Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-23 / 112. szám, kedd

Elmélyítjük a pártmunka lenini elveit Alexander Dubček elvtársnak, az SZLKP KB titkárának beszédéből Ä CSKP megalakulása és munkás­Ifiga szorosan összefügg V. I. Lenin nevével — mondotta többek közt be­szédében Alexander Dubček elvtárs, az SZLKP KB titkára — egész törté­netét a kommunizmusnak a párt gyakorlati munkájában való érvénye­sítésére irányuló törekvés hatja át. Dolgozó népünk a lenini gondola­tok szellemében gyökeres változtatá­sokat vit véghez gazdasági életünk­ben és kulturális forradalmunk fő feladataiban. Ezzel újból megerősí­tette a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmeneti időszak általá­nos törvényszerűségeinek érvényes­ségét amelyeket a CSKP alkotó mó­don juttatott érvényre a mi felté­teleink között. Dubček elvtárs ezután így folytatta. Az idei ünnepség jelentőségét, a leni­ni normák és mnnkastílns elmélyítésé­nek követelményét kihangsúlyozza a mostani időszak, amikor pártnnk és dolgozóink minden ereJOket latba ve­tik a CSKP XII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésének, fejlett szocia­lista társadalmunk további kibontakoz­tatásának érdekében. ' A legsürgősebb és legfontosabb fel­adatok gazdaságunk továbbfejlesztése terén várnak ránk. A CSKP XII. kong­resszusának határozatai erőfeszítésünket a népgazdaság intenzitásának növelésé­re, a mezőgazdasági és az ipari terme­lés színvonalának kiegyenlítésére, a ter­melés és a fogyasztás közötti arányta­lanság megszüntetésére, a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésére Össz­pontosítják. Nagy és igényes munka £11 előttünk. Az irányításban és a tervezésben elő­fordult régebbi fogyatékosságok s a kemény tél következményei sok helyen számos döntő szakaszon megnehezítet­ték helyzetünket. Nem teljesítettük a termelés első negyedévi tervét, és ko­moly fogyatékosságok mutatkoznak a minőségi mutatók teljesítésében. A me­zőgazdaságban éreztetik hatásukat a múlt év következményei, amikoris a mezőgazdasági termelés vesztesége meg­haladta a egymilliárd koronát. Dolgozóink döntő többsége megérti a nehézségek okait, s erejéhez mérten igyekszik a nehézségeket leküzdeni. A kohókban bányákban, számot üzem­ben a dolgozók erőfeszítése egy célra Irányul: pótolni a veszteségeket, teljesí­teni a kitűzött tervet. Dolgozóink így olyan tulajdonságról tesznek tanúsá­got. amelyeket Lenin oly nagyra becsült az emberekben, nem csüggednek, nem ingadoznak, hanem összpontosított erő­feszítéssel, szívós munkával, áldozatké­szen és fegyelmezetten leküzdik a ne­hézségeket. Dubček elvtárs ezután a mezőgaz­daság, valamint az irányítás kérdé­seivel foglalkozott, s megemlékezett az anyagi érdekeltség elvének helyes érvényesítéséről is, majd így foly­tatta: Társadalmunk döntő feladatait akkor teljesítjük, gazdaságunk fej­lesztését csak akkor érjük el, ha e feladatok teljesítésének megnyerjük az embereket. Ez megköveteli az em­berek körében végzett párt- és irá­nyító munka lenini elveinek elmé­lyítését. ünnepi ülés Moszkvában V. I. Lenin születésnapjának 93. évfordulóján A leninizmus fénye megvilágítja korunk forradalmi erőinek útját Moszkva (ČTK) — A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában április 22-én ünnepi ülést tartottak Vla­gyimir Iljics Lenin születésnapja 93. évfordulója alkal­mából. Az ülést Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: „Lenin nevével elválaszthatatlanul ösz­szeforr korszakunk minden