Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-24 / 113. szám, szerda

m Mg ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT a csehszlovák-bolgár baráti szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából ÁNTONlN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, yiLIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöka PRÁGA KEDVES ELVTÁRSAK! A Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a népgyűlés elnöksége, a Bolgár Népköztársaság kormánya és az egész bolgár nép nevében szívélyes üdvözleteinket küldjük önöknek és Csehszlovákia testvéri népének. A marxizmus—leninizmus és a szocialista nemzetköziség elvein alapuló bolgár—csehszlovák szerződés kifejezi nemzeteink őszinte barátságát, azt az őszinte akaratukat és törekvésüket, hogy barátságban éljenek egymással s kölcsönösen segítsék egymást. Meggyőzően fejezi ki a szocialista országok nemzetközi testvéri önzetlen kapcsolatainak új típusát. A szerződés nagy fontosságú a szocialista és a kommunista társadalom sikeres építése szempontjából mind a két országban. Az elmúlt 15 év alatt marxi—lenini pártjainktól vezettetve a szocialista tábor többi országával a legszorosabb együttműködésben, közös felszabadítónk és legnagyobb barátunk a nagy Szovjetunió szüntelen nagy segítségével békeszerető szorgalmas népünk óriási sikereket aratott a szocialista társadalom fejlesztéséhen és építésében. Az országaink közötti szerződés biztos alapra helyezi a bolgár és a csehszlovák nép barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbszilárdítását és bővítését, s fontos tényezője a Balkán és Európa békéje biztonságának. E dicső évforduló napján, amikor népünk nem mindennapi lelkesedéssel teljesíti a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusának történelmi feladatait, még egyszer szívünk mélyéből kívánunk önöknek, kedves elvtársak és Csehszlovákia testvéri népének újabb és még nagyobb sikereket azon nagyszerű feladatok teljesítésében, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa tűzött a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói elé. Valamint újabb győzelmeket kívánunk a békéért, valamennyi nemzet békés együttéléséért vívott harcban. Erősödjék és növekedjék a bolgár és a csehszlovák nép örök, megbízhatatlan, testvéri szövetsége! Éljen az egész világ békéje! TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, DIMITR GANEV, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése elnökségének elnöke. Ugyanakkor VÄCLAV DÁVID külügyminiszter üdvözlő táviratot kapott IVAN BASEVTÖL, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterétől. KÖZLEMÉNY a KGST könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottságának üléséről (CTK) — A KGST könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottsága 1963. április 17-e és 22-e között ülésezett Gottwaldovban. Az ülésen részt vett a Eolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége. A bizottság megtárgyalta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felsőbb szerveinek határozataiból adódó feladatokat, jóváhagyta a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit a könnyűipar terén, megtárgyalta a legfontosabb könnyű- és élelmiszeripari objektumok 1964—65. évi fő beruházási terveinek egybehangolásával kapcsolatos kérdéseket, s javaslatokat tett a KGST tagállamai e téren folytatott együttműködésének és kölcsönös segítségének elmélyítésére. A bizottság továbbá a tudományos kutatás problémáinak megoldása érdekében folytatott együttműködés további elmélyítéséről tárgyalt. Képviseleti hivatalok magasabb szintre emelése (ČTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Török Köztársaság kormánya elhatározták, hogy prágai, illetve ankarai diplomáciai képviseletüket nagykövetségi rangra emelik. A Csehszlovák Újságíró Szövetség IV. kongresszusának levele a CSKP Központi Bizottságához (Folytatás az 1. oldalról} követel. A sajtó, rádió, televízió és filmhíradó munkájában ez azt jelenti, hogy a lehető legtöbbet tegyen az új, kommunista ember, a szocializmus tevékeny építője nevelésének terén, aki teljes mértékben megérti a kommunista párt politikáját. Az előttünk álló feladatok jelentősége és sokrétűsége, a szocialista társadalmunk fejlődésével járó minőségi változások az újságíróktól is azt követelik, hogy új módon keressék a meggyőző feleletet életünk valamennyi kérdésére és