Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-22 / 111. szám, hétfő

Lenin velünk van Az Űj Szó számára írta: JEVGENYIJA GYEMENTYEVA G

orki. Moszkva környéki település. Valaha Lenin rótta az utcáit. 1921-ben egy Januári estén Vaszilif Sulgin házában beszélgetett a parasztokkal. A ház ma is áll a falu szélén, becses ereklyeként őrzik. Falán emléktábla. A Gorkiba érkezők mindjárt megállnak ennél a háznál. Lenin Nagyezsda Konsztantytnovna kíséretében Járt a faluban. Január 9-én este sok paraszt Jött össze Vaszilij Sulgin házában. Lenin az asztalhoz lépett, levetette a kabátját és végignézett az összegyülteken. Fáradt, törődött at-cok, elnyűtt ruházat ... Éhínség és bomlás volt az egész országban. A parasztok választ vártak arra a kérdésre: Mi lesz tovább? Amikor vége lett a sok üdvözlés'nek és elcsendesedett a szoba, Lenin beszélni kezdett. Beszélt a fiatal szovjetköztársaságról, mely szabadságáért és függetlenségéért engesztelhetetlen harcot vívott a belső ellenforradalom és a külső beavatkozók ellen. Beszélt a gazdasági bomlásról és az ellene való küzdelemről, a városi közellátási nehézségekről, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáról, a kollektív földmüvelés fokozatos bevezetésének szükségességéről. Lenin ecsetelte a jövő képét, azét a jövőét, amikor a gépek, a villamosság, a rádió otthonossá válnak a falvakon, amikor felszámolják a nyomort, a parasztok írástudók lesznek és minden házba újságok, folyóiratok, könyvek fognak járni. Egyszerű szavakkal, lelkesen és érthetően beszélt, és szavaival szinte ablakot nyitott a parasztok előtt az új világba. Aznap este sokáig elhúzódott Lenin és a parasztok szívélyes beszélgetése. A parasztok hálálkodtak Leninnek, amikor kikísérték őt és JÓ egészséget kívántak annak, aki a fényes jövőbe vetett nagy hittel töltötte el szívüket. Bármi történt Gorkiban, a parasztok minduntalan visszagondoltak Leninre és beszélgetésükre. A faluban 1921 Júliusában klSL gyúlt a villanyfény, melyet a parasztok Lenin lámpásának neveztek. Azóta felismerhetetlenül megváltozott a falu élete, a parasztok artyelban egyesültek, és Jól gépesített közös gazdaságuk szépen virágzik. Az utcák mentén új házak, a dombhalmon hatalmas klubépület. A gyerekek iskolába Járnak, és már régen megszűnt az írástudatlanság. A kolhozt Vlagyimir llficsről nevezték el. Lázas munka folyt az irodahelyiségben, amikor benéztem. Csattogott a számológép... Nagy gazdaságot irányítanak innen, nyolc falut egyesít, sok ezer hektár földfe és nagy állatállománya van. Itt a hónap vége, a kolhozparasztoknak meg kell kapniuk Járandóságukat. Nézem a hivatalos kimutatást: Anna Buligina márciusban 70 rubelt keresett, egyes fejőnök keresete azonban meghaladta a száz rubelt is. Az elnök szobájában nagy vita folyik. Azon tanakodnak, hol telepítsék az úf gyümölcsöst. Ivan Bufanov kolhozelnök, a szocialista munka kétszeres hőse hallgatja a vitát. Szoffa Gyenytszova, a legifjabb csoportvezető azt akarfa, hogy Gorkiban 'legyen. A többiek ellenvéleményen vannak. Miért éppen Gorkiban? Hisz itt van már 25 hektáros gyümölcsös. Legyen a többi faluban is... Ivan Pancsenko, a kolhoz közgazdásza kimutatást hozott aláírni. A kolhoz 1962-ben 1 millió 400 ezer rubel fövedelemre tett szert! Es hol kezdte? Megalakulásakor 1929-ben volt tíz tehénkéje és a közös kaszszában 52 rubel 26 kopekfe. Akkor 52 rubel, most másfél milliói C