kimagasló sikere." Vlagyimir Iljics születés napjának évfordulója né­pünk és az egész haladó emberiség nagy ünnepe. Pártunk ezŕn a napoa számot vet, jól végezte-e mun­káját Iljics hagyománya szerint, megtett útját össze­hasonlítja Lenin tanításával. A párt XXII. kongresszu­sának határozatai és pártunk programja új korszakot nyit Lenin nagy művéért, a kommunizmus győzelméért folytatott harcunkban, mon dotta N. Sz. Hruscsov. A Szovjetunió Kommunista Pártja Lenin hagyatéká­hoz híven kitartóan harcol a nemzetközi kom­munista mozgalom felzárkó zottságának megszilárdítá­sáért, a szocialista világren dszer sziklaszilárd egysé­géért, a marxizmus—lenioiz mus elvei alapján. Lenin életéről és müveiről Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára mondott beszédet. Ponomarjov elvtárs beszéde Vlagyimir Iljics Lenin születésének napja ragyogó fordulópontot jelentett a szovjet népnek s a világ minden dolgozójának életében. Lenin a kapi­talizmus és a gyarmati rabság vere­ségének, a szocializmus és a kommu­nizmus megszilárdulásának jelképe. „Korunk esze, becsülete és lelkiisme­rete" — így nevezte V. I. Lenin a kommunista pártot Ugyanez a meg­határozás teljes mértékben vonatko­zik a párt alapítójára, vezérére is, aki mindazt megtestesítette, ami legböl­csebb, legforradalmibb és legembe­ribb e világon. Lángoló szivében for­ró szeretetet táplált a világ mtnden dolgozója, minden elnyomott iránt. Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Lenárt elvtárs a továbbiakban gaz­daságunk irányításának és tervezé­sének kérdéseiről beszélt. A XII. kongresszus nyíltan rámutatott — mondotta, — hogy jelenlegi nehéz­ségeink egyik oka, hogy az irányítás­ban és a tervezésben megsértettük a demokratikus centralizmus alap­elvét. Lenin a demokratikus centra­lizmust a' szocialista társadalom szervezésének, a szocialista gazda­ság tervszerű irányításának fő alap­elveként tűzte ki. Pártunk különös figyelmet szentel a tervezés tökéletesítésének, az irá­nyítás alapelvei, a központi szervek és intézmények munkája tartalma pontos lerögzítésének. Ez nem öncé­lú intézkedés, hanem ettől függ a termelés hatékonyságénak növelése, és a termelés gazdaságossága. Meg kell végre értenünk azt, hogy a kor­szerű, nagyüzemi termelés hazánk­ban feltétlenül megköveteli a tudo­mányos alapon való szervezést, amelyben küldetése van a helyi kez­deményezésnek, a tömegek irányítás­ban való részvéteiének és az ebből származó demokratikus centralizmus­nak. Emellett hangsúlyozni kell, hogy semmi esetre sincs sző bürok­ratikus centcalizmusról, hanem • cél­szerű, valóban a szocialista gazdaság nagy vívmányáról, amelyet azonban tiszteletben kell tartani s valóban lenini módon kell felhasználni. A demokratikus centralizmus s az ennek megfelelő munkastílus és módiszerek helyes érvényesítése mel­lett a XII. kongresszus határozatai­nak teljesítése megköveteli, hogy minden szakaszon szilárdítsuk az állami és munkafegyelmet, támogas­suk és fejlesszük a dolgozók kezde­ményezését. Pártunk Központi Bizott­sága Novotný elvtárs felszólalásai­ban a munkafegyelem megszilárdítá­sát elsőrendű kulcsfontosságú kér­désként állítja fel. Ha nem teljesíti a tervet minden üzem, műhely, EFSZ és állami gazdaság, a közlekedés és az építészet, nem lehet rövid időn belül kiküszöbölni a közellátásban és a szolgáltatásokban fennálló fo­gyatékosságokat. Pártunknak a népgazdaság haté­kony fejlesztésére irányuló törekvé­seire oszthatatlan részét képezik a népi