Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-24 / 113. szám, szerda

JCuÜwuc Az élmények gazdag forrása A guineai népi együttes fellépéséről 4 AZ EGYETEMES NÉPI ÁLLAM LÉNYEGE nemcsak a társadalom érdekében, hanem annak nevében Az SZKP XXII. kongresszusának határozatai között fontos helyet foglal el a kommunista elmélet és gya­korlat legújabb és legfontosabb feladatainak meg­oldása: a proletárdiktatúra államának egyetemes népi állammá fejlődése A szocializmust a proletár­diktatúra államában építjük, a kommunizmust az egyetemes népi államban. A proletárdiktatúra álla­ménak egyetemes népi állammá fejlődése tehát a szo­cialista államfejlődés általános érvényű, s napjaink­ban egyre időszerűbb a törvényszerűsége. Miután e törvényszerűség érvényesülésének feltételei az egyes szocialista államokban nem minden tekintet­ben azonosak, idejekorán tisztában kell lennünk a probléma lényegével. Ez annál is inkább szükséges, mert pártunk XII. kongresszusának határozatai szin­tén felhívják figyelmünket arra, hogy e kérdéssel a közeljövőben, sajátos hazai feltételeinkből kiindul­va nekünk is foglalkoznunk kell. Miután társadal­munk osztálytagozódása új fejlődési fokot ért el, szocialista államunk törvényszerűen ugyanolyan irányban fejlődik, mint a szovjet társadalom szocia­lista állama. g VWWyAWWWWWAÍWwi Az SZKP programja megállapítja, • r l hogy a szocialista állam a pro­letárdiktatúra államaként keletkezett. A proletárdiktatúra biztosította a szo­cializmus teljes és végleges győzel­mét, valamint az átmenetel a kom­munizmus fejlett építésébe. Ezzel a proletárdiktatúra teljesítette történelmi feladatát " s a Szovjetunió belső fejlődésének íelauatai szempontjából szükségsze­rűsége megszűnt. E megállapítás csak az első pillanatban meglepő, mert ha tekintetbe vesszük, hogy a szocialista állam keletkezésétől íogva a társa­dalmi többség diktatúrája a kizsák­mányoló kisebbséggel szemben, akkor ebből természetszerűleg következik, hogy a szocialista állam elnyomó funkciójának hatásköre kezdettől fog­va szűkebb, mint a kizsákmányoló államoké. Ezért fejlődésének bizonyos fokán — amikor elnyomó tevékenysé­gének nincs többé létjogosultsága — elveszti osztálydiktatúra jellegét, s az egész társadalom érdekeinek és aka­ratának kifejezőjévé válik. Az egye­temes népi államban a munkásosztály betetőzi politikai vezető szerepét, el­hal az állam, mint az osztályelnyo­más eszköze, és teljességében kifejlő­dik az állam, mint az egész társada­lom szervezete, mint az egész társa­dalom hatalmi eszköze. A Szovjetunió e fejlődési fokot már elérte. A szovjet társadalomban nin­csenek olyan osztályok, vagy csopor­tok, melyeknek az érdeket ellentét­ben lennének a munkásosztály érde­keivel, s melyek ellen a munkásosz­tálynak, az elsősorban neki szolgáló állam segítségével kellene akaratét erőszakkal érvényesítenie. A Szovjet­unióban az osztályerőszaknak mér nincs se tárgya, se célja, tehát meg­szűnik a munkásosztálynak, mint uralkodó osztálynak a diktatúrája. A szovjet szocialista állam elérte fej­lődésének csúcspontját; egyetemes népi állammá alakult, hogy további fejlődése során szocialista államisága kommunista önigazgatássá fejlődjék. Az egyetemes népi állam természe­tesen továbbra ls állam marad, de elveszti diktatórikus jellegét és a Szovjetunió két osztályának, a munkásságnak és a kolhoz-paraszt­ságnak, valamint a szocialista értel­miségi rétegeknek hatalmi eszközévé vált, miután a proletárdiktatúra esz­közeivel már felépült a szocialista gazdasági rendszer és kialakult az egész társadalom erkölcsi-politikai egysége. Hangsúlyozni kell, hogy az egyetemes népi állam ugyan az egész társadalom állama a munkásosztály diktatúrája nélkül, de a munkásosz­tály az egyetemes államban is vezető társadalmi erő marad, s az állam se­gítségével továbbra ls teljesíti felada­talt, melyek történelmi küldetésének