sikordul az aftó. Bufanov régi kebelbarátja, Mihail Sulgin lép be. Annak a Vaszilij Sulginnak fia, akinél 42 évvel ezelőtt Lenin a parasztokkal beszélgetett. — Hozzád jövök — mondja Bufanovnak. — Átveszem az új baromfllstállót, gyere velem ... Mihail Sulgin hatvan éves. Nyugdílat kap a kolhoztól. Otthon lenne a helye, de ő virradatkor kel és siet a kolhoz építkezéseire. A kolhoz nyugdíjasainak tanácsa reá bízta az építkezés felügyeletét. Ki sem bírná az örökös otthonülést! Nemsokára Ivan Bujanov is nyugalomba vonul... A kolhozparasztok már rebesgetik, hogy jó utódja lesz Ivan Kuhar, a fiatal agronómus. Az öregek felkapaszkodnak a dombra. Innen jól belátni a falut. Csupa takaros, verandás, erkélyes ház. >1 házak tetején TV-antennák erdeje. Ide látszik a nyílegyenes Kasirói utca, a pahrai híd, a folyó lankás partján az új művelődési otthon, liget, sportpálya. Bujanov és Sulgin kimentek a farmra. Munkalázban ég itt minden. Magasan a mennyezet alatt függőpályás könnyű futódaru dúsított takarmányt önt az etetőkbe, fehérköpenyes jejőnők szorgoskodnak a Jelocska fejőgép körül. Nem is olyan régen egy amerikai farmer járt Gorkiban. Búcsúzáskor így szólt: — Mister Bujanov, amint látom, utói akarja érni Amerikát! — Köszönöm az elismerést — válaszolta tartózkodóan Ivan Andrejevics —, de meg kell mondanom, nemcsak utolértük, hanem már meg is előztük az élenjáró amerikai farmokat. Kolhozunk minden száz hektár után 900 mázsa tejet termel ... Qötétkék alkony borul a falura. & Az öregek kimennek az utcára. Ök hallották Lenint — az ő tanácsára átalakították a falu életét és megérték honfitársaik, a föld dolgozóinak igazi emberi boldogságát. (NOVOSZTYI) Legyen a sajtó a tömegek fóruma P

RÁGÁBAN MA ÜL ÖSSZE a csehszlovákiai újságírók IV. országos kongresszusa, hogy értékelje a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáját, sajtónknak a társadalmi életben betöltött fontos küldetését és a XII. pártkongresszus szellemében megszabja a következő időszak feladatait, melyek vitathatatlanul a párt előtt álló komoly gazdasági és társadalmi célkitűzésekből adódnak. A szocialista sajtó célja és küldetése mindenkor a társadalmi érdekek szolgálata volt. A sajtó mint a párt eszmei fegyverhordozója nagy szerepet játszott a pártpolitika sarkalatos kérdéseinek megmagyarázásában, a tömegek mozgósításában, az országépítési feladatok elemzésében és külpolitikai téren a békeharc és a békés egymás mellett élés nemes gondolatainak propagálásában. Ha számot kell adnunk arról, hogyan felelt meg sajtónk szerepének, a vitathatatlan pozitívumok ellenére nem titkolhatjuk, hogy sajtónk munkájában is érezhetők voltak a múlt hibái, a személyi kultusz hatása itt is megmutatkozott. Az elmélet és a gyakorlat elszakítottsága, közismert tézisek ismétlése, az élet által felvetett égető problémák elhallgatása vagy megkerülése sok kárt okozott munkánkban és gyengítette a szocialista sajtó társadalmi hatóerejét. E fogyatékosságok java része ma már a múlt sötét foltjaként tűnik előttünk Az SZKP XX és XXII. kongresszusa óta pártunk sokat tett a sajtó küldetésének emelésére, a szerkesztőségek és az olvasók tömegei kapcsolatának szorosabbá tételére, hogy az újságok Idejében, felkészülten és a párt politikájának szellemében reagálhassanak azokra az égető kérdésekre, amelyek az olvasókat leginkább érdeklik, amelyekre őszinte választ várnak. A csehszlovákiai újságírók IV. kongresszusa felsorakozás lesz a XII. pártkongresszuson kitűzött feladatok végrehajtására. Kétségtelenül új korszak kezdődik az újságok munkájában is, hisz a feladatok komolysága, a problémák nagysága megköveteli, hogy más módszerrel, az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatának talajén állva sokkal vonzóbb formában és az eszmei ráhatás változatosabb formálnak alkalmazásával küzdjenek azért, amit a párt országépítő programja feladatunkká tesz. A gazdasági problémák elemzése, a nehézségek okainak feltárása, a dolgozók mozgósítása a nehézségek megszüntetésére — ez lesz lapjaink állandó feladata, melyet más szellemben, az olvasótáborral eleven kapcsolatban, az alulról jövő bíráló megjegyzésekre frissen reagálva kell teljesíteniük. Vitathatatlanul nagyobb szerep jut ma|d a lapokban megjelenő bírálatnak ls, mely csak akkor lesz hatásos és célravezető, ha a toll emberei az igazság szellemében, konstruktív cél érdekében, a párt és nép érdekeit követve fogják alkalmazni. A

