a szocialista munkabrigád, a kongresszusi brigád és a többi haladó mozgalmakról, majd hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaversenyben elért eredmények nem nyilvánulnak meg a termelési fel-adatok általános teljesítésében, mert a terven felül gyártott értékeket felemésztik azok az üzemek, melyek sem kötelezettségvállalásaikat, sem nedig tervezett feladataikat nem teljesítik. A szakszervezetekre vár tehát az a feladat, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a lemaradozó üzemeknek, intézkedéseket tegyenek munkájuk megjavítására. A termelés irányításában való részvétel hathatós formája a termelési értekezlet. Ott, ahol ezeket jól szervezik, milliós értékeket takarítanak meg. A termelési értekezleteket azonban sok helyen lebecsülik s az értekezleteken elhangzott javaslatokat nem realizálják. A terv előkészítésével kapcsolatban Daubner elvtárs kiemelte, hogy a dolgozók részvétele az irányításban azzal kezdődik, hogy tömegesen részt vesznek a terv előkészítésében. Számos üzemben azonban erről megfeledkeznek s nem használják fel a dolgozók gazdag tapasztalatait. A szakszervezeteknek tehát arra kell törekedniük, hogy a terv előkészítésébe és teljesítésének ellenőrzésébe a dolgozók legszélesebb rétegeit bekapcsolják. Nagy szerepe van e téren az anyagi érdekeltség érvényesítésének. Az utóbbi időben gyarapodott az olyan alapszervezetek száma, melyek konkrétan foglalkoznak a munka jutalmazásával. Vannak azonban olyan szervezetek is, melyek ezt a kérdést elhanyagolják. így például tavaly Szlovákia ipari üzemeiben 52 millió koronát fizettek ki a túlórá kért. A szakszervezeti szervek és szervezeteknek oda kell hatniuk, hogy a bérpolitika a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének hátha tós eszközévé váljék. A dolgozóknak meg kell magyarázni, hogy prémiumot nem lehet a fizetés részének tekinteni, hanem amint pártunk XII. kongresszusa hangsúlyozta — prémium a nagyobb teljesítmé nyért, az anyagtakarékosságért, a jobb munkaszervezésért, a gyártmányok jobb minőségéért, a feladatok határidő előtti teljesítéséért járó jutalom. Daubner elvtárs foglalkozott beszédében a műszaki fejlesztés kérdéseivel is. Emlékeztetett a CSKP XII. kongresszusára, mely rámutatott, hogy a tudomány és technika eddigi fejlődése nem volt összhangban népgazdaságunk fejlődésének szükségleteivel. A szakszervezeti szervek és szervezetek — mondotta ezzel kapcsolatban Daubner elvtárs — nem harcolnak eléggé a konzervatizmus, a határozatlanság és a felelőtlenség ellen, melyek fékezik a tudomány és a technika előrehaladását. E tekintetben nem használjuk ki eléggé a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságot. Sok üzemben a tudomány és a technika fejlesztésének tervét teljesítik a legrosszabban, de a szakszervezetek mindebből nem vonják le a megfelelő következtetéseket. A műszaki haladás nem lehet ösztönszerű, ez szervezést és céltudatos irányítást követel. Beszédének jelentős sészét Dauíj" ner elvtár a dolgozókról való gondoskodás kérdéseinek szentelte. $ szakszervezet azt a megbízatást kapta, hogy felügyeljen a munka biztonságára és a dolgozók egészségére. Üzemeink 54 százalékában már megszervezték az őrjáratokat, melyek ellenőrzik a munkabiztonsági előírások" betartását. Ennek ellenére sok üzemben fogyatékosságok mutatkoznak a munkabiztonság terén. AZ anyagi érdekeltség elvét nem alkalmazzuk eléggé a vezető gazdasági dolgozóknál, hogy felelőssé tegyük őket a biztonságos munka feltételei* nek megteremtéséért. A tervezőin* tézetek szakszervezeteinek oda kell hatniuk, hogy már a tervrajzokban következetesen betartsák a biztonságos munka követelményeit. Az egészségügyi gondoskodásra ta* valy 6,5 milliárd koronát fordított tunk. Ennek is köszönhető, hogy a világon az elsők közé tartozunk az egészségügyi gondoskodást illetően. Különösen az üzemekben gyarapqdott az egészségügyi berendezései száma. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, hogy tavaly megbetegedés miatt lényegesen növekedett a munkából kiesők száma. Ebből következik, hogy meg kell javítani ft megelőző gondoskodást. A legutóbbi konferencia óta jelentősen elmélyült a dolgozók és a szakszervezetek részvétele a szociális biztosítás terén. A lakáskérdés megoldásával kapcsolatban Daubner elvtárs megemlítette, hogy különösen a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben mutatkoznak fogyatékosságok. A múlt év végéig megalakított 283 lakásszövetkezetből csak 131 üzemi. „A szövetkezeti lakásépítkezés nincs egyenletesen elosztva az egyes járásokban. A szövetkezeti építkezés iránt csak a nagyobb városokban van érdeklődés. A szakszervezeteknek jobb munkát kell kifejteniük a lakásszövetkezetek megalakítása érde« kében." A nők foglalkoztatásával kapcsolat, ban Daubner elvtárs hangsúlyozta, hogy Szlovákia ipari üzemeiben 153 ezer nő dolgozik. „A dolgozó nők számával dicsekedhetünk ugyan, de szakképzettségükkel kevésbé. S még kevésbé megfelelő munkafeltételek megteremtésével, valamint a bölcsődék és óvodák építésével és karbantartásával. Különösen a járási és az üzemi szakszervezeti bizottságoknak kell többet tenniük e téren. Szlovákiában az idén 29 millió koronát fordítunk bölcsődék és óvodák építésére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az igényeket kielégítjük. Szükség van az üzemi tanácsok és a nemzeti bizottságok kezdeményezésére is, jobban használják ki a pénzügyi és anyagi forrásokat, az önsegélyezést, az üzemi alapokat stb. A beszámoló további részében az üzemi étkezdék, testnevelés és a kollektív szerződések kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a kollektív szerződés számos üzemben nem teljesíti küldetését. Szükséges, hogy a kollektív szerződést a dolgozók részvételével dolgozzák ki, s már az új év megkezdése előtt hagyják jóvá, hogy teljesítése ellenőrizhető legyen. A munkaszervezés megjavításával kapcsolatban a beszámoló foglalkozott a szakszervezetek átszervezésével. A szakszervezeti szervek összetételének megváltoztatása erősen folyásolta a munkamódszerek kialakulását. A Szlovák Szakszervezeti Tanács rendszeres segítséget nyújt a kerületi szakszervezeti tanácsoknak, az új járásoknak és üzemi szervezeteknek. Nagy súlyt helyeztek a részlegbizalmiak munkájának elmélyítésére és felélénkítésére. A szervező munka megjavításának alapvető feltétele — az aktivistákkal végzett munka. Nagy súlyt kell helyezni a határozatok teljesítésének ellenőrzésére, mely elősegíti a fogyatékosságok felszámolását. Daubner elvtárs befejezésül hangsúlyozta: „Az V. szakszervezeti kongresszusra való" előkészület folyamán megtartott gyűlések és konferenciák a CSKP XII. kongresszusa alkotó gondolatainak jegyében zajlottak le. Jelenleg elsősorban az a feladat áll előttünk, hogy a rendkívül kemény tél ellenére is teljesítsük az idei termelési tervet. A szakszervezetek legfontosabb feladata most, -harcolni a munkatermelékenység növeléséért. A szocialista társadalom fejlesztésének feladatai megkövetelik, hogy minden dolgozó latba vesse tudását a XII. kongresszus határozatainak teljesítéséért." ÜJ SZÖ 4 * 1983. ánril" 2"