eléréséhez, tehát az osztálynélküli társadalom építéséhez szükségesek. E feladatokat az SZKP programja pontosan felsorolja. Meg kell szer­vezni a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtését és a szo­cialista termelési viszonyokat kom­munista termelési viszonyokra kell változtatni; ellenőrizni kell a munka, a termelés és az elosztás mérvét; biztosítani kell az anyagi jólétet, vé­delmezni kell a polgárok szabadság­jogait, meg kell szilárdítani a szo­cialista törvényességet, a szocialista tulajdon védelmét; a néptömegeket az öntudatos fegyelemre, kommunista munkaerkölcsre kell nevelni, az or­szág biztonságát és védelmét meg­felelően biztosítani kell. Továbbá el kell mélyíteni a szocialista államok­kal az együttműködést, meg kell vé­deni a világbékét stb. E feladatokat jellegüknél fogva, kizárólag az ál­lamhatalom segítségével lehet meg­oldani Az egyetemes népi államnak tehát az a funkciója, hogy a munkás­osztálynak a felsorolt hatalmas fel­adatok megvalósításában segítségére legyen A változás abban áll, hogy a szovjet állam funkcióit eddig mint egyetlen osztály eszköze teljesítette, a jövőben nemcsak az egész társada­lom érdekében, hanem már annak nevében, mint az egész dolgozó nép hatalmi eszköze fog működni. Ebből következik, hogy a társada­lomnak a munkásosztály általi állam­vezetése elkerülhetetlen mindaddig, míg meg nem szűnnek a társadalmi osztálykülönbségek, míg el nem tűn­nek az államvezetés politikai feltéte­lei, azaz a kommunizmus teljes győ­zelméig. Hangsúlyozni ketl, hogy a munkásosztály és élcsapata, a lenini párt, nem akarja fenntartani a létező osztályviszonyokat — mert nincs rá szüksége. Fő célja az osztálytársada­lom végleges megszüntetése, s e cél eléréséért folytatott küzdelmeinek egyik eredménye az egyetemes népi állam. Miután az egyetemes népi állam osztály-politikai alapja az egész nép, az egész társadalom, funkciói megva­lósításának módszereiben és formái­ban új vonások jelentkeznek, melyekben már a jövő kommunista társadalma önkormányzatának csíráit is felismerhetjük. Az új vonások, az eljövendő fejlődési fok csirái nem jelentik az állam gyön­gülését vagy felszámolását. Ellenkező­leg, a kommunista önigazgatássá valé átalakulást elsősorban a szovjet egye­temes népi állam biztosítja, éspedig a szocialista államiság megszilárdítása út­ján. Szilárd erejét úgy éri el, hogy a dolgozók legszélesebb mértékben részt vesznek az állam igazgatásában, a gaz­dasági és kulturális építés irányításában. Egyidejűleg a szocialista demokrácia minden tekintetben kiszélesedik és tö­kéletesedik, az • államgépezet munkája javul, a népi ellenőrző szervek tevékeny­sége elmélyül. Az SZKP XXII. kongresz­szusa ebben az értelemben hozott rész­letes határozatokat a képviseleti szer­vek tevékenységének megjavítása, a vá­lasztási rendszer kiegészítése tárgyában. Ami a polgárok összességének az állam­igazgatásba való bekapcsolását illett, maga Hruscsov elvtárs mutatott rá, ho­gyan képzelhető el a kérdés megoldása. „1. Minden dolgozó ember egyre jobb anyagi és kulturális életfeltételeinek megteremtésével; 2. a népképviselet for­máinak tökéletesítésével és a szovjet választási rendszer demokratikus elvei­nek kiegészítésével; 3. a kommunista építés legfontosabb kérdéseinek, a szov­jet állam törvényjavaslatainak egyre szé­lespbb mértékben történő nyilvános népi megvitatásával; 4. a hatalmi és igazga­tási szervek munkájának népi ellenőr­zésével, a népi ellenőrzés szervezetének sokoldalú kiépítésével s az ellenőrző te­vékenység hatékonyságának emelésével; 5. az irányító szervek összetételének rendszeres megújításával, az államappa­rátus és a társadalmi szervezetek vezető és felelősséggel tartozó dolgozóit ille­tően a választás elvének egyre követ­kezetesebb megvalósításával, s ezen elv­nek az állam, a társadalmi szervezetek és kulturális intézmények összes vezető