Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-24 / 113. szám, szerda

JCuÜwuc Az élmények gazdag forrása A guineai népi együttes fellépéséről 4 AZ EGYETEMES NÉPI ÁLLAM LÉNYEGE nemcsak a társadalom érdekében, hanem annak nevében Az SZKP XXII. kongresszusának határozatai között fontos helyet foglal el a kommunista elmélet és gyakorlat legújabb és legfontosabb feladatainak megoldása: a proletárdiktatúra államának egyetemes népi állammá fejlődése A szocializmust a proletárdiktatúra államában építjük, a kommunizmust az egyetemes népi államban. A proletárdiktatúra államénak egyetemes népi állammá fejlődése tehát a szocialista államfejlődés általános érvényű, s napjainkban egyre időszerűbb a törvényszerűsége. Miután e törvényszerűség érvényesülésének feltételei az egyes szocialista államokban nem minden tekintetben azonosak, idejekorán tisztában kell lennünk a probléma lényegével. Ez annál is inkább szükséges, mert pártunk XII. kongresszusának határozatai szintén felhívják figyelmünket arra, hogy e kérdéssel a közeljövőben, sajátos hazai feltételeinkből kiindulva nekünk is foglalkoznunk kell. Miután társadalmunk osztálytagozódása új fejlődési fokot ért el, szocialista államunk törvényszerűen ugyanolyan irányban fejlődik, mint a szovjet társadalom szocialista állama. g VWWyAWWWWWAÍWwi Az SZKP programja megállapítja, •

r

l hogy a szocialista állam a proletárdiktatúra államaként keletkezett. A proletárdiktatúra biztosította a szocializmus teljes és végleges győzelmét, valamint az átmenetel a kommunizmus fejlett építésébe. Ezzel a proletárdiktatúra teljesítette történelmi feladatát " s a Szovjetunió belső fejlődésének íelauatai szempontjából szükségszerűsége megszűnt. E megállapítás csak az első pillanatban meglepő, mert ha tekintetbe vesszük, hogy a szocialista állam keletkezésétől íogva a társadalmi többség diktatúrája a kizsákmányoló kisebbséggel szemben, akkor ebből természetszerűleg következik, hogy a szocialista állam elnyomó funkciójának hatásköre kezdettől fogva szűkebb, mint a kizsákmányoló államoké. Ezért fejlődésének bizonyos fokán — amikor elnyomó tevékenységének nincs többé létjogosultsága — elveszti osztálydiktatúra jellegét, s az egész társadalom érdekeinek és akaratának kifejezőjévé válik. Az egyetemes népi államban a munkásosztály betetőzi politikai vezető szerepét, elhal az állam, mint az osztályelnyomás eszköze, és teljességében kifejlődik az állam, mint az egész társadalom szervezete, mint az egész társadalom hatalmi eszköze. A Szovjetunió e fejlődési fokot már elérte. A szovjet társadalomban nincsenek olyan osztályok, vagy csoportok, melyeknek az érdeket ellentétben lennének a munkásosztály érdekeivel, s melyek ellen a munkásosztálynak, az elsősorban neki szolgáló állam segítségével kellene akaratét erőszakkal érvényesítenie. A Szovjetunióban az osztályerőszaknak mér nincs se tárgya, se célja, tehát megszűnik a munkásosztálynak, mint uralkodó osztálynak a diktatúrája. A szovjet szocialista állam elérte fejlődésének csúcspontját; egyetemes népi állammá alakult, hogy további fejlődése során szocialista államisága kommunista önigazgatássá fejlődjék. Az egyetemes népi állam természetesen továbbra ls állam marad, de elveszti diktatórikus jellegét és a Szovjetunió két osztályának, a munkásságnak és a kolhoz-parasztságnak, valamint a szocialista értelmiségi rétegeknek hatalmi eszközévé vált, miután a proletárdiktatúra eszközeivel már felépült a szocialista gazdasági rendszer és kialakult az egész társadalom erkölcsi-politikai egysége. Hangsúlyozni kell, hogy az egyetemes népi állam ugyan az egész társadalom állama a munkásosztály diktatúrája nélkül, de a munkásosztály az egyetemes államban is vezető társadalmi erő marad, s az állam segítségével továbbra ls teljesíti feladatalt, melyek történelmi küldetésének