az újságírói munka új, fejlettebb formáival alkotó gondolkodásmódra vezessék a dolgozókat és megnyerjék rész vételüket a sajtó munkájában. Tudjuk, hogy a CSKP XII. kongresszusa valamennyi következtetesenek életbe léptetése egyre nagyobb követelményeket támaszt az újságíró nak, mint politikai dolgozónak, mint az ideológiai front élenjáró har cosának eszmei fejlettsége és szakmai felkészültsége iránt. A Csehszlo vák Ojságíró Szövetség munkájában ezért továbbra is elsőrendű fontos ságú, hogy tagjait marxista szellemben nevelje. Atérezzük nagy felelősségünket az eszmei nevelőmunka területén amely elősegíti az új, kommunista ember erkölcsi-politikai jellemének kialakítását. Kedves elvtársak, biztosítjuk önöket arról, hogy sajtónk, a rádió a televízió és a filmhíradó harcolni fog a CSKP XII. kongresszusa ha tározatának teljesítéséért. A csehszlovákiai újságírók mindent megtesz nek azért, hogy teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és népünk elvár tőlünk. A CSEHSZLOVÁK OJSAGIRŰ SZÖVETSÉG IV. KONGRESSZUSÁNAK KÜLDÖTTEI k szocialista országok a háború lehetőségének teljes kizárására törekszenek Hruscsov elvtárs válaszai I. Pietronak, az II Giorno című olasz lap kiadójának kérdéseire Moszkvában nyilvánosságra hozták Hruscsov elvtárs válaszait, amelyeket Pietronak, az II Giorno olasz lap kiadója kérdéseire adott. Kérdés: Néhány hónappal ezelőtt, a kubai kérdésben bekövt kezett fordulat után, a világ nagv reménnyel figyelte Kennedy és Hr> -sov irányvonalát, amely a legalK" nasabbnak látszott mind a nyug;i i, mind a kommunista világ SZP' intjábói, a béke védelmére és ' és egymás mellett élés eléréí üizért nagy visszhangot keltett • íözelmúltban az a hír, amely bizonyos új tényeket és bizonyos nehézségeket hangsúlyozott, amelyek a két vezető személyiség tevékenységében felmerültek. Mi az ön nézete e kérdésben és milyen reális keretben látja Hruscsov és Kennedy nehézségeinek problémáit? Válasz: A karibi válság megoldása valóban arra engedett következtetni — amint az emberiség remélte, — hogy fordulat következik be a nemzetközi kapcsolatok terén, mégpedig abban a tekintetben, hogy a kirobbanás veszedelmét rejtő hidegháborús irányvonalról a vitás nemzetközi problémák megtárgyalásának békés útjára térünk át. Sajnos, ez a remény szertefoszlott. Az Egyesült Államokban bizonyos körök folytatják az elavult erőpolitikát. E politika megnyilvánulása ez Egyesült Államok „őrjöngőlnek" kampánya a Kubai Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok bizonyos körei támogatják a Karib-tenger térségében folytatott kalózkodást. Térjünk rá egy más kérdésre, a leszerelés problémájára. Őszintén szólva az Egyesült Államok és NATObeli partnerei fő törekvése nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötésére, hanem a lázas fegyverkezés további megerősítésére, a NATO agresszív nukleáris erőinek megteremtésére irányul. Csupán ezzel magyarázható az a tény, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizottság Genfben alapjában véve csupán egy helyben topog és nem hozott egyetlen olyan határozatot sem, amely az általános és a teljes leszerelés programjának megvalósításához vezetne. Vajon az Egyesült Államok és Nagy-Britannia álláspontjára nem jellemző-e az, hogy az Egyesült Államok kormánya az ENSZ közgyűlésének határozata ellenére folytatja atomfegyver-kísérleteit. Az atomfegyver-kísérleteket Franciaország, az Egyesült Államok NATO-beli szövetségese is folytatja. Hogyha ez Kennedy irányvonalának lényege, úgy kertelés nélkül ki kell jelentenem

1, hogy ez az Irányvonal csupán arra szolgál, hogy kiélezze, nem pedig enyhítse a nemzetközi helyzetet. Ezt a következtetést bizonyítja a német békeszerződés megkötésének kérdésében bekövetkezett helyzet is. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya! megakadályozzák e kérdés megoldását és az európai veszedelmes tűzfészek megőrzésére törekednek. A szakszervezetek V. országos kongresszusának előkészületei Gustáv Hnilička elvtárs, a Szakszervezetek Központi Tanácsénak titkára tegnap sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a szakszervezetek V. országos kongresszusának előkészületeiről. Hnilička elvtárs bevezetőjében méltatta az ez év május 15-én megtartandó kongresszus nagy jelentőségű célkitűzéseit. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legfontosabb feladata, hogy mindenben támogassa pártunkat a XII. kongresszus határozatainak megvalósításában — mondotta. A szakszervezetek felhívására, hogy minél többen lépjenek versenyre a XII. kongresszus címének elnyeréséért, 28 000 kollektíva válaszolt. A megtisztelő címet 20 000 munkacsoport már meg is szerezte A szocialista munkabrigád címért 91 ezer kollektíva versenyez és 19 000 csoport, valamint több száz üzeinrészleg és műhely törekvését már siker koronázta. A különféle versenyekbe mintegy 3 millió ötszázezren kapcsolódtak be. Az elmúlt évben a szakszervezetek egymillió 105 ezer termelési értekezletén összesen 37 millió dolgozó vett részt. Hnilička elvtárs feltette a kérdést: — Nem tűnik túlságosan soknak tanácskozásaink száma az elért eredményekhez viszonyítva? Nem tagadjuk, hogy sokat várunk a kongresszustól, melynek többek között meg kell oldania a jobb munkamódszerek sűrgös bevezetését, a munkaerkölcs megjavítását, hozzá kell járulnia a hibák, a selejt kiküszöböléséhez. A kongresszuson 1600 hazai küldött vesz részt Jelentőségét növelt, hogy ">5 ország 99 szakszervezeti képviselője Is bejelentette részvételét. —km— Kérdés: Ügy látszik, ésszerű volna arra a következtetésre jutni, hogy ha a világ népei életben akarnak maradni, politikájukat az atomkorszak követelményeinek megfelelően kell folytatniuk, vagyis a békét kell tartani szem előtt. Elérhető-e ez, a két tömb közötti teljes bizalom légkörének megteremtése nélkül? Felelet: Igen. Ebből az az ésszerű következtetés ered, hogy a mi atomkorszakunkban minden állam külpolitikájának a béke megszilárdítása és megőrzése érdekéből kell kiindulnia. A kommunista ós a munkáspártok képviselői 1960 novemberi moszkvai értekezletükön kijelentették, hogy a kommunisták történelmi küldetésüket a kizsákmányolás és a nyomor kiküszöbölésében ós minden háború végleges kizárásában látják. A Szovjetunió Kommunista Pártja és minden testvérpárt minden tőle telhetőt megtesz a béke biztosítására. Ezt egyáltalán nem lehet a kapitalista országok, az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei kormányairól mondani, amelyek „a cél szentesíti az eszközt" elv szerint a szó szoros értelmében kettős erkölcs alapján járnak el. Formálisan törődnek a nemzetközi biztonsággal, azonban szövetségeseik kikötőibe Polaris-rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárókat küldenek és ezzel ezeket az országokat és a világot halálos veszedelemnek teszik ki. Ezenkívül Kanadának Bomarc típusú, elavult légelhárító rakétalövedéket küldenek és emellett cinikuan hangoztatják, amint azt McNamara, az USA hadügyminisztere tette, hogy e lövedékek elhelyezése Kanada területén elhárítja az orosz rakétatüzet az Egyesült Államoktól. Kiprovokálják a szomszéd ellen irányuló rakétatámadást, arra számítva, hogy saját területükre a lehető legkevesebb rakéta essen. Kérdés: Mik a Moszkva és Peking közötti vita fő pontjai? Vajon a taktikai kérdésekben, vagy pedig az ideológiai problémákban eltérők-e a a nézetek? Felelet: Az, amit ön a Moszkva és Peking közötti vitának nevez, azoknak a fontos kérdéseknek megtárgyalására vonatkozik, amelyek most folynak a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban. A kommunista és munkáspártok képviselői 1957.— 1960. évi értekezletének ismert okmányaiban benne foglaltatik a jelenlegi világhelyzet általános értékelése. Ezek az okmányok felsorolják azokat a feladatokat, amelyek napjainkban az egész kommunista mozgalomra várnak. Ezek az okmányok a kommunista és munkáspártok tevékenységének alapját jelentik. Azok a különböző feltételek, amelyek között ez vagy amaz a párt működik, a világon lezajló gazdasági és politikai változások a kommunista pártokat új problémák elé állítják. Az Ä KSZT elnökségének ülése (CTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége kedden, április 23-án a bérek és a munkatermelékenység fejlődéséről s a FSZM-nek a munkadijazás szakaszán levő feladatairól hozott határozata teljesítéséről tárgyalt. A beszámoló hangsúlyozta, el kell érni, hogy a jutalmazás elvei elősegítsék a termelés minőségi mutatóinak Jó teljesítését. A szakszervezeteknek nagyobb gondot kell fordltanlok a műszaki munkanormák megállapítására. egyes pártok e problémákkal kapcsolatban természetesen kifejtik nézetüket. Ami pejlig a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatait illeti, ezeket a kapcsolatokat kellőképpen megmagyarázták