dolgozóira valő fokozatos kiterjesztésé­vel." A tervbe vett és további intézke­dések a szovjet egyetemes népi állam lé­nyegét tükrözik s egyidejűleg megmu­tatják az utat, melyen az egyetemes népi állam szervei fokozatosan a társa­dalmi önkormányzat szervelvé válnak. Ezek után tegyük fej a kérdést: Mi a helyzet nálunk? Vizsgáljuk meg, miiyen feltételekhez van kötve hazánkban az egyetemes népi állam kialakulása. Pártunk XII. kongresszusa is hang­súlyozta, hogy társadalmunk megsza­badult a kizsákmányoló osztályoktól s olyan társadalommá változott, melyben léteznek ugyan osztályok, de ezek a munkások és a szövetkezeti parasztok baráti osztályai, melyek között ugyan vannak még ellentétek és nem antagonisztikus ellentmondá­sok, ezek azonban a döntő társadalmi érdekek alapján fokozatosan elhal­nak. Szocialista társadalmunk továb­bi fejlődését gazdasági, politikai és nevelőfeladatok biztosítják, melyeket a kongresszusi határozat 11 pontja tartalmaz. A 11 pontban foglalt alap­vető feladatok szerves egységet al­kotnak. Ezek teljesítésével jobban ki­elégítjük népünk anyagi és kulturális szükségleteit, társadalmunk öntuda­tosságának és eszmei egységének nö­vekedését érjük el. A mondottakból kitűnik, hogy tár sad a lmunk és szocialista államunk fejlődésének iránya azonos a Szovjet­unió fejlődésének irányával. Ugyan­akkor a fejlődésben bizonyos eltéré­seket is észlelhetünk. A proletárdik­tatúra neim egészen tizenöt év alatt megszüntette hazánkban a kizsákmá­nyolást "és a kizsákmányoló osztályo­kat, biztosította a szocialista termelé­si viszonyok kiépítését és így nálunk is nagyrészt teljesítette történelmi hi­vatását. De döntő győzelmet eddig elsősorban a szocialistajvtermelési vi­szonyok fejlődésében arattunk. Vi­szont nem felejtjük el; hogy a ter­melésben az ember a legfontosabb tényező. Munkásosztályunk egészé­nek kiemelkedő politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságai pártunk törté­nelmi tapasztalatai, szoros kapcso­latai dolgozó népünkkel biztosítékai annak, hogy a szövetkezeti paraszt­ság jelenlegi hibáit leküzdjük. A bur­zsoá ideológia és gondolkodásmód maradványai jelenleg komolyan aka­dályozzák a szocialista termelési vi­szonyok további megszilárdítását a faiun és fékezik a mezőgazdasági ter­melés fejlődését. Ezért a szövetkeze­ti parasztság nevelése, a burzsoá ideológia csökevényei és a kisparasz­ti gazdálkodás hagyományai elleni küzdelem a mezőgazdasági problémák megoldásának fontos tartozékát ké­pezik. Szocialista társadalmunk népgazda­sága további fejlődésének feltétele az irányítás színvonalának emelése, a demokratikus centralizmus elvének megszilárdítása, a kollektív vezetés és a személyes felelősség fokozottabb érvényesítése, az állami és a munka­fegyelem megerősítése, a szocialista munkaerkölcs megjavítása stb. Rövi­den kifejezve, a gazdasági feladatok teljesítésével párhuzamosan az új emberért is küzdenünk kell, pártunk, szocialista államunk és társadalmi szervezeteink nevelőtevékenysége se­gítségével. E fogyatékosságok okait többek között abban is kereshetjük, hogy a dolgozók egy része még nem fogta fel. miszerint a szocialista államot nem az állainszer vek és hivatalok jelentik, hanem első­sorban szocialista társadalmunk állam­alkotó akarata. Tehát minden egyes dol­gozónak a szocialista államot a maga ál­lamának kell éreznie s ahelyett, hogy az államhatalmat még mindig rajta kí­vül álló „hatóságnak" tekinti, önként kellene részt vennie az állam igazgatá­sában, a szocialista demokrácia kiter­jesztésében, mert csak így változhat át szocialista államunk egyetemes népi ál­lammá. Pártunk XII. kongresszusa is kijelölte a szocialista demokrácia további fej­lesztésének, a dolgozóknak az állam igazgntásában való aktív részvételének fd irányait: a nemzeti bizottságok, a tár­sadalmi szervezetek, elsősorban a szak­szervezetek. a CSISZ és legújabban a népi