Z 01 FELADATOK távlatában megnövekszik a sajtó nevelő szereoe ls. A tömegek helyes, konkrét tartalmú marxista-leninista szellemű nevelése hozzájárul a mindennapi építő feladatok helyes megértéséhez ls, s ez sajtónk fő küldetése. Ebben a szellemben sok sikert kívánunk a kongresszus munkájához. L. L. SZAVAK ES TETTEK Napjainkban alig múlhat el egy-egy a „vállalási papírt", átadják a sertésnagy társadalmi megmozdulás, esemény etetőnek mondván: „írd alá János, hogy a dolgozók kötelezettségvállalásai nélkül. Ninc* ez másképpen a mezőgazdatöbb búst adsz a közellátásnak, mint eddig." Ezzel a módszerrel nemcsak a (ági dolgozók körében sem. Gondoljunk kötelezettsígvállalási mozgalmat járatcsak vissza a múlt esztendő utolsó hó- juk le, hanem csorbát ejthetünk ax Illető napjainak mozgalmas napjaira. Sorra érkeztek a jelentések az ország minden csUcskébőI, a határból, az Istállókból, a baromfifarmokról. A falvak dolgozói büszkén adták tndtára a pártnak a határidők lerövidítését, a terven felüli munkát a kongresszusi versenyben. Tettekké váltak a szavak. Sok mázsa hús, soksok liter tej és egyéb me zőgazdasági termék formájában öltött testet az elhatározás. Milliós értéket jelentett ex a népgazdaságnak. A szavak és tettek összessége ezentúl még többet jelenti Az einbor- Mi a szavak helyett Inkább több tettet nek, a föld művelőjének jó viszonyát akarunk. Olyan nagy tetteket, mint amihazánkhoz, a szocialista társadalomhoz, lyeneket a dolgozó parasztság már nemönérzetén is. Bizony ahelyett, hogy megkérdeznénk az embertől, mire képes, megmagyaráznánk neki, milyen tartalékok vannak az illető munkahelyen, segítés helyett magnkra hagyjuk őket. Sőt olykor a dolgozóknak a megvalósítható gazdaságos javaslataik is süket fülekre találnak, hanyagul kezelik a vállalásokat, elodázzák az ellenőrzést. Általában sokat foglalkoznak azzal, hol, mit vállaltak, de ki ás hogyan teljesíti azt, arról már rendszerint megfeledkeznek. Kétségtelen, a kötelezettségvállalási mozgalom egyre fontosabb eszköz, mintegy kiegészítője a tervteljesltésnak, legfőképpen pedig a terv túlizárnyalásának. Ebben a mozgalomban minden ékea szónál világosabban fejeződik ki a dolegyszer véghez vitt. Gondoljunk csak tavalyi késel tavaszra. Sokan azt hitték, alig lesz termés a kései vetés miatt. A dolgozó parasztság megmutatta, hogy felvaszi a harcot a természettel is. fis felvette, győzedelmeskedett isi gőzé parasztság növekvő szocialista ön- Kevés takarmánnyal kellett átteleltetni tudata, szakismereteinek gyarapodása, társadalom Iránti helyes viszonya. Mert mit jelent az. ha valamire szaa jószágot? Mit tettek az állatgondozók? Keresték, kutatták a módját annak, hogyan lehetne a kevéssel is átvészelni vamat adom? Becsületszó — nagy dologi a telet úgy, hogy túlságosan ne csökS még nagyobb, ha ország-világ előtt kijelentem: Többet adok, mint amennyit kenjen a tejhozam. Sikerült? Mindenütt nem, de a többség mégis csak megvárnak tőlem. Igen, azt olyan emberek találta a módját. S különösen a rožňamoudhatják és mondják, akiket fórra- vai, trebisovi járás sok szövetkezetében dalmi nyugtalanság hat át, s az alkotái született meg a vállalás: teljesítjük, sőt örömének megismerése további jó munkára serkent. Egyúttal jő példát mutat, túlteljesítjük a feladatokat! És sikerült? Sikerültl