ellenőrzés rendszerének töké­letesítésére tett intézkedések. A XII. kongresszus e feladatot első helyre állította. E kérdésekben is követ­kezetesen a lenini alapelvekből in­dulunk ki, mert azért harcolunk, hogy az ellenőrzés az eddiginél még jobban az emberek saját ügyévé, de­mokráciánk tejlesztésének eszközé­vé váljék, s hogy a népi ellenőrző bizottságok egyúttal a társadalom érdekeinek érvényesítésén és betar­tásán őrködjenek. Meg kell azonban mondani, hogy a népi ellenőrzés nem teljesíti küldetését, ha a gazdasági vezető dolgozók, s a termelés fele­lős szervezői a népi ellenőrzés kö­vetkezetetéseiből nem vonják le a megfelelő intézkedéseket. Pártunk tevékenységében abból a marxista tanításból indul ki, hogy a történelmi fejlődés fő ereje a dolgo­zó nép. A párt a nép része, annak élcsapata. Nekünk kommunistáknak nincsenek semmilyen külön szemé­lyes érdekeink, mindig a dolgozók akaratát és érdekeit fejezzük ki. Munkánk csak akkor sikerülhet, ha az emberekre támaszkodunk, ha a párt és a dolgozók között minden pillanatban kölcsönős bizalom áll fenn. A szocfclizmus győzelme folytán megszilárdult hazánkban a nép er­kölcsi-politikai egysége, elmélyült a párt és a dolgozók egybeforrottsága. Gazdasági feladataink fényében látjuk az ideológiai és nevelőmun­kánkkal szemben támasztott fokozott Igényeket is. Főként ma kell tudato­sítanunk, hogy a dolgozók a párt ideológiai és nevelő hatásának nem­csak tárgyát, hanem alanyát ls ké­pezik. Nagy feladat hárul a párt­szervezetekre, ideológiai és nevelő­munkájukra, tőlük függ, hogy hatás­körükben minden dolgozó megismer­je célkitűzéseink helyességét, meg­értse azokat az igényeket, amelyeket korunk támaszt mindannyiunkkal szemben. Emellett ideológiai tevékenysé­günkben nem feledkezhetünk meg arról, hogy törekvéseinket az impe­rializmus erőivel nemzetközi mére­tekben folyó éles osztályharc idősza­kában fejtjük ki. Ellenségeink esz­mei háborút üzennek nekünk. Táp­lálják az emberek tudatában levő csökevényeket, „szövetségeseket" igyekeznek nyerni, főként az olyan rossz tulajdonságokban, mint az ön­zés, a naplopás, az élösködés. Hazánkban a szocializmus építése a cšeh és a szlovák nemzet közös eélja és közeledésük alapja lett. Ezt a közeledést azonban sohasem ér­telmeztük egyszeri aktusként, hanem jelentős, hosszan tartó folyamatként, amelyet a párt aktívan befolyásol. Egységünk szilárd, mert a közös hazáért vívott harcokban acélozódott meg, a szocializmus építése során végzett közös munkában kovácsoló­dott egybe. Egységünk igazi, mert elvtársi, proletár, nemzetközi, lenini. Lenárt elvtárs beszéde befejező részében a lenini elveknek és nor­máknak pártunk életében való ma­radéktalan és következetes érvénye­sítéséről beszélt. A lenini elveknek és normáknak teljes és következetes érvényesítésére irányuló törekvés pártunk életében — mondotta — i den szervezetnek, minden párttagnak ki kell vennie részét. Minden szer­vezettől és kommunistától függ, hogy a. kollektív vezetés és döntés, a bí­rálat másokkal ós magunkkal szem­ben, a szavak és a tettek azonos­sága, a pártonkívüliekkel való szo­ros kapcsolat, az igazságosság, be­csületesség, szerénység és elvtár­siasság a kommunisták közötti kap­csolatokban minden egyes pártszerve­zet életének és munkájának normális, természetes alapelve legyen. Ezek­nek az elveknek az érvényesítése ma objektív szükségesség s feltétele an­nak, hogy pártunk új erőt nyerjen és valamennyi szervezetének munkája megfeleljen a