ellenőrző szervek tevékenységében való részvétel útján sajátíthatják el dol­gozóink társadalmunk közös érdekeinek hatékony védelmét E fejlődési folyamat Irányító erejét — még inkább, mint ed­dig — a CSKP képezi, mert csak a mun­kásosztály élén állő pártunk képes arra. hogy társadalmi feladatainak megváló sítását megszervezze és biztosítsa. A fej­lődési folyamat irányítását viszont pár­tunk elsősorban szocialista államunk se­gítségével hajtja végre. A proletárdiktatúra lényegét ezek szerint mi sem értelmezhetjük már a „proletár" és „diktatúra" szavak for­mális magyarázatával, mert a prole­tárdiktatúra elsősorban azt jelenti, hogy a munkásosztály az állam se­gítségével átvette a társadalom ve­zetését és fejlődésének irányítását. Ezen irányítás során nálunk is telje­sítette történelmi küldetésének nagy részét. Miután a társadalomnak a munkásosztály általi állami vezetése elkerülhetetlen a kommunizmus tel­jes győzelméig, a CSKP szocialista ál­lamunk segítségével a kitűzött fel­adatok elvégzését a jövőben ls bizto­sítja, s ezzel párhuzamosan — és a további fejlődés feltételemek teljesí­tésétől függően, a mi szocialista ál­lamunk is fokozatosan, a szocializ­musból a kommunizmusba való átme­net Időszakának <új államformájává fejlődik, azaz egyetemes népi állam­má vá'tozik. VIETOR MARTON Ha táncaikat fergetegeseknek mond­juk, aligha járunk messze az igaz­ságtól. A hazánkban vendégszereplő guineai táncegyüttes osztatlan sike­rét nemcsak az egzotikus légkör, fellépéseik utánozhatatlan eredetisé­ge biztosltja, hanem-— és elsősor­ban — a táncművészet magasszintű művelése. Vendégszereplésük során két na­pot töltöttek Bratislavában, hogy a Kultúra és Pihenés Parkjának dobo­lelenet az egyik táncból. Wladyslaw Kedra, lengyel zongora­művész kedvező légkörben mutatko­zott be a bratislavai hangverseny­közönségnek. Filharmóniánk ugyan­is április 27-én olaszországi vendég­szereplésre Indul. A bérleti est ennek az eseménynek jegyében zajlott le. A lengyel művész produkcióját az olasz hangversenykörútra előkészített műsor két száma foglalta értékes ke­retbe: Richard Strauss Don Jüanja és Beethoven VII. szimfóniája. Filhar­monikusaink, élükön dr. Rajter La­jossal felvillanyozva játszottak, a kö­zönség pedig felcsigázott érdeklődés­sel hallgatta előadásukat. Lengyel vendégünk Rahmanyinov Paganini-témára komponált a-moll Rapszódiáját adta elő. Wladyslaw Kedra nagyfelkészült­ségű művész és „teljes technikai fegyverzetben" lépett a közönség elé. De ez a fegyverzet néha kissé hideg fényben csillogott. Kedra előadás­módját az erők robusztus mozgása jellemzi, játékának vérkeringése a feszes, élő, szinte keretet robbantó ritmus. Kedra markáns vonalakkal rajzol, igazi férfimuzsikus. A monu­« « • • • A Csehszlovák Irodalmi Könyv­kiadó az Avantgard életéből címmel jelenteti meg Karel Honzík építész emlékezéseit a 20-as és 30-as évek Avantgardjának törekvéseiről. • Ľudovít Filan szlovák dráma­író új, Isten veled Ádám című játé­kát rövidesen bemutatja a košícel Állami Színház. góján közel három órán át csillogd tassák tudásukat s megidézzék a tró­pusi éghajlat emberének népművé­szetét, robbanó temperamentumát. A tam-tamok s a jellegzetes afrikai hangszerek dübörgő hangjai mellett fellépő táncosok — rendkívül nehéz elemekből összetevődő cselekményes táncaikkal — méltán keltettek cso­dálatot. Az európai szemnek és fül­nek szokatlan tánc- illetve zenekul­túra kiváló tolmácsolója a guineai együttes, amely Afrika legjobbjai kö­zé tartozik. Fennállása tizenhat éve alatt gaz­dag tapasztalatokra tett szert — a népzene és a táncművészet színpadi tolmácsolásában. A műsorszámok szin­te mindegyikében nyomon kísérhetjük a . zene és a tánc kölcsönhatását, egy­mást feltételező egységét, melyet ez a hivatásos együttes — az igényes koreográfia alapján — magas moz­gáskultúrával művel. Cselekményes táncaik szavakkal