eléréséhez, tehát az osztálynélküli társadalom építéséhez szükségesek. E feladatokat az SZKP programja pontosan felsorolja. Meg kell szervezni a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését és a szocialista termelési viszonyokat kommunista termelési viszonyokra kell változtatni; ellenőrizni kell a munka, a termelés és az elosztás mérvét; biztosítani kell az anyagi jólétet, védelmezni kell a polgárok szabadságjogait, meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet, a szocialista tulajdon védelmét; a néptömegeket az öntudatos fegyelemre, kommunista munkaerkölcsre kell nevelni, az ország biztonságát és védelmét megfelelően biztosítani kell. Továbbá el kell mélyíteni a szocialista államokkal az együttműködést, meg kell védeni a világbékét stb. E feladatokat jellegüknél fogva, kizárólag az államhatalom segítségével lehet megoldani Az egyetemes népi államnak tehát az a funkciója, hogy a munkásosztálynak a felsorolt hatalmas feladatok megvalósításában segítségére legyen A változás abban áll, hogy a szovjet állam funkcióit eddig mint egyetlen osztály eszköze teljesítette, a jövőben nemcsak az egész társadalom érdekében, hanem már annak nevében, mint az egész dolgozó nép hatalmi eszköze fog működni. Ebből következik, hogy a társadalomnak a munkásosztály általi államvezetése elkerülhetetlen mindaddig, míg meg nem szűnnek a társadalmi osztálykülönbségek, míg el nem tűnnek az államvezetés politikai feltételei, azaz a kommunizmus teljes győzelméig. Hangsúlyozni ketl, hogy a munkásosztály és élcsapata, a lenini párt, nem akarja fenntartani a létező osztályviszonyokat — mert nincs rá szüksége. Fő célja az osztálytársadalom végleges megszüntetése, s e cél eléréséért folytatott küzdelmeinek egyik eredménye az egyetemes népi állam. Miután az egyetemes népi állam osztály-politikai alapja az egész nép, az egész társadalom, funkciói megvalósításának módszereiben és formáiban új vonások jelentkeznek, melyekben már a jövő kommunista társadalma önkormányzatának csíráit is felismerhetjük. Az új vonások, az eljövendő fejlődési fok csirái nem jelentik az állam gyöngülését vagy felszámolását. Ellenkezőleg, a kommunista önigazgatássá valé átalakulást elsősorban a szovjet egyetemes népi állam biztosítja, éspedig a szocialista államiság megszilárdítása útján. Szilárd erejét úgy éri el, hogy a dolgozók legszélesebb mértékben részt vesznek az állam igazgatásában, a gazdasági és kulturális építés irányításában. Egyidejűleg a szocialista demokrácia minden tekintetben kiszélesedik és tökéletesedik, az • államgépezet munkája javul, a népi ellenőrző szervek tevékenysége elmélyül. Az SZKP XXII. kongreszszusa ebben az értelemben hozott részletes határozatokat a képviseleti szervek tevékenységének megjavítása, a választási rendszer kiegészítése tárgyában. Ami a polgárok összességének az államigazgatásba való bekapcsolását illett, maga Hruscsov elvtárs mutatott rá, hogyan képzelhető el a kérdés megoldása. „1. Minden dolgozó ember egyre jobb anyagi és kulturális életfeltételeinek megteremtésével; 2. a népképviselet formáinak tökéletesítésével és a szovjet választási rendszer demokratikus elveinek kiegészítésével; 3. a kommunista építés legfontosabb kérdéseinek, a szovjet állam törvényjavaslatainak egyre szélespbb mértékben történő nyilvános népi megvitatásával; 4. a hatalmi és igazgatási szervek munkájának népi ellenőrzésével, a népi ellenőrzés szervezetének sokoldalú kiépítésével s az ellenőrző tevékenység hatékonyságának emelésével; 5. az irányító szervek összetételének rendszeres megújításával, az államapparátus és a társadalmi szervezetek vezető és felelősséggel tartozó dolgozóit illetően a választás elvének egyre következetesebb megvalósításával, s ezen elvnek az állam, a társadalmi szervezetek és kulturális intézmények összes vezető