E szövetkezetek jő példáját magával ragadja munkatársalt a nagj többben is követték, s ennek köszönhetőitek eléréséra irányuló mozgalomba. Értékes ügyet szolgál hát az, aki a rendes munkáján kívül, olyan dolgokra vállalkozik, mely ugyan nem haladja meg erejét, de bizonyos tartalékokat tár tőén adott Jóval többet, félmillió literrel több tejet a kelet-szlovákiai kerület a tervezettnél. Nagy erő rejlik az emberekben, s a még jobb munka ösztönzője a jól értelfel, olyanokat, melyeket mások talán mezett kötelezettségvállalási mozgalom, kézlegyintéssel intéztek el. Ezért kell A párt éppan azért hangsúlyozza öröfelhasználni az eddiginél jobban ezt a kösan, hogy Javítanunk kell az embemozgalmat, meg azért ls, hogy kiirtsuk a még eléggé sűrűn felbukkanó formaiság gyökerét. Mit sem ér a kötelezettségvállalás nagy szavakban tettek nélkül. Mert ml tagadás, jécskán találkozunk még olyan emberekkel, akik vállaltak ugyan valamit, ám maguk sem tudják hogyan teljesítik. Akadnak szövetkezeti vezetők, akik alőre elkészítik rekkel való munkánk eddigi helyzetén. Mert ha a falvak népe is egytől egyig tudatosítja, hogy a megvalósított vállalás gazdag haktárhozamot jelent, több élelmet eredményez, akkor a szavak és lettek együttes győzelme érdekében mindent elkövet, hogy a szónak, az adott szónak, ha törik, ha szakad foganatja legyen. MÉRY FERENC m m Ünnepségek Lenin születésnapja 93. évfordulójának alkalmából (CTK) — V. I. Lenin születésnapja 93. évfordulójának ünnepségei a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén már április eleje óta folynak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának szervezetei, valamennyi tömegszervezet a Szovjet—Csehszlovák Baráti Szövetség helyi szervezeteivel taggyűléseken emlékeznek meg erről az évfordulóról, előadásokat és beszélgetéseket rendeznek az üzemekben, a községekben és városokban. Az előadások alkalmával filmeket mutatnak be Lenin életéről és művéről. Iskoláinkban, színházaink és mozgószínházaink műsorában is megemlékeznek Lenin születésnapjának évfordulójáról. Április 22-én, az évforduló papján a CSKP KB, a CSKP prágai városi bizottsága és a CSKP közép-csehországi kerületi bizottsága Prágában ünnepi estet rendez. Bulgária a világ legnagyooo gyümölcs• és zöldségexportálói közé tartozik. A KGST határozata alapján kedvező éghajlati feltételei folytán a jBvOben a szocialista országok „gyUműlcsöskertje" lesz, Csehszlovákia behozatalában a bolgár, gyümölcs, zöldség és dohány igeň jelen,* . tös szerepet tölt be. (CTK — BTA felv.j • c . » » • — A HODONlN melletti Mutenlcén köztársaságunk szőlészeti szakemberei országos aktíva keretében ismer* kedtek meg a szőlészeti munkák gé« pesítésével. A POLINÉZIAI Tongo királyságban április 22-étül tiszta aranyból készült pénzt helyeznek forgalomba. A világon ez az első arany pénz, amelyet 1929 óta helyeznek forgalomba. BRATISLAVA eddigi 105 hektárnyi zöld területe t-ovábbi 7 hektárnyi parkkal bővül. Csupán a legnagyobb lakó* negyedek környókéhek pan.osttása 2,3 millió korona költséget igényel. A CSEHSZLOVÁK filmgyártás ez idén első ízben vesz részt a X. nemzetközi virág-filmfesztiválon, amelyet április 25-e és május 5-e között ren« deznek meg Triesztben. A fesztivál Ion „A Tátra virágai", „Virág-eíbeA szélés" és „Miért virulnak" című csehszlovák filmek kerülnek bemuta« tásra. A HRADEC KRÄLOVE-I Állami Üvegipari Kutatú Intézet legfrissebb világújdonsága a mitroporózus üveg, amely óriási mennyiségű pórust tartalmaz. E pórusok nem nagyobbak egy ttzedmiüif milliméternél. Ez az üveg magas höfot kon, vagyis 500—800 Celsius fokon sérti veszti el felszívóképességét. A MALINOVŰI mezőgazdasági Iskolái* ban tanácsadót létesítenek a zöldség* termesztök