ne­hezen jellemezhetők. A Kakilambé is­ten megjelenését kifejező Bagatai éppúgy, mint a becsület védelmére kelt fétisek, illetve a maszkokban rendkívül domináló Éjfél táncszámaí érzelmileg mély nyomokat hagynak a nézőben. Ugyanakkor — a felnőtté érettek — „felszentelése" és a hősö­ket ünneplő táncok egyaránt az együttes tehetségét s népi forráskin­csének eredetiségét tanúsítják. Tánc­'számaikban az erő és a hihetetlen ügyesség, gyorsaság a művészet ere-: jét, hatását tanúsítja. Kísérőzenéjük, az afrikai tam-tamok sokrltmusú ösz­szetettsége ellenére — különösen a táncszámokkal kölcsönhatásban — ritka élménnyel lep meg A guineai táncegyüttes fellépése az elismerés és a siker mellett tanulsá­gul szolgálhat népi együtteseinknek is. Különösen, ami a hatásos jelene­tek és a népművészet formanyelve tisztaságának összhangját illeti. Azon­ban művészetben, „mesterségbeli" tu­dásban is sok ösztönzést adhat. FÖNOD ZOLTÁN mentális formák vonzzák, ebben a képbe beletartozik az ls, hogy a líra hangjára palettáján nem találunk gazdagon árnyalt színeket. Bár vol­tak hangjai, amelyek arra engedtek következtetni, talán valami belső tar­tózkodás is gátolja, hogy mondaniva­lóját jobban áthevítse. A huszonnégy variációból álló ha­talmas ciklust feszültséget teremtő erővel szólaltatta meg. Felfogásában nagyszerűen érvényre jutott a zongo­raszólam széles lendülete, tömörsége, virtuóz pompája, az a bizonyos „hangversenyszerűség", amely Rah­manyinov művelt jellemzi. De a nagy orosz komponista zongorahangjának legmegragadóbb sajátossága, az ér­zelmi tónus kifejező ereje kissé hát­térbe szorult. A közönség viharos ünneplését ven­dégünk egész kis ráadás-hangver­sennyel köszönte meg. Beethoven VII. szimfóniájának elő­adásával dr. Rajter nagy hatást ért el. Karmesteri képzelete mögött éreztük a biztos kezű, elrendező in­tellektust. Mélyen elmerült a beetho­veni mű szellemében, tolmácsolásá­ban megtaláltuk az elemző aprómun­ka eredményeit és a nagyívű átélést. Akaratát kitűnően transzponálta; ke­ze alatt a zenekar elérte azt az egyenletes magaslatot, amely csiszolt­tá teszi az előadás kultúráját. Ez a Beethoven tolmácsolás Filhar­móniánk dicséretére válik, Olaszor­szágban is bizonyára elmélyíti vele a szlovák előadóművészét jó hírnevét. HAVAS MÁRTA Fényesedik az eke vas Többet ér az öszi túrás, mint a a gyakorlatozó lökhajtásos repülők tavaszi térdig szántás, tartja a jó dübörgése is csak pillanatokig hal­öreg közmondás. Nem szegül elle- latszik, pedig azok igazán nagy ne a ma parasztja sem, mert jól zajt csapnak. De így van ez, ami­tudja, hogy az öszi szántásba vetett kor nehéz a szántás a traktor is mag valóban nagyobb termést hoz. nagy erőt fejt kl. Ám tavaly őszkor mégis úgy jött ki Á traktorosok szétszóródtak a föl­a lépés, hogy sok föld szántatlan dön, esaknem egyenletes köztük a maradt. A Podunajské Biskupice-i távolság. Kl tudja, melyik kezdte el­traktorosoknak ls most kell jelszán- sőnek, úgy néz kl, mintha mind taniuk 260 hektár földet Az ekevas egyik Igyekezne előnyt szerezni. A fénye arról ad hírt. hogy már ja- lánctalpak erősen tapadnak a föld­vában benne vannak a munkában. be, ám egyik traktoros sem bír na­Reggel egy 20 hektáros dűlőnek gyobb sebességet gépére erőszakol­jogott neki Nemec Pál, Kutléber ni, s bizony nem közelíthetik meg Szilveszter meg Kalmár Ferenc. A egymást. Nemec Pál ts csak egy két sík földön Egyenletesen dohog vé- szóra áll meg, mert napnyugta előtt gtg a három lánctalpas traktor. Csak be akarják fejezni a dűlő szántá­akkor zúg fel hangosabban a mo sát. A traktorosok az igyekezeten tor, amikor egy egy vízáztatta la kívül nem Is tehetnek mást, ha már pályból vontatja ki az ötös ekét. az ősz olyan rövidre szabta magát. Ilyenkor a lánctalpas mellett még (bj.) Lengve! zongoraművész a Szlovák Filharmóniával 1983. április 24. ÜJ SZÖ 5 t

Next

/
Thumbnails
Contents