dolgozóira valő fokozatos kiterjesztésével." A tervbe vett és további intézkedések a szovjet egyetemes népi állam lényegét tükrözik s egyidejűleg megmutatják az utat, melyen az egyetemes népi állam szervei fokozatosan a társadalmi önkormányzat szervelvé válnak. Ezek után tegyük fej a kérdést: Mi a helyzet nálunk? Vizsgáljuk meg, miiyen feltételekhez van kötve hazánkban az egyetemes népi állam kialakulása. Pártunk XII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy társadalmunk megszabadult a kizsákmányoló osztályoktól s olyan társadalommá változott, melyben léteznek ugyan osztályok, de ezek a munkások és a szövetkezeti parasztok baráti osztályai, melyek között ugyan vannak még ellentétek és nem antagonisztikus ellentmondások, ezek azonban a döntő társadalmi érdekek alapján fokozatosan elhalnak. Szocialista társadalmunk további fejlődését gazdasági, politikai és nevelőfeladatok biztosítják, melyeket a kongresszusi határozat 11 pontja tartalmaz. A 11 pontban foglalt alapvető feladatok szerves egységet alkotnak. Ezek teljesítésével jobban kielégítjük népünk anyagi és kulturális szükségleteit, társadalmunk öntudatosságának és eszmei egységének növekedését érjük el. A mondottakból kitűnik, hogy tár sad a lmunk és szocialista államunk fejlődésének iránya azonos a Szovjetunió fejlődésének irányával. Ugyanakkor a fejlődésben bizonyos eltéréseket is észlelhetünk. A proletárdiktatúra neim egészen tizenöt év alatt megszüntette hazánkban a kizsákmányolást "és a kizsákmányoló osztályokat, biztosította a szocialista termelési viszonyok kiépítését és így nálunk is nagyrészt teljesítette történelmi hivatását. De döntő győzelmet eddig elsősorban a szocialistajvtermelési viszonyok fejlődésében arattunk. Viszont nem felejtjük el; hogy a termelésben az ember a legfontosabb tényező. Munkásosztályunk egészének kiemelkedő politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságai pártunk történelmi tapasztalatai, szoros kapcsolatai dolgozó népünkkel biztosítékai annak, hogy a szövetkezeti parasztság jelenlegi hibáit leküzdjük. A burzsoá ideológia és gondolkodásmód maradványai jelenleg komolyan akadályozzák a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását a faiun és fékezik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Ezért a szövetkezeti parasztság nevelése, a burzsoá ideológia csökevényei és a kisparaszti gazdálkodás hagyományai elleni küzdelem a mezőgazdasági problémák megoldásának fontos tartozékát képezik. Szocialista társadalmunk népgazdasága további fejlődésének feltétele az irányítás színvonalának emelése, a demokratikus centralizmus elvének megszilárdítása, a kollektív vezetés és a személyes felelősség fokozottabb érvényesítése, az állami és a munkafegyelem megerősítése, a szocialista munkaerkölcs megjavítása stb. Röviden kifejezve, a gazdasági feladatok teljesítésével párhuzamosan az új emberért is küzdenünk kell, pártunk, szocialista államunk és társadalmi szervezeteink nevelőtevékenysége segítségével. E fogyatékosságok okait többek között abban is kereshetjük, hogy a dolgozók egy része még nem fogta fel. miszerint a szocialista államot nem az állainszer vek és hivatalok jelentik, hanem elsősorban szocialista társadalmunk államalkotó akarata. Tehát minden egyes dolgozónak a szocialista államot a maga államának kell éreznie s ahelyett, hogy az államhatalmat még mindig rajta kívül álló „hatóságnak" tekinti, önként kellene részt vennie az állam igazgatásában, a szocialista demokrácia kiterjesztésében, mert csak így változhat át szocialista államunk egyetemes népi állammá. Pártunk XII. kongresszusa is kijelölte a szocialista demokrácia további fejlesztésének, a dolgozóknak az állam igazgntásában való aktív részvételének fd irányait: a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, elsősorban a szakszervezetek. a