jelenlegi szükségletek­nek. A gazdasági élet pártirányításának és a párt cselekvőképessége fokozá­sának szükségessége különösen ki­hangsúlyozza, mennyire fontos a kol­lektivitás helyes érvényesítése a párt munkájátian. A kollektivitás — amint Lenin hangsúlyozta, — az objektív felismerés feltétele, ezáltal kerülhet­jük el a szubjektivizmust a problé­mák értékelésénél és megoldásénál. Élő tartalommá válik Leninnek az a gondolata, hogy minden egyes tag felelős a pártért és a párt minden egyes tagjáért. Ezt az alapelvet ép­pen ma szem előtt kell tartani. A párt alapszabályzatában lerögzí­tett lenini normákban látjuk ma az egyedül helyes utat arra, hogyan ké­szítsük elő és vértezzük fel a pár­tot, a pártnak valamennyi tagját a XII. kongresszuson kitűzött felada­tok sikeres teljesítésére. Gazdasági feladataink teljesítéséért való min­dennapos küzdelmünket, s egyben a lenini normák érvényesítését XII. kongresszusunk Irányvonala teljesí­tése egymással összefüggő elválaszt­hatatlan részeinek tartjuk. Az emberiség történelme sok szo­ciális tanítást és ideológiát ismer, azonban befolyásával, elterjedtségé­vel, szervező erejével és a társada­lomra gyakorolt forradalmi hatásával egyik sem közelíti meg a leninizmust, mert a marxizmus—leninizmus az egyetlen tudományos ideológia. Ez a munkásosztály ideológiája, amely a földünkön élő emberek döntő többsé­gének létérdekeit juttatja kifejezésre. Ez az ideológia nem ismer földrajzi, állami, nemzeti, vagy faji határokat. Az emberiség történelmében először lett egy ideológia a dolgozók vágy­álmai megvalósításának eszköze. A leninizmus megvilágítja korunk valamennyi forradalmi erejének az útját. A leninizmus történelmi jelen­tőségű sikere a szocialista világrend­szer megalakulása, amely a világszer­te folyó osztályharc döntő fontosságú harcvonala. A világon óriási erőként hat a nemzeti felszabadító mozgalom is, amely a földünkön élő emberek túlnyomó többségét bevonta a forra­dalmi átalakulás folyamatába. Manap­ság főleg három forradalmi erő be­folyásolja a világeseményeket: A szo­cializmusért és a kommunizmusért harcoló népek, a tőkés országok munkásosztálya és a nemzeti felsza­badító mozgalom. A marxizmus—le­ninizmus mind a hármuknak megmu­tatja a harcokon keresztül győzelem­hez vezető helyes utat. A leninizmus a szocializmus és s kommunizmus sikeres építése törvé­nyeinek ismeretével vértezte fel azo­kat a nemzeteket, amelyek megdön­tötték a tőkés rendszert. A szocialista országokban élő népek mindent át­alakító óriási munkája folyamán szer­zett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a leninizmushoz va­ló hűségük szavatolja minden sike­rüket. A leninizmus a tőkés országok munkásmozgalmának megmutatja a győzelemhez vezető utat és ez az út a szocialista forradalomhoz vezet. Az opportunista ideológia s a szociálde­mokratizmus gyakorlata történelmi vereséget szenvedett, viszont • kom­munisták ideológiája és gyakorlata ragyogó diadalt aratott. A lenini stra­tégiai és taktikai elgondolások a munkásosztály megbízható fegyverei az imperializmus elles vívott harc­ban és a szocializmusért folytatott küzdelemben. A leninizmus a nemzeti felszabadí­tó mozgalom útját is beragyogja. Le­nin a gyarmattartók elleni forradalom elméletének kidolgozásával s annak lerögzítésével, hogy ez a forradalom a világszerte meginduló felszabadítási folyamatok elválaszthatatlan része, — tudományos stratégia és taktikai is­Ä sojló o kommunista párt hatásos eszköze (Folytatás