részére. Bratislava-vidék já» rás népművelési házának segítségével' népszerűsítik a zöldségnemesítök legújabb eredményeit és a zöldségtermesztés haladó agrotechnikai módszereit. A BRATISLAVAI Partizán utcai szülészeti otthonban pénteken hárma3 ikrek születtek. A Podunajské Biskupice-i Godáné s a három fiú egészséges. KOLERAJÁRVÁNY dühöng Calcuttában. Csupán április kéit hetében 113 embeí halt meg kolerában. • a KARHOXOTTAK OSSZEESKUVESE AZ UTÓKOR FELLEBBENTETTE A FÁTYLAT A NÁCI MÉREGKEVERÖK TRAGIKUS KÖVETKEZMÉNYŰ ÖSSZEESKÜVÉSÉRŐL • AMIKOR A NÁCIK ÁRMÁNNYAL SZABADULTAK MEG RETTEGETT ELLENFELEIKTŐL • TUHACSEVSZKIJ MARSALL TRAGÉDIÁJA A személyi kultusz leleplezése vi£?zaadta becsületét és az utókor tiszteletét a szovjet állam és hadsereg számos kimagasló személyiségének, akik rágalmak és a féktelen önkény áldozatai lettek. Közéjük tartozott Mihnil Nyikolajevics Tuhacsevszkij marsall, a honvédelmi népbiztos helyettese is. Eleiét Lev Nyikulin író örökítette meg dokumentumerejű elbeszélésben, melynek egyik fejezete alapján elevenítjük meg a nagy összeesküvést és a marsall utolsó napjait. TJ einhard Heydrich SS-tábornok, a hihetetlenül gyors karriert csinált Gestapo-főnök (akit a háború alatt a cseh hazafiak Prágában megöltek) a harmincas évek közepén bizalmas ügyben kereste fel Canarist, a katonai hírszerző szolgálat főnökét s Hitler titkos megbízására hivatkozva olyan dokumentumokat kért, amelyeken Tuhacsevszkij marsallnak, a szovjet hadsereg egyik vezető személyiségének aláírása található. Can-aris levéltárába került ugyanis az 1926-ban lejárt szovjet—német katonai egyezmény, melynek egyik aláírója Tuhacsevszkij volt. Canaris óvatosan kezelte az ügyet, spkáig faggatta Heydrichet, aki elmondta, hogy Hitler kezdeményezésére hamis okmányokat akarnak gyártani, hogy azután tartalmukkal megismertessék az oroszokat. Többet nem akart elárulni és távozott. Később újra felkereste Canarist ás újságolta, hogy más módot talált az okmányhamisításra. írásszakértők segítségével olyan dokumentumokat hamisítottak, amelyek a német vezérkar és Tuhacsevszkij marsall öszszeköttetését bizonyítják. Egy nyugati szerző ezzel kapcsolatban a három H — Hitler, Hlmmler és Heydrich beszélgetését is leírta. „Most alkalmunk lesz beavatkozni a Szovjetunió belügyeibe — mondotta Heydrich. — Olyan dokumentumokat fabrikáltunk, amelyek eredetieknek fognak látszani és bizonyítani fogják, hogy a marsall Sztálin elleni összeesküvésről tárgyalt velünk. Tudjuk, hogyan juthatnak el a bizonyítékok Sztálin kezébe ... Biztos következménye lesz a tisztogatás és nemcsak egy áldozata lesz. Bármi érje Tuhacsevszkijt, ez csak a mi katonai pozíciónkat erősítheti." A dokumentumok a csehszlovák vezérkar útján kerültek Moszkvába. Heydrich eldicsekedett Canarisnak az akció sikeres befejezésével. Beneš a jóhiszemű közvetítő Az okmányhamisítás története ismert; a zelendorfi Franz Putzig vésnök (1909-es alapítású cég), lelkes náci kopírozta le Tuhacsevszkij aláírását az említett szerződésről. Még a stílusát is tökéletesen utánozták. A hamis okmány szerint a marsall arról írt a német tábornokoknak, hogy csakhamar katonai puccsal átveszik a hatalmat és félreállítják Sztálint. Az „okmány" dossziéba került, melléje náci tisztek „leveleit" csatolták, melyeken csak az aláírás volt valódi, ezt ugyanis bankszámlákról másolták le. Ez a dosszié egy szép napún eltűnt az Abwehr épüMIHAIL NYIKOLAJEVICS TUHACSEVSZKIJ létéből, „nyomoztak is a tolvaj után", természetesen eredménytelenül. A „fontos Irat" a csehszlovák vezérkar és Beneš elnök kezébe került. Beneš tájékoztatta az irat tartalmáról barát|át, Leon Blum-ot és elhitte, hogy a vörös hadsereg veÜ] SZÓ 2 * 1903. április