CSISZ és legújabban a népi ellenőrző szervek tevékenységében való részvétel útján sajátíthatják el dolgozóink társadalmunk közös érdekeinek hatékony védelmét E fejlődési folyamat Irányító erejét — még inkább, mint eddig — a CSKP képezi, mert csak a munkásosztály élén állő pártunk képes arra. hogy társadalmi feladatainak megváló sítását megszervezze és biztosítsa. A fejlődési folyamat irányítását viszont pártunk elsősorban szocialista államunk segítségével hajtja végre. A proletárdiktatúra lényegét ezek szerint mi sem értelmezhetjük már a „proletár" és „diktatúra" szavak formális magyarázatával, mert a proletárdiktatúra elsősorban azt jelenti, hogy a munkásosztály az állam segítségével átvette a társadalom vezetését és fejlődésének irányítását. Ezen irányítás során nálunk is teljesítette történelmi küldetésének nagy részét. Miután a társadalomnak a munkásosztály általi állami vezetése elkerülhetetlen a kommunizmus teljes győzelméig, a CSKP szocialista államunk segítségével a kitűzött feladatok elvégzését a jövőben ls biztosítja, s ezzel párhuzamosan — és a további fejlődés feltételemek teljesítésétől függően, a mi szocialista államunk is fokozatosan, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet Időszakának <új államformájává fejlődik, azaz egyetemes népi állammá vá'tozik. VIETOR MARTON Ha táncaikat fergetegeseknek mondjuk, aligha járunk messze az igazságtól. A hazánkban vendégszereplő guineai táncegyüttes osztatlan sikerét nemcsak az egzotikus légkör, fellépéseik utánozhatatlan eredetisége biztosltja, hanem-— és elsősorban — a táncművészet magasszintű művelése. Vendégszereplésük során két napot töltöttek Bratislavában, hogy a Kultúra és Pihenés Parkjának dobolelenet az egyik táncból. Wladyslaw Kedra, lengyel zongoraművész kedvező légkörben mutatkozott be a bratislavai hangversenyközönségnek. Filharmóniánk ugyanis április 27-én olaszországi vendégszereplésre Indul. A bérleti est ennek az eseménynek jegyében zajlott le. A lengyel művész produkcióját az olasz hangversenykörútra előkészített műsor két száma foglalta értékes keretbe: Richard Strauss Don Jüanja és Beethoven VII. szimfóniája. Filharmonikusaink, élükön dr. Rajter Lajossal felvillanyozva játszottak, a közönség pedig felcsigázott érdeklődéssel hallgatta előadásukat. Lengyel vendégünk Rahmanyinov Paganini-témára komponált a-moll Rapszódiáját adta elő. Wladyslaw Kedra nagyfelkészültségű művész és „teljes technikai fegyverzetben" lépett a közönség elé. De ez a fegyverzet néha kissé hideg fényben csillogott. Kedra előadásmódját az erők robusztus mozgása jellemzi, játékának vérkeringése a feszes, élő, szinte keretet robbantó ritmus. Kedra markáns vonalakkal rajzol, igazi férfimuzsikus. A monu« « • • • A Csehszlovák Irodalmi Könyvkiadó az Avantgard életéből címmel jelenteti meg Karel Honzík építész emlékezéseit a 20-as és 30-as évek Avantgardjának törekvéseiről. • Ľudovít Filan szlovák drámaíró új, Isten veled Ádám című játékát rövidesen bemutatja a košícel Állami Színház. góján közel három órán át csillogd tassák tudásukat s megidézzék a trópusi éghajlat emberének népművészetét, robbanó temperamentumát. A tam-tamok s a jellegzetes afrikai hangszerek dübörgő hangjai mellett fellépő táncosok — rendkívül nehéz elemekből összetevődő cselekményes táncaikkal — méltán keltettek csodálatot. Az európai szemnek és fülnek szokatlan tánc- illetve zenekultúra kiváló tolmácsolója a guineai együttes, amely Afrika legjobbjai közé tartozik. Fennállása tizenhat éve alatt gazdag tapasztalatokra tett szert — a népzene és a táncművészet színpadi tolmácsolásában. A műsorszámok szinte mindegyikében nyomon kísérhetjük a . zene és a tánc kölcsönhatását, egymást feltételező egységét, melyet ez a hivatásos együttes — az igényes koreográfia alapján — magas mozgáskultúrával művel. Cselekményes