az 1. oldalról) is. A sajtó a kommunista párt s H vele szövetkező forradalmi mozgal­mak különösen hatásos eszköze. A párt s az említett mozgalmak vég­ső célja a kommunizmus és ezért a pártsajtó korunk leghaladóbb, leg­korszerűbb sajtója, melynek ragyogó központi Bizottságunk " munkájának ; P éld ái a a szovjet sajtó és hagyomá­ma egyik legjellegzetesebb vonása, ennek a feladatnak kell ma pártunk nyainak alapja — a és a bolsevik Pravda. lenini Iszkra figyelmének középpontjában" állnia. * >' é. ^'"S'™ 5- » t.? Iev ífí»,« • rf, di é i ertékes műsorainak összeállítása céltu­datos, pártos Irányítást Igényel. Ezért helyesnek tartom, hogy közöljem a kong­resszussal pártunk Központi Bizottságé nak szilárd elhatározását, melynek cél­ja az ideológiai arcvonal színvonalasabb vezetése s irányítása. A Központi Bi­zottság keretén belül ideológiai szakbi­zottság és egységes ideológiai szakosz­tály létesült, melyek arra lesznek hivat­va, hogy központilag egységesen irányít­sanak hazánkban minden ideológiai te­vékenységet. Az újságírók társadalmi helyzete nagy Jogokkal ruházza fel őket, de rendkívül nagy feladatokat is ró rájak. joguk van arra, hogy nyilvánosságra hozzák néze­teiket, azonban rendkívül felelősségteljes ennek eldöntése ncmesak a szerző, ha­nem az illetékes szerkesztőség részéről is. Mindnyájan megértjük, hogy merőben Ebben az erőfeszítésünkben szá munkra is fontos határkő volt a sze­mélyi kultusz helytelen módszereinek és következményeinek az SZKP XX. kongresszusán történt leleplezése. A lenini normák teljes kibontakoztatá­sára pártunk és társadalmunk éle­tében újabb hatalmas indítékot adott a CSKP Központi Bizottságának ápri­lisi ülése, amelyen a párt levonta a következtetéseket, a lenini elvek­nek a személyi kultusz idején tör­tént megsértéséből. Emellett azonban tudjuk, hogy a lenini normák érvé­nyesítése a párt és a társadalom éle­tében bonyolult és nem könnyű fo­lyamat. Mindnyájan, az egész párt felelősek vagyunk érte. S ebben min­más, ha valaki száz főnyi hallgatóság előtt vitázik valamilyen kérdésről s más, ha álláspontját az olvasók százezreivel, sőt millióival közli. Sajtószerveink nem közölnek a szocia­lizmussal ellentétes nézeteket, de elő­fordul, hegy helytelen s téves nézetek látnak napvilágot a lapokban. Az ilyea nézeteket nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, visszhangat keltenek a párt sarai­ban és ezt magától értet&'dően vita s bí­rálat is követi. A bírált szerzők ezt azonban nem tekinthetik szólásszabad­ságuk elleni támadásnak. Tudatosítaniuk kell, hogy a párt, vagy a szocialista társadalom jogosultan szólal fel az igaz­ság elferdítése, a féligazságok, az egy­oldalúság s a téves nézetek ellen. Cisár elvtárs beszéde befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy pártunk Központi Bizottsága meg van győződve újságíróink szocialista öntudatossá­gárdl, szívós szorgalmáról s arról, hogy szilárd elhatározással készülnek napjaink najy ideológiai effenzívájó­ra, mert mejmásíthatatlanul érvényes ma is, hogy nem lehet fegyverszünet a szocialista és a burzsoá ideológia között folyó harcban. Az újságírók rendkívül megtisztelő feladata, hogy hűséges fegyvertársakként segítsenek eszméink diadalra juttatásában. meretével vértezte fel «z elnyomott népeket, akik ennek alapján léphet­tek a teljes nemzeti és szociális fel­szabadulás útjára. Ezért megmásítha­tatlan Jelszavunk: „Világ proletárjai egyesüljetek!" A szabadságharcosok világmozgaN mának