azok a levelek, amelyeket a két párt egymással váltott. E levelek tartalmát mind a szovjet, mind a kínai sajtó és más országok testvérpártjainak sajtója is közölte. E levelekből kitűnik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatai — e pártok belügye. A kommunistáknak elsősorban a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége lebeg szeme előtt. A kommunisták abban látják kötelességüket, hogy ezt az egységet továbbra is a marxizmus—leninizmus zászlója alatt erősítsék. Az európai helyzet javításához vezető legfontosabb és leghalaszthatatlanabb lépésnek a Nyugat-Németországba befészkelődött revansista erők megfékezésének kellene lennie. Ezt azonban nem lehet megvalósítani a második világháború maradványainak felszámolása, a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet normalizálása nélkül. Azonban minden jel arra mutat, hogy a NATO vezérei nem hajlandók ily messze menni. Ezért a szovjet kormány a Varsói Szerződéshez tartozó szövetségeseivel számos javaslatot tett, amelyek megvalósítása jelentősen csökkenthetné az Európában uralkodó veszedelmes feszültséget. E javaslatok egyike a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére irányul. Egyáltalán nem hisszük azt, hogy a megnemtámadási paktum magában véve elegendő volna a háború veszedelmének kiküszöbölésére, azonban hiszünk azoknak a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak fékező erejében, amelyeket az államok tettek és úgy véljük, hogy az ilyen paktum megkötése bizonyos pozitív szerepet töltene be. Kérdés: Az ön nézete szerint miképpen segítette elő a béke ügyét XXIII. János pápa irányvonala? Felelet: Érdekes kérdést vetett fel. A béke megőrzésének problémája minden embert érint, tekintet nélkül nemzetiségére, politikai meggyőződésére és hitvallására. Minden tevékenységet, amely a béke megszilárdítására irányul, támogatnunk kell. Ebben a tekintetben nem lehet kivétel XXIII. János pápa állásfoglalása sem. Ma sokan felfigyelnek arra, hogy XXIII. János pápa számos időszerű kérdésben — elsősorban a béke és a leszerelés problémájában — elődeinél reálisabb nézetet vall. Örömmel fogadjuk XXIII. János pápa nyilatkozatait, amelyek a béke ügyét szolgálják. XXIII. János pápa a közelmúltban kiadott enciklikájában állást foglal a fegyverkezési hajsza beszüntetése, az atomfegyverek betiltása, az atomfegyver-kísérletek abbahagyása, a nemzetközileg ellenőrzött leszerelés, az államok békés egymás mellett élése, az államok és nemzetek egyenjogúsága és a háborús hisztéria kiküszöbölése mellett. Látnunk kell, hogy e nyilatkozatok a háborús veszedelem reális értelmezésén alapulnak. Szilárdan meg vagyok győződve róla, hogy az emberiség sorsára oly döntő időszakban, amelyben élünk, közös nagy érték van — és ez a béke, amelyet minden jóakaratú embernek védelmeznie kell, bármilyen filozófiai nézeteket és hitet valljon. Lakás és minőség ni, vajon a munkát a rajzoknak megfelelően, pontosan végzik-e. S az eredmény? Ahol az építkezés egész folyamán nem végeznek rendszeres ellenőrzést, az épület kollaudálásakor a hibák garmadáját „fedezik fel". Nem szólva a rejtett hibákról, melyek egy-két hónap, vagy félév leforgása alatt bújnak elő. Hogyan lehetne ezeket a kellemetlenségeket megelőzni? Úgy véljük, a minőség megjavításán sokat segítene — többek között — a nyilvános kollaudáció. Értjük ez alatt azt a gyakorlatot, amikor a kész épület átadásánál nemcsak az érdekelt szervek jelennek meg, hanem a lakók — a különféle üzemek dolgozóinak képviselői is. Ez nagyban hozzájárulhat a minőség megjavításához, melyet a lakókkal együtt szorgalmazunk. Az építők érdekében is ... (Folytatás az 1. oldalról) latoknál általános gyakorlattá válna például a Zlaté Moravce-i Hűtőszekrénygyár gyakorlata. Ha a lakásokat többéves Jótállással adnák át, amint erre számos példa található a többi iparágazatban. Nyilvánvaló, hogy ez nem megy egyik napról a másikra — s csakis akkor nyújtható többéves Jótállás, ha megvannak rá a feltételek S ez a feltétel a kifogástalan minőség. A minőség pedig nem más, mint a becsületesen, megfelelő szakértelemmel végzett munka eredménye. Szakértelem. Egy újabb kérdéscsoport. Nem egy építkezésen az a helyzet, hogy például az építke zés felügyelője nem rendelkezik szükséges szakképzettséggel, fel készültsége hiányos, s ennek kő vetkeztében nem tudja ellenőriz ÜJ SZÖ 2 * 1363. április 24.