táncaik szavakkal nehezen jellemezhetők. A Kakilambé isten megjelenését kifejező Bagatai éppúgy, mint a becsület védelmére kelt fétisek, illetve a maszkokban rendkívül domináló Éjfél táncszámaí érzelmileg mély nyomokat hagynak a nézőben. Ugyanakkor — a felnőtté érettek — „felszentelése" és a hősöket ünneplő táncok egyaránt az együttes tehetségét s népi forráskincsének eredetiségét tanúsítják. Tánc'számaikban az erő és a hihetetlen ügyesség, gyorsaság a művészet ere-: jét, hatását tanúsítja. Kísérőzenéjük, az afrikai tam-tamok sokrltmusú öszszetettsége ellenére — különösen a táncszámokkal kölcsönhatásban — ritka élménnyel lep meg A guineai táncegyüttes fellépése az elismerés és a siker mellett tanulságul szolgálhat népi együtteseinknek is. Különösen, ami a hatásos jelenetek és a népművészet formanyelve tisztaságának összhangját illeti. Azonban művészetben, „mesterségbeli" tudásban is sok ösztönzést adhat. FÖNOD ZOLTÁN mentális formák vonzzák, ebben a képbe beletartozik az ls, hogy a líra hangjára palettáján nem találunk gazdagon árnyalt színeket. Bár voltak hangjai, amelyek arra engedtek következtetni, talán valami belső tartózkodás is gátolja, hogy mondanivalóját jobban áthevítse. A huszonnégy variációból álló hatalmas ciklust feszültséget teremtő erővel szólaltatta meg. Felfogásában nagyszerűen érvényre jutott a zongoraszólam széles lendülete, tömörsége, virtuóz pompája, az a bizonyos „hangversenyszerűség", amely Rahmanyinov művelt jellemzi. De a nagy orosz komponista zongorahangjának legmegragadóbb sajátossága, az érzelmi tónus kifejező ereje kissé háttérbe szorult. A közönség viharos ünneplését vendégünk egész kis ráadás-hangversennyel köszönte meg. Beethoven VII. szimfóniájának előadásával dr. Rajter nagy hatást ért el. Karmesteri képzelete mögött éreztük a biztos kezű, elrendező intellektust. Mélyen elmerült a beethoveni mű szellemében, tolmácsolásában megtaláltuk az elemző aprómunka eredményeit és a nagyívű átélést. Akaratát kitűnően transzponálta; keze alatt a zenekar elérte azt az egyenletes magaslatot, amely csiszolttá teszi az előadás kultúráját. Ez a Beethoven tolmácsolás Filharmóniánk dicséretére válik, Olaszországban is bizonyára elmélyíti vele a szlovák előadóművészét jó hírnevét. HAVAS MÁRTA Fényesedik az eke vas Többet ér az öszi túrás, mint a a gyakorlatozó lökhajtásos repülők tavaszi térdig szántás, tartja a jó dübörgése is csak pillanatokig halöreg közmondás. Nem szegül elle- latszik, pedig azok igazán nagy ne a ma parasztja sem, mert jól zajt csapnak. De így van ez, amitudja, hogy az öszi szántásba vetett kor nehéz a szántás a traktor is mag valóban nagyobb termést hoz. nagy erőt fejt kl. Ám tavaly őszkor mégis úgy jött ki Á traktorosok szétszóródtak a föla lépés, hogy sok föld szántatlan dön, esaknem egyenletes köztük a maradt. A Podunajské Biskupice-i távolság. Kl tudja, melyik kezdte eltraktorosoknak ls most kell jelszán- sőnek, úgy néz kl, mintha mind taniuk 260 hektár földet Az ekevas egyik Igyekezne előnyt szerezni. A fénye arról ad hírt. hogy már ja- lánctalpak erősen tapadnak a földvában benne vannak a munkában. be, ám egyik traktoros sem bír naReggel egy 20 hektáros dűlőnek gyobb sebességet gépére erőszakoljogott neki Nemec Pál, Kutléber ni, s bizony nem közelíthetik meg Szilveszter meg Kalmár Ferenc. A egymást. Nemec Pál ts csak egy két sík földön Egyenletesen dohog vé- szóra áll meg, mert napnyugta előtt gtg a három lánctalpas traktor. Csak be akarják fejezni a dűlő szántáakkor zúg fel hangosabban a mo sát. A traktorosok az igyekezeten tor, amikor egy egy vízáztatta la kívül nem Is tehetnek mást, ha már pályból vontatja ki az ötös ekét. az ősz olyan rövidre szabta magát. Ilyenkor a lánctalpas mellett még (bj.) Lengve! zongoraművész a Szlovák Filharmóniával 1983. április 24. ÜJ SZÖ 5 t