ütőereje a nemzetközi mun­kásosztály. Most ezért oly elsőren­dűen szükséges > szocialista országok népeinek, a tőkés országok proleta­riátusának s a gyarmati uralom alól felszabadult és felszabaduló nemze­teknek összefogása. Ettől függ Jelen­tős mértékben, hogy az említett osz­tagok közül mindegyik kivívja a vég­ső győzelmet s együttesen a XX. szá­zadot Jellemző imperializmus fölötti győzelmet is. A marxizmus—leninizmus örök éle­tű, állandóan fejlődő tanítás. A párt forradalmi elméleti kérdé­sekben abból indul ki, hogy a követ­kező alapvető követelmények teljesí­téséhez kell igazodniuk... • Hűség a marxizmus—leninizmushoz, elveinek következetes megvédése és ha­tározott harc a felülvizsgálására irányu­ló mindea kísérlet ellen; • A marxizmus-leninizmus alkotó fej­lesztése és gyarapítása kellő összhang­ban a társadalom változó létfeltételeivel s azokkal a feladatokkal, amelyek kü­lönböző történelmi időszakokban hárul­nak a pártra; • Határozott harc az elmélet dogma­tikus megbénítása ellen; 9 Az elmélet s gyakorlat múlhatatlan egybekötése és szerves egysége a párt minden tevékenységében. Pártunk történelmi jelentőségű győzel­mei meggyőzően bizonyítják, hogy a marxi—lenini elméletnek egyedül ilyea értelmezése helyes. A Szovjetunióban a szocializmus maradéktalanul és végérvényesen győ­zelmet aratott. A szovjet haza, az előzőnél is jelentősebb új korszakba, a kommunizmus sokoldalú építésének korszakába lépett. A leghatározottabban meg kell mondanunk, hogy sohasem biztosít­hattuk volna a kommunizmus felé vezető utunkat, sohasem érhettünk volna el oly jelentős sikereket nem­zetközi küzdőtereken, ha nem juttat­tuk volna ismét teljesen érvényre a leninizmus alkotó szellemét, ha nem lepleztük volna le Sztálin személyi kultuszát, amely bilincsbe verte a szovjet társadalmat és a szocializ­mustól idegen vonásokkal torzította •1 a szocializmust. A személyi kultusz gátolta a szovjet társadalom fejlődé­sét, de nem állíthatta meg előreha­ladását és semmit sem változtatott a szocialista rendszer lényegén. A szov­jet nép • sztálini személyi kultusz éveiben is nagy jsikereket ért el pár­tunk vezetésével, noha az akkori időkre a személyi kultusz negatív ha­tása volt jellemző. A személyi kultusz káros következ­ményeinek határozott kiküszöbölése történelmileg rendkívül fontos folya­mat és ez N. Sz. Hruscsov elvtárs ve­zetésével pártunk lenini Központi Bi­zottságának az érdeme. A marxisták­leninisták világszerte elismerték, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának merész, elvi szilárdságáról tanúskodó akciói Jelentősen támogatták a szo­cializmus ügyét és az egész nemzet­közi kommunista mozgalmat. A párt a szocialista demokrácia ki­bontakoztatásával szabaddá tette a szovjet nép óriási alkotó erejét. A párt a leghatározottabban véget ve­tett a hatalommal való visszaélésnek, a szocialista törvényesség be nem tartásának és szétoszlatta a szovjet haza felett tornyosuló fellegeket. A párt a leghatározottabban kikü­szöböli mindazt, ami rossz, vagy ma­radi, s az egész országnak megmutat­ja a gazdaságfejlesztés leghaladóbb módszerelt, figyelmezteti arra, hogyan érvényesüljenek a termelésben a leg­újabb tudományos és műszaki ismere­tek, mert §z alapozhatja meg, hogy gazdaságunk világviszonylatban is mindig a tudományos-műszaki ismere­tek magaslatán fejlődjön. A mindennapi élet bebizonyította a párt által kitűzött irányvonal helyes­ségét. Ű| SZÖ 4 * 1963. április 